Kevham Tadhar
A magán uralkodni képtelen erv fickó feje - egyik pillanatról a másikra - rikító piros színűre vált. Mindenki azt kapja, amit megérdemel - tartja a mondás.
Azonban a tiad tartózkodik attól, hogy megbámulja a nevetségessé vált férfit, neadjisten jelét adja annak, hogy jól szórakozik rajta. Azért mert a másik tapintatlanul viselkedett, az még nem menti fel őt, hogy megfeledkezzen magáról.
Ez a kis közjáték annak a jele, hogy nem pusztán fegyverforgató társaságba keveredett Kevham, valaki közülük ért az efféle praktikákhoz is. Egyelőre túl kevés információ áll a rendelkezésére ahhoz, hogy bármilyen következtetést levonhasson az illető kilétére vonatkozóan. Mindenesetre intő jel a slan számára, hogy figyelme egy cseppet sem lankadhat, váratlan dolog bármikor történhet.
Ennek megfelelően a bemutatkozásoknál figyeli társai arcmimikáját, hanghordozását, testbeszédét ... [Lélektan 1. fok]
A magát Rashan-nak mondó férfi elhallgatta vezetéknevét ... amire nyilván megvolt a maga oka. Vagy nincs neki... Kevham erioni tapasztalatai szerint utcakölykök, alvilági figurák sajátja a "csak keresztnév" ... Vagy álnevet használ, ami megint csak megkérdőjelezi a szándékait ... Vagy csak úgy vélte, hogy kedvezőtlen lenne a megítélése, ha tudomásukra hozná családnevét, származását ...
Mindenesetre korai még pálcát törni felette.
A csapat létszáma tovább csökken, amikor Morik, a Kapitány segédje "leleplezi" a csuklya rejtekébe burkolózó suhancot.
De legalább megpróbálta. Bátor kiskölyök.
Kevham bátorító mosolyt küld felé, bár tisztában van vele, hogy a "kudarc" felett érzett csalódottságot nehéz ennyivel feledtetni.
A hosszúéletűt követően, utolsónak a sorban ő is bemutatkozik.
- A nevem Kevham Tadhar, a Tiadlani Hármas Királyságból. Mint azt a Kapitány úrnak is jeleztem, a munkáját vagyok hivatott segíteni, így természetesen részt veszek a nyomozásban és az elkövetők kézre kerítésében.
A díjazás említésére a szeme sem rebben. Az elf a bírák embere. Ha jó a feltevése, akkor őt sem hozza lázba az összeg. Viszont a többiek jó eséllyel anyagi lények, akiket csörgő aranyakkal a legkönnyebb motiválni.
Arcor cirn Dennirwen kérdésére megvárja, hogy minden jelenlévő feleljen - ha akar - és az eddigi sorrendet tartva, utolsónak válaszol enyhe fejhajtással:
- Részemről indulhatunk.
