Szerző Téma: Történet  (Megtekintve 3096 alkalommal)

Nem elérhető wolftern

  • Veterán
  • ****
  • Hozzászólások: 923
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
Re:Történet
« Válasz #30 Dátum: 2020. Március 14. 16:51:04 »

Gus Leibacher

*Jean de Payen szavára a kékvérű minden kételye szertefoszlik, ezért mielőtt átlépi a Kupica mezsgyéjét, katonáit őrködésre kárhoztatja. A bejárat elé rendeli saját konsztabuláriáját, ahol egyes sorba rendezi harcosait, majd meghagyja számukra, ha mozgást látnak azonnal jelezzenek. Ezt követően társa kíséretében lép be a fogadó területére, s amint megpillantja a parancsnok arcát, az etikett szabályaival megegyezően Leibacher is szabaddá teszi képét. Immáron szemtől-szembe beszélhetnek egymással. A lovag figyelmesen hallgatja a de Payen ház örökösét, majd mikor végzett együtt érzően, néhány pillanatnyi csenddel tiszteleg az elhunytak előtt.

- Nos, azt örömmel hallom hogy Leafa, a sólymász túlélte a támadást. Embereidet sajnálom, és ha módom lesz rá, ígérem meglakolnak ezért a felelősök. Jómagam és Flynn Douglas barátom -széles karmozdulattal mutat az ír felé, s közben kedélyes mosollyal támogatja mondandóját- Acen Hyllbe tartunk, egy darabig ha gondolják elkísérhetjük Horsted katonáit. -ezután Gus megvárja a választ, majd függetlenül attól folytatja. Azonban! ...Akad még egy elintézetlen dolgunk, ami nem tűr halasztást. Ezért legyenek addig a Leibacher ház vendégei! Most pedig, Jean de Payen mutasd az utat ehhez a Leafához, had beszéljek véle! A nemes megvárja, hogy néhány lépésre -hallótávolságon kívülre- távolodjon el a férfi, vagy ha az nem kíséri be őket, akkor csak azután terjeszti elő észrevételeit Flynnek, miután meggyőződött arról hogy kettejükön kívül más nem hallgatózhat.

- Szerintem azok a támadók tudták mit akarnak... Sőt, hogy nyomuk ne maradjon eltüntették a jeleket, nehogy megszülessen itt is az inkvizíció. Azt hiszem, mihamarabb el kell érnünk Tondbert birtokát... viszont van egy sejtésem hogy ehhez Arildnak is köze van. Ezért is bátorkodom rádbízni e titkot és a feladatot. -a németföldi komor arckifejezéssel tájékoztatja újdonsült bizalmasát.
- Arildot megszállta az ördög, vagy pedig boszorkány. Erős a gyanúm, hogy befolyásolta a hermetikusokat és ezáltal bekerült valahogy Hreówan levelébe, mint hűbéres. Mivel egymaga nem lenne képes bejutni Acen Hyllbe, az ügyünket kihasználva, szerzi meg amit akar. Az lenne a feladatod, hogy amíg beszélek a solymásszal és hazatérek, keresd fel a Szent János kápolnában Jeanot atyát. Mondd meg neki hogy halaszthatatlan ügy miatt hívatom. -közli Leibacher az északival, miközben gyűrűsujjáról lehúzza jegyűrűjét, amit Izabellel kölcsönösen egymásnak adtak. -Mutasd fel ezt, ha az atya kételkedne. -átadja Flynnek a gyűrűt, és ha nincs kérdése, vagy mondanivalója belép a Kupicába hogy felkeresse de Rue báró solymászát és a fogadós Wendant.
« Utoljára szerkesztve: 2020. Március 16. 19:49:11 írta wolftern »

Nem elérhető Vafthruthnir

  • Moderator
  • Újonc
  • *****
  • Hozzászólások: 111
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
Re:Történet
« Válasz #31 Dátum: 2020. Március 21. 15:07:27 »
Dátum: 1215. november 20., késő délután
Helyszín: Kóborló Kupica fogadó, a király útjától nem messze / Leibacher lak, Wych Cross uradalom
Résztvevők: Gus Leibacher, Flynn Douglas [GM], Arild
Háttérzene

[Gus & Flynn]

Gus szavára házszolgái az udvarkapunál komor tekintettel kezdik meg őrködésüket, gyűjtik a bátorságot, hogy szembenézzenek az aznapi borzalmakkal. Bár a helyi erősítés miatt önbizalmuk nő, de félelmüket teljesen nem nyomja el.
Anfeald a jelenleg rangidős ármás rideg, kék szemei próbálják keresztül hasítani a rájuk boruló sötétséget. A fiatalok, Deogol, és Scand íjaik húrjának feszességét tesztelik, igazítják derekukon levő tegezük tartalmát. Eadig, ki általában a hevesebb jelleméről ismert, most meglepő nyugalmat tanúsít. Byrden erősen szorítja fejszéjét, pajzsát.

