World of Darkness (Sötétség Világa) [18+] > Mocskos meló

Sweating Bullets - CKL Játéktere

(1/7) > >>

Dierol:
Mesélő: Dierol
Helyszín: San Diego, 285 Bay Blvd, Chula Vista, CA 91910, Egyesült Államok
időpont: 1998, június 15, hétfő, 15:07
Esemény: a fuvar

/Angol/Megjegyezted? - kérdezi Tanaka tőled, miközben átadja a Nissan gyémát berakásos kulcsait - A cím 1912 Spindrift Dr. San Diego, Kalifornia. A csomag pedig semmi különös, csak ez a táska.
Adja a másik kezedbe a hullámos falú, számzáras alumínium utazó böröndöt, melyet még az utasok kézipoggyászként felvihetnek magukkal a repülőgépek fedélzetére. A böröndöt nem tudod, hogy mivel töltötték meg, de majd tíz kiló lehet a súlya.
Tanaka láthatóan nem izgul azon, hogy mi fog történni. Már több tucat alkalommal adta át neked a kocsikulcsot, és ugyanennyi alkalommal vittél el egy-egy aktatáskányi árut különféle címekre gond nélkül. Talán a legfurcsább az volt eddig, amikor egy porcelánvázát kellett leszállítanod - igaz, akkor Tanaka is figyelmeztetett, hogy a csomagolás ellenére törékeny az áru. A mostani sem tűnik átlagosnak - a börönd kilóg fölfelé a megszokott méretből.
Tanakával nem vagy rossz viszonyban - nem az az udvariatlan vagy fenyegetőzös fajta, hanem inkább a csendes szociopata típus. Aki ha valami nem tetszik neki, ugyanolyan higgadtsággal veretne agyon az embereivel, mint ahogy egy csésze teát rendel. Ennek ellenére kialakult valamiféle respekt feléd, ami a megbízható munkaerőnek jár. A közvetlen főnökével - az Oyabun fiával mindössze egyszer találkoztál - és van egy olyan érzésed, hogy jobb is ez így. Ugyanis Tanaka korábbi elejtett szavai alapján a srác sokkal céltudatosabb és keményebb az apjánál.

A céges autó
- mert ugye nem ronthatod az ügyfelek preztizsét azzal, hogy valami tragaccsal jelensz meg a beállójukon - egy 4,5 literes, 270 lóerős, V8 benzines Nissan President, automata váltóval. A felszereltsége közül a hátsó ülés ultrahangos masszázsa, vagy a távirányító gyémánt berakása az, ami talán kissé túlzás. Ellenben a a légkondicionáló, a blokkolásgátló fékrendszer, műholdas navigációs rendszer, a függönylégzsákok, az elektromos szervokormány, az elektromos ablakok és ülések, xeonlámpák, és az elmaradhatatlan hifi azért kifejezetten kényelmes járművé tette.
Nagyon nincs időd azon töprengeni, hogy meddig akarsz még beszélgetni Tanakával, mert az első kövér esőcsepp egy hangos koppanással megérkezik a kocsi szélvédőjére. Tanaka felpillant a borult égboltra, és elégedetten nyugtázza a látványt az újra feltámadó széllel.
Most ugyan délután három óra van és vagy harmincöt fokban izzik a levegő - de olyan sötét kezd lenni, mintha már esteledne. A meteorológusok már egy hete ígérgetik, hogy le fog hülni a levegő - és úgy tűnik, hogy végre valóban véget ér a pokoli meleg. De előtte még egy kiadós trópusi özönvízre kell számítani.
-Van egy visszafogott zakó a méretedben a hátsó ülésen egy esernyővel együtt - paskolja meg a kocsi tetejét, majd a szaporodó esőcseppek hatására megindul a Sammy's Restaurant & Bar előtetője felé, amely a Seven Miles kaszinó mellett található - ahol még három kollégája ácsorog.

Cyrgaan KheaLorn:

Mesélő: Dierol
Helyszín: San Diego, 285 Bay Blvd, Chula Vista, CA 91910, Egyesült Államok
időpont: 1998, június 15, hétfő, 15:07
Esemény: a fuvar
Játékos: Raymond (Rei) Ikeda


/Angol/ - Minden világos.

