Alexander Parks
Amikor Mirugi holmi bölcsességet - ha úgy tetszik élettapasztalatot emleget fel, tűnődve megszólal, mert úgy érzi, hogy bele kell beszélnie a felnőttek dolgába.
/Japán/ Jongchi papi szerint a bölcsesség az az életestapasz, amikor veled vagy melletted történik rossz, és megjegyzed. Például, nem pisilni konnektor. Műveltség az, amikor hallottad, hogy más leszívta valamivel, és megjegyzed. Tudod, hogy nem pisilni konnektor, mert mcmurdel. Persze kettő jobb,mint külön. Látod, valaki konnektorba pisil és érted is miért halódik meg. Ha nem áram, akkor takarítok ütik agyon.
Kissé eltávolodva a punkoktól, Mirugi dicséretére felpillant.
/Angol/ Köszönöm, de úgy nem nehéz bátornak lenni, ha jól képzett testőr vigyázz rám, ráadásul nem ők tűntek a pelxum legveszélyesebb arcainak - válaszol. Aztán úgy dönt, hogy kihasználja a helyzetet, és olyan kérdést intéz Mirugihoz, amire a felnőttek nem szívesen válaszolnak.
/Angol/ Mirugi-sama! A fegyver fenése unalmas dolog? Mert amikor az a néni arról beszélt, te azt mondtad neki, hogy azt te okos nőkkel szereted csinálni. Azért, mert te olyankor szeretsz sokat beszélgetni? - kérdezi, és kíváncsian várja, hogy Mirugi mivel vágja ki magát ebből a kérdésből.
A recepciónál csalódott arccal toporog a bejelentkezés alatt, s végül meg is szólal
/Angol/ Mirugi-sama! Itt ilyen veszélyes, hogy a fegyvereket nem kell leadni? - értetlenkedik picit, és még hozzá teszi - Azt hittem, hogy leszkennelnek mint az akcióholókban, hogy van-e nálunk fegyver vagy be vagyunk-e poloskázva, hiszen rengeteg emberrel találkoztunk, és sok új menő cuccot kaptam az útra is! De ez így dögunalom! - állapítja meg, de csak azért, hogy később őt ne cseszegessék azért, ha kiderül, hogy mégis volt valami bónusz a csomagjában. Így csak arra tud gondolni, hogy magába az ajtókeretbe van beépítve az összes kütyü, amivel felmérik a belépő vendégek felszereltségét.
A klubrészre átérve megbámulja a papírvékony falakat. Amikor olvasott róla, már akkor sejtette, hogy ez nem túl praktikus, de most élőben látva sem tűnik ballisztikai és hangszigetelési szempontból túl logikus választásnak.
/Angol/ Mirugi-sama! Itt a mellékhelyiség fala is csak ilyen színes papírokból készült? - kérdezi , hátha a felnőttek jobban képben vannak a helyi építészeti megoldásokkal. De az szinte biztos, hogy ide nem kőművest, hanem origamistákat kell hívni, ha a falakhoz hozzá kell nyúlni.
A szobába belépve felméri a helyet. Gyilkos-minimalista stílusban van berendezve, vagy a gyakorlóteremben fogadják őket. Esetleg előadóterem lehet, mert ennyi üres helynek nem sok értelme van. Felpillant Mirugira, hogy mennyire kellene most összecsinálnia magát? Tudja, hogy az első benyomás eléggé fontos, és hogy most feltehetőleg minden reakciójukat árgus szemekkel figyelik. Mivel ismeri nagy vonalakban a szokásokat, leveszi a cipőjét, és az ajtó elé teszi, majd nézi, hogy Mirugi hogyan is köszönti Eddie bá-t, és kissé sután próbálja másolni. Aztán hallgatja Mirugi jelentését, és elmosolyodik. Ha az öreg nem vak, akkor pontosan látja, hogy ő is itt van. Mivel nem akar az ajtóból kiabálni, és megunta az ajtóban ácsorgást, ezért közelebb is megy az asztalhoz - még ha nem is intettek neki, hogy menjen közelebb. Odaérve meghajol
/Japán/ Yayoi-san és Akina-chan üdvözletüket küldenek. Jack Powell Isighami vagyok! Mirugi-samával gond nélkül ideér. Te lennél Eddie Sakamura-sama, aki nagybácsi? - teszi fel az első kérdést, hogy minél előbb tisztázza a helyzetet. Azt is kinézi belőlük, hogy most épp egy titkárral beszélget, és azt ellenőrzik, hogy megpróbálkoznak-e valamilyen merénylet-kísérlettel.
