Mesélő: Dierol
Helyszín: 1514 Seventh Ave, San Diego, Kalifornia, 304-es lakás
időpont: 1998, június 16, kedd, 17:00 - kedd 18:21
Esemény: otthon
Játékos: Raymond (Rei) Ikeda
A sofőr zavart pillantását rövid ideig tartó gondolkodás váltja fel. Szinte látod, ahogy a neuronok felfénylenek a sötétségben, ahogy szavaid hatására lassan új gondolat, majd következtetés születik.
Az arca kissé felderül
/Angol/ Oh... Szóra sem érdemes! Nagy mákja volt! - tudatja veled, és valahogy rátapintott a lényegre. Annak fényében, hogy nem vagy a névjegyzékében, és csak random számokat
nyomogatott a zsebe, majd hívást indít a megfelelő időben - az esélye... nos, felérhet két egymás után megnyert lottó ötösével. Ennek ellenére a pasas láthatóan úgy érzi, hogy ő lett a nap hőse, és gazdagodott egy olyan hihetetlen történettel, amit évekig fog mesélni minden olyan partin, amire valamiért elhívják.
A rendőr elégedetten veszi tudomásul, hogy nem akarjátok egymást megverni, és professzionálisnak ható módon előhúzza a jegyzetfüzetét és tollát, hogy felírja a rendszámot. Pedig tudod, látod, hogy van rajta testkamera, ami megjegyzi helyette a fontos dolgokat. De ezzel is azt sugallja, hogy fontos amit mondasz, és a legtöbb átlag Joe ettől megnyugszik.
/Angol/ Feltehetőleg hamar lekapcsolják a kollégák - ért veled egyet a rendőr - De ha már beszélgetünk, még kellene pár személyes adat, ha valamiért tanúként beidéznék. Jogosítványt, vagy tartózkodási engedélyt esetleg útlevelet vagy közüzemi számlát kérek mindkettejüktől!
A sorfőr a lehajtott napellenzőből előhúzza a jogosítványát, és átnyújtja a rendőrnek, aki egyből készít róla egy fotót, és máris visszaadja.
/Angol/ Köszönöm, mehet tovább! - mondja a sorfőrnek, aki ezek után elteszi a jogosítványát, majd feléd biccentve sebességbe rakja a kocsit, és elindul. Neked közben van lehetőséged elővenni a kért iratokat, amikkel hasonló módon bánik, majd téged is különösebb teketória nélkül továbbenged.
Hazaérve a lakásba Leo üdvözöl téged lelkes farokcsóválással. Elvégre majd az egész napot egyedül töltötte idehaza, és a felbukkanásod azt az ígéretet hordozza, hogy hamarosan sétálhattok egyet a háztömb körül. Evelynnek most ilyenkor még jógaórája van - általában két óra múlva kell megérkeznie. Ha úgy döntesz, hogy Leóval sétáltok egyet, akkor a kutyasétáltatás után a lakásban feltűnik neked a felső szomszéd. No nem fizikailag, hanem zajként. Ez azért érdekes tapasztalat, mert eddig semmiféle módon nem tudatosította benned a létezését. Sem zajjal, sem beázással, sem pedig fizikai jelenlétével. De most valamiért úgy döntött, hogy zaj terén sürgősen bepótolja az elmulasztott időt, mert fúrás-faragás, kalapácsolás és tologatás hangjai szűrődnek le hozzád. Nem tudod, hogy pontosan mit csinál, de pontosan úgy hangzik, mintha egy lépegető exkavátort építene a szobában, vagy minimum reaktort. Talán tíz perce hallgatod az igencsak zavaró zajokat, amikor újabbak is becsatlakoznak. Mintha valaki egy ajtót verne, és még egy pasas üvöltését is hallod
/Angol/ Azonnal hagyja abba, vagy kihívom a rendőrséget, és elvitetem! Hallja?! - te nem hallod a választ, de sejthető, hogy az ajtót ütő pasas is lemaradt róla, mert továbbra is üti az ajtót, és tovább üvölt, szépen kiegészítve az aktív lakberendezés hangjait.
/Angol/ Hé, azonnal nyissa ki az ajtó, ha magához beszélek! Úgy feljelentem zajongásárt, hogy megkeserüli! Hallja?! Szét fogom bírságoltatni! Beperlem a nyugalomhoz való jogom megsértéséért! Idecsődítem a bevándorlási hivatalt!
/Angol/ Jim, b+! Fogd be a pofád amíg szépen mondom! Húzd meg magad, és takarodj vissza a kéglidbe, vagy ahova akarsz! Mi is órák óta hallgatjuk ezt a zajt, de egy ilyen házban néha előfordul. Viszont a te vonyításodat nem vagyok hajlandó hallgatni, és ha a bevándorlásiak vagy más megjelenik itt, akkor garantálom, hogy megtudod - milyen egy igazi férfi ölelése!
Ezután legalább az üvöltözés és ajtórugdosás abbamarad, és szerencsédre negyed óra múlva az emeletről leszűrődő zajok is kezdenek el-el maradozni, majd végleg megszűnnek.
