Szerző Téma: Cassiopeia Tatopulosz  (Megtekintve 687 alkalommal)

Nem elérhető Culebra

  • Újonc
  • *
  • Hozzászólások: 75
  • Aktivitás:
    10%
  • Karma 0
Re:Cassiopeia Tatopulosz
« Válasz #45 Dátum: 2019. Május 03. 21:28:30 »
Theo valahogy mindig eléri, hogy ne lehessen rá haragudni. Visszapislogás lesz a válasz, ahogy felmerül a törölgetés gondolata. Hosszan tudná sorolni hol lehetne megtörölgetni.

- Ugyan már!- kacag a feltételezésre, hogy elcsente volna a bilincseket.
- Tudod ha megsérül a zár, vagy a szem, vagy bármi baj van vele, leselejtezik. Ez fogyóeszköz, pár drachmáért meg lehet venni. Mindenkinek van otthon. Egy csomó mindent lehet így megvenni, teljesen legális, csak be kell nyújtani egy kérelmet. Persze az állomány tagjai elsőbbséget élveznek, de én is így akarok venni felszerelést.

- Itt?  Ó!
- az értetlenkedés után látszik leesik neki mire gondol Theo - nem lesz kínos, vagy kényelmetlen beszélgetés, ő mindig megértő. csak még nem jutottam hozzá, hogy felhívjam. Nem akarok a kutatóállomáson keresztül üzenetet hagyni, mert akkor frászt kap. Majd hívni fog, hetente szokott. Most valahol az Atlanti óceánon van, de nem aggódom érte igazán, nem jobban mint általában.

Majdnem kiköpi az utolsó korty teáját, nagyon is képies  az a jelző amit Theo használ.

- Na ne mond, hogy ő is? ! Hát összetörte a lányok szívét mind úgy tíz évvel ezelőtt. Savalast pedig meg kell nézned, a Piszkos tizenkettő egy alap film, én szeretem. Több egy háborús filmnél, az emberről, emberekről szól. Savalas sosem volt az a tipikus szépfiú, de van egy kisugárzása ami átüt a vásznon. Később Kojak-et is ő játszotta, azt se nézted soha?
Nincs nálad egy kép róla? Mármint Nicandrosról, nem Kojakről-
neveti el magát, emígyen hessentve el végleg a viharfelhőket, legalább a szobában.

 Valahogy lassan csak elszopogatja az ouzót, ha már a kezében van, el ne párologjon. Ahogy odahajol a leheletnyi puszira csak nagyobb hangsúlyt fog kapnia a biólógiai tanulmányai.
Lehet kicsalja azt a sóhajt Theóból, a vágyét, megkönnyebbülését? Ki tudja.

-Hát például hídlakó. Jó, a család nem hyagyná, szóval éhezni nem fogok, de nagyon gyorsan muszáj bevételre szert tennem. A tartalékaim csak hónapokra elegendőek, és úgy is szűkösen. Viszont ha komolyan akarom venni magam magánnyomozóként azt nem lehet másodállásban csinálni,  ez egy 22-es csapdája.







Nem elérhető Thyriel

  • Spirit of Love
  • Administrator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 1614
  • Aktivitás:
    19%
  • Karma 5
  • Daughter of Arquiel
Re:Cassiopeia Tatopulosz
« Válasz #46 Dátum: 2019. Május 04. 16:55:12 »


Görögország, Athén, Keracini
1999. július 21. – 1. nap

Szerda – Reggel

Hangulatkeltő - egy új dallal a Rádióból



Theo /Görög/ A konyha. Gondolom, az jár a buksidban. Ott van mit törölgetni a reggeli után, igaz? – kérdezi komolyan, de mikor elfordul egy pillanatra egy falatot csenjen, észreveszed a huncut mosolyt amit próbál elrejteni – S abban hol az izgalom? – kérdez vissza, mikor megérveled, hogy került hozzád a bilincs – Igazából mennyit használtad mióta itt van? – kérdezi, és most nem tudod megfejteni mire is gondolhat – Nem tudom milyen lehet, nem sokat meséltél róla, csak annyit, hogy mivel foglalkozik és sokat van távol. – de elfogadja a válaszodat és nem kérdez rá újra – Illetve biztos, hogy az Atlanti lesz az? Valami olyasmit említettél, hogy az Indiai az új célpont, mert találtak egy eddig ismeretlen életformát. – de ebben bizonytalan, lehet, összekeveri a helyeket – Csak óvatosan! – törli meg az ajkaid amire kitolult egy jó adag tea – De csak mert kérted! – nem kizárt a nóziból is jöhetett, ha már így félrement a korty, végül – De láttam azt a filmet, igazából együtt néztük meg! – törölget még nagyon finoman, majd leteszi a használt szalvétát – Te a fiatalt mondtad. Aristotelis Savalas a film forgatásakor már 45 éves volt. – mosolyog rád és készül visszaülni a helyére – A Kojak-et nem szeretem. – pici vállvonás, senki sem tökéletes, aztán nevetés – Nincs, és nincs. A világ még mindig elítéli az ilyesmit, nem szeretném ha egy… valaki emiatt… a világ is változik, lehet végül az azonos neműek kapcsolatát is elfogadják. Főleg ott, ahol a bölcsője van! – vigyorodik el az akadozó szavak után – A világ még nem áll készen erre, ahogy a mai napig él a rasszizmus és más idióta beidegződés. – azt látod, hogy az ő itala nem fogy, nem úgy tűnik, hogy fog. A sóhaj bárkié is volt, talán mindenkié, elhalt és most egy szigorú pillantás a jussod – Kétlem, hogy ez a pesszimizmus bárhova eljuttat. – halkít a hangján, próbál szelíd maradni, de érzed belőle a feddést, a törődést – Hónapokon át hallgattam, hogy mi miért nem jó és hogyan nem működik… engedd el. Tekints előre! Ne aggódj azon mi nem lehet, hanem nézd azt, mit érhetsz el! Kezd kicsiben, aztán majd meglátod. A gyerekek is apránként lépdelnek, nem kell rohanni! Elmegyünk, beszélgetsz és majd meglátod! – pillant rád úgy, ahogy csak egy Igaz Barát képes

Nem elérhető Culebra

  • Újonc
  • *
  • Hozzászólások: 75
  • Aktivitás:
    10%
  • Karma 0
Re:Cassiopeia Tatopulosz
« Válasz #47 Dátum: 2019. Május 04. 19:10:12 »
- Igen, a konyha... a konyhaasztal járt az agyamban -ő meg s próbálja rejtegetni a kaján mosolyt- meg az edényeket is kell majd törölgetni, ha már így összepiszkoltad őket.

