Take the Lead

[Dierol]

Roxana

Jól el tudod képzelni, hogy Ed akár tettlegességig is elmenne a vén doktorral szemben. De mivel pisztolyt nem tudsz elképzelni a kezében, inkább holmi csavarkulcsot - feltehetőleg azzal fejezné ki nemtetszését. Nem kérdés, hogy ki nyerne. A köhögésnek álcázott mosolyra Ed rád néz, hogy most mi is van? A fel nem tett kérdésre adott válaszodra csak annyit mond
-Majd orvosoljuk - de hogy ezt hogy képzelte el, azt már nem árulja el.  Edbe belekarolva érdeklődsz, hogy mit is mondjatok az anyjának - elvégre ő ismeri.
-Hát, nincs olyan foglalkozás az apácán kívül, amit helyeselne egy betoppanó nő esetében - vigyorog Ed - De nem mindegy, hogy mit mond neki az ember, mert a templomi gyülekezet, ahova jár, olyan mint egy kémhálózat és pletykaklub keveréke. Mindenről tud, ami történik a faluban. Sőt! Arról is, ami nem...
Töprengve mélázik egy kicsit a helyzeten, miközben haladtok a Motel fele.
-Szerintem mondjuk azt, hogy titkárnő vagy a dokinál. Abból nem lesz akkora ügy, ha kiderül, hogy tényleg ott dolgozol - javasolja. Végül megérkeztek a motelhez, ahol végül Edet jól magad mögött hagyva odamész a szerencsétlen helyiek csoportjához. Bár bizonyos témákban Ed sem IQ-bajnok, de az itteni szellemi sötétségből messze kiviláglik.

Miközben felvázolod a teendőket, a platinaszőke hölgy afelől érdeklődik, hogy hol találták a hullát. Erre az eddig csendben lévő ötödik tag kinyitja a száját, és bizalmasan annyit mond picit feléje hajolva
-Tudok szerezni ha érdekel... - és vihog fel olyan stílusban, hogy az ember hátán végigszalad a hideg. Tuti nem  százas. A köpcös rá mered.
-Senki nem kíváncsi rád
A kissé morcos nő, nagyot sercintve kiköpi amit eddig rágott - bármelyik helyi tahó megirigyelné a stílust - és ahogy látod, valóban kivívott némi elismerést.
-A finom hölgyek pláne nem - teszi még hozzá a köpcös. Az ember el sem hinné, hogy mivel lehet belopni magunkat a férfiak szívébe. Aztán folytatja a felvilágosítást
-Odakünn a falun kívül - int abba az irányba, ahonnan jöttek - Talán kétszáz méterre a kerítéstől, jobbra az úttól vagy ötven méterre, bent az erdőben. Nem lesz nehéz oda találni - most sokan vannak arra - teszi még hozzá, majd az általad felvázolt feladatot hárítja rutinosan.
A platina szőke "hölgynek" ennyi elég volt. Talán egy elgondolkodó pillantást  vet rád, aztán eltűnik a szobája ajtaja mögött.

Végül te is feladod, hogy beleavatkozz a hagyománnyá merevedett szokásokba, és inkább a motelszobába mész a cuccaidért. Összeszeded a bőröndödet, és kilépsz vele a teraszra, ahol már Ed vár rád. Elveszi tőled a bőröndöt, kihúzza a fogantyúját, majd észlelvén, hogy kicsit furán áll, jobban megnézi.
-Ennek hiányzik egy kereke - közli a konklúziót, majd rád pillant
-A kulcsot hagyd belülről a zárban - senki nem fogja kirámolni a helyet. Tolja vissza a bőrönd fogantyúját, és a fülnél fogva megemeli.
-De jó, hogy van! - osztja meg veled a véleményét, és elindul az utca fele. Bő tíz perces séta alatt értek el egy láthatólag jórészt fából készült egy emeletes, de kisebb alapterületű házhoz. Az "előkert" száradó füve nem rég lett lenyírva, és jókora pálmák nőnek benne szétszórva. Mögötte van a vajszínre festett ház. Belépve egyből katonás rend fogad. Ed egyből javasolja is, hogy vedd le a cipődet. A kissé kopott hajópadlós, de  motelben látottakhoz képest sokkal igényesebb, de régi bútorokkal berendezett nappaliba vezet, ahogy az egyik fotelban ülve papír újságot olvas egy idősebb nő. Ed megszólal
-Mama, ő itt Roxana a barátnőm - Roxana,