- Nos, azt örömmel hallom hogy Leafa, a sólymász túlélte a támadást. Embereidet sajnálom, és ha módom lesz rá, ígérem meglakolnak ezért a felelősök. Jómagam és Flynn Douglas barátom -széles karmozdulattal mutat az ír felé, s közben kedélyes mosollyal támogatja mondandóját- Acen Hyllbe tartunk, egy darabig ha gondolják elkísérhetjük Horsted katonáit. - ezután Gus megvárja a választ, majd függetlenül attól folytatja.

- Hálás vagyok érte, jó emberek voltak. A kíséretet köszönjük, de ezzel a létszámmal nem vágunk át a rengetegen, mégha a király útján haladunk is. Azonban egy vámház van innen északra, azt kötelességünk ellenőrizni. Az ő feladatuk ezen út biztonságának fenntartása. Kíváncsi leszek a kifogásra, amivel a céhmester előhozakodik. Ha nem lesz ínyemre a válasza, azonnal jelentem a szolgabírónak. - mondandója vége felé egyre hevesebbé válik.

- Azonban a meghívást köszönjük, a sebesülteket ellátnánk. - teszi hozzá nyugodtabban, majd mutatja az utat a fogadó ajtaja felé.

- Szerintem azok a támadók tudták mit akarnak... Sőt, hogy nyomuk ne maradjon eltüntették a jeleket, nehogy megszülessen itt is az inkvizíció. Azt hiszem, mihamarabb el kell érnünk Tondbert birtokát... viszont van egy sejtésem hogy ehhez Arildnak is köze van. Ezért is bátorkodom rádbízni e titkot és a feladatot. - a németföldi komor arckifejezéssel tájékoztatja újdonsült bizalmasát.
- Arildot megszállta az ördög, vagy pedig boszorkány. Erős a gyanúm, hogy befolyásolta a hermetikusokat és ezáltal bekerült valahogy Hreówan levelébe, mint hűbéres. Mivel egymaga nem lenne képes bejutni Acen Hyllbe, az ügyünket kihasználva, szerzi meg amit akar. Az lenne a feladatod, hogy amíg beszélek a solymásszal és hazatérek, keresd fel a Szent János kápolnában Jeanot atyát. Mondd meg neki hogy halaszthatatlan ügy miatt hívatom. - közli Leibacher az északival, miközben gyűrűsujjáról lehúzza jegyűrűjét, amit Izabellel kölcsönösen egymásnak adtak.
- Mutasd fel ezt, ha az atya kételkedne. - átadja Flynnek a gyűrűt, és ha nincs kérdése, vagy mondanivalója belép a Kupicába hogy felkeresse de Rue báró solymászát és a fogadós Wendant.


Flynn komoly tekintettel bólogat, miután ő is némán áldoz a holtak előtt.
- Az hogy az ellenség bajtársait összeszedi, számomra inkább azt sugallja, hogy ezek a vadak valami családi alapon szerveződnek, nem akarták a hozzá közel állókat otthagyni rohadni, vagy az ellenség kezei által megcsonkítva.
- Arild elképzelhető, hogy ördögtől való, de ha ilyen rosszul hazudik, akkor szerintem a hermetikusokat nem tudta megtéveszteni. Dörzsöltebb népek azok. Bízzuk Jeanot atyára, ő meg fogja látni az igazságot a leányzóban.
- teszi hozzá az északi.

A gyűrűt elteszi, majd elköszön "Isten óvjon!" szavakkal. Miközben elindulna, Jean megszólítja:
- Douglas úr, vigye a lovam. Úgyis egy helyre megyünk, magának sürgős, én úgyis csak lassan haladhatok a sebesültekkel.
- Legyen úgy, köszönöm!
- válaszol Flynn.
A horstedi nemes int az egyik ármásnak, aki az istállóban felnyergeli a lovat, majd ő is betér a fogadóba.

A fogadó ódon tölgyfa ajtaja kinyílik, bent a szem elé tárul annak pillanatnyi helyzete a támadás előtt, melynek összképét néhány sebesült töri meg. Közöttük van Leafa, ki véres, barna vászoningét markolássza, melyet Wendan lánya, Sílwan próbál éppen lehámozni róla, hogy megtisztítsa a sebét.

Wendan nincs jelen, de zajokból ítélve hátul a konyhán matat valami után. A többi vendég, néhány fő, kisebb sérülésekkel megúszták. Fáradtan ülnek az asztaloknál.

