Szerző Téma: Cassiopeia Tatopulosz  (Megtekintve 1106 alkalommal)

Nem elérhető Thyriel

  • Spirit of Love
  • Administrator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 1714
  • Aktivitás:
    63%
  • Karma 5
  • Daughter of Arquiel
Re:Cassiopeia Tatopulosz
« Válasz #150 Dátum: 2019. Szeptember 30. 11:35:27 »


Görögország, Kerkyra
1999. július 22. – 2. nap

Csütörtök – Kora délelőtt, délelőtt

Hangulatkeltő - Kikötői hangok



Theias/Eligor /Görög/ A tudás hatalom, de egyben felelősség is. Azzal, hogy Naa… nagyon hirtelen ébredtél rá az igazságra és ennyi mindenről tudomást szereztél pedig különlegesség tesz, de egyben kiszolgáltatottá is. Ez az ő felelőssége lenne, hiszen ha rajtam múlik, sokkal lassabban fedtem volna fel előtted mindezt. Nem könnyű szembesülni azzal, hogy amit az emberiség csak mendemondának hisz az valójában az igazság egy kifordított változata… – kis csend követi a kérdésedet, de nem tagadják meg a választ – Φονιάς, Ντεβούρε, Defiler, Δαίμονας, Κακοποιός, Μάστιγα és az első Ház: Διάβολος.* Büszkén fogadtuk a büntetést, hiszen egy igaz ügyért tettük amit – már a legtöbben – szúrja közbe – de ha más Házak Bukottjait kérdezed, sokak lesznek akik haragudni fognak ránk azért, mert az Első Ház nem kapott átkot. Úgy nem, mint a többi és szerintem pontosan ez a mi átkunk. Sokak azonban eddig már nem látnak el, csak azt látják, hogy a Hajnal Háza nem kapott konkrét büntetést. Pedig hogyan vezethetsz, ha majd mindenki gyűlöl? – ironikus kérdés, nem vár választ

Hosszasan kutatja a tekinteted, de nem tudod mit láthat vagy mire gondolhat, de még az érzései felett is uralkodik. Miközben halkan és nagypapák bölcsességével mesél egy ősi történetet azon kaphatod magad, hogy rá kell döbbenj, a korkülönbségen tűnődni sem érdemes. s talán tudat alatt azért engeded a látszatot – az egyik Átkot – érvényesülni, mert így könnyebb elfogadni, hogy egy többezer vagy több tízezer éves lény ölében ülsz. Valakiében aki ott volt a Teremtésnél és látta bizonyos csillagok születését. S mégis, ő egyben most már Theias, aki egy középkorú férfi, vonzó hím, akinek figyelme csak a tied és oly titkokat oszt meg veled amit igen kevesek tudhatnak.

Theias/Eligor /Görög/ S persze vannak más átkok, amitől emberibbek vagyunk. Jellemvonások, amikkel könnyen lehet azonosulni. – mosolyog, de erről többet nem mondd – Igen és nem. A Biblia így említi és ilyennek írja le, ami nagyrészt helytálló, de valószínűleg más néven és formában szerepel több vallás szent szövegében is.

Indulhattok az autó felé, majd a kompra felgurulva lehet folytatni a beszélgetést, ha ezek után nem gondolkodni szeretnél hanem még lenne kérdésed. Az biztos, hogy Kócos és a férfi a korláthoz mennek és onnan nézik a horizontot és a tengert, ahogy a kettő találkozik a távolban, a napsütést és élvezik a szelet! Nem zavarnak meg, nem is hívnak oda, de ha csatlakoznál örömmel fogadnak. Azt már korábban is észrevetted, hogy Eligor szereti a nappal minden másodpercét és annyit akar belőle amennyit csak kaphat…

*
Off-Topic: megjelenítés
Gyilkosok, Felfalók, Megrontók, Szörnyetegek, Gonosztevők, Csapások, Ördögök

Nem elérhető Culebra

  • Újonc
  • *
  • Hozzászólások: 105
  • Aktivitás:
    7%
  • Karma 0
Re:Cassiopeia Tatopulosz
« Válasz #151 Dátum: 2019. Október 03. 13:46:43 »
Addig amíg emberek vannak körülöttük kérdezni sem nagyon mer. csak kézenfogva andalognak a kocsi felé, s majd fel a kompra. maga se tudná mi az ami erre késztette, félelem vagy ragaszkodás, vagy csak része kifelé a színjátéknak. Mindenesetre jólesően melengető ez az érintés. Kócossal már nem is törődik, tudja úgy is jön velük, jön Theiassal, ő lett a falkavezér.

Majd ha lesz hely a korlát mellett, távol a többiektől, felveszi újra a beszélgetés fonalát.

- Mennyiben tesz kiszolgáltatottá ez a tudás? - ami pedig Naamah felelősségét illeti, újabb ötlet fészkel meg benne. A felelősség kötelék, a kötélnek mindig két vége van, akkor is, ha az egyik hurok.

A neveken kissé meglepődik, erre még majd vissza akar térni. majd. kezd túl sok lenni az információ, képtelen ennyi mindent észben tartani. lehet valami titkosírással kéne jegyzelnie.

- Azt mondod Nah.. felelőssége ami történt. Van ezzel kapcsolatban valami szabály, vagy megállapodás? vagy csak mindegyikőtök azt tesz amit akar. Egyáltalán.. van bárki aki számonkérhet bármit is tőled, tőle, vagy bármelyikőtöktől? Mi az ami meggátol egy.. hozzád hasonlót, hogy kiírtsa a fél emberiséget, felrobbantsa a bolygót, vagy tudom is én mit tegyen?

Belegondolni egy ilyen hatalomba, többedszerre sem sikerült. vajon meg fog bolondulni majd idővel, hacsak Namah ki nem szívja addig minden erejét?

