Szerző Téma: Hazafelé:  (Megtekintve 6773 alkalommal)

Nem elérhető Dierol

  • Global Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 3631
  • Aktivitás:
    3%
  • Karma 5
  • Digitális Nomád
    • Archívum
Re:Hazafelé:
« Válasz #120 Dátum: 2018. Október 11. 19:49:12 »
Hrissi Al Shard

Ahogy megütögetik a vállát Hrissi kissé meglepetten pördül meg, felkészülve a védekezésre. Amint látja, hogy Okka az, leengedi a kezét, és letesz arról, hogy orrba nyomja a váratlan látogatót. Igaz, ezt a vetkőztetés közben kissé megbánja, de amikor arra kéri Okka, hogy határozza meg azt, hogy mennyire fáj - Hrissi úgy is tesz. Azaz a nem túl fájdalmas részekre nem reagál. De amikor valóban fáj neki, akkor lefogja Okka kezét, és jeleli, hogy ezt most hagyja abba, vagy be kell majd borogatni azt a csúnya zúzódását... Mármint Okkáét.

A diagnózisra Hrissi bólint - végül is jó hírek, mert nem fog belehalni. A dobozt megszemléli - főleg ahogy Okka kinyitja, aztán ő is megpróbálkozik vele. Amikor sikerül  neki letekerni a fedelet, óvatosan beleszagol, aztán a tetőt visszatéve elteszi a tégelyt. Okka távozása után kissé rendbe szedi a ruházatát, aztán folytatja az útját. A tégely tartalmát csak akkor keni magára, ha nincs semmiféle szaga. Nem hiányzik neki, hogy a kutyák, lovak, sőt tompa orrú lovagok is megérezzék a szagát ellenszélből.
"Minden nagy kaland a rossz tervezés eredménye"

Nem elérhető Az Ezüst Utazó

  • Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 2641
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
Re:Hazafelé:
« Válasz #121 Dátum: 2018. Október 13. 10:26:46 »
Hrissi Al Shard:

Megperdültél az enyhe ütögetésre, na mégis ki lehet az éjjel közepén aki itt terem? Ez persze okoz némi fájdalmat, Okka nahát...Ez az ember úgy terem ide oda Ynev egész világában mintha állandóan a földből nőne  ki akár a gomba.
Kedvesen jó kedvű,  amit most művel azért már szerinted  tolakodó, nekiáll ingig vetkőztetni kéri határozd meg vagyis jeled el nagyjából arányosan 1 és 10 között mennyire fáj, ahol fáj.
-Ej, barátom jót akarok! Csak semmi erőszak! A borogatás meg annyit ér mint halottnak a csók!-Dörmögi Okka a lefogásra, abbahagyja. Elmondja ami számodra is jól ismert eredményt. Nem ez az első és biztos,  nem is az utolsó beszerezni jó pár ocsmány  foltot. Majd nagy gondosan előveszi a tégelyt. Érdekesen nyílik, de könnyen boldogulsz vele.
-Megjött a fuvarom, Toronban találkozunk! Ha meg nem, majd  Összefutunk!  -Egy lovaskocsi lassít nagyon lassú tempóra sétára. Szénát szállít meg néhány dolgot de nem lehet kivenni a holdak fényénél. Okka felugrik a hátuljára.
-Anili Toronban vár most dolga van! -Kiállt egy utolsót és eltűnik a sötétségben.

Nem elérhető Haldirien

  • Halacska, A Lelkes Klikkelgető
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 2579
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
  • //Ha nem írok választ, csak rivallj rám ;)
Re:Hazafelé:
« Válasz #122 Dátum: 2018. November 02. 19:39:43 »
Leanthil herceg

//Nagyon röstellem a lustaságomat, de egyrészről nem igazán értettem, mi is történt végül, másrészről kicsit megilletődtem.