Bár a csata alábbhagyott, az itteniek még feszülten várják a továbbiakat. A tűzhelyen a fa finoman ropog, a gyertyák keltette félhomályban az árnyak nagyobbnak, és mélyebbnek tűnnek. A szélbe néha belenyikorog az épület itt-ott, amitől lakói egy pillanatra körbenéznek.

[Arild]

Balra indulsz el a sötét folyosón, majd egy ajtóhoz érsz. Mögötte hallod fém súrlódását, néha apró kongást, motyogás zaját. Az ajtón nincs zár, csak csukva van, könnyen nyitható. Lágy fény szűrődik át a pereménél.

Nem elérhető wolftern

  • Veterán
  • ****
  • Hozzászólások: 923
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
Re:Történet
« Válasz #32 Dátum: 2020. Március 31. 20:03:59 »

Gus Leibacher

*A németföldi bajtársi kézfogással búcsúzik Flynntől, s a vaskos tölgyajtó felé haladva szájában, egy megmagyarázhatatlan keserű íz jön keringésbe. Első gondolata, mert társát egy veszélyekkel teli útra rendelte, melyet -a sarjent szavai alapján- más még tíz jól képzett katonával sem vállalna. A másik teóriája az Ír mondatán alapszik, miszerint ha a szőke nő, Arild valóban képes lenne megtéveszteni a hermetikusokat nem bukott volna meg az írnokos kifogásával.
Miközben Leibacher belép a fogadóba képzelete vadul cikázik ezen gondolatok között, s csak a Kupica belsejében rázúduló tekintetektől ocsúdik fel. Kezdetben -céljával ellentétben- a nyugtalanító érzést kívánja csillapítani, ezért a pulthoz baktat és sisakját hangosan a söntésnek koppintja.


- Csapos! ...adj innom! De m'án! -kiáltja remélve, hogy Wendan meghallotta érkezését. Amikor (ha) megérkezik egy kancsó bort rendel, majd ha a Horstedi kapitány még nem intézkedett, Leafához ballag. Természetesen kancsóval a kezében.  ;)

- Üdvözletem jó Leafa! A nevem Salzburgi Gus Leibacher, Wych Cross ura és Acen Hyll új grófja. Odakint a veszély elmúlt... egyelőre. Otthonom biztonságosabb lenne most Horsted szülötteinek. -közli a lovag kissé kérdő hangnemben, történetesen azért hogy lehetőséget biztosítson a látszat megőrzésre is.
« Utoljára szerkesztve: 2020. Március 31. 20:13:02 írta wolftern »

Nem elérhető Vafthruthnir

  • Moderator
  • Újonc
  • *****
  • Hozzászólások: 111
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
Re:Történet
« Válasz #33 Dátum: 2020. Augusztus 02. 13:44:21 »

Dátum: 1215. nov. 20., késő délután
Helyszín: Kóborló Kupica fogadó / Wych Cross - Kóborló Kupica közötti út
Szereplők: Gus Leibacher, Flynn Douglas

[Gus Leibacher]
[Gus] - Csapos! ...adj innom! De m'án! - kiáltja remélve, hogy Wendan meghallotta érkezését.

- Leibacher úr, hála a Teremtőnek! Pont a legjobbkor! Nézze mit hoztak a fejemre ezek az átkozottak. Ha ennek híre megy... - mondandóját már a konyhában elkezdi, majd a söntéshez érve fejezi be pont. Tiszta kötényét éppen akkor köti meg, mikor kilép a konyhából. Alkatát tekintve egy mesékből előlépett törp is lehetne.
- Sajnos, nagyuram, borral nem tudok szolgálni, mert nem árulok. Tudja, túl drága, és az itteni népek nem szívesen fizetnek ennyit érte. A söröm viszont nagyon friss. - mutatóujját feltartja türelmet kérve, majd hátul megcsapol egy friss hordót, tartalmát beleöntve egy mázas agyagkancsóba. A sör kesernyés, testes illata megcsapja az orrod.
Wendan kövér kezeit törölgeti egy rongyba, miközben aggódón tekint a sólymász irányába.

[Gus] - Üdvözletem jó Leafa! A nevem Salzburgi Gus Leibacher, Wych Cross ura és Acen Hyll új grófja. Odakint a veszély elmúlt... egyelőre. Otthonom biztonságosabb lenne most Horsted szülötteinek. - közli a lovag kissé kérdő hangnemben, történetesen azért hogy lehetőséget biztosítson a látszat megőrzésre is.

