Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt

[Thyriel]

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "Rozsdatemető" szint


Több lehetőség is eszedbe jut, hogy mit lehetne tenni a fedélzeti számítógép diagnosztikájával és annak sebességével kapcsolatban, de a végén marad a tartaléktempó. Manuálisan átnézni lehet nem is olyan rossz ötlet, de azért lehet nem ez lesz az első dolgod…

Lady /Basic/ Szerintem nincs jelentősége, ha elég szépen tudsz mosolyogni! – vigyorog rád úgy, hogy látszik milyen nyoma maradna, ha megharapna – Legyen így akkor! – támogatja a tervedet, majd tűnődik – S mi lenne ha átkapcsolnánk a Bázis energiaellátását erre a Rozsdatemetőre?

[Dierol]

Corvus Latsonn

A Lady vigyorára hümmentek. Végső soron ez is egy megoldás. De nekem nincsenek ilyen adottságaim.
/Basic/ Én a beszélőkémmel venném le őket a lábukról - közlöm faarccal, hogy aztán a kérdésre megvonjam a vállam.
/Basic/ Füst? - tippelek vigyorogva - Egy próbát megér! A hajót és a bázist már összekötöttük kábellel. Ráadásul a hangárhoz irányítottuk át az energiaellátást - szóval már nem lehet olyan nehéz feladat. Ha pedig mégiscsak elpukkan valami - akkor legalább megvan a hibás alkatrész is! - gondolom tovább.
/Basic/ Menjünk akkor! - karolok a Ladybe, és kifelé menet még odaszólok Zirniéknek
/Basic/ Aztán csak ügyesen!
Ezzel a Lady társaságában elhagyom a hajót, és megpróbálom megtalálni a módját, hogy a Lady ötletét átültessük a gyakorlatba is.

[Thyriel]

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "Rozsdatemető" szint


Lady /Basic/ Ismerek egy elég jó sebészt! – pillog, hogy a mosolyodon lehet alakítani – bár… végsősoron, ha nem is mindig, de a pofázás is működhet. – aztán némi hümmögés – Ha mindenhol mindent bekötöttünk és el is tekergettünk meg kapcsolgattunk, akkor szerintem már csak egy dolog lehet a baj! – lelépdel a rámpán, majd odasétál a konzolhoz és némi méricskélés után egy jó nagyot belerúg! – A technikával az a baj mint az emberekkel. Olykor noszogatni kell őket!

Úgy a harmadik vagy negyedik rúgásnál rád vigyorog és látod, hogy valóban! Az energiaellátás, ha nagyon lassan is, de megindul! Aztán jön a pukkanás, a füst és minden más amit vártál is! Odabentről kiabálás, de a lényeg az, hogy megvan a hiba! Egy füstösszőrű kölyök jelenik meg és egyetemes oké jelzéssel tudatja, hogy rajta vannak az ügyön!

Lady /Basic/ Szóval akkor… ne irányítsuk az energiát sehova. De talán megnézhetnénk a felfedezetlen szinteket! – ajánlja a korábbiak helyet.

[Dierol]

Corvus Latsonn

A sebész ajánlására picit megcsóválom a fejem
/Basic/ Én elégedett vagyok az adottságainkkal - jelentem ki, hogy egyikünkön sem kell "javítani". Utána teret biztosítok neki, hogy elképzelése szerint szerelje meg a berendezést, és meglepődve veszem tudomásul, hogy működött. Elvigyorodom a megjegyzésére, és nem veszem magamra, mert úgy gondolom általánosságban értette a noszogátást, és nem rám. A füst megjelenése némi elégedettséggel tölt el. Igazam volt, és most már tudjuk, hogy hol kell keresni a hibát! Tünődve nézek Zirnire, aztán Lady javaslatára bóintok
/Basic/ Rendben! Akkor lássuk, amit eddig mit nem láttunk! - karolok bele, hogy nekiinduljunk felfedezni a bázis maradékát. Hagyom, hogy ő határozza meg, hogy elsőnek hova is menjünk szerencsét próbálni.

[Thyriel]

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "Kilátó" szint


/Basic/ Szeretek fent lenni! – vigyorog – Kezdjük a tetején! – javasolja, majd meg sem várva igazán a jóváhagyásodat rátenyerel a megfelelő gombra – Sose gondoltad volna, hogy egyszer ilyen jó társaságban ilyen kalandokat fogsz átélni! – nem is annyira kérdezi, mint inkább mondja – Sokoldalú partnered az élet számtalan területén bizonyít, kapaszkodnod kell, ha büszke hím akarsz lenni! – jókedvű, várja megérkezzetek.