Bekapja az utolsó falat kalácsot, szemtelenül nézve a fő-reggeli készítőre. vajon meddig lehet Theot kihasználnia? Kihasználásnak számít az amit a másik önként ajánl, sőt kérdés  nélkül tesz meg?

- Oh az izgalom nem a bilincs megszerzése, hanem a használata. De... azt elmesélni nem tudnám, én gyakorlatias ember vagyok. Megmutatom a helyes használatot, ha szeretnéd. Vagy esetleg van benne gyakorlatod már?

Ártatlannak tűnő szempilla-rebegtetés kíséri a felajánlást, ártatlan? Ugyan már, sokkal inkább pimasz és kihívó. Ott van még benne az előbbi vágy melege, de már játékos és kedves. a határokat meghúzták együtt az előbb, de azon belül jól esik a huncutkodás. A végén csak elkapja Theo kezét a törölgetés után. Látszik erőst gondolkozik, hogy csókot leheljen rá vagy beleharapjon. S a végén egymás után következik, de gyengéd, mint egy játékos kismacska fájdalmat nem fog okozni.

- Most az Atlantiszin van, az Indiai majd csak talán fél év múlva jön sorra. Tudod az ilyen tudományos projekteknél nincs szoros időbeosztás, a helyzet sokszor adja magát. Rugalmasnak kell lenni és alkalmazkodni. Azt hiszem Anyu elfogadná azt is, hogy.. ööö... hogy meleg vagy. Ilyen szempontból ő százszor rugalmasabb mint itt mindenki. - Körbemutat, s biztosan nem a sarokban szundikáló Kócosra érti ezt - Azt hiszem egy kicsit túlságosan is rám hagyott mindent, mit szeretnék és hogyan. Támogatott ha kellett, de nem emlékszem hogy igazából bármikor is alakította volna az életem. Ha már így szóba került, ilyen gondoskodó se volt mint te. Anyább vagy az anyámnál, és hogy ezt bóknak vagy sértésnek veszed, rajtad áll.

Mégis nehéz lesz megsértődni, mert a szeme az mosolyog, mikor szabadjára engedi Theót végül, hogy befejezhesse a komótos reggelit.

- Jól van, jól van - dünnyögi, mivel úgy se most lesz majd az a megbeszélés, így a problémát félretolja későbbre. Holnapra, azutánra, amikor az ideje eljön - Ahhoz képest, hogy nem rajongasz érte hallod jó sokat tudsz Savalasról - gyors kacagás kíséri a mondatot - na valld csak be, hogy oda vagy érte, és mégis lapul róla kép a tárcádban. - kacérkodik, kekeckedik, csak froclizza a fiút, a barátot.

Nem elérhető Thyriel

  • Spirit of Love
  • Administrator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 1614
  • Aktivitás:
    19%
  • Karma 5
  • Daughter of Arquiel
Re:Cassiopeia Tatopulosz
« Válasz #48 Dátum: 2019. Május 06. 22:21:39 »


Görögország, Athén, Keracini
1999. július 21. – 1. nap

Szerda – Reggel

Hangulatkeltő - kis hazai hangzás



Theo /Görög/ Ez esetben engem vár a megtiszteltetés akkor, hogy nekieshessek a mosogatásnak és törölgetésnek! Eközben megengedem, hogy szóval tarts, mesélhetnél a barátnőidről! – veti fel

Előbb természetesen a reggeli, mert az a legfontosabb étkezés amit úgy kell elfogyasztani, mint egy király! Szóval a barátod bizony annyit eszik, amit te egy nap szoktál és olyan jóízűen, hogy lehet te is megkívánsz még pár falatot ebből-abból. Mindeközben feltámad benned egy gondolat, hatalmas hullámmá válik mielőtt lecsapna, hogy eltűntesse a választ és csak bizonytalanságot hagyjon vissza maga után mintha egy csónak romjai lennének. Apró darabok, amik mind mást sugallnak, mint például, hogy igen, az, mert… vagy éppen pontosan azért nem, mivel… esetleg azt, amire te gondolsz vagy épp el is engeded az egészet.

Theo /Görög/ Ilyen hatással lennének rád a bilincsek? – érdeklődik, úgy véled kíváncsi csak, nem látsz az arcán most mást – Azt hiszem tudom, hogyan működik egy bilincs. – tűnődik, majd rábólint – Ha akarod, megmutatom, mit tudok erről, adott esetben pedig kijavíthatsz! – kihívó/kérdő tekintet, aztán történik ami – Úgy tűnik, hogy játékos cicát találtam! – nem zavarja, hogy megharaptad – Lényegében akkor úgy is szól, ha elhagyná az Atlantiszit! – mosolyog rád, örül, hogy a jó kapcsolatod anyáddal – Bár tudnám, hogy akkor ki van az Indiain! – tűnődik félhangosan, majd picit félrebillenti a fejét – Szóval azért vagy akaratos és makacs, illetve önfejű mert amúgy is minden rád lett hagyva? – pillog

Kitérne a fizikai támadás elől ha van ilyen és kuncogva kezdené összeszedni a mosogatnivalót, míg a bók vagy sértés kérdést megválaszolatlanul hagyják, helyette inkább a másik, a filmes kérdésben válaszolnak a meglepettségedre (?)