Azt éreztem, hogy minden porcikám belereng abba, amikor a súlyos páncélban a földnek csapódok. Próbáltam az oldalamra fordulni de mihaszna sem volt, az izmaim a karjaimban lehet felmondták a szolgálatot...
Hangokat hallottam, mire ökölbe szorítottam a kezemet.
"Csak tudnék felkelni! Nem fogok így meghalni, tehetetlenül a világ szélén!"
Ekkor valami folyadékot öntöttek a számba. Rendkívül keserűnek tűnt, így az első pár pillanatban még megpróbáltam kiköpni, de a megállás nélkül érkező folyadékkal szemben nem volt esélyem.
Még a korábbinál is kezdett elhomályosodni a világ körülöttem. Egy pár pillanatig a sötétségben voltam, majd lassan újra minden kivilágosodott. Minden értelmet nyert...
Egy vörös indákkal díszitett mennyezetű szobában feküdtem a kemény dunyhán, felém hajolt egy nő, és a kezei közrefogták az arcomat, eszeveszett erővel préselte össze, miközben egy másik, egy lángoló hajú éppenséggel az egyik combomnál matat.
Mintha angyali kórusok énekelték volna: "Adjál csókot szép cseléd Diáána!" Valentííína Valentíííína Adjál csókot szép cseléd Diááána!"
Felkacagtam, és hirtelen el is tűnt minden, csak a lábaimnál matató tűzhajú és a fejemet szorító nő maradt meg, és a sötétségben hirtelen a nő átalakult egy kosfej kitátotta agyaras pofáját és elnyelte a fejemet. Majd a gyomrában egy vérmassza óvatos, finom mozdulatokkal simított végig az arcomon, majd a masszából kivált három fej, és az ég felé üvöltöttek, majd egy sötét árnyék jött elő és láthatatlan kezek kezdtek el ütlegelni, majd a láthatatlan testből egy vörös hajú harcosnő lett, Rosanna de Lamar, a Vörös hadúr. Aztán eltűnt, majd a hátam mögött atyám suttogó hangját véltem felfedezni, majd a drága ikerhúgomét. Végül a massza ismét megjelent és Atolla alakjába bújva lépett közelebb, ekkor a környező sötétség közelebb ért és szellemalakok tűntek elő, és a lány hangos méltatlankodással ellovagolt, engem a szellemek gyűrűjében hagyva.

Felébredve borzalmasan fájt a fejem. Meztelennek éreztem magam, és hamar rá is jöttem, hogy azért van, mert a páncélomnak lába kélt. Megpróbálok körbehordozni a tekintetem, hátha meglátok valamit vagy valakit a környéken.
"Nagy hibát követtél el, féreg."
Ha rám vársz sikolts rám.

Nem elérhető Dierol

  • Global Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 3631
  • Aktivitás:
    3%
  • Karma 5
  • Digitális Nomád
    • Archívum
Re:Hazafelé:
« Válasz #123 Dátum: 2018. November 04. 14:32:38 »
Hrissi Al Shard

Hrissi nem igazán érti hogy a magatehetetlen herceget miért hagyta magára Okka, de ugyebár nem az a feladata, hogy mindent értsen. A vetkőztetésnél csak annyit jelel, hogy ez Anili feladata volt eddig... majd egykedvűen hagyja, hogy Okka nyomogassa. A tégelyt elteszi, aztán csak int egyet Okkának a sötétben miközben az felszáll a szekérre. Amint messzebb zötykölődik, Hrissi megáll, ráérősen felöltözik, és az incognot a fejébe húzva az út menti füves területen folytatja az útját - ugyanis Okka magyarázata, hogy a lábnyomai látszódnak a porban - nem igazán töltötte el maradéktalan örömmel. Hajnalig  mindenképp folytatja a sétát - majd egy röpke reggeli után folytatja a kutyagolást. Úgy véli, hogy ha út van - az csak vezet településhez, vagy út széli fogadóhoz - ahol pár órát lepihenhet...
"Minden nagy kaland a rossz tervezés eredménye"

