Kalandozások a birodalomban:

[Dierol]

Hrissi Al Shard

Anili szerencsére nem fordult keresztbe az ágyon, így Hrissi gond nélkül le tud feküdni. A tegnapi esetből tanulva magához húzza az alvó lányt – mivel másképp nem férnek el az ágyon. Futólag eszébe jut, hogy Anili másra feltehetőleg felébredt volna. Futó csókot lehel nyakának ívére, és álomba merül. A kakasok ébresztője még mindig felveri – úgy tűnik, hogy több nap kell még ahhoz, hogy ne ébredjen fel a hangjukra. Anili reggeli zsörtölődése alszik vissza, s mire ismét felébred, ő már útra kész. Magyaráz valami Húzóssal kapcsolatban – de az nem derült ki, hogy a falu bikájáról van szó, vagy valami helyi fegyverről. Mire megkérdezhette volna, Anili már a hátát mutatja a jelelésének. Hrissi felkel, és gyors mosdást követően számba veszi a ruháit – holnap este mindenképpen mosnia kell, hacsak nem akar beleizzadt ruhába bújni. A reggelinél és kifele menet a napi rutint követi – de Mathias és a fiai ma mintha újítottak volna – már kora reggel úgy viselkednek, mintha egy fél kancsó szeszt ittak volna meg a tej helyett. Hrissi nem foglalkozik vele – de az feltűnik neki, hogy ma mintha ő lenne a leghatékonyabb. Ami lássuk be, nem túl hízelgő a többik teljesítményére nézve, mivel eddig ő volt a sereghajtó. A vidám társaságba nem igazán csatlakozik be – ide dolgozni jöttek ki, s sejti – nem vele, hanem rajta mulatnak. Így marad az, hogy  a saját tempójában halad előre amíg elő nem állnak a farbával.

[Az Ezüst Utazó]

Ezékiel+Leanthil

A paplovag jócskán lemaradt de boldogan dalol tovább mit sem törődve veled. Már alig hallod. Aztán nagyjából egy óra múlva vágtatva utolér.
-Maga aztán jól ellovagolt alig értem utol!-Szólal meg színjózanul.
Hű ez a paplovag jól bírja a piát vajon mennyit kellene innia hogy teljesen kiüsse?

[Az Ezüst Utazó]

Hrissi Al Shard:

Lassan vége a napnak, bár még nem nyugodott le. A férfiak elkezdenek szállingózni mint akiket megszállt valami átok vagy mágia, a nőket szépen hátrahagyva. Valaki meglöki a hátad Anthon az.
-Apám  elviszem Hrissit a fogadóba!-Kiállt oda az apjának, aki hátra se nézve válaszol.
-Mi is megyünk mindjárt!
A kocsihoz érve már elég távol vagytok, ahhoz hogy Anthonnak ne kelljen jelbeszédben szólnia.
-Figyelj Hrissi!-beszél hozzád miközben útban vagytok a fogadó felé.
A Kaskelloni Húzóból ne igyál egynél többet, nem tűnsz nagy piásnak ezért szólok előre. Kidőlsz ha kettőt iszol. Viszont aki apám lányát akarja elvenni annak minimum hármat kell lenyomni. Okka megpróbálta két éve mikor Fabyolát megkérte, a másodiknál kidőlt!-Itt elröhögi magát.
-Na de majd én segítek kicserélem az üveget vízre fene tudja valamiért kedvellek, lehet csak azért mert azt a vadállat húgomat megszelídítetted ami még nekünk se sikerült soha. Anyának egyedül de az már rég volt.-Magyaráz tovább Anthon.
A fogadóban elegyedig a sokféle pia az férfi izzadság a pipafüst és a zsíros ételek szagával. Szellőztetés nem nagyon van, valószínűleg ezt hívják "kanszagnak".Jöttötökre mindenki felhördül "itt az ünnepelt, a szerencsétlen, na holnap neked annyi, jól meggondoltad jaj hagyjátok má?" És hasonló felkiáltások.
Közben Mathias és Erenias is megérkezik.
-A legjobb a!-Akarja mondani Mathias de a fogadós már ugrik is mielőtt kimondaná. A középső hosszú asztal a tiétek mindenki pont rátok lát. Veletek szemen néhány idegen idősebb alak ül le, Mathias ivócimborái lehetnek mert azonnal józanul is fekete poénkodásba kezdenek mint a gyerekek.
A fogadóban csak két nő van unott arccal felszolgáló lányok.
-Előbb eszünk! Sültet izibe! De bort is a legjobból!-Parancsolgat Mathias úgy tűnik a Kaskelloni Húzó még várat magára. Malacsültet kaptok még forró és friss. Mathiast nagy tisztelet övezheti itt ha minden szavát ugrásszerűen teljesítik. és ha kiürül  a kupája újra és újra töltik neki.
Aztán észrevesz valakit a sarokban. Egy bárd! Már csak ez hiányzott.
-Hééé te! Húz el a nótám úgy kezdődik Van egy kutyám gyere ide!-A bárd már rá is zendített.
Aztán Mathias rád néz,
-Fiam úgy látom nem fogy a piád igyál ha mondom!-Úgy tűnik a jövendőbeli apósod figyelni fogja minden mozdulatodat kénytelen leszel inni legalább bort.
Mathias és a barátai két óra múlva már elég jó állapotban van fennhangon és elég hamisul üvöltik a kedvenc nótáját amit a bárd rendületlenül játszik köszönhetően a neki dobált ezüstöknek.
-Akkó mosmán gyühet a Kaskellóni Húzó!-Kiabálja a fogadós felé, úgy tűnik megint tájszólásban beszél. Anthon odasúgja neked.
-Ne feledd amit idefelé mondtam!
A fogadós letesz elétek üvegpoharakat. Ilyet se sűrűn látsz vajon szerezték? Egészen aprók az aljuk vastag és csak olyan magasak mint nagyjából a kisujjad. Először a fogadós tölt egy szintén üvegből, az illata olyan mint bármelyik gyümölcsnek de átlátszó, mint a víz és van egy furcsa mellékillata is ami bántja az ember orrát. Mathias szemei bár kissé már keresztbe állnak de úgy tűnik téged figyel megiszod e.
-IGYÁL IGYÁL IGYÁL IGYÁL IGYÁL IGYÁL!!!-Üvölti az egész Kocsma eközben ütemesen verik az asztalukat és a kocsmapultot, mindenki téged néz.
-Figyeld a többieket!-Súgja Anhton őrá senki sem figyel mivel mindenki veled van elfoglalva.
Az asztaltársaságod köztük Anthon is miután kiöntötték nekik a vízszínű valamit felemeli a poharat és egy húzóra kortyolgatás nélkül leöblíti a torkán. Szóval ezért hívják Kaskelloni Húzónak! Van aki köhög vagy a mellét verdesi vagy csak simán az asztalra dől és horkol.
De aki eddig nem bámult volna téged az is mind téged néz, és egyre hangosabb az "IGYÁL!"

[Haldirien]

Leanthil

Csalódottan tisztázom magamban, hogy a férfi nem maradt le.
- Legalább megtette. - mondom felé, majd az útra koncentrálok.
Hamarosan megkéne érkeznünk Kaskellon falai alá.
Mint annyi sokszor, újra elképzelte Erigow Kastélyát, Erigow Kastélyát a tornyain Toron dicső zászlajaival. Elképzelte ahogy a Dorani ötszátötvenöt fős lovagsereg elesik a seregének kardja által, a mágusokat pedig a boszorkánymesterek és a Sápadt Légió kényszeríti térdre, és Toron beteljsetíti sorsát, magához ragadva azokat a területeket, melyekhez a Kyr Birodalom leszármozottjaként joga van. Újraegyesítve Északot.
"És nem kell többet tenni, mint átölelni ellenségeinket."

[Az Ezüst Utazó]

Ezékiel+Leanthil:

Lovagoltok nagy csendben a régmúlt dicsőségein merengsz.
-Mondja min gondolkodik annyira?-szólal meg egyszerre a paplovag.Olyan hirtelen a sötét éjszakában hogy szinte megijedsz. El is feledted hogy ott van.

