Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt

[Thyriel]

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "Kilátó" szint


/Basic/ Akkor majd keverhetsz nekem valamit! – jelenti ki, meghagyja meglepetésnek mi is lesz az – Ezért lehetsz te a bázis parancsnok helyettesem! – vigyorog rád az okfejtésed után – Mert néha olyan okosakat is mondasz! – piszkál, de nem bántóan. Sőt(?) – Nos, való igaz már adtad tanútételét annak, hogy tudod használni azokat az emberi kezeket, de sosem árt ha felfrissíted az emlékezetemet mert a végén ha elfelejteném, talán valaki másnak adnám! – néz rád egy pillanatra erre mi a válaszod

Talán máskor egy alaposabb taktikai megbeszélés tárgya lehetne, hogy szükséges (volt) e a robbanás(ra) vagy sem, mindenesetre most a Lady úgy ítélte meg, hogy elég nagy a veszély, hogy bevesse a frissen szerzett tűzerőt! A végeredményt figyelembe véve talán bocsánatos bűn, mert a nagy dög is megsínylette és pár kisebb is alázuhant – ezekből egy-kettő elég veszélyes helyzetet tudott felvenni.

Rozsdás valóban kivágja magát, így ő hamarost kiszabadul, míg Zirni elég ügyetlen – de ezt teljes mértékben a pánik számlájára lehet írni. Reményeid másfelől valóra válnak, a Lady elég fürge – s úgy tűnik sokat tanult az első találkozásból, hogy harciasabb-taktikusabb legyen most mint korábban. Láthatóan magáévá tette a tudást amit korábban szereztetek, egyedül talán a nagy póknyanya okoz neki fejtörést. Az a böhöm mamácska, akinek figyelmét teljes mértékben sikerült megszerezni és feléd helyez egy méretes hálót és egy méregköpetet egyidőben!

[Dierol]

Corvus Latsonn

/Basic/ Rendben, de ne számíts túl savanyú dologra - mivel itt nem citromra bukkantunk, hanem valami sokkal értékesebbre! - válaszolom, de közben attól tartok, hogy egy ideig még várnia kell a végeredményre, mivel nem úgy fest, hogy a közeljövőben megfelelő alapanyagokhoz fogunk jutni.
Az emlékezet frissítésre kétkedve válaszolok
/Basic/ Jelenleg nincs  túl nagy konkurencia - utalok rá, hogy a felvázolt lehetőségtől annyira nem tartok. Közben megemelem finoman két ujjal az állát, hogy szikrázó szemeibe nézzek, és lágy kedveskedő mozdulattal néhányszor végigsimítsak az álla vonalán, és a torkán - de tudom, hogy neked sosem elég a jóból! - mosolyodom el.

A robbantás ellen három dolog szólt. Az első, hogy milyen szerkezeti károkat okozhat - de mivel nem volt lefojtva, így nem volt annyira pusztító. A második, hogy ez messzire elhallatszódik - ami, mint a bázis - sőt a bolygó! társtulajdonosaként elég nevetésges aggálynak hat. Végül az utolsó aggály az volt, hogy más, nagyobb veszély esetén még jól jöhetett volna. Bár az is igaz, hogy nem vágyom ennél nagyobb és újabb veszélyre ezen a helyen. Arról nem is beszélve, hogy az újabb veszélyeket meg is kell érni - és mintha a pókok pont ez ellen akarnának tenni...
Pár másodpercig fenemód büszke vagyok magamra. Sikerült magamra vonni őrondasága figyelmét, hogy ne a többiekkel foglalkozzon, hanem velem. Zirninek így nagyobb esélye van kiszabadulni, és a többiek is könnyebben támadhatják a böszme pókot. Ez az elégedettség pont akkor kezd el elpárologni, és némi kételynek helyt adni, amikor realizálom, hogy immár én  vagyok a célpont. Elvileg mind a méregköpet, mind a háló ugyanoda fog becsapódni - oda, ahol most állok. A háló tűnik a kisebb rossznak - s bár megpróbálok mindkettő elől elugrani - elsősorban a méregköpet az, amit megpróbálok elkerülni. Úgy tervezem, hogy utána további pár lövés erejéig lefoglalom, aztán majd meglátjuk, hogy mi történik...