Nem elérhető Az Ezüst Utazó

  • Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 2641
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
Re:Hazafelé:
« Válasz #124 Dátum: 2018. November 13. 07:20:26 »
Leanthil herceg:

A hosszú és szellemekkel emlékképekkel, szörnyű képekkel váltogatva egymást sikerül felkelni. Pedig azt hitted itt halsz meg a ki tudja hol, "seholsem"! Jobb lett volna ha tovább alszol mert mintha ezer harang zúgna egyszerre, ahogy megmozdulsz.
Körbenézni? Nehézkes!
-Csak ne olyan hevesen ! Nagyon kemény ütéseket kaphattál a fejedre.-Atolla hangja halk, eléd áll, majd leül. A karján borogatás és a fején is. Viszont a halálos piros csík eltűnt.
-Minden ott van! A páncél a kardod a pajzs a sisak, meg a mi a neve?  A lobogó ami úgy néz ki mint egy zászló, meg a lovak is. Levettem mert nem tudtál volna aludni benne. Vigyáztam rá, minden megvan. Ja a sisak...hát ööö izééé?!-Atolla tényleg halkan beszél de afelé mutat ahová még csak  Inkább megmutatja majd ha eljutsz odáig, hogy felkelsz és odamész, előszed "hogy honnan van van neki?" egy kis tükröt. Megnézhesd magad. A fejed feldagadva lila barna zöld foltos, innen a fájdalom. Atolla szól megint, sajnos nem emlékszik hiába is faggatnád mert az éjjeli gyógyító  első dolga volt leitatni, a szokásos  kis repertoárját már fújod kívülről. Várhatólag majd összerakod a képet nélküle, vele...
 
 








Nem elérhető Az Ezüst Utazó

  • Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 2641
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
Re:Hazafelé:
« Válasz #125 Dátum: 2018. November 14. 08:17:49 »
Hrissi Al Shard:

Mióta Okka elment semmi nem történt. A dupla holdat napkelte váltotta, szólt arról is van szinte van egy egész nap előnyöd ha jól osztod be a tartalék élelmed mit még az "Ekemacs" nevű világvégi helyen tettél el vízzel párosítva. Felhők úsznak lassan az égen de csak bárányfelhők, nem esőfelhők legalább napszúrást se kapsz és nem is ázol el. Egyenlőre minden rendben, de azért jobb ha folyamatosan minden hátulról érkező lódobogásra azonnal azonnal felkészül az ember lehet akár a herceg is. Most elég bosszúálló kedvében lehet.
A kence amit Okka adott elég jó fájdalmat alig érzel és a foltok se látszanak, alig...! Valamit tudhat.

Nem elérhető Haldirien

  • Halacska, A Lelkes Klikkelgető
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 2579
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
  • //Ha nem írok választ, csak rivallj rám ;)
Re:Hazafelé:
« Válasz #126 Dátum: 2018. December 21. 08:50:39 »
Leanthil

