Mesélő: Dierol
Helyszín: Nador Királyság
Időpont: nyárelő
Esemény: Aranyszemű birtokán
Résztvevők: Mindenki
Deion érdeklődve figyeli, felvont szemöldökkel, ahogy a Kiina névre reagál Napsimogatta Shaleen, de a figyelmét lekötötte a Kiinaval történtek. Még mindig nem igazán tudta elhinni, hogy egy magafajta titokzatos és szinte mindentudó nadort hogyan tudtak elkapni holmi nemes haramiái. Azok után amelyeken keresztül ráncigálta a csapatot, szinte biztos volt benne Deion, hogy Kiina minden erdőségben ismert egy egy jóembert aki szívesen segített neki.
Mikor kitör a mélázásból és a történteken való rágódásból, a gyönyörű szép vendéglátójuk már a felkínált szállás felé vezette az utat.
/Abrin/: "Hálásan köszönjük Napsimogatta Shaleen, hogy ilyen meleg vendégszeretettel fogadott minket." - mondja gyorsan, miután Lan ismét megköszönte az elszállásolást.
Miután elmegy Hajnal mosakodni, Kael felé fordul Deion.
/Abrin/: "Gondolom a válasz nem lesz, de elképzelhető, hogy ez a kis szellemlény amiről beszélsz, ugyanúgy meg tudja bűvölni az embereket ahogy az a szellem az út során?" - fordul Kael felé, miközben lerakja a termetes zsákját a fal tövébe.
Még a vacsora előtt elmegy mosakodni ő is, alaposan megpróbálva levakarni magáról a megszáradt sárdarabokat, és ki mosni a ruhájából a beleivódott iszapos anyagot. Az idő nagy részét mosakodással és mosással tölti, aztán, ha jut ideje, becsatlakozik a helyiekhez segíteni a gyümölcsösben.
A vacsorára készülve helyeslően bólint a füstölőgyújtásra az őz kedvéért, majd egy éhes pillantást tesz az ételek felé.
Amikor megérkezik a másik vendég, Deion végigméri a fiatal embert, majd felszólal.
/Abrin/ "Üdvözlöm önt a többiek nevében is." - a tisztelet jelét rajzolja a levegőbe.