Szerző Téma: Orisszai Szeánsz  (Megtekintve 621 alkalommal)

Nem elérhető wolftern

  • Moderator
  • Haladó
  • *****
  • Hozzászólások: 667
  • Aktivitás:
    5%
  • Karma 0
Re:Orisszai Szeánsz
« Válasz #30 Dátum: 2020. Április 28. 18:43:32 »
Esemény: Kutatás folyamatában
Játékos: Urza Barlon, Dirin Nuro

Hosszú utat tett meg duótok, mire az eseményláncolat egy elágazásához érkeztetek. A falanxos miután nem lát sem fegyvert sem ellenséget, bátran közelít az aranymosókhoz a csúszós sziklafalakon. A két férfi gyermeki kíváncsisággal várakozik a jövevényekre, miközben egyikük nem messze elrejt valamit. Még néhány lépés hiányzik, mikor a tavacskára egy felhő árnyéka zuhan. A pacákok arcát hirtelen a rémület bélyege hálózza be, mialatt remegő hangjuk képtelen szavakat formálni. Ekkor a felleg visító fejhangú üvöltésbe kezd, majd hirtelen egy újabb hangzik fel az égből. Midőn felnéztek, két denevérszárnyú rém sziluettje száguld keresztül az égbolton, nagyjából vártorony magasságában.

- A tábor! -kiálltja valaki, és a folyás mentén egyre többen fedezik fel a hosszúnyakú szörnyek jelenlétét. A környék hirtelen kiürül, s mindenki vad loholásba kezd.
Majdnem ötpercnyi rohanás kell, hogy utolérjétek az aranyásókat ahol már a két sárkány rendes vérfürdőt rendezett. Főleg az állatok, juh, ló, kecske, szamár vannak kiterítve, de néhány emberi test is holtan hever. Némelyikük kitört gerinccel, átharapott torokkal. Közelebbről a lények korántsem hasonlítanak egy denevérre, gyorsan és kecsesen mozognak. Áldozataikat a levegőből indított hihetetlen támadásaikkal igyekeznek földre vinni, ahol aztán könnyedén elharapják annak torkát.



(OFF: Ha harcolni akartok kérek 3 körre elegendő Ké/Té/Vé és sebzést)


 
   
« Utoljára szerkesztve: 2020. Április 29. 17:28:41 írta wolftern »

Nem elérhető kalidar

  • Haladó
  • ***
  • Hozzászólások: 702
  • Aktivitás:
    3%
  • Karma 0
Re:Orisszai Szeánsz
« Válasz #31 Dátum: 2020. Május 18. 20:42:43 »
Urza Barlon


 Az eszelős rohanás után elérik az aranymosók táborát,ahol a sárkányok (??) borzalmas mészárlást rendeztek,
bár főleg a jószágok között,de néhány kalandor is áldozatul esett a szörnyeknek.
Urza kicsit zavartan figyeli a lényeket,vagy a fiatal farmer teljesen elnézte hogy mi ragadta el a birkáit,vagy ezeknek
semmi közük az eddigiekhez...de mit keresnek ezek egyáltalán itt?????

Dirint úgy tűnik bármennyire is rémisztőek ezek a szörnyetek,elkapja a harci láz és lándzsáját előre szegve masírozik
az egyikük felé. Urza nem sok értelmét látja,hiszen a legendák sárkányai szinte legyőzetetlenek...ám a másik szárnyas
rém egy nő felé veti magát ....hm,nem is akármilyen szépség... villan át az elméjén,még ebben a helyzetben is...
Ezért lényegében akaratlanul emeli fel a nyílpuskáját és célozza meg a dromedárt...tisztában van vele hogy fegyvere sem-
milyen hatással nem lesz a szörnyre,de hátha elvonja a figyelmét a nőről és az el tud menekülni.Az egyetlen hiba ebben,
hogy ez azt jelenti, a sárkány így őrá fog figyelni...és ez nem igazán egészséges. De hát....így születnek a hősök,vagy
legalábbis a legendájuk...ha valahogy túlélik,biz' Isten megénekli saját történetüket.Az egyetlen esélye ha a rém nem fedezi
fel,ezért varázsköpenyét aktiválja,de a biztonság kedvéért valami fedezékbe is vetődik közben.
Becélozza a két szárny szegélyezte hátat és kilövi a lövedéket...most már nincs visszaút.
« Utoljára szerkesztve: 2020. Május 18. 20:51:12 írta kalidar »

