Mesélő: Dierol
Helyszín: 1619 G St, San Diego
időpont: 1998, június 166, kedd 12:57-16:30
Esemény: bónusz
/Angol/
Akkor ezt megbeszéltük - összegzi boldogan Evelyn, s látod rajta, hogy valóban örül neki.A zacistól gyoran távozol - a firtató kérdéseket megúszva. Nem annyira az autószerelő műhelyben - ahol rutinosan eldugod a rollert - de a feltekert kép csak feltűnik a többieknek. Szerecséd van, mert a szájba vett pizza mintegy egyértelmű jelzés a többieknek, hogy ne kérzdezősködjenek, hiszen úgysem tudsz most beszélni.Az öltözőben a doboz tartalma meglehet váratlanul ért. A benne rejlő tárgyak inkább azt a kérdést vetik fel, hogy mire is kellene ez mind neked? Feltehetőleg hasonló okok miatt nem tudta a zacis másnak sem eladni. Ha a nő meg akart tréfálni - akkor miért olyan tárgyakat váltatott ki veled, amivel könnyebben be tudod azonosítani? Ha pedig valóban jutalmat akart adni, akkor miből gondolta, hogy pár matekkönyvet és a női ruhákat megpillantva fogsz elégedetten felsóhajani - mondván, mindig is erre vágytál? A sok semmire nem jó kacatot elhelyezed a sorstársai közt - igaz, azokat korábban többre becsülték itt a műhelyben.
Az öltözőbe visszatérve, és a kissé langyos pizzát eszegetve eszedbe ötlik a doboz tetejére firkált pici felirat: SL78134. Ezt a dobozt a zacis varrta a nyakadba, mondván, hogy együtt hozták be őket a téged érdeklő tétellel. Ebben mondjuk nem hazudott - viszont másik szám alatt tartotta nyilván, mint a képet.
A képet, aminek a nyilvántartási száma sokkal kecsegtetőbb, mint a dobozé. Rövid elemzés után is eltart egy ideig a kupakokat leműteni, mivel oda vannak ragasztva. Illetve az egyik felső némi feszegetés hatására hirtelen elenged. Belenézve a kupak belsejébe, látod, hogy mágnest ragasztottak bele, míg a bambuszrúd külsejére egy vékony fémgyűrűt. De nem ez a lényeg - hanem az, ami kitölti a rúd belsejét. Egy csomagolóanyagként használt könnyű szivacsrudat húzol ki, amit gondos kezek néhány helyen celluxal ragasztottak össze. Bingó! A ragasztószalagot elvágva a szivacs egy téglalap alakú vékony szivacslappá bomlik ki, és feltárja előtted a tartalmát. Egy vékony köteg kissé viseltes százdolláros, egy gondosan felekert A5-ös papírlap, 
és egy ezüst?, két centi magas, pár centi átmérőjű, finom vésetű, gyűrű alakú kontytartó.
A százdollárosokból hat darabot számolsz, majd a papírlapot is megnézed. A Japán kultúrális minisztérium nyolc éve kiállított japán nyelvű igazolása szerint a Muromacsi-kor második feléből származó ezüst hajdísz a Katsuragi család tulajdona, és a tulajdonos számára ugyan engedélyezett kivinni azt Japánból - de az eladása nem. Könnyen ébredhet benned halovány gyanú, hogy az igazolás és a hajdísz összetartozik. Úgy tűnik, hogy igazi ritkaságra - afféle családi ereklyére tettél szert. A történelem ezen kis darabja némán pihen a kezedben, és nem ad magyarázatot arra, hogy mit is keres nálad. Mert abban biztos vagy, hogy nem szokás a yakuza ismeretlen bohócának az első találkozás után műkincset ajándékozni. Még a hatszáz dollár is erős túlzásnak hat - de így biztos vagy benne, hogy nem szimplán, ok nélkül került hozzád - és a tréfát is elfelejtheted... Megnézd alaposan a másik rudat is, de az üres- és mást nem is találsz. A festmény valóban tucatáru - a hátadon egy made in china felirat oszlatja el a maradék kétséget - vagy ezt csak így csempészték volna ki Japánból? Sokat nem töprenghetsz, mert lassan véget ér az ebédszünet. Ezt onnan tudod, hogy kint újra megszólal a műhely rádiója - Leonard szokta bekapcsolni afféle háttérzajnak miközben dolgozik.Mire kiérsz, Ayasha éppen egy friss ügyféltől veszi fel az adatokat. A meleg ellenére hosszú ujjú vasalt ing, nyakkendő, szövetnadrág. Sportos testalkat, de felejthető átalgos amerikai ábrázat./Angol/
...sem kell, hogy gyári minőséget várunk el! - zárja mondandóját./Angol/
Ez csak természetes! Senki nem fogja megmondani, hogy már volt törve! - válaszolja önérzetesen Ayasha./Angol/
Remek! - biccent a férfi - Ha elkészült, majd értesítsen, és küldje a számlát! - áll fel, és elköszönve távozik. Ayasha rád vigyorog/Angol/
Meghallgatták a kérésedet! Egy igazi keleti ritkaságot toltak be az imént! - tudatja veled, és lesi a hatást./Angol/
Megendegem, hogy beállj vele! - nagylelküsködik, mert tudja, hogy jobban kedveled az ázsiai gépeket. Közelebb sétál, és a zsebéből előhúzva a kezedbe nyomja a kulcsot. Arany ház, gyémánt berakással... már tapintásra felismered. Egy Nissan President kulcsa van a kezedben./Angol/
Valami céges benzinmatador elpukkantotta az autó légzsákját, és lezúzta a lökhárítót is -
magyarázza, amivel egyre sanszosabb, hogy a te céges autód vár kint az udvaron. Ami nem is csoda, mert eléig fél tucat lehet ebből az autóbúl a teljes városban... Kisétálva látod, hogy igazad volt. A napfényben egyből látod, hogy tegnap hol törted meg az autót. Másodjára megnézve is tartod a véleményedet - ismerve a körülményeket lehetne sokkal rosszabb is. Az öltönyke épp most gyűri be magát egy taxiba, ami feltehetőleg rendelésre érkezett meg./Angol/
Ha már összeraktam a gépet, akkor vidd el te próbakörre - nem akarom, hogy utólag derüljön ki - valami zörög, vagy rosszul illeszkedik - engedi át neked a vezetés lehetőségét.
A délután már eseménytelenül telik - Jim egy böszme Ram futóművével küzd, Leonard pedig Ayashának segít óvatosan leszerelni a Nissan sérült elemeit. Neked pedig rutin feladat maradt. Olaj és szűrőcserék három kocsin - egy ford, és két GM gyártmány. Ami talán nem is baj, mert nem kell annyira odafigyelned - és a gondolataid nem kizárt, hogy hajlamosabbak elkalandozni.
