Szerző Téma: Nadír Könnyei  (Megtekintve 35031 alkalommal)

Elérhető Filio Mortale

  • I. számú Patás
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 2215
  • Aktivitás:
    5%
  • Karma 3
  • Szabadkőműves
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #645 Dátum: 2022. Április 08. 20:22:05 »
Lan Ro-Ryen (Lan A Lassú)
__________________________________________________
Mesélő: Dierol
Helyszín: Arcantis - hegyoldal
Időpont: nyárelő
Esemény: ereszkedés
Résztvevők: mindenki
__________________________________________________


Az éjszaka nem túl kegyes hozzánk nincs rosszabb annál mint átfázva fagyosan ébredni az éjszakai áldást követően. A gyors reggelihez készült tea legalább átmelegíti végtagjainkat és sajgó csontozatunkat aztán nekivágunk az útnak, ahol varázslatosabbnál varázslatosabb helyek mellet haladjunk el a többiek megjegyzéseit szó nélkül, hagyom nagyon is hiányzik Kiina és szeleburdi pezsgése többet tudott mint amennyit bolondosan mutatott ám üldözőink kapcsán szavai élénken élnek emlékeimben.
„A terv a következő - vezet egy vadcsapás arra lefelé a völgybe, majd onnan fel a következő alacsony hegyhátra, melynek túloldalán megpillanthatjuk már a mocsarak földjét. Ott már vannak utak a falvak közt. Hogy ott ne érjenek utol minket, még itt kell kicsit vakvágányra terelni őket. A helyismeretemet kihasználva megkavarom őket, aztán megyek utánatok. Addig próbáljátok meg elkerülni a vidék veszélyeit!” – valamint útmutatására is visszaemlékszem mikor végre megérkezünk egy elhanyagolt, lépcsőkkel tarkított régi útra. – „A terv a következő, vezet egy vadcsapás arra lefelé a völgybe, majd onnan fel a következő alacsony hegyhátra, melynek túloldalán megpillanthatjuk már a mocsarak földjét. Ott már vannak utak a falvak közt. Hogy ott ne érjenek utol minket, még itt kell kicsit vakvágányra terelni.” – vajon sikerrel járt töprengek ahogy a lépcsőkre tévedünk. Az út a hegy lábánál kanyarog, egyik felén a hegyoldal, másik oldalán nem sokkal pedig egy láp kezdődik nekünk valószínűleg a hegyektől távolodva a lápon keresztül vezet az utunk tovább dél felé ahogy annak idején a kővé vált alak közelében említette szélcsap kisasszony – „Ott már úton haladva, dél felé kezdünk átvágni Vutas-Vutaron, s talán megpihenünk egyik-másik nemes földjén. Aztán a Sárkánygerinc déli oldalán meglátogatjuk a hegyi királyság szőlőskertjeit - főképp az oneino törzsbéli Napsimogatta Shaleen pincészetét, majd folytatjuk az utat a hegyi ösvényeken át Mar Menooron át Naikal Inaanon keresztül Shizaaiba. Onnan már csak pár nap, és Naoenaoba érünk.” – a többekre nézek miközben megkezdem az ereszkedést a lépcsőkön a láp felé déli irányba Kiina útmutatása szerint.

-   Szerintem a további utunk a lápon keresztül vezet Kiina elmondása alapján. – mondom a többieknek majd komótosan tovább cammogok Kiina sajgó hiányával tudom, hogy valamit kéne kezdeni a csomóírás rejtélyével, de most egyáltalán nincs kedvem a talányhoz.


Nem elérhető Haldirien

  • Halacska, A Lelkes Klikkelgető
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 2579
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
  • //Ha nem írok választ, csak rivallj rám ;)
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #646 Dátum: 2022. Április 14. 01:38:13 »
Deion testvér
Az éjszaka kegyetlenül csap le az eső a táborra, Deion egy fa tövében keres menedéket, és ott próbál a durva szerzetesi ruhájában aludni. Közben egy pár egymással többé kevésbé rímelő kifejezést mormol maga elé.
Kedve támad, virgonc lányka, Zord vadászat, vére szárad, sasként szárnyal, a célban vár már
Azt követően megpróbálja a gyökerek közt úgy helyezkedni, hogy kényelmesen elfekhessen, és megpróbál aludni.
Éjjel álmában a sivatagi helyen volt, ahol el akarták venni a lányt. Ismét látta maga előtt azokat a pillanatokat, amikor Kiina átnyújt neki egy gyűrűt. Talán abban is valami rejtett üzenet van?

Másnap kissé kelletlenül folytatja az utat, követve a többieket, azon tanakodik, hogy vajon milyen üzenet lehet a gyűrűhöz, ha ahhoz is tartozna valamilyen útmutató.
A furcsa szobornál amikor Hajnal felveti, hogy Kiina biztosan tudná, hogy micsoda, Dieon testvér megpróbál felelni neki. Ha beugrik neki, micsoda lehet (Legendaismeretem van), akkor elmondja azt, ha nem igazán hallott erről, akkor egy kis egyszerűbb történetet talál ki hozzá (Mellébeszélés van)

Lan szavaira kissé fáradtan válaszol Deion.
“Még mindig üldöznek minket?” – hajtja le a fejét. Majd ásít egyet. – “És ott, Naoneoban vagy hol már biztonságban leszünk?”
Ha rám vársz sikolts rám.