[Thyriel]

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "Kilátó" szint


/Basic/ Természetesen sokkal értékesebbre… rám! – közli tényszerűen

Elcsíped a vigyorgó ajkakat, amik közül izgalmasan villannak ki a szemfogai és nyelvének hegye, amely fokozott izgatottságának egyértelmű jelei

/Basic/ Ebből a nagy dögből valami szép selymet szerezz, mert minőségi ruhára vágyom! Kényeztetni a bundámat valami egzotikusban! – de ez mondjuk a pókmama vére is lehet amennyire sejted – Ami pedig az esetleges alfahímeket illeti… nem leszünk itt örökké! – néz rád kifürkészhetetlenül, ami igen bátor így harc közben, de tőle szinte már normális – Legközelebb nyugodtan mutasd meg mit is tudsz! – fog rá a kezedre mikor a torkán van és érzed, hogy rászorít erősen miközben a tekintete csak úgy izzik, mint a levegő… és nem csak a lézersugaraktól

Aggályokon túl – jogos vagy sem az most mellékesnek hat – ott van ez hatalmas dög és néhány kisebb rohadék! Egy része már a múlté – döglötten fekszik vagy alázuhant esetleg még épp az utolsókat rúgja, de azért jelentenek annyi veszélyt, hogy nem szabad őket félvállról venni. Nem is teszitek és bizony a Kölyök, de még a kis bádogdoboz is teszi a dolgát a Ladyről nem is beszélve!

Akad némi izgalom, mert a kicsik fürgék és ragaszkodóak, a nagy meg erős és nem kevésbé lebilincselő tud lenni, ha nem kerülné el ember fia és lánya azokat a szépen csillogó selyemfonalakat, amiket pókmama hajigál egész pontosan célozva. Ugyanakkor van csáprágója arra koncentrálni, aki tényleg veszélyes és nem azokra pocsékolni a figyelmét, akik kevésbé. Ez a fajta gonosz intelligencia, amely mind a nyolc vagy mennyi szemében ott csillog semmi jót, leginkább halált ígér!

Aztán reppenek a vörös sugarak és fennmaradó két kis pók a Kölyök és az „Átkozott fémhordó” áldozatává válik, míg a te lövésed megsebzi a királynőt – aki amúgy is téged akar – így van olyan oktondi, hogy a haragjában elvakultan elnézi a párodat, aki nem átalkodik két karmos kezét szinte vállig belenyomni a „gyomrába”…

Az aláhulló bél és véresőben tobzódó Lady látványa akármit is vált ki belőled, annyira nem tereli el a figyelmed, hogy ne lenne időd befejezni amit Őkarmossága elkezdett, igaz, a fegyvered – és a többieké is – teljesen kimerül ahogy kivégzitek ezt a böszme nőstény undormányt ami uralta a Kilátót!

LEVEL UP

LEVEL UP

[Dierol]

Corvus Latsonn

Elégedetten, és büszkén pillantok rá, a válaszát hallva. Elégedetten azért, mert a ki nem mondott szavakat is érti - és büszkén, hogy egy ilyen nőstény van az oldalamon. A selyem ötletére erős a gyanúm, hogy nincs sok esély, és én sem feltétlen ragaszkodom hozzá.
/Basic/ Pedig a kevesebb neked jobban áll! - utalok arra, hogy a mostani minimálszettjénél kevesebbet is el tudnék képzelni. Az alfahímek kérdésére bólintok
/Basic/ Igaz, de máshol sem találsz nálam jobbat! - válaszolom magabiztos vigyorral.

Bár aggódtam, hogy a pókok túlerőben lesznek, és csak többedig nekifutásra tudunk végül leszámolni velük - úgy tűnik, hogy rosszul mértem fel a képességeinket, vagy a szerencsénket. A lehetőségekhez képest simán és jól teljesítettünk - aminek meg is lett a kívánt eredménye. A ragadós pókfonalat látván rájövök, hogy a Lady bizonyára nehezen tűrné azt a lassú és kellemetlen procedúrát, amivel a bundába tapadt pókfonalak eltávolítása járna. A kicsik elintézik az ellenfél apraját, míg nekünk a legnagyobb marad - amivel így is bőven van gond, de a csapatmunka ellen nem volt esélye.