Rendkívül fáj szinte minden porcikám, csak furcsa képekre emlékszem. Valami orgyilkos támadt rám, és kiütött. De akkor miért vagyok életben, és mégis milyen orgyilkos merne megtámadni? Az északiak Embervadászokat küldtek utána, ő pedig észre sem vette őket?
Hiába minden próbálkozás, nem igen tudom összerakni az összképet. Megpróbálok körbenézni, felülni, bármi, de végül Valentina hangja üti meg a fülemet. A lány hangszínétől egy kicsit megnyugszom, akkor ő is megvan. Akkor mi a fenét akartak?
Ekkor veszem észre, hogy rendkívül könnyűnek tűnik a mellkasom.
A páncélom nincs meg. Kiraboltak talán? De egy láthatatlan alak miért lesz útonálló?
Végül Atolla azt is elmondja, hogy mindenem ott van valahol, így még inkább összezavar az, hogy akkor mi a fészkes pokolért támadtak rám.
Megpróbálok megszólalni, és ha sikerül, akkor a következőket mondom Atollának.
- Már jobban nézel ki. - mondom egy mosoly melett neki. Amikor megmutatja a tükrében az arcomat, elismerően bólintok.
- Pompás. Kemény alak lehetett az a valaki. Nem tudom mit akartak, de nem hiszem, hogy biztonságban vagyunk. Fel tudnál segíteni a lovamra? - először valahogy a lóra rögzíteném a páncéllemezeket, majd felüllök én is a nyeregbe.
- Induljunk haza. - mondom komoran, miközben a fejembe húzom a sisakomat. - Minél messzebb, ezek az amazonok sose fogják feladni. - majd a következőt már csak magának mormogja halkan- Bár tudnám, hogy mi a poklot akarnak... Az az átkos gyógyító hová tűnt?
Egy pár pillanatnyi csend után ismét megszólal, komor hangon.
- Sajnálom, hogy így alakult ez az egész. És megértem, ha nem akarsz a szükségesnél tovább mellettem maradni a történtek után.
- megköszörüli a torkát. - A családod már vár.
« Utoljára szerkesztve: 2019. Január 06. 12:34:56 írta Haldirien »
Ha rám vársz sikolts rám.

Nem elérhető Dierol

  • Global Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 3631
  • Aktivitás:
    3%
  • Karma 5
  • Digitális Nomád
    • Archívum
Re:Hazafelé:
« Válasz #127 Dátum: 2018. December 22. 17:04:02 »
Hrissi Al Shard

Hrissi kitartóan baktat az úton, és rendszeresen hátra-hátra fordul, hogy már kellő távolságból meglássa, ha valaki közeledne. A körülményekkel most nincs baja - az idő már-már ideális az utazáshoz. Így most kihasználva a helyzetet délidőben kényelmesen megebédel - pedig általában séta közben szokott étkezni. De most jól esik neki lecsüccsenve egy kőre hagyományos módon falatozni. A röpke pihenő alatt még megnézi a zúzódásait, de úgy tűnik, hogy nem akadályozzák kéretlen fájdalommal a mozgásban. Így elégedetten a szemle eredményével összepakol, majd folytatja az útját.
"Minden nagy kaland a rossz tervezés eredménye"

Nem elérhető Az Ezüst Utazó

  • Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 2641
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
Re:Hazafelé:
« Válasz #128 Dátum: 2019. Január 12. 05:21:37 »
Leanthil:

Pakolom a holmim, minden megvan kivéve a Kaskelloni húzó, illetve néhány ruhám ezt eddig is tudtam hiszen ebből csináltam és csinált a gyógyító tépést. A maradékokat a földön találtam meg, ebből ing már nem lesz, de azért elteszem. Összerakom a darabkákat, mint hogy még a napfény is rettentően fáj. A nyíl alakú barnás csíkot a karomon, és hogy most már semmi bajom. Leitatott kénytelen volt, lehet ő is ivott, más estben mosolyognék de most még az is fájdalmas lenne. Csak üldögélek a lovam árnyékában legalább addig nem süt ez az istencsapása! Még hogy jobban nézek ki, tán vak a herceg úrfi? Megnézem magam is a tükörben olyan halovány vagyok, mint az a bátyja aki naphosszat a tekercseket bambulja ő azért mert ki se jön a napfényre. Kiadtam a távolabbi gazosba a tegnapi mindent amit ettem és ittam, és egy fokkal jobban érzem magam, de csak egy fokkal. Már majdnem kibököm: Oldd meg a felszállást nem vagyok a cseléded! Elharapom a mondatot, kíváncsi vagyok mennyire kemény legény, mikor fog leszédülni róla, már ha megtörténik. Nem voltam magamnál nem tudom ki és mennyire verte meg, de állnak még a sorban elegen.
Én csak kantáron vezetem Vidalt elbújva a nap elől. A herceg okfejtésére csak órákkal később? Nem tudom, nem merek a napfényre lépni, válaszolok.
-Mit tudom én hová lett, ha az utóhatásokat érzem berúgtam. Ezt én is kérdezhetném, de inkább nem, mivel a vörös csík elmúlt hagyjuk!-Megpróbálok felszállni a lovamra, na megy ez!
-Keresni kellene egy tanyát láttam párat út közben, a hosszú földeken túl mindkét oldalon, a lovak már szomjasak víz kell nekik! De feladják, már ha egy amazon lány férjhez megy. Mondjuk a drága nevelőanyám ebben nagyon jó, elmehetne kerítőnőnek. Hazamegyek rendben, két nap alatt talál nekem minimum öt lovagot akiket vagy ránézésre vagy kiállásra utálhatok egy életen át. Igen a családom már nagyon nagyon vár.