Nem elérhető Dierol

  • Global Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 3631
  • Aktivitás:
    3%
  • Karma 5
  • Digitális Nomád
    • Archívum
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #647 Dátum: 2022. Április 16. 17:33:08 »
Mesélő: Dierol
Helyszín: Vutas-Vutar
Időpont: nyárelő
Esemény: úton
Résztvevők: Lan



A
z út során van lehetőséged azon elmélkedni, hogy vajon Kiina mennyire járhatott sikerrel az üldözőitek hátráltatásában. Könnyen lehet olyan érzésed, hogy meg fogjátok tudni. S bár az eső nem épp kellemes, az talán adhat némi vigaszt, hogy az esővíz a hegyekben mindig a folyóvizet táplálja, és nehezíteni tudja az átkelést - szóval ha mást nem, némi időt biztos, hogy nyertetek - de milyen áron? Kiina elképzelése arról, hogyan is tervezte az utat, ad egyfajta keretet - de sok részlet van, amit nektek kell majd a helyére illesztenetek.
"Minden nagy kaland a rossz tervezés eredménye"

Nem elérhető Dierol

  • Global Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 3631
  • Aktivitás:
    3%
  • Karma 5
  • Digitális Nomád
    • Archívum
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #648 Dátum: 2022. Április 16. 17:34:22 »
Mesélő: Dierol
Helyszín: Vutas-Vutar
Időpont: nyárelő
Esemény: úton
Résztvevők: Deion



A
kellemetlenül hűvös és vizes éjszaka után a gyűrű szerepe felértékelődni látszik. Csakhogy akár a datolyák, a gyűrű sem árulta el a titkát. Persze nem elképzelhetetlen, de vajon mégis milyen tudással vagy erővel lehet felruházva, ami most jól jöhetne?
A jókora archoz érve sajnos fogalmad sincs, hogy mégis mivel álltok szemben. Ez nem is túl meglepő, mert Vutas-Vutar legendái és hiedelmei ugyan számosak, de jókora része holmi vízhez és vízbe fúltakhoz köthető. Viszont az hogy erről még nem hallottál, azt jelenti, hogy nem is túl nagy jelentőségű hely lehet. Így aztán a későbbi lebukás komolyabb veszélye nélkül szőhetsz tetszés szerinti mesét Hajnalnak, aki érdeklődve hallgatja az újabb különös történetet. S mivel Kiina mellett edződött, így még a szokatlan elemeket is könnyedén elhiszi neked.
"Minden nagy kaland a rossz tervezés eredménye"

Nem elérhető Dierol

  • Global Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 3631
  • Aktivitás:
    3%
  • Karma 5
  • Digitális Nomád
    • Archívum
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #649 Dátum: 2022. Április 16. 17:39:24 »
Mesélő: Dierol
Helyszín: Vutas-Vutar
Időpont: nyárelő
Esemény: úton
Résztvevők: Mindenki



A
z út szeszélyesen kanyarog a láp partján - kopottas és néhol hiányos kövei pedig a rég nem látott civilizáció ígéretét hordozzák. Az út néhol bátran alábukik a láp vizébe - ami részben az éjszakai esőzésnek, részben pedig az idők folyamán megsüllyedt talajnak is köszönhető. Ezért többször is lábszárközépig érő vízben gázolhattok. Ez ugyan Fifinek nem annyira tetszik, de ilyenkor Vanina vezetésében bízva, némi berzenkedéssel, de követi a harcosnőt a vízbe. A tegnapi eső után az időjárás próbál a kedvetekben járni - meleg napsütéssel délelőtt ködpamacsokba öltözteti a lápot, dél környékére pedig fülledt meleggel kedveskedik. A láp teli van élettel - és ez leginkább a repülő s úszó vérszívók által érezhető. A szúnyogok boldog döngicsélését a piócák ragaszkodása egészíti ki - de számolatlan szitakötő, légy és egyéb bogár is szeli a tavirózsákkal és egyéb vízinövényekkel telehintett vízfelület feletti fűszeres levegőt.
Az út néhol kettéágazik - ahol a kövezett út túlságosan beleszalad a mocsárba, ott újabb, kitaposott sáros ösvény kerüli meg, és vezet vissza nem sokkal odébb az útra. Hajnal bosszankodva hessegeti a rovarokat, de pont úgy jár, akárcsak ti - a az összeset nem képes távol tartani - így egyre több kellemetlenül viszkető csípéssel gazdagodik. Kael viszont dicséretre méltó nyugalommal szedegeti le a lábáról a piócákat, amik egy nagyobb üvegcse sárgás folyadék hatására szinte önként válnak le a lábáról.
/Abrín/ Valakinek esetleg? - kínálja fel nektek a majd bögrényi üveget.
/Abrín/ Mi van benne? - tudakolja Hajnal, miközben nyúl érte.
/Abrín/ Almalé - válaszolja Kael, és mikor Hajnal megérinti az üveget, picit árnyalja a képet - Alma egy jóravaló igavonó ló Queboában. Használd nyugodtan! Ha elfogy, feltöltjük Fifilével... - Hajnal bizonytalanul visszahúzza a kezét, és nem veszi el az üveget.
/Abrín/ Azt akarod mondani, hogy lóhúgy van benne? Azt nem is akarom megtudni, hogy Queboa óta miért tartasz magadnál egy üveg lóhúgyot!
/Abrín/ Akkor nem fogod - válaszol nyugodtan Kael - de abban igazad van, hogy az állottnál jobb a friss. Használhatod a sajátodat is, vagy esetleg cserélhetsz mondjuk Deion testvérrel.
/Abrín/ Fúj! - értékeli Hajnal, és inkább próbálja sóval megszórni, és úgy távozásra bírni a lábára tapadt két piócát. De aztán nem sokkal később az egyik ilyen, a víz alá került útszakaszon átgázolva Hajnalt kellemetlen meglepetés éri - ugyanis a lábszárközépig érő vízben gázolva hirtelen meglepett bugyborékolással eltűnik, csak a kezével kalimpál kifelé az immár felkavart vízből.

