Szerző Téma: Timeus 'Solarion' Helio  (Megtekintve 3091 alkalommal)

Nem elérhető Thyriel

  • Spirit of Love
  • Administrator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 1973
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 5
  • Daughter of Arquiel
Re:Timeus 'Solarion' Helio
« Válasz #30 Dátum: 2019. December 17. 18:40:05 »


Görögország, Santorini Reptér
1999. július 21. – 1. nap

Szerda – Délután, késő délután

Hangulatkeltő - Reptérhangok


Kadmos távozása után egyedül maradsz, nincs több ismerős arc vagy hang, akivel és akihez beszélhetnél. Egyedül vagy a tömegben, mely folyamatosan hullámzik, olyan, mint egy felkavart folyó mely nem tudja eldönteni merre is kéne haladnia. Most, hogy magad is része vagy ennek arra eszmélsz, hogy a határozottabbak, az erősebbek – ahogy egy Rabisu mondaná – utat törnek, s mindezt szinte fel sem fogják. Sokan vannak. Számtalan ember különböző nem, kor és rassz, mindenki a maga dolga után megy. Akadnak magányosok, mint te és olyanok is, akik párosan vagy többed magukkal sétálnak, esznek vagy csak épp várakoznak. Felpillantva a kijelzőre azt látod, hogy a legjobb esetben is néhány órát még itt kell eltöltened, ugyanis addig nem indul olyan gép, ami neked megfelelne.


Talán ekkor, korábban vagy csak később, de a Reptér elé sétálsz és ott élvezed a friss levegőt, a napsütést – ami egyre forróbb – és döbbensz rá olyan alapvető szükségletekre, amit a test megkövetel. Sürgető érzésekre, azon túl, hogy a forróság egyre elviselhetetlenebb kezd lenni. Éles különbség a korábbi vad viharhoz képest, ami erre a helyre sodort egészen addig a pontig, ahonnan majd tovább utazol, hogy végre hazatérj. Egy helyre ami igazából nem is neked, hanem Timeusnak jelentett otthont, de erősen ragaszkodsz talán magad is hozzá, hiszen mindent megörököltél amit egykor ő birtokolt. Ez nem sok, de kezdetnek talán elég. Egy fékezés, kiabálás – nem túl kedves – szakít ki a gondolatataidból, dudaszó!

Aztán minden halad tovább a maga medrében.

Itt-ott furcsa fodrokat érzel, a teremtés hullámzik, de nem tudod behatárolni és inkább zavaró, semmint segítő ez az érzet, mely régen pontosan működött. Még mindig igen kaotikus minden, sok gondolatról nem tudod eldönteni, hogy emlék vagy a tied, kinek a múltját látod és milyen problémákkal kell esetleg majd szembenézned, miután a géped végül majd landol. Azt tudod, hogy idős Mentor bizonyára aggodalmaskodik és mindent megtesz visszatérj a Múzeum kebelére, de vajon vár e bárki más, aki valahogy kapcsolódik, esetleg kötődik hozzád. Abban majdnem teljesen bizonyos vagy, hogy nincs háziállatod, hiszen annyit vagy távol, hogy nem lenne értelme…


Eközben feltekintesz a teljesen semmitmondó fehér épületre, mely elég otromba, ellenben funkcionális. Nem szép mindahhoz képest amilyen építmények egykor uralták a Teremtést, melyből mára emlékeid szerint már nyomokban is alig maradt valami, nem kizárt Föld vagy Óceán mélyén pihen, míg az emberek a maguk módján próbálkoznak talán tudat alatt felidézni mindazt amit egykor elvesztettek. Fel tudsz idézni egészen szép alkotásokat, de ez, a reptér nem kellett az legyen. Eközben valaki véletlenül (?) neked megy és mondd valamit, idegen nyelven, amit nem értesz, de valószínűleg bocsánatot kért. Talán. A nyelvek kaotikussága egy másik dolog.

