Rina
A napi rutin mint a neve is mutatja - különösebb esemény nélkül telik - főleg, hogy nincsenek itt a többiek. Zavaróak? Igen. Zajosak? Jó eséllyel. Hibbantak? Szinte biztos. Ám a nem-jelenlétük két dolgot is eredményez. Egyrészt a készétel kezd látható mértékben fogyni - amit az a tény sem hátráltat, hogy Bao-Bei legalább annyira rosszul tud főzni mint te - ha nem rosszabbul. A másik pedig az, hogy mivel nem itt vannak, így nem tudsz rácsodálkozni, hogy már megint mi a bánatot csinálnak. Ráadásul még - talán a ha nem is a legértelmesebb, de feltehetőleg a legérdekesebb személy - Mia sincs a hajón. Pedig amennyire ismered, biztos izgalmassá tudná tenni ezeket a perceket is.
A reggelt viszont nem kell, mert az magától is bonyolódik. Mit reggelt! Van az kora hajnal, vagy éjszaka közepe is! Nincs is mit csodálkozni azon, hogy Bao-Bei inkább halni, mint kelni készül. Te sem kapkodtad el a készülődést, és talán az tart ébren, hogy közben kitaláld - hova és hogyan üríted majd bele teljes a tárat a zajongókba, hogy kielégítsd azt a gyilkos vágyat, ami így korán reggel veled együtt kezd ébredezni.
A kis rajongód az eltüntetésre csak egy nyűgös minek?-et motyog a párna védelme alatt. Őt most az sem érdekelné, ha ott hagynád a véres hullákat az Ólommadár alatt.Ám odakint hamar kiderül, hogy nincs választási lehetőséged a hullák számát illetőleg. Egy kósza lelket sem látsz, akibe csinos lukakat lehetne durrantani. Pedig a fájdalomtól nyöszörgő, és a saját vérében tocsogó emberek látványánál kevés jobb afrodiziákumot ismersz - pláne ha te húztad meg a ravaszt!
A városból hozzád szűrődő zajokból biztosra veszed, hogy ott is nagy felfordulás lehet. S pontosan tudod, hogy a felfordulással felrúgják a megszokott hétköznapi rutinjukat - ami kellőképpen eltereli az emberek többségének figyelmét olyasmiről, amit egyébként azonnal észrevesznek.
A kis rajongód továbbra is a párna alatt hever, amíg le nem emeled róla. Erre csak kinyitja a szemét és felpislant, de nem igazán mozdul. Az éjszaka alatt mélyülő színű zúzódásai mint megannyi érintés érzékeny bekapcsoló gomb kelleti magát rajta. Elég egy mozdulat, és szinte biztos, hogy tiéd lenne a figyelme!
/Angol/ ühm... - válaszolja a tervedre, s már kezdenél gyanakodni, hogy nem is figyel, amikor váratlanul megszólal
/Angol/ Mert nehéz tolni az ágyat? -utal arra, hogy miért is lassítana le téged - ha bajba kerülsz, hívjál! - szól még utánad, de hogy mit tudna tenni, az nem derült ki.
A kis kocsiba beülve végre nem kutyagolva jutsz be a városba - és ami fontosabb - most kényelmesen, kellemes húsz fokban gyorsan utazhatsz. Mivel elég korán van, ezért egy hajnalig nyitva tartó kricsmit keresel. Út közben azért látod, hogy a városban jóval nagyobb a mozgás, és több fény van az ablakokban, mint szokott lenni - ez feltehetőleg annak köszönhető, hogy mások is kényszer éreznek arra - megnézzék, mi is történt. Alig öt perc múlva már a Tüzes Víznél áll meg a kocsi, amit a beépített navigációs rendszer dobott fel lehetőségként - amikor kocsmát kezdtél el keresni. Itt az sem lenne baj, ha a sárga hóig leinnád magad. Mivel a kocsi vezet, ezért senki nem szól egy rossz szót sem, hogy milyen állapotban ülsz be.
Maga a hely nem egy nagy durranás - vagy egy tucat box található benne asztalokkal, és másik nyolc asztal pedig középen kapott helyet. A padlót könnyen takarítható szürkés öntött gyanta adja, a falakat pedig különböző égetett szeszek poszterivel díszítették. A légszűrő több-kevésbé jól végzi a dolgát, mert nincs kellemetlenül erős szaga az olcsó szeszeknek. Pár vendég az asztalra kókadtan várja a józanodást, az egyik boxban nemrég még talán kártyáztak, de most több üres pohár mellett inkább arról beszélnek, amire te is felébredtél.
A boxok hangulatvilágítása az, ami talán figyelmet érdemel - egy zárt akvárium van beépítve a hátfalba, amiben mindössze tiszta folyadék van - és annak a tetején ég valami - halvány derengésbe vonva a közvetlen környezetét. Az unott és kissé álmos csapos mögött látod az árlistát, úgyhogy egyből tudod, hogy mit érdemes rendelni.
A gyors lélekmelegítő után a rendőrőrs felé veszed az irányt. Ahol azzal kell szembesülnöd, hogy meglepően nagy jövés-menés van - úgy tűnik, hogy szabadnap ide vagy oda, de mindenkit berendelhetek.
A benti irodában hatan intézkednek, veszik fel a folyton csengő telefonokat, telefonálnak, míg az öltözőből szállingóznak elő a rendőrök, hogy aztán láthatólag fáradtan, vagy épp kipihenten elinduljanak ki az utcára, vagy valamelyik asztalhoz lépve konzultálni kezdjenek egymással. A telefonbeszélgetéseket hallva úgy tűnik, hogy kisebb anyagi károk keletkeztek, illetve van pár sérült is, akiknek kórházi ellátásra van szükségük. A "kedvencedet" - Westet most nem látod, de nem kizárt, hogy valamelyik utcát rója.