-Hogy lehet ezzel együtt élni? - bukik ki belőle hangosan a gondolat. Körbenéz, s máshogy látja az embereket maga körül. Ők nem tudják, nem is sejtik, ki utazik velük. Elkap néhány hangfoszlányt valami szörfözésről. Ugyan nem is tudják, hogy milyen veszélyeket rejt a tenger valójában.

- Nah ezt a módszert ismerem. Ha valaki nem alkart köpni csak kedvesen elengedtük. Mindenki azt hitte, köpött.

Nem elérhető Thyriel

  • Spirit of Love
  • Administrator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 1714
  • Aktivitás:
    63%
  • Karma 5
  • Daughter of Arquiel
Re:Cassiopeia Tatopulosz
« Válasz #152 Dátum: 2019. Október 04. 09:26:12 »


Görögország, Kerkyra
1999. július 22. – 2. nap

Csütörtök – Kora délelőtt, délelőtt

Hangulatkeltő - Kikötői hangok



Kéz a kézben indultok el, ösztönös lett volna vagy tudat alatt végig ezt szeretted volna készülve erre a pillanatra? Jóleső érzés így bandukolni, de mint minden jó dolog ez sem tart sokáig. Legközelebb ilyen lehetőség már csak a kompon adódhat, amikor Theias a korlátnál áll Kócossal a lábánál. Eligor szavainak egyértelmű bizonyítéka, hogy a négylábú barátod egyértelműen őt tekinti falkavezérnek és már előre aggódhatsz, hogy vajon a tulajdonosa képes lesz e visszahódítani ezt.

Theias/Eligor /Görög/ A körülményektől függ, de látom rajtad, hogy már most is érzed a történtek mennyire megváltoztatták az életed. – majd bólint – Igen, az övé lenne… – elcsendesül picit, majd – Nincs. A józan ész? Lehet, hogy akad valaki, de remélem, hogy ő még nincs kint. Mindenkinek jobb, amíg Ish… nincs kint. – aztán látod hezitál, de folytatja. Ez az apró szünet elárulja neked, hogy nem mondd el mindent – Nincs akkora ereje senkinek, hogy ezt tegye, akinek van pedig nem fogja megtenni (még). – bizakodik, de most az egyszer érzed, hogy bizonytalan – Mire gondolsz? A tudással? Bölcsen? – kis mosoly, megcirógatja az arcod – Együtt. – válaszolja, hogy aztán bólintson arra megérted őt

Nem elérhető Culebra

  • Újonc
  • *
  • Hozzászólások: 105
  • Aktivitás:
    7%
  • Karma 0
Re:Cassiopeia Tatopulosz
« Válasz #153 Dátum: 2019. Október 10. 13:14:22 »
Nem tud neheztelni a kutyára, megérti őt. valahol van abban valami vonzó, hogy ösztönösen a legerősebbre bizhatja magát. Meg persze a veszélyei is megvannak, ahogy tapasztalta. Sóhajt egyet bele a szélbe ami kíséri az elindulást.

- Az én életem most enélkül is eléggé kifordult. Igazából csak egy plusz kő a problémáim halmán.
Aztán elhallgat, szeme a messzit fürkészi, de mégis belülre néz.Körme ritmust kopog a kopott fémkorláton közbe. Talán egy rég feledett, vagy füllel sosem hallott dallam ez.

- Arra gondoltam... Tudod ismertem egy nőt, egy drogos tizenévest, aki nem ment el időben, hogy elvetesse a gyerekét. Megszülte, csakhogy ezekért az apróságokért nem állnak sorba, betegen, drogosnak születnek. De ez a gyerek erős volt, és amikor felsírt az anyja nem engedte, hogy elvigyék mellőle. Az anyai ösztön valahogy felülírt mindent az eddigi életéből. lejött a szerről, dolgozott, hogy gondoskodhasson a fiáról.
Azt mondod Naa...hogy sok gyűlöletet tapasztalt, ami lássuk be logikus válasz a tetteire. De... az ő felelőssége vagyok, azt mondod, vajon ha előcsaljuk az hümm.. valamit ami olyan mint az anyai ösztön? Segítene neki megváltozni? Igazából időben milliomos vagyok, épp a kutyát sem érdekli mit csinálok vagy mit nem. csak a fennmaradáshoz kell szereznem valami munkát. Már bocs, hogy ennyire egoista vagyok
-mosolyog fel a férfira, talán jó ürügy lesz ismét az arany szempár tekintetében megmártózni- de valahogy meg kell oldanom a problémáimat. A teljes világ megmentéséért épp semmit nem tudok tenni.

- A végtelen hatalomra gondoltam, amivel rendelkezel te is.

Nem elérhető Thyriel

  • Spirit of Love
  • Administrator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 1714
  • Aktivitás:
    63%
  • Karma 5
  • Daughter of Arquiel
Re:Cassiopeia Tatopulosz
« Válasz #154 Dátum: 2019. Október 13. 13:34:54 »


Görögország, Kerkyra
1999. július 22. – 2. nap

Csütörtök – Délelőtt

Hangulatkeltő - Kikötői hangok



Miközben Kócoson és viselkedésén tűnődsz, felrémlik a tanulmányaidból és anyáddal folytatott beszélgetésekből, hogy ez mindig is így volt, mindig az erős vezette a gyengéket. Azok, akik nem voltak annyira erősek örömmel követték azokat, akik magukra vették a vezető szerepét, hiszen így megszabadultak a nehéz döntések meghozatalának súlyától és más olyan láncoktól, amiket amúgy képtelenek lettek volna hosszútávon viselni… s bár így ott a tévedés veszélye melynek következményei esetleg nem csak azokat fenyegetik, akik vezetnek, mégis, oly sokan bújnak el a felelősség elől, hogy… sóhajod talán még sosem volt ily mélyről jövő.