- Üdvözlet, Leibacher úr. Valóban, egyetértek. Kicsit gyengélkedek, karomat kard nyelve marta, de nem tűnik súlyosnak. Egy hosszú alvás majd teljesen rendbe hoz. - az izgalmaktól kissé lihegve még, de nyugodtan közli mondandóját.
- John de Rue báró, a te hűbérurad levelet küldött, amit kötelességem haladéktalanul átnyújtani. - véres kezével erszényét kibontja, és meglátod benne a tekercs bőrtokját, a de Rue ház viaszos pecsétjével.
- Kérlek, vedd át, nem akarom jobban összevérezni. - teszi hozzá, utalva, hogy nyugodtan kiveheted a bőrerszényből.

[Flynn Douglas]

Jean de Payen pej lovával végig ügetsz a kápolnáig, ahol Jeanot atya tölti az éjszakát. Álmos házak, és az Óhíd óvó tekintete kísér. Megérkezvén a Szt. János kápolna terül szemed elé, tiszafák ölelésében. Apró fény dereng az egyik keskeny ólomüvegen át.

Az öreg épület kőből készült. Falán a kúszónövény, tetején a moha próbál egyre nagyobb teret hódítani magának. Ajtaja előtt kis kert, kerítéssel elválasztva. Inkább a kutyák ellen védi a növényeket, mint az emberek ellen, ami magasságából is látszik.

Nem elérhető wolftern

  • Veterán
  • ****
  • Hozzászólások: 923
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
Re:Történet
« Válasz #34 Dátum: 2020. Augusztus 03. 22:19:04 »

Gus Leibacher

*A lovagot Wendan íziben mély haragra gerjeszti, hiszen sose tolerálta mikor valaki sápítozott, különösképp ha az a pórok magvából való. Ugyanis szükségleteiket az Úr is ehhez mérte, s nekik ezért köszönettel senki nem tartozik. Mindezt a kijelentett borhiány még tetézi, s Leibachert ezen pillanatában a fogadós nyűgje érdekli a legkevésbé.

- Az istenfáját! Elhallgass! -rivalltja, és biztosítékként a sisakot a csaposhoz vágja. Mikor kissé már megnyugodott, kelletlenül felkapja a kancsót melyből nagyot kortyol, majd szavait higgadtabban a publikumhoz intézi.
- Bátorkodjon elő, ki ismer bármi jót e földből! -közli megvetőn, ameddig odaslattyog a Lewesihez. A tiszteletadást követően átadja a köcsögöt Leafának, kvázi ezzel lemondva annak tartalmáról.
- Idd ki mind hogy mihamarabb felgyógyulhass nagybecsű Leafa! -válaszolja a kékvérű, miközben a solymász kérésének eleget téve, elveszi a levelet. Ezután sietősen kibontja a küldeményt, s közben azon morfondírozik mily pokoli szerencse, netán sötét együttállás környékezi, hogy két fontos ügyben is az ő személyére szorulnak a nála hatalmasabb urak. Ha ezúttal rámosolyognak az égiek, talán jobbra fordulhat a sorsa... 
Az üzenettel döbben csak rá, hogy ez nem szerencse, hanem inkább balsors. A hűbérurak olyan segítséget várnak tőle, amibe várhatóan bele fog halni. Lassú mozdulatokkal lehuppan a solymász mellé, és a fülébe súgja:

- Ki az a Aldred? Láttad te is a lényeket? Miután megkapta a válaszokat, erőt vesz magán feltápászkodik s harsányan kijelenti hogy Wych Cross ura megvédelmezi lakóit. Továbbiakban de Payennel megszervezi a Kupica védelmét.
- Hogyan tovább? Otthonom nyitva Horsted előtt, azonban a kricsmit sem hagyom magára. Ez pedig azzal jár Jean uram, hogy vagy útnak indulsz még most embereiddel, vagy megszervezzük az őrséget.
Javaslom elsőnek hívjunk be minden katonát, mert belülről könnyebb egy területet védeni... reméljük nem gyújtják ránk
-teszi hozzá egy fintor kíséretében- és három óránként, három fős váltásokban őrködjünk! Ha jól számítok ez kilenc óra és a tizedik órában még mindig akad egyetlen friss emberünk. Reggel pedig meglátogatjuk ezt a vámházat, s addigra barátom Flynn is visszatérhet.   

Nem elérhető Con Angilo Guerdo

  • Veterán
  • ****
  • Hozzászólások: 757
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
Re:Történet
« Válasz #35 Dátum: 2020. Augusztus 10. 17:43:15 »
Flynn Douglas

Nem késlekedek, egyből lóra ülök és teljesítem a reám bízott feladatot. Elköszönök újdonsült bajtársaimtól és megindulok a kápolna felé az atyáért. Kis időnyi lovaglás után szemem elé táruló látvány megnyugtat, hogy az atya itthon van legalábbis erről árulkodik az a parányi fény, mely az ablak mögül kiszűrődik. Lovamról leszállva gyalogosan közelítem meg a bejáratot s itt a paripámat le is kötöm valamihez ha tudom.

