Land Of Confusion - Obsculus játéktere

[Dierol]

Mesélő: Dierol
Helyszín: San Diego, 667 Seventh Avenue, Black Ink 0-24 tetováló szalon
Időpont: 10:09
Esemény: munkában


Ma hétfő délelőtt tíz órakkor olyan sötét van, mintha alkonyodna, mert esik. Pontosabban szakad, ömlik. Mondjuk már ideje volt, mert az elmúlt héten bő harmincöt fok körül volt az átlag hőmérséklet - és még éjjel is huszonhét fok körül alakult. Most a lezúduló víz hozott egy kis enyhülést - vagy tíz fokkal visszaesett a levegő hőmérséklete. Eleinte ugyan úgy tűnt, hogy vesztésre áll, és csak gőzfürdő lesz a végén - de a kitartás meghozta a várt eredményt - egy óra alatt elégé lehűtötte annyira az aszfaltot, hogy már nem próbál meg gőzölögni.
Üzleti szempontból ez viszont talán egy kicsivel még rosszabb is, mint a döglesztő meleg. Ugyanis az ügyfeleitek nem elhanyagolható része a motorosok közül kerül ki. A meleget már megszokták, és megbirkóznak vele - de ennyi csapadék elveszi a kedvüket a közlekedéstől. Ezen a héten Kevinel vagy délelőttös - délután vált titeket Skye és Adrian. Skye intézi a piercingeket, és a délutáni telefonhívásokat, ő végzi a vendégek elő és utókezelését, valamint a rutinmunkákat végzi. Ő talán a csapat legvidámabb, de legérzelgősebb, konfrontációt kerülő és többnyire legkedvesebb tagja. Tudod, hogy a goth zenét kedveli, amit általában fülhallgatóval hallgat, hogy ne zavarja vele a többieket. Ügyes keze van - a vendégek általában ritkán veszik észre, hogy már végzett. Igaz, emiatt néha szokták ugratni a többiek, hogy ez más esetben nem akkora előny - de megtanulta kezelni a beszólásaikat.
Adrian a délutáni műszak vezető tetoválója, ha lehet ilyet mondani. Nagyképű, magabiztos - amire szüksége is van, mert a többiek rendszeresen nyesegetik az egóját, amikor felhívják rá a figyelmét, hogy megint baromságokat beszél. Sajnos néha túltolja, és bár jópofa akar lenni, de csak szimplán bunkó. Ha ezen sikerül túllépni, akkor kiderül, hogy egyébként jóindulatú, de nem esik nehezére konfrontálódnia másokkal, ha meg kell védenie a kollégákat.
Az éjszakás műszakot Herold és Tom viszi. Herold még innen is kilóg kicsit. Ügyes, udvarias, és visszafogott - nem az a sokat beszélős fajta, és még a tetoválásait sem szívesen mutogatja. Skye volt az, aki miután észrevette - bár rákérdezett, de nem kapott választ - hogy Herold milyen tetoválásokat lézereztetett ki, és varrt felül új mintákkal. Mindenesetre Kevin talán legrégebbi ismerőse - de csak két éve csatlakozott az üzlethez. Kevin megbízik benne - Herold pedig általában kitart mellette - bár ha nagy marhaságnak tart valamit, azért azt szóvá teszi.
Tom pedig talán a leglazább. Nehéz felnyomni a vérnyomását - de ha egyszer sikerül, az azért kihozza belőle az állatot - eddig egyszer láttad mindössze üvöltözni. Pedig normál esetben nem sok minden izgatja fel. Bár flegmának tűnik, de se nem trehány, se nem nemtörődöm. Imádja a sört, a  motorokat, a menő tetoválásokat és a nőcis posztereket, no meg a rapzenét. A vérmérséklete miatt azonban nem az az indulatból verekedős fajta. Inkább az a fajta lehet, aki megfontoltan hátra megy a pisztolyáért, visszajön, és szó nélkül lelő valakit, ha meg akarna ölni valakit.
De ezen a héten Kevinnel vagy egy műszakban. Általában Kevin szokott délután vagy éjjel bent lenni - de most valamiért úgy döntött, hogy a nappali műszakot választja. Kevint bár a bankokban általában szemmel szokták tartani, ha betér ügyet intézni - de csak a megjelenése miatt. Nem lehet azt mondani rá, hogy fenyegető a fellépése, de az ember szeme óhatatlanul megakad a masszív felépítésén, amit a belső kisugárzása csak megerősít. Olyan a közelében lenni, mintha egy védernyő alatt állnál, amely megóv a világ nehézségeitől. Most éppen a szakdó esőben, az utcán próbál meg úrrá lenni egy megvadult napernyőn, amely megpróbált kitörni a szomszédos török kifőzde rabságából. Nincs egyedül.
 

Yousuf - teljes nevén Bahadir Yousuf

oldalán veszi fel a harcot a szökni vágyóval, mely a szélben bontogatva ernyőjét próbálja meg távol tartani őket. A szél miatt szinte vízszintesen esik, és így, tíz méterről is kissé homályosan látni őket, de mindketten beneveztek a vízespoló bajnokságra. Yousuf egy rendes srác, de az igazat megvallva ebben a műsorszámban esélye nincs Kevin mellett. Noha egyből feltűnik a nőknek, de Kevin elég magánakvaló tud lenni - nagyszerűen elvan egyedül, párkapcsolat szempontjából inkább magányos farkas. Vagy legalábbis ezt tartja magáról - mert mióta ismered, azóta volt már tuskó, érzéketlen barom, egosita, hálátlan és még sok minden más - a volt barátnői szerint. Általában egy-két hónapig bírják elviselni egymást. A rekord eddig talán három hónap volt, ami után nála több hónapra ismét tiltólistára kerülnek a nőügyek... De visszatérve a kinti világra, ketten összedolgozva lefogják, és újra leláncolják a csapkodó fenevadat, majd mindketten visszarohannak a bázisukra. Igaz, a futás teljesen felesleges már, mert amikor Kevin belép az ajtón, egyből látod rajta, amit már az utcán is - teljesen átázva tapadnak rá a ruhák, és kis niagarák indulnak meg róla, hogy előbb pocsolyává, majd kisebb medencévé változtassák a vendégteret. Kevin végignéz magán, és megszólal
/Angol/ Megyek és átöltözöm! Ezt meg hagyd, majd feltakarítom! - int a dagadó pocsolya felé, majd hátramegy, kisebb patakokkal kísértve. Ezt nyugodtan megteheti, mert a szalonban jelenleg nincs vendég - s feltehetőleg az eső végéig nem is lesz. Hét közben a délelőttös műszak a leglazább - a többség dolgozik, és munka után, meg hétvégén nő meg a forgalom. Fél óra múlva kell érkeznie egy vendégnek, aki előre lefixálta az időpontot Kevinhez, de addig nem sok dolgotok van. Ezért is tudott Kevin kimenni segíteni Yousufnak, aki szintén ebben a felújításra váró kétemeletes sarok irodaháznak a földszintjén üzemeltet egy török gyorséttermet. Nem vagytok egyedül, mert rajta kívül még van egy fodrászat, és egy telefonszervízes. Igaz, van egy hónapok óta kiadó üzlethelyiség is, ahol korábban egy hangszerbolt, és egy könyvesbolt is becsődölt. Pedig az épület bérleti díja nem túl magas, mert fel kellene újítani - az új építésű környékhez képest kissé lelakott. Az első emeleten üres irodák kiadók, míg a másodikon négy bérlakás van - a négy lakásból háromban laknak. A közvetlen szomszédság egy automata mosoda, és egy rendezvényhelyszín, de ami fontosabb, hogy a mosoda mellett van egy parkolóház, ahol kényelmesen le lehet parkolni. Az útkereszteződés másik három sarkán egy-egy kisebb motel van. A Comfort Inn, átlósan az Arlington Apartman Hotel, és a harmadik sarkon a Nova Apartments Homes várja az átutazókat. Akárcsak az irodával szemben található Breakfast Republic reggeliző (du. 3-ig), és a Pure Barre edzőterem.

