Kétpintes, Dorrmort Glim / Félbocskoros Daergel Flintentrencher
A csontvázból elszáll a gonosz mágia amint földet ér utolsó vén csontdarab.
A vándor a vállát kezdi homlok ráncolva vizslatni,amiből az ujjnyi tű áll ki.
[közös] -Na....ezért nem kell mindent összevissza piszkálgatni-dorgálja meg az elfet-had nézzem! Elég ósdinak és
retkesnek néz ki,még a végén elfertőződik és leesik a karod. Na,ne mocorogj!-parancsol rá a gnóm,majd a tanult módon
kihúzza a tűt a sebből-Elfogadod e Olidammara áldását? Be is kötözhetném,de egy ilyen helyen ha elfertőződik nem tudom mit
kezdhetnénk Veled,jobb ha begyógyítom még ha csak karcolás is.
Ha nem tiltakozik Hillen akkor újra kézbe veszi a maszk medált és mormol néhány szót anyanyelvén.Az apró seb pillanatok
alatt beforr és nyom nélkül eltűnik.
-Jól van,próbáljunk óvatosabbak lenni...-közben forgatja kicsit a tűt,amit eleve egy gyolcs darabbal fogott meg,kíváncsi látszik e rajta
méreg nyoma...reméli hogy nem,mert azt valószínőűeg a mágia nem semlegesítette-ha esetleg furcsán érzed magad rögtön szólj,nem lenne
meglepő ha mérgezett lett volna ez a kis vacak.
Utolsó mondata nem tudja mennyire volt megnyugtató az elf számára,de jobb felkészülni bárnire.