Theo /Görög/ Nem sok hazai, igazán nagy híresség él, és Archer Maggott is alapvetően már Amerikában született, Isten nyugosztalja! – emlékezik meg az öt éve elhunyt színészről, de kép, az nem kerül elő

Igazából a kezedbe nyomnak helyette némi felvágottat és más romlandót, hogy ha már itt(hon) vagy tedd magad hasznossá. Nevetve tették, és most mindenki a konyhába mehet, hogy valóban mosogasson, törölgessen és elpakolja amit kell! A mosogatás még huncut dolog lehet, főleg, hogy Theo teleengedi az egyik mosdót és a másikba pakolja a még picit habos, de már tiszta edényeket. Úgy tűnik a végén akar öblögetni és törölgetni. Ha túl közel merészkedsz, egy kis hab a te cimpádon landol, ha nem, akkor hamar végez és el is pakol! Úgy tűnik, hogy tudja mindennek a helyét.

Theo /Görög/ Kis pihenés, aztán ha gondolod, megmutathatod, hogy miképp tervezed ezeket az edzéseket vagy oktatásokat, amikről szót ejtettél! – veti fel

Nem elérhető Culebra

  • Újonc
  • *
  • Hozzászólások: 75
  • Aktivitás:
    10%
  • Karma 0
Re:Cassiopeia Tatopulosz
« Válasz #49 Dátum: 2019. Május 07. 14:26:20 »
-Mégis, szerinted miért mentem rendőrnek valójában? - kacsint oda, a bilincses témánál.

Az viszont jó kérdés, te  honnan tudsz ennyit a bilincsekről? -közelebb hajol egy kicsit tetteti az eltúlzott meglepődést, verdeső szempillákkal. Az incselkedést nem kell tettetnie, az valódi lesz, a kihunyt parázsból születnek újabb szikrák a szemében.
- Csak nem börtönőr voltál? Vagy szökött rab?! Tudtam, mindig is gyanús voltál!

Kezéből fegyvert formál, mintha lőni akarna, de aztán a hajszálnyi komolyságot is eltörli a jelenetből a harapdálás majd.

- Atlanti.. ott fedezik fel épp Atlantiszt- kuncog az elszóláson(?)
- Sokan lehetnek az Indiai óceánon, de hé kalóz! tarts számon rendesen mely kikötőben milyen szeretőd van, mert egyszer tényleg kivájják a szemed feldühödött nőszemélyek. És én nem védelek, meg nem, nem -rázza a fejét határozottan- jogos lesz, majd kapsz tőlem egy csini szemtakarót.
Nevet most már ő is. Kacagásának aláfestése a vidám kis görög dal a másik szobából.

Az anyja... mindig is rejtély volt számára. Miért szerettek egymásba a szülei a különbözőség ellenére, és miért szült három gyereket az anyja, ha aztán a tenger fontosabb volt neki. ÉS bár számtalan nagynéni és nagymama nevelte őket, ha komoly baj volt mindig maguk mellett tudhatták őt. Talán így működik az anyai ösztön.
- Oh én így születtem, Cassiopeia Makacs Tatopolusz a teljes nevem.

Kihúza magát büszkén, talán elég volt már a támadásból, vagy csak épp kéztávon kívül van a lehetséges börtönszökevény. Inkább besegít az elpakolásban, szokatlanúl tele lesz a hűtőszekrénye. Noha ezentúl nem is rossz ötlet így tartani, lesz ideje itthon enni. csak meg kéne tartania a "szakácsot" is valahogy.

Megelégszik most azzal, hogy a formás hátsót szemléli amíg a férfi mosogat. Az biztos, szívesen lenne most a tányérok helyében, hogy vele locspocsoljon Theo a meleg habok között. Hmmmmm. Az apró kis sóhaj ki is szalad a száján, és hogy mentse a helyzetet visszakanyarodik a filmes témához.

- Mondjuk Irene Papast kedvelem, az Odüsszeában fergetegeset alakított.  Ami amúgy vicces, mert Amathea meglehetősen hasonlít rá- krezdi a kívánt beszámolót a maga módján a barátnőitől.

- Ő orvos Kerkyrán, nem is sokat csodálkoztam a választásán, mindig is nagyon okos volt és ott segített ahol csak tudott. Képzeld a hobbija hogy állatmenhelyekre jár kutyákat sétáltatni. De rendszeresen pótmamiskodik cicababáknak is. Nem értem ezt hogy bírja a beosztása mellett.

- Biából meg közgazdász lett, ami számomra eléggé unalmasnak tűnik, de ő élvezi a számokat, azt szokta mondani, olyan az egész mint egy nagy keresztrejtvény, vagy mintha az enigma kódot kéne megfejtenie.


Közben többet is tesz a nézelődésnél, a lögybölést meghagyja Theónak ha már úgy is vizes a keze, de a törölgetést végül csak kézbe veszi. Tud beszélni miközben jár a keze is.

- Amikor elváltunk -kuncog- tettünk egy ígéretet, aki előbb megy férjhez az választ helyet a lánybúcsúnak és a többiek fizetik. Úgyhogy a pasizás nálunk mindig fontos téma, egyfajta verseny ez. nehéz drukkolni, hogy a barátnőd megtalálja élete szerelmét, miközben ellendrukkerkedsz, hogy te legyél az első mégis csak.

Még mindig mosolyog közben, ahogy helyükre kerülnek, tányérok bögrék és csuprok. Látszik, hogy nem gondolja komolyan azt az ellendrukkolást, vélhetően egyikük sem. Ez olyan verseny ahol veszteni is öröm.