Nem elérhető Haldirien

  • Halacska, A Lelkes Klikkelgető
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 2579
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
  • //Ha nem írok választ, csak rivallj rám ;)
Re:Hazafelé:
« Válasz #129 Dátum: 2019. Január 15. 13:35:59 »
Leanthil

Nehézkesen sikerül csak felállnom a földről, és amikor láttam a kérésem után a szemében megcsillanó indulatot, egy mély lélegzetvétellel igyekszem felkászálódni a lóra.
Mintha Árnydal érzékelné, hogy nehézkesen megy, és kicsit megrogyasztja a térdeit, hogy átvetve a lábamat a nyeregbe ülhessek.
Sajognak a porcikáim, de ezek eltörpülnek azon a seben, ami a becsületemen esett.
Órák telnek el úgy, hogy magam elé meredve üres tekintettel lovagolok, és bár rettegtem tőle, hogy nem sikerül megülni a lovat, úgy tűnik, hogy Árnydallal eltöltött évek visszaköszönnek, ugyanis a fekete mén szinte érezte, hogy merre kell mennie.

Atolla szótlanul lovagol mellettem, úgy tűnik, mintha ő is megfáradt volna. Rápillantok, majd visszanézek magam elé.
Egyrészt a szégyen, másrészt a bűntudat mardosott. Le kellett volna döfnöm azt a mocskot abban a pillanatban, hogy hozzá akart nyúlni a jövendőbelimhez. Mindegy... Már nem tudom megváltoztatni a történteket.
Mintha csak a gondolataimat hallotta volna, hirtelen megválaszolja a nő a pár órányi lovaglással korábban feltett kérdéseimet. - leszegett fejjel hallgatom a szavait, és mikor befejezte, némán válaszolok.
"Legalább azokat nem verték félholtra holmi asszonyok." - morogtam magamnak, majd felé pillantok, és egy halvány mosoly jelenik meg az arcomon.
- Kíváncsi lennék, ha volna bármilyen jelölt akit nem utálhatnál egy életen át... -
Ha rám vársz sikolts rám.

Nem elérhető Az Ezüst Utazó

  • Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 2641
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
Re:Hazafelé:
« Válasz #130 Dátum: 2019. Január 16. 06:50:38 »
Hrissi Al Shard:

Az első nap teljesen eseménytelenül telt el. Lovasok szekerek nem jöttek sem szemben sem a hátad mögött. Az a kence valahogy mégis csak érhetett valamit amit Okka adott mert gyorsabban szívódott fel a folt a mellkasodon mint gondoltad és a fájdalom is szinte alig érződik, ha emeled a karjaid, nem is érzed. Viszont nem biztos hogy a víz tartalék kiteszi Toronig. Csínján kell bánni vele.



