Jónás Zoltán / Árnyékszaki
A mai nap elég unalmasnak ígérkezik.Új áru nincs,Zoltán kb két hónapja volt utoljára kereső túrán...így a meglévő dolgokat igazgatta a polcokon és rendet rakott a szerszámok között.Pont azon gondolkozik hogy kicsit előbb zár be az ebédszünetre,amikor egy motor áll meg az üzlet előtti járdán...kíváncsian néz ki hogy ki lehet az.Lekerül a sisak és láthatóvá válik a motoros...Bakony.
Elég rég járt itt,kíváncsi is lett hogy most miért jött...üzlet,vagy baráti látogatás. Megvárja míg az ajtó elé lép a járdán,ezt követően nyomja meg a gombot a pult alatt,halk zümmögés és a mágneszár már old is, Bakony pedig belép.Jónás elé siet a kézfogáshoz,egyúttal megfordítja a kis táblát az ajtó üvegén..."EBÉDSZÜNET!"...
-Szeva pajti,mi szél fújt erre ?-szokásos bemelegítő társalgás,reméli hogy növeli a nap színvonalát a csevej.
Bakony épp szólásra nyitná a száját amikor ciripelni kezd a telefon,Zoltán kényelmesen felveszi,de bele hallózni már nincs ideje, a hívó rázúdítja a mondandóját.Pislogás nélkül hallgatja végig a szöveget egészen addig még meg nem szakad a vonal. Bakonyra pillant és legyint
-Téves hívás!...valamibe éppen bele akartál kezdeni...-fordul a cimborája felé,eközben rápillant a készülékre,volt e hívásszám a kijelzőn.Erősen gondolkozik,mi a jó büdös francot kezdjen a fájlal ami a készülékén landolt.Biztos sokat érhet,viszont túl forró hogy megtartsa...Nesze neked unalom!!!!