A kellemetlen közjáték után nem sokkal delelő után beértek az első településre. Egy tucat házból áll mindössze, és bizony nem a gazdagság az, ami elsőre az ember eszébe jut róla.
A fából ácsolt nádfedeles házak mindegyike lábakon áll, és pár foknyi lépcső vezet fel a házak előtti teraszra. A szürke, napszítta deszkákat nem festéssel, hanem faragásokkal próbálták meg díszíteni. Az érkezésetek nagy feltűnést kelt - elsőként sárfoltokkal tarkított kisgyerekek kiáltozása hívja fel a felnőttek figyelmét rátok, majd az útról riadtan elrebbenő baromfiak sértődött kotkodácsolása tölti meg a levegőt. Érdeklődő és gyanakvó tekintetek kísérik a bevonulásotokat, és a házsor közepe táján több idősebb (szám szerint négy) helyi tűnik fel az egyik teraszon, és eleinte gyanakodva méregetnek titeket, de ahogy közeledtek, a tisztelet jelét róják a levegőbe, és immár inkább a cipőjük orrát figyelik. Akárcsak a gyerekek, akiket egy-két nevelő célzatú nyaklevessel emlékeztetik a felmenőik, hogy ne a cifra ruhákat nézzék, ha látjátok őket. A bizonytalanságuk oka az lehet, hogy lerí rólatok - nem kereskedő népség vagytok, és nem is helyiek. Márpedig errefelé nem sok utazó fordulhat meg - és azoktól sem feltétlen csak jóra számíthatnak. Lan még akár egy halkan felhúzott számszeríj kattanásán sem lenne feltétlen meglepődve. A négy, nap-cserzett arcú, ráncokkal szabdalt idősebb férfi csendben várakozva áll a ház deszka teraszán, és illedelmesen várják, hogy esetleg megszólítják-e őket.
« Utoljára szerkesztve: 2022. Április 16. 17:43:53 írta Dierol »
"Minden nagy kaland a rossz tervezés eredménye"

Nem elérhető Haldirien

  • Halacska, A Lelkes Klikkelgető
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 2579
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
  • //Ha nem írok választ, csak rivallj rám ;)
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #650 Dátum: 2022. Április 17. 09:13:40 »
Deion testvér

Sajnos nem tudja Kael árgus tekintete mellett rávetni egy pillantást, aztán az eszébe ugrik, hogy azt már a "halála után" kapta, és Kael megengedte, hogy a datolyák közé rakja.
"Kaptunk Kiinától egy pár ajándékot még a sivatagban... Nem gondoljátok, hogy már azok is segíthetnek az utunkban? Kiinát ismerve nem lepődnék meg, ha már akkor sejtette volna, hogy az utat egyedül kell megtenni, és kétlem, hogy egyszerű ékszereket, vagyontárgyakat adott volna." - veti fel Deion a készülődés közepette.

(A kis történetet hamarosan írom...)

Amikor eltűnt Hajnal a vízben Deion ösztönösen megpróbálta a hőst játszani és kimenteni a bajba jutott társát a mély tócsából. (Ha segíthet, van valamennyi Úszásom (10) meg a Szabadulásom nem olyan rossz (16))
Ha rám vársz sikolts rám.

Nem elérhető Tiwanlil

  • Kezdő
  • **
  • Hozzászólások: 217
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #651 Dátum: 2022. Április 17. 22:30:32 »



Ha az ember valamit nem ért, vagy nagyon megviseli, általában két dolgot szokott tenni: szövegelni, hogy elnyomja a fájdalmát, vagy csöndben maradni. Én az utóbbit választom. Nnem hiszem az elt, amit láttam. Kiina elvarázsolt egy lélek, de nem ostoba. Nagyon nem. És egy csapat felfegyverzett üldözőnél komolyabb viszontagsággal is megbírkózott már. Még azelőtt is, hogy velünk megismerkedett. És sosem nyúlt ennyire szélsőséges döntéshez. Ennyinek kell lennie, nincs más lehetőség. Láttunk valamit, vagyis láttattak velünk valamit, de főleg azokkal az egyistenhívő barmokkal, és ennyi.
Megriaszt, hogy a körülöttmem lévők tényként kezelik amit láttak. Gyász jobbról, és balról, én meg nem tudom, milyen sorendben verjem be a képüket. Végül senkiét nem verem be. Az viszont bőszít, hogy nekiállnak átvizsgálni Kiina holmiját, aztán egy szellemverte doboz felett tanakodnak. Bánom is én mi az éls mi van benne, és ha sokáig vacakolnak vele bizony mondom szétverem az egészet.
Ezt a tombolást is megússzák, magamban tartom, csak az arcom feszül meg néha ezen a hazsontalan időtöltésen. Aminek ugyan lesz eredménye, és nagyon úgy fest, üzenetet rejt a zsinór.
Ezzel nem vagyunk kisegítve. Kiina volt sok helyre a belépőnk, nélküle nem tudom, hoigyan fogunk boldogulni, és ez rettenetesen elkedvetlenít. Ha eddig szótlan voltam, most már kifejezetten komor. Fogják csak a gyászra, vagy ami kényelmes. Fogalmam sin cs, merre kell mennünk. Kiina egyszer elregélte az útitervet, de ki jegyezte azt meg?

