World of Darkness (Sötétség Világa) [18+] > Mocskos meló

Number of the beast - Rigófütty játéktere

(1/3) > >>

Dierol:
Mesélő: Dierol
Helyszín: San Diego, Island Ave
Időpont: tíz óra fele
Esemény: A verseny

Éjfél fele járhat, te pedig nem messze a 9th ave-hez. A fél-sötét utca szabályos távolságonként kadmium sárga fénytócsákban aranylik, ám közte óaranyon át majdnem-feketébe öltözik. Az utca éjszakai forgalma nem túl nagy. Húsz-harminc másodpercenként húz el egy-egy autó - a még most is langymelegben. Tegnap volt ugyan egy kiadós eső - de ez csak arra volt jó, hogy most minden párát böfögjön fel. Régebben ez sokkal kellemetlenebbül érintett, amikor még hajlamos voltál az izzadásra de az már a múlt. A mai este eddig pontosan úgy alakult, ahogy az elmúlt két napban - különösebb esemény, vagy eredmény nélkül.
De aztán megüti a füledet a közeledő kocsik hangja. Már messziről meghallod a sportos kipufogók öblös hangát, és a pörgő motorok visítását. Két fénycsóva tűnik fel fej-fej mellett, ahogy versenyeznek a szinte kihalt úton. Az utca elején látott 40 mérföldes tábla elé még egy százas elkélne, hogy a megengedett sebességhatáron belül maradjanak. Gyorsan közelednek, és ugyanolyan gyorsan fognak távozni is. Ám a számításba hiba csúszik. Mert a verseny elég szoros - annyira, hogy ha jól látod - az egyikük bizony csalni is hajlandó az ügy érdekében.
Ezt a következtetést másik felé közelítő reflektorokból, és a jeges fém a fémen csikorgásból vonod le. Aminek meg is van a maga következménye - A másik autó felfut a járdára, és lassítás nélkül előbb egy teli szemetest csap el a farával, majd a járdán száguldva tovább feléd veszi az irányt.
Régebben láttál már ilyet - igaz, akkor a száguldó konflis lovai alá lépett szerencsétlen maradványai felett szörnyülködhettél. Most viszont több tonna büszke és vészesen fekete amerikai acél száguld feléd - s ha nem cselekszel, könnyen lehet, hogy végül a szerencsétlen elnökről - Lincolnról elnevezett autó orrdísze igencsak fájdalmas módon és szervesen be fog épülni a szervezetedbe a következő pillanatokban!

Rigófütty:
Egy újabb éjszaka lassan eltelik úgy, hogy saját céljaimat háttérbe kell szorítanom, mások érdekei miatt. Bár végig gondolva, van más célom azon kívül, hogy mások vágyait kielégítve további létem biztosítva legyen? Érdekes egy cél, de így legalább csak akkor kapom meg azt a figyelmet amire amúgy nem vágyom, ha éppen elszúrtam valamit. Vajon ez az új feladatom az elvárásoknak megfelelően alakul? Vagy...

Hirtelen a gondoltamból kizökkent két közeledő autó hangja. Ösztönösen feléjük fordulok. Látom, hogy cselekednem kell. Nincs kedvem kipróbálni, hogy egy ilyen ütközést túlélhetek-e. Egy pillanatra felötlik bennem, hogy ledobom az álcám hátha megpróbálnak majd ők kitérni. De ezt gyorsan elvetem, mondván lehet azzal még csak rontanék a helyzeten. Ha ezt még karcolások nélkül is megúszom, tisztában vagyok vele, hogy ezek után szükségem lesz pótolni az elvesztett vértartalékjaim. Elkezdem felhasználni a testemben raktározott vitaem egy részét az ügyességemre összpontosítva. Annyi időm már nincs felkészíteni magam, hogy egy kocsi fölött átugrassál próbálkozzak, de annyi talán elegendő, hogy egy ablakpárkányt, vagy fa ágat megragadva felhúzzam magam, bár a fát még kidönthetik, de még így is kevésbé sérülnek. Esetleg egy kapu aljba beugrani, vagy végső soron egy villany oszlop is szóba jöhet, de az hasonlóan veszélyes lehet mint a fa. Gyors felmérés után cselekszem, ugrom a legelső lehetőség felé ami szóba jöhet reménykedve, hogy nem csak egy fa, vagy villanyoszlop közül lehet választani.