ő itt a Mama

A Mama leteszi az újságot, és udvarias, de kényszeredett, apró mosollyal néz végig rajtad. Érzed, hogy nem loptad be magad a szívébe
-Ugye nem menyasszonynak rendelted? - szegezi Ednek a kérdést
-Ugyan dehogy! - tiltakozik Ed, aztán látván, hogy a Mama valami mást is mögé gondolhat, mert az arckifejezése kezd megkeményedni, gyorsan folytatja - Nem rendeltem!
-Oh, akkor honnan is jött? - kérdezi feléd fordulva, aztán, ha válaszoltál, felteszi a következő számára lényeges kérdést
-És meddig marad? - néz szemrehányóan a bőröndre, mely azt az érzést kelti, hogy nem csak ebédre ugrottál be.
-Amíg akar - válaszolja Ed, és rád mosolyogva megfogja a kezed
-Megkapja a vendégszobát - közli a Mamával, mire az határozottan válaszol
-Nincs vendégszobánk! - szól kissé ingerülten.
-Ja, tényleg! Akkor nálam alszik - vigyorodik el Ed, mire a Mama tekintetében némi harag villan.
-Úgy érzem, hogy vasárnap mind a hárman mehetünk a templomba gyónni - zárja le a beszélgetést sóhajtva. Ed kézen fog, és maga után húz az egyik emeleti szobába, de még hallod a Mama hangját
-Az ebédnél még beszélgetünk! - Ed erre csak annyit kommentál
-Az kihallgatás lesz...
Fent a halvány barnára festett szoba négyszer öt méteres, és egy ágy, egy tévé, egy szekrény, és egy kanapé meg egy dohányzóasztal a berendezése - a klímát nem említve. Odafent Ed leteszi a bőröndödet, és fáradtan leveti magát a kanapéra.
-Két óra múlva lesz a következő mérkőzés - néz az órájára -Akkor lesz ebéd. Meg fogja kérdezni, hogy mivel foglalkozol, vallásos vagy-e, hány gyereked és férjed van, miből élsz, és így tovább. Vasárnap pedig megpróbál majd elrángatni a templomba - mivel a házasság előtti szexet elítéli -Ed ezzel feltápászkodik a kanapéról, és kinyitja a szekrényt. Kissé összetolja a benti ruhákat, és ezzel a szekrény felét szabaddá tette.
-Ide bepakolhatsz - ajánlja fel, és bátorítólag megpaskolja a fenekedet.

[Dierol]

Rina

Miközben az önjelölt doktornéni felvázolja a teendőket, az eddig csendben lévő ötödik tag kinyitja a száját, és bizalmasan annyit mond picit feléd hajolva
-Tudok szerezni ha érdekel... - és vihog fel olyan stílusban, hogy az ember hátán végigszalad a hideg. Tuti nem  százas. A köpcös rá mered.
-Senki nem kíváncsi rád - Talán ekkor döntesz úgy, hogy elég volt a menta levélből, melynek útját elismerő tekintettel követik többen is.
-A finom hölgyek pláne nem - teszi még hozzá a köpcös, aztán méltóztatik válaszolni a kérdésedre.
-Odakünn a falun kívül - int abba az irányba, ahonnan jöttek - Talán kétszáz méterre a kerítéstől, jobbra az úttól vagy ötven méterre, bent az erdőben. Nem lesz nehéz oda találni - most sokan vannak arra - teszi még hozzá, mert bár látja, hogy nem vagy elveszve, de inkább elébe megy a következő kérdésnek. Aztán már inkább a doktornő által felkínált feladata alól próbál meg kibújni - ami lehet, hogy neked sem tetszik annyira. A futó gondolat, hogy új feladattal bízd meg a dokit, végül hamvában hal - felismervén, hogy ezt azért jobban meg kellene alapozni.