/abrín/- Kicsi halál? - kapok a szón, amikor fejtegetik. Hosszú idő után először szólalok meg.  - Ugyanígy mondják azt is, ha a nők érzik a gyönyört együttlétkor - jegyzem meg fapofával. Régi kis könyvem sok érdekességet tartalmazott ám...Bár aligha hiszem hogy ez hasznos megjegyzés lesz most.
Éjjel fenn maradok, az alvás nem megy. nem akarok kiina halálával álmodni. Az igazival. Viszotn a legsötétebb órában mondok valamit Lannak:
/abrín/- Szerintem Kiina nem halt meg. Egyszer említetted, nem is biztos, hogy nador. Csak annak néz ki. A halála is ilyen. Csak annak néz ki.
Részemről több mondanó nincs is. Én így vélekedem, ezt fogadom el igaznak.
Az éjjeli eső jól jön, szándékosan eláztatom magam. Legalább érzek valamit...

Láp vár ránk és összeráncolom  a homlokom. Nem úgy terveztem, hogy lápban fulladok meg. Persze ez nem kívánságra megy. Hajnal almalével kínálgat, és életemben először innék valami töményet. Gyorsan meg is rázom a fejemet. Nem, ez igen rossz ötlet, igen mélyen lehetek. A csend mégsem fog segíteni. Valamit vagy valakit szét kéne ütnöm. Az tiszta helyzet. Vagy... Ezt elhessegetem. Minden miracleai ismeri, hogy háború után 9 hónappal születik a  legtöbb gyerek, de egyrészt nem vagyunk háborúban, másrészt inkább ütném azt agyon, aki hozzám akarna érni, mintsem vele háljak.

A település nyomorúságos, és ritkán járhat erre idegen. Talán nem is baj, nem bolygatják fel a saját érdekeikkel a helyiek életét.


Elérhető Filio Mortale

  • I. számú Patás
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 2215
  • Aktivitás:
    5%
  • Karma 3
  • Szabadkőműves
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #652 Dátum: 2022. Április 21. 18:27:29 »
Lan Ro-Ryen (Lan A Lassú)
__________________________________________________
Mesélő: Dierol
Helyszín: Vutas - Vutar
Időpont: nyárelő
Esemény: útun
Résztvevők: mindenki
__________________________________________________


Vanina éjszakai megnyílása kapcsán nem tudom mi lenne a legmegfelelőbb válasz, főképpen úgy, hogy az égboltozat csillagai is gunyorosan hunyorognak le rám.

-   /Abrín/ Nem valami más volt, hanem valami több mint csak nador azt már talán sohasem tudjuk meg, hogy mi lakozott még benne egy biztos vidám és felelőtlen természet tombolt benne. Azért vérmes reményeket ne táplálj a túlélése kapcsán és akkor nem csalatkozol, de ne legyen igazam és csak egy újabb komor trükk ami a gyász súlyát terítette a vállunkra. – nézek vissza a csillagos éjszaka sejtelmességében a „legsötétebb” órában

A múltból hátra maradt furcsa csapást követve egyedül Hajnalt éri kellemetlen meglepetés egy alattomos sáros gödörben való elmerüléssel ám Dieon testvér teketóriázás nélkül a segítségére siet és kirángatja az alattomos „csapdából”. A faluba érve a helyiek bizalmatlan tekintettel méregetnek minket valószínűleg a kereskedőknek jobban örültek volna és mi egyáltalán nem tűnünk kereskedőknek. A gondolatok gyorsan peregnek elmémben miközben fejet hajtva és a tisztelet jelét róva a levegőbe a tornác lábához járulok amin a falú vénjei álldogálnak. Vajon mennyit mondhatok nekik, hogy ne sodorjam őket veszélybe a minket üldözők érkezését követően, nem tudhatom ezért a kevesebb mellet döntök.

-   /Abrín/ Tiszteletem a település előljáróinak társaimmal a Sárkánygerinc déli lankái felé tartunk vajon jó irányba haladunk és ha igen milyen messze található a következő település? – nézek fel vélhetőleg a falu vénjeire


Nem elérhető Dierol

  • Global Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 3631
  • Aktivitás:
    3%
  • Karma 5
  • Digitális Nomád
    • Archívum
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #653 Dátum: 2022. Április 25. 19:05:23 »
Mesélő: Dierol
Helyszín: Vutas-Vutar
Időpont: nyárelő
Esemény: úton
Résztvevők: Vanina


B
ár már jó ideje együtt utazol a többiekkel, és jobbára kiismerted őket - azért még mindig másképp látjátok a világot. Valahol azért tipikus, hogy a két művelt szellemlátó hajlamos ennyire alábecsülni Kiina rafináltságát, és elsőre elhiszik azt, amit látnak. Bár az is igaz, hogy Kael feltehetőleg nem is keres feltétlenül kibúvót, mert neki annyira természetes az elmúlás gondolata. Node Lan, ki az intrikák földjéről származik? A folyton dalokkal, történetekkel előhozakodó simlis Deion is hallgat - pedig ő aztán feltehetőleg rengeteg cselszövéses, feltámadós és megtévesztésben gazdag történetet ismerhet, vagy találhatna ki.

