Alexander Parks
Csodálkozva tekint fel, és majdnem orra bukik, amikor Mirugi elárulja neki, hogy nem Mirugi az utcai neve, hanem Yokusei. Egyszerűen nem hiszi el, hogy Mirugi olyan balfék, hogy bárkinek is elárulta az igazi nevét. Aztán hamar rájön, hogy Mirugi nem is lehet Mirugi, hanem neki is más lehet az eredeti KK kártyáján. De azért elsőre majdnem meg tudta etetni a dörzsölt felnőtt - de ő átlát a szitán!
/Angol/ Csak Nomi? - kérdez vissza a nőnek, aztán bólint magának. Mennyi hülye szóviccet lehet majd ezzel elsütni... Közben azon töri a fejét, hogy milyen szar lehet, amikor viszket az ember szeme ilyen beépített implant alatt. De hamar meggyőzi magát, hogy ott már feltehetőleg nincs minek viszketnie. Ráadásul a lencse alatt sokkal több króm fér el, mint egy normál beültetésnél. A kártyát átveszi, és pár pillanatig elmélyülten nézegeti. Úgy tűnik, hogy a zsebpénz mellé felügyelet is jár. Nehogy már csak úgy el tudja költeni a zsét, hogy ezek ne tudjanak róla.
/Angol/ Meglepődnék... - válaszolja arra, hogy az őt érdeklő információk állítólag könnyedén elérhetőek az adatterminálon keresztül. Valahogy kételkedik benne, hogy pont azok az információk lesznek elérhetőek, amik őt érdeklik. Emellett futólag összeráncolja a homlokát, mert olyan szó üti meg a fülét, ami némi gyanúval tölti el. Szállásunk?! Mi ez a többesszám? Valószínűleg nincs olyan szerencséje, hogy csak nyelvbotlás volt. A Vörös Szamurájok említésére visszakérdez
/Angol/ És azok kicsodák? - tudakolja, mert elsőre olyan, mintha valami rivális bandáról lenne szó. Bár azt nem igazán érti, hogy ő miért lenne veszélyben, hiszen senki nem tudja, hogy kicsoda. Legalábbis még egy ideig. Az onik említésére kétkedő arcot vág - de azért elgondolkozik a lehetőségen, és a séta további részén csöndben is marad.
A lakosztályt végigjárva reméli, hogy a lakbért nem vonták le a kártyájáról, mert akkor nem sok maradhatott rajta. Igazából egy egyszerű garzonnal is beérte volna, ha nincsenek szobatársai. Az apartmanban, amikor kiderül, hogy Mirugi sem az a megengedő típus lángszóró kérdésben, felsóhajt
/Angol/ Jellemző - Minden jó dolog tilos! De esetleg egy Shinobi MG-ben is kiegyezhetnénk. Ott csak a zárvár kattogását hallnád! A szomszédokat szerintem nem zavarná a zaj... - alkudozik, aztán picit elhúzza a száját, amikor hallja, hogy Mirugi sem sokat tud a városról.
/Angol/ Ez így elég gáz! - értékeli - Remélem Nomi-sama jobban képben van az arkológia lakóival.
Ezután, hogy Mirugi gránátot sem tud szerezni, a fentiek után már nem is rezzen, mert teljesen várható válasz volt.
/Angol/ Yokusei-sama, úgy látom, hogy nem csak én vagyok házi őrizetben - véleményezi, miután Nomi lelép a fürdőszoba irányába. Nem igazán tetszik neki, hogy két felnőtt problémáival kell majd foglalkoznia - amikor neki is megvan a maga napi rutinja. Sejti, hogy ezek képesek, és szétbarmolják a napirendjét.
/Angol/ A keskeny ágyas szoba nekem jó lesz - én általában úgyis csak alvásra szoktam használni - dönti el a dolgot, és már cuccol is be - hacsak Nomi már meg nem előzte - mert akkor valamelyik szabad szobát válaszja. Miután lepakolt, kezdésnek a konyhába megy, és egy szép nagy konyhakést privatizál, és az ágya alá dugja. Tudja jól, hogy hamarosan jól fog jönni. A kezdetleges biztonsági intézkedések után rápillant a biomonitorára, és úgy dönt, hogy itt az ideje elátni a fejlődésben lévő szervezetét némi tápanyaggal.
Öntudatosan a hűtőhöz vonul, és átnyálazza a kínálatot. Eleve végignéz mindent, leellenőrzi a lejárati dátumot - és ami esetleg lejárt, azt azonnal ki is dobja. A sörnél hezitál, aztán Mirugiért kiált, ha a férfi épp nincs a konyhában
/Angol/ Yokusei-sama! Van itt pár doboz megerjedt lötty! Kell az nekünk? - kérdezi, mert hogy ő nem fogja meginni, az biztos. Emellett közben kiolvassa az ételek összetevőit is, hogy a lehetőségekhez képest a legegészségesebb menüt állítsa össze magának. Jellemző módon valószínűleg nem épp a legfinomabbnak tűnő fogásokat sikerül kimazsoláznia, de mostanra már megtanult legyinteni az eredményre. Aztán szépen megmelegíti magának, és amíg az készül, a DataTermben lekéri az épület 6. szintjének alaprajzát, és azt nézegeti, hogy legalább itt ne tévedjen el. Amint viszont megmelegedik az étel, leül, és óvatosan nekilát enni. Azért óvatoskodik, mert kissé tart attól, hogy az amúgy mozgó tejfogát elhagyja egy határozottabb harapásnál.