Nem elérhető wolftern

  • Moderator
  • Haladó
  • *****
  • Hozzászólások: 667
  • Aktivitás:
    5%
  • Karma 0
Re:Orisszai Szeánsz
« Válasz #32 Dátum: 2020. Május 23. 20:18:39 »
Esemény: Harc az aranyásó tábornál
Játékos: Urza Barlon, Dirin Nuro (NJK)

Mialatt a dalnok felcsévéli a számszeríjat, Dirin fáradhatatlanul közeledik egy szörny felé. Hirtelen, az egyik sátor bejáratánál mozgás támad, s Urza szíve még lázasabb ütemre dobol. Nem mintha eddig nem tett volna eleget az adrenalin, ezúttal a hormonok lendültek mozgásba.
Egy vékony, szemrevaló feszes testalkatú nő jelenik meg a túlparton. Hosszú, dús fekete hajába lágyan belekap a szél, kivillantva ezzel bájait. Szeme már messziről megigézi a férfiakat, piros ajka akár a frissen érett cseresznye..


A hölgyet látszatra a csatazaj vonzotta ki a biztonságos sátorból, -hiszen ott nem láthatták a sárkányok- azonban balszerencséjére az egyik fenevad őt szemelte ki prédának, s esélye sincs kitérni az útjából. Midőn a kobzos vállához emeli a nehéz számszeríjat, bensőjében váratlanul Lionna kellemes illata elevenedik fel. A dalnok szempillantás alatt engedi útjára a halálos vesszőt, s az villámgyors süvítéssel ér célt. A lövedék megzúzza a szegycsontot, amely eltéríti ugyan a bestiát, de kívülről nézve nem okozott különösebb fájdalmat. A sárkány fejhangú üvöltéssel suhan el a nő felett, mialatt hosszú nyakát képtelen szögben a trubadúr felé fordítja. Urzának azonban ekkora már sikerül aktiválnia köpenyét, így a szörny hatalmas körívet leírva lendül újra támadásba. Ám ezúttal egy szánalmas figurát szemelt ki, hátsó lábaival hátulról találja telibe, aki gyötrelmesen felordít. Mielőtt azonban elhallgatna a szörny átharapja koponyáját, valószínűleg már a hatalmas test súlyától is meghalt.

Amíg a dalnok újratölt, csupán egy röpke pillanat marad körülnézni. A nő és kísérői eltűntek a látókörből, de szerencsére a falanxos még bírja a strapát, sőt egyenlő ellenfélnek tűnnek a sárkánnyal. Nem úgy mint, a Dirin körül hadonászó aranyásók. Fegyvertársai közül egy, kínosan fogja a karját, kettő pedig tisztes távolból böködi a szörnyet. Urza ismét becélozza áldozatát, de a vessző messzire elkerüli a bestiát, a kobzosnak csak ekkor tűnik fel hogy a lényt főleg a fejnél védik vastag pikkelyek, a testét pedig ritkábban fedik. Ekkor a sárga szem rávillan, amitől a bárdnak az az érzése támad mintha az látná őt. Jelentéktelensége nyilvánvaló. Rögvest a magasba emelkedik, s az aszisz harcos irányába veti magát. A fegyvert sikerül újratölteni, ám a célpontot ezúttal sem bírod eltalálni. Egyszeriben oldalról egy lágy, doromboló női hang kelti fel a figyelmet:


-Hé! Mond a barátodnak meneküljön, különben azok a Wyvernek széttépik! -közli halkan a bárddal, miközben óvatos léptekkel közeledik. Feltehetőleg ő is a sűrűben akar elrejtőzni.
« Utoljára szerkesztve: 2020. Május 24. 19:17:25 írta wolftern »

Nem elérhető Quator

  • Haladó
  • ***
  • Hozzászólások: 578
  • Aktivitás:
    7%
  • Karma 1
Re:Orisszai Szeánsz
« Válasz #33 Dátum: 2020. Május 31. 09:18:29 »
Dirin Nuro

*Urza még az előbb az aranyásók miatt aggódott, aztán most már a csata javában tart. Nem kellett hozzá tíz perc sem.
Már a szétrombolt táborba éréskor láttam, hogy ezeknek a szegény aranymosóknak esélyük sincs a két szárnyas bestia ellen. Ezért a sok éves gyakorlat csiszolta ösztönök  vették át az irányítást. Lándzsát előre szegezve, pajzsom takarásában mentem neki az első földközelbe ereszkedő bestiának. Vadul egymásnak estünk és mindketten okoztunk és szenvedtünk is komolyabb sebeket, de a harc ilyen. Nem ússza meg egyik fél sem ép bőrrel. Inkább az dönt, hogy végül ki tud felülemelkedni gyorsabban a sebek fájdalmán és a sérülések okozta problémákon.

Ráadásul immár a második bestia is rám vetette magát. Ez leginkább egy állatias, eredeti megnyilvánulása a falkataktikának, vagy - mivel épp ketten vannak - a Tiadlani Kettősnek. Jó taktika, magam is szerettem alkalmazni, ha harcostársaim egyikével együtt tudtunk maradni és egy komolyabb ellenfelet kellett a másvilágra küldenünk. Viszont egy tapasztalt katona tudja mire megy ki a játék. Ezért minduntalan mozgásban kell maradnom. Igyekszem úgy oldalazni a harc folyamán, hogy sose szoruljak pontosan a két szörnyeteg közé, mindig lássam mindkettőt, legalább a szemem sarkából.
Így pajzsommal ingerelve, direkt látszólagos réseket nyitva, majd az igazi találat előtt gyorsan visszazárva a védelmem, igyekszem az újonnan érkező bestiát is a földön, magam mellett tartani. Közben pedig folytatom a már sebesült ellenfelem döfködését. Ilyenkor nem szabad megosztani a teljes figyelmet a két ellenfél között, mert akkor csak fele olyan sebességgel sérül mindkettő és előbb-utóbb elfogy a harci szerencséje az embernek.

Mindez szinte már gondolkodás nélkül is megy, hiszen az izmaim emlékeznek rá, hogy mit kell tenni. Szúr-fordít-visszahúz, lök-félresöpör-visszazár.
Így van érkezésem körbepillantani a harctéren. Felmérni mind ellenségeink, mind alkalmi szövetségeseink állapotát. Nagyon furcsa, hogy bár öldöklő harc dúl, mégsem iszamós a kiontott vértől minden a környéken. Ennél sokkal több vérnek kellene folynia, mindkét oldalon.

Egyelőre nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ezt megvitassam Urzával, így a töprengést és a latolgatást meghagyom későbbre. A lényeg, hogy megállítsuk és elpusztítsuk az ellent. Majd utána ráérünk kérdezni.*


Nem elérhető kalidar

  • Haladó
  • ***
  • Hozzászólások: 702
  • Aktivitás:
    3%
  • Karma 0
Re:Orisszai Szeánsz
« Válasz #34 Dátum: 2020. Május 31. 12:32:45 »
Urza Barlon