Kevin átöltözve visszatér, és nekilát felmosni a víztócsákat
/Angol/ Yousuf meghívott minket ebédre - tudatja veled. Ebben nincs semmi meglepő. Az irodaházbéli többi üzlet bérlőjével jól kijöttök - bár nem tartozik a vevőkörötökbe egyikük sem, de értékelik, hogy a Black Ink folyamatosan nyitva van. Az üzletek egymás közt szívességgel vagy komolyabb tétel esetén árengedménnyel segítik egymást, amibe a szomszédos mosoda tulajdonosa is beletartozik. Túl sokat nem tudtok beszélgetni, mert nyílik az ajtó, és az eső ellenére belép egy fiatal srác kapucnis eső kabátban, és mélyen az arcába húzott baseball sapkában. Vele együtt egy kisebb adag víz is bezúdul, de gyorsan becsukja az ajtót. A kapucnis esőkabátot és a baseball sapkát leveszi, majd letörli az arcáról a vizet. Elég volt egy pillantás számodra, hogy beskatulyázd. Az öltözködése, alapján a deszkás-graffitis szubkultúrát erősíti. Ezt alá is támasztja, amikor megszólal
/Angol/ Van szabad időpont ilyenkor? - int az ablak felé, de feltehetőleg csak költői kérdés volt, mert láthatja, hogy rajta kívül nincs vendég - Szeretnék vádlira egy tetoválást, valami ilyet - vesz elő egy gondosan elcsomagolt papírlapot, amin a stilizált HLC felirat szerepel. Kevin feléd int.
/Angol/ Majd meglátjuk. Nem engem kell meggyőznöd, hanem őt - passzolja le a feladatot annak tudatában, hogy hozzá hamarosan jönnek időpontra. Tudod, hogy nem fog beleszólni abba, hogy vállalod-e - mert ha valamiért nem akarod csinálni (nem tetszik, zavar az ügyfél, nem értesz egyet a koncepcióval, stb...), akkor úgy tartja, hogy mindenkinek jobb, ha lepasszolod másnak. Ez nem egy egetrengető feladat, de legalább van valami közepes minőségű vázlata, hogy nagyjából mit szeretne magára varratni - így bár le van korlátozva az alkotói szabadságod, nem azzal fogjátok töteni az időt, hogy a huszadik vázalatodra is az a válasz, hogy hát nem is tudom, hogy ezt akarom-e..?

[Obsculus]

Alex

A mai délelőtt lehetőségeit elmosta a lezuduló eső, amit valahol nem is bánok. Nem csak mert enyhítette a régóta tartó hőséget, hanem mert épp Kevin tökéletes testét bámulhatom leplezetlen, amint átázott pólóban küzd odakint az esőben egy, a szél által rakoncátlanná lett napernyővel. Sajnos Yousuffal hamar megrendszabályozzák a szökevényt, így vége szakad az ingyen mozinak. Kevin ruhái kisebb tavat eregetnek ki magukból mikor visszajön, vizes ösvényt hagy maga után az öltözőig. Hátulról is ínycsiklandó a pasas a testére feszülő göncökben, meg kell hagyni. - gondolataim elszáguldanak vele az öltözőbe, s onnan már csak kis lépés egy összegyűrt lepedő, melyen mélyen bonyolódunk egymásba. Felejtsd el! – dorgálom magam észbekapva Házi nyúl, és különben is, 2-3 hónapnál tovább úgysem tartana…. – sóhajtok mélyet, és bár Kevin azt mondta hagyjam a tócsát, majd feltakarítja, de valamit tennem kell, hogy eltereljem a gondolataim a hőn áhított kapcsolatról. A raktárba megyek, és vödröt, felmosót hozok. Nem esik nehezemre a takarítás. Feltörlöm a tócsát, és az ösvényt követve haladok az öltözőig. A vödröt az ajtó mellett hagyom, benne a ronggyal, nem török rá Kevinre. Pedig nagyon szívesen megtenném. Na ebből elég! – hűtöm le magam dühösen, és visszamegyek a vendégtérbe. Levágom magam az asztalomhoz és előveszem a rajztömbömet. A kelleténél erősebben nyomom rá a ceruzát a papírra, aminek a hegy látja kárát, kitörve pattan messze.
-Tsk! – hallatok méltatlankodó hangot, és veszem elő szájat húzva a hegyezőt, hogy újra használható állapotba hozzam a ceruzát. Mire végzek Kevin is visszatér, a meghívást hallva fel sem nézek.
/Angol/ - Remek! – mondok csak ennyit kissé kelletlenül, a papíron tartva a tekintetem. Gondolataim megint elkalandoznak. Amíg átérünk a szomszédba én is csurom víz leszek, úgy látszik ez a nap a vizespolósoké lesz. Végignézek magamon. A szürke spagettipántos poló alatt a fekete sportmelltartó nem lesz átlátszó a víztől. A fekete short ugyancsak. Végül vállatvonok, mintegy magamnak.
/Angol/ -Amennyire tolonganak ma, észre sem fogják venni ha bezárunk ebédidőre. – veszek erőt magamon egy normális válaszhoz, s pillantok fel Kevinre. – A telefonszám kint van, ha mégis idetévedne valaki, megtalál minket. – toldom meg, s tekintetem a bejárathoz közeledő figura vonja el.

A belépő még korán érkezett az időpontra bejelentkezett vendéghez képest, szavaival azt igazolja hogy valóban nem ő az. Kérdez, és egy skiccet vesz elő. Kevin rám testálja a srácot, és letéve a ceruzát állok fel.
/Angol/ - Neked is jónapot! – mosolygok rá, de tekintetemig nem ér fel a mosoly.
-Amint látod csak rád vártunk. – s a vázlatért nyúlok. Ha ideadja megnézem, és csak egy aprót bólintok.
-Valami ilyesmit tetoválhatok rád. – nyomom meg a szót, s emelem fel a tekintetem újra a srácra.
- Varrtak már? – kérdezem végignézve rajta, bár a ruhái elrejtik a tetkókat, ha van is rajta – Allergiád van? Festékre, vagy gyógyszerre? – teszem le a papírt az asztalra, majd az ágyhoz lépek. Vízszintesbe állítom. A fejrész felett elhelyezett papírtekercset megragadva lehúzom az ágy végéig a papírt, és visszahajtva rögzítem. A gurulós tárolót az asztal mellé húzom, ahogy az állítható magasságú széket is.
- Hajtsd fel a nadrágot amelyikre szeretnéd, és hasalj fel. – mutatok az ágyra, ha megteszi, szemügyre veszem a vádliját, mennyire izmolt, vagy épp nem….
A hozott papírost a vádlijára próbálom.
- Konkrét elképzelés? – kérdezem a papírt tologatva, döntve, forgatva, s megvárom a srác mit reagál…

/Angol/- Fájdalmat bírod? – teszem fel a következő kérdést miközben gumikesztyűt húzok.
- Van érzéstelenítő krém, tapasz vagy injekció. – sorolom a lehetőségeit. A tárolóról fertőtlenítőszert veszek fel és spriccelem le a bőrfelületet, nem spórolva az anyaggal, majd míg a behatási idő telik a gépet készítem kéz alá, a megfelelő tűkkel, tintákkal.
Az idő letelte után papírvattával letörlöm a bőrt, kesztyűt cserélek. Borotvahabot veszek elő, és egy diónyit a tenyerembe nyomok. Eloszlatom a vádliján, majd egy egyszerhasználatos borotvával szőrtelenné teszem a területet. Nedves törlővel letörlöm, végül egy törölközővel szárazra, majd újra fertőtlenítek, törlök. Ezután kerül a bőrre a bőrpuhító.
/Angol/ - Míg ez dolgozik a bőrödön, ami egy jó negyven perc lesz – kenem el a felületen az olajos folyadékot – addig megcsinálom a stencilt. – jegyzem meg a srácnak, s végezve a kencével a kesztyűt a kukába ejtem.
Az asztalhoz telepedek, és precízen rajzolni kezdem az indigóra a hozott mintát, a rendelkezésre álló bőrfelület méretéhez igazítva…..

[Dierol]

Mesélő: Dierol
Helyszín: San Diego, 667 Seventh Avenue, Black Ink 0-24 tetováló szalon
Időpont: 10:09-13:13
Esemény: munkában

Most sem esik nehezedre Kevint gondolatban leteperni - de az eszed ismét közbe szól. Hogy keresi a kifogásokat, vagy csak realistán felsorakoztatja az ellenérveket? Ki tudja? De tény, hogy Kevin elemi vonzerején kívül rendelkezik két vörös zászlóval is. Egy bölcsesség szerint a jó pasik vagy foglaltak, vagy melegek, vagy van valami defektjük. Kevinre az első kettő nem áll - de az utolsóban lehet valami. Vagy mindig rosszul választ, vagy vele lehet a gond. S akkor még ott van az a nem elhanyagolható apróság, hogy mi lesz, ha veled sem tudja megdönteni az eddigi rekordját? Így marad a plátói vonzalom, ami csak annyira kielégítő, mint éhesen egy teli lekvárosüveget bámulni. Figyelem elterelésként inkább feltakarítod a vízfoltokat, de a művelet végén ismét Kevin ajtajában találod magad. Akinek az előadásában jelenleg egy izgató vetkőzőszám veszhet kárba.