Egy biccentés kíséretében válaszol a jakuzának, aki ugyanabban a semleges és tárgyilagos stílusában kezeli a találkozót, mint ahogyan a korábbiak esetében tette. Átveszi a táskát, és igyekszik nem mutatni a meglepetését, hogy a kis méret milyen súlyt takar. Néha elgondolkodik azon, vajon mit szállíthat? Az első alkalommal felmerült benne, hogy esetleg meglóghatna a szajréval, de úgy döntött, nem biztos, hogy van értelme újra megpróbálkozni a meneküléssel. Ebben a bőröndben vajon mi lehet? Drágakövek? Aranyrudak? Azt sem tudná, ha nukleáris töltetet csempészne, itt az amerikai hadsereg bázisától egy köpésnyire.
Mielőtt bármit kérdezhetne, vagy érdemi beszélgetést kezdeményezhetne a másik férfival, egy kövér esőcsepp landol a kocsi szélvédőjén, és kisvártatva Rei nyakában is landol egy, aminek nyomán kirázza a hideg. Nem baj, hogy véget ér ez a pusztító forróság, de igazán várhatott volna még az eső egy pár órát... De hát, nem véletlen, hogy az időjárás nem foglalkozik az emberek kívánalmaival, mert sosem lenne megegyezés.
Egy következő biccentéssel nyugtázza a másik szavait, majd nyakát behúzva az autóhoz lép, és mielőtt bőrig ázna a kiadósnak ígérkező esőben, gyorsan behúzódik a volán mögé, a táskát pedig az anyósülés elé, a lábtérbe teszi, lehetőleg úgy, hogy az a legkevésbé látszódjon. Miután ezzel végzett, megtörli a homlokán gyöngyöző izzadtságot egy kendővel - utálatos dolog az öltöny harmincöt fokban -, és beindítja a motort. Az életre kelő erőmű halk dorombolása kicsit megnyugtatja az idegeit. Kissé undorodva, mondhatni ellenérzéssel szemléli a kocsi automata váltóját - érthetetlen, miért gyártanak ilyesmit, mintha elvennék az autózás örömének a felét azzal, hogy egy önálló döntésre képtelen gépre, elektronikára bíznak egy ilyen feladatot. Kesztyű fel, maszk - egy bohócálarcot választott erre az estére - fel.

Délután, egy másik utálatos automata váltót, egy Cadillac rendszerét szerelte éppen, amikor megkapta az üzenetet. Az elmúlt két hétben néma volt a telefon, amit a klán a rendelkezésére bocsátott, és szinte kezdett megfeledkezni a pórázáról. A műszak után hazagurult - Evee még nem volt otthon -, főzött egy kis mangós zöldséges rizst, mert a lány magával vitte a kutyát, így volt ideje rá a kutyasétáltatás helyett, és még így is kényelmesen odaért a találkozási pontra. Most pedig itt ül, az eső minden dobosnál gyorsabb ütemű szólót ver a kocsi tetején, a szélvédőn lefolyó vízben furcsa játéknak tűnnek a város fényei, épületei. "Mintha valaki olajfestékkel festette volna meg" - szokta mondani Evee.

/Japán/ - Itt az ideje koncentrálni. - mondja magának, majd "sebességbe" rakja a nyavalyás automata váltót, és elindul. A leggyorsabb utat választja - északnak az ötösön, aztán majd balra a La Jolla Parkwayen. Halk zenét indít, ahogy suhan az autópályán, a legtöbbek által hallgatott zenei rádiócsatorna pont megfelel a célnak - legalább bemondják, ha valami különleges forgalmi helyzet van, és újra tudja tervezni az útvonalát.

Dierol:
Mesélő: Dierol
Helyszín: 2030-2028 Torrey Pines Rd, La Jolla, CA 92037, Egyesült Államok
időpont: 1998, június 15, hétfő, 15:31
Esemény: a fuvar

A kocsi halkan morran csak fel - mintegy sejteni csak - hogy ha sport fokozatba kapcsolják a váltót, képes komoly meglepetést okozni a gyanútlan autóstársaknak. az esőcseppek egyre sűrűbbben koppanak a kocsin, de idebent nem hangos dobolásnak, hanem távoli csendes neszezésnek hallik, hála a több rétegű  üvegnek és az alapos hangszigetelésnek. Elmélázol egy kicsit a japán tervezők furcsa elképzeléseiről, ami a luxust illeti, aztán a mangós rizs emlékével a szádban elindulsz.