Nem elérhető Thyriel

  • Spirit of Love
  • Administrator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 1614
  • Aktivitás:
    19%
  • Karma 5
  • Daughter of Arquiel
Re:Cassiopeia Tatopulosz
« Válasz #50 Dátum: 2019. Május 15. 09:45:38 »


Görögország, Athén, Keracini
1999. július 21. – 1. nap

Szerda – Reggel

Hangulatkeltő - kis hazai hangzás



Theo /Görög/ Végig-száguldhass vinnyogva a városon? – tippel ártatlan arccal, majd a kérdésre csak pici somolygós vállvonás, hogy aztán a gyanúnál felemelje mindkét kezét – Mindaddig ártatlan, míg az ellenkezőjét be nem bizonyították! – témaváltás után pedig – Meglepődnél! Igaz, ha megtalálják, sokkal inkább az a kérdés, hogy őrzi e valami vagy egyáltalán jó e az, hogy felfedezik. Ez pontosan olyan, hogy mi a jobb, ha a minden kikötőben van egy vagy több, vagy mindentől függetlenül tudnak egymásról és versenyeznek a kegyeimért? Kinek milyen kincset adjak! – nevet jóízűen, majd kacsint – A szemfedő csak még vonzóbbá tenne! – közli magabiztosan, majd kérdez – Nem védenél meg? Pedig igen sokat bilincselhetnél! – mosolyog – Igen, ilyennek ismertelek meg, csak nem mindig a megfelelő dolgokban vagy kellően makacs. – marad vidám, miközben zajlik a tisztítási rituálé, neked pedig a bambulásé egészen addig, míg – A Navarone ágyúi jobban tetszett, de az biztos, hogy érett nővé vált, majd idős (73 éves épp) korára is megőrizte a szépségét. – amely állítás mellett akkor is kitart, amikor megemlíted a barátnőd mennyire hasonlít rá – Tehát egy doktornő! S nem csak intelligens és művelt, de még szép is! Hm… - pillognak rád, hogy bizony vetélytársad lett – Nem beszélve arról, hogy állatbarát! – látod eljátszik a gondolattal, valamilyennel, aztán a másik barátnődnél – Nagyon száraz téma ez a közgazdaságtan. – érzed, hogy nem is nagyon érdekli, de ettől függetlenül természetesen odafigyel rád és nem ad hangot annak, mennyire nem szereti az efféle dolgokat, tiszteletben tartja – Nocsak, nem volt jobb nézni? – lebuktál, de leginkább szórakoztatja a dolog – Szóval bajban vagy. – állapítja meg a fogadásra, de érzed csak csipkelődik – Remélem tettél félre, mert Amathea lesz az akinek fizetned, fizetnetek kell! – nevet – De talán a legérdekesebb egy kettős vagy hármas esküvő lenne! – dobja be a dolgot

Nem elérhető Culebra

  • Újonc
  • *
  • Hozzászólások: 75
  • Aktivitás:
    10%
  • Karma 0
Re:Cassiopeia Tatopulosz
« Válasz #51 Dátum: 2019. Május 16. 14:25:34 »
- Nocsak, te is hiszel Atlantiszban? -Minden helynek megvan a maga misztikuma, a skótoknak a Lochnessi szörny, a Himalájában a Yeti, errefelé pedig Atlantisz. A legendának valós alapja kell, hogy legyen, de hogy végül is mi az igazság azt senki nem tudja igazán. Pedig jó néhány "titkos társaság" véli magáénak a tudást vagy Atlantisz helyének ismeretét. Ő A maga részéről szkeptikus, persze a romantikus része kedveli a legendát, a tudós viszont azt mondja: mutasd a bizonyítékokat. De nem zárja ki teljesen egy elsüllyedt város létét, az elmúlt században, sőt dekádban is csodaszámba menő dolgok kerültek elő a tenger fenekéről.

- Miért vagy benne biztos, hogy egymással versengenénk? Inkább elkapnánk közösen, és megosztoznánk rajtad. És akkor, hány nőre is kéne reggelit készítened tengerész? Tucatra vagy százra? Bírnád az iramot vagy inkább a kegyelmünkért esedeznél? -csak évődik, játszik a férfivel, mint mindig, mint a Nagy Eső előtt.
-Hoppácska, lebuktál!  Vagy csupa férfi szeretőt tartasz szerte a világon? Mert akkor senkivel sem kell versengenem, kivételes vagyok!- pördül és piruettezik, meg is hajol a végén, amolyan igazi balerinamódra, kecsesen. élvezi a bohóckodást, az előbbi gondokkal terhelt beszélgetés sötét fellegei tovaúsznak. Mindaz a probléma aminek megoldásába nem kezdhet bele csak nyomasztó, nyúlós teherré válik számára. Ezt söpri el most a rögtönzött előadással, széken és padlón, hajlékonysága talán meglepő lehet.

-Hümm.. végül is tudod a legjobb barártnők mindenen megosztoznak, majd megkérdem Amát, hogy beszáll-e harmadiknak... vagy épp negyediknek. Nicandros biztosan nem ellenezné? !- nyújt nyelvet és pislog álságosan a tányérpakolás közben.- Tudod, hogy nem tudok sokáig megülni a fenekemen, a feletteseim rendszeresen a szememre hányták.

Bekerül az utolsó tányér is a helyére, a helyi népszerű énekes pattogós hangja fogja inspirálni. A törlőkendővel ejti rabul  Theo derekát, hogy rögvest táncra kérje. Az apró konyhában túl sok hely ugyan nincs, de talán pont elég, hogy pár percig élvezzék a zenét és a mozgást együtt.