Végezetül, mindent megbambulva – és érezve még korántsem láttál eleget – lépteid új irányt vesznek de mielőtt még megérkeznél és feltehetnéd a kérdést, hallod, hogy a hangosbemondón téged szólítanak és kérik fáradj a recepcióra! A hang egy hölgyé, s bár torzít a technika, mégis fiatalosnak és kedvesnek, de kellően határozottnak tűnik…

Nem elérhető Con Angilo Guerdo

  • Veterán
  • ****
  • Hozzászólások: 757
  • Aktivitás:
    3%
  • Karma 0
Re:Timeus 'Solarion' Helio
« Válasz #31 Dátum: 2020. Március 11. 11:37:59 »
Timeus Helio

Ahogy egyedül maradok, egyre csak elfog a magány s a kétely érzése. Nézve az ember tömeget, a különböző civilizációk keveredését ebben a légtérben a káoszt juttatja eszembe.  Bennük a természeti törvény jogot nyer s az erősebb hamarabb eléri célját, míg a gyengébb az így járás tipikus esetét követi. Kezd kicsit fullasztó lenni ez a tömeg s időm, mint a tenger ezért úgy érzem jobb nekem kint, s kisétálok körbenézelődök az épület körül. Ahogy a reptér előtt vagyok, egyre érzem a forróságot, s testemet, ahogy felhevül, így keresek némi hűsítő vizet, ha van valami szabadtéri kút vagy esetleg árnyékot, közben az épülettel kokettálok, de meg kell, hogy mondjam elég borzasztó, ahogy kinéz... Régen minden szebb s tökéletesebb volt... Egyszer csak a hangos bemondó zavar meg, mely nevemen szólít. Hív, egy hölgy, legalábbis nevemen szólít. Meg keresem a hang tulajdonosát s jelentkezem nála, hogy én vagyok Timeus és megpróbálom felidézni közben testem emlékeit, milyen is az a repülőjegy vásárlás/megváltás protokollja. Illetve milyen lesz repülnöm, úgy, hogy nem ÉN repülök, hanem közvetetten.... Hagyom, hogy minden menjen a saját medrében és sodrásában...

Nem elérhető Thyriel

  • Spirit of Love
  • Administrator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 1973
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 5
  • Daughter of Arquiel
Re:Timeus 'Solarion' Helio
« Válasz #32 Dátum: 2020. Április 03. 11:02:21 »


Görögország, Santorini Reptér
1999. július 21. – 1. nap

Szerda – Délután, késő délután

Hangulatkeltő - Reptérhangok


Egy… egy… ne lenne olyan ködös minden! De tudod, hogy a Hatodik Ház felségterülete ez, itt, ahol a természet törvényei uralkodnak, mikor az erősebb… s most itt látod is. Nem csak az állatok, de a teremtés koronája e törvény egyszerűsége szerint él, még ha ennek esetleg nincs is tudatában. Ez – ahogy látod – így van az élet minden területén, kivéve talán ott, ahol korábban vendégeskedtél. Még a romoknál is az erősebb érvényesült ezért vagy most itt te is…

A forróság élménye és élvezete talán kint tart a végsőkig, elvégre ez a te lételemed és magad is az vagy valahol, de az emberi korlátok makacsan és kitartóan tudatják veled mennyi minden és milyen nagyon megváltozott. Korlátaid lettek – eddig is voltak – de most valahogy kézzelfoghatóbb. Erre kitűnően jó az árnyékosabb és folyadékban gazdagabb környezet, mint például az illemhely, melyre lehet amúgy is szükséged lett.

Végül elérkezik a te időd is, a hangosbemondó téged szólít. Illetve egy hölgy az, de a régi módszerektől eltérően eszközt használ, tudod is mit, de ez most nem is érdekes! Sokkal inkább a tény, hogy át fogja nyújtani a jegyet, amit a gondoskodó mentorod küldött!

Ügyintéző /Görög/ Üdvözlöm uram! Ezt a nyomtatvány lenne oly kedves kitölteni és aláírásával hitelesíteni, akkor minden további nélkül át is tudom adni önnek a névre szóló repülőjegyet! – tol eléd egy A4-es okmányt,

Mindenféle személyes (név, születési hely és idő valamint cím…) adatokat kellene megadnod, ami iratok hiányában sem lehetetlen, hiszen a memóriád kiváló, mindent is össze tudsz szedni fejben. Talán. A továbbiakban a hölgy egy monitorra tekint és beviszi a megadott adatokat, illetve kis türelmedet kéri, majd miután végzett átnyújtja számodra az eddig várt papírdarabot. Az indulásig még van egy kis idő, de az ügyintéző hölgy felhívja a figyelmedet arra, hogy ha úgy gondolod, már be lehet szállni!

