Szerző Téma: Nadír Könnyei  (Megtekintve 31520 alkalommal)

Nem elérhető Tiwanlil

  • Kezdő
  • **
  • Hozzászólások: 217
  • Aktivitás:
    1%
  • Karma 0
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #705 Dátum: 2023. Augusztus 19. 22:01:31 »


Ha étellel kínálnak, akkor is, ha az nem ingyen van, azt el kell fogadni, ki tudja, mikor áll módunkban újra ilyen körülmények között enni. A halat választom, nem is egyet, mert abból többet is le kell küldenem ahhoz, hogy úgy érezzem, ettem is valamit. Szesszel nem élek, beérem a vízzel. Evés közben csöndesen nézelődöm, a helyieken túl idővel lesz is mit, újabb alakok érkeznek, köztük acélsignumos alakkal. Amikor az felbukkan, éberebbé válok.
Passzus, signum után érdeklődik. Ugyan rendelkezem írással, hogy a magam ura vagyok, az se biztos, el tudná olvasni. Vagy hogy mit tudna kezdeni tudna efféle előjoggal. Ritka madár vagyok, több kérdést vetnék fel a kelleténél kivárok, mennyire erőlteti.

Az ingyen vendéglátás böki a csőröm. Úgy fest, itt a vagyonosodást eléggé kordában tartják, mi több, a helyiek torkán tartja a lábát a nagyúr. De ez csak a kezdet, mert kiderül, harácsolni küldték a fegyverest adószedésnek álcázva. És azok az érvek! Nehogy már annak a híres-neves nagyúrnak a helyiek halán múljon, hogy mit töm a vendégei szájába. Aligha az itteni büdös vizekből fogottat, akad ott jobb is, csak erőt fitogtat. Az ilyentől köphetnékem támad, ám ahelyett hogy így tennék, belehunyorgok az ételembe.

Gyenge ellenkezés után a nagyúr embere megkapja, amiért jött, nekem meg elment az étvágyam. Kivételes ajándék az, hogy én szabadon járhatok. Minden másképp lenne, ha ugyanúgy a helyemhez lennék kötve, mint ezek az emberek. Nagyuram igen elégedett élehetett velem, ha effélével ajándékozott meg. Minden tiszteletem az övé.

Értem Hajnal vágyát, egy rendes fekhelyen aludni térni nagyon más, mint így kutyafuttában mindenféle derékaljon. Mégis Lan pártján állok abban, haladjunk. A fürdést azonban ki nem hagynám.

Kevés érmével én is honorálom az elfogyasztott halakat. Attól, mert a fogadós nem kérhet semmit, én még adhatok, engem nem igazít a helyi nagyúr.

Amikor szúnyogűző kencét kap Deion, és mondják, mi lesz, ha valaki van olyan agyamnet, hogy megegye, elvigyorodok. Az istenekre, de régen hallottamvaskos beszédet! Mindenhol csak ez a kiművelt, vagy kenetteljes szófűzés!

Elindulok abba az irányba fürödni, amerre Hajnal is ment. Ő nem késlekedik, már benne is van a vízben, az se számít neki, látja-e férfi vagy sem. Hát ebben különbözőek vagyunk. Viszketek-tapadok a kosztól, de engem ne bámuljon senki, akár pap, akár nem. Végignézek a parton, ugyan el tudok-e vonulni rendesen, vagy meg kell várnom, míg nyugton lehetek. Utóbbihoz nem fűlik a fogam, ha minden kötél szakad, egy "rohadt szellemek" elmorzsolása közben ingre vetkőzöm és úgy megyek a vízbe és addig merülök, amíg csak egy fej látszik belőlem, úgy szemlélem a társaimat.

- Aztán beretvapengéje nincs valamelyikőtöüknek? Én inkább azzal vágnék hajat, nem tőrrel tépném - szólok oda Lannak, Deionnak és Keelutnak. Hiszen a nadornak sincs szakálla, az is beretválkozhat néhanapján.
« Utoljára szerkesztve: 2023. Augusztus 19. 22:04:36 írta Tiwanlil »

Nem elérhető Filio Mortale

  • I. számú Patás
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 2194
  • Aktivitás:
    4%
  • Karma 3
  • Szabadkőműves
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #706 Dátum: 2023. Augusztus 31. 20:22:54 »
Lan Ro-Ryen (Lan A Lassú)
__________________________________________________
Mesélő: Dierol
Helyszín: Vutas - Vutar
Időpont: nyárelő
Esemény: úton – Hajló Nádnál
Résztvevők: mindenki
__________________________________________________