Nem tétovázom, megköszörülöm torkomat, majd kopogtatok. Ha nem történik semmi újra kopogtatom és az atyát szólítom. Ha érkezik valamiféle válasz, megmondom ki vagyok s mit szeretnék tőle. Ennek bizonyítékául, ha kell a gyűrűt is előveszem, de óva intem, Isten szolgáját, hogy most nem érünk rá a bájcsevejre, sietnünk kell...

Nem elérhető Vafthruthnir

  • Moderator
  • Újonc
  • *****
  • Hozzászólások: 111
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
Re:Történet
« Válasz #36 Dátum: 2020. Augusztus 14. 12:28:35 »
Dátum: 1215. nov. 20., késő délután
Helyszín: Kóborló Kupica fogadó, Szt. János Kápolna
Szereplők: Gus Leibacher, Flynn Douglas

[Gus Leibacher]
Wendan a felé hajított sisakot felveszi, majd szégyenlősen, kissé félve Gus után viszi. Persze, tartva a kellő távolságot, nehogy megzavarja a két nemes diskurzusát, illetve ne tűnjön tolakodónak. Kellő időben egy közeli asztalra helyezi.

[Gus] - Ki az az Aldred? Láttad te is a lényeket?


Miközben szomját oltja a solymász, megered a nyelve a történtekről.
- Bevallom őszintén, kissé zavaros az egész. Itt bent voltunk. Már aki. Az őrség tagjai kint látták el feladatuk. Aztán egyszer csak betoppant Peohtasz, akit Wendan már napokkal ezelőtt várt. Szóváltásba keveredtek, majd Peohtasz elviharzott, ki a fogadóból. Wendan tovább szitkozódott, majd bement a konyhába. - beszéde közben nagyot kortyol, majd tenyerével türelmet kérve folytatja.

- Ezután kiáltás, majd kirohantunk mind, akik fegyvert tudtunk fogni. Az istállós, Peohtasz, ill. egy ármás halott volt, majd a kialakult káoszban még négy horstedi fegyveres, illetve két vendég odaveszett. - kancsóval mutatva a bejárat, s ezáltal a holtak irányába.

- Kik lehettek a támadók, azt nem tudom, de ha véreznek, meg is lehet ölni őket. Ennél több nekem nem kell. - határozottan húz még egyet az italból.

- Aldred, igen. A bárónak egy alkimistája volt hajdanán, de idővel elváltak útjaik. Tondbert jó barátja, sokáig élt, és dolgozott vele együtt. A püspök nem igazán szerette, és ez az érzés kölcsönös, biztos vagyok benne. Talán ezért is távozott az udvarból. Nehéz a munkát elvégezni, ha valaki mindig keresztbe tesz az embernek. - megtörli a száját, majd leteszi a kancsót.

[Gus] - Hogyan tovább? Otthonom nyitva Horsted előtt, azonban a kricsmit sem hagyom magára. Ez pedig azzal jár Jean uram, hogy vagy útnak indulsz még most embereiddel, vagy megszervezzük az őrséget.
Javaslom elsőnek hívjunk be minden katonát, mert belülről könnyebb egy területet védeni... reméljük nem gyújtják ránk -teszi hozzá egy fintor kíséretében- és három óránként, három fős váltásokban őrködjünk! Ha jól számítok ez kilenc óra és a tizedik órában még mindig akad egyetlen friss emberünk. Reggel pedig meglátogatjuk ezt a vámházat, s addigra barátom Flynn is visszatérhet.


Jean de Payen elgondolkodik a javaslaton, kezével állát dörzsöli.
- Amit mondasz, az igaz, de én a bitangok helyében egyből felgyújtanám a fogadót, és aki kiszédeleg a füstben, azt lenyilaznám vagy kardélre hánynék. - mondja, mintha hangosan gondolkodna.
Ezt hallva Wendan kissé összerezzen.
- Szerintem egy fogadó miatt ne kockáztassunk. A vendégek, és Wendan átjön velünk Wych Cross-ba, a lovát megpakolja az értékeivel, a többit elzárja, aztán holnap visszatérünk. Vagyis tér az a mihaszna vámos az embereivel, aki ezért kapja a javadalmát a bárótól ugye. - csóválja a fejét keserűen.

[Flynn Douglas]

Ahogy közelebb lépsz a kis körbekerített bejárathoz, lábad alatt finoman ropog a friss hó. Meglököd befelé az ajtót, ami apró nyikorgással válaszol. Résnyire nyitva van, könnyen kicsapódik. A helyiség belseje egyszerű, mondhatni spártai. Padok sorakoznak a szószék irányába, lőrésszerű ablakok adnak némi fényt nappal. Balra, a terem másik végén egy nyitott ajtó tátong, amin túl a szűkös paplak fényei derengenek. Süvítő szél hangját hallod a kis szoba irányából, amit ajtócsapdosás kísér.