Theias/Eligor /Görög/ Sajnálom. – mondja szelíden

S szavai után érzed a karját a derekadon. Nem töri meg a csendet, hanem hagyja, hogy összeszedd a gondolataidat, tisztába jöjj az érzéseiddel vagy tegyél úgy, amiből erőt tudsz meríteni a folytatáshoz. S mikor belekezdesz, tudod, hogy rád figyel, hogy hallgat minden egyes szót, melyre oly kevesek voltak képesek a múltban és most, hogy látszólag magadra maradtál!

Theias/Eligor /Görög/ A Spártaiak egykor igen egyszerűen kezelték az ilyesmit. – jegyzi meg tényszerűen, de érzed, hogy mozdult – talán bólintott – De értem mit szeretnél mondani. – a kérdés az, hogy vajon te érted e, hogy ő mit szeretett volna közölni – Igazából csak azt, hiszen ki tudja meddig raboskodott és mikor kiszabadult… nem kell Lammasu-nak lennem, hogy átérezzem a fájdalmát. A végtelen óceánt, az otthonát az emberiség kizsákmányolja és szennyezi minden létező módon ahogy csak tudja. S mindazon kín ami már benne volt csak erősödött azáltal amivel szembesülnie kellett.

Kis szüntetet tart, az „anyai ösztön” érzed nem könnyű kérdés

Theias/Eligor /Görög/ Talán van bennünk ilyesmi. Apai/Anyai ösztön, de valójában nemtelenek vagyunk és a szó szoros értelmében nem a testünkből vagy Esszenciánkból születettetek. S mégis, mert a Teremtő ezt kérte és mert ez a feladatunk, a kötelességünk: szeretünk benneteket. Khm, már akik nem adták át magukat a Gyötrelmüknek. S talán mint ilyen, ha saját Lelked fényével reagálsz az ő Esszenciájának Sötétségére, akkor van esélyed elérni őt és akkor lehet, hogy felszikrázik benne ez az „anyai ösztön”.

Megint pici csend, csak hogy időt adjon, végül

Theias/Eligor /Görög/ Mihez értesz? – kérdezi, mint aki gondol valamire, de előtte még meg akar bizonyosodni. S mikor a tekintetek találkoznak, újra a reményt, az esélyt és lehetőségeket látod ragyogni – Nem is a te feladatod, illetve, nem csak a tied. Ami pedig ezt a végtelen hatalom butaságot érinti, ezt talán most így látod, de majd idővel megérted, hogy nem így van.

Eközben a hajó megindul. Kürtszó harsan, sirályok vijjognak és a tenger hullámai csapódnak a hajófalnak. Sós illatot fúj a szél, néhány felhő úszik az égen, próbál életben maradni a forró sugarak alatt, miközben emberek járnak-kelnek és beszélgetnek körülöttetek…

Nem elérhető Culebra

  • Újonc
  • *
  • Hozzászólások: 105
  • Aktivitás:
    7%
  • Karma 0
Re:Cassiopeia Tatopulosz
« Válasz #155 Dátum: 2019. Október 15. 11:36:42 »
Jól esik odabújni az óvó karok -a képletes védőszárnyak- alá. És van az a pont ahol már ő sem érzi azt, küzdenie, bizonyítania kell. Ezredéves entitás, a hajnal aranyszárnyú elohimja pont ilyen lesz.

- Most rajtam tölti ki az egész emberiség iránt érzett dühét? Nagyszerű lesz...-sóhajt ismét egyet, s tekintetük csak a távoli horizonton találkozik. meg se rezzen a kürtre, itt volt az ideje az indulásnak. ösztönösen teszi Kócos fejére nyugtatólag közben a kezét, oda se figyelve a mozdulat hiábavalóságára.

- Igen az emberiség sokat változott az ezelőtti tízezer évhez képest, talán az utolsó századokban még gyorsabb volt ez a változás. Ennek a változásnak vannak jó hozadékai, például, hogy nem megöljük, hanem segítjük a drogosokat. khm. És persze negatív is bőven, ilyen a környezetszennyezés, és az atombombák. Közben meg ott vannak az energiát adó atomerőművek. A változás az ilyen. Már nem tudom ki mondta, hogy "A hidrogén egy egyszerű dolog, mégis a nők a hajukat szőkítik vele, a férfiak bombát készítenek belőle." Ahogy a szabad akarat, attól függ hogyan, mire használod, ártó, vagy segítő lehet.

 
Belefeledkezik éles gesztikulálással a mondandójába, s mivel ebben nincs semmi titokzatos, az a pár felé küldött pillantás sem érdekli onnét a másik korlát irányából. S csak a következő mondatoknál veszi majd visszább a hangerőt, a csapkodó szél, a sirályok vijjogása nekik kedvez, elveszik a mondandójuk a hangzavarban.

- Ha nem jön el hozzám, hogy beszéljek vele? Elég kimondanom a nevét, és figyel? Mint.. mintha imádkoznék? Hallani is fogom őt a fejemben?

Azért bőven vannak kérdések, és lehetőség az aggodalomra, hogyan is lesz majd ezentúl? Könnyebb vagy vajon nehezebb volna megbirkóznia ezzel a változással, ha az élete a szokott mederben folyna? Ha... mennyi ha, mennyi befejezett lehetőség. Ezekre sosem kap választ már.

- Hát eddig rendőr voltam, csak annak se túl jó. Nem jöttem ki a feletteseimmel, rosszul tűröm az ostobaságot főleg ha az parancsok formájában jön.

 Elhúzza a száját, von picit a vállán is. Igen, eddig valahogy még a küzdelmek ellenére is egyenes vonalon mozgott az élete, a következő cél mindig a szeme előtt lebegett. De most?