Végül a halottkezelés kérdésétől a fürdőszoba magányában találsz biztos menedéket. A kinti zajok eltávolodnak, és végül a zubogó víz hangja elnyomja őket. Némi idő múlva már szalon-készen fegyverkezel, amit feltehetőleg nem is veszel félvállról - hiszen nem óhajtasz kutyakajává válni. A motel teraszára kilépve megindulsz a falu déli kapuja fele, hogy képbe kerüljél  - mi is a helyzet pontosan. Az idő most még kellemes - a nap elviselhető módon simogatja a bőrödet, és se nem eső, se nem pára nem keseríti meg az életedet. Egyedül a jókora szúnyogok döngicsélése az, ami picit ront az összképen. De mivel az első nap után - amikor összecsipkedtek - a vegyesboltban vásároltál aeroszolos rovarriasztót - már csak a hangjukat kell elviselned, meg a bőrödre fújt rovarriasztó erősen citrusos illatát.

Tíz perc alatt megérkezel a déli kapuhoz, mely most nyitva van. A falu körül bő 15-20m-es sávban kivágták a fákat, de azon túl hatalmas lombkoronájú fák terpeszkednek. A fák közt, az út szélén többen is ácsorognak puskával a kézben, s tanakodnak - feltehetőleg a történteket beszélik meg. A kerítésen túl az ember orrába furakszik az erdő és a nehéz nedves föld semmivel nem összekeverhető illata.
Ahogy közeledsz a fiatal három fős társasághoz, a beszélgetés elhal, pontosabban irányt vált - és immár feltehetőleg rólad esik szó. A felsejlő futó vigyorok és halk röhögés arra enged következtetni, hogy néhány obszcén megjegyzést is lehetett köztük.
Viszont mire odaérsz, ennek már semmi nyoma - inkább érdeklődve néznek rád, hogy mit is akarsz.
 Nálad több évvel fiatalabb suhancok - az egyiküket volt szerencséd tegnap este a szalonban látni - ő volt az, aki lepofozta a - barátnőjét? Most is ő viszi a prímet meg a szót. A puskát a hátára veti, és hüvelykujját a derékszíjhoz akasztja
/Angol/ Óvatosan a sétával, hölgyem! - szólít meg magabiztosan a napbarnított srác.
/Angol/ Nehogy úgy járjon, mint az a párocska, amelyik piknikelni ment!
/Angol/ Jaja, azok csúnyán megszívták! Azok sem tudták, hogy hova lehet menni! - tercel mögüle a szőke, kancsal társa. Hogy ilyen kusza szemmel hova néz, vagy adj isten mit talál el egy puskával - azt nem tudod.
/Angol/ A pasit széttépték a kutyák, a csajt meg most szedik ki a veremből.
/Angol/ Bizony! A falu körül régebben több karós vermet is ástak. Nem látta a táblát, és beleesett.
/Angol/ Node amikor velem van, nem kell félnie - ha kell, kemény vagyok. Nem úgy, mint az öregek - jegyzi meg rád villantva a mosolyát.
/Angol/ Szóval merre szeretne elkalandozni? - teszi fel a kérdést.

[Az Ezüst Utazó]