Urza hirtelen nem tudja eldönteni a lény tényleg látja e amikor felé néz és tovaröppen,ezért egy pillanatra meghűl a vér az
ereiben.Azonban a bestia Dirin felé veti magát és már ketten próbálják szétmarcangolni.Szerencsére a falanxharcos tényleg
ügyes harcos...bár több sebből vérzik már,kitartóan inzultálja a szárnyas rémeket.
Nem nagyon van idő nézelődni,de azért igyekszik elméjébe vésni ezt a jelenetet...hiszen eddig ez a leg epikusabb harc
amit volt szerencséje látni.Közben útjára enged egy újabb lövedéket,de az messze elkerüli a célpontját.
Rögtön ezután erősen vissza kell fognia magát hogy ne ugorjon egyet ijedtében,amikor egy búgó női hang szólal meg
mellette...a hangszínt szinte rögtön párosítja képzelete a korábban látott gyönyörű nővel.

Már meg sem lepődik azon hogy a nő látja,csak halkan vissza válaszol:

-Hölgyem!Egy igazi harcosnak nem sok mindenki tudja megmondani mit csináljon.De azért köszönjük az aggódást.

Erősen gondolkozik hogy a lövöldözéssel nem sok mindent ért el eddig,de vajon mihez kezdjen? Talán valami mágikus
támogatás működhet...

Nem elérhető wolftern

  • Moderator
  • Haladó
  • *****
  • Hozzászólások: 667
  • Aktivitás:
    5%
  • Karma 0
Re:Orisszai Szeánsz
« Válasz #35 Dátum: 2020. Június 01. 22:51:37 »
Esemény: Harc az aranyásó tábornál
Játékos: Urza Barlon, Dirin Nuro

A nő nem felesel a bárdnak, helyette az erdővel küzd, ahová nem olyan könnyű berontani. A széle még csak-csak, viszont a belsejében a bokrok és az indák igen megnehezítik a haladást. Amikor átjut a sűrűjén annyira távolodik el a berektől, hogy a tábort még éppen láthassa. Amíg Urza tehetetlenségre kényszerül addig:
Úgy tűnik a kerekpajzzsal keményebb találatot sikerült a falanxosnak elérnie, mint arra számíthatott volna. A szörny felemelkedik, de túlságosan kábán hagyja el a talajt, ezért Dirin mérföldekkel előzi meg a bestiát. A lándzsahegy megállíthatatlan hullámban érkezik, ami átszakítja a gyomrot, s ettől a kapornyaszínben sötétlő dög, keserves bömböléssel hajol a harcoshoz. A két pofa szinte összeér és a baltaarcú aszisz, most könnyedén megcsókolhatná a veszedelmes lényt. Cuppogó, fröcsögő hangok kíséretében távolodik a fegyver a sérülésből, s ebben a pillanatban oldalról a második behemót is megérkezik. Elsöprő erővel ütközik a nagyobbik sárkány Nuronak, sőt a harcos azt érzi, hogy a támadástól majdnem leszakadt a keze.
(-9 fp, SFÉ-t levontam) Időközben a halálos sebet kapott szörny valahogy a levegőbe szökkent, ám a repkedésből ítélve néhány pillanat múlva kileheli a lelkét. A jelenetet látva az aranyásók felbátorodnak és a falanxos meg a második wyvern közé vetik magukat. A sárkány felbőszülve, hosszú nyakát kihasználva a magasból csap le, mint száraz faágat roppantja ketté az egyik férfi jobb karját a harapás. Ezt követően a harcos fürge és ügyes mozdulattal kerüli ki a sérültet, csakhogy a lándzsa éppen elmarad a termetes hüllő mögött. Ekkor váratlanul egy nagyon mély zörej rázza meg az erdőt, s pármásodperc múlva senki és semmi nem képes talpon maradni. A talaj bepókhálósodik, felnyílik és fák fordulnak ki gyökerestől. A bestia sebesen felreppen, és a földrengés nagyjából 7 percen át tart...   