Az eső valóban elkezd esni. Eleinte csak kelletlenül, mintegy elverve a port, de aztán megemberli magát, és igencsak alaposan rákezd.  A rádióadás bemondója reménykedik, hogy csak a meleget mossa el az eső, és nem a közlekedést, de azért beolvas pár kereszteződést és utcát, ami már most elesett a hirtelen lezúdúló víz miatt. Ezek nagy része a domság aljában található, valamint a rövid hírekben megemlítik, hogy a rendőrség még mindig nagy erőkkel keresi (topog egyhelyben) a San Diegoi rendőrség egyik exrendőrét otthonában láncfűrésszel feldaraboló tettest...
Szerencsére nem tart sokáig az özönvíz, aminek köszönhetően az ablaktörlő nem bírja az iramot - így lassítanod kell, akárcsak a többi autósnak. Talán ha öt percig tart ez az áldatlan állapot, de utána ismét felgyorsulhatsz a megengedett sebességre. Az autó tömege ellenére méltóságteljes csendben suhan a számára optimális úton. Mire rákanyardsz a Torrey Pines gyorsforgalmira, már csak egyenletes, nyugodt és sűrű eső hűti az utakat.

A navigáció tudja veld, hogy 200m múlva a következő lehtőségnél jobbra kanyarodva hagyd el a négysávos utat. Jobbra húzódva, kissé lassítva közedsz a little road felé. A másik sávban baloldalt haladnak azok, akik nem most terveznek lefordulni. Index ki, hogy a mögötted jövő is lássa, hogy mit tervezel, de aztán féktávon belül az út menti járdáról épp most döntött úgy egy kapucnis kölyök, hogy átszalad előtted a négysávos úton. Hirtelen az eddigi eseményteln út kellemetlenül kezd eseménydússá válni. Több lehetőséged is van: mint friss darwin-díjas jelöltet - szimplán elcsaphatod a hülyét. Elvégre a helyszínelők úgyis neked adnának igazat. Vagy félrerántod a kormányt - de mivel jobbra tőled is épp foglalt a sáv, így kissé megzúzod a saját és a másik autót. Ha a járda felé kerülsz, akkor az utat és a járdát elválasztó oszlopsorral kuglizol egyet. Eselteg bravúroskodhatsz, hogy a kocsi is, meg a hülyegyerek is nagyrészt egyben megússza. Értsd - a kocsin lesz pár karcolás, vagy esetleg leütöd a visszapillantót, míg a kölyköt csak elsodrod, de nem frontálisan vasalod ki. De ez a rövid távolság és behatárolt hely miatt kifejezetten nehéz feladat...

a lehetőségek:

Spoiler: megjelenítésHa nem dobnál, akkor az egy sikernél található opció lép érvénybe. Minden esetben választhatsz, hogy jobbra, balra rántod-e el a kormányt, vagy maradsz az úton.
ha dobnál, akkor (ügyesség+vezetés célszám 8 ), és a várható eredmények:
balsiker: szimplán elgázolod lassítás nélkül. A következő életében majd jobban fog vigyázni.
Egy siker: nem fog elpatkolni a kölyök, de igen durván koppan - vagy a másik kocsit és a céges autót közepesen lezúzva közepes sérülésekkel megússza a kölyök - vagy fogsz néhány oszlopot az út széléről, a céges kocsit szintén közepesen lezúzva.
két siker: nem fog elpatkolni a kölyök, de közepes sérülésekkel koppan - vagy a másik kocsit, és a céges autót enyhén lezúzva könnyebb sérülésekkel megússza a kölyök - vagy fogsz néhány oszlopot az út széléről, a céges kocsit szintén enyhén lezúzva. (kisebb horpadás, vagy visszapillntó vesztés)
három siker: nem fog elpatkolni a kölyök, de könnyebb sérülésekkel koppan - vagy a másik kocsit, és a céges autót enyhén lezúzva sérülések nélkül megússza a kölyök - vagy fogsz néhány oszlopot az út széléről, a céges kocsit szintén enyhén lezúzva. (nincs horpadás, de alapozóig meghúztad a fényezést)
négy siker: nem fog elpatkolni a kölyök, és sérülés nélkül megússza - vagy a másik kocsit, és a céges autó fényezését meghúzva sérülések nélkül megússza a kölyök - vagy az oszlopok közt sikerül úgy átsiklani, hogy a céges kocsinak nem lesz baja - de még ki kell onnan állnod utána.
öt siker: mindenki sérülés nélkül megússza a kalandot, bármit is válassz.