- Most valami mást kéne csinálnom, valami teljesen mást. Csak nem tudom mi az, lehet fagylaltot kéne árulnom a parton- s , hogy ez nem komoly szándék, talán még Eligornak is leeshet, annak ellenére, hogy nem Lamashu.

- Hát azért repülni...meg... Naaa -most már ő is átveszi ezt a megnevezést- ő nem is tudom mit tud? Kopoltyúval lélegzik a víz alatt? És az se kevés ahogy a bokám helyrehozta, csak egy érintéssel.

Elég felidéznie az érintést, hogy fázós-fájdalmasan borzongjon össze. Ismét érezni véli a fájdalmat, ami a combja tövétől kúszott a szívéig, hogy végül a tenyerén távozva hagyjon örök nyomot. megérintve, megszorítva a sebet, nem is olyan rég keletkezett az, ismét erőt vesz rajta a keserűség, de immár a düh nélkül. Még mindig becsapottnak érzi magát, de már talán megérti azt a másikat tettének okáról. Ettől ez nem fáj kevésbé.


Nem elérhető Thyriel

  • Spirit of Love
  • Administrator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 1714
  • Aktivitás:
    63%
  • Karma 5
  • Daughter of Arquiel
Re:Cassiopeia Tatopulosz
« Válasz #156 Dátum: 2019. Október 20. 10:32:18 »


Görögország, Kerkyra
1999. július 22. – 2. nap

Csütörtök – Délelőtt

Hangulatkeltő - Kikötői hangok




Theias/Eligor /Görög/ Nem, nem csak rajtad. Önmagán is és kétlem, hogy te lennél az egyetlen aki… a „védence” lett. – a hangsúlya elárulja eredetileg nem ezt akarta mondani – Az idő és a változás egyenletét a Neberu-k lennének képesek megoldani. – állítja, majd mélyet sóhajt – Számtalan Ház és Bukott más és más szempont alapján fogja ezt mérlegelni. Mindig lesznek azok, akik azt mondják a vezetnünk kéne titeket, mert útmutatás nélkül eltévedtetek. Lesznek, akik védelmetekre esküdnek és azok, akiket hidegen hagy minden, amíg őket is békén hagyják. Lesznek, akik a kauzalitás nevében cselekszenek, megint mások érzelmekkel manipulálnak majd, eszközként használnak benneteket és igazából bárkit, hogy célt érjenek. S olyanok, akik szerint a Teremtésben Farkas-törvények uralkodnak és az, hogy nem hullnak el a gyengék, az felborítja az amúgy is törékeny egyensúlyt. Míg mások esetleg a pusztulásra és-vagy újrakezdésre gondolnak. S persze ott vannak azok, akik mélységesen bánják az egészet és azt kívánják bár sosem történt volna meg a Lázadás.

Ezután ad pici időt emészd a hallottakat, s egy pillanatra érzed, hogy a válladon nyugvó kezének ujjai finoman megcirógatnak, de ez inkább tűnt önkéntelennek, mint tudatos gyengédségnek, mert amikor felnézel azt látod, hogy a távoli horizontot fürkészi ő is.

Theias/Eligor /Görög/ A Szabad Akarat, amiért a Lázadás megtörtént. S lehetséges ennél sokkal több áll a háttérben. – de bizonytalanságot vélsz megrezdülni a hangjában, mely akkor tűnik el, mikor kérdezel – Igen. Ejtsd ki a nevét és mint a… telefon! Ha van elég térerő, akkor biztos, hogy hallani fog, ha úgy akarja, akkor talán válaszolni is. – aztán kis szünet, de rájössz, hogy nem elbambult, hanem a nevetését próbálja elfojtani – Igazi Lázadó. – de látod, elmereng a szavakat követően, hogy aztán – Nyomozó vagy. Kereshetnél potenciális híveket, olyanokat, akiket megóvhatunk a démoni befolyástól, akiknek a Lelke fényesen ragyog és keresik a kiutat. – ajánlja fel – Talán odaköltözhetnél hozzám, s kiadhatnád a saját lakásodat, amiből lenne némi bevételed. – javasolja

Kis szünet míg ezt megemészted, majd:

Theias/Eligor /Görög/ Igen, feltételezem, hogy ismeri a Test Formálásnak Művészetét vagy ismer valakit, aki emlékszik rá. – mondja a kopoltyú kérdésére – A Földöntúli Szépsége is saját vagy más Háztársának munkája. Esetleg, a rosszabb eset, valami Démoné… – nem veti el ezt a lehetőséget, de ami azt illeti, nem örül, egyáltalán nem, ha így van – Sok kutatnivalód lesz, mintha a Sors pontosan olyasmit vetett volna eléd, amire képes vagy. – mosolyog rád, hogy nézd a dolgok napos oldalát – Ami a bokád illeti, ez volt a kérésed, ezt a kívánságot pedig egy Paktummal könnyű teljesíteni. Akármelyik Bukott képes rá. „Níma”, valószínűleg mestere az érzelmeknek, felszínes gondolatoknak, olvas a testbeszédből és talán még a Nyughatatlan Mélység felett is lehet hatalma. – de ezt nem tudja biztosra mondani

Nem elérhető Culebra

  • Újonc
  • *
  • Hozzászólások: 105
  • Aktivitás:
    7%
  • Karma 0
Re:Cassiopeia Tatopulosz
« Válasz #157 Dátum: 2019. Október 21. 13:33:45 »
- Szóval ahányan vagytok, annyiféle. És annyi felé rángattok minket, mintha csak sakkfigurák volnánk- keserű lesz a hangsúly, de ez most talán elfogadható a történtek fényében. Most játékszer volt csak két hatalmas cívódó harcában. Érzi és gyűlöli is parány mivoltát, rosszul viseli ha elnyomják, ha uralkodnak rajta, most pedig... nos most az egyik részről a lelkét tartják fogva, s ő magát láthatatlan láncon. Abban se lehet biztos, hogy Eligor nem csak felhasználja őt, hogy visszaszerezze Naahma-t.