Az asztalodnál a rajztömbbel próbálsz fókuszt váltani, de a ceruza is tapasztalja, hogy ez nem fog olyan könnyedén menni. Pláne, hogy Kevin is visszatér. A válaszodra hümment egyet, s megszólal
/Angol/ Ha nem kívánod, ehetünk másol is - mondja, s ezzel mintegy bizonyítva azt, hogy azért megérezte a remek szócska mögött megbúvó húzódozásodat - még ha az okát nem is. De talán jobb is..?
/Angol/ Ennyit a korai ebédről - relizálja ő is az érkezőt.

/Angol/... Sziasztok! - kap észbe a köszönésedre, majd átadja a vázlatot.
/Angol/ Az elképzelés és kivitelezés szempontjából rugalmas vagyok - nyugtázza a dolgot, hogy aztán korábbi tapasztalataira válaszul
/Angol/ Nem, ez az első alkalom, de remélem ez nem gond. Nincs ismert gyógyszerallergiám, a festékre meg őszintén szólva nincs tapasztalatom. Valami festékponttal vagy mással szoktátok tesztelni? - ötletel, de a válszt rád hagyja. Előkészíted számára a terepet, míg ő felhúzza a jobb nadrágszárát. Nem túl kigyúrt a vádlija, de azért látszik, hogy nem valami irodában ücsörög naphosszat. Láttál már sokkal rosszabbat, és ez igaz a bőrére is.
/Angol/ Ezt csak egy kiinduló vázlatnak szántam. Falon jól mutat, de te biztos jobban tudod, hogy bőrfelületen mi fog jobban kinézni, vagy hogy mit hogyan érdemes csinálni - szóval nem szakértenék, mert abból nem jövünk ki jól.
/Angol/ Az injekciót bírom. Lehet, hogy bénának mondanád, de eddig hét törésem volt - ám azok elviselésekor sem volt különösebb dráma. De nem vagyok mazochista, szóval némi krémet el tudok képzelni, ha az nem nehezíti a munkádat.
Aztán nekilátsz előkészíteni a sácot meg a mintát, majd elkezded a munkát.

Amíg te a deszkás sráccal foglalkozol, addig megérkezik Kevin ügyfele is, Peter. Peter vállára most egy oroszlánfej kerül fel, amit már Kevin pár nappal ezelőtt elkezdett. Mindketten belemerültök a munkába, így csak azt veszitek észre, hogy szalad az idő, majd újra nyílik az ajtó - és a most már csak szemerkélő esőről belépve egy újabb ügyfél érkezik.

/Angol/ Sziasztok... Elnézést... torpan meg kissé bizonytalanul az ajtóban a feltehetőleg őslakos felmenőkkel rendelkező nő kalapban és rojtos bőrdzsekiben, majd finoman becsukja maga mögött... - láttam a kiírást, hogy piercinget is vállaltok - szólal meg dallamos hanglejtéssel, miközben felmér titeket, és nem nehéz észre venned, hogy bizony Kevinen megakadt a szeme. Kevin abbahagyja a munkát és lekapcsolva a gépet, felnéz. Az igazat megvallva a nőt gazdagon megáldotta a természet, vagy a sebésze. Kevin így pár másodpercig csak csöndben emészti a látványt - ami nála valahol az elismerés jele - aztán megszólal.
/Angol/ Így van! Nagyszerű kolléganőnk, Skye viszi ezt a vonalat, az ügyfelek nagy megelégedésére. Bizonyára a barátságtalan idő miatt kerülte el a figyelmedet az apró betűs felirat, hogy telefonos időpont-egyeztetés hiányában délután kettőtől este tízig végezzük az ilyen jellegű szolgáltatásokat. De - pillant az órájára - negyven perc múlva itt a kis hölgy. Ha hajlandó vagy várni rá, addig esetleg megebédelhetsz, ha gondolod - veszi le a polcról a Yousuf egyik szórólapját, és nyújtja át a nőnek. Aki elgondolkozva veszi át, majd döntésre jutva válaszol.
/Angol/ Rendben van, megvárom. Mondd csak, vacsorára is volna javaslatod? - kérdezi Kevinre pillogva, majd látván a pasas kissé lehökkent arcát, hozzáteszi - örömmel látom, hogy megfontolod! - mosolyodik el, hogy kissé oldja a helyzetet, és távozik.
/Angol/ Ööö… szerintem rád mozdult... - értékeli Peter az ágyon, és ezzel nem kizárt, hogy ezzel a te véleményedet is megfogalmazta.
/Angol/ Velem ilyesmi még nem történt - jegyzi meg a deszkás srác, mire Kevin válaszol neki.
/Angol/ Mert fiatal vagy még, és tapasztalatlan! - próbálja meg kissé vidítani az irigykedőket, de látod, hogy azért az imént tapasztaltak töprengésre késztetik.
/Angol/ Ha szerencséd van, akkor még értelmes is! - mélázik el Peter, míg a te vendéged is véleményezi
/Angol/ Szerintem az nem létfontosságú. Persze ha beszélgetni is akarsz vele, akkor elismerem, hogy nem árt...
/Angol/ Ne haragudjatok srácok, de váltsunk témát! Üzletpolitikánk szerint egyik volt vagy leendő ügyfelünket sem beszéljük ki a háta mögött - vált a beszélgetés irányán Kevin.
/Angol/ Mármint gondolom a többi ügyféllel? - kérdez vissza Peter
/Angol/ Pontosan - válaszolja  Kevin beismerőleg, de ezzel elérte amit szeretett volna, és sikeresen témát váltottatok. Valóban csak magatok közt engedi meg, hogy a vendégek ki legyenek beszélve. Az órára pillantva kiderül, hogy Kevinnek igaza van - már délután negyed kettő van - fél óra múlva itt vannak a többiek, ti pedig elmehettek végre enni. Ahogy elnézed, te majdnem végeztél, mivel nem volt túl nagy munka, míg Peternek lesz még egy köre Kevinnél, mire elkészül a részletezés maradéka is.

[Obsculus]

Alex

Az érkező esetlensége megmosolyogtat, s hogy köszön kezet nyújtok felé
/Angol/ - Üdv, Alex vagyok. - A friss hús mint „tiszta vászon” egy fokot emel a nem épp jó hangulatomon, s nem durván de határozottan szorítom meg a kezét.
A fecsegése árulója idegességének.
/Angol/ - A varrás kontúrozással kezdődik. Ha allergiás vagy a festékre – amit kétlek – Az néhány perc alatt kijön. – nyugatom meg néhány szóval s hagyom hogy elhelyezkedjen.

A vádli nem vészes, s mivel rám bízza magát tulajdonképpen, csak ennyit jegyzek meg
/Angol/ - Ha valaha vádlira gyúrnál, a megnövő izomtérfogat nyújtani fogja a bőrt. Elcsúfíthatja a varrást. Ha emiatt újra kell „fényezni” ide visszajöhetsz, 10% kedvezményt adok. Jobban jársz ha mást nem hagysz belekontárkodni a kész anyagba. – javaslom neki nyugodt hangon.
Az indigóval elkészülve elégedetten állok fel az asztaltól.

Újabb kesztyűt húzok és törlöm le a bőrt ismét fertőtlenítővel.
/Angol/ - Most bekenlek érzéstelenítővel. Ez gyorsan beszívódik, nagyjából 5-6 perc és hat. Utána nekifogunk. – s az időt kivárva ezt is letörlöm, majd a stencilfolyadék következik. Erre terítem az indigót, és átmasszírozom, ezt remélhetőleg a srác már nem nagyon érzi. Levéve a rajzolat gyönyörűen látható a bőrön. Utolsóként ismét egy spricc fertőtlenítő, tiszta kesztyű, és elhelyezkedek a munkaterületnél.
/Angol/ - Ha úgy érzed fáj, jelezz, szóval. A lábad ne mozdítsd, ne kapd el, mert magaddal tolsz ki – figyelmeztetem komolyan.

