Egy Anubliei történet

[Sol]

Sageor Cardal

A fogadós kérdésre elmondja, hogy az istálló a hajóval szemben található.
Sageor egy biccentéssel jelzi, hogy tudomásul vette.

- Sört? Milyet? Barna, Gorviki világos, Tarini esetleg Pyarr édes?

- Barnát. - jön a kurta válasz. Majd a pultra teszi a sör árát és hét ezüst tallért a szobáért.

***

Sok régi emlék. Külön-külön is összeköti őket. Mégis van egy közös pont: Nerin.
Pár másodpercre szinte nappali fény szűrődik be kintről. Nyomában hatalmas mennydörgés. S mintha ez nem lenne elég, hogy a trióba fojtsa a szót, az ivó felbolydul, mint egy méhkas. Valami történt odakint. Végre valami. Aztán amilyen gyorsan jött a lelkesedés, ugyanolyan gyorsan le is lohad ...

- Nos, Urak! Mikor akarjuk felkeresni azt az akasztófára való Nerint? Még most az éjjel vagy a hajnal első fényénél? - elnéz a pult irányába - A kocsmárost kérdeztétek már további érdeklődők felől ... Ki tudja ki mindenkit csődített még ide?!

[kalidar]

Braquo Labreo

A fogadóstól elhangzott információk alapján úgy gondolja már meg tudnák találni az említett barátjuk vityillóját.
A menydörgésre szeme sem rebben,nem úgy mint az ivó közönségének nagy részének,akik egy emberként tódulnak a kijárathoz...
...villám hasította ketté a fát....semmi különös...

Sageor kérdésére végignéz a társaságon:

-Én amondó vagyok akár most is mehetünk,ha nagy kalamajkában van az a lókötő nem fogja bánni ha az ágyból ugrasszuk ki.
Azonban van egy gyanús eleme a küldött levélnek, említ benne egy ritka dohány fajtát amit együtt pöfékeltünk...viszont emlékeim szerint Nerin mindig is csak a saját maga által szárított és ízesített "torokkaparókat" szívta.
Nem tudom mire vélni de elképzelhető hogy valami figyelmeztetésnek vagy figyelemfelhívásnak szánta.
Nekem nincs ellenemre a kinti vihar,ha Titeket se zavar el is indulhatunk...csak legyünk nagyon óvatosak.
Azt nem kérdeztem hogy érdeklődött e más is felőle...de távozóban megtehetjük...


Közben a fogadó népe lecsillapodik,nehogy segíteni kelljen odakint valakinek.

[Quator]

Urgh Darg

*A társalgást egy hatalmas dörrenés és villanás szakítja félbe. Urgh az ajtó felé kapja a fejét és ösztönösen rámarkol kardja markolatára, de a szájtáti népség már ott tolong a bejáratnál, így nem ítli veszélyesnek a helyzetet. Ha az lenne, már mindenki sikoltozna, meg szaladna szerte-szét... emberek.  *

- Induljunk most.

*Vágja rá a kérdésre az énekmondó. Nem kenyere a körülményesség és a türelem sem. Amit meg lehet tenni most azonnal, azzal minek várni másnapig. Ennek megfelelően már áll is fel az asztal mellől és fordul az ajtó felé.*

- Braquo, mutasd az utat. A többit meglátjuk, ha már ott leszünk Nerin házánál.