háttérinfó:
oszlopsort nem látsz az utcaképen, de nálam van.
a kocsi legális, van rajta biztosítás, casco, meg engedély. Azaz ha koccansz, akkor a betétlappal pl. nincs gond, stb... A gond a karatered papírjaival vagy a szállított áruval lehet... Ha nem tudja folytatni az utat a szállító, akkor Tanaka küld egy másik kocsit, ami felveszi a csomagot.
Később pedig elszállítják a kocsit javíttatni. Ha nagyobb zűrbe kerülsz, azt is elsimítják - feltéve, hogy nem buktál meg valami erősen illegális dologgal a rendőrség előtt.

Cyrgaan KheaLorn:

Mesélő: Dierol
Helyszín: San Diego, 285 Bay Blvd, Chula Vista, CA 91910, Egyesült Államok
időpont: 1998, június 15, hétfő, 15:07
Esemény: a fuvar
Játékos: Raymond (Rei) Ikeda


Az eső rendületlenül kopog a szélvédőn, néha még az ablaktörlő is alig bír a lezúduló vízzel. Rei inkább le is veszi a maszkot - úgysem lát ilyenkor egyetlen kamera sem, hogy nagyon kellene takarni az arcát. Közben szép nyugodtan halad az előre eltervezett útvonalon, komolyabb fennakadás nélkül, csak néha van egy-két olyan sofőr az úton, akik túlzottan óvatosak és - Rei szerint legalábbis - indokolatlanul lassan közlekednek. Arra mindenesetre figyel, hogy ne keltsen feltűnést, így nem hajtja agyon az autót.
Kényelmesen elfoglalja a helyét a jobbra kanyarodó sávban, amikor bőven az utolsó utáni pillanatban lelép elé a kölyök...
Az évtizedes gyakorlat szinte automatikusan átveszi az irányítást a teste felett, és a másodperc törtrésze alatt, mire átgondolná a helyes döntést, már el is rántotta az autót a járda irányába. Persze, az oszlopok csúnya sérüléseket fognak okozni a kocsinak, de legalább senki mást nem tör össze. Tapasztalatból tudja, hogy sokkal kevésbé érdekli az embereket egy olyan baleset, amiben nem érintettek - ha meghúzná a mellette levőt, vagy a kölyköt, papírozás, meg baleseti helyszínelés, és hiába adnának neki igazat a helyszínelők, pont a névtelensége lenne oda. Nem is beszélve arról, hogy a közeg biztos megkérdezné, miért is járt arra... A bonyodalom meg további kérdésekhez vezet, aztán az egész élete úgy dőlne össze, mint egy kártyavár.
Amennyire csak tudja, próbálja minimalizálni a kocsi sérüléseit, ám a légzsákok így is kinyílnak. Mennyivel jobbak a merevítővázas raliautók, ahol a bukótér óvja meg az embert... Amint visszakanyarodott az útra, igyekszik mihamarabb eltűnni a környékről és a többi, az eseményeket végignéző sofőr emlékezetéből is. Még csak az kellene, hogy valamelyik leolvassa a rendszámát - bár szerencsére elég kicsik a karakterek. Az első lehetőségnél félrehúzódik, valami sötét sikátorba vagy elhagyatott mélygarázsba, parkolóházba, és levágja a kinyílt légzsákokat, valamint kiszáll és szemügyre veszi a károkat. Amint közepesen használhatóvá tette ismét az autót, öltözékét megigazítva visszaül és amilyen gyorsan csak lehet, a célállomás felé veszi az irányt. Jó lenne már túl lenni ezen az estén...
A kölyök felmenőági rokonságának emlegetésére már csak utólag jut ideje - amikor már persze teljesen felesleges.
Egyúttal el is határozza, hogy valamilyen úton-módon újra elkezd komolyan vezetni. Fénykorában jobb döntést tudott volna hozni, és gyorsabban is, úgy látszik, a kényelmes élet berozsdásította a reflexeit.