- Mennyei telefon, a tarifáját pedig lélekben mérik. Hát, érdekes lesz.


- Szeretem az ágyam- rázza meg a fejét. Vonzó és rettentő is elképzelni, hogy összeköltözzön a férfival, mégha oly vonzó is. Nyilván ha nagyon akarná elérhetné ezt (is), csak akkor hol maradna a szabad akarat?  Csúnya pillantást küld a férfi felé a bokája emlegetésekkor. nem ezt, nem így akarta, még mindig becsapva érzi magát. S hogy miért nem kezd balhézni most a vélt igaza védelmében? Remek alkalom volna pedig, hogy összevesszen még valakivel akire számíthat, ebben tényleg profi. Vannak békítő szervezetek, lehet neki összevesző irodát kéne nyitnia?
S valóban, most miért nem csap oda a korlátra? Pedig ilyeneken veszett össze a feletteseivel eddig is. Kevés, hogy csak a férfi kisugárzása legyen. Mert értelmetlen? Hát önmagában ez sem érv. Alaposan megvizsgálja a kérdést, hogy igazat adna a férfinek, nem így érzi. S mivel épp van idő egy gyors önvizsgálatra, hát megteszi. Mi lett volna ha a legutolsó helyen nem kéri ki magának a főnöke viselkedését, hanem enged? Hát jött volna a következő és az azt következő hasonló, s végül csak ide lyukadnak ki, ahol végül voltak, az asztal két oldalán kiabálva.

Ez lesz a kulcs. Talán a szabad akaratnak is ez a kulcsa, hogy nem kell egyetérteniük. És jelenleg, hogy mit tesz azt nem fogja befolyásolni a nézetkülönbségük. Most nem számít. Hát, akkor legyen így.

- Meg azt hiszem a védenceid féltékenyek lennének rám, ha együtt laknánk- teszi hozzá egy pajkos mosollyal, de nem moccan benne a vágy a szerelmeskedésre, vonzó pedig a kép, ahogy az aranyszárnyú mellett ébred.
- Nem olyan egyszerű ám megtalálni embereket, nem ok nélkül van, hogy a legtöbb lezáratlan akta az eltűnésekhez köthető. De amit nem értek. Ha vannak az Angyalok, és ti vagytok a Bukottak. Akkor kik a démonok?

Odébb bújik, szinte suttogja abba a kedves fülcimpába. Had higyék szerelmes suttogásnak mások, a lényeg, hogy illetéktelen fül meg ne hallja.

- Azt mondod a Sors? Most akkor hol az én szabad akaratom, ha a sors játszik velem? -De közben szöget üt a fejében az előbbi mondat, és a szive is kihagy egy pillanatra.
- Olyanokat kéne keresnem... amilyen én vagyok?
Lélegzet visszafojtva várja a választ. Tényleg különleges lenne? Vagy csak egy kéznél lévő eszköz csupán?

Nem elérhető Thyriel

  • Spirit of Love
  • Administrator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 1714
  • Aktivitás:
    63%
  • Karma 5
  • Daughter of Arquiel
Re:Cassiopeia Tatopulosz
« Válasz #158 Dátum: 2019. Október 22. 08:49:03 »


Görögország, Kerkyra
1999. július 22. – 2. nap

Csütörtök – Délelőtt

Hangulatkeltő - Mennyei hangok



Keserű szavaidra nem érkezik válasz, nincs mit hozzáfűzni talán vagy a lényeget magad is megfelelően összefoglaltad. A belső démonaiddal való harcod viszont nem veszi észre, hogy azt feltételeznéd csak kihasznál, így ezzel valóban egyedül kell megküzdened. Sőt, még akkor sem szól – de picit mosolyog, keser-édesen – amikor találóan megnevezed a Szolgáltató és Ügyfél kapcsolatát a telekommunikációval kapcsolatban.

Theias/Eligor /Görög/ Ezt megértem. Egy lehetőséget vázoltam fel, ahol lett volna saját szobád és persze nem lettél volna most egyedül, de nem kívánom erőltetni! – megérti és elfogadja a döntésedet

A pillantásod nem ér célt, bármily morcosan is teszed csak a ragyogó szempárt látod mely a távolt fürkészi. Olybá tűnik, hogy kisebb gondja is nagyobb lehet annál, hogy mint vitatkozzon veled a tényekről. A „mi lett volna ha” kérdése foglalkoztat miközben a komp halad Athen felé a maga komótos tempójában, hogy aztán egy magadnak mindenképp elfogadható végeredménnyel és talán könnyebb lélekkel zárd a gondolatsorodat.

Theias/Eligor /Görög/ Kétlem, hogy így lenne. Örömmel fogadnának és szeretettel. – ebben teljesen biztos – Sokat tanulhatnátok egymástól. – vélekedik, de nem erőltet semmit, csak véleményt formál – Ez nem egészen úgy működik, mint egy eltűnt személy esetében – fordul feléd, néz rád – Ez egyszerű emberismeret, empátia és ítélőképesség. Átlátni az átkokon és megtalálni azokat a Lelkeket, akikben még ott él, lobog a fény. – próbálja jobban elmagyarázni – Mint ahogy benned is.

A kérdésnél elmosolyodik

Theias/Eligor /Görög/ Angyal, Démon, Bukott… keresztény terminológia. Azért ezeket használtam, hogy értsd a különbséget Elohim és Elohim között, de valójában ezek nem megfelelő fogalmak. S mégis… ha ragaszkodunk hozzá, az Angyalok azok az Elohimok akik nem lázadtak fel és igazából nem tudni hol lehetnek vagy csak nem érzékeljük őket. A Bukottak azok, akik fellázadtak, de megőrizték a Reményt és Hitet, míg a Démonok azok akik megadták magukat a Sötétségnek. De mi mind Elohimok vagyunk.