« Utoljára szerkesztve: 2020. Június 02. 18:23:53 írta wolftern »

Nem elérhető Quator

  • Haladó
  • ***
  • Hozzászólások: 578
  • Aktivitás:
    7%
  • Karma 1
Re:Orisszai Szeánsz
« Válasz #36 Dátum: 2020. Június 07. 16:27:14 »
Dirin Nuro

*Látván, hogy az első bestia épp kileheli a lelkét, teljes figyelmemet a másodiknak szentelhetem. Hatalmas erővel csapódik nekem a pikkelyes test, de sikerül megvetnem a lábam és nem borít fel. Viszont a pajzstartó karom belezsibbad a becsapódás erejébe. Mindegy. Ölni kell. minden más majd később lesz lényeges.
Épen nekilendülök az újabb támadásnak, amikor az aranyásók közül ismét közénk vetik magukat. Az egyiküket könnyedén szét is tépi a szárnyas szörnyeteg. Viszont egy elhibázott döfést követően, ahogy rántom vissza a lándzsámat, hogy újra előre lökjem, hatalmas morajlás rázza meg a környéket. Hasonló, mint éjjel! Fut át az agyamon. Ekkor viszont megmozdul a föld. Egyre jobban rázkódik és csak rázkódik és csak rázkódik...
Először még sikerül valamennyire a rengéssel mozognom, de végül féltérdre rogyok és pajzsomat a lábam előtt támasztom a földbe, lándzsám nyelének végét pedig magam mögött szúrom a talajba, hogy valamelyest kitámasszam magam és ne guruljak ide-oda a földön.
Még sosem éltem át földrengést. Csak vicsorgok és morgok, mint a sebzett kutya. ... Ami mondjuk nem is áll messze a valóságtól.
Jópár perc múlva abbamarad a rengés. Eddigre a szinte folyamatosan megfeszített izmai és a harcban szerzett sérüléseim hatására alig tudok megmozdulni. A harci hév már elszállt és rám tör a fáradtság, az eddig elnyomott fájdalom.
Igyekszek ellazítani az izmaimat és még pár percig gubbasztok pajzsom takarásában, csak a tekintetem jár ide-oda a perem felett, hogy felmérjem a környéket. Ki maradt életben? Ki halt meg? Mi lett a szörnyekkel? Van-e még fenyegetés? Hol van Urza?*


Nem elérhető kalidar

  • Haladó
  • ***
  • Hozzászólások: 702
  • Aktivitás:
    3%
  • Karma 0
Re:Orisszai Szeánsz
« Válasz #37 Dátum: 2020. Június 13. 10:09:44 »
Urza Barlon


 A nő a fák közzé csörtet,jól teszi...ott talán elbújhat. Urza viszont most jobban aggódik Dirin miatt,akinek
semmilyen módon nem tud hatékonyan segíteni.A nyílpuska lövedékeket eddig is figyelmen kívül hagyták a
bestiák és a bárd egy csapásuktól szörnyet halna ha közelharcba bocsátkozna velük.
Szerencsére a harcost ennél keményebb fából faragták és csapásai révén belét ontja az egyik nagyra nőtt szárnyas
gyíknak.Ezt követően morajlik fel a föld,fülsértő recsegés kíséretében rázkódni és töredezni kezd a talaj.
Vadabbul dobálja a föld Urzát mint egy betöretlen csikó,így el is veszti az egyensúlyát és a porba bukik.
Amennyire tudja figyeli az eseményeket...a megmaradt rém ijedtében magasra reppen majd elszárnyal a messzeségbe,
Dirin féltérdre esve küzd a rázkódással,hogy ne essen hasra.
Mindez percekeig így tart,Urza addig talpra sem próbál állni és mivel más nem történik...nem nyílnak hasadékok,nem tör láva a felszínre és semmi más katasztrofális dolog sem,ezért úgy dönt nyugton kivárja a végét.
Miután ez bekövetkezik,talpra ugrik és a láthatólag megviselt harcos felé veszi az irányt...