Dierol:
Mesélő: Dierol
Helyszín: 1912 Spindrift Dr. San Diego, Kalifornia
időpont: 1998, június 15, hétfő, 15:48
Esemény: a fuvar

A kormányt jobbra rántod, hogy elkerüld a legrosszabbat. Az autó követi a mozdulatodat - és pakk-pakk - két elválasztó oszlopot kigyomlálva felhajtasz a járdára. Az autó mint érző lény, az első oszlopnál észleli, hogy a sofőr veszélyben van, így egyből egy hófehér légzsák tolakodik a látóteredbe, hogy megóvjon a súlyosabb sérülésektől, tökéletesn kitakarva az utat. A tőled jobbra haladó autó továbbhalad, feltehetőleg a tükörben nézi utólag, hogy mi a fene történhetett. Nem úgy a mögötted haladó - aki bár pár méterrel lemaradva tőled követett, most a fékbe állva próbálja meg minél előbb leállítani a kis dobozos teherautót. így aztán végül ő lett az, aki csak elütötte a kölyköt, és nem te. Igaz, a plusz távolság miatt, ami neki rendelkezésére állt feltehetőleg csak könnyebb sérüléseket okozott az erősen lelassult járművel. De így is leverte a lábáról, és félig a kocsi alá gyűrte.

A járdán végiggurulva a hiányzó métereket be tudsz fordulni a sarkon anélkül, hogy újabb oszlopokat kellene kiütnöd csak azért, hogy visszatérjél az útra. Kanyarodás közben látod, hogy a mögötted hagyott baleset mögött érkező harmadik autó kirakja a vészvillogót, és mintegy több méterre a balesettől lezárja a jobb oldali sávot nehogy beléjük rohanjon valaki. A teherautó nagydarab, amerikai módra elhízott sorfőrje már kiszállt a kocsiból, hogy a kocsi alá szorult szerencsétlennal foglalkozzon.

Sikerül eltűnnöd a fóútról, bár itt az elitnegyedben már nehezebb félreeső, magányos helyet találnod - de a Roseland drive zsákutca tűrhető választás, mert ide csak az jön be kocsival, akinek itt van dolga, és az eső miatt  a helyiek sem most fognak kint tolongani. Először a légzsákot intézed el - szerencsére a kocsi figyelte, hogy hol ülnek, és hogy hol érte az ütés - így nem az összes, hanem csak a kormányba épített légzsák durrant el. Levágod a most már fáradan lógó szövetet, megvizsgálod a böröndöt, ami szerencsére sértetlen - majd kiszállsz, szemrevételezni a kocsi külső sérüléseit. A füled még mindig cseng egy kissé attól a pofontól, amit a légzsák lekevert, de más bajod nincs. A kocsi bal eleje lett megtörve - a lökhárító elég rondán meghorpadt - a kevésbé avatott szem is feltételezi, hogy oszlopot fogtál. Nem kellett volna sok, hogy csont nélkül beférjél a két oszlop közé, de ez jelen esetben nem vigasz. A lökhárítón több helyen műanyagig lejött a festék, az illesztési hézagok immár nem egyenletesek, de legalább lámpát és motorháztetőt nem zúztál le, és nem lóg semmi. Láttál már nagyobb tragédiát is. Valamelyest megnyugodva visszaülsz a kocsiba, és folytatod az utad a célállomás felé. Valóban nincs már messze, alig pár perc - és az eső is éppen hogy szemerélősre vált.

A több, mint két méter magas sövénykerítésben egy kocsibehajtó nyílik, a végén egy kapuval. Úgy tűnik, hogy már várták a csomagot. Ugyanis egy fiatal nő ácsorog a behajtón, az óráját nézve. A leeső cseppek ellen a fejére egy fekete csipkesálat terített abban a hiú reményben, hogy ez majd megóvja az esőtől - de a hajában és a fekete selyem blúzán ezüstlő cseppek látáványosan rácáfolnak. 
Szomorkás, világos arca éles kontrasztot alkot sötét ruházatával. Az érkező kocsi hangjára felpillant, szomorú-unott arckifejezéssel figyeli az érkezésedet.

Navigáció

[0] Üzenetek főoldala

[#] Következő oldal

Teljes verzió megtekintése