[Dierol]

Hrissi Al Shard

A földeken izzadva Hrissi azt veszi észre, hogy hopp, jó húsz sorral odébb az a szőkésbarna nagy hangú, inas férfit már vagy fertályórája nem látta. Aztán egy másik is eltűnik, pedig a sorával ő sem végzett <vagy rájuk jött a szapora, vagy más lehet a dologban. Bár a nők mintha nem kapták volna el – szóval a romlott étel kizárva... > Aztán Anthonnak is mehetnékje van – Hrissi sejti, hogy a többi férfi is arrafelé távozhatott. Fáradtan felegyenesedik s kinyújtózva sóhajt egyet, majd elindul Anthon után, aki elkezdi okítani a fogadó fele. A figyelmeztetése immár egyértelművé teszi számára a Húzó mibenlétét. Azzal ő is tisztában van, hogy mivel nem szokott a rendszeres dorbézoláshoz, és a fizikuma is elmarad a törpéké mögött, csínján kell bánnia az itallal. Így csak bólint egyet. Azt már nem teszi hozzá, hogy ha az az ideális jelölt, aki padló alá issza a többieket, akkor equasseli Fekete Macska nevű becsületsüllyesztő vén törzsvendége, Kishordó Varnos lenne az. Ugyanis a fent nevezett férfiú arról kapta a nevét hogy egy ültében elfogyasztott egy kisebb hordó savanyú lőrét, és túl is élte. Hrissinek nincs kétsége afelől, hogy a most következő ivászaton Kishordó becsületesen helyt tudna állni – igaz, semmi mást nem merne rá bízni...

A fogadóba lépve Hrissi orrát megüti a benti odőr. Úgy tűnik hogy mindegy, hogy Ynev melyik koszlott kocsmájába lép be – a szagok szinte ugyanolyanok. Futólag csoportosítja a jelenlévőket – az alapján, hogy kit ismer már, és kit nem. A bekiabálásokra csak vigyorog, s esetenként vállvonogatással válaszol. A hosszú asztalnál helyet foglalva kíváncsian méricskéli Mathias ismerőseit, és a sült említésére összefut a nyál a szájban. Hát még amikor kihozzák! Jólesően áll neki, és most gondosan figyeli, hogy minél zsírosabban étkezzen – hátha nehezebben vágja fejbe a szesz, ha előtte jól belakik nehéz ételekkel. A kobzosra futólag rácsodálkozik, de nem foglalkozik vele. Ám később már inkább ő is int neki, amikor Mathias már ötödjére ugyanazt a dalt kéri tőle. Hrissi igencsak hamisan, de elkezdi fütyülni az egyik vidám és pajzán dalocskát, mely egy koboldról szól - aminek a fenekébe egy pávatollat dugtak.
Mathias unszolására beleiszik a borba, de igazából kissé mértéket tart – nem akarja Mathias mulatságát azzal elrontani hogy már a  Kaskelloni Húzó előtt kidől.
Hrissi érdeklődve figyeli, ahogy a poharak előkerülnek, majd ahogy Anthon egy húzásra leküldi annak tartalmát. Az illata alapján igencsak erős lehet. Pláne, hogy van aki köhécsel is utána. Hrissi rövid mérlegelés után rájön, hogy neki az első pohár az utolsó is lehet – pláne a bor után. Ám talán ha az első pohár tekintélyt parancsoló  ...
Hrissi vigyorogva inti Anthonnak
-Gyerekpoharak!
Ezzel elveszi magát az üveget, és annak veselkedik neki. Úgy gondolja, hogy talán több kortyot is le tud küldeni, mielőtt ténylegesen rosszul lesz. Csak akaraterő kérdése, hogy mennyit tud egy döntéssel lenyelni...

[Haldirien]

Leanthil

Épp a jövő képein elmélkedtem, amikor szétoszlatta az egészet a paplovag szava, visszarántotta a valóságba.
-Mondja min gondolkodik annyira?-
Rá emelem pillantásom.
- A jövőn. - felelem kurtán. - Ahogy Erigow büszke falain Toron dicsőséges zászlajai lobognak.
Mondom, majd megrántom a vállam.