Kiina holmija viszont terítékre kerül, és bár nem lettetek okosabbak tőle, de végül csak előkerül a baljós dobozból valami üzenet-féle. De hogy Kiina nélkül mit ér? Persze a szellemnézők hangosan szakértenek a doboz felett, mintha az bármin is változtatna azon kívül, hogy kihűl a szájuk. Azért Kael mégiscsak elpöttyent olyasmit is, ami felkelti a figyelmedet. A pap nem torkol le, hanem csak csendesen ingatja a fejét

/Abrín/ Nem pont erre gondoltam, hanem arra, hogy aki a dobozt készítette, az láthatólag elég képzett volt ahhoz, hogy varázzsal töltse meg. Mégis, a halál jelét nem töltötte meg erővel. Mintha egy drága, mesteri kidolgozású pajzson - amelynek tükrét gondos és részletes csatajelenet díszíti, a körbe futó peremen már csak elnagyolt minták sorakoznának. Az egészet látva tudod, hogy a mester minden adottsága megvolt, hogy a peremet is mesterien kidolgozza, de nem tette. Ezzel mintegy eleve fontosabbnak mutatva a pajzstükör pazar mintáit, mellyel nem is versenyezhet a perem kidolgozása - próbálja meg hétköznapibb példával szemléltetni a véleményét.

Éjjel - nehogy a rémisztő álmok felmorzsolják eltökéltséged, hogy Kiina életben van - inkább virrasztasz, és végül megosztod Lannal, hogyan is látod a dolgot. Aki most érezhetően bizonytalanabb, de valahol titkon reménykedő választ ad.

Másnap Vutas-Vutar mocsarai fogadnak - és bizony semmit nem  változott. Bár ez sem veszélytelen hely, de ez már józan ésszel messze jobban kezelhető, mint Arcantis bűvös erdeje - amit még a szellemnézők nagy része is inkább elkerül. Ahogy téged mostanában a felhőtlen gondolatok. Ahhoz, hogy ilyen-olyan módon levezesd valakin az indulataidat még ez a mocsár is túlságosan kihalt. Viszont az út szélén itt-ott felbukkanó, az idők folyamán megdőlt kő jelzőoszlopok már többen vannak, ha egyiket-másikat ledönteni támadna kedved.

"Minden nagy kaland a rossz tervezés eredménye"

Nem elérhető Dierol

  • Global Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 3631
  • Aktivitás:
    3%
  • Karma 5
  • Digitális Nomád
    • Archívum
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #654 Dátum: 2022. Április 25. 19:07:48 »
Mesélő: Dierol
Helyszín: Vutas-Vutar
Időpont: nyárelő
Esemény: úton
Résztvevők: Deion



A
felvetésedre - hogy talán a korábban kapott ajándékok valahogy segítségetekre lehetnek még az utatok folyamán - Kael röviden válaszol.
/Abrín/ Nem elképzelhetetlen, hogy később még jól jöhet ha pénzszűkébe kerülünk és eladjuk őket. De hogy mágikusak lennének, azt nem tartom valószínűnek - mivel az Erők síkján nem érezni a rezdülésüket. Persze nem kizárt, hogy elleplezték az igazi hatalmukat - de nem valószínű - ábrándít ki kissé Kael.

A lápi gödörbe megmerítkező Hajnal megsegítésére te reagálsz a leggyorsabban. Vagy csak a többiek kíváncsiak voltak, hogy egyedül ki tud-e evickélni belőle. Így aztán te voltál az, aki oda lépve szó szerint segítő kezet nyújtva megragadtad a kezét, és kihúztad a zavaros vízből.
"Minden nagy kaland a rossz tervezés eredménye"

Nem elérhető Dierol

  • Global Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 3631
  • Aktivitás:
    3%
  • Karma 5
  • Digitális Nomád
    • Archívum
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #655 Dátum: 2022. Április 25. 19:09:09 »
Mesélő: Dierol
Helyszín: Vutas-Vutar
Időpont: nyárelő
Esemény: úton
Résztvevők: Lan



U
gy tűnik, hogy Vaninának megvan a maga teóriája - vagy reménysugara, amihez tartja magát Kiinával kapcsolatban. Még akár logikus is lehet - de éppúgy bizonyulhat egy hihető és tetszetős mesének is. Hiszen Kiina is szívesen hagyta megválaszolatlanul a vele kapcsolatos leglényegesebb kérdéseket. Egyszer mondta is neked, hogy a legendák tovább élnek, mint az unalmas magyarázatok. Talán ezért nem teszed le te sem a voksodat határozottan egyik lehetőség mellett. Vagy talán nem szeretnéd szétzúzni Vanina reményeit? Esetleg titkon a sajátodat sem?

A faluban úgy döntesz, hogy a helyieknek a lehető legkevesebb konkrétummal szolgálsz. Ez akár elővigyázatosságnak is mondható, hiszen így az üldözőitek is kevesebb információt tudnak kicsikarni belőlük.
"Minden nagy kaland a rossz tervezés eredménye"

Nem elérhető Dierol

  • Global Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 3631
  • Aktivitás:
    3%
  • Karma 5
  • Digitális Nomád
    • Archívum
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #656 Dátum: 2022. Április 25. 19:12:19 »
Mesélő: Dierol
Helyszín: Vutas-Vutar
Időpont: nyárelő
Esemény: úton
Résztvevők: Mindenki



M
iután Deion kisegítette Hajnalt a posványból, Hajnal cifrán káromolja a lápot, és az út rég elporladt építőit, és bizony elég profán találgatásokat tesz arra, hogy a kecskén kívül a vérfertőzés is a családban maradhatott náluk - amíg sárosan a fél tucat piócát és egyéb kellemetlen bogarakat szedegeti le magáról.