Dierol:
Mesélő: Dierol
Helyszín: San Diego, Island Ave
Időpont: tíz óra fele
Esemény: A verseny

Töprengve a feladatodon - amiért már évek óta ebben a városban tartózkodsz - kényelmesen battyogsz az utcán. Igazából nincs mitől félned - elvégre Te vagy az, akitől félniük kell másoknak! A legtöbben nem látnak, nem vesznek észre egészen addig, míg már késő... Azok pedig, akik mégis felfigyelhetnének rád - nos, elenyészően kevesen vannak. Egyedül a véletlenektől kell tartanod - mint ahogy a közeledő kocsik fényszórói is rávilágítanak.

Egyszer már voltál hasonló helyzetben, még a hetvenes évek idején - és akkor az álcád ledobásával próbáltad meg rávenni a sofőrt, hogy irányt változtasson. Akkor sem vált be...
A platós pickuppal rágyorsítva úgy elcsapott, hogy még most is fáj, ha rá gondolsz. Amikor otthon a tag végre megállt, és le akart feszegetni a hűtőrácsról - volt alkalmad elbeszélgetni vele - miután vérben behajtottad tőle a kárpótlást. A pasasban a félelem és több doboz sör dolgozott. Megtudtad, hogy moziban volt, és egy zombis horrorfilmet nézett meg, ami kellőképpen ráhozta a frászt. Ezek után feltankolt sörrel, és elindult haza - amikor a reflektorfényben felbukkant valaki, aki úgy néz ki mint egy zombi - azaz te! Persze a filmben kifigyelte, hogy ilyenkor mit kell tenni, hogy ne zabálják meg - El kell ütni, és tilos megállni! Feltehetőleg utólag kissé csalódhatott a módszer hatásosságában, hiszen így is vacsora lett belőle...

Így most inkább a félreugrást választanád. Pillanatnyi összpontosítással mozgósítod a tartalékaidat, és elvetődsz a legközelebbi kapualj irányába.
A kocsi retinát vakító fénybe burkol téged, és morgó motorral veti rád magát, hogy szétcincáljon. A levegő megtelik a házfalon csikorgó fém és a málló vakolat hangjával és porral, ahogy nekicsapódik egy pillanatra a kocsi. Majd kissé visszapattanva letarol egy félig teli szemetest - papírdarabokkal, cigarettacsikkekkel és üres üdítős dobozokkal szórva meg a környéket. Ez szerencsére elég volt ahhoz, hogy a kocsi ugrás közben csak a lábadat súrolja, és belapulva a kapu és fal alkotta sarokba sértetlenül vészeld át azt a tizedmásodpercet, amíg tovaszáguld otthagyva téged és az úttesten szanaszét pattogó flakonokat és kaotikusan lebbenő papírfecniket.

Rigófütty:
Tisztán látom magam előtt, hogy mi vár rám ha ez most telibe talál, nem lenne sok időm a sebeimet nyalogatni, márpedig ha ezt most elbaltázom kénytelen leszek. Így sem lesz egyszerű az új célomat véghez vinni, de ha ez most betalál... A közeledő fények, a felém repülő kuka és annak tartalma cselekvésre ösztönöz. Amennyire idő rövidsége engedte ahhoz merten vérem erejével, ügyességemen javítva elrugaszkodom a legközelebbi kapualj felé és közben reménykedem, hogy nem vártam túl sokat. Érzem ahogy a kuka tartalmának egy része és a fal kisebb darabkái lepattannak rólam repülés közben. A vakszerencsén múlt, hogy az autó éppen csak súrolja a lábam és sikerül belapulnom az autók segítsége nélkül is az ajtó és a fal alkotta sarokba.