-Jól vagy?Hihetetlen volt ahogy küzdöttél a fenevadakkal!!!! Az átkozottak a nyilaimmal annyit sem foglalkoztak mint egy bögölycsípéssel....

Nem elérhető wolftern

  • Moderator
  • Haladó
  • *****
  • Hozzászólások: 667
  • Aktivitás:
    5%
  • Karma 0
Re:Orisszai Szeánsz
« Válasz #38 Dátum: 2020. Június 14. 19:06:08 »
Urza Barlon
Mire a természeti csapás véget ér, a táj teljesen átváltozik. A kidőlt fák kusza labirintusában nehéz a tájékozódás, s épphogy a fentet el lehet különíteni a lenttől. A katasztrófa impulzusa összezavarta az egyensúlyérzéket, aminek hatására nem könnyű lábra állni. A bárd szerencséjére a földrengés előtti pillanatokban egy vaskos fűz árnyékában bújt el, -ami a pataktól ellentétes irányba dőlt- s az megvédte a többi fától, hogy azok agyonüssék. Az igric körülzárva a halálra sújtott növényekkel nem láthatja bajtársát, ezért elindul a keresésére. Már majdnem visszatért a csermelyhez melynek medre legalább egy métert süllyedt, -de meglehet hogy kettőt- midőn jobbodról kellemes női hang szólít, ugyanaz akivel nem rég társalogtál.


-Segíts! Beszorult a lábam és egyedül nem bírom kiszabadítani. -közli, s amikor Urza a hang irányába fordul, a vonzó hölgy valóban kar vastagságú törzs alatt fekszik ...habár szavaival ellentétben a fakoronája akadályozza menekülését. Az ágak kampóként kapaszkodnak a ruhájába.
Közelebb lépkedve láthatóvá válik, hogy a nő természet feletti szépséggel rendelkezik, s ez egy rövid pillanatra még Urzát is csodálkozásra készteti. Ritka az ilyen szépség. A tikfát könnyen odébb lökheti a kobzos, minekután egy csúnya zúzódást fedezhetsz fel a karcsú lábon. A dalnok szeme akaratlanul feljebb csúszik a nő combjáig, ahol egy aranytőr pengéje bukkan elő, melyre elmúlt korok írásával véstek...

Néhány perc elteltével Urza átverekszi magát, a lankás folyómedren és a kavics hegyen, amit a földrengés közé és bajtársa közé a KÁOSZ pillanataiban emelt. Dirin megviseltnek látszik, a szörny nem kímélte ám azért komoly baj sem érte a falanxost.


« Utoljára szerkesztve: 2020. Június 14. 21:09:42 írta wolftern »

Nem elérhető wolftern

  • Moderator
  • Haladó
  • *****
  • Hozzászólások: 667
  • Aktivitás:
    5%
  • Karma 0
Re:Orisszai Szeánsz
« Válasz #39 Dátum: 2020. Június 14. 19:10:04 »
Dirin Nuro
Egy földrengést átélni sokkal szörnyűbb, mint arra valaha is gondolnál. Az egyik pillanatban még hegy puffad a lábad alatt mely megállíthatatlan növekszik, a másikban a táj olyannyira emelkedik a látóhatár fölé, hogy halandó lélek azt érzi mindjárt elevenen eltemetik. A katasztrófával járó recsegések, zörejek, baljóslatú hangoktól megdermed továbbá az ember vére, amitől bárki magatehetetlenné válik. A falanxos fárasztó perceket él át, számára a földmozgás végtelennek ható időfolyammá sűrűsödik. Többször kénytelen újra felvenni pozícióját, mert a rázkódás minduntalan kibillenti rögtönzött dúcait. Miután vége szakad a természeti csapásnak, Dirin kimerülten roskad a földre, s a valóság fanyar képe tekint le rá. A környék rendesen megváltozott. A buja növénytakaróból áthatolhatatlan barikád keletkezett. A fűz, tik és ébenfák kicsavarodva, félbetörve egymás hegyén-hátán halmokban. Itt az Ediomadi hegyek szomszédságában ingyen sem kellenének, még a kutyának sem, pediglen mennyi szép hajót lehetne ácsolni ezekből? A talajt kisebb-nagyobb árkok szeletelik fel, főleg a tábor mögötti részt. Az egyik ilyen barázdába csúszva, a kisebbik bestia teteme látható. Az eset után kis idő telik még el, mire a néhány megmaradt aranyásó előbújik. Szemükből kivétel nélkül kétségbeesettség sugárzik, a gyengébbek el is sírják magukat. Az állapot egy csata utáni helyzethez hasonlít, mikor a győztesek felmérik veszteségeiket. Ezt követően hamarosan Urza is megjelenik a megsüllyedt patak medrében...