Nem elérhető Thyriel

  • Spirit of Love
  • Administrator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 1614
  • Aktivitás:
    19%
  • Karma 5
  • Daughter of Arquiel
Re:Cassiopeia Tatopulosz
« Válasz #52 Dátum: 2019. Május 16. 20:50:30 »


Görögország, Athén, Keracini
1999. július 21. – 1. nap

Szerda – Reggel, kora délelőtt

Hangulatkeltő - kis hazai hangzást követő szenvedély



Theo /Görög/ Hogyne hinnék, sok űrhajóst hozott haza biztonságban! – válaszolja teljesen komor arccal, majd ha bármi módon is komolyan vennéd elneveti magát – Ami azt illeti Atlantis pont annyira életképes, mint Kumari Kandam avagy Lemúria, esetleg az Amazonok Szigete maga: Themiscyra. Hiába nézel így, egy kalóznak ismernie kell a Hét Tenger minden fodrát! Arg, arg! A titka a mienk, Sinbadé és a leszármazottaié, Fekete Szakállé és a többi bitang gazemberé! – mosolyog vidáman, és azon vagy, hogy talán hinni akarsz neki – Ha azok a pápaszemes okos-tojások csak sejtenék hol van igazából, akkor már rég kifosztották volna! – közli egy pici vállrándítással, miszerint a titok, titok marad. Aztán: Mert ellenállhatatlan vagyok és az embereknek az kell amit nem kaphatnak meg! – mosolyog rád és lehet ezzel bizony betalált – Edzett vagyok! – közli, hogy tudna elég reggelit készíteni – Csak vásároljanak elég alapanyagot. – jegyzi meg és aztán rejtélyes mosollyal nem árulja el a szeretők nemét, így izgalmasabb – Te… - áll meg pillanatra – Mindig is az voltál. – jegyzi meg, hogy te bizony különleges vagy! Aztán mosogat tovább, így csak a mozdulatsor végét kapja el – Nem gondoltam volna, hogy táncolnál. – jegyzi meg óvatosan, elvégre a bokád messze van az egészségestől. A témaváltást ő is üdvözli – Nincs ellenemre, de akkor le kell mondanod arról, hogy te nem nyitsz a saját nemed felé. – közli szelíden, miszerint nincs tabu! A barátnődnek sem – Nem fogja ellenezni. – mondja nyugodtan és érzed, hogy emögött valami még van, de azt is, hogy nem most fog kiderülni

Aztán rabul ejtesz és rosszalkodsz, aminek hatását magad is érzed, talán öngól ez, főleg amikor elkapják a fenekedet és szoros táncba vinnének… helyett, finoman arrébb tesznek nevetve, mikor meglepett arccal pillogsz fel, hogy a zenéhez méltó táncra perdüljetek és élvezzétek amíg a rádió másik zenére nem vált. Lassan indul, de már az elején is rezeg a kis rádió a basszustól, ami a szívek ütemére dobban! Az egész visszafojtott feszültséget sugároz, olyan ősi ütemet, amire a csípők könnyen találják meg a megfelelő mozdulatsorokat, ha enged az ember fia és lánya efféle csábításnak. Nem beszélve a női hangról, mely arra bíztat, hogy kövesd őt, hogy a férfi is csatlakozzon és szinte kirajzolódik előtted, ahogy megindul a háló felé és csalfaként int ujjaival, hogy kövesd őt! Szinte látni, ahogy lehullik a finom selyemruhája és a kirajzolódó test…

Mindez persze csak fantázia, de a zene kitartóan dobol a fülekben, járja át a testet és csal közös mozdulatokra…

Nem elérhető Culebra

  • Újonc
  • *
  • Hozzászólások: 75
  • Aktivitás:
    10%
  • Karma 0
Re:Cassiopeia Tatopulosz
« Válasz #53 Dátum: 2019. Május 17. 14:42:16 »
Először rámered Theóra, hogy kerültek hirtelen az óceán mélyéről az űr végtelenjébe, aztán egyszerre kacagnak fel.
- Én biztos vagyok benne, hogy ennek a legendának is van valóságalapja, csak úgy mint az Amazonok szigetének. Noha a valóság közel sem annyira lehet romantikus, mint amiről a mai legenda szól. Az amazonok, vagy nők szigete is létezett. Eredetileg azokat a nőket űzték oda akik kényelmetlenné váltak a férjeiknek, majd azokat akik nem voltak elég termékenyek. persze nagyjából semmi felszereléssel, így akik túlélték a kezdeteket a legkeményebb nők voltak, nem csoda hát ha elterjedt a legenda róluk, felvették a versenyt harcban bármely férfival.

Aztán villan a a szeme, vagy talán csak a villám fényét tükrözi, de meghül a hangulata, szavai is. Theo ismét egy érzékeny pontjára tapintott, de nem a jó értelemben.

-Nem, az okostojás tudósok, nem fosztják ki a helyeket amiket ismét felfedeznek. Miért volna jobb helye egy kerámiának a tenger fenekén, mint egy múzeumban ahol bárki megnézheti, ahol megérintheti őt a történelem, a múltunk? -A szenvedély a hangjából szinte szúr. Bár nem töltött sok időt az anyjával, amit mégis annak minden percét magáénak tudja. osztozik a szenvedélyében, az sem lehetetlen ezt a temperamentumot nem az apjától örökölte.
- Akikre te gondolsz azok a fosztogatók, a valódi kalózok. Sokszor a tudósok után mennek, ezért is tartják titokban a feltárandó helyeket. De számtalan alkalom van, hogy mire eljutnak egy ókori roncsig, addigra már szinte semmit nem találnak, aprópénzre váltotta a felbecsülhetetlen múltat néhány mocsok.
Ha nem a saját konyhakövén állna, bizony ki is köpne. Semmivel se tartja őket többre mint kistílű fosztogatókat az utcán.


Néhány tányér hangosabban csörren a helyén, aztán oldódni fog a hangulat, hogy szinte nyoma se maradjon. talán a jókor jött bók teszi.