Ez az új célom, a sajátom. São Paulóban ezt pusztán magam miatt tenném, valamilyen szinten ezt is csak magam miatt teszem. De itt sajnos közre játszik még a Kamarillások és az ő maszkabáljuk. Mi van ha van a kocsikban kamera? Lehet elsőre nem szúrnak ki, de pl. ha felrakjak a világhalóra, ott bárki megláthat idővel. Nem feltétlenül eget verően nagy bűn, de biztosan rontana a megítélésemet itt városon belül. Ami megint olyan dolog ami nem igazán érdekel, de ez egyfajta figyelemmel jár, ami viszont nem hiányzik. Nem beszélve amerikai emberekről, mindent elhisznek amit látnak, pont ezért nagyon gyorsan elterjedne a videó, persze a Braziloknál nehezebb babonásabb népet találni, na meg a spanyolok, egyszer talán felállítok egy sorrendet.

Kinézek a rejtekemből és próbálom leolvasni valamelyik autó rendszámát, ha sikerül, akkor belevésem a falba arra az esetre ha elfelejteném, majd egyből utánuk eredek rejtve magam és igyekszem egy taxit kiszemelni. Volt már, hogy igénybe vettem bizonyos taxis cégek szolgáltatását, olyannal próbálkozom most is amit ismerek, ahol nincs kamera, vagy csak belső tárhelyre ment. Ha kitudom venni a taxisofőr alakját, akkor a taxissal egy rasszba tartozó átlagos férfi alakját próbálom felvenni. Ha nem sikerül, akkor egy 40-es éveiben járó átlagos kinézetű fehérború férfiét alakját öltöm magamra.

Némi színészkedéssel és rászedessél próbálom rávenni, hogy segítsen megtalálni a testvéremet, nem akarok belőle rendőrségi ügyet. A testvérem nem rossz ember, csak pánikbeteg és gyógyszereket szed. De feltűnt, hogy napok óta nem vette be őket. Van egy istenverte Lincolnunk amit az apánktól örököltünk, aki három hete halt meg, előtte is voltak gondok az öcsémmel, de édesapánk halála nagyon megviselte. Hazafelé tartottam és akkor láttam meg a kocsit benne a testvéremmel. Ha tudom a rendszámot mondom azt is, illetve feltehetően mind a két oldala eléggé megvan húzva. Volt vele egy másik kocsi is, azt is igyekszem leírni, próbálok vissza emlékezni, hogy milyen lehetett. Megmondom, hogy melyik irányba haladtak. Megkérem, hogy kérjen segítséget a többi taxistól de esedezem, hogy a rendőrséget hagyják ki belőle, próbálja úgy intézni, mintha neki lenne rá szüksége. Hajlandó vagyok bármennyit fizetni. A Lincolnt is eladjuk ezek után. Abból is kap, meg tudunk egyezni, csak segítsen.



Ha nem találok taxit, akkor egy irányba álló autót próbálok elkötni és azzal valamennyire feltűnés mentesen utánuk eredni remélve, hogy ezen kis "véletlen" balesetük miatt vissza vesznek a tempóból és rájuk akadhatok. Lehúzom az ablakot, hátha hallom a két autó motorjának hangos morgását, fékek csikorgását, kukák repülő zaját...

Mindkét esetben észben tartom, ha majd lesz időm végig futtatom magamban, hogy a környéken esetleg lehetett e más kamera ami felvehetett.

Dierol:
Mesélő: Dierol
Helyszín: San Diego, Tecolote Shores
Időpont: fél tizenegy fele
Esemény: Keresgélés