(OFF: A dalnok lehet nem lesz egyedül, úgyhogy az ő válaszától függően módosulhat az utolsó mondat [nem fogom átírni, de hogy egyértelmű legyen az elkövetkező események lánca/miértje])
« Utoljára szerkesztve: 2020. Június 14. 21:05:02 írta wolftern »

Nem elérhető Quator

  • Haladó
  • ***
  • Hozzászólások: 578
  • Aktivitás:
    7%
  • Karma 1
Re:Orisszai Szeánsz
« Válasz #40 Dátum: 2020. Augusztus 02. 18:39:30 »
Dirin Nuro

*A természeti katasztrófa végeztével lassan feltápászkodom. Mindenem sajog, a sebeim fájnak és még enyhén véreznek. Nincs mit tenni. Egyelőre csak rögtönzött kötésre futja talán. A sebkötözésben ugyan nem vagyok jártas, de igyekszem minden sebemre gyolcsot tépni valami ruhadarabból, hogy elszorítsam a vérzést mindenhol. mondjuk úgy, ha nem folyik ki belőlem az éltető nedv, akkor nem kell Dartonnal vacsorálnom.

Közben körülnézek és a hangok, mozgolódás - melyek csak most térnek vissza, hisz a föld moraja mindent elnyomott az elmúlt fertályórában - jó érzéssel töltenek el. Bár szörnyű veszteségeket szenvedtek az aranyásók, azért csak sikerült többüket megmenteni a közbeavatkozással.

Nagyjából eddig jutok, amikor meglátom Urzát átmászni az egyik közeli kifacsarodott fatörzsön. Fáradtan elmosolyodom és intek felé üdvözlésképpen, majd a lándzsám tompábbik végét a most már puhára morzsolódott földbe szúrva rátámaszkodok a nyelére.*


- Urza! Örülök, hogy egészben vagy! ... Áhh, köszönöm, de más is megtette volna a helyemben, ha van rá lehetősége. Örülök, hogy erre jártunk. Az aranyásóknak hasznára volt a lándzsám. ... Jól vagyok, bár van pár lyuk rajtam. Szerintem nem patkolok el, de mihamarabb jó lenne, ha egy felcsert tudnánk keríteni, hogy ne is fertőződjenek el a sebeim. Ki tudja ezek a dögök előttem mibe mártották meg a karmaikat. ... Egyébként tényleg furcsa dögök ezek. Nemcsak a nyilat bírták hihetetlen módon, de vér se jött belőlük annyi, mint kellett volna! ... Az viszont biztos, hogy ezek nem óriás denevérek, hanem inkább valami sárkánygyík féleség lehetett. ... Te hallottál már ilyen dögökről?

*Bár általában nem beszélek sokat egyszerre, de most így adom ki a feszültség maradékát. Jól esik kimondani a kételyeket, amik nyomasztanak kissé.*

//Off: Ha Urza nem egyedül jön, akkor is előadom neki a fentieket, csak akkor majd reagálok következőnek arra is, hogy ki van vele.
Ha úgy jó, azt már én se ide szerkeszteném be, hanem majd a következő reagba kitérek rá.//