A készülék felberreg és a vonalak mentén elkezdem kilyuggatni a srác bőrét, eleinte figyelve a reakcióit is, nem csak az esetleges fájdalomra, hanem allergiára is, ha ilyet nem tapasztalok, akkor megnyugodva folytatom. A koncentráció segít leakadnom a „Kevin-féle” problémakörről, belefeledkezem az alkotásba. A kontúrral végezve megállok.
/Angol/ - Hogy érzed magad? – kérdezem érdeklődve, türelmesen.
/Angol/ - Most jön a kitöltés, és a többi. – cserélek tűt, tintát, kesztyűt, majd visszaülök a székre és nekiállok. A művészkedés közben szinte repül az idő.
Az ajtó nyitása nem akasztja meg a munkát, csak gondolat fut át rajtam. Már ennyi az idő, hogy érkeznek a délutánosok? – pillantok futón az ajtó felé, de hogy nem Sky áll az ajtóban, hanem egy idegen csaj, megállítom a gépet és felegyenesedek. Remélem eltévedtél, a légzsákokat nem itt javítják. – svenkel végig a tekintetem rajta. Mondandója nem nekem szól, s csak hálát adok magamban Szerencséd hogy nem az én kezem alá kéretőzől. - pedig szívesen kipukkasztanám a lufijait. Persze Kevinnek elég a nő kinézete ahhoz hogy pár másodpercre ledobja az agya a gépszíjat. Aztán beszélni kezd, én pedig visszafordulok a vendégem felé. Mindig meghökkent Kevin végtelen udvariassága, és kedvessége, hogy mindig a legjobbat feltételezi az emberekről. Ennél jobban nem is nyalogathattad volna körbe. – morcogok magamban, majd hogy a nő leplezetlen kínálkozik fel, s erre Kevin lefagy felkuncogok, inkább kínban mint jókedvvel. A nő távozik s már levegőt veszek hogy megszólaljak, mikor Peter kimondja amit gondolok.
/Angol/ - Ajtóstul az ágyba – értek egyet Peterrel, kaján vigyort megeresztve Kevin felé.
A kissrác véleményt formál, amire reagálnom kell
/Angol/- Ha nem fontos a beszélgetés, akkor neked elég lehet egy porszívó, vagy egy gumibaba is.. – froclizom a srácot leplezetlen vigyorral, abba nem hagyva a munkát.
Kevin tereli a szót, és ismét nevetnem kell szavain, ám nem szánom felbosszantani, így uralkodok magamon. Visszakomolyodva elvégzem a végső simításokat a varráson, majd elégedetten kikapcsolom a gépem. Leteszem, és felállok.
/Angol/ - Kész. – s kiváncsian várom a reakciót a vendégtől.


/Angol/ - Most lekezellek, amit neked kell otthon minden nap elvégezned, míg a sebek teljesen be nem gyógyulnak. A teljes regeneráció az két hét. – magyarázok, miközben ismét tiszta kesztyűt húzok.
-Ez egy fertőtlenítő – veszek elő egy újabb flakont. – Nyálkahártyára való, tehát nem fog csípni. Te se használj otthon mást, mert nemcsak fájni fog, hanem tönkreteszed az egészet a túlzott varasodással amit  a másik fajta fertőtlenítő okozna. – látom el jótanáccsal, miközben lefújom, és le is törlöm többször is, míg az indigó maradéka is lejön róla.
- Ezután jön a hámosító kenőcs – mutatom meg neki a tubust majd bekenem vele az inzultált felületet.
- Utána mindig fóliával fedjük hogy ne száradjon ki túlságosan. – s teszem is amit mondok.
- Ha zuhanyzol, ne áztasd csak épp mosd le gyorsba, majd töröld meg, és fújjad, kenjed, fedjed. -sorolom neki
- Ha bármi bajod van, begyullad, a kelleténél fájdalmasabbá válik, vagy bármi, akkor visszajössz, és megnézlek. – dobom le a kesztyűt
- Itt a számom – nyújtok egy kis kártyát neki.
- Fizetni Kevinnél – mutatok a főnök felé, és a kezébe adok egy fertőtlenítőt, egy hámosítót, és egy tekercs fóliát ami a kezeléshez kell – Ha újabb mintára vágysz, hívj időpontért. – biztatom miközben elkezdek elpakolni, és lefertőtleníteni mindent.

Ha végeztem hátramegyek, utam a mosdóba vezet. Dolgom végzem, majd kezet, arcot mosok, s a jó hűvös vízből kortyolok nagyokat, csak úgy a tenyeremből. Megtörölközöm, s néhány pillanatig a tükörképemet fixírozom. Nem találok kivetni valót magamon. Soha nem vonzott a dinnyényi kebel, a felfújt ajkak, egyéb műségek. Kleopátrásra nyírt hajam a fülem mögé tűröm, s megállapítom hogy szúrós tekintetem talán lehetne kissé barátságosabb, de e gondolat ahogy jött tova is libben. A gyomrom megkordul viszont. Visszatérek a vendégtérbe.
- Felőlem mehetünk ebédelni, éhen halok!

[Dierol]

Mesélő: Dierol
Helyszín: San Diego, 667 Seventh Avenue, Black Ink 0-24 tetováló szalon
Időpont: 13:13-14:05
Esemény: ebéd

/Angol/ Ben - mutatkozik be ő is kézfogás közben. Szerencsére se nem döglött hal, se nem izzadós a kézfogása - teljesen átlagos. Amikor arról beszélsz, hogy hamar kiderül, hogy allergiás-e, azért megnyugszik valamennyire, de amikor a bőr alakváltozásairól kezdesz el beszélni, kérdés fogalmazódik meg benne, és ez bizony kihallatszik
/Angol/ Az, a veszély, hogy túlságosan kipattintsam magam valami edzőteremben szerintem nem fenyeget. De mi a helyzet az MRI gépekkel? A poroltót képes letépi a falról - a tetoválásokra van valami hatása? - érdeklődik.

Az előkészítés után elkezded a "tényleges" munkát - és odafigyelsz, hogy van-e valami olyan jel, ami aggodalomra adhat okot - de nem tapasztalsz - ahogy Ben sem. A kontúrozás végén az ellenőrző kérdésedre megnyugtató válasz érkezik.
/Angol/ Eddig jól.

Az új vendég hoz egy kis változatosságot a munkába, noha elsőre nem igazán lopta be magát a szívedbe. Kevin próbálja a potenciális fizető vendégeket nem az ajtóban vérig sérteni - ami részben magyarázza Kevin hozzáállását. A csajról már most fél perc alatt sok mindent elmondhatsz - de egyvalamit el lehet ismeri - amit meglát, és megtetszik neki, megpróbálja megszerezni. Nyomulós? Lehet. De olyasmit mondott Kevinnek, amivel te ki tudja hogy mikor mernél előállni. Igaz, messze könnyebb helyzetben van - nem a főnöke, és azt sem tudja, hogy Kevin hosszabb távon problémás lehet. Áldott tudatlanság, mi?
De legalább Kevin is feszeng kissé a megjegyzésed miatt, amivel sikeresen hűtöd az egóját. De inkább az lehet a baja, hogy bár jobban kedveli a határozott nőket (lehet, hogy hosszú távon pont ez a gond?) de ez a frontális letámadás neki is sok volt.
/Angol/ Gumibaba? - pillant Ben az ajtó felé... - Hidd el, mindkettőnek van hátránya. Mint kis igényű, én a mosómedvékben látnék fantáziát. Mosni már eleve tud. Ha sikerülne egyet megtanítanom főzni is, komoly konkurencia lehetne... - meditál el egy pillanatra a kérdésen, de messze nem komolyan.

A varrás végén Ben alaposan megszemléli az eredményt, és hamarosan szélesen elvigyorodik
/Angol/ Nekem tetszik, és ez a lényeg! Köszönöm!
Utána elmagyarázod neki, hogyan kell gondoskodnia a új díszéről a következő időszakban - és meglepetésedre? képes, és inkább le is írja. A "folpakknál" sem lepődik meg - feltehetőleg valamennyire utána kérdezett a dolgoknak. Begyűjti a számodat, s lecsúszva az ágyról
/Angol/ Remélem nem utókezelés, hanem egy következő tetoválás miatt foglak hívni! - ezzel odalép Kevinhez, és rövidesen fizet, majd még egyszer megköszönve nektek távozik.