Nem elérhető Con Angilo Guerdo

  • Veterán
  • ****
  • Hozzászólások: 757
  • Aktivitás:
    3%
  • Karma 0
Re:Timeus 'Solarion' Helio
« Válasz #33 Dátum: 2020. Június 08. 14:04:17 »
Timeus Helio

Minden olyan zavaros, s oly zavaró a tudatlanság, mely annyira lekorlátol, mintha valami újszülött lennék a világban, pedig mindennél régebbi vagyok, mi körbe vesz... De mégis... Korlátok börtönében vagyok, nem vagyok szabad, holott mégis, testem cella, mely megakadályozza valóm kiteljesülését...

"...Ez az én nevem?..." - Valóban, engem szólít valami vagy valaki. Engem vár, hogy átvegyem a jegyet, mellyel régi s új otthonomba lehessek. Ez a nyomtatvány kitöltése nincs ínyemre, de ha ez az ára, akkor végig viszem a procedúrát...

(görög) - Köszönöm szépen! - veszem át a jegyeket és igaz, ahogy a hölgy mondta, van még időm, de én most a biztosra megyek, így elindulok s felszállok a gépemre, ha megtalálom. Keresve a helyemet leülök a székemre s érdeklődéssel tölt el a masina. Érdekel, hiszen most repülök először, de már oly sokszor. Eltűnődök, hogy mennyit változott a világ mióta én ismerem. Rá sem lehet ismerni, a technokrácia uralma, a gépiesítés és modernitás, az új vívmányok egyszerre lenyűgöző és félelmetes...

Nem elérhető Thyriel

  • Spirit of Love
  • Administrator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 1973
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 5
  • Daughter of Arquiel
Re:Timeus 'Solarion' Helio
« Válasz #34 Dátum: 2020. Június 29. 12:16:38 »


Görögország, Santorini Reptér / Görög légtér
1999. július 21. – 1. nap

Szerda – Délután, késő délután

Hangulatkeltő - Gép viharban


Kortalan és korlátolt. Érdekes kettős, még érdekesebb a tény, hogy örökké így marad. A mérték az ami nem feltétlenül kell azonos legyen, idővel – mint minden – ez is változni fog! Ki tudja mi van idekint és mi vár rád, mennyi barát és ellenség, esetleg lehetőség vagy egy újabb bukás? Nem kizárt, hogy azért vagy itt és most, mert eleve ez volt a Terv! Igaz, még oly sok minden más is, de a Teremtő csak nem büntet újra és újra, lehetőséget ad a megváltásra, ahogy azt sok vallás tartja és hiszi! Esetleg ebből neked is jut valamennyi… cseppnyi?

Mi történne ha most megmutatnád a valód? Mit okozna? Teheted e, mint egykor? S ha igen, akkor annak milyen következménye lehet? Vagy inkább maradsz a korlátok között és idővel találod meg a választ, ahogy Timeus tette. Igaz, hogy ő ember volt és nem rendelkezett azzal az éleslátással amivel te, de egy másik fajtát valószínűleg birtokolt. S ez lehet valahol a türelem köpenyét viselte…

A rutin visz. Emberi emlékeid átvezetnek a kapukon, az ellenőrzéseken és hamarost a gépben foglalsz helyet, ami az égbe viszi az embereket. Egykor nem kellettek ilyen masinériák, de most az emberek egyedül eljutottak idáig és az eget hasítják! S innen jön a csodálat, a félelem és persze a tudat, hogy talán új Isteneket leltek és elhagyták a régieket, vagy a régit, hiszen a Teremtő… de akkor hogy hagyhatta ezt? Lehet ez pedig az emberek büntetése? Egyedül maradtak és most még nagyobb szükség van rátok? Vagy egyáltalán nincs…?

Ezek a gondolatok kísérnek első felszállásodra melyet nem a saját szárnyaid adnak és juttatnak el célodhoz, amit lehet nem is fogtad fel mennyire vársz (?). A kapitány köszönti az utasokat és a felszállás után lehetőség van kicsit kinyújtózni, illetve légikísérő hölgyek (akik elég vonzó hölgyek) kínálnak téged mindenféle étellel-itallal. Közelebb és közelebb kerültök a célhoz amikor a kapitány azt kéri mindenkitől, hogy foglaljon helyet és kösse be magát, mert az időjárás kissé morózussá változott.