Jobban járok ha fél szemem mindig Eden tartom még ha ez lehetetlen küldetés is. Ha nem melózom valahogy a közelében kell lennem. Vagy barátnőket kellene szereznem de ha a helyi lányok is olyan buták mint a férfiak akkor inkább hagyjuk. Az anyja kizárva, meg az ő ezer éves barátnői is. Esetleg a lányaik? Ed közben valamit magyaráz nem nagyon figyelek kivéve a kulcsszóra, Templom! Innentől már hegyezem a fülem. Felsóhajtok. Mindegy hol él az ember lánya a templomi boszorkányok mindenütt ugyanolyanok. Valamit válaszolni kellene.
-Izéé? Hogy mi, Ja hogy titkárnő? Oké! Templom? Jó!Egy kicsit elkalandoztam.-Valahogy meg kellene úszni de majd később ráérek ezen gondolkodni, ha túlélem Ed anyját.
A moteles cécó után Ed bejelenti, hiányzik a bőröndöm egyik kereke amit egy rövid "tudommal" és vállrántással válaszolok. Már az anyjára készülök és egy letört bőröndkerék nem érdekel.
Megérkezünk  az öreglányhoz, a viselkedése pontosan olyan mint amilyennek képzeltem meg a kinézete is. Nem csoda, hogy Ed apja lelépet. Frigid dög.
-Örvendek asszonyom!-Kedvesem elmosolyodom. Most fogadni mernék azt lesi meg van e az összes fogam mint a lovaknak.
A menyasszonyos kérdést megint elengedem a fülem mellett Maryt elnézve meg ezt a Frigid dögöt nem csoda, hogy rendelik a nőket.
-Asszonyom az Ariel nevű bolygóról jöttem.-Innentől kezdve a neved Frigid dög!Megy a halál veled gyónni! Ez a vihar nem ült el ahogy  hallgatom őket. Ez  még csak az első pár esőcsepp de már készülődik két óra múlva fog lecsapni ebédnél. A házban minden szín a falakon lehangoló, bútorok pont olyan ősöregek mint a motelben csak nem annyira ócskák.Ez van ezt kell szeretni.
Ed felsorolja a következő két óra történéseit.
-Ha sport akkor tiéd a pálya meg távkapcs. én meg alszom!-A férjnél meg a gyereknél kitör belőlem az őszinte nevetés. Aztán elkomolyodom.
-Muszáj templomba menni? Nem lehetni valahogy elbliccelni?-A szekrényben hagyott egy polcra pakolok nagyon kevés ruhám van gyorsan végzek vele. A hegedűt gyorsan hátrarejtem nehogy Ed meglássa még a végén cincognom kell neki, vagy a frigidnek.
Inkább a frigidnek.
-Szóval a mama elítéli a házasság előtti szexet? Minek neveznéd azt amit tegnap este csináltunk?-Ha a frigid dögnek lenne öt gyereke nem lenne ideje agyonpátyolgatni ezt az egyet. Anyám is próbálkozott ezzel ismerős szituáció. Amint lehetett gyorsan leléptem a koleszba.
-Minden lányt ilyen "kedvesen" fogad a mamád?-Az a dög. Hagyom Ed hadd paskolja meg a fenekem. Becsukom a szekrényajtót leülök mellé de bármi is megy a tévében nem érdekel. Le kellene mennem a Frigidhez megnézni mit tesz az ebédbe nehogy lemérgezzen mint az egyik elődömet.
-Ed tedd az ölembe a fejed gondolj valami szépre vagy megnyugtatóra például a tegnap estére.Csukd be a szemed és lazíts!-Előkaparom a piperecuccaim közül a masszázsolajat. Először csak a halántékát majd a vállait ezt már az olajjal próbálom masszírozni.
-Az órát beállítottam hogy két óra múlva ébresszen, ne aggódj.-Erre semmi szükség pontosan meg tudom mondani mennyi az idő, mettől meddig mennyi idő telt el stb...A az olaj és az orvosin megtanultak alapján, pontosan hol kell erre nincs jobb szó bedörzsölni a szert és a kedves duruzsolás hatására Ed tíz percen belül alszik mint a tej. Felmérve a magasságát és a súlyát nem tudom átrángatni az ágyra, inkább onnan viszek át egy párnát és takarót.
Lemegyek a frigid döghöz. Essünk túl a kikérdezésen ha túl nagyot hazudok Ednek legalább nem fog égni az arca miattam. A konyhában találom hol is máshol?
-Asszonyom segíthetek valamit?-Kérdezem meg a legnormálisabb hangomon, mintha tényleg tudnék főzni. Meg magát a hanghordozást.
Előtte párszor elpróbáltam a fürdőszoba tükörben míg tökéletes nem lett. 