Nem elérhető wolftern

  • Veterán
  • ****
  • Hozzászólások: 923
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
Re:Történet
« Válasz #37 Dátum: 2020. Augusztus 20. 15:56:12 »

Gus Leibacher

*A kékvérűt töprengésre kényszerítik a sarjent szavai, hiszen eszelős az, ki néhány senkiért veszélyezteti többek életét. Ugyanakkor az imént ígéretet tett, hogy megvédelmezi a fogadó népét. A kimondott szónak azonban súlya van, melyre lovaggá avatásakor a Szent Egyházban is felesküdött.

"Az ember nem születik bölcsnek, azzá válik. Minden tettében s szavában láttasék meg, hogy mit mond, s tesz, nem badar butaság, hanem megfontolt szó vagy cselekedet. Ha teheted, akkor állj ki, gyámolítsd kik rászorulnak, a gyengébbeket, kiket sérelem ér!"

Ezért Leibacher kénytelen-kelletlen belátni hogy Jean de Payennek igaza van, s éjszakára mindenkinek biztonságosabb a Whych Crossi birtok. A fickó megjegyzését, miszerint a vámossal fogja elvégeztetni a visszatérést, már meg sem hallja, mert gondolati más irányba kalandoznak... Helyette az Otthon várakozó Arildra, és az ő tébolyára gondol, s ha érzékei jól működnek, ennyi emberrel friss húst visz, a sátán szolgáinak.


- Rendben. Készülődjön mindenki! -válaszolja a sarjentnek, majd a közeli asztalhoz lép, melyre sisakját helyezték. "Add Uram, hogy Flynn sikerrel járjon, és kiket rámbíztál még sokáig élhessen földi birodalmadban! Ámen." -mormol magában egy imát, miközben felveszi a sisakot. Ezután amíg Horsted katonája indulásra előkészíti a csoportot, harcosai társaságában figyelmesen várakozik a Kupica előtt.
« Utoljára szerkesztve: 2020. Augusztus 20. 16:10:00 írta wolftern »

Nem elérhető Con Angilo Guerdo

  • Veterán
  • ****
  • Hozzászólások: 757
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
Re:Történet
« Válasz #38 Dátum: 2020. Augusztus 26. 09:01:07 »
Flynn Douglas

Talpam alatt ropogó hóval mit sem törődve belépek az ódon s sötét templomban, mely elég puritán. Ahogy körbe nézek konstatálom a "terem" elrendezését, majd feltűnik a fényt árasztó szoba, az ajtó csapkodás s a süvítő szél hangja. A hang melytől végig fut a hátamon a hideg, s nem jó érzés tölt el. Igazából a legrosszabbtól tartok, hogy a Pádre már nem él, de ne legyen igazam. Visszahelyezem a gyűrűt a dolgaim közé, majd fegyveremet előveszem, igaz itt ezt nem illik, hiszen Isten háza, de nem akarom, hogy fegyvertelenül esetlegesen rám támadjanak. Így most már kész vagyok megvédeni magamat. Lassú s halk léptekkel próbálok a szoba felé közeledni megfelelő figyelemmel. Amikor elérem az ajtót óvatosan belesek s a helyzettől függően reagálok a szituációra.

Nem elérhető Vafthruthnir

  • Moderator
  • Újonc
  • *****
  • Hozzászólások: 111
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
Re:Történet
« Válasz #39 Dátum: 2020. Szeptember 22. 12:09:46 »
Dátum: 1215. nov. 20., este
Helyszín: Kóborló Kupica fogadó, Szt. János Kápolna
Szereplők: Gus Leibacher, Flynn Douglas

[Gus Leibacher]


Jean de Payen, és néhány ármása összeszedi magát, megigazítják fegyverzetük. Kissé feszülten, de bevárják azt a néhány vendéget, és Wendant, míg felkészülnek az útra. A fogadós megpakolja szekerét, eléfogatja a szamarat, aztán jelez Jean-nak, és Gus-nak, hogy ő, és a többiek készen állnak az indulásra.
A horstead-i sarjent két legjobb emberét hátulra helyezi el, a két újoncot pedig maga mellé.
- Leibacher úr, legyen itt mellettem, az éjszaka démonait legjobban egy jó beszélgetés űzi el. - mondja mosolyogva újdonsült bajtársának.