Aztán megérzed azt, amit egy ideje fel sem fogtad, hogy ott van. Valami természetfeletti rezgést, mely elég erős, hogy borzolja az érzékeidet. Ez a vihar bizony nem természetes! Annyira nem, hogy ridegség, ami belőle árad… A börtönöd érzetét hordozza magában! Az emberek mit sem sejtve ülnek, olvasnak, isznak vagy épp imádkoznak. Egyedül te, Solarion tudod az igazságot, hogy ha a vihar még hevesebb lesz… Rosszul látni, de mintha valami lett volna az egyik viharfelhő előtt. A villámok fényénél mintha valami alakot véltél volna felfedezni. A figyelmedet elvonhatja a sikkantás, aggodalom hangja, a gép egyre erősebb rázkódása, a kollektív félelem, mely lassan sodródik a pánik felé…

Nem elérhető Con Angilo Guerdo

  • Veterán
  • ****
  • Hozzászólások: 757
  • Aktivitás:
    3%
  • Karma 0
Re:Timeus 'Solarion' Helio
« Válasz #35 Dátum: 2020. Augusztus 07. 08:54:52 »
Timeus Helio


Megannyi gondolat jár a fejemben, mind létről és célról. Miként vagyok jelen s mit tehetek meg. Mi történne ha kérdés kezd el foglalkoztatni, míg ezen az utazóeszközön vagyok, melyet repülőgépnek neveznek. Büntetés vagy megváltás? A Teremtő, mit szól ehhez? Ez is egy csalfa játéka lehet? A légi utazás csodálatos mely magával ragad, úgy, mint a gondolataimat.

Az egész gondolat sort a vihar zavarja meg mely valóban nem tűnik természetesnek és egy ez a egész egy rossz ómen. Mindenki nyugodt csak én vagyok megfeszülve, s ahogy egyre jön közelebb a természetfeletti égiháború már kezd igen kényelmetlen lenni.

A nagy villámok fényjátéka és azok pokoli dübörgő hangja, mint a Teremtő haragja játszik az égen. Egész nappali fényáradat lenne, ha épp sötét lenne.... De ott egy alak vagy csak a szemem káprázik? Az az alak, mintha ismerős lenne s egyben idegen is...  De koncentrálni nem tudok a masinán lévő feszültebb légkör miatt, melynek hangot is adnak az utastársaim. Nem tehetek nagyon mást, mint csak sodródni az árral...

Nem elérhető Thyriel

  • Spirit of Love
  • Administrator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 1973
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 5
  • Daughter of Arquiel
Re:Timeus 'Solarion' Helio
« Válasz #36 Dátum: 2020. Október 03. 16:23:59 »


Görögország légtere
1999. július 21. – 1. nap

Szerda – Délután, késő délután

Hangulatkeltő - Gép viharban


Te, Solarian, ki az Első Ház tagja vagy, melyet először bízott meg feladattal sem érted, talán nem is értheted meg soha a Teremtő Nagy Tervét. Lehetséges, hogy a Fényhozó, Lucifer maga sem volt képes minden aspektusát felfogni ennek a felfoghatatlanul hatalmas lénynek, akit az emberek olykor Istennek neveznek. Ugyanakkor az emberek is teremtettek. Méghozzá nélkületek, hiszen ezt; a repülő masinát sem láttátok soha ezelőtt! Igaz, hogy részesei voltak sok mindennek miután fellázadtatok, de…

Egyre inkább erősödik az érzés, mintha lényed felfogná azon rezonanciákat amelyek képesek érzékelni a Teremtésben beálló változásokat és egyre vadabbul tudatná veled a veszélyt egy erősödő fejfájás formájában, mely bár elviselhető, azért kellemesnek semmiképp nem nevezné senki. S mindezzel együtt a korábban lenyűgözőnek tűnt emberi alkotás most csak egy törékeny apróságnak tetszik a vihar erejéhez képest.