Az utazási idő kicsit hosszabb, de végül a beszélgetések zárszavaként felszisszenő ajtók kitárulkozva megmutatják a „Csúcs”ot. Meglepődve kell tapasztald, hogy első ránézésre semmi különleges nincs benne, eltekintve, hogy felhőket most elég közelről látod. Egy vékony – talán két személy széles sincs – függőfolyosó fut teljesen körbe, de azért elég hosszan és kanyargósan fut – követve a csúcs belső iránytöréseit – hogy legyen benne csalókaság és esetleg rejtett meglepetés.

/Basic/ Mehetünk bármelyik irányba! – ajánlja fel, hogy te határozd meg az irányt, de nem tudsz szabadulni az érzéstől ez valami teszt lesz…

[Dierol]

Corvus Latsonn

/Basic/ Igen, te mindig csúcsra törsz! -  válaszolom ártatlan arccal, majd
/Basic/ Ha nem tűnt volna fel, melletted eddig is szorgalmasan kapaszkodtam ebbe-abba... - jegyzem meg jókedvűen, hogy aztán az elénk táruló látványra rácsodálkozzak.
/Basic/ Eredetileg egy körpanorámás éttermet képzeltem el ide - és úgy látom, hogy a körpanoráma nem is hibádzik - próbálom meglátni a pozitívumokat. A folyosóval sincs semmi gondom, amíg a nevéhez méltóan hajlandó a helyén függeni... A javaslatra, hogy bármelyik irányba mehetünk, alaposan megnézem magamnak a függőfolyosó padlóját, majd feltekintek, hogy mi van a fejünk felett. Ha nincs meglepetés, akkor kilépek a liftből.
/Basic/ Akkor induljuk erre - javaslom neki, balra mutatva. Eszemben sincs sietni, vagy meggondolatlanul végigrohanni rajta - mert jelenleg még nem csak az étkezés, hanem az orvosi ellátás is esetlegesnek tűnik.

[Thyriel]

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "Kilátó" szint


/Basic/ Csak így éri meg élni az életet! – vigyorog, majd még szélesebben ha ez egyáltalán lehetséges – Minden kapaszkodót meg kell ragadni! – ért egyet és elnéz feléd, de nem a tekintetet keresi, majd nevetés után – én úgy látom van étterem is, de csak… hm… egy fajta húst adnak – méreget mint egy ragadozó a prédát, ami lehet kicsit kellemetlen, de végül – vezessen körbe és közben mondja el a hely nevezetességeit! – int királynőkhöz méltón

Megindultok ki és balfelé, hogy azt vedd észre: minden elég jó állapotban van. Látszott a Ladyn is, hogy várt valamit, rosszat, akár egy nyikorgást legalább vagy valami, de semmi. Egyáltalán semmi. Nyugodtan haladtok követve a tekergőző folyosót hosszasan. Útközben épp észrevettél az árnyékok között egy oda nem illő sötétebb foltot, amikor érzed, hogy valami taszít rajtad egy nagyot, ami annyira meglep, hogy pár lépéssel odébb tudod csak megakasztani a lendületet amivel elindítottak.

Nem tudod még mi a veszély, nem láttad – de tudod, hogy ott van mögötted – és úgy tűnik téged akar.

[Dierol]

Corvus Latsonn

/Basic/ Mert csak a legjobbat tartjuk - válaszolom magabiztosan a szűkös kínálatra, hogy aztán a felkérést komolyan vegyem
/Basic/ Szóval itt állunk a kilátó szinten! Kérjük, hogy ne hagyja el a folyosót oldalirányba, s lehetőleg ne fényképezzenek, mert panoráma-képeslapokat a bejárat mellett lehet megvásárolni! Itt hívnám fel a figyelmet a felettébb időtálló műszaki megoldásokra, amely garantálja a tengeribetegség, hullámázás és nyikorgás-mentességet generációkon át...
Hogy aztán a Lady egy jókora lökéssel fojtsa belém a szót. Eddig talán ez volt a legkomolyabb kritikája az irányomba. Ami annyira meglep, hogy több kissé koordinálatlan lépés után elbotlok a saját lábamban. Valahol a második lépésnél tudatosul, hogy ez a bánásmód összefügghet azzal a furcsább árnyékkal - meg azzal az érzéssel, hogy veszélyben lehetek! Túl sok opcióm nincs - így a földön fekve rutinosan tapogatózok a zsebem felé, ahol a zseblézert tartom. Míg kissé ráérősen felülök eszembe jut, hogy teljesen lemerült a minap - de talán a látványa elegendő lesz arra, hogy megtorpantsa a támadót, és kidumáljuk magunkat!