Ahogy halad a kompánia a sötétben, fáklyák fényébe burkolózva, lassan feltűnik Gus-nak, hogy ez az út kissé hosszabbra nyúlik, mint kellene. A fák ágai, mintha karmokként nyúlnának feléjük, ahogy a fény megvilágítja őket. Az ösvény Wych Cross-ig eddig is elég szűk volt, több vadcsapással, de most mintha egyre inkább szűkülne. Két ember már alig fér el egymás mellett.

[Flynn Douglas]

Kardod nyelvét kihúzod hüvelyéből, majd halk léptekkel próbálod becserkészni a paplakot. Már félúton haladsz a kiszemelt ajtó irányába, amikor láncinged a vártnál nagyobb zajt csap. Hirtelen kialszanak a fények lakban.

Helyesbítés: A kápolnában nincsenek padok, a helyiségben egy öreg, tölgyfa oltár, illetve előtte egy kopottas, vörös szőnyeg található. Az oltártól balra van a paplak ajtaja.
« Utoljára szerkesztve: 2020. Szeptember 25. 12:53:04 írta Vafthruthnir »

Nem elérhető Con Angilo Guerdo

  • Veterán
  • ****
  • Hozzászólások: 757
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
Re:Történet
« Válasz #40 Dátum: 2020. Szeptember 30. 08:58:52 »
Flynn Douglas

Sajnos nem úgy jött össze, ahogy gondoltam, s óvatlanságom áldozata lettem, tudatosul bennem a gondolat, mikor a zaj hatására elalszanak a fények. Rögvest, ahogy a setét letelepszik a kápolnába, sietve megindulok az ajtó irányába, ahol a fényt véltem másodpercekkel ezelőtt látni. Természetesen itt már nem figyelve a zajra fegyverem a kezembe s felkészülök minden eshetőségre. Igyekszek úgy menni, hogy lehető legnagyobb szélességgel, nehogy az a valaki meglógjon mellettem. Közben felteszem a költői kérdést:
"- Atyám maga az?"

Nem elérhető Vafthruthnir

  • Moderator
  • Újonc
  • *****
  • Hozzászólások: 111
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
Re:Történet
« Válasz #41 Dátum: 2020. Október 01. 12:06:59 »
Dátum: 1215. nov. 20., este
Helyszín: Szt. János Kápolna
Szereplők: Flynn Douglas

Odaérsz a paplak öreg ajtajához, majd kinyitod óvatosan, amit a fa nyikorgással viszonoz. Bent egy kisméretű szoba fogad, polcok a falakon, rajta mindenféle tekercsek, egy-két könyv, illetve egy fekvőhely a falnál. Elég szolid kényelem, de ez nem lep meg. Ami viszont annál inkább, hogy a szemközti kijáratnál - a szoba másik végén - egy férfi támasztja az ajtófát.
- Nézzenek oda. Belopakodunk fegyverrel Isten házába? Az atyánál egy elég hosszú gyónásra számíthatsz...vagy tudod mit? Vezekelhetsz nálam is. - modora kissé lekezelő.
Utolsó mondata után balra néz, és biccent egyet. Te pedig egy pillanatra roppanó hó hangját hallod.
« Utoljára szerkesztve: 2020. Október 01. 12:48:23 írta Vafthruthnir »

Nem elérhető wolftern

  • Veterán
  • ****
  • Hozzászólások: 923
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
Re:Történet
« Válasz #42 Dátum: 2020. Október 04. 15:52:34 »

Gus Leibacher

*A Kupica hideg udvarán hosszú és idegörlő várakozásba kényszerül, mostanra pedig módfelett megbánta, hogy hamarabb szólott, mint érdekei azt kívánták volna. A lovag türelmetlensége kezd indulatba fordulni, s a fogadós szekerét látván új sértés körvonalazódik a fejében. Azonban hithű keresztényként -s nem utolsó sorban, hogy észlelte Wendan indulási szándékát- a szent parancsolatnak eleget téve:  mások becsületében kárt ne tégy! ezúttal visszafojtja megjegyzését, és egy zord intéssel indulást parancsol embereire. A horstedi ekkor lép melléje, ám a hízelgését szóra nem méltatja, hiszen egy pár órás úton miről is kellene kettejüknek beszélgetnie? Talán a szörnyekről akik nem az Úr teremtményei, de mégis anyaszülte őket vagy esetleg az unalmas Horsted-Wych Crossi útról? Leibacher a felpaprikázott pillanatokban, nem képes megértő és toleráns lenni... ilyenkor mindenki inkább félrehúzódik előle.

Az árnyas éjszakában baktatva kitisztult elméje, lassan felméri hogy eltévedtek, ezért a hazaút jócskán hosszabb, mint kellene. A menet élén haladva megállítja a karavánt, és Anfealdhoz a rangidős emberéhez intézi szavait.