Az emberek is megérezhettek valamit, mert a kezdeti nyugalmat felváltja a nyugtalanság és egy nő fojtott sikolya egy nagyobb légörvénynél. Egy hangot is hallasz, valaki imádkozik, mely téged igencsak kellemetlen érzéssel tölt el, úgy érzed, hogy nem vagy jó helyen, hogy távolodnod kéne ettől az imától, a személytől, aki a szavakat mormolja! Tudod, ha ellened irányulna, akkor nem lennél képes megülni a széken, de lehet csak a hite nem elég erős…

Akárhogyan is legyen, a hangulat egyre inkább romlik, egyre jobban sodródik a káosz felé, ahogy a villámok is egyre közelebb érnek a parány kis géphez. Csak idő kérdése, mielőtt valóban becsapódik egy… vagy több. A következő pillanatban lezuhannak a kis oxigénmaszkok, majd a gép megdől élesen mielőtt a pilóta emberfeletti erőről téve tanúbizonyságot képes lenne visszaállítani azt. A légi utaskísérő akivel találkozik a tekinteted, aki valószínűleg látott már néhány turbolenciát és vihart…

Most tágra nyílt szemekkel mered rád – de lehet csak mögéd – és a következő éles villanásnál egyszerűen látod, felismered a tekintetében azt, amikor valaki felkészült a halálra. A kapitány és segédpilótája, akik még bármit tehetnek, de csak addig, amíg a technika kitart. S mikor megint kipillantasz, akkor már tudod, hogy ez a vihar addig fog tombolni, míg a parány kis ember alkotta eszköz alá nem hull.

Érzed benne a pusztítás utáni vágyat, a sötétség érintését, a kín maró mérgét, a Gyötrelmet magát, melyet a Pokoli Börtönben éreztél utoljára – még nem is oly rég. Ha a géptörzs kettétörik, nem lesznek túlélők…

Nem elérhető Con Angilo Guerdo

  • Veterán
  • ****
  • Hozzászólások: 757
  • Aktivitás:
    3%
  • Karma 0
Re:Timeus 'Solarion' Helio
« Válasz #37 Dátum: 2021. Február 06. 14:48:38 »
Timeus Helio

Ahogy az egész jelenet zajlik s nő a feszültség, egyenesen arányos a bennem levő emberi félelem növekedése, melyen valódi belsőm nehezen tud urrá lenni. Nem sok hiányzik az önkivületi állapothoz, s ezen az idegen imája se segit sőt ront a helyzeten. Ez a vihar az évszázad vihara lehet, mely nem enged. Olyan mintha vissza akarna terelni belsőm börtönébe. De most szabad vagyok s ezt nem adhatom fel, erőssebbnek kell lennem, mint ez az égi csata.

Egyre rosszabb minden, a gép bármelyik pillanatban széteshet. Valahogy úgy árzem, hogy úrrá kell lennem a helyzeten. Valamit tennem kell. A légiutaskisérő tekintetéből a halál kiolvasása is erre sarkal, de ugyanakkor ez nem jó omen. Ez a vihar engem akar ehhez már semmi kétségem nem fér hozzá...

Solarion gondolkodj, mit tehetsz ebben az esetben, hogy élheted túl ezt a pokoli eseményt. Megpróbálok elcsendesedni, önmagamba fordulni s keresni belsőm által fellelhető megoldást ezen szituációra.

Nem elérhető Thyriel

  • Spirit of Love
  • Administrator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 1973
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 5
  • Daughter of Arquiel
Re:Timeus 'Solarion' Helio
« Válasz #38 Dátum: 2021. Február 15. 11:49:21 »


Görögország légtere
1999. július 21. – 1. nap

Szerda – Délután, késő délután

Hangulatkeltő - Gép viharban


Mindazon által, hogy a körülmények olyanok amilyenek, apró nyomokra lelsz a megváltozott világról és annak hatásairól, ahogyan olyasmikről is, amik már a Teremtés hajnalán is léteztek. Az utóbbi nem más, mint a Rezonancia maga, a természetfeletti rezgések amelyek hullámokban ostromolják a tudatod és bár eléggé túltölti az érzékeidet, tudod, hogy odakint a vihar nem természetes módon vált ilyenné. Azt is, hogy a repülőgép bármilyen módon megsérül, valószínűleg sokan fognak meghalni, ha csak nem történik valami csoda!