A harc, és a pókok közti mészárlás időlegesen felszítja az ősi ösztönöket, és a harc csúcspontjaként a királynő elhullta sötét elégedettséggel, és nem kevés izgalommal tölt el. Miután gondoskodtunk arról, hogy még véletlenül sem fog feltámadni, az adrenalintól hajtva a Ladyhez lépek, és a győztes jogán magamhoz rántva, egy szenvedélyes csókot veszek el. Ami után rá kell, hogy ébredjek - lelombozó mód büdös kezdi el beleenni magát a bundájába. Kissé eltolom magamtól.
/Basic/ Nevezz finnyásnak, de olyankor vonzóbb vagy, amikor nem az ellenfelek testnedveiben tocsogsz - hívom fel a figyelmét arra, hogy némi tisztálkodás ránk férne.
/Basic/ Dobáljuk le a tetemeket, menjünk vissza pár órára, aztán derítsük fel a meghódított területet! - javaslom a többieknek, miközben megpaskolva a Lady hátsóját tudtára adom, hogy én miként képzelem el a pihenést.

[Thyriel]

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "Kilátó" szint (majd választás szerinti)


/Basic/ Neked szokott jól állni és ez az egyik nagy szerencséd! – vigyorog, míg a többiek úgy tesznek, mint akik nem értik/hallják – De azért aki keres, az talál! – veti oda foghegyről

Nehogy elbízd magad és úgy véled, hogy képes lenne csak azért megtenni, hogy bizonyítsa igazát. Inkább dacból, mint tényleg szüksége lenne bármilyen más jól álló dologra. Egyszerűen csak a büszkeség és ego, amolyan szabad akarat ami a legkisebb megkötést sem kezeli jól. Ellentétben mással ^^

Ugyanakkor már számtalanszor bizonyosságot nyert, hogy a kettősötök (és a többiek is) igen jól össze tud dolgozni és a lehetetlennek látszó dolgokat is képes megoldani. Ilyen volt ez a pók esemény függetlenül attól, hogy mindenkit megviselt többé-kevésbé a dolog. Illetve látod azt is, hogy nem árt újratölteni a készleteket és esetleg még az előtt egy orvosi vizsgálat a bizonyosság kedvéért.

/Basic/ Ne finnyáskodj! – közli elégedetten a csók után, tetszett neki a domináns hím viselkedés, de az elutasítás már annyira nem – Megengedem, hogy megmosd a hátam (is)! – majd ő rabol egy csókot – Amúgy te sem vagy illatosabb! – közli és valószínűleg az ő orra jobb, mint a tied – Hallottad Kölyök, te is te bádogdoboz! Tisztálkodás és pihenés! – dorombol közben neked és paskoló kezednek.

Innen már nem látjátok akadályát semminek amit elterveztetek, a fürdőhelyiségben (is) lehet elkezdni azt a bizonyos pihenést és bármelyik szobában befejezni és aztán egy jó nagyot aludni! Éhesen ébredni és tervezni, illetve végrehajtani! Az illatos páros vehet akár még egy fürdőt is, kivéve ha tetszik a pézsmaillat. Akkor nem szükséges. Ez utóbbi esetben kicsit elhúzódhat a tervezés és végrehajtás. Ellenkező mód lehet azon tűnődni, hogy mit is akartok ezután, mely terület(ek)et akarjátok felderíteni és/vagy milyen sorrendben!

Leginkább az a kérdés, hogy mit reméltek tőle?

[Dierol]

Corvus Latsonn

/Basic/ No és mi a másik nagy szerencsém? - kérdezek vissza vigyorogva, csak hogy tisztában legyek a helyezettel. De nem óhajtom a kelleténél komolyabban venni ezt a beszélgetést.

