Szerző Téma: Jeruzsálem, a Szent Város  (Megtekintve 956 alkalommal)

Nem elérhető Con Angilo Guerdo

  • Moderator
  • Haladó
  • *****
  • Hozzászólások: 697
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
Re:Jeruzsálem, a Szent Város
« Válasz #15 Dátum: 2020. Június 22. 10:42:38 »
1099, június 2. Éjjel, Jeruzsálem, Tahir bin-Szelim al-Ibádi háza

"Most azért készülj fel éjszaka, te és a te néped, mely veled van, és állj lesbe a mezőn." /Bírák könyve 9,32/

Játékos: Rigófütty
Résztvevők: Tahir bin-Szelim al-Ibádi és csatlósai: Marwan, Szaladin








A beszámoló hallatán s a háború gondolatán tovább menve, elég nagy a valószínűsége, hogy ebből a városból már nincs kiút a csatáig.  A feszültséget egyre jobban lehet érezni a levegőben is. Eszedbe jut a két járókelő által kiragadt beszélgetés is. Izgatott vagy a szó nem jó értelmében vagy inkább nyugtalan és még ott a tudat, hogy meg akarod találni azt a misztikus tárgyat, mit keresel.

Megbeszélitek a holnapi teendőidet társaiddal, majd éjjel bújod a könyveket, hátha találsz valamit. Az olvasás a kutakodás eléggé lefárasztott ma, így  a szemed már fájdogál és összefolynak az írások. Nem sokára arra jutsz, hogy muszáj lefeküdnöd, mert menten elalszol ülve. Leülsz az ágyad szélére s azon kapod magad, hogy szemed becsukódik, s egy pillanatra elpilledsz, majd mikor kinyitod a szemedet rémülten pattansz meg, mert egy árnyat láttál kisurranni az ablakon. Vagy csak a szemed káprázott? Testet önkéntelenül összerezzen s a hideg fut át rajtad. Mi lehetett ez?

Nem elérhető Rigófütty

  • Kezdő
  • **
  • Hozzászólások: 127
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
Re:Jeruzsálem, a Szent Város
« Válasz #16 Dátum: 2020. Július 07. 06:26:54 »
1099, június 1. éjjel, Jeruzsálem, Tahir bin-Szelim al-Ibádi háza





Árny láttán egy pillanatra összerezzenek, majd minden bátorságomat összeszedve neki iramodok az ablak irányába és kilesek rajta, óvatosan. Ha nem látok senkit, akkor próbálok ablakon át nyomokat találni kint a földön, ami utalhat arra, hogy tényleg járt e itt az este folyamán valaki. Ha bentről nem látok semmit és senkit, elgondolkodom azon, hogy vajon én hagytam e nyitva az ablakot. Ha nem, akkor meg vizsgálom, hogy kívülről nyithatták-e valahogy ki. Van e sérülés a retesz körül, olyan kopás, amit nem az ablak nyitogatása közben keletkezhetett, vagy bármi, ami gyanús lehet. Ezek után ha nem találok nyomokat, húzok egy lábbelit, magamhoz veszem a tőrömet és közben azon töprengek, hogy szóljak e a társaimnak, amit aztán elvetek egyenlőre. Óvatosan kimászom az ablakon, figyelve a lábam elé, nehogy tönkre tegyem a nyomokat, ha esetleg vannak. Nyomokat keresek.