Hátul a tükörben újra szemrevételezed magad - úgy jó, ahogy van - vonod le a következtetést, és talán nem is gondolsz bele, hogy mennyien irigyelnék az önbecsülésedet, és azt, hogy elégedett vagy az önképeddel. Ha az imént betévedt csaj szintén elégedett lett volna magával, akkor most nem így nézne ki.

Visszatérve Peter éppen fizet, aztán ő is elköszön, és távozik. Az indulásra Kevin biccent.
/Angol/ Helyes! Csüccs, mert még egy-két perc, amíg itt rendet rakok - válaszolja, és ő is elkezdi lefertőtleníteni az ágyat. Hamar végez, így végre kiléphettek az utcára, ahol kellemes huszonöt-huszonhét fok, és tiszta vízillat fogad, meg éppenhogy csak szermerkélő eső. A felhők is kezdenek felszakadozni, így barátságosabb, világosabb a környék. A tócsákat kerülgetve teszitek meg azt a tíz métert Yousuf gyorsétterméig. Odabent Yusuffal karöltve ínycsiklandó illatok fogadnak. Mostanra lefutott nála a déli roham - illetve az eső miatt inkább pangás - így már, vagy még nincsenek sokan. Ellenben a csaj itt van, aki letámadta Kevint. Az egyik asztal mellett ül, egy csésze kávé mellett - feltehetőleg ebéd után van már. Látod, hogy kalandvágyó, mert fekete török kávét rendelt, és közben egy könyvet olvas. Amikor beléptek, felpillant, s csak biccent, majd újra a könyvbe temetkezik, amikor látja, hogy nem hozzá érkeztetek.
/Angol/ Látom csak idetaláltatok! - vigyorog Yousuf - A mai ajánlatom a Bárány sis, ami darált bárányhús nyárson megsütve, grillezett zöldségekkel, friss paradicsommal, lila káposztával, hagymával, kerti salátával, friss pitával, és kérhettek hozzá sült burgonyát, rizst, török rizst, joghurtos tésztát, esetleg friss vegyes vagy görög salátát.
Az, hogy Yousuf mit ajánl, aszerint változik, hogy mi a legfrissebb - Esetleg egy Ayrant hozzá? - érdeklődik, miközben az egyik szabad, terített asztalhoz terel titeket. A rendelést kihozza, aztán magatokra hagy - főleg, hogy érkezik másik beeső vendég is.
Kevin jó étvágyat kíván, majd jó ütemben és étvággyal tünteti el az ebédet - igaz, ő marad az ásványvíznél, és a baklava említése most sem hozza lázba - pedig Yousuf minden alkalommal megpróbálja rátukmálni. Állítólag hagyománytiszteletből - de egyre inkább úgy néz ki, hogy a tukmálás válik a hagyománnyá - de ez nem zavarja Yousufot. Jó negyed óra múlva végül ismerős lép be az ajtón. Skye körülnéz, majd intve Yousufnak odasiet hozzátok.
/Angol/ Sziasztok, jó étvágyat! - áll meg az asztal mellett, majd köszönés után folytatja - Megjöttem! Hogy vagytok? - érdeklődik, a nyakába húzva a fülhallgatóját - Egyetek nyugodtan, innen átveszem a boltot. Majd később beszélünk! - mosolyodik el, és elmarja a kulcsot Kevin elől
/Angol/ Ezt visszaviszem, mielőtt Yousuf megint utánad hozza - vigyorog, és a helyére igazítva egy kósza hajtincset, fordulna is meg.
/Angol/ Sky! Látod ott azt a könyvet olvasó csajt? - kérdezi Kevin.
/Angol/ Persze, mi van vele? - nézi meg alaposabban - A vörös szoba álmát olvassa... - hökken meg egy kicsit.
/Angol/ Azt mondta, hogy rád vár, és szeretne veled találkozni - vezeti fel Kevin
/Angol/ Miért? - kérdezz vissza Skye, aztán Kevin arcára pillantva - Jajj már! Akkor azt mondd, hogy meló van! - korholja kicsit - jól van, intézem! - indul meg a pult felé, ám édes parfümjének illata még pár pillanatig veletek marad. A pultnál a szokottnál jobban vigyorgó Yousuftól vesz még egy bakalvát, majd a légzsák-tulajhoz lépve váltanak pár szót, és elindulnak kifelé.

Később az ebéd végeztével, és tele gyomorral ti is követnétek a példáját, amikor egy harmincas éveiben járó öltönyös pasas lép be az ajtón, és lép oda a pulthoz, Yousufhoz.
/Angol/ Jó napot! Bahadir Yousufot keresem! - támadja le Yousufot, aki mintha elgondolkozna, hogy most kellene letagadnia magát.
/Angol/ Lenni én Bahadir! - válaszolja olyan durva akcentussal, amit még nem hallottál tőle - Milyen ügy? - tudakolja, kerékbe törve az angol nyelvet, míg az öltönyös láthatóan nem boldog a felbukkanó nyelvi nehézségek miatt.
/Angol/ Mr. Bahadir! Én az Advanced Invest LLC jogi képviselője vagyok

Simon Cooley.

Ezennel tudatom önnel, hogy Az Advanced Invest megvásárolta a Seventh Avenue 667 alatti ingatlant a korábbi tulajdonostól, az Easy Business LLC-től. Érti amit mondok? - kérdezi, mire Yousuf megrázza a fejét - Itt nem árulni ilyet. Mi árulni étel, nem készít Busisess!
A pasas felsóhajt, és átnyújt pár nyomtatott papírlapot.
/Angol/ Tessék, itt van az adásvételről a tájékoztató, és az értesítés az új tulajdonostól, miszerint két hete van bezárni, és a hó végéig van ideje kiüríteni, és elköltöztetni a helyet!
Kevin eddig is kissé feszült volt melletted a jelenettől, de nem szólt közbe - ám amikor arról esik szó, hogy két hét múlva be kell zárni a gyorséttermet - látod rajta, hogy még jobban bekomorul. Így lép oda, szinte fenyegető árnyékot vetve az ügyvédre.
/Angol/ Mégis mi a fenéről beszél? - érdeklődik egy fejjel, és több tíz kilóval az ügyvéd fölé tornyosulva.
/Angol/ Semmi köze hozzá! Elég annyit tudnia, hogy másik büfében fog ebédelni két hét múlva - válaszolja higgadtan, ami elég szép teljesítmény Kevin árnyékában állva. Nem lehet kezdő, és nem ez lehet az első eset, hogy fenyegetik.
/Angol/ Mutasd csak! - nyújtja a kezét Kevin Yousuf felé a papírokért, míg az ügyvéd a homlokát ráncolva lapoz párat a nála lévő papírok közt.
/Angol/ Oh, Mr. Creekman! A fotón nem tűnt ilyen tolakodónak, azért nem ismertem meg! Ne fáradjon, itt a maga példánya! - nyújtja Kevin felé a Yousufnál lévő papírok testvérét.
/Angol/ Ezt nem tehetik meg! - csikorogja Kevin.
/Angol/ Mint látja, téved. S azt tanácsolom, hogy hó végén már ne maradjon itt semmiféle holmijuk. Az elérhetőségem az iratok fejlécén megtalálható - de minden tudnivaló benne van az iratokban. Az iratok másolatát hivatalosan is kiküldtük, holnap kézhez kapják - ha megbocsátanak, még van pár bérlő, akivel találkoznom kell - fordul meg, és távozik. Yousufnak egyből megjön a hangja
/Angol/ Hogy Allah növessze földig az orrodat! - int be a csukott ajtó felé, majd gondterhelten a pultnak támaszkodik. Kevin idegesen bámul maga elé egy-két szívdobbanásnyi ideig, aztán felsóhajt.
/Angol/ Ok, nyugodjunk le, és gondoljuk át a dolgokat, mert ha most utánamegyek, az senkinek nem lesz jó... - Ezalatt Yousuf a hűtőből kivesz három doboz sört, és kettőt odaad nektek, míg a harmadikat magának szisszenti fel.
/Angol/ Azt hiszem eljött a kardinaller toplantısı ideje - iszik bele a sörébe elszánt arccal.
/Angol/ Nyugi, senki nem fog senkit megtoplantisizni! - hűti Kevin
/Angol/ Mi?.. Ja, nem! Hogy mondják azt, amikor fórumot tartanak az emberek? Konklávé?
/Angol/ Lakógyűlés? - tippel Kevin
/Angol/ Legyen akkor az - törődik bele Yousuf - fél óra múlva bezárok akkor, és dobálhatjuk egymást ötletekkel.
Kevin rád néz.
/Angol/ Nem rossz ötlet. Neked meg lejárt mára a munkaidőd - ha gondolod, menj edzeni - próbál meg mentesíteni téged a további várható stressz egy részétől - De kérlek ma még ne szólj a többieknek - csak ennék a kefét, és most még nem tudok semmiféle megnyugtató válasszal előállni - kér arra, hogy csak holnap szellőztesd meg a hírt. Igazából Kevin próbált tekintettel lenni rád, és az esetleges programodra - de ha akarsz, maradhatsz a megbeszélésen.