A figyelmeztetésére inkább nem reagálok, mert erre nem igazán van jó válasz.  Ellenben a felkínált lehetőségre elmosolyodom
/Basic/ Ezt el is várom! - válaszolom magabiztosan, hiszen ha rajtam múlik - biztos, hogy újra pókvértől mentesre varázsolom. Ahogy felhívja a figyelmemet arra, hogy én is vetekedek az első helyért a büdösségi versenyben, megjegyzem
/Basic/ Ám az én előnyöm az, hogy amint ledobálom a páncélt, sokat javul a dolog. Igaz, a páncélt is le kell takarítanom - látom be, hogy nem sokkal vagyok jobb helyzetben.
Visszatérve a fegyvereket töltőre tesszük, és amíg nem számít, a páncélt lepucolom. Utána a fürdés alatt van lehetőségem alaposan és mélyrehatóan megbizonyosodni arról, hogy a Lady nem sérült-e meg - majd a vizsgálatot befejezni az egyik szobában. A regeneráló alvás sem esik nehezemre a puha bundás vánkosokon, de arra ébredni, hogy bizony éhes vagyok, kissé zavaró. Így aztán egy gyors fürdés után már el lehet kezdeni a keresni a megoldást.
/Basic/ Szerintem nézzük meg az újonnan meghódított kilátószintet - hátha találunk valami hasznosat. Aztán az energiát átirányítva megpróbálhatjuk kinyitni a dzsungelbe vezető kaput, hogy az erdőben keressünk valami ehető vagy a bázison elültethető növényt - és levadászunk valami húsfélét, amit megehetünk. Az étkezés után elkezdhetünk azzal foglalkozni, hogy a bázis ültetvényét hogy lehetne újraéleszteni, és megkeresni és kiirtani a kártevőit - ha még vannak - vázolom a tervet. Van egy olyan sejtésem, hogy a vadászat ötlete a húsért nem fog komoly ellenállásba ütközni...

[Thyriel]

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, több szintű kalandozás és pihenés


Lady /Basic/ Természetesen én! – közli veled szerényen, hogy mi a másik nagy szerencséd – Még nincs vége harcnak… sok takarítani-valód lesz! – néz vidáman, de többet nem fűz hozzá, inkább – Úgy gondolom, hogy a birodalmi helyzet meglehetősen jó kilátásokkal bír – pillant fel az égre, majd vissza rád és a kis csapat megindul a lift felé…

A korábbi tevékenységek már szinte homályba vesznek – különféle eszköz/fegyver tisztítás és karbantartás (főleg, hogy a Lady ezt a két technikusra bízta) és sokkal érdekfeszítőbb vizekre evezett. A kölcsönös alapos kivizsgálást követően – ami tényleg tartalmazott némi medikai elemet-elemeket is – a bázisparancsnok hatalmas ágyában pihegve fonódva lehet beszélgetést kezdeményezni egy hosszabb és pihentetőbb alvás után, melyből nem csak a korgó gyomor ébreszt, de egy villanó cicatekintet, amit perceken belül elégedett Kandúrdorombolás követhet.

A Lady most először önzetlennek tetszik, de hamarost kiderült, hogy mindennek megvan a maga ára, hiszen a konyhába vezető úton közli veled, hogy örül annak mennyire jó szakácsot sikerült találnia! Nem kell hosszasan elemezned a helyzetet, hogy tudd (ezúttal nem te vagy a főfogás de), te fogod elkészíteni neki amit meg akar enni!

Lady /Basic/ Rendben van. Kettesben vagy vigyük az egész családot? – érdeklődik, elfogadva a javaslatot – Ami az energiaátirányítást illeti, lehet kicsit fokozni kéne a mennyiséget, hogy talán több dolog is aktiválódik, nem csak a létszükséglet. Úgy gondolom, hogy VIP szoba és Holomozi szint sok izgalmat tartogathat!

[Dierol]

Corvus Latsonn

/Basic/ Ezzel nehéz vitatkozni - pillantok rá szeretteljesen, amikor közli, hogy ő az egyik nagy szerencsém.

/Basic/ Több nyomós indok szól a rendszeres takarítás mellett. Például tisztán sokkal vonzóbb vagyok! No meg egy ex-kadét mindig adjon magára a körülményektől függetlenül -  vélem.

Hamar megállapíthattam, hogy a Lady látszólag sértetlen - de mivel nem bízhatok semmit a véletlenre - így csak intenzív tesztelés után dőlhettem elégedetten hátra megbizonyosodva arról, hogy minden rendben van.

