Mesélő: Dierol
Helyszín: San Diego, Mission Valley, Hunter Steak House
Időpont: este
Esemény: étterem
A parkolóhoz menet, és még a parkolóban is mérlegeled a lehetőségeidet. Amik ennek a kirándulásnak hála most úgy tűnik, hogy megszaporodtak. A punkok kifaggatása is járható út - de talán mert attól tartasz, hogy Emily esetleg rájuk lát valahonnan - és az esetleges nem annyira sikeres információgyűjtést - ezért úgy döntesz, hogy inkább halasztod a dolgot.
De legalább a hely nem egy késdobáló, ahol azt kell nézned, hogy melyik ittas, drogos vadbarom akar beléd kötni. Itt is kirabolnak, de legalább pincérnek öltözve - udvariasan mosolyogva, és számlával felszerelkezve.
Most még csak a rendelést veszi fel, és távozik is - biztosítva arról, hogy máris hozza.
Emily egy hálás mosollyal fogadja a bátorítást, és látod is rajta, hogy már nem annyira ideges, mint az érkezésed előtt volt.
/Angol/ Köszönöm, már van - mutat a poharára, amikor megérdeklődöd, hogy mit is inna. A pohárban aranysárga folyadék pihen - feltehetőleg bor. Míg várod a whiskeyt, Emily beszél:
/Angol/ A vacsora végén kimentem a mustanghoz, és ott láttam, hogy valaki meghúzta az oldalát. Ráadásul a sofőroldalt a kulcslyukat rágóval vagy mivel betömték - meg sem néztem jobban, hanem egyből visszaszaladtam ide. Lehet, hogy butaság, de igencsak megijedtem! - tudatja veled a fontosabb részleteket. Aztán megérkezik a picér is, és az itallal együtt leteszi eléd a vacsorádat is. Steak - közepesen átsütve, krumplival és zöldbors mártással. Míg az ízlelőbimbóidat kényezteted, addig Emily is mesél pár dolgot magáról, ha már megkérted.
/Angol/ Talán nem olvasta még az aktámat, de elárulom, hogy réges-régen ügyvédgyakornok voltam! - tudod meg, hogy elvileg lehetett piacképes szakmája - de aztán történt némi kellemetlenség - húzza el egy pillanatra a száját, amitől kétséged sincs afelől, hogy nem lehetett olyan aprócska
/Angol/ Amíg az ember fiatal és ostoba, azt hiszi hogy a világ a lábai előtt hever. De aztán a pechesebbeket arcon csapja a valóság... - vezeti fel - Nagy bulit szerveztem, mikor úgy tűnt, hogy vége a gyakornokoskodásnak, és végre jó pénzért felvesz az egyik ügyvédi iroda. Harminckét meghívott, pia és drog. Gondolom mondanom sem kell, hogy hazafele menet megbuktam ezer dollárnyi anyaggal... - hagyja függőben a mondatot, hogy belássad - az ilyesmi nem túl szerencsés
/Angol/ A bíróság két és fél év letöltendővel honorálta, mert ha valakinek, akkor nekem tisztában kellett lennem azzal, hogy ez büntetendő. Úgyhogy az RJDCF vendége voltam két és fél hosszú évig - Amivel feltételezésed szerint nem járt túl jól, mert a Richard J. Donovan Correctional Facility San Diego közepes-magas biztonsági besorolású állami börtöne - de a nála talált drog mennyisége már túlmutatott a saját használaton. Egyébként a RJDCF-ban tölti büntetését például Sirhan Sirhan is, aki Kennedyt lőtte le.
/Angol/ Az ügyvédi iroda elállt a szerződtetésemtől, mert nem akarnak egy priuszos ügyvédet maguknak. Elvégre rontja a cég megítélését. S azaz ügyvéd, aki saját magát sem tudta megmenteni a börtöntől szintén nem túl biztató. Csakhogy a két és fél év után kiszabadulva nem sokan akartak normális munkát adni - de nekem fizetni kellett a tanulmányi hitelemet, ami kissé megugrott, mert pár évig nem törlesztettem. A dolog úgy nézett ki, hogy kerestem kb. ezer dollárt, és a törlesztőm ezerötszáz volt. Persze két pocsék munkahelyen már kétezret is össze lehetett szedni, de az minden nap tizenkét óra munka árán sikerült. Ötszázból meg oldd meg a szoba bérlést, kajálást, öltözködést és bérletet. Nyomor a köbön, és örültél, ha kifizettek. Egyszerűen nem tudsz annyit letenni az asztalra, hogy szerényen megéljél. Igaz, ez a hitel minimum 2500 dolláros kezdő ügyvédi fizetésre volt kalibrálva, amit úgy öt év alatt fel lehet tolni 3500 dollárra is, ha elég jó vagy. Aztán rájöttem, hogy van valami, ami sokkal jobban hoz a konyhára, mint a mosogatás és szemétválogatás - és még azt sem nézik, hogy van-e priuszod. Csakhogy amint kezdett felfutni az üzlet - kiderült, hogy a város fel van osztva - és nem nézik jó szemmel a versenytársakat. S ha nem vagy elég erős ahhoz, hogy megvédd magad - akkor előbb-utóbb kicsinálnak. A sok seggfej közül én végül Constanzot választottam - és elmondhatom, hogy egész jól jártam vele. Megvédett, sármos volt, anyagilag azóta nem is volt gondom. Igaz, ha nem lett volna, talán még több pénzem volna... - tűnődik el egy pillanatra - és a maga módján még szeretett is - zárja le a mesének ezt a részét. Utána még mesél neked egy-két jelentéktelen, de mókásabb történetet az elmúlt évekből. Egy fanyar humorú, intelligens és megértő nőt ismersz meg - akinek ha picit szerencsésebben alakul a pályafutása - nem szívesen fizetnéd meg az óradíját.
A kellemes vacsora után kiderül, hogy Emily már érkezésed előtt rendezte a számlát - így a pénzügyek miatt úgy tűnik, hogy nem kell hogy fájjon a fejed.
/Angol/ Hagyja csak Benito! Ez nálam hagyomány! A vacsorákat mindig az én keresetemből fizették a pasik! - jegyzi meg vidáman, amikor látja rajtad a szándékot, hogy fizetni szeretnél. S most következik az a rész, hogy Emily biztonságban hazaérjen!