Mikor a fülcimpába suttogsz azon veszed észre magad, hogy egy lágy csók éri az ajkad, apró mégis melegség tölt el, miközben ujjai az arcodon simogatnak végig, hogy végül újra némi távolság legyen köztetek.

Theias/Eligor /Görög/ Emberi fogalmak. – sóhajt, de azért pici mosoly ragyog az arcán – Ezt egy Neberu talán el tudja mondani, de a kettő nem zárja ki egymást. – aztán kérdő tekintet – Miért, te milyennek látod magad? – kérdezi, nehogy félreértések essenek

Nem elérhető Culebra

  • Újonc
  • *
  • Hozzászólások: 105
  • Aktivitás:
    7%
  • Karma 0
Re:Cassiopeia Tatopulosz
« Válasz #159 Dátum: 2019. Október 22. 13:33:52 »
Átfut az agyán, hogy ez csak olyan udvarias felajánlás volt, s talán örül a férfi az elutasításnak. Különben, igen is erőltetné. " Biztosan? Jót tenne keed is". "Gondold át mégegyszer. " Nem erőltetem, de...". Ám rá kell jönnie Eligor tényleg komolyan gondolja a szabad akaratot. És ez megszélesíti a mosolyt a száján, jut ebből a ragyogásból gondolata tárgyának is. Valahogy megkönnyebbül, ezt a lánc csak a saját elméjében létezett, mondjuk az a másik kötelem elég súlyos így is.

Átgondolja mégegyszer, de nem változtat az elhatározásán. Szüksége lesz majd a csöndre, és a magszokott dolgokra, a lepattant konyhakőre is. Vissza kell térnie a normális életébe, ehhez szükség lesz az életrutinokra.

-Úgy véled? kiváncsivá tettél, szívesen megismerkednék velük. Ők... mind veled laknak? Hány védenced van egyáltalán?

Rabul ejti ismét az aranyló szempár, s ebből ő nem is igen akar szabadulni. Theiasnak nem csak a tekintete, de a szavai is a lelkét simogatják. S ő visszasimogat, a tekintetével és az ujjaival, végig a serkenő borostán.
- Segítek neked.

- Értem...-bizonytalankodik ugyan, de azért nagyjából felfogja a különbséget- Akkor Naaaa, ő nem démon, de belőle is lehet  démon, ha átadja magát a sötétségének? És akkor, mi történne? Mármint vele és velem. Akarom én tudni, hogy milyen egy démon? Azért vannak ám elképzeléseim, az emberi gonoszságnak igen mély vermébe kaptam betekintést.

A csók őszintén meglepi, s finoman viszonozza is, futó érintés csupán, mégis az érett datolya íze marad utána a szájában. Egyre inkább győz a kiváncsisága, az ódzkodás felett, aki szemben áll vele, mennyire angyal, mennyiben démon, és hol rejtezik az emberség határa?

-Látom magam a tükörben naponta, láttam magam barát és szerető szemével. Mindenki mást lát meg bennem, a teljességet talán senki sem, még magam sem ismerem. Hogy milyen vagyok? állítólag csinos, de én nagynak találom az orromat.  Vad vagyok és kedves, okos és naív, kitartó és türelmetlen. Tudok szeretni és gyűlölni, erős vagyok, mégis sebezhető. Ha a szemedbe nézek, aranyló tükörben, fénytöl övezve látom magam, de nem tudom ez a fény honnét jön. Te milyennek látsz engem, milyennek láttál meg leges leges legelőször, mikor megpillantottál?

Nem elérhető Thyriel

  • Spirit of Love
  • Administrator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 1714
  • Aktivitás:
    63%
  • Karma 5
  • Daughter of Arquiel
Re:Cassiopeia Tatopulosz
« Válasz #160 Dátum: 2019. Október 24. 11:42:04 »


Görögország, Kerkyra
1999. július 22. – 2. nap

Csütörtök – Délelőtt

Hangulatkeltő - Mennyei hangok



Miközben belső harcokat vívsz, Eligor tekintete békésnek tetsző, a távoli horizont újra és újra elcsalja őt, mintha egy másik helyen és talán időben is lenne. Időként azért látod, hogy nem szakadt el teljesen a jelentől, mert figyel rád és meghallgatja amit mondasz, sőt oly válaszokkal szolgál amik őszinték és ennél fogva talán súlyosak is.

Theias/Eligor /Görög/ Igen, mindig van mit tanulni. – indokolja, majd eltűnődik – Ezekre a kérdésekre csak egyféleképpen kaphatsz választ. S ez most nem a bizalom hiánya, hanem az ő védelmük érdekében lesz így. Vannak kérdések, amiket nem illik feltenni egy Bukottnak, Démonnak meg erősen nem ajánlott. – említi meg finoman, hogy azért vannak határok, de a szavaidra, mely a segítségről szól, már hálás és örömteli tekintet a válasz – Nem könnyű feladat! De tudom, hogy te képes vagy rá!

Később, amikor szóba kerül, hogy tulajdonképp az árnyalatok egy dologhoz tartoznak, felteszed a kérdést ami Naamah-t illeti és mint ilyen talán pontosan azt a választ kapod, amit vártál:

Theias/Eligor /Görög/ Igen. – közli egyszerűen, majd a mi lenne ha kérdésre – Ki tudja? Itt csak találgatni tudok, de az sem kizárt, hogy kölcsönadna más démonoknak vagy azok szolgáinak, hogy kedvüket leljék benned vagy valami sokkal rosszabb dologra használjanak, majd eldobjanak ha megunnak… igazából csak a képzelet szab határt annak, mi történhetne. Azt pedig, hogy jó e ha tudod… ezt neked kell eldöntened. – kérdés nélkül nem is mondd semmit – Ugyanakkor vitathatatlan tény, hogy az emberiség olykor kegyetlenebb tud lenni, mint a egy Démon valaha is…

Aztán az a csók… kérdések, érzések és gondolatok kuszasága, a megismerés vágya, a másik mélységeinek fürkészése, mely most még túl vakító, hogy teljességgel kirajzolódjon.