Megérte felébredni, mert szinte azonnal úgy érzem, hogy én vagyok az univerzum közepe - hála a Ladynek. Miután kiélveztem a helyzetet, rátérhettünk a tervezgetésre - ami szintén sokkal gördülékenyebben megy, ahogy egyre többször érzünk rá egymás gondolataira.

Ahogy a folyosón utal rá, hogy legyek én a konyhatündér, töprengve pillantok rá. Nem a kéréssel van gondom, hanem azzal, hogy valóban nagy varázslat kell ahhoz, hogy a rendelkezésre álló szűkös keretekből valami ízletes készüljön el.
/Basic/ Szerintem még nem találkoztál jó szakáccsal, akinek megfelelő alapanyagok álltak rendelkezésére... - hűtöm kissé az elvárásokat. Így legalább csak pozitívan csalódhat.

/Basic/ Szerintem kérdezzük meg őket, hogy mit szeretnének. Mert bár szerintem egyiküknek sem az esőerdő a kedvenc terepe - de ne én döntsek a fejük felett - javaslom, majd az energiaellátásra - Jól hangzik, egy próbát megér! De ugye tudod, hogy a VIP szoba csak velem igazán izgalmas! - hívom fel a figyelmét a szerény tényekre. Elvégre a szobát rólam nevezték el
A konyha felé vesszük az irányt, ahol megpróbálok valamiféle ehető ételt készíteni az elérhető szegényes alapanyagok felhasználásával. Elsősorban a Lady ízlésének megfelelőt, de ha marad, akkor Zirninek és magamnak is összeütök valamit. Az étkezés után összekészülődünk, és Zirniékkel megbeszéljük, hogy ők is jönnek-e az erdőbe - vagy maradnak. Miután megszületett a döntés, némi energia átcsoportosítása után megnyitjuk a bázis kijáratát, hogy odakint feltölthessük az élelmiszer készleteinket valami ehetővel. Legalábbis ez a terv...

[Thyriel]

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "A Háremtermek" szint


Lady /Basic/ Exkadét? Most meg parancsnokhelyettes! Ezt nevezem előrelépésnek! – bólint is rá, hogy szép munka! – de a takarítást a robotokra bízom, ami meg a minket illet azt hiszem jó kezekben-mancsokban vagyunk! – jelenti ki teljes lelki nyugalommal – Ellenben van itt pár dolog, ami nem hagy nyugodni: Az első mindjárt az, hogy bár akad némi munka a hellyel, de alapvetően miért nem jelentkezett érte senki? S mi volt az a vészriadó amikor először energiát kapott az egész? Mi állította le azt a riadót, ami oly hevesen akart jelezni valamit? De ha ezeket pillanatra félre is tesszük, biztos, hogy szükség lenne még néhány egyéniségre, ha érdemben birtokolni akarjuk ezt a helyet! – fejtegeti azután, hogy elindultatok „Zirni játszótere” felé. – tudod, végül is nem volt teljesen ehetetlen, amit főztél, de azért érezhetően nem a hadtápnál voltál közlegény! – piszkál kicsit, majd – Igazából nincs baj az esőerdővel, ha sikerül helyrepofozni valami járgányt! Kérdés az, hogy annak a nyomát nem szűri e ki valami, ami csak erre vár? – tűnődik, majd vállat von – Itt sem ülhetünk egész nap, bár Rozsdás azt mondta van elég feladat itt hosszabb időre! – azért Őkarmossága érezhetően unatkozik

R2 /Bináris/ Bip-bip-beeep, bipbop. – füttyög, hogy felhívja magára a figyelmet, majd hosszasan trillázik, mint aki valamit javasol-mond.

Lady /Basic/ Azt „mondja” … szerinte a szenzoroknak adjunk egy komoly energialöketet majd nézzünk körül és ha nincs semmi fém és/vagy energiaevő lény a környéken, akkor keltsük életre az adatfolyamot és szépen olvassuk ki, hogy mit hogyan kéne meghegeszteni ahhoz, hogy hatékonyabbak legyenek a rendszerek! – rád pillant – Nem akkora hülyeség. Talán van valami a helyi ehető dolgokról, meg arról, hogy merre érdemes elindulni, ha kalandokat keresünk!

Szinte ott lóg a levegőben a ki nem mondott kérdés:

„Szerinted?”