 

[Thyriel]

Rina

Az ötödik elem. Elég instabil. Hovatovább kétes. Az eddig neki tulajdonított, nem létező intelligenciát sietve megfelezem. Fél-elem. Annak is rossz, bár kétségkívül gyermekek elől elzárandó! Bizalmasan akartam tüsszenteni, hogy orrba fejeljem, de az sem kizárt, hogy időben visszahúzódott. Ha nem, akkor csak valamit motyogok, amit úgy vehetnek, mintha bocsánatot kérnék. Amivel nagyot nem tévednek, de azt inkább csak magamtól, hogy kénytelen vagyok elviselni a felezési időben is végtelennek tetsző közelségüket. Szavakkal nem reagáltam és ami azt illeti a köpcös mondandójára sem, inkább köpök. Az egészre. Meg csak úgy, mert jól esik. Amiképp a biccentés is, amivel a finom hölgyekre tett utalását méltányolom. Elvégre egyedüliként kell megállnom a helyem. Nem mintha gondot okozna. Elég jó vagyok benne.

Később, a zuhany alatt azon tűnődöm, hogy helyes volt nem kérni a mammográfiát és más vizsgálatot, elvégre aki még le sem zuhan erre a papayaparadicsomra, de máris széttette a lábát, azzal óvatosnak kell lenni. Ráadásul milyen doki az olyan, aki egy hullánál bizonytalankodik? Maradjunk csak a forró víz simogató érintésénél vagy éppen a saját ujjaim adta kényeztetésnél. Ezek még nem okoztak csalódást, így van miért bíznom bennük. Amondó vagyok induljon jól a nap! Így később nem kevés feszültséget kiáriázva – mert ugye a zene jót tesz a léleknek – tiszta és lehelet parfüm illatú textilbe rejtem azt, amire már fegyverviselési engedélyre lenne szükség. Mit tehetnék, piszok jó csaj vagyok! S csak emeli a szépségem a két barátosné, illetve a mordályom, amit férfiakat zavarba hozó módon szoktam cirógatni…

Úton vagyok Liz felé mikor időt szakítok arra, hogy bosszúsan fintorogjak a sok nyüves zümmögésre, igaz, most már ellenálló vagyok a közelségüket illetően. Akárki csak ne akarjon csipkedni, különösen az engedélyem nélkül ne! Amíg az első napot idéztem fel, oda is értem a megadott kapuhoz, hogy átsétálva rajta a hanyagul vállon tartott puskám társaságában nézelődjek-hallgatózzam. Az sem kizárt, hogy mire elérek addig a mély és sötét lyukig, amiben ez a kis vadmacska keresi a kiutat, még a végén halljak valami érdekeset. Ugyanis kétlem, hogy bármi olyat látnék, ami ne kiégetné a retinámat, hanem éppen ellenkezőleg, lekötné a figyelmem. Az úgy tűnik, hogy csak egy helyen van itt, még pedig valami gödör alján… ott lehet annak a három jómadárnak jól neveltsége is, de az sem kizárt, hogy már az is ilyen volt akiről érdeklődöm épp:

/Angol/ Ezzel a szájjal csókolod meg anyucit? – kérdezem magabiztosan, mint aki hallotta azt a megjegyzést miközben hátamra vetem a puskát és a kezeimet a pisztolyok közelében pihentetem – Ne aggódj kölyök, majd a lábam elé nézek. – van benne némi utalás az egyik kis mitugrászra, akinek a szeme sem áll jól – nem kizárt neki is címeztem, de lehet meg sem értik – Azt a vermet keresem. – említem meg, de arra nem térek ki, hogy én tudok olvasni, inkább a „Node…” kezdetűnél azonban, hogy lehűtsem a kedélyeket – Hamar eljár a kezed mi? Sok zsebkendőt kivégezhettél. Semmi gond, nem csak te vagy gyorstüzelő! – lövöm el a gatyaövét úgy, hogy a fegyver már a tokjában mire felfogják mi történt…

[Dierol]

Roxana

Ed megerősíti, hogy jól hallottad a templomot - bizony az egy fontos esemény a Mama rutinjában.