Theias/Eligor /Görög/ Mily emberi megközelítés, mennyire találó és mégis mennyire más, mint amit válaszként gondoltam. –mosolyodik el, majd válaszol – Csodálatosnak. – foglalja össze egyetlen szóval és érzed, annyi minden van még ebben – Nem a testi tulajdonságaid, de a Lelked ragyogása az, ami megragadta a figyelmem. Nem a természeted, amivel a Teremtés és a Környezeted felruházott, de a belső tűz, ami benned ég. – néz mélyen a szemedbe és talán várnád a korábbi pillanatot, nem töri meg mozdulattal a szavak erejét

Nem elérhető Culebra

  • Újonc
  • *
  • Hozzászólások: 105
  • Aktivitás:
    7%
  • Karma 0
Re:Cassiopeia Tatopulosz
« Válasz #161 Dátum: 2019. Október 25. 13:28:11 »
- Aham. Miért pont ez olyan hú de illetlen? De jó, nem kérdezem meg ezt tőled mégegyszer -egyezik bele egy sóhaj és egy grimasz kíséretében, hamar túltéve magát a dolgon. Mondjuk jó tudni, hogy Naamah erre érzékeny lehet, jó tudni majd mikor felteszi ezt a kérdést neki is. mert felfogja, ismeri magát elég jól, hogy azért is fel fogja.
-És mi az az egy mód akkor ahogy választ kapok? -firtatja tovább kis pimasz, évelődő éllel. Mindig a legalsó süti kell, és mindig az a tudás amit nem akarnak adni.

- Na várj, várj várj.. mi az, hogy kölcsönad? Hát meddig terjed fölöttem a hatalma? meddig terjed fölöttünk a hatalmatok?

Rémület most nemannyira, mint inkább felháborodás uralja a lényét. éppen vannak ötletei a "kölcsönadás" mikéntjéről, s mint ilyen teste, lelke, szelleme lázad ellene. A béklyókat törni vágyik ismét.



Úgy tűnik, hogy ezúttal nem kapsz magyarázatot, főleg, hogy megemlíted, többé nem teszel ilyet. Megbíznak benned és nem ismétlik meg a kérést, szavaidat elfogadják és míg te a gondolataidba merülsz addig a férfi az illatodba talán. Az biztos, hogy arra eszmélsz az arcod a mellkasán (vagy bele is fúrtad önkéntelen) az övé pedig a hajadban, legalábbis úgy érzed így van. Nem is sejtik, hogy gondolatban már eldöntötted, hogy mindenképp kikezdesz a Patrónusoddal, mert akkor lehet megpróbálnának róla lebeszélni. Talán.

Theias/Eligor /Görög/ Ha te is egy leszel közülük. – érkezik az őszinte válasz, majd a következő kérdésed után – Biztosan tudni akarod erre a választ? – kérdezi, s közben a tekinteted keresi, érezd, ez egy komoly dolog.



- Azzal lennék egy, hogy odaköltözöm? -hitetlenkedően rázza meg a fejét. -Így viszont rád fog maradni a válaszadás. Ha valóban az a célod, hogy sikert érjek el, segítened kell nekem. Tudnom kell az igazat, tudnom kell mire számítsak, különben nem fogok tudni felkészülni, és ez a biztos bukás felé vezető út. Mert nem leszel ott amikor velem a rossz dolgok megtörténnek. Mert fognak... ezt nekem kell elviselnem, egyedül.

S bármi is hangozzék majd el, hiába próbál erős lenni, odabúvik a széles melkasra, s a következő szavak a lelkét simogatják, mely ettől fölragyog. S most ő lesz elég bátor, hogy kezdeményezzen, pipiskedve ad apró csókot, ambróziát.

Nem elérhető Thyriel

  • Spirit of Love
  • Administrator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 1714
  • Aktivitás:
    63%
  • Karma 5
  • Daughter of Arquiel
Re:Cassiopeia Tatopulosz
« Válasz #162 Dátum: 2019. November 03. 17:33:53 »


Görögország, Kerkyra
1999. július 22. – 2. nap

Csütörtök – Délelőtt

Hangulatkeltő - Mennyei hangok



Theias/Eligor /Görög/ Nem. Természetesen nem lennél az. – válaszol halkan, majd bólint – Akármi is az amit nem értettél a korábbi szavaimból, akkor megpróbálom neked részletesebben elmondani, amit szerintem amúgy már pontosan tudsz. – vélekedik, de kifejti neked – Ha elragadja a sötétség? Akkor könnyedén kölcsönad. Odadob más démonoknak és szolgáiknak, hogy testileg örömüket leljék benned. Nem feltétlenül szexuális értelemben, lehet, hogy egyszerűen csak kínoznának vagy valami más emberileg közel felfoghatatlan módon bánnának a testeddel, hogy közben megtörjék a lelked. Elfuthatsz, menekülhetsz és megpróbálhatsz változtatni a külsődön is, de a kötelék, ami köztetek van olyan, hogy rád találnia csak idő kérdése. Lehet nem azonnal vagy napok múlva, de végül megtalál és minden nap amíg nem talál olyan forró düh növekedne benne, hogy a halál megváltás lenne. De ez csak akkor igaz, ha nem rögtön azzal kezdi, hogy addig tépi a lelked amíg el nem fogy. Ezt pedig megteheti bármikor és bárhonnan onnantól, hogy a paktum létrejött. Ez a legrosszabb talán…