[Obsculus]

Alex

Ben kérdez, mégpedig nem ostobaságot.
/Angol/ - A festékek tartalmaznak bizonyos részben fém-oxidokat, mert ezek adják magát a pigmentet. Viszont a részecskenagyság – ami garantálja hogy bejusson a bőr megfelelő rétegébe – akkora hogy ebből MRI vizsgálat közben elméletben baj nem származhat. Olyat már hallottam hogy valakinek kisebb fokú égési sérülése lett a tetovált bőrfelületen, de általánosabb hogy csak valamiféle bizsergést éreznek a tetkójuknál a gépben. – magyarázom türelmesen, s remélem nem ijed be, és fúj visszavonulót.

Elégedetten bólintok Ben megnyugtató válaszára.

Ben mosómedvét fantáziálna magának, s felnevetek jóízűen
-A kérdés az, neked vannak-e kis igényeid, vagy a mosómedvének? – teszem fel a kérdést, tovább nevetgélve

Ben elégedett, s csak aprót biccentek felé mikor köszönetet mond, majd hogy előrevetít egy következő tetoválást, újra bólintok
-Legyen úgy! – mosolyintok rá

Kevin hamar rendet tesz, s kilépünk az utcára. Az eső után szinte kellemes odakint a klíma, a szemerkélő eső nem zavar. Ahogy elnézem a foszladozó felhőket nem valószínű hogy újabb zápor lesz, ami sajnálatos, mert hűthetné még tovább a várost, a hetek óta tartó hőséget.

Az étterem nincs messze, és tele sincs. Tekintetem tán akaratlan is rátalál a piercinget kívánó csajra. Lám, lám olvasni is tud. – lep meg hogy könyvet olvas, s hogy minket meglátva nem próbálkozik be újra Kevinnél, szinte megkönnyebbülök.
Yousuf mindig vidám, jókedvű, heccelődése megszokott.
-Alig vártam az ebédidőt, éhen halok! – ülök le a kijelölt asztalhoz. A felsorolt menüre összefut a nyál a számban.
-Így, ebben a sorrendben jó lesz – bólogatok, majd legyintek lehűtve mielőtt az egész éttermet felszolgálná – Joghurtos salátát kérek a bárányhoz, és három deci ananászlét, nem a jégről. – pillogok rá kérőn.
-Én viszont kérek baklavát is – jelzem vendéglátónknak mikor Kevin szokás szerint elutasítja a kínálást.

Ha megérkezik a rendelés éhesen látok neki, de nem sietek, a délutánom lazának ígérkezik, csak a mosodába kell hazafelé beugranom a tiszta ruhákért. Kaja közben Kevinen gondolkozom, tekintetem el-el kalandozik a rámenős csaj irányába, s hogy tudom a szalon vendége lesz a nő, nem nyugszik bennem a féltékenység. Rádöbbenek egyre nehezebben viselem amikor Kevin újabb és újabb nőcskékkel jelenik meg. Lehet mégis össze kellene szednem a bátorságom hogy kezdeményezzek. – pillantok Kevinre, tüzetesen szemügyre véve a nem elhanyagolható jóképűségét. Őszintén bevallva leginkább nem az tart vissza rámenősségtől hogy a főnököm, hanem az hogy visszautasít. Ez rosszabb forgatókönyv lenne annál hogy a kis kettősünk csak átmeneti állapot lenne, ismerve az előéletét.
Sky érkezése akasztja meg a gondolatmenetemet.
- Szia! – köszönök neki kedvesen
- Köszi, jól. Laza nap volt – felelek érdeklődő kérdésére, s mosolyogva figyelem ahogy a kulcsot elmarja és cukkolja Kevint, aki cserébe kicsit húzza az agyát az új kuncsaftot szóba hozva. Ezek a kis „játékok” is mutatják milyen jó kis csapat amiben dolgozom, jó közéjük tartozni. Ezt is kockáztatnám ha Kevinnel összemelegednénk, ki tudja mit szólnának hozzá a többiek?! – mélázok el Sky hátát követve tekintetemmel ahogy a lég-melles csajjal elhagyják az étkezdét.
E gondolattal terhesen fordulok vissza a kajámhoz és befejezem az étkezést a desszerttel, és az üdítőt is elkortyolom.
- Köszi az ebédet, mennyei volt! – hálálkodom Yousufnak az ebéd végeztével, mikor az edényekért jön.
- Pénteken, majd vinnék haza valamit a hétvégére! – jelzem neki az előrendelést, s Kevin nyomába szegődöm hogy visszatérjünk a szalonba. Yousuf hangja megtorpanásra késztet, pontosabban nem a hangja, hanem a fülbántó szólamok amiket kiejt a száján. A vele társalgó férfit is láthatóan megviseli a nyelvtörő akcentus, de hamar rájövök egészen más miatt mint engem. Homlokom ráncba szalad attól amit hallok, s nem csak én leszek ettől feszült. Kevin is besokall és a tettek mezejére lépve veszi kérdőre az idegent. Karbafont kézzel lépkedek én is közelebb, nem akarom elmulasztani a történéseket. Az ügyvéd aztán Kevinnek is átadja a neki szóló iratot, ami Yousuf éttermének sorsára juttatja a szalont is, sőt a többieket is akik itt bérelnek helységet szűröm le a közléséből mikor a távozik.
- Remek, még valami a mai napra? – szűröm a fogaim közt nem túl boldogan, költőinek szánva a gondolatot.
- Ez a legjobb ötlet most – hagyom helyben Kevin gondolatát hogy nem akarna utánamenni a csávónak.

Yousuftól elveszem a sört, de egyelőre lerakom a pultra. Lakógyűlést rögtönözne a két férfi, mely alól Kevin felmentene.
- Figyelj, nem az enyém a szalon, de annak érzem. Itt dolgozom, és szeretek itt dolgozni. És segíteni akarok hogy ezt a helyzetet megoldjuk, úgyhogy itt a helyem! – nézek rá eltökélten – Semmi dolgom délután és a kutya sem vár otthon. – toldom meg éreztetve vele hogy nem fog tudni lebeszélni arról hogy maradjak.
- Természetes, hogy a többieknek nem szólok. Nem az én tisztem. - nézek jelentőségteljesen Kevinre

- Szabad? – kérdem Kevintől az iratra mutatva, s mielőtt olvasni kezdeném
- Az előző tulajjal milyen szerződésed van? – kérdezem – Határozott vagy határozatlan idejű? Van-e benne kitétel tulajdonosváltásra? Illetve egyáltalán neked jelezte a tulaj hogy árulja az épületet? – sorjáznak a kérdéseim
- A szerződésben kell lennie felmondási időnek is. – tippelem meg, majd más jut eszembe
- Esetleg felhívhatnád az embert akivel szerződtél annó….  – ösztökélném Kevint azonnali cselekvésre…

A szerződést átfutnám, s ha közben Kevin telefonál akkor odafigyelek arra is….

[Dierol]

Mesélő: Dierol
Helyszín: San Diego, 667 Seventh Avenue, Black Ink 0-24 tetováló szalon
Időpont: 1998, június 15, hétfő, 14:05-14:30
Esemény: ebéd

/Angol/ Amíg nem a gép oldaláról kell lekapargatnom a tetkómat, addig nem gond - válaszolja Ben, míg az igényekre
/Angol/ Ha kicsik az igényeid, akkor érhet nagy meglepetés - vigyorodik el.

Az étteremben a csajnál látható könyv arra utal, hogy nem csak szilikonnal tölti magát, hanem néha igényesebb módokon is próbálja magát tuningolni. Persze még kiderülhet, hogy ezzel a könyvvel már évek óta küzd - de most legalább nem próbálja meg közvetlenül teljes mellbedobással letarolni Kevint. Igaz, most kabát itt lekerült róla, és a fekete átlátszó anyag nem sokat bíz a pasik képzelőerejére, nehogy véletlenül meghúzódjon valamelyik agysejtjük. Tipikus férficsapda, és párok esetében instant veszekedésmágnes. Kevin viszont most csak egy futó pillantásra méltatta - Yousuf, meg az ebéd most jobban érdekli.