Az étkezés végén eléggé meglep Vanina kérdése, hiszen annyira elszoktam az ilyen világi hívságtól szerencsére a borotválkozást és egyéb tisztasági apróságokat elmém erejével is képes vagyok kontrolálni a fürdést is csak a szappan és a jéghideg víz frissítő érzéséért végzem amolyan szertartásként ám borotvapengét már évek óta nem láttam a felesleges testszőrzettől és a számban lévő bomló anyagoktól is elmém erejével szabadulok meg (Mentálmágia-Ideamágia-Átlényegítés 1. szint) csak megrázom a fejem mielőtt megválaszolnám a kérdést.
-   /Abrín/ Sajnos nem szolgálhatok sem beretvával sem ollóval évek óta nem volt hozzájuk szerencsém, mióta szellemem pengéjével tartom kordában a testemen sarjadó szőrzetet. – simítok végig még mindig tarkopasz tetovált fejbőrömön.
A helyieket még fürdés előtt ráveszem, hogy kihajózzanak velünk a ominózus helyre, ahol elég rövid idő alatt körvonalazódik a probléma, nem tartom valószínűnek, hogy a helyieknek lenne lehetőségük szelleműző szalagokkal körbe bástyázni a helyet, a megoldás valószínűleg friss vízhez juttatni a helyet, különben tényleg szép lassan elmocsarasodik, miután visszaérkezünk veszek egy hideg és szappanos fürdőt a vízben és valamennyire a ruháimat is átmosom aztán vizes ágyékkötőben baktatok vissza a faluba, ahol a faluház mögött átöltözöm szárazba, csak utána váltok szót a falú előljárójával.
-   /Abrín/ Sajnos valami megváltozott a környéken a halászhely vize túl meleg és állott ezért pusztulnak a halak és a növények és a bomlásuk még több bomlást hoz, ha valahogyan nem jut frissebb vagy hidegebb vízhez a halászterületük akkor lassan el fog mocsarasodni, ha van rá lehetőség akkor friss vizet kéne oda vezetni vagy a nádasban utat vágni más vízterületekhez ahol hűvösebb a víz, hogy valami áramlás és vízcsere elinduljon. Esetleg, ha ismernek valakit aki szelleműző szalagokat tud készíteni azokkal egy darabig még távol lehet tartani a romlást a halászterülettől, de a végső enyészet hidegebb víz hiányában elkerülhetetlen lesz. – mondom a falú elöljárójának majd kérdően a többiekre nézek, hogy esetleg felkészültek e az indulásra a zsákomat és a kardokat a hátamra dobom, kimondottan örülök a száraz ruhának, remélem a kiöblített ruhák is megszáradnak idővel a zsákom külsején.


Nem elérhető Haldirien

  • Halacska, A Lelkes Klikkelgető
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 2569
  • Aktivitás:
    1%
  • Karma 0
  • //Ha nem írok választ, csak rivallj rám ;)
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #707 Dátum: 2023. Október 01. 14:44:13 »

Mesélő: Dierol
Helyszín: Vutas - Vutar
Időpont: nyárelő
Esemény: úton – Hajló Nádnál
Résztvevők: mindenki


Deion testvér átveszi a krémet tartalmazó tégelyt, és a tisztelet jelét rajzolja a levegőbe.
- /Abrín/ Köszönöm az ajándékát, és ügyelni fogok arra, hogy ne felejtsem el az óva intését. - mondja Deion testvér, majd nekiáll falatozni a többiekkel együtt. Miután befejezett két halat, elindult ő is fürdeni.

Hajnal válaszaira felnevet, majd körbe néz a tavon.
- /Abrín/ Hagyom kicsit, hadd csípjenek meg még a szúnyogok. - mondja, miközben leveszi a ruháit és bemászik a tóba, lehetőleg a kevésbé mocsaras részre. - Ha jól emlékszem, nem voltatok jóban, mégis kicsit fura, hogy Lannal maradtál azóta. Bár... gondolom közös ellenségetek van.

Nem sokkal később Vanina és Lan is csatlakozik a fürdőző társasághoz, amikor beretvát kér, Deion a tópart felé megy, majd megnézi a zsák tartalmát.
- /Abrín/ Kaelnél biztosan van beretva, azzal vágta le a hajamat, viszont ez segíthet továbbiakban. - nyújt egy fém tükröt Vanina felé. - Ha szeretnéd, akkor megtarthatod.

Miután végzett a fürdővel, bekeni magát a csípések helyén a kenőccsel, és elgondolkozik azon, milyen módon lehetne ezt a kis kenőcsöt megetetni a nemesúrral aki majd eltörte a lábát.
- /Abrín/ Ha lenne rá lehetőségetek, ti visszacsapnátok az üldözőtökre? - kérdezi az öltözködő társaságot. - Persze, feltéve, hogy nem karóban vagy bitófán végeznétek.
Ha rám vársz sikolts rám.