[Az Ezüst Utazó]

Hrissi Al Shard:

Az első pohár után úgy érzed ez volt az utolsó is. Mi volt ez lőre? És ki akar ebből akár hármat is inni. Neked is köhögni kell és olyan meleged lesz hogy a pokol mélye ahhoz képest jégverem. És az a zsíros étel is hirtelen úgy dönt hogy nem le hanem felfelé akar távozni a gyomrodból. Anthon most nem veled foglalkozik hanem az apjával. Mathias nyelve már alig forog a kedvenc nótáját is egyre lassabban énekli.
-Haza kellene mennünk apám!-Szól jóságosan. De az öreg nemet int, már amennyire tud.
-Na jó én kértem szépen! Holnapra ki kell józanodnia Anili nem fog örülni.-És ezzel egy mozdulattal kikapja a padból és feldobja a vállára mint valami krumplis zsákot. Végül is megteheti a maga hatalmas méreteivel, 190 cm és nagyjából 95 kiló lehet majd egy fejjel nagyobb nálad.
Nem csoda ha olyan nyugodt, hisz bárkit leverhet egy ütéssel a környéken.
-Nem kell még egy olyan részegeskedés mint két éve Okkával,igaz akkor én még nem jártam ide csak a következményeit tapasztaltam, Faby másnap úgy üvöltött a vőlegénnyel a templomban hogy már azt hittük nem is lesz esküvő.-Eközben az apját szépen felteszi hátra a szekérre aki mindez idő alatt már el is aludt. A gyors alvás úgy tűnik családi vonás. Anthonba még fért volna a húzóból erről nem tesz említést, a lényeg hogy te ne légy másnapos csak éppen amennyire muszáj. Lassan baktattok haza az öreg hátul horkol, az éjszaka csendes.
-Nem fáj a fejed? Mert ha most nem holnap biztos fog.-szólal meg utoljára Anthon.
Fáj nem fáj nem ez most a legnagyobb problémád. A ház úgy tűnik üres, Ereniast otthagytátok de ő tudja mikor kell abbahagyni, vagy nem. -Lefektetem apámat te is eredj a szobádba, ne feledd Anili nem lesz ott, ez a hagyomány!-Anthon megint a vállára veszi a már horkoló apját és elindul felfelé a lépcsőn majd eltűnnek az apja szobájában.

[Dierol]

Hrissi Al Shard

Az első pohár után egyértelművé válik – azért adják ilyen kis poharakban, mert tisztességes mennyiséget senki nem hajlandó inni belőle
<s ezért még fizetnek is?!> köhécsel Hrissi, s közben háromemberes italnak sorolja be a Kaskelloni Húzóst. Ha még egyet innia kell belőle, azt csak úgy lehetséges, ha ketten lefogják, és a harmadik tölti a szájába – fogadkozik. Aztán a gyomra is felfordul az italtól. Futólag felötlik benne, hogy Mathias ölébe tegye a vacsoráját, de aztán meggondolja magát, és inkább egy mélytányért ránt maga elé alkalmi mentőeszközként, és azt pakolja tele.
Hrissi ezek után bűnbánó vigyorral tolja el a tányért, és figyelmét Anthon és Mathias közjátéka fele  fordítja. Ugyan eddig úgy gondolta hogy jó móka lesz az az ivászat, de a Húzós bebizonyította neki,hogy ő ebből nem kér – még egy kis pohárral sem. Komoly arccal bólogat Anthon érvelésére, bár arra hogy Anili nem fog örülni - egy legyintéssel elintézi. Hiszen ha azt hiszi hogy csuda jó dolog itt piálni, akkor elég csak egy pohárka Húzóst elé tenni, és látni fogja, hogy mekkorát tévedett  ...
Anthon produkcióját látva ő is feltápászkodik, és megindul mögötte. A magyarázatra egyszerű jelelésbe kezd aztán belezavarodva abbahagyja, és csak legyint egyet. Holnap úgyis megtudja, hogy   a Húzós  mellékhatása volt-e a nagyot hallás, vagy pedig más miatt hangoskodott Okka neje  .
Arra a kérdésre, hogy fáj-e a feje, csak megrázza az említett testrészt. Nem fáj, de igencsak zsong – és a mozdulat hatására újra azt nézi, hogy melyik bokor aljába hányjon. A friss levegő kissé magához téríti Hrissit, így a házhoz érve már egy kissé kevésbé kavarodik a gyomra. A tanácsot megfogadva felslattyog a szobájába, bezárja az ajtaját és az ablakát, majd fáradtan, büdösen végigdől az ágyon <El kéne menni a tengerhez fürödni> ötlik fel benne, de aztán ezt a programot későbbre halasztva elnyomja az álom.