Nem elérhető Az Ezüst Utazó

  • Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 2641
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
Re:Hazafelé:
« Válasz #131 Dátum: 2019. Január 31. 06:20:22 »
Leanthil:

A lovadra való felszállás vagy inkább mászás nem sikerült tökéletesre, mehetnél egy darabig mellette úgy mint a hátad mögött bandukoló kisasszony. Méltóság is van a világon ellenben ez nem jár együtt a tegnap benyert fejsérüléssel, amitől örülsz hogy az évek alatt ennyire kőkemény lett a fejed és aránylag ezzel megúsztad. Nem úgy mint Atolla aki kerülte a napfényt, olyan gyorsan adta ki magából a tegnapi vagy bármi kori ételt és italt hogy hallgatni is rossz. De legalább nincs több alkohol ha valaki ugyanezzel próbálkozna. Sokára válaszol csak és nagyon keveset, De legalább már a lován ül. Számodra félig kedvező vagy mégsem. Atolla visszamosolyog majd enyhén megrázza a fejét. Odakap a homlokához, felszisszen. Még mindig fájhat neki.
-Hogy is mondja ezt az a lantos népség? Ez ugye költői kérdés volt? Anyámat könnyű meggyőzni bármelyik pipogya fráterhez hozzáadna ha elég arany lapul a tarsolyában. Apám a nehéz eset, senki se elég méltó az ő kislányához.  Találkoztál már vele, és ha megmakacsolja magát...Senkit se fogok se utálni se szeretni se semmi mást csinálni.

Nem elérhető Haldirien

  • Halacska, A Lelkes Klikkelgető
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 2579
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
  • //Ha nem írok választ, csak rivallj rám ;)
Re:Hazafelé:
« Válasz #132 Dátum: 2019. Január 31. 21:55:29 »
Leanthil

A lovaglás nem igazán hozott örömet, ugyanis a néma csönd elősegítette az elmémet abban, hogy a sebeim fájdalmával foglalkozzon, és az ajkaimba harapva szorítottam össze a combjaimmal  a lovamat, nehogy egy gyenge pillanatban lezuhanjak az egyik oldalon.

Szinte megváltásként ér, amikor beszélni kezd Atolla, elterelve a figyelmet a sajgó porcikákról.
- Úgy tűnik, hogy nem túlságosan repeskedsz az ötletért. - szólalt meg a lován a nemes, majd ismét a lány felé fordult - Ha már ilyen messzire ellovagoltunk, nincs kedved elmenni a Fendor tengerhez? Nem hiszem, hogy még egyszer ilyen messzire el fogok lovagolni. Akkor legalább megnézhetnénk, valóban olyan szép-e a vize, mint ahogy a könyvek mesélik. Vagy akár még Abaszisz is felkutathatnánk, de csak ha érdekel.
Ha rám vársz sikolts rám.

Nem elérhető Az Ezüst Utazó

  • Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 2641
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
Re:Hazafelé:
« Válasz #133 Dátum: 2019. Február 08. 07:20:21 »
Leanthil herceg:

Atolla megint nem válaszol inkább a tájat kémleli ami neked egyenlőre kicsit nehézkes, enyhén feldagadt szemmel.
-Ott fogunk aludni!-Akár bele is egyezhetnél mert semmi mást nem látsz mint talán egy tanya, istállókkal de érdekes módon miért is van hófehérre van mázolva? Odaérve úgy is kiderül.
Atolla kifejti a véleményét míg oda nem értek az előbbi kérdésekre. Még a lováról is leszáll, hogy hosszabban tudjon érvelni.
-Nekem a házassággal nincs semmi, problémám és szívesen kipróbálom ha lehet egy életre .Nekem a mód nem tetszik, mármint...-Nagyon dühösen néz rád.
-Leszállsz magadtól a lóról vagy magam rángassalak le? Folyton belecsámpázol a búzatáblába
 egyeseknek ez a megélhetésük! Na hol tartom. A mód! Az, hogy a szülők a fejünk felett döntenek ki lesz a jövendőbelink. Nem is kell magamat venni, ott a legidősebb testvéred, vajon mekkora beleszólása lehetett ki lesz a felesége? Vagy itt vagy te!
-Rád bök.
-Lehet hogy az ütésektől kicsit kihagy az agyad, de ott voltam az eljegyzéseden, amiről nem is tudtál. Az a döbbent, arc meg az agyalás. Hogyan tudnál onnan gyors ütemben távozni? Szerinted viccből csempészett be oda a húgod? Okos nő, némi testvéri leginkább női, és anyai ráhatással már apád is megenyhült.  -Végre odaértek. Egy jól karbantartott rendház, a plafonon egy kissé csúnyára sikerült négyisten "szerű" mázolmányával. Talán egy ifjú szerzetes vagy épp öreg itt akarta kipróbálni megy e neki a festés, de nem...! Hasonlít az eredetihez így nem kenték át fehérrel. Amúgy szinte minden fehér. Kivéve az ágyakat, amik nem vasból hanem fából vannak hat darab, ráadásul tollpárna, kispárna, és a takaró is abból van, a lepedő tiszta, és fene se tudja mivel mossák de illatozik. Mintha rózsa lenne? A matrac magas és szintén fehér nincs benne rugó!  Tudnak ám élni! Annyira húz ez az ágy, de még nem lehet.
Előbb, engedélyt kell kérni rá, és ezt az íratlan vagy talán írt? Írt törvényt még Toron hercegének is be kell tartania. Két szerzetest találtok itt egy fiatalt, és egy matuzsálem korút. Az öreg sokat sóhajtozik, és a mondójában több a kérdés és az izééé mint az értelmes összetett mondat. A fiatal gyorsan a segítségre   siet.
-Menjen szépen és simogassa meg a csacsit, azt nagyon szereti! -Az öreg üdvözült mosollyal távozik,  rohanna de inkább csak csoszog.
-Nézzék el neki, 110 éves és háát itt-ott már kihagy neki nem is kicsit. Persze hogy itt alhatnak, naná, a legtöbben Toronba mentek vetőmagért, tyúkért és más lábasjószágért, malacért, meg levágható állatokért amiket   felnevelünk és..szóval értik, teljesen önellátók vagyunk.  -Atolla észrevesz valamit a falon.
-Ha meg nem sértem de azt megnézhetem?-Mutat a szerzetes háta mögé, megakasztva őt a felsorolásban.
-Az csak egy pergamen észak térképéről igaz elég részletes de miért?-Erre nem kap választ.
Atolla odamegy, de egyenlőre  még nem nem teríti ki.
-Esküvőket vállalnak e? Úgy értem nagyon kis esküvőket. Csak a párral meg a két tanúval, vagy talán még az se kell.  Megyek ellátom a lovam. -Hagyja, hogy feldolgozd az előbb mondottakat. 

Nem elérhető Az Ezüst Utazó

  • Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 2641
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
Re:Hazafelé:
« Válasz #134 Dátum: 2019. Február 10. 05:34:26 »
Hrissi Al Shard:

Második nap este felé már itt kellene lenniük, a nyakad is kezd fájni mintha ezen kívül nem lenne elég bajod. A tanyák teljesen egyformák semmi különbség sincs köztük viszont észreveszel egy épületet, nincs közel de teljesen eltér a többitől. Nincs közel, azért az kiüti az ember szemét hogy fehérre van festve az egész. Na meg a másik, áll ott egy vagy két? Dög. Az egyiket tökéletesen ki lehet venni mert a fekete színe  a csillogó páncélja elüt a nagy hószíntől, ez biztos hogy herci lova. A másik viszont fene se tudja hol van. Ellenben a búzában olyan csapás van, olyan milyen is? Első ránézésre, itt akarta valaki fitogtatni a tánctudományát. Megvan tehát a válasz miért nem kerültek el téged? Viszont másik kérdés: odamenni vagy nem?