- Valami nincs rendben, már látnunk kellene a Leibacher birtokot. Menj, keress egy ösvényt amin haza jutunk! -suttogja, majd Jean de Payenhez fordul- Kicsit megtévedtem, az emberem jobban ismeri a környéket, mint én... főleg az ilyen démoni éjszakákon.
-próbálkozik tréfálkozással a németföldi, majd mikor talpasa visszatér vállveregetés kíséretében maga mellé állítja, hogy mutassa az utat. A kompánia alig tesz néhány száz lépést, és terjedő füst palástja hálózza be a kékvérű érzékszervét.
- Menet állj! -kiálltja a lovag, közben tekintetével végig pásztázza a fák tetejét és felhőket- Azt hiszem baj van. -szavait ezúttal a sarjentnek intézi- Embereim inkább csatlósok, mint harcosok. Küldj néhány őrszemet arra! -mutat Észak-kelet irányba, ahol feltehetőleg már jól látszódik a pörnye és füst egyvelege.
 
« Utoljára szerkesztve: 2020. Október 04. 15:55:40 írta wolftern »

Nem elérhető Vafthruthnir

  • Moderator
  • Újonc
  • *****
  • Hozzászólások: 111
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
Re:Történet
« Válasz #43 Dátum: 2020. Október 04. 17:39:40 »
Dátum: 1215. nov. 20., este
Helyszín: Ashdown Erdeje
Szereplők: Gus Leibacher

[Gus] - Menet állj! - kiálltja a lovag, közben tekintetével végig pásztázza a fák tetejét és felhőket.
- Azt hiszem baj van. - szavait ezúttal a sarjentnek intézi.
- Embereim inkább csatlósok, mint harcosok. Küldj néhány őrszemet arra! - mutat Észak-kelet irányba, ahol feltehetőleg már jól látszódik a pörnye és füst egyvelege.


Szavaid hallatán a vegyes kompánia megáll, egyedül a szekér rövid nyikorgása, és az öszvér szavai törik meg a csendet. Jean bólint egyet, majd két emberére rámutat, illetve az északkeleti irányba. Az ármások tudják a dolguk, bólintanak, majd óvatosan felbaktatnak a domb oldalon, amennyire lehet nesztelenül.
Maeldun és Tael a páros neve. Hamar eltűnnek a tölgyek sora mellett. Pár percre rá kiabálás hangja veri fel az erdőt. Tael, a fiatalabb hangja hasítja keresztül az este nyugalmát. Majd fára lesújtó nehéz tárgyak hangját hallatja a környék, kiáltásokét.

A horsteadi sarjent egyből fáklyáját a domb felé tartja, pajzsát leakasztja hátáról, és oda se néz maradék két ármására, egyből elindul a dombon túlra, és tovább. Két szolgája egyből követi kérdés nélkül, egyikőjük fáklyával a kézben.

Wendan, és vendégei hüledeznek, hogy mi tévők legyenek. A szekéren ülő sólymász keserűen tekint a tölgyek lombjaira, miközben ellátott sebét fogja. Másik keze kardján pihen. Tétovázik, hiszen tudja, hogy kötelessége segíteni, de egészsége miatt sok haszna nem lenne.

Nem elérhető wolftern

  • Veterán
  • ****
  • Hozzászólások: 923
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
Re:Történet
« Válasz #44 Dátum: 2020. Október 12. 09:16:18 »

Gus Leibacher

*A csatazaj hallatán, Gus is felkészül a harcra, ám előtte katonái dolgában intézkedik.
- Anfeald! Te itt maradsz velem. Byrden és Deogol tovább viszik a konvojt. - fordul a megmaradt csatlósokhoz, úgy hogy a Kupica népe is jól hallja a történteket. - Igyekezzetek, és meg ne álljatok hazáig. - fejeti ki a parancsokat, majd ellenmondást nem tűrően, hűséges talpasára fordítja tekintetét.
- Ha nem akarjuk elhagyni a fogunk, két oldalról kell közelítenünk - mutat a Horstedi és a katonái után- Jean de Payen esztelenül sétált a csapdába, s magával vitte harcosait is... Mivel nem tudjuk hányan vannak, hol rejtőznek, óvatosnak kell lennünk. Én megyek előre. 10 lépéssel lemaradva és hússzal jobb oldalamon a fák takarásában követsz! Csak akkor lépj színre, ha életem veszély fenyegeti, mert körbevettek, avagy kiálltok! - utasítja a lovag az emberét, majd elindul de Payen után. Leibacher a sűrű növényzetet használva óvakodik előre, miközben megpróbálja felmérni a helyzetet.
« Utoljára szerkesztve: 2020. Október 12. 16:42:52 írta wolftern »