A faluban Lan előlépve szólítja meg a tornácon ácsorgó időseket. A kérdése érezhetően csökkenti a levegőben tapasztalható feszültséget, mely eddig abból eredt, hogy vajon mit is akarhattok. Az egyik férfi a tisztelet jelét rója a levegőbe, és kissé helyi akcentussal válaszol.

/Abrín/ A nap útját kell követni, napnyugat fele - int kezével a továbbvezető útra
/Abrín/ El sem lehet téveszteni a Gerincet, mert ott a mocsárból dombság lesz - teszi hozzá a mellette balról ácsorgó, hogy ő is mondjon valamit, de aztán sértődötten elhallgat, amikor az első megszólaló megböki a csontos könyökével az oldalát
/Vutas-Vutari nyelvjárás/ Elhallgass te! Tudják az uraságok, hogy mi a különbség egy hegy és egy mocsár között! - szól oda halkan, aztán hozzátok fordul
/Abrín/ A következő falu három gyertyaégésnyi gyalogútra van, és annak van egy nagy pajtája is! - említi meg a másik falu nevezetes épületét.
/Vutas-Vutari nyelvjárás/ Ha még megvan, mert a fehér szellem onnan gyütt... - morogja a másik öreg a jobbján, de hamar elhallgat, amikor egy szúrós pillantással belefolytja a szót a falu rangidőse.
"Minden nagy kaland a rossz tervezés eredménye"

Nem elérhető Dierol

  • Global Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 3631
  • Aktivitás:
    3%
  • Karma 5
  • Digitális Nomád
    • Archívum
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #657 Dátum: 2022. Április 26. 21:05:25 »
Mesélő: Dierol
Helyszín: Vutas-Vutar
Időpont: nyárelő
Esemény: érkezés a faluba
Résztvevők:  „Kékprém" Keelut



M
ajd két holdhónap telt el mióta magad mögött hagytad a síkságiakat, hogy segítségére legyél Nadír egyik Mennydörgésszellemének. Kétségtelen, hogy büszkeség dagaszthatja a kebled, hogy ilyen felkérésben volt részed - még ha nem is volt annyira kalandos, mint vártad. Mint később megtudtad, az is sokat javított az esélyeiden, hogy Queboa mezein nem sok nador közül válogathatott. Ennek ellenére nem volt hiábavaló az oldalán utazni, hiszen így is sok mindent láthattál, amit eleddig csak a sámánok meséiből ismerhettél. Olvadó Haanol, a Na Kva Akaan (Akik Elsőnek Lépnek Az Ösvényen) nagy-nemzettség tagja, az Ég Ormairól, és egyike a Megújítóknak. A tábortüzek mellett szívesen mesélt Shizaai városáról, vagy a nador vidék szépségeiről. Alapvetően egy segítőkész, és nador mércével mérve nem visszahúzódó férfinak ismerted meg. Külsőre egyszerű öltözetű, hétköznapi megjelenésű, fehér bőrű, vékony férfi. Ruházata finoman cserzett, barna bőrből készült, vállain egy zöldes színű szövetköpeny pihen. Fehér haját számtalan vékony, hosszú fonatba rendezte, mindegyik végén apró ezüst gyűrűvel.  Egyetlen felszerelése a hátán átvetett kisméretű nyílpuska. Hófehér arcát vörös mintájú törzsi jelek díszítik. Bár a fegyverfogatásban nem jeleskedik, ennek ellenére egyáltalán nem védtelen, mivel egy Naooni gyilkos szellem, Mancs kíséri az utazásai alatt. Mancsot ritkán láttad alakot ölteni, de akkor minden esetben halállal végződött a megjelenése. Igaz, Haanol soha nem mondta, de lelked mélyén mindig is érezted, hogy a szellem kordában tartása neki is a sámáni képességei határát súrolja. A közös utazás alatt a te feladatod volt, hogy a síkságiakkal szót értsél. Haanol ugyan beszéli az abrínt, de hamar kiderült számodra, hogy a kulturális különbségek - és Nadír lenyomata rajta - a legtöbb síkságinak együtt már sok. Az utazás alatt majd mindig a településeken kívül táboroztatok, és számtalan kisebb irtáson végzett rövid faültető rituálét, hogy Nadír minél előbb be tudja gyógyítani az erdőkön ejtett sebeket. Sokat bolyongtatok Queboában, de a valód cél Vutas-Vutarban várt rátok. Egy régi, föld alatti katakombában öt, máig harcoló élőholt harcossal kellett megküzdenetek, hogy aztán örök nyugalomra leljenek. Miután időlegesen győzedelmeskedtetek felettük, Haanol egy több órás rituáléval semlegesítette a hely átkát - és ezzel szabadon bocsátotta a szerencsétlen lelkek maradékát.
Ezután tíznappal, még  Vustas-Vutarban - Haanol kora reggel váratlanul utadra bocsájtott. Annyit mondott magyarázatként, hogy neki Abÿrnossban van dolga - de neked újfent a síkságijaiddal kell foglalkoznod, mert bajba kerültek. Az, hogy ilyen hirtelen talál magának új feladatot, az nem meglepő, hiszen mindig is megálmodta, hogy éppen hova kell mennie. Az inkább szokatlan volt, hogy a síkságiak sorsával törődik, vagy hogy éppenséggel a te önálló feladatodat álmodta meg. Búcsúzóul még kivezetett az útra, és útba igazított, hogy itt, a mocsár közepén merre indulj el, és hogy nagyjából milyen messzire kell menned. Pontosabban szerinte az arcantisi hegyek lábánál lehetnek most a síkságiak. Ez ma reggel történt...