[Thyriel]

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "Kilátó" szint


Kuncogtak a túravezető szavaidra, tessék-lássék szelfik készülnek – egy még veled is – de zömmel a környezetről készítenek pár képet. A következő pillanatban egy bolondos fiatalnak tetszik, aki elég bátor, hogy kapaszkodva nézelődjön – követve a tekintet: többszáz méter mély kürtő, alján vöröses izzás – s mikor rászólnának nevetve lendül tovább. Aztán öregesen cammogó, aki arról mormog, hogy bezzeg az ő idejében és különben is lehetne itt egy kiskocsi és gondolhattak volna a szervezők az idősekre is… aztán mancsot dugnak az orrod alá és érdeklődnek, hogy milyen régi a tárlat és mi volt az eddigi legnagyobb felfedezés…

Végül kettesben kanyarogtok a folyosót követve, mire az inzultus ért… veled szemben ott áll egy… idő amíg felfogod micsoda, mert lassan válik el a faltól és olyan mintha abból szakadna le egy darab. Egy árnyék siklanak le róla, mert a fény útja épp úgy vezet. De… valójában egy nyolclábú és szemű rettenettel nézel farkasszemet – úgy ahogy – és rádöbbensz, hogy ebből nem lehet kidumálni magad. Természetesen meg lehet próbálni, de nem túl sok intelligenciát, ellenben annál több éhséget és gyilkos ösztönt vélsz látni abban a szemtengerben. A hátad mögül sziszegéseket hallasz, ahogy a Lady igen mérgesen és harciasan viszonyul a helyzethez, nem olyan, mint aki sikoltva menekül.

Te sem szeretnél, de sajnos hiába veszed kézbe a pisztolyt, rá kell döbbenj, hogy az még mindig nem nincs feltöltve, pedig lehetőség az már adódott volna rá. Így puszta kézzel állsz szemben a szörnyeteggel mikor úgy döntesz, hogy ez neked így nem tetszik és Ő-Ladysége védő karmai alá helyeznéd magad. Ez azért nem könnyű, mert mikor megfordulsz és nekiindulsz látod meg a kettes számú delikvenst, akire Mirru morgott és fújt, de legalább annyi a szerencséd, hogy vele van elfoglalva és nem téged akart hátba támadni. Ugyanakkor valami pendül és bár oldalra vetődve érzed, hogy elkerülted a veszélyt, épp egy másik irányból érkező hegyes lábvég suhan el a fejed mellett, amit a cicanőnek szántak.

Itt a Lady úgy dönt, hogy neki ez nem tetszik és megragadja, majd letépi ezt az említett testrészt, míg odaérve már látod, hogy a korábban előtted lévő valamiféle hálót dobott feléd, ami most a fajtársának hátsó lábaira tekeredett némileg megbénítva őt. Innen már érthetőbb a Lady bátorsága is, de ez nem von le semmit abból, amit tett. Nem igazán van ideje foglalkozni mással, mint az érkező hegyes végű dolgokkal és biztos vagy benne, hogy ez a másik is bőven benne van a hálóvetés rejtelmeiben.

Lady /Basic/ Úgy gondolom – mondja épp egy lélegzetvételnyi szünetben – hogy előre mehetnél hívni a Liftet! – vigyorog rád miközben lenyalja a karma végéről a vért és némi ízlelgetés után köp egyet – Szerintem nem ízlene neked, túl finnyás vagy!

[Dierol]

Corvus Latsonn

/Basic/ Kérem, fotót nem! - hívom fel a figyelmét arra, hogy az imént mondtam, hogy azt nem lehet csinálni - de neki beszélhet az ember. Sőt már majdhogynem parancsolhatnám  le a korlátról! Amint viszont panaszkodik a kiskocsi hiányára
/Basic/ Köszönjük a visszajelzést! Mint megbízott alien-drivere, arra kérném, hogy ezen észrevételét a recepciónál vagy a túraszervezőnél ejtse meg, hogy nyoma maradjon - és így fejleszthessük a szolgáltatásunkat! Ráadásul most az építő javaslatokat korlátlan látogatási lehetőséggel jutalmazzunk! - teszem még hozzá. A kérdésekkel sem lehet ám zavarba hozni.
/Basic/ Mint a kiállítás kurátora büszkén mondhatom, hogy a tárlat ugyan nemrég nyitotta meg a liftkapuit - de a látnivalók némelyike időtlen idők óta jelen van, és megtekinthető. A legnagyobb felfedezést eddig egy csoport gamorrai tudós tette, akik bebizonyították, hogy ebbe a vulkánba ugrani felér egy öngyilkossággal - válaszolom rutinosan.

A földön fekve végre szembenézhetek a támadónkkal. Egy szomorú sóhajjal nyugtázom, hogy megint nincs szerencsém! Nem egy Twilek nő zavart meg minket, hanem valami, aminek... kettő, négy, hat, nyolc lába és rengeteg szeme van... azt hiszem ez az ideális mennyiség sokszorosa - amit a természet feltehetőleg alacsony intelligenciával ellensúlyozott. Ebből a szempontból ez a bolygó mintha szeretné a végleteket. Az egyiknek túl sok, a másiknak meg túl kevés láb jutott - mint annak a kígyónak... Ha az ösztöneim nem csalnak, akkor ez meg valamiféle pók lehet!

Elé kevés tapasztalatom van velük kapcsolatban, és azok mindegyike eddig azt támasztotta alá, hogy ezek nem tárgyalnak. A Lady felől érkező hangok azt sugallják, hogy ő is hasonló következtetésre juthatott. A kezembe került zseblézer emlékeztet arra, hogy legközelebb ne szegjem meg azt a szabályt, hogy mindig feltöltve tartsam a zsebemben. Főleg, ha más nincs nálam, amivel távol tarthatom az ilyeneket! Így a zsebtücsök visszakerül a helyére, és úgy döntök, hogy inkább elslisszolok a pók mellett a Lady mellé, hogy a lifthez visszatérve újra rendezzük a sorainkat.
Ezt viszont aktívan próbálják akadályozni - nekem egyre kevésbé tetsző módon. Valami hasonló lehet a Lady véleménye is - de ő megteheti azt, amit én nem - jelét is adhatja nemtetszésének! A helyzet ugyan pillanatnyilag patthelyzetnek tűnik, de nem tűnik tartósnak. A Lady javaslatára egy
/Basic/ Aha - a válasz, és megiramodok a lift felé. Ha odaértem, rátenyerelek a hívó vagy nyitó gombra, hogy utána a liftbe vetődve bevárjam a Ladyt, és amint ő is megérkezik, gyorsan zárjam az ajtókat, és visszatérjünk a biztonságosabb szintek egyikére. A liftben utazva, még kissé levegőért kapkodva megszólalok
/Basic/ Egyben vagy? - érdeklődök, mert első a hogyléte - ha igenlő a válasz, akkor folytatom - Köszönöm, hogy megmentettél! - teszem még hozzá, mert ez sokat jelent nekem - Feltöltjük a lézerpisztolyt, és megkeressük a lándzsámat, vagy legalább készítünk  újat, meg némi olajat, üveget és rongyot felhasználva gyújtóbombákat készítünk, amikkel kifüstöljük ezeket a szomszédokat! - vázolom a tervet.

[Thyriel]

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "Kilátó" szint


A túra igen jól sikerül…
kezdetben.

Igaz, hogy a turista nem igazán hallgat rád, de annál inkább önfejű, de cserébe legalább azt teszi amit csak akar míg szórakoztatod a különböző prezentációkkal. Ez igen csak kedvére van, mert eléggé vidám, sőt, a tudósokra felnevet, majd lehuppan melléd és bólint:

/Basic/ Az univerzális bizonyítás, melyet ők adtak: tíz emberből négy az hat! – nevetgél – szerintem már ez önmagában hatalmas áttörés lehetett! – nekik, érzed a ki nem mondott szót. Végül – Gyere! Fejleszd kicsit a szolgálatást! – csókol meg úgy mint aki túl van pörögve, majd…

Két pókkal a jelenben.

Ezek bizony tényleg nem vacakolnak. Gyorsak, precízek és halálosak. Egyetlen szerencse a szerencsétlenségben, hogy te bizony gyorsabb vagy náluk. Lehet, hogy a Lady miatt, de elkerülted a csapásukat. Sőt a ŐKarmossága volt olyan pimasz, hogy letépte az egyik lábat és most azzal készül agyonvágni az egyik delikvenst.

/Basic/ Legközelebb ne kapcsold ki az elektromos kerítést mert kijön a látványosság! – javasolja és rásújt a lényre, ami jó nagyot pislog az összes szemével – A kis szemtelen! Csak úgy rátámadt a kedvenc játékomra! – vicsorog és bár épp csak elkerül egy csapást a másik felsérti az oldalát.

Ekkor már a Liftnél vagy és igazából a hívás annyit tesz, hogy kinyílik az ajtó, hiszen az nem ment sehova – nem hívta el senki. Viszont ennyi kellett, hogy aztán könnyű legyen bezárni az ajtókat – a kérdés az, hogy véletlenszerűen lett gomb nyomva vagy célzottan – illetve, hogy a vigyorgó Lady-t el tudod e kapni amikor egyik pillanatról a másikra készül összeesni, miközben az oldalát fogja.

A zöld nedv ami a sebből szivárog nem sok kérdést hagy maga után. Ahogyan a kopogások sem a lift ajtón, de azok már egyre halkabbak. ŐKarmossága tekintete látod, hogy egyre homályosabb és nem sok kell már, hogy neked kelljen cipelni. Úgy tűnik, hogy igen fürge, de cserébe azért sérülékenyebb test most belső harcot vív. A kérdésed bár fakó mosolyt csal és egy oké jelzés érkezik, de aztán a kar is erőtlenül hanyatlik vissza.

De mintha hallottál volna egy suttogást.
„Mindet!”

[Dierol]

Corvus Latsonn

/Basic/ Miért érzem úgy, hogy nem értékeled eléggé az erőfeszítéseiket? - kérdezek vissza, mintha nem lenne tele a galaxis gamorrai tudósos viccekkel. Ezzel szemben a  szolgáltatásfejlesztéssel szemben sincsenek ilyen ellenvetéseim - mindent a vendégért...

Sok hasznomat nem venni a közelharcban - legfeljebb mint csali. De ez annak is köszönhető, hogy nem rohamosztagosnak készültem - hanem tisztnek egy méretesebb hajón. Ahol a közelharc nem épp mindennapos dolog. Így ezt én is hanyagoltam, egyedül azt a gyakorlatot vettem komolyan, ami ahhoz  kellett, hogy elsőnek érjem el sértetlenül a mentőkapszulát. Ezzel szemben a Lady mintha nem a békés diplomata oldalát mutatná - bár lehet, hogy feléjük más elvárásoknak kell megfelelniük a diplomatáknak. Ám ez a szerencsénk, mert így van esélyünk megszökni.

/Basic/ Az élménytúra ettől lesz igazán emlékezetes! - válaszolom, de valahol bánom, hogy nem mástól...

A liftet tartva várom izgulva, hogy a Lady is beérkezzen, majd a gombot elsőre véletlenszerűen nyomom meg - csak induljunk! A Lady jobban érdekel, és próbálom elkapni, és beljebb húzni, hogy aztán aggódva pillantsam meg a sebet. Ahogy drasztikusan romlik az állapota, ezt sikerül összefüggésbe hoznom a zöld nedvvel. Felnyúlva megérintem az orvosi szintjét a lift kezelőpaneljén, majd megpróbálom csökkenteni a további romlás ütemét. Mégpedig úgy, ahogy a kígyómarás esetében is javallott. Megpróbálom a sebből kiszívni a mérget, és a lift padlójára köpködni azt.
/Basic/ Hé, maradj velem! - kérem tőle idegesen, mert megijeszt a helyzet, és a lehetőség, hogy elveszíthetem. Amint megérkezünk az orvosi szintre, a Ladyt felnyalábolva megpróbálom eljuttatni az egyik vizsgáló állomásig, hogy ott valamiféle orvosi ellátásban részesítsem. Csak remélni tudom, hogy a hely fel volt készítve a helyi faunára, és találok ellenmérget, vagy valamit. Már ha el tudom olvasni ezt a macskakaparást...

[Thyriel]

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, az "Orvososdi" szint


Lady /Basic/ Mert satnyák az érzékeid. – feleli csípőből, majd meg is ringatja azt, aztán a vendég kényelme…

Igazából most döbbensz rá – ahogy tippelgeted a Lady milyen tárgyalófél lehet – hogy vajmi keveset tudsz far… szíved választottjáról! Ugyan láttad már kölykével és a droiddal is „egyezkedni”, de azért mégis egy nagy ismeretlen ez a Bundás Nő.

Az edzés működik, hiszen te érted el először a mentő… a liftet. Aztán érkezett a Lady is, de a célállomás ténye csak később realizálódik, hiszen a véletlen gombnyomás előnye az, hogy nem kell agyalni rajta. Ahogyan azon sem, hogy kiszívd a mérget és kiköpj a padlóra, de az utóbbi már nem rémlik, hogy meg is történt volna.

Mikor felébredsz gyanúsan ismerős a plafon – annak hiánya. A sziklaképződmények alapján azonnal tudod, hogy ez bizony a „az Orvososdi” szint. Elsőre az tűnik fel, hogy meleged van, ami nem meglepő tekintve, hogy nyakig be vagy takarva. Aztán amikor leküzdöd a takarót és még mindig, akkor talán az lehet, hogy a bundától lehet ami rajtad fekszik. Ezt már nem küzdöd le egykönnyen…

Nem látsz mást.
Dorombol.
Alszik.

[Dierol]

Corvus Latsonn

Hiába, ha valamihez értek, az a menekülés! Nem annyira dicsőséges, mint a harc - de az életben maradást sokkal inkább támogatja.
Ébredés után az az érzésem, hogy valami igencsak fontosat félbehagytam! A pókokra emlékszem, meg a menekülésre. Még arra is halványan, hogy elkezdtem a sebből kiszívni a mérget - de a folytatásra nem igazán... A  fejem felett húzódó sziklamennyezet azt sugallja, hogy leértünk a megfelelő szintre. Ellenben az, hogy melegem van, nem sok jót sugall elsőre - de aztán feltűnik, hogy egy takaró lehet a ludas. Félrehajtva kicsit talán javul a helyzet, de még mindig nem az igazi. Így tovább fészkelődve rátalálok a hőforrásra. Elsőre megnyugtat a tapintása, mert azt sugallja, hogy azért megmarad! Felmérem a lehetőségeimet, és belátom, hogy innen nem lesz olyan könnyű szabadulni! A mai napig nehezen értem meg, hogy a Lady hogy nem sül meg, amikor mindig ilyen meleg bundában van? Viszont mostanra talán már tudom, hogy milyen hőmérsékletű - így az ujjaimat a bundájába fúrva elsőnek azt találgatom, hogy ez most normális, vagy esetleg lázra utal? Utána meg csak szórakozottan simogatom, és várom hogy felébredjen. Közben pedig már azt tervezgetem, hogy milyen taktikával érdemes leszámolni a pókokkal...

[Thyriel]

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, az "Orvososdi" szint


A tehetség fontos! Kiemel a többiek közül. Akármi is az, ha egyedi, akkor már nem haszontalan. Legalábbis néha ezt hallottad a kikötői kocsmákban, de most a részedről igazolást nyert legalább a futás és menekülés hasznossága. Elvégre, ha mindenki mást lefutsz, akkor ők lesznek előbb pókeledel, te pedig a büszke túlélő.

Ébredésed után utolérnek a gondolatok és emlékek, melyek addig szintén pihentek, mondhatni kómáztak, de most komáznak és mint ilyen nem is engednek egyáltalán egy jottányit sem. Emlékeztetnek, hogy az nem tehetség, hogy megmérgezed magad és a halál szélére sodródsz, de a szíved boldogan repes a melegség érzetében.

A bundás forróság ott szuszog rajtad, értintésre aktiválódik a szerkezet, amit doromboló hang kísér, akár egy detonátor élesítés után. Sokan értették már félre ezt a hangot és ijedtek meg az ártatlanság efféle boldog megnyilvánulására. Szerencsére nem robban, de cserében kellemesen meleg, testmeleg nem pedig betegségre utaló csapzott-ázott forró.

Taktikai elemzésed alatt sem hagyod abba a szeretgetést, emiatt elsőre fel sem tűnik talán, hogy már rég nem ugyanott simogatsz, mert volt némi helyezkedés. De közben arra rájöttél, hogy energia és erőszak biztos, hogy szerepel ezekben a tervekben és emiatt ŐKarmossága biztos, hogy kedvelni fogja bármivel is állj elő. Ne adja ég valamiért abbahagynád a simogatást vagy felfedeznéd, hogy már megint máshova fúródnak az ujjaid:

Lady /Basic/ Ne hagyd abba! – érkezik a parancs, majd hosszú percek (órák után) – Elég őrült terv volt a vákuum szivattyút játszanod. – fedd meg, de valahol mintha hálát vélnél hallani-kicsengeni a szavaiból.

Itt és most béke és nyugalom szigete ölel körül.
Meg két női kar.