[Dierol]

Corvus Latsonn

/Basic/ Látod? Fényes karrierem mellett elhalványodik a birodalom bármely üstökösének felívelése! - vigyorgok elégedetten. Azt, hogy végre megosztja velem a meglátásait - s nem csak a velem kapcsolatosakat - komoly megelégedéssel veszem tudomásul. Főképp, hogy nem is látok benne hibát. Újabb bizonyíték, hogy jól választott(am)…
/Basic/ A senki erős túlzás Rozsdásra. Előbb itt volt, mint mi - de értem, hogy mire gondolsz. Én arra tippelnék, hogy a bázis megsemmisülésével számoltak - vagy több évtizedes lezárással - aztán jól elfelejtették, vagy elfogytak az információ birtokosai. Elvégre annyira eldugott bolygóról beszélünk, ami nem szerepel a közkézen forgó asztrogációs térképeken. Legalábbis feltehetőleg, mert a hajó, amivel érkeztem, a bolygó miatt került ki a hipertérből. Vagy csak akciós volt az asztrogációt végző droid - vonok vállat.
/Basic/ A vészriadó pedig lehetett a korábbi zűr lecsengése. Megszűnt, mert a vészhelyzet is elmúlt már rég. Lehetett volna a vulkán, aminek a mérges gázai vagy egy lávabetörés-fenyegetés volt kilátásban, ami miatt elhagyták. De ugyanígy lehetett valami kórokozó, vagy egy orbitális pályáról a bázist becélzó csillagromboló - találgatok - A rosszabbik lehetőség az, hogy a vészhelyzet még nem múlt el, csak az érzékelők nem kapnak elég energiát ahhoz, hogy érzékeljék a baj forrását - pl. az orbitális pályán továbbra is van valami, ami a radarjel megjelenésére képes, és tüzet nyit - mélázok el, de ezt a verziót nem tartom annyira valószínűnek.

/Basic/ Azt tudom, hogy nem volt ehetetlen, de azt is tudom, hogy a finom az nem ilyen! - válaszolom - S hiába volna szükség további lelkes segítségre, azért annak vannak feltételei! Először is, egy jó szakácsdroidra volna szükség, amelyik ért a növénytermesztéshez is - utalok a bázis farmrészére - Mert a főztöm mellett csak idő kérdése, hogy mikor tör ki a zendülés. Ha megvan a - lehetőleg - jó minőségű és állandó élelmiszer ellátás, utána még egy építődroidot kellene beszerezni, amelyik teszem azt húsz tonnáig tudna terepet rendezni és pakolászni valami exovázba ülve. Fegyveresekből is jó volna pár fő - de valami kezelhetőbb fajból - semmi kedvem nyers terrorral korádban tartani őket kölcsönös bizalom helyett. Végül pedig egy-két hírszerzésre alkalmas egyén is jól jöhetne. Kém, hamisító vagy bárki, aki elvezeti a kisebb hajókat. De ez nem olyan egyszerű - talán valami civilizált helyen tudjuk csak felvenni őket, mert az itteni dzsugelben mostanra egy talicska apró majomra van csak esély. Ugyanis a statisztikai esélyeket kis csapatunkkal már a végletekig feszítettük...

Rozsdás akar valamit, de hogy pontosan mit - azt a Lady tolmácsolja. Az ötlet nem rossz, de azért tartalmaz némi kockázatot.
/Basic/ Jó ötlet! - bólintok rá - Egy pocsék reggeli után csak jobb jöhet! No meg előbb-utóbb úgyis meg kell tenni - de azért tartsuk be a fokozatosság elvét. Indulásnak a passzív érzékelőket kapcsoljuk fel, és ha ott minden csendes, akkor mehetnek az aktívak is. Nem volna jó egyből a nyakunkra szabadítani valami agresszív autonóm fegyverrendszert vagy java és gamorrai rablóhordát, ami az aktív radarjel bemérése után szétlövi a bázist velünk együtt, és szétkapja az összes elektronikus létformát - pillantok Rozsdásra - Utána pedig megnézhetjük a naplókban, hogy mit kell megölni ahhoz, hogy végre valami ehető kerüljön a tányérra. Mostanra talán már begyakoroltuk annyira a nyelvet, hogy érdemi információkat is ki tudjunk hámozni...