A repedésekkel teli sarok igencsak gondoskodónak és vendégszeretőnek hat a beton és vakolatszemcsék záporában. Még úgy is, hogy érzed - jó esetben csak egy kutya jelölte meg a külső sarkot.
Van az a mondás, hogy régen minden jobb volt - nos, ez a telekommunikáció és digitális technika előtti korra sok szempontból igaz volt. Nem kellett attól tartanod, hogy bárkinél is fényképező gép, esetleg kamera van annál a szerencsétlennél aki esetleg meglátott. Jó esetben csak részegesnek vagy túlzónak mondták mások - ha elmesélte, hogy mit látott. Ráadásul sokkal kevesebb emberhez jutott volna el a hír és sokkal lassabban. Rosszabb esetben pedig az a tucatnyi ember elhitte, és fáklyás, fejszés hatóvadászatot rendeztek.
Most meg? Egy óvatlan cselekedet, és jó eséllyel pár óra múlva már celeb és a seriff hullajelöltje vagy a tudtodon kívül!
A kocsi után nézve, a rendszámot próbálod meg leolvasni. Szerencséd van, mert a gazdája elég büszke pöcs ahhoz, hogy az egyedi autóhoz egyedi rendszámot villantson. Jelen esetben Growler, azaz Morgó név alatt fut a kocsi. A másik ellenben egy hagyományos kaliforniai rendszámmal volt felszerelve 3GLI793, esetleg 3GLL783 vagy valami ilyesmi. A hátsó lámpák alapján talán egy újabb, feltehetőleg zöld Dodge lehetett, de erre nem mernél megesküdni. A két rendszámot a bozótvágóval gyorsan felkarcolod a falra, majd futva próbálod meg lassítani a távolság rohamos növekedését.
Ez többszörösen is hátrányos hely - nem éppenséggel egy turistacsapdának nevezhető részén vagy a városnak - hanem bérházak, olcsó boltok és egy-két hasonló árfekvésű gyorsétterem jellemzi. Ráadásul éjjel. A forgalmasabb főút nincs messze, de így is bő négy-öt perc telik el, mire kiérsz odáig, és még taxit is (a 24-es számút) látsz suhanni a túloldalt.

Amit leintve egy mosolygós, mackós afroamerikai férfi vezet.
Feltehetőleg nemrég kezdhette a műszakot, mert még megvan a kezdeti lendület. Mivel te vagy a fizető utas, ezért megtudakolja
/Angol/ Merre lesz a fuvar? - kérdezi, s amikor elsírod a bánatodat, látod, hogy eléggé együtt érez veled. Elvégre egyenjogúság ide, rabszolga felszabadítás oda - de még csak alig pár évtized telt el ezen reformok óta, és a rendőrök többsége még mindig erősen előítéletes velük szemben. Ráadásul a belvárosban hamar lekapcsolnák a randalírozásra/gyorshajtásra hajlamos sofőröket.
Miközben ráérősen csorog a gyér forgalomban, megnyugtat, hogy a szokásos tarifán kívül nem kér semmiféle felárat a segítségéért.
Aztán rádión érdeklődik a többiektől, hogy láttak-e egy régi tuningolt, fekete Lincolnt? Erre azért némi csevej alakul ki az éterben, hogy mi ez a hirtelen érdeklődés a tuning verdák iránt? Csak nem a lánya, Tracy pattant meg valamelyik menő barátjával a tiltás ellenére?
De aztán a sok nem láttam bejelentés és ugratás közt, akad egy használható tipp is.
Mégpedig, hogy mostanában az East Mission Bay Drive játszótér parkolójánál szokott találkozni az izomautósok egy része - az 5-ös autópálya felüljárója mellett, alatt.
A sofőröd - aki a műszerfalra kitett azonosító alapján Bob Baltimorenak hívnak - megköszöni az információt, és jobb ötlet híján elindul az ötös autópálya felé. Nem kapkodja el, mivel pontosan tudja, hogy a taxija mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy száguldó sportautó nyomában maradjon.
Majd negyed óra autózás után lehajt a kocsival az autópályáról, és a Tecolote patak felett feszülő hídon át az öböl partja és az autópálya közti zöld rekreációs területre gurultok be.
A távolban megpillantod a vízparti Hiltont, és az öböl túlpartján a sportklub és élményfürdő fényeit.
Úgy tűnik, hogy a tippadónak igaza volt, mert ahogy szépen átgördültök a hídon, bal kéz fele megpillantod a Tecolote park étterem parkolóját, ahol most kb. tíz autó áll, és két tucatnyian beszélgetnek, pontosabban most vitatkoznak egymással a lámpák fénye alatt az egyik kocsiból kidörömbölő zene mellett. A fekete Lincoln is ott parkol. A taxis lassan gödrül előre, de nem fordul le a parkoló irányába. Ahol szintén észrevették a taxit, de mivel láthatólag nem áll meg, hanem a Hilton fele csorog, egy pillantásnál többet nem érdemel.

Navigáció

[0] Üzenetek főoldala

[#] Következő oldal