Yousuf a válaszod hallatán elégedetten bólint.
/Angol/ Nagyszerű választás, jó ízlésre vall! - veszi fel a rendelést, majd Kevintől is megtudakolja, hogy mit szeretne enni. A baklavára biccent
/Angol/ Látod, ő tudja a titkot, mint minden csinos nő! A baklava segít abban, hogy az ajkaidról felröppenő szavak még édesebbek legyenek! Hidd el, rád nagyon ráférne! - mondja Kevinnek.
/Angol/ Inkább te röppenj az ebédünkért! - vigyorog rá Kevin nem bántón.

Ebéd közben csak nem tudsz szabadulni Kevin és a csaj kérdéskörétől - akire most Kevin nem lát rá, mert Yousuf két asztallal odébb, és neki háttal ültette le Kevint - mintegy ráérezve, hogy milyen lehet az ideális elrendezés. Így nyugodtan tanulmányozhatod Kevint, vagy a rámenős csajt - bár egyszer összeakad a tekintetek, amikor éppen felé kalandozik a figyelmed. Igaz, eredetileg ő nem téged, hanem Kevin hátát nézhette. Egy halovány, kedves mosoly a jutalmad, mielőtt újra a könyvébe temetkezne.
Kevint régóta ismered, vagy kilenc éve. Soha nem próbált meg apaként viselkedni, aki megmondja, hogy mit tehetsz, vagy mit nem. De soha nem is hajtott rád - ahogy Skye-ra sem az évek folyamán. Ellenben türelmesen állt hozzád (is), hagyta, hogy úgy alakítsd a magad dolgait, ahogy az neked megfelel - és csak akkor szólt bele bármibe is, ha kikérted a véleményét. Egyszóval lassan szelídített meg. A munkánál viszont megmutatta a kötelező alapokat, és hogy ki milyen módszerrel dolgozik - aztán rád bízta, hogy szabadon kialakítsd a saját stílusodat. Inkább lassan és türelmesen haladt, s a kezdeti hibáknál sem kapta fel a vizet, hanem szimplán kielemeztétek, hogy mi és hogyan lett elrontva - és hogy hogyan lehetne ezt korrigálni, és a jövőben elkerülni. A mintáidba szinte egyáltalán nem szólt bele - a kivitelezésbe elég sokszor - amíg még csak szilikon gyakorló bőrre varratott veled. De mióta valódi vendégek bőrére varrsz, azóta egyetlen egyszer sem kritizálta az általad készített munkákat. Igaz, a többiekét sem. A fentiek tükrében bizony úgy tűnik hogy Kevinnel a kolléga, barát, ex-tanonc kapcsolatba ragadtál - ahonnan nem olyan egyszerű kitörni,  mert egyértelműen inkább "családtagként" tekint rád, mint facér nőként. Ugyanez igaz Skye esetében is - ahogy elnézed a kettősüket, inkább egy báty és húg jut eszedbe róluk, mint az, hogy valaha is járni fognak. Az, hogy a többiek mit szólnának, az jó kérdés. Adrian két éve megpróbált rányomulni Skye-ra a belépésekor - de Skye legyen akármilyen kedves és cuki - fél nap alatt úgy döntött, hogy nem finomkodik, és egyértelműen jókora kosarat adott Adriannak. Kevin átmenetileg úgy oldotta meg a dolgot, hogy Skye-t két hónapra délelőttre, Adriant délutánra osztotta be. Azóta rendeződtek a dolgok, és egy műszakban dolgoznak. Adrian tudomásul vette a határokat, no meg azóta talált magának barátnőt.

Yousuf a hálálkodásodra elmosolyodik
/Angol/ Ugyan semmiség! Én köszönöm, hogy segítettetek nekem! - válaszolja pakolás közben - Van elképzelésed, hogy mit szeretnél majd hétvégén enni? - tudakolja, és van egy olyan érzésed, hogy ha kérsz valamit, azt a kedvedért beépíti a hétvégi kínálatba - ha eddig nem lett volna ott. Hajlamos ilyesmire - azt szokta mondani, hogy neki könnyebb, ha nem kell kitalálnia, hogy mit ennének a vendégei.

A kis intermezzo neked sem teszik, amit az ügyvéd segítségével Yousuf és Kevin  összehoz - utolérhetetlen érzékkel rontva mindenki hangulatán - az ügyvéd kivételével. Yousufnak feltűnik a kérdésed
/Angol/ Még valami? - kérdezi idegesen, és Kevinre pillant, aki viszont feléd fordul, hogy hátha lemaradt valamiről. Aztán végig hallgatja a meglátásodat.
/Angol/ Ok, csajszi! - egyezik bele, és a két szó felidézi benned, hogy hányszor hallottad már tőle ezt! Akárhányszor ezt hallottad, az azt jelenti, hogy nem fog vitatkozni - úgy veszi, hogy azt teszed, ami szerinted a legjobb - Köszönöm, ez sokat jelent! - teszi még hozzá, amikor arról beszélsz, hogy nem hagyod egyedül őket a gondokkal. Aprót biccent, amikor megígéred, hogy titokban tartod a dolgot, és mintha egy picit lazulna benne a feszültség. A kérdésedre átnyújtja a papírokat, melyek tapintásra jó minőségűek.
/Angol/ Passz... - vonja meg a vállát Kevin elsőre - Tízen-akárhány éve kötöttem határozatlan időre, de hogy mi van benne, már csak homályosan emlékszem. A szalonban tartom. S engem tudtommal nem kerestek, hogy eladják az épületet - pillant Yousufra.
/Angol/ Nekem négy éve van, határozatlan idejű, automatikusan inflációt figyelő díjjal. A felmondási idő is változik.
/Angol/ Jah, tényleg! - bólint Kevin - minden egyes év talán plusz egy héttel toldja meg a felmondási időt mindkét félnek, kivéve a speciális eseteket.
Amikor javaslod, hogy hívja fel telefonon az Easy Business LLC-nél azt, akivel kötötte a szerződést, hümment egyet, ami arra utal, hogy komplikációt sejt a javaslattal kapcsolatban. A telefont elő véve pörgeti végig a névjegyzéket, és keresi a megfelelő vonalas számot. Végül megtalálja, és fel is hívja, miután egyeztetett Yousuffal, hogy neki is ez a szám van-e meg. A telefont kihangosítva teszi le az asztalra, amelyet pár csengés után fel is veszi egy magas szőke női hang.
/Angol/ Üdvözlöm, Mr. Creekman, ugye? Ez az Easy Business LLC! Sarah vagyok, miben segíthetek? - csicsergi. Úgy tűnik, hogy megvan nekik Kevin telefonszáma.
/Angol/ Jó napot Sarah, Travis Valentine-t keresem! Tudná kapcsolni? - kérdezi.
/Angol/ Sajnálom, de Mr. Valentine három hete nyugdíjba vonult - de ne aggódjon, a területét Dylan Bates vette át, azonnal kapcsolom! - válaszolja, és máris kattan a vonal, hogy egy meglehetősen szörnyű várakoztató zenével traktáljanak. Szerencsére ez nem tart sokáig - négy-öt másodperc múlva ismét felveszik a telefont, és most egy határozott férfihang szól bele
/Angol/ Üdvözlöm, Dylan Bates vagyok, miben segíthetek? - érdeklődik.
/Angol/ Itt Kevin Creekman, és információra lenne szükségem a 667 Seventh Avenue-i ingatlan bérlésével kapcsolatban.
/Angol/ Egy pillanat türelmet kérek uram... - hallani, ahogy pötyög egy klaviatúrán - igen... meg is van! Oh... - hallsz némi meglepett hangot egy pillanatra - Ha minden igaz, ön üzemelteti a Black Ink 0-24 tetováló szalont? - érdeklődik
/Angol/ Igen.
/Angol/ Az adatok szerint az épület jelenleg adásvétel alatt áll - holnap írják alá, melynek értelmében két hét múlva új tulajdonosa lesz, az Advanced Invest LLC. Az új bérleti szerződéseket az a cég fogja intézni. A tulajdonosváltásról a szerződéskötés aláírása után küldünk ki tájékoztatót - azaz valószínűleg holnap. A pénzügyi elszámolásokat és zárást az utolsó két hétben elkészítjük, valamint az egyhavi kauciót, amit valamikor kértünk - egy gyors helyszíni szemle után visszautaljuk az utolsó napon.
/Angol/ Értem. De mi a helyzet a felmondási idővel? - kérdez rá Kevin
/Angol/ Fel kívánja mondani a bérleti szerződést? - érdeklődik Bates.
/Angol/ Épp ez az, hogy nem. Szeretnénk átvinni az új cég alá - válaszolja Kevin.
/Angol/ Emiatt ne aggódjon. Az adásvételi szerződést nem láttam - de ilyen esetben a bérlők szerződése minimum a velünk megkötött felmondási időig érvényben marad az új tulajdonos esetén is - ezzel védve a bérlőket. Ami az ön esetében tizenkét hét - minden bérelt év után egy hét.
/Angol/ Ez nagyon érdekes, mert az én papíromon nem ez szerepel! - fortyan fel Kevin
/Angol/ Milyen papír? Küldtünk valamit? - kérdezi Bates.
/Angol/ Nem. Az Advanced Invest ügyvédje volt itt, és az osztogatott papírokat a bérlőknek, mely szerint két hét alatt ki kell ürítenünk a boltokat, és ki kell költöznünk.
/Angol/ Kezdem érteni a problémát - tűnődik Bates - ha nincs meg, el tudom majd küldeni a régi szerződését, amiben benne van a felmondási idő meghatározása. Azzal a kezében már le tud ülni tárgyalni az Advanced Invest képvelőjével - vagy ha nem sikerül zöld ágra vergődni vele - be is perelheti őket. Nem ismerem őket, de gyanítom, hogy papírokat lobogtatva próbálják meg lefaragni a felmondási időt. Magán áll, hogy felveszi a harcot, vagy úgy ítéli meg, hogy nem éri meg az energiát. Mivel a cégünkön kívülálló eseményről van szó, így nem tudok többet segíteni - teszi hozzá Bates, majd köszönés után bontja a vonalat.