A Mama valóban érdeklődve figyel téged - olyan a tekintete, mintha a vesédbe látna - szinte szúrja az oldaladat. De legalább megy a tekintetéhez a penge-vékony mosoly, amivel viszonozza a köszöntésedet.
-Részemről a szerencse - válaszolja negédes hangsúllyal, mely felér egy súlyos testi sértéssel. Ahogy meghallja, hogy az Arielről érkeztél egy
-Oh! - szalad ki a száján - A kórházak bolygója... Magácska orvos, vagy ápolt? - teszi fel a kérdést, de az orvos szót úgy ejti, hogy abban semmi köszönet nincs. Ed igazat mondott, valóban előítéletes az orvosokkal szemben. Ed erre csak egy
-Na de Mama! - felszólítással válaszol, hogy vegye már észre magát, aztán felhúz maga után az emeletre. Úgy sejted, hogy a Mama csak azért nem kapta elő valahonnan a puskát és lőtt utánad, mert fél, hogy esetleg Edet találja el. Megpillantani és kölcsönösen megutálni a másikat egy pillanat műve volt.

Amikor odafent felnevetsz a férj és gyerekek hallattán, Ed felvonja az egyik szemöldökét
-Ebben mi olyan vicces? - kérdezi - Például Jesst két hónap járás után elvette egy sármos pasi. Aztán kiderült, hogy ő lett a harmadik felesége, és a pasinak van hét gyereke. Jess nem találta viccesnek. Pláne mikor a többi feleség is előkerült. Az itteniek kicsit nehezteltek Jess új férjére, de csak egyszer találták el, miközben felmenekült egy teherhajóra. Talán túl sokat tanácskoztak a szalonban - meséli Ed, rávilágítva arra, hogy a helyiek hajlamosak az egyszerű megoldást választani. Aztán Ed vigyorodik el, amikor a templomba járásról faggatod
-Hát, a Mama csak akkor nem menne templomba, ha meghalt, vagy a templom leégett. S ha nem akarod, hogy nehezteljen is rád, akkor elkíséred. Én sajnos nem mehetek, mert a perszónák non grátáltak engem a papot idézve. De hogy Mama barátnői hol bújtak meg, hogy látták mit csinálok - azt nem tudom.
Úgy tűnik, hogy Edet nem világosították fel, hogy a pap feltehetőleg persona non grata-ra gondolt, azaz nem kívánatos személynek tartja Edet, és nem az öreglányok klubja dobta fel - bármit is csinált. A hegedűt a szekrény oldalának támasztva "dugod" el, és inkább Edet faggatod a tegnap estével kapcsolatban. Ed félrebillentett fejjel néz vissza rád
-Tegnap este áramszünet volt, és semmi nem történt. Nem úgy mint ma reggel De majd meg kell ismételni, mert úgy látom nem emlékszel rá pontosan - teszi hozzá vigyorogva -Különben is - szeresd felebarátodat! - azt meg nem írják, hogyan - teszi hozzá mosolyogva.
Arra a kérdésre, hogy minden lányra így reagál-e, Ed hümment.
-Nem,  akik nem  tetszenek, azokkal egész jól kijön. Nálad pedig még nem tudta eldönteni, hogy csak nem kedvel, vagy van is rá oka - Karol át kedvesen, ahogy leülsz mellé. Ám ahelyett, hogy felhőtlenül tudnád élvezni a társaságát, folyton a Mama körül járnak a gondolataid. Szinte látod magad előtt, ahogy egy öreg mozsárban egy ósdi villanykörte darabjaira éppen pár púpozott kanál arzént tesz, melyet a vendégköszöntő süti titkos összetevőiként tart számon.
Ed kicsit meglepődik a javaslatodon, de nem tiltakozik - kíváncsi, hogy milyen újdonsággal rukkolsz elő. Az öledbe hajtja a fejét, és hagyja, hogy elkezd masszírozni.  Amikor az olaj is elő, róla meg az ing lekerül, Ed fellelkesül. Ez abban mutatkozik meg, hogy ha tiltakozol, ha nem, Ed rólad is lehúzza az inget - nehogy össze olajozd - és csak utána hagyja magát tovább masszírozni. Ha nem a Mamával kéne beszélni, talán nem Ed elaltatásán fáradoznál, mivel a masszírozása közben bőrének illata a reggeli élményeket juttatja eszedbe. Miután elaludt, és betakargattad és te is felöltöztél, lemész, hogy jobban megismerkedj a kedves anyukájával.