Azt mondják, hogy egy zuhanó repülőgépen nincs ateista…

Igen, ez az ima egy új dolog talán vagy csak nem emlékszel, de az biztos, hogy a kellemetlen érzet nem csökken, sőt, az ima erősödik, a hangulatod úgy romlik. S persze az időjárás is. Kapaszkodni kell már, neked is és mindenki másnak szintén. A kapitánynak már nincs ideje magyarázni, a légikísérők is leültek, bekötötték magukat, látszik mindenkin az egyetemes félelem. Mintha valaki ebből akarna táplálkozni.

Mit tehetnél? Mit kéne tenned? Vezető vagy! Annak teremtettek és ez a feladatod akkor sem szűnt meg létezni, amikor a börtönbe zártak. Hogyan lehetnél az? Azt már csak te tudhatod! Nincs rá recept, nem készült hozzá útmutató és az emberek is maguk hozzák meg a döntéseiket. Úgy tudják…

Talán a mértékletesség lehet megoldás vagy hangot kell adni valaminek? Esetleg cselekedned kellene? Az biztos, hogy bármiképp is döntesz, a következményekre is ügyelned kell.

Nem elérhető Con Angilo Guerdo

  • Veterán
  • ****
  • Hozzászólások: 757
  • Aktivitás:
    3%
  • Karma 0
Re:Timeus 'Solarion' Helio
« Válasz #39 Dátum: 2021. Március 23. 16:51:56 »
Timeus Helio

Az ima és a vihar összhangja aggasztóan hat. Aggasztó abból a szempontból, hogy minél erőteljesebb, annál inkább a vihar maga is. S hogy vezető vagyok, valamit tennem kell, de a sok embert, hogy tudnám megnyugtatni, hogy ne legyen abból kellemetlen nekem. Vagy talán csak a belsőmet kellene megnyugtatni s elmélyülni magamban? Nem tudom, hogy mit kellene csinálnom. Ahogy nézem a rémült arcokat, egy ötlet jut eszembe. Igyekszem a körülöttem lévő embereket megnyugtatni, ne féljenek, bizzanak a pilóta tehetségében s hamar túl leszünk az egészen. Ha lehetőségem adódik, egyre több embert próbálok megnyugtatni, közben figyelve a természeti reakciókra, mi történk. Tehát felállok a helyemről s megszólitom a hozzám közvetlen közelben lévő embereket.

/görög/ - Ne féljetek, mindenki nyugodjon meg, a riadalom nem old meg semmit. Bizzatok a pilóta tehetségében s úrrá leszünk ezen a viharon! - szólok az emberekhez.

Nem elérhető Thyriel

  • Spirit of Love
  • Administrator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 1973
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 5
  • Daughter of Arquiel
Re:Timeus 'Solarion' Helio
« Válasz #40 Dátum: 2022. December 19. 11:35:48 »


Görögország légtere
1999. július 21. – 1. nap

Szerda – Délután, késő délután

Hangulatkeltő - Gép viharban


A következő pillanatban sötétségbe borul a gép , csak az odakintről beszűrődő villámok fénye ad némi világosságot. Ez a hirtelen támadt fénytelenség téged sem nyugtat meg, kellemetlen emlékek találhatnak kiutat az akarat gátja mögül... egy helyről, ahova soha többet nem akarsz visszamenni! Aztán a zajok, a kiáltások és sikolyok, a villámok fénye mégis egy fajta inger, olyan aminek árnyéka sem volt a börtönödben. Tudod, hogy kint vagy. Ahogyan a veszély is, ami el akarja pusztítani ezt a parányi ember alkotta eszközt. Illetve... van egy veszély idebent is, mely folyamatosan ott duruzsol a győztesek nyelvén melyet ellenetek formáltak.

Hosszas hezitálás után, belső harcaidat megvívva úgy döntesz felkelsz és megnyugtatod a halálra vált embereket. Első lépésnél kioldod az övet. Kellett, hogy fel tudj állni, de a következő széllökés azonnal érezteti veled azt, hogy talán nem jól döntöttél. Szerencséd van, de a következőnél lehet, hogy nem sikerül időben megkapaszkodnod. Mindenesetre felálltál és megszólítod az utasokat. Szavaidat részben elnyomja a vihar ordító hangja, de ami átjut az is felemás fogadtatásra lel. Vannak akik nem is figyelnek rád, akik még jobban pánikba esnek és persze azok akik hisztérikusan felnevetnek. S az a kevés akiket esetleg megragadott a (látszólagos) nyugalmad, próbálnak erőt meríteni belőle.