[Az Ezüst Utazó]

Leanthil+Ezékiel:

-Magának mostanság más csatákat kell megvívnia. Egy nővel folytatott harc sokkal keményebb, mint bármelyik háború, erre azért készüljön fel.-A hangja teljesen természetes semmi megorrolás, vagy óvás.
Olyan hajnali egy óra körül lehet, bár sehol egy kápolna, ami elütné az az időt, legfeljebb a dupla Hold állásából lehet következtetni arra mennyi lehet az idő. Egy fogadó mellett haladtok el, aminek aminek csak annyi neve van "Fogadó". A tulajnak nem lehet túl sok fantáziája, vagy itt nem történhet soha semmi. A színe még mindig egyszerű fehérre van festve, ez még mindig nem Kaskellon. Árnydal egyszeriben megáll nyerít, és ágaskodik és a a fogadó felé irányít, úgy mint Ezékiel lova. Nem akarja abbahagyni. Megmakacsolja magát, mintha szamár lenne.
Teljesen kiment a fejetekből hogy mióta elhagytátok azt az átkozott fogadót, ahol a paplovag elaltatott szegény jószágot le se csutakoltad, egy falat szénát se kapott. Igaz szép dolog az új patkó de mégsem étel.
-A lovainknak széna kell! Már mióta nem ettek!És ha már itt vagyunk rákérdezhetnék milyen messze van Kaskellon.-Ezékiel a véleményeddel mit sem törődve leszáll a lováról bevezeti a fogadó melletti istállóba ahol a fiatal lovász hangosan horkol valahol, így maga áll neki elintézni a lovat.
-No mi az mire vár? Azt akarja hogy Árnydal éhkoppon maradjon?

[Az Ezüst Utazó]

Hrissi Al Shard:

A reggeli kakasriadó olyan erővel hat a fejedbe mintha ezer késsel szurkálnák. Ellenben a hányinger elmúlt végül is mindent kiadtál magadból még tegnap este. Ilyenkor szokás azt kérni "még egy órát had aludjak, vagy kettőt!"Sajnos ez most neked nem adatik meg. Elfojtott vihogás hallatszik a szobádból. Férfiak, az biztos de hogy kik hányan vannak és hogy egyáltalán, hogy jöttek be még találgatni sincs kedved. Nagyon élni se. Még hogy találgatni? Nem sokat teketóriáznak, azonnal loccsan rád a jeges hideg. Jég? Azt meg honnan szerezték? Viszont innentől kezdve hangos a röhögés!
-Gyerünk Hrissi ébredj! Emlékszel? Ma elveszed a nővérünk!-Ez Anthon, valószínűleg.
-Van még egy adag hideg víz ha ez nem lett volna elég. Tudod egyenlőre úgy festesz mint akin átment húsz lovaskocsi!-Újabb röhögés.

[Dierol]

Hrissi Al Shard

Hrissi a kakasszóra ébred, és arra, hogy hasogat a feje <Mér nem döglik meg?!>
Húzza a fejére, fülére sértődötten a párnát, és bal kezét még a párnára is ejti, nehogy az lecsússzon. Azzal a ténnyel, hogy mintha nem egyedül lenne a szobában nem foglalkozik – van épp elég baja. Aztán jéghideg vízzel öntik nyakon, de ez sem javít amúgy is zord kedélyállapotán. Elhatározását, hogy még  pihenni fog, szinte szó szerint alámosta a hideg víz. A tocsogó ágy már nem olyan marasztaló, de felkelni sincs nagyobb kedve. Bal kezével csak tesz egy obszcén mozdulatot, hogy tudassa a fiúkkal, hogy mit is tart az ébresztési módszerükről, majd visszaejti a kezét a fejét takaró párnára, és  tovább vegetál a hideg vizes ágyban – esze ágában nincs felkelni.