Az elmúlt tíznapok után szokatlan volt ismét egyedül utazni az igencsak leromlott állapotú, elhanyagolt úton, amely szeszélyesen kanyarog a láp partján - kopottas és néhol hiányos kövei pedig a rég nem látott civilizációról mesél. Az út néhol bátran alábukik a láp vizébe - ami részben az éjszakai esőzésnek, részben pedig az idők folyamán megsüllyedt talajnak is köszönhető. Ezért többször is lábszárközépig érő vízben gázolhattál - de végül nem sokkal dél előtt megérkeztél egy kicsi, és szegényes településre. A fából ácsolt nádfedeles házak mindegyike lábakon áll, és pár foknyi lépcső vezet fel a házak előtti teraszra. A szürke, napszítta deszkákat nem festéssel, hanem faragásokkal próbálták meg díszíteni. Az érkezésed nagy feltűnést keltett - elsőként sárfoltokkal tarkított kisgyerekek riadt kiáltozása hívta fel a felnőttek figyelmét rád.  Érdeklődő és gyanakvó tekintetek nehezedtek rád, de hamar felismerték, hogy nem lápi lidérc - ahogy először kiabálták a gyerekek, hanem egy hús-vér ember érkezett. Igaz, ennek bizonyítására először egy idősebb férfi lépett eléd, és szelleműző szalagokat rázva a kezében megkerült kétszer. Mikor nem tűntél el ennek hatására, egy pici csalódott fintor megeresztése után megérdeklődte, hogy mégis mi járatban vagy. Hamar megtudtad, hogy a hegyek felé vezető úton mostanában nem érkezett senki, nem hogy egy csapat városi ficsúr. Ellenben annyira azért ismered az elkényeztetett Anartÿss kölyköt, hogy a mocsár közepén biztos, hogy meg akar majd állni pihenni a civilizáció eme halovány lenyomatánál - hiszen más út nem vezet erre. Így aztán a házaktól picit távolabb, de letáborozol, hogy bevárd a csapatot.
Ez végül jó ötletnek tűnt, mert alig fertályórát kellett várnod a közeli nádasból kukucskáló gyerkőcök kíváncsi tekintete előtt, amikor a település túlvégén a hangzavarból ítélve utazók érkeztek. Azért némi óvatosság véget még megvártad, hogy hátrébb húzódva szemügyre vedd az érkezőket. Főleg, hogy elsőre ismeretlen síksági arcokat pillantasz meg. De ahogy közelebb érnek, azért látod, hogy érdekesen változott a helyzet. A kényes Anartÿss ifjút nem látod, de a tanácsadóját igen, meg azt a nőszemélyt, aki még Queboában hozott neki valami üzenetet. Ellenben a másik két férfit még soha nem láttad, ahogy a tetőtől-talpig sáros, rövid hajú nőt sem. Bár ezt azért az arcán díszelgő sárfoltok miatt nehéz megmondani. A két ismeretlen férfi nem tűnik harcosnak - egyikük inkább valamiféle sámánnak, akiket itt gyógyítónak, papnak és más hasonlónak neveznek. A másik nehezebben meghatározható, de van nála egy húros hangszer is. A falu öregjei szemmel láthatóan őket sem fogadják kitörő örömmel, és a Lassú - ugrik be a tanácsadó neve - a Hegyi Királyságba vezető út iránt érdeklődik. Úgy tűnik, hogy a síkságiak hajlamosak egyetlen úton is eltévedni...



Quator, tiéd a pálya, lehet reagolni :)
« Utoljára szerkesztve: 2022. Április 26. 21:07:07 írta Dierol »
"Minden nagy kaland a rossz tervezés eredménye"

Nem elérhető Quator

  • Haladó
  • ***
  • Hozzászólások: 635
  • Aktivitás:
    1%
  • Karma 1
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #658 Dátum: 2022. Május 01. 16:22:47 »
„Kékprém" Keelut

*Hosszú volt az elmúlt két holdhónapban megtett utazás. Mind fizikailag, mind lélekben. Olvadó Haanoltól sokat tanult Keelut. Főként a türelemről és a mennydörgésszellem - mondjuk úgy - kívülállása folytán a síkságiakról is. Quáboa és Vutás-Votar vidékei nagyon mások, mint a Sárkánygerinc csúcsai, vagy épp a Shíror völgye. Ettől függetlenül Nadír akaratát mindenhol be kell teljesíteni. Nagyon megtisztelő volt, hogy a sámán épp a Vörösfarkast választotta, mégha nem volt túl nagy a választék a környéken. Keelut megtette, ami tőle tellett és sikerrel jártak. ... Közös utazásuk közben pedig igen sokat gondolt Kékprém az apjára, akit alig ismerhetett. Vajon ő is mennydörgésszellemmé lett? Vagy csak utolérte a balsors? ... Ez talán már sose derül ki. Így végül, épp az elválásuk előtt, lezárta ezt a kérdést Keelut magában. Talán majd lesz még alkalom, hogy ezen merengjen.

Most viszont ismét a síkságiak közé vezet az útja. Haanol megmondta, hogy a két holdhónapja hátra hagyott társaság ismét szükséget szenved, amiben Keelutnak kell kisegítenie őket. Így elváltak útjaik a sámánnal és elindult a mondott irányba. Át a mocsáron, az arcantisi hegyek lábához.