Egészen a következő pillanatig, amikor a gyomrod felkívánkozik az agyad helyére, mert a gép meredeken zuhanni kezd.
S mintha mindez nem lenne elég, úgy véled egy alakot látsz a villámok fényében.
Egy szárnyas alakot.

Nem elérhető Con Angilo Guerdo

  • Veterán
  • ****
  • Hozzászólások: 757
  • Aktivitás:
    3%
  • Karma 0
Re:Timeus 'Solarion' Helio
« Válasz #41 Dátum: 2023. Július 05. 13:07:52 »
Timeus Helio

Ez bevált. Talán így nyugodtabban leszek, hogy kevesebb az ima. Igaz az nem javít a helyzeten, hogy megjelent az a szárnyas alak. Rossz érzés tölt el, mert van egy olyan sejtésem, hogy értem jött... Ezek vissza akarnak vinni a Verembe, ahol újra rabságra fog hajtódni a fejem. Most, hogy megéreztem a szabadság ízét, nem tehetem s nem is akarom alávetni magamat ennek a sötétségnek. Valamit ki kell találnom, de mit? Próbálok feltáplászkodni, de már csak perceink lehetnek hátra. S ha még igazi énem túléli a becsapódást, lelkem testi börtöne nem fogja. Nem szeretnék megölni egy ártatlant sem. Viszont lehet, hogy nyugodtságra való törekvésem helyett tennem kell valamit.
Felkelek s amennyire tudok végig megyek az ülések között a pilótákig s minden arcot végig nézek, hátha látok valamit a szemükben, valamit ami nem emberi? Hiszen ha nem értem jött az idegen, akkor innen valakiért...

Nem elérhető Thyriel

  • Spirit of Love
  • Administrator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 1973
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 5
  • Daughter of Arquiel
Re:Timeus 'Solarion' Helio
« Válasz #42 Dátum: 2023. Július 08. 20:42:45 »


Görögország légtere
1999. július 21. – 1. nap

Szerda – Délután, késő délután

Hangulatkeltő - Gép viharban


Nem tudod elengedni a gondolatot, hogy érted jöttek! Valószínűleg azért van veszélyben az egész gép, mert te rajta vagy! Ha nem lennél… de így nem nagyon tudsz mást elképzelni, mint azt, hogy büntetésed az, hogy mindenki veled zuhan a mélybe. Zuhan… meredeken egyre inkább közelítve a tenger felszínéhez, mely fel-felcsapó hatalmas hullámokkal – mint felnyúló kezek – készülnek összecsapni az apró fémmadár felett.

Úgy döntesz, hogy neked előre kell menned. Ki is kötöd magad, majd nekiindulnál a pilótafülke felé, de ebben az őrült Newtoni példában csak annyit érsz el, hogy mindenféle elszabadult tárgy ütődik neked úgy megnehezítve – illetve bizonyos szemszögből könnyítve – az utad, hogy szinte úgy hullasz a pilótakabin felé mint egy érett alma.

Egyetlen szerencséd, hogy az utánad érkező étkezőkocsi nem rajtad – és sajnos nem is az ott lévő pilótakabin ajtóba – hanem melletted a falba vágódik és csak aztán talál el míg te a pilótafülke ajtajának vágódtál neki keményen. Ez bizony fájni fog egy ideig… de mindez a szenvedés és fájdalom akkor lenne igazán értelmetlen, ha nem is érted jöttek.

Solarionért,
Namaruért, az Első Házból!
A büszke Lordért, aki egykor
megannyi Lázadónak parancsolt…

Nem elérhető Con Angilo Guerdo

  • Veterán
  • ****
  • Hozzászólások: 757
  • Aktivitás:
    3%
  • Karma 0
Re:Timeus 'Solarion' Helio
« Válasz #43 Dátum: 2023. Július 17. 12:44:31 »
Timeus Helio


Ahogy egyre közeledik a repülő a végzete felé, mindent megpróbálok, de kitartásom nem igen jár sikerrel. Lassan kezd tudatosulni bennem, hogy lehet, hogy szabadságom most itt véget fog érni rögvest. Ezt nem akarom, viszont meg akarom állítani ezt a folyamatot. Akarom, hogy kitörjek rabságomból. Ahogy az akarat utat enged magának, úgy tőr elő belső valóm, fizikai manifesztációján keresztűl. Már nem érdekel, hogy mit gondolnak az emberek, hiszen nem sok van hátra nekik. Nekem, pedig léteznem kell! Ahogy "túlvilági" alakom végső kilétét felfedi, erőteljesen elindulok/mászok a vészkijárat felé. Ahogy haladok a cél felé egyre csak felspanolom magam, hogy ki tudjam tépni az ajtót. Ahogy végbe ment a folyamat a kinti szárnyas alakot veszem célba.