-Még kislányként, szerettem volna balerina lenni, de nem voltam elég tehetséges, vagy csak elég kitartó. Nem is tudom megmondani hogyan, kikopott a tánc az életemből, más érdekelt.  A ruganyosságom megmaradt, elég jó testi adottságokkal rendelkezem-hogy kissé kétértelműre sikeredett ez a megállapítás, cseppet se bánja.

-No, nem, nem nem.. ezt te sem gondoltad komolyan!- rázza a fejét határozottan, fekete felhő lesz az arca előtt, ahogy a hajszálai kendőzik vonásait. Nevetésében lesz valami kényszeredettség. Meglehet nem akkora vadóc, mint elsőre látszik, avagy valami nagyobb titok lappang a háttérben.

Aztán belefeledkezik a táncba, a férfi tekintetében elveszik. Nincs konyhakő, sem vihar. Mély tő tükrén jár csábtáncot két lidérc az éjszakában. Hívják egymást, csalják egymást, a csillagokat, a világot. Talán nincs is zene, a szív veri a ritmust, s magától mozdul a kéz és a láb. Ősi ösztön, az első sámánok esőtánca, az első asszonyok dala a vajúdó körül. Az élet és a halál körforgása, a végtelen.



Nem elérhető Thyriel

  • Spirit of Love
  • Administrator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 1614
  • Aktivitás:
    19%
  • Karma 5
  • Daughter of Arquiel
Re:Cassiopeia Tatopulosz
« Válasz #54 Dátum: 2019. Május 18. 12:15:26 »


Görögország, Athén, Keracini
1999. július 21. – 1. nap

Szerda – Reggel, kora délelőtt

Hangulatkeltő - A csend hangja



A hangulat vidám, az a korábbi kellemetlenség szinte meg sem történt! Odakint ugyan még pokoli az időjárás, de idebent az ilyesmi senkit nem zavar. Különben is, már kétszer is dacoltatok vele, így elkönyvelhető a győzelmetek. Jóízű nevetések jellemzik a mosogatást, ami hamarabb fejeződik be most, hogy te is csatlakoztál, segítesz.

Theo /Görög/ A végtelen űr is csak egy nagy óceán! – közli, majd figyelmesen hallgat – Alapvetően a legenda azért tetszik jobban, mert több szabadságot ad, mint az, ha elfogadom, amit a történészek mondanak és valójában asszír és szkíta ősökig vezetném vissza a történetet, helyette inkább meghagyom, hogy a mitológia legyen a vezérfonalam. – mosolyog, láthatóan álmodozóbb férfiak közé tartozik – Vannak harcias nők, – pillant rád – akik rendelkeznek nem egy férfi erejével. – mosolyog, ami…


A szavaidra, de leginkább annak hangszínére, súlyára és előadásmódjára megdermed picit s bár türelmesen végighallgatja a mondandódat úgy, hogy egyszer sem szakít félbe, amikor befejezed és úgy véli nincs több amit hozzáfűznél, megfordul és megtörli a kezét, majd vissza és rád pillantva a következő szavakkal illet minden mosoly és vidámság nélkül:

Theo /Görög/ Örülök, hogy sikerült egy kalózos tréfából személyes sértést csinálnod. – érzed, hogy most nagyon sok minden lappang a felszín alatt, de nem adnak neki hangot – Korábban már sikerült egy kalap alá venned, minden átlagos férfivel, akihez csak szerencséd volt, mintha egy idegen lennék és nem a barátod, de ezzel a kioktató – itt lenyeli, inkább átfogalmazza az eredeti mondandóját – hangnemmel nem tudok mit kezdeni. Őszintén szólva, nem is akarok. Tudod van egy határ, ameddig az ember elfogadja a másik természetét, így most inkább magadra hagylak, hogy legyen időd átgondolni miket vágtál hozzám és miért. Nem jó, ha érzelmektől túlfűtve beszéljük ezt meg, később, ha már nem akarsz mindenhol ellenséget látni, akkor visszatérünk rá.

Nyugodtan indul el a kabátjáért, de te észreveszed, hogy egy-két izom megrándul az állán. Úgy tűnik nem csak neked vannak pontjaid amik érzékenyek. Ezen a ponton az ajtó is érzékeny, mert egy nagyobb széllökés belöki – és a vihar megint végigsöpör, hogy aztán hirtelen csend legyen. Nincs több szél, sem viharos, de még enyhe szellő sem. Az eső a korábbi vízözönből szelíd záporrá válik, hogy aztán megint rákezdjen.

Mire Theo eléri az ajtót – no nem azt ami kinyílt, hanem a bejáratit – még az eső is megszelídül, majd – ahogy becsukódik mögötte – el is áll. Teljes mozdulatlanság, nem siet a levegő, sem víz vagy épp napsütés, csak szürke egyhangúság van, ahogy minden melegség és vidámság elszökött napokkal és most perccel ezelőtt.

Magadra maradsz, a gondolataiddal és érzéseiddel. Akármit is szeretnél, idővel arra eszmélhetsz, hogy Kócos az ajtónál áll és kifelé néz, majd rád pillant, aztán leheveredik és fejét is a földre teszi.
Az idő visszazökken, a levegő lágyan besiet, a víz csepegni kezd, a felhők lassan tovább vonulnak…

Nem elérhető Culebra

  • Újonc
  • *
  • Hozzászólások: 75
  • Aktivitás:
    10%
  • Karma 0
Re:Cassiopeia Tatopulosz
« Válasz #55 Dátum: 2019. Május 19. 15:34:29 »
Először elvörösödik. Haragtól, megszégyenítéstől, dühtől és dühből.
- Mert te...