Ha újabb adag víz érkezik, az már egyértelművé teszi a választást – menni vagy maradni? Bal kezével leemeli a fejéről a vizes párnát, és az ágy mellé ejti. Lassan feltápászkodik az ágyból, és savanyú pillantást vet a fiúkra, majd az üres vödörre. Utána - mivel alapvetően azért kedveli őket - nem a vödröt kapja fel, hogy azzal csapja arcon őket, hanem csak egy alulról indított gyors ütéssel próbálja elmagyarázni, a feltételezett tettesnek – hogy kissé neheztel rá.
Aztán mintha mi sem történt volna, álmosan elkezdi keresni a gyékénypapucsát.

[Az Ezüst Utazó]

Hrissi Al Shard

Az ütés Ereniast érné de az még időben elugrik. Újabb röhögés. Ez most nem jött össze, no majd legközelebb törlesztesz.
-Na jó elég volt!-Most már csak mosolyogva a reggeli "vicces" ébresztőt.
-Eredj kezd el ébreszteni apánkat eltart majd egy darabig! -Int az öccsének. Aki még mindig vihogva távozik a szobából. Kicsit nyitva hagyja az ajtót talán nem is véletlenül. Pár percen belül két csobbanás és durva káromkodásözön hallatszik Mathias szobájából. A jeges ébresztőt ő is megkapta ha minden igaz. Majd Erenias lerohanással egybekötött röhögése a lépcsőn, és egy utána dobott vödör.
-Elkaplak te büdös kölke csak érjelek utol!-Kiabál Mathias közben kirohan a szobájából. Milyen fürge lett hirtelen.
-Na de legalább felébredt!-Vonja meg a vállát teljesen nyugodtan Anthon. Becsukja az ajtót.
-Azért nem vagyunk mi olyan rosszak. Ott a meleg víz hoztunk azt is, meg törölközőket, két lavórral. Tetőtől talpig súrold át magad mert hááát...-A mondatot inkább nem fejezi be te magad is tisztába vagy vele, ebben a pillanatban nincs rózsaillatod.
-A szép ruha már a szekrényben van, de mivel nem volt időnk mosni beraktam egy régi ruhámat mellé. Rám már szűk. Délig még sok idő van ne kószálj már a házban egy szál gatyában.-Miután ellátott az összes jó tanáccsal kimegy a szobából. Rád csukja az ajtót.

[Dierol]

Hrissi Al Shard

Hrissi mellé üt Ereniasnak. Igazából nem is bosszankodik miatta, csak fásultan veszi tudomásul, hogy túl lassú volt. Ahogy Mathias szobája fele távozik Erenias, futólag felötlik benne, hogy el kéne torlaszolnia Mathias ajtaját, hogy ne tudjon elszaladni. De mire mindezt végiggondolja, Erenias már rég lefele szalad a lépcsőn. Esetleg adhatna Mathiasnak egy nyílpuskát...
Vontatott töprengéséből Anthon zökkenti ki, amikor becsukja az ajtót. Engedelmesen a lavórra néz, és kis ideig eltart, amíg rájön, hogy mit is várnak tőle. Elkezdi megmosni az arcát, aztán észbe kapva ledobálja magáról a ruhát, és komótosan megtisztálkodik. Magára ölti Anthon kinőtt ruháját, aztán lesétál, hogy valami száraz kenyeret elrágcsáljon reggeli gyanánt. Az igen visszafogott reggeli után magához veszi a szennyest és a tőrét, majd kisétál az udvarra mosni – bár legszívesebben inkább egy székbe roskadva pihentetné a fejét.

[Haldirien]

Leanthil

Végigsimogatom a nyakán a kezemet, míg hallgatom a lovag szavait. Miután végzett, bólintok.
- Értem... nos, maga éhes-szomjas? Vagy csak gyorsan etessünk és menjünk tovább? Én az utóbbira szavazok, ha Kaskellon ötórás útnál közelebb van. - "Már nem lenne szabad messzebb lennie" - Menjen, kérjen abrakot. - mondom, miközben egy ezüstöt nyomok a markába, biccentek, majd a lovam felé fordulok. - Ha szüksége van rám, vagy valamire, szóljon, addig figyelek a lovakra.
Megvakarom a fültövét Árnydalnak, majd a két ló közé állok, és egy-egy kezemmel a lovak nyaktájékát, fültövét simogatom.
- Mindjárt érkezik a vacsorátok... Miután megérkezünk a városba, megtisztítunk titeket... legalábbis én.