Valóban a konyhában találod, és éppen egy tepsi süteményt húz ki a sütőből. A kérdésedre felnéz, és fürkészve mögéd pillant - úgy tűnik hogy Edet hiányolja.
-Ó, már majdnem minden megvan - már csak teríteni kell - válaszolja, és a kezedbe nyom pár üres tányért, ő meg az evőeszközöket húzza elő.
-Máris ráunt Edre? - kérdezi kissé reménykedve, aztán megindul az asztal fele, és szépen kiosztja az evőeszközöket.
-No és mivel foglalkozik kedves? - kérdezi, de olyan sziruposan negédesen, ami nem hagy kétséget afelől, hogy a pokolba kívánna. Közben odalép a tűzhelyhez, és leemeli egy fazék tetejét. Kellemes illatok szállnak fel belőle - valamiféle raguleves lehet sok zöldséggel.
-Megkóstolja? - Szegezi neked a kérdést és a kanalat is, amiben egy kevés gőzölög.
-Óvatosan, mert forró. A nagyanyám receptje alapján készült, és az egyik különlegessége, hogy nincs benne papaya. Az a hús mellé lesz - mosolyog, ami nem túl megnyugtató látvány számodra.

[Dierol]

Rina

Hogy a bizalmaskodó félfiú mit tudott volna szerezni, az nem derült ki - mivel tüsszentés közben mintegy véletlenül lefejelted, és utána már a krumplimód megdagadó szaglószerve restaurálásával és nyomkodásával van elfoglalva. Az incidenst nem teszi szóvá - de azért hátrébb lép, mielőtt kiderülne, hogy allergiás vagy, és tüsszögési roham kap el - ő meg még jobban leamortizálódna. Ellenben a te hangulatodon javított az iménti kis csíny - az ártatlanul tágra nyílt szemek és szende pofi ismét felment a gyanúsítás alól, hogy szándékosan tetted volna. Hiába, a férfiakat nem az eszükért szereted...

A zuhany alatt a gondolataid és a kezed is elkalandozik, miközben talán a korábbi vagy az elkövetkezendő gyönyöröket idézed fel. Senki nem zavar meg, amíg a fantáziáddal és magaddal játszol - pedig ha lett  volna szomszéd, biztos, hogy átkopog.
Öltözködésnél a tükör lehet, hogy megint feltart egy picit, szinte muszáj megcsodálni azokat a vérforraló idomokat mielőtt újra elrejtenéd, hogy majd csak a kiválasztottak leljék örömüket benne.
Ahogy te a fegyverben, mely még abban az esetben is hatalmat ad számodra mások és a saját sorsod felett, ha az imént becézett szépségek néhanapján kevésnek avagy túl soknak? bizonyulnak.
Igy a cirógatás ahogy neked, néhanapján a fegyverednek is jár - elvégre ugyanolyan tüzes jószág.

Láthatólag nem jön zavarba a srác attól ahogy indítod a társalgást.
/Angol/ Mivel csak ez az egy van - válaszolja megrántva a vállát.
Ahogy megemlíted - kíváncsi lennél a veremre, a szőke kancsal a szemeivel végigpásztázza a mögötted álló fát. Vagy téged? Nehéz megmondani, amikor ilyen kaméleonos tekintete van.
/Angol/ Jim elvezetheti ha gondolja