"Mit akarsz tőlem, miért nem hagysz békén! Engedd el a gépet engem keresel!" - tekintélyt nem tűrő hangon parancsolok rá.

Off-Topic: megjelenítés
Akaraterő dobás

<img src="http://rpgenerations.hu/RPGenerations/Themes/Regain/images/dice.gif" alt=""/>Próbadobás 6d10: ( 7,5,2,3,10,+9,8 ): Célszám: 8. Eredmény: 3 Siker

Nem elérhető Thyriel

  • Spirit of Love
  • Administrator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 1973
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 5
  • Daughter of Arquiel
Re:Timeus 'Solarion' Helio
« Válasz #44 Dátum: 2023. Július 19. 12:00:46 »


Görögország légtere
1999. július 21. – 1. nap

Szerda – Délután, késő délután

Hangulatkeltő - Gép viharban


A pillanat, amikor eldöntöd a pilótafülke-ajtóra matricaként tapadva, hogy teljes kinyilatkoztatást teszel… annak a példája, amikor az emberek azt mondják „akkor épp jó ötletnek tűnt”. Kezdetben nem is sikerül! Akarod… és nem történik semmi! A parancs lenne, hogy ne mutatkozz az ember előtt? Valami más? Aztán a pillanat, amikor lefoszlik rólad az emberi álcád és rádöbbensz, hogy a test melyet bitorolsz mennyire korlátozott… nem tudod megmondani mennyi idő telt el mire magadhoz térsz.

Egykor a Hit átitatta a teremtést, korlátlannak tetszett – végtelennek. Kevesebb ember volt és mégis úgy tűnt, hogy az Erő, amit képviselnek… kifogyhatatlan. A Bukást követő hosszú börtön után – ahol szinte minden csepp szikra elfogyott – pedig oly sok idő telt el. S most, érezve még a katarzis utóhullámait amit a Hit tsunami okozott, rádöbbensz, mily kevés maradt meg benned mindabból ami nem is oly rég söpört át rajtad. (Ideiglenes Hit: 10)

Nem könnyen, de végül eljutsz a vésznyitó gombig. Rátenyerelve tapasztalod, hogy a szél kitépi az amúgy is kizuhanni készülő ajtót, mely úgy tűnik el, mintha sosem lett volna ott. Nem kell nagy lendületet venned, hogy kireppenj, hiszen nagy segítségedre van a viharos szél is. Aztán rádöbbensz, hogy nem könnyű célirányosan repülni, de mikor határozottan indulsz a szárnyas alak felé, akkor mintha valamivel könnyebbé válna a dolog.

Majd mennyei hangon kérsz – mit kérsz – egyszerűen parancsolsz! Követeled! Namaruhoz, büszke Első Házbelihez méltóan!

Ezután ami eddig könnyebbnek tűnt, az a mondadód után közel lehetetlennek tetszik. Mellkason vág a rideg szél! Felismered az érzést, pontosan tudod, hogy mi ez: az Abyss okozta gyötrelem maró mérge! Felhasítja a ruhát és mellkason üt, hogy véred csordul!... amely sérüléseid azonnal és maradéktalanul be is gyógyulnak. (Ideiglenes Hit: 6)

Szárnyas Alak /Görög/ Ostoba Namaru! Kinek képzeled magad te arrogáns idióta! – hallod a hangját, melyet egy mögötte keresztirányban felvillanó villám nyomatékosít. – úgy hallod a Szárnyas Alak is ért a drámaisághoz, sőt… de legalábbis méltó ellenfél!

Akad némi jó is ebben: amíg rád koncentrált, addig a gép valamennyire képes volt csökkenteni a becsapódás szögét, de az értékes másodpercek homokszemekként peregnek, miközben a gép egyre közelebb kerül a tragikus végzetéhez.