 Aztán mély levegőt vesz, és hagyja hogy belülre kerüljön minden érzés és érzelem. kagylóba zárja, ahogy mindig is szokta. Még utánanyúl a férfinak, de csak a keze, szeme bírja maradásra. most ebből könnyen lehetne veszekedés. Az se volna baj, utána mindig megbékélés jön, nem csak a gondolatoknak, de a hozzáfűzött érzelmeknek is elő kell törniük, szerinte. igen, mindenkinél máshol és másban vannak a határok. Az elfojtott érzelmek pedig máskor és mindig rosszkor fognak előtörni.

 Mégis hagyja elmenni a férfit most, noha valami rossz érzés ül a szívén emiatt. Mintha soha többé nem látná. mintha nem csak az ajtón lépett volna ki, de a világból is, valami másik világba.

Meglehet csak az idő változása teszi ezt ilyen élessé, a rég látott napsugarak reménye  valami reményfélét csepegtetnek az ő  szívébe is.

 - Gyere Kócos, séta. Ha már elállt ez a szar...

Ebből most valóban hosszú séta lesz, akár a partra is ha lehet, de a parkig biztosan. Ha semmi se akadályozza akkor csak estére fognak hazaérni. Sárosan, ázottan(?) fáradtan. Azzal a tervvel, hogy Kócossal együtt zuhanyzik, és elég gyorsan ágyba kerül. A holnap új lehetőségeket hozhat, ha felkel a nap.



Nem elérhető Thyriel

  • Spirit of Love
  • Administrator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 1614
  • Aktivitás:
    19%
  • Karma 5
  • Daughter of Arquiel
Re:Cassiopeia Tatopulosz
« Válasz #56 Dátum: 2019. Május 19. 17:03:21 »


Görögország, Athén, Keracini
1999. július 21. – 1. nap

Szerda – Kora délelőttől, déltájig

Hangulatkeltő - Kikötő



Amikor belekezdesz, csak szomorúság a válasz, de mire lenyeled a dolgot, addigra már a kijárat felé haladnak. Kinek volt igaza és miben? Talán neked, neki vagy mindkettőtöknek? Esetleg senkinek sem és az egész csak egy nagy félreértés az ébredés óta egyre gyűlő feszültségből? Talán tényleg jobb, ha mindenki külön utakra megy és nem lett békülős, mert akkor lehet nem csak a kinti vihar szedi szét a lakást, hanem ti is?

Elengedted és elzárod a többi közé, oda, ahol évről-évre egyre több és több fogoly van. Míg te ezen dolgozol, addig Theo az ajtón és mikor azon tűnődsz, hogy mikor tör fel minden, addig az ajtó picit nyikorogva csukódik és egy halk kattanással teljesen bezáródik. Végül senki nem változtatott a döntésén, elhatározásán így magadra maradsz Kócossal.

Kemény gondolat az, hogy esetleg végleg elhagytak, hogy magadra maradtál, hogy Theo ennyi hónapon át kitartott veled, de most egy másik, kevésbé kaotikus világra vágyik. S míg a gondolat egyre erősebb, úgy érkezik egy apró fénysugár, picit nedves, furcsa is, míg nem rájössz, hogy csak Kócos az, aki nedves és hideg nózijával bököd.

Odakint a vihar – mely már egy hete vagy több is – tombolt, de most mintha kifáradt volna, elfogyott volna az ereje és most engedne végre a napsütés folyamatosan tomboló erejének. Igaz, még nem tudta áttörni a fellegeket, de idővel az is elérkezik! Most épp Kócos az, aki szavaidat követően elszalad, majd a pórázzal tér vissza, leül és várja, hogy elvedd tőle.

Elhagyod a lakást hű társad oldalán, aki nyugodtan kutyagol melletted a kikötőbe, ahova beletelt nem egy, de több percbe míg leértetek. Itt Kócos terve az egyik móló lenne, miközben a szinte teljesen kihalt. Szinte, mert azért van itt valaki, aki azon a bizonyos mólón áll, melyre Kócos igyekezett. A kutyus odaszalad és egyből pacsira emeli a mancsát, mire a férfi nevetésének hangját sodorja feléd a szél.



Idegen /Görög/ Üdvözöllek! Elvesztetted a társadat?

Vidám kérdés, majd körültekintés, valószínűleg téged keresnek. S amikor megpillantanak, előbb letekint a kutyusra, mondd valamit, majd mindketten megindulnak feléd.

Nem elérhető Culebra

  • Újonc
  • *
  • Hozzászólások: 75
  • Aktivitás:
    10%
  • Karma 0
Re:Cassiopeia Tatopulosz
« Válasz #57 Dátum: 2019. Május 20. 14:00:06 »
Egyáltalán nem bánja a hosszú sétát, mit sétát? kocogást. Hagyja, hogy a szél belekapjon a hajába, bebújjon a ruha alá, mint incselkedő szerető. Ahogy Theo tehette volna.

Majd ez a gondolat is szétfoszlik, mint a lassan oszló köd a parton. hamarabb érzi meg a sós illatot, mint, hogy meglássa a végtelen kékséget. jólesett a futás és itt ahol nem fenyegeti semmi veszély elengedi a kócost, azt se bánva ha úszik egyet. Tudja, hogy hívó szavára mindig visszajön, teljesen megbízik benne. Így tesz akkor is amikor az idegennel barátkozik, s ez a barátkozás már az ő irányába is bizalmat szavaz az idegennek.

Hogy az ismeretlen van pont a mólon amit Kócos kiszemelt, vagy valamiért pont hozzá futott oda, egyelőre nem tudja; Az sem lehetetlen, hogy a valódi gazdi egyik ismerőse, s íly módon Kócosnak is barátja.

Megvárja a kettőst a móló végén, könnyedén támaszkodva az egyik oszlophoz. Az előbbi futástól még enyhe pír van az orcáin, s mellkasa is sűrűn emelkedik. A legutolsó amivel törődött, hogy melltartót vagy kabátot vegyen. Most beleborzong kissé a hűs szélbe.