Még nem hágott delelőre a Nap, mikor elérte az apró falut, ahol láthatóan a magasabb vízálláshoz is hozzá vannak szokva a lakók. A fogadtatáson már meg sem lepődött, inkább halvány mosolyt csalt arcára a gyerekek ijedt visítozása, mikor meglátták az úton besétálni a házak közé. ... Miután a falu öregje kísérletet tett az elűzésére egy marék szalaggal és megnyugodtak a kedélyek, hogy a nador mégsem lápi lidérc, sikerült néhány szót váltani a falusiakkal. Nem láttak errefelé idegen síksági társaságot. Így Keelut úgy döntött, megvárja itt a társaságot. Abban biztos volt, hogy a település végül ide vonzza az Anartyss csapatot. Ha meg elindulna elébük, lehet elkerülnék egymást. Így inkább letelepedett a falu szélén egy rönkre és érdeklődve figyelte a falu életét, pontosabban az abban beállt változást, mely a puszta jelenlétéből fakadt.

Nem is várattak az események soká magukra. Nemrég újabb felbolydulás kelt az út menti házak legtávolabbikánál. Ahogy Keelut ki tudta venni, idegen társaság érkezett. Na ez már valami! ... Bár az óvatosság nem árt, nem kéne valami babonás utazóval összefutni, mint annak idején a Smaragd Szigeten a vénasszony. ... Így inkább beljebb húzódva a nádasba, közelebb óvakodott a nador, hogy szemügyre vegye, kik is érkeztek. Meglepetésére a csapat, akikre ő várt, igencsak megváltozott. Azok közül, akikkel útnak indultak Sytis-ből már csak Lan, a bölcselkedő testőr maradt meg. A harcos nőt ugyan felismeri látásból a nador, viszont nevére - ha bemutatkozott volna - már nem emlékszik. Épp akkor hozott levelet Zevrannak, mikor Keelut segítségét kérte Haanol. Se Zevran, sem a miracleai férfi nincs itt. Helyettük van három új utitárs. Egy sámán vagy pap, egy zenészféle és egy nyakig, meg feljebb sáros nő. ... Hát az biztos, hogy a síkságiak érthetetlen népek.

Mivel Keelutnak sose volt kenyere a hosszas tervezés és várakozás, így egyszerűen feláll, íját a támasztótus végénél fogva odasétál Lanékhoz. Mikor hallótávolságba ért és a csapat minden tagja észrevette jelenlétét, nyílt tekintettel végignéz a társaságon, aki hagyja, annak a szemébe néz. Nincs pillantásában kihívás, csupán kíváncsiság. Közben jobbját, lazán ökölben tartva felemeli és mutatóujját végigfekteti orrán köszöntésképp.*


/nador/ - Shi'onaata!

*A nador magas, nyúlánk alkat, fehér bőrével, gleccserkék szemeivel és szintén hófehér hosszú hajával mondhatni "világít" a láppal a háttérben. Ruházata egységesen tompa avarvörös. Széles bőrövén kétoldalt egy-egy harcicsákány lóg, karikába tűzve, hátán a nem túl nagy, de megpakolt hátizsák mellett kéttollú vesszőkkel teli tegez. Vesetájékon vadászkése tokjában és baljában maga mellé engedve furcsa kinézetű íja, melyen középen egy támasztótus van kialakítva.

A számára még ismeretleneknek ismét a szemébe néz bemutatkozás közben.*


/abrín/ - Nevem Kékprém Keelut

*Csupán pár szívdobbanásnyit vár és rögtön rátér az őt leginkább foglalkoztató kérdésekre.*

/abrín/ - Zevran és Vjírgas hol van? Sikerrel jártatok?
« Utoljára szerkesztve: 2022. Május 01. 17:22:50 írta Quator »

Elérhető Filio Mortale

  • I. számú Patás
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 2215
  • Aktivitás:
    5%
  • Karma 3
  • Szabadkőműves
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #659 Dátum: 2022. Május 08. 20:49:27 »
Lan Ro-Ryen (Lan A Lassú)
__________________________________________________
Mesélő: Dierol
Helyszín: Vutas - Vutar
Időpont: nyárelő
Esemény: úton - találkozás
Résztvevők: mindenki
__________________________________________________


Hajnal ballépése kapcsán csak annyit jegyzek meg a bajszom alatt.

-   /Abrín/ A piócák még akár egészségesek is lehetnek a sár miatt meg nem aggódnék szerintem mindannyian egy merő mocsok leszünk mire elhagyjuk a mocsarak földjét.

A falú vénjei megadják kérdésemre a választ ami biztató és tovább indulásra sarkall, hiszen kiépített úton még ha gyatra is nem vehetjük fel a versenyt lovas üldözőinkkel eddig is kész csoda, hogy nem értek utol bennünket. Ám az egyik vén megjegyzése megakasztja gondolataim pörgését „fehér szellemet” emleget így csak a nadorokat szokták hívni belőlük is a megveszekedettebb fajtát. S lám nem is kell tovább töprengenem felbukkan Kékprém Keelut, jó szokásához híven nem is kertel sokáig ezért úgy döntök az ő társalgási stílusát fogom követni.

-   /Abrín/ Áve Kékprém! Zevran úrfit elszólította a házának kötelessége, mint annak idején téged a Hegyi királyságé. Vjírgast pedig egy misztikus szakadék vette magához nem tudni él e avagy holt. – nyelvet váltok nem kell, hogy mindenki értse a faluból szavaimat-   /Nador/ Sikerrel jártunk. A szobor van nálunk, bosszús dúnok nyomunkban. Sokan vannak, erősebbek, harcolni velük végzet. Sietve tovább. Indulni mihamarabb. Előnyt kell őrizni! - nézek rá álmatagon miközben Kiina emlékei és szeleburdisága villan fel-fel, hát Kékprém nem Kiina