Az ügyvéd által hozott papírokat ezalatt átnézed. Egy szokvány fejléc, mely az ügyvédi iroda neve, elérhetősége, és a rossz hír hozójának neve és elérhetősége szerepel, meg egy ügyiratszám. Lejjebb egy tájékoztató rész, amely értesít arról, hogy holnaptól kezdve az Advanced Invest LLC tulajdonába kerül az épület, és attól a naptól fogva ketyeg a felmondási idő - amely két hét. A bérlemény(eke)t üresen kell átadni hó végén - takarításhoz, tisztasági festéshez nem ragaszkodnak, de a múlt havi állapotot elvárják. Azaz ami akkor sem működött, azt nem kell megjavíttatani, de amivel akkor nem volt gond, azzal lehetőleg most se legyen - vagy legyen lejelentve a gondokságnak. Ezzel akarják megakadályozni azt, hogy elvigyétek az ajtókat, konnektorokat, vagy betörjétek az összes ablakot.
Lejjebb van egy bekezdés, melyben figyelmeztetnek, hogy amennyiben marad komolyabb méretű hulladék, annak az elszállíttatását kiszámlázzák, az el nem vitt értékekért pedig felelősséget nem vállalnak, talált tárgyakként fogják kezelni, és kártérítést nem fognak fizetni. Az utolsó nap délután négykor fogják a közműveket leolvastatni, és elzáratni.
Az utolsó bekezdés arról tájékoztat, hogy hol érheted el az Easy Business LLC-t, aki az eddigi tulajdonos volt, illetve hogy az adásvétel miatt náluk "új szerződőknek" számítotok, így a felmondási idő az alap két hét. Továbbá tájékoztatnak, hogy a cég székhelye miatt a kijelölt bíróság New York, mely az esetleges pereket intézi. Vagyis a bírósági tárgyalások New Yorkban lennének.

Yousuf közben elkezdi nyomogatni a telefonját, majd az ajtón megfordítja a táblát, ezzel mintegy jelezve az utca népének, hogy mára bezárt - de a benti pár vendéget nem kezdi el kitenni - hiszen hamarosan úgyis végeznek, és távoznak. Nem sokkal később a zárva tábla ellenére határozottan belép az étterembe

Merryll, aki a fodrászatot viszi.

Kemény, de barátságos nő. A fodrászat vele együtt három főt foglalkoztat, és tíztől hatig van nyitva.
/Angol/ Sziasztok - köszönt mély altján, melybe egy kevés cigarettás rekedtség is társul - Yousuf szívem, ha már áthívtál, kínálj meg egy pohár Ayrannal! - kéri, és kérdőn néz rád - azt hittem, hogy már hazamentél...
/Angol/ Ne piszkáld az önkéntest! - kéri Kevin, mire Merryll melegen rád mosolyog - A bajban ismerkszik meg az igazi barát! - kacsint rád.
/Angol/ Gyerekek, jutottatok eddig valamire? - kérdezi, majd megköszönve Yousufnak a poharat, átveszi.
/Angol/ Valamire. Majd kibeszéljük, ha a többiek is itt vannak - válaszolja Yousuf.
/Angol/ Yousuf, ez nem volt szép... - rója fel neki Merryll, mielőtt belekortyolna az italba. Valóban volt egy kis "bunkóság" a megfogalmazásban - de csak a körülmények ismeretében. Pontosabban...

Tai, vagy felvett nevén Lisa ismeretében.

Aki szintén most érkezik meg - az elmaradhatatlan telefonját markolva. Ő viszi a telefonos boltot - teljesen egyedül. Heti hat nap, tíz órás nyitva tartással. Maximalista munkamániásnak mondanád elsőre, de egy ideje tudod, hogy más oka van a gályázásnak. Lisa csendes típus - de baromi kitartó. Aprót biccent, amikor belép, és tudod hogy ennél többet nem kell várnod tőle - főleg, hogy néma. A kezében szorongatott telefon segítségével kommunikál veletek. Bár itt született Amerikában, ő sem nőtt túl magasra - alulról súrolja a 160-at, de alkalmanként magassarkúval próbál egy kicsit kompenzálni. Nagyon nincs időd szemlélődni, mert

Min is befut, a szomszédos mosodából.

Lisa Min lánya - de az az igazság, hogy az anyja bár heti hat nap, reggel tíztől este tízig tartja nyitva a mosodát - sokkal kevesebbet dolgozik. Ennek az az oka, hogy csak pár óránkét egyszer elég, ha ránéz a gépekre. A mosoda be van kamerázva, és a gépeket vagy apróval vagy kártyával etetik a vendégek. Min mondása az, hogy nála gyors és igényes a kiszolgálás - noha mindenki tudja, hogy önkiszolgáló a hely. De hol van olyan ember aki bevallaná, hogy igénytelen és lassú? Min nem beszéli folyékonyan az angolt, noha régóta itt él.
/Angol/ Helló mindenki! - köszön, a kezében ismerős fehér papírokkal.
/Angol/ Helló, Min! - Válaszol Yousuf.
/Angol/ Kipróbáltad? - kérdezi Min, mire Yousuf bólint
/Angol/ Igen, de nem lett az igazi - vallja be.
/Angol/ OK, akkor majd én megmutatom, hogy kell! Biztos sok keményítő! - véli
/Angol/ Az nagy baj, ha már most az kell neki! - szól bele Merryll
/Angol/ Tanul főz! Ha kínai lenne, már rég hozzá adtam volna Tait! - magyarázza, mire Lisa csípőre tett kézzel, és tágra nyílt szemeket meresztve rá tudatja az anyjával, hogy ne égesse ha lehet. Tudod, hogy Min fő célja lehetőleg kínai származású férjhez adni a lányát, de nincs egyszerű dolga úgy, hogy a lánya néma. Attól tart, hogy Tai három év múlva harminc éves lesz, és a kínai szokások miatt egyre nehezebb lesz férjet találni neki - akik zömmel a fiatal és egészséges nőket keresik. Pedig Min elég haladó szellemű, és még a hozományról (menyasszony áráról) is lemondott. Tai viszont azért dolgozik, hogy ha másként nem is, de legalább pénzzel tudja kompenzálni a némaságát - de a munka pont az ismerkedéstől rabolja el az idejét...

A vendégek lassan elszállingóznak, ti pedig leülhettek kupaktanácsot tartani, mert mint kiderült, mindenki találkozott az ügyvéddel...