Megfogja várni, hogy a férfi elég közel érjen, egy kedves mosollyal és egy könnyű üdvözléssel

/Görög/- Hello - fogadja majd, de megvárja, hogy amaz szólaljon meg legelébb.

Nem elérhető Thyriel

  • Spirit of Love
  • Administrator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 1614
  • Aktivitás:
    19%
  • Karma 5
  • Daughter of Arquiel
Re:Cassiopeia Tatopulosz
« Válasz #58 Dátum: 2019. Május 25. 13:36:56 »


Görögország, Athén, Keracini és Pireas
1999. július 21. – 1. nap

Szerda – Dél körül

Hangulatkeltő - Kikötő



Valószínűleg a reggel hangulata és lehetőségei még hosszasan kísérnek téged sétád során, de egy valaki biztos, hogy végig melletted van. Nos, igazából néha, de a közeledben az biztos! Kócos lelkesen szaladgál, szimatol és persze intézi a dolgát ahol éppen úgy dönt megfelel, de lehet néha egyszerűen csak területet jelöl? Elég élesen kijelölted a te területed ami Theo ajánlatát érinti, de vannak dolgok amikre egyszerűen nem vagy hajlandó! A kérdés már csak az, hogy Amathea mennyire lenne nyitott, mert lehetséges lenne, hogy egyedül te vagy a kakukktojás?

Először egy háromfős gyengédség bukkant fel, majd te magad bővítetted négyesre, de bizony vannak dolgok amiket senki kedvéért nem tennél meg! Nem amíg van választásod! Ilyen ez a másik nővel való… a gondolattól is kiráz a hideg (?) és fázósan megdörgölöd magad, de lehet, hogy csak a magány érzete okozta. Nincs itt Theo, sem az erős és biztonságot adó karjai, hogy az ölelése és illata sem. Az időjárás is úgy dönt, hogy elég volt a viharból és kezd egyre melegebb lenni, aminek következménye, hogy igen csak párás lesz az egész, mely kíméletlenül lecsap mindenkire.

Ez egy másik pokol.

Észre sem vetted és bicegve futottál, de a bokád később ezért még kíméletlenül meg fog kínozni. Nem úgy Kócost, aki máris új barátra talált és a férfi – mert bizony jóképű-egyértelműen az – is barátságos a kutyussal. Jól megdögönyözi, ölelgeti a négylábú barátodat, aki korábban pacsit adott és később a fejét fúrta vagy épp hasát mutatta – adva neked némi bundaápolást későbbre – hogy végezetül leheveredjen mellette, míg te is odaértél. Közelebb érve sem tűnik ismerősnek, de valahogy nem hagy nyugodni a tudat, hogy bizony már láttad ezt a férfit valahol.

Végül odaérsz a móló elejéhez és nem sokkal később a kettős is. A férfi tekintete ilyen közelről egyértelműen téged kutat, mosolya töretlen és megsimogatja Kócos buksiját, aki megnyalja a kezet, majd melléd üget és ott foglal helyet. Későn, de feltűnik, hogy a heves légzés azért nem maradt hatástalan és bizony el-elcsábította az idegen figyelmét. A második ami feltűnik, hogy minden úgy tapad rád, hogy ebből bizony később talán megint fürdés lesz, nem beszélve arról, hogy a vékony anyagnak és didergésnek más látható nyomai vannak, ami általában azért nem hagyja hidegen a férfiembert.

/Görög/ Öröm látni, hogy Aphrodithe megtisztelte a partot szépségével, hogy megörvendeztet minket egyszerű halandókat, két és négylábúakat egyaránt! Úgy vélem a közelben találunk néked nektárt, mellyel szomjad csillapíthatod! – ajánlja fel jókedvű-vidáman – Theias vagyok, szolgálatodra úrnő! – hajol meg mélyen és mikor újra rád pillant, már karját nyújtaná, elfogadod e

Nem elérhető Culebra

  • Újonc
  • *
  • Hozzászólások: 75
  • Aktivitás:
    10%
  • Karma 0
Re:Cassiopeia Tatopulosz
« Válasz #59 Dátum: 2019. Május 26. 11:31:28 »
Először úgy éri a szokatlan üdvözlés, mintha a hullámok csaptak volna át rajta. Mondjuk amennyire csurom víz, az érzés nem csak a lelkét, a testét is átjárja. Már-már ösztönösen visszabújna a jól ismert kagylóhéjba, s feje nemet is int. Ám ezt pont nem látja a férfi amikor meghajol. Mintha Cassi agya és szíve épp összeveszne odabent, a kezét nyújtja belekarol az ismeretlenbe. ~Theias...Thei.. Theo.. az istenekre! mi történik ma körülöttem? ~
Ahogy a vihar elmúlt és megváltozott a levegő úgy tetszik a pár órája történtek is teljes lezárást kaptak, addig legalábbis amíg Pandora szelencéjét újra ki nem nyitják a szívében. Még el kel majd döntenie kin is lepődik meg jobban, a lehengerlő stílúsú Adonison ~hümm még Theonál is helyesebb~ önmagán aki ily könnyedén adja meg magát, vagy Kócoson aki az idegenekkel elsőre mindig bizalmatlan. ~Kócos...ismeri a férfit, megbízik benne~
/Görög/ - Cassiopeia. Hívj Cassinak, az úrnő túl hivatalos- megy bele a játékba egy könnyű kacsintással és egy újabb mosollyal. Bizony az első lépésekhez  rá is kell támaszkodnia a férfire, biccen a boka és nyilal,  megint nem figyelt oda rá.
-Találkoztunk már? A név ugyan nem ismerős...- Pörgeti az emlékeket, igazán kínos lenne egy gyanúsítottal karöltve sétálgatnia. De semmi ilyesmi nem rémlik fel.