Végül odabújsz s átölelnek és ezúttal te kezdeményezel. Nem több, csak amit kértél, azt kaptad, illetve a nyugalmat és békét miközben a komp lassan de biztosan közeledik Athen felé. A nap is egyre magasabbra jut, egyre forróbbak a sugarak, a fedélzet nagyobb része kiürült, de azért még akadnak fent páran. Kócos is árnyékot keresett, de Eligor kitartóan áll a napfényben, amiről tudod, hogy sokáig el volt zárva előle. Most, hogy újra élvezheti annak érintését és melegét, úgy tűnik egyetlen másodpercet sem akar elszalasztani. Szinte látod az arcán az elégedett nyugalmat ahogy belebámul a legragyogóbb csillagba, amelyre korábban talán te sem gondoltál eleget. Természetesnek veszik az emberek, hogy ott van, hogy minden reggel felkel és egész napjukon végigkíséri őket, majd nyugovóra tér.

De egy új korszak kezdődött.
Vagy a mostani közeledik a végéhez.
Akármelyik is a lehetőség, már semmi sem az ami volt.
S te – a szürke tömegnél – most már egy picit jobban átlátod ezt.

Nem elérhető Culebra

  • Újonc
  • *
  • Hozzászólások: 105
  • Aktivitás:
    7%
  • Karma 0
Re:Cassiopeia Tatopulosz
« Válasz #163 Dátum: 2019. November 06. 11:39:23 »
- Ragyogó kilátások- húzza el a száját egy sóhaj keretében. Ő elfordítja fejét, szemét a ragyogó égitesttől, mielőtt megvakulna. S ha ez az elfordulás épp egy elohim erős mellkasa felé viszi, hát az könnyen elképzelhető.

- Kirúgtak, nincs munkám, összevesztem egy barátommal, rabláncon tart egy .. hát nem épp jóindulatú entitás. Ilyenkor szokás azt mondani, hogy ennél nem lehet rosszabb, de tapasztalataim szerint az Élet ezt kihívásnak tekinti, és bebizonyítja, hogy lehet. Ráadásul nem csak hajnalban, hanem bármikor hozzáfér a lelkemhez, ha jól értem?

Szeme az athéni partokat fürkészi, de valójában a jövőbe tekint. Tervezget, abból a kevésből amire rátámaszkodhat. Hiába tud már sok mindent, ha ezeket nem használhatja, most még nem. Nem sikerül egy tiszta vezérfonalat találnia, túl sok a "ha" túl sok az ismeretlen. Gondolatban dossziékat nyit a problémáknak, s sorrendbe teszi azokat. Mi az ami ráér, mi az ami sürgős, s mi ami fontos ugyan, de jelen pillanatban tehetetlen vele.

-Kócos, a lakás, az engedély, Theo- sorolja félhangosan, magának a napi tennivalókat. Aztán, hogy mi lesz holnap hajnalban és az után, talán a Teremtő tudja, vagy ő sem.

-Alkalmazz hivatalosan, tegyük majd tisztába ezt az egészet- feltekint , régi céltudatos tiszta tekintettel immár. Nem engedhet meg magának több gyengeséget, így is elég mélyen van a sárban. Egyszerre egy rablánc több is az elégnél.

Közelednek Athénhoz, s az már ismerős terep lesz neki.

Nem elérhető Thyriel

  • Spirit of Love
  • Administrator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 1714
  • Aktivitás:
    63%
  • Karma 5
  • Daughter of Arquiel
Re:Cassiopeia Tatopulosz
« Válasz #164 Dátum: 2019. November 10. 08:18:11 »


Görögország, Kerkyra
1999. július 22. – 2. nap

Csütörtök – Délelőtt

Hangulatkeltő - Mennyei hangok



A mellkashoz bújva élvezheted a viszonylagos békét és meghittséget, a melegség egy új és más formáját, melyet talán korábban még sosem volt alkalmad megtapasztalni… vagy igen?

Theias/Eligor /Görög/ Nem te mondtál fel? – érdeklődik szelíden, de nem feszegeti a dolgot – Az új hajnal új reményeket is hoz, új esélyt és lehetőségeket. – közhelynek hangzik, az is lehet, de ettől még nem kevésbé igaz – Igen, bármikor elvehet tőled, de csak a számodra hajnali időpontban kapja meg a bizalmad cseppjeit. – egészíti ki, majd eltekintve az élet témától – Nem fogsz unatkozni, de talán ez jó! – biztat halk szavakkal, majd egy megfejthetetlen mosoly – Biztos tudja. – de nem tudnád megmondani honnan ez a magabiztosság – Rendben van. Keresni fognak a papírokkal, de a beosztásod egészen más lesz, mint potenciális remény keresése. – mosolyog rád – Valami elképzelés, ötlet, hogy mi szeretnél lenni? – érdeklődik.

A sós levegő kellemes, az egyre erősebb hőség már kevésbé, de itt az Jón-tengeren ez eléggé megszokott, nos, talán ennyire azért nem. A sirályok kitartóak még és a szél, ami végigsimogat rajtad sós illatot hoz, tengerét és némi vízpermetet. A Hajó egyenletesen halad, a hullámok számodra érzékelhetetlenül kísérik és míg egy kürt hang nem hallatszik, addig még eltelik némi idő. Ez alatt gondolkodni, elmélkedni is lehet vagy eljátszani (?) a külvilág számára a szerelmest. Kócos az árnyékban, a Sirály – szerinted ugyanaz – most ott tollászkodik a korláton, míg az emberek járnak-kelnek távolabb miközben beszélgetnek vagy csak élvezik az utat Athen felé…