Rina
Az egyhangú utazást nem igazán neked találták ki - de hát ugye ha egyik helyről a másikra akarsz jutni, akkor nem sok választásod maradt, mint egy hajó. Persze megkérhetnéd a Szöszit, hogy hibernáljon le, de mindig ott van az a fránya lehetőség, hogy elfelejt kiolvasztani, vagy csak szimplán olyan móka történik, amiből kár volna kimaradni. Igaz, ezt a mókát még keresned kell. A kártyajáték közben kiderül, hogy Roger pókerarca elég beszédes, van még hova fejlődnie. De nem hagyod ám más téren sem ellustulni! Mikor hosszabb szünet után először csapsz le rá, az bizony felkészületlenül érte - de másodjára már vagy igazi keménytökű kölyök lett, vagy szuszpenzort húzott, mert szó szerint koppantak a körmök. Másik alkalommal ahogy megközelíted - szinte olyan érzésed volt, mintha elkönnyült volna a tested, és csak úgy lebegnél a közelében. Az első meglepetés után kiderül, hogy valóban így is van - míg ő mint nehéz egyéniség - továbbra is két lábbal áll a folyosón. Határozott léptekkel próbált meg kikerülni téged, amíg te a váratlanul érkező súlytalansághoz próbálsz adaptálódni. Utaztál már számos hajón - így nem teljesen ismeretlen előtted ez a közeg - s így hamar leolvadt Roger arcáról az elégedett vigyor, és elég gyorsan visszakapcsolta a folyosó gravitációját. A tesztjeidnek is meg lett az eredménye - bebizonyosodott az, amit eddig is sejtettél. Egyrészt nincs fából, másrészt ő is csak addig tiltakozik eltökélten, amíg nem kerül a kezeid közé. Valójában mindig fordított arányosság van - ha a kezdeti kemény elhatározása lanyhul, akkor máshol keményedik. Bár megpróbálja magát távol tartani tőled, azért tudod - ha valóban akarnád, nem állhatna ellen!
Mia következetesen újra és újra képes ugyanazt sokadjára is elmondani, anélkül, hogy türelmetlenkedne, vagy felkapná a vizet - mert hirtelen nem jut az eszedbe. Inkább unalmas rutin legyen, mint reménytelen, de halálos görcsölés - mondogatja néha. Ráadásul nem az a mimóza, akinek általában megpróbálja eladni magát - így a hulló ruhadarabok nem feleslegesen kerülnek a padlóra - de csak abban az esetben, ha a feladatot sikerrel végezted el. Elvégre jutalom a győzteseknek jár!
A kis rajongód gyakorol, takarít, és próbál a kedvedre tenni. Noha szemmel láthatóan igyekszik - mégis nap mint nap hibázik, hogy aztán izgalomtól remegve várja a büntetést. Kipróbáltad - leginkább akkor csalódott, ha túlságosan is elnéző vagy vele. Nem tart soká míg rájössz - kemény mazochistaként vágyik a fájdalomra, és egy erős kezű dominára akitől mindezt megkaphatja. Ellenben féltékeny típus - ha észreveszi, hogy mással szemben lépsz fel kissé erélyesebben, akkor irigységből hajlamos duzzogva szabotálni a kéréseidet amíg rá nem szánod magad, hogy megneveld lázadozó szolgádat.
Bár osztasz feladatot, ennek ellenére az lehet az érzésed, hogy Bao-Bei valamiért mintha több időt töltene a te közeledben, mint Frank vagy a Szöszi megfigyelésével. Ennek ellenére azért azt megemlíti, hogy Frank szerinte elég sok időt tölt az orvosi előtti edzőteremben - akkor is, amikor éppen nem testmozgással tölti az idejét.
A leszállás és Bao-Bei alapos ellenörzése után ugyan megindítod előre, de olyan, mint valami felmágnesezett bumeráng. Pár méterre eltávolodik, majd visszatérve hozzád beled karolva odasimul hozzád - és nem úgy tűnik, mint akit egykönnyen le lehetne vakarni.
/Angol/ Milyen meleg van, és mennyi fény! - hunyorog az égbolt fele, és ha nem kapaszkodna beléd, akkor már orra is bukott volna, mert a felhőket nézegeti. De hát ez van, ha valaki eddig barlangban lakott...
Így akár tetszik, akár nem, de együtt indultok meg a Deadwood Saloon felé. A kikötő betonján most a tiéteken kívül még egy apró hajó parkol. Jó, ha húsz négyzetméter lehet a belső tér - a gépházon felül. Szóval nem nagy, nem tágas, és áruszállításra alkalmatlan - tipikus futárhajó, amely bár elég koros, de még így kopottan is pofás járgány.
A szalon felé haladva a "központnál" megcsodálhatjátok a helyi hotelt, és orvosi rendelőt - meg az egyetlen boltot. A mai nap kegyes hozzátok az időjárás - nem esik, és nincs bokáig érő sár - feltehetőleg pár napja nem volt csapadék.
A szalonig komolyabb incidens nélkül eljutsz oldaladon Yeo-jinggel - mindössze az egyik ház széles tornácán grillező helyi suhancok csendesednek el, és torlódnak fel a korlátnál, hogy alaposabban szemügyre vegyenek titeket. Kérdéses, hogy a minapi látogatásod emléke él bennül ilyen mélyen, vagy a mögöttetek lemaradva komótosan battyogó Frank és Black teszi - de még megszólítani sem mernek titeket.
Nem úgy a Szalonban - ahol a kora délelőtti szép idő erősen megtizedelte a vendégek számát - lecsökkentve nullára. Csak a pultos takarítja az asztalokat, amit a tiszteletekre abbahagy. Rátok pillantva elvigyorodik
/Angol/ Látom visszahúzott a szíved a város legjobb csaposához! - köszönt rátok, úgy téve, mintha lenne másik kocsma.
/Angol/ A welcome-drinket a ház állja! Csüccs le, és talán bemutathatnád a védencedet! - javasolja, majd három poharat előkészítve már tölti is a whiskyt.
/Angol/ Nem tudom, hogy felétek mi történt, de azért itt is zajlik az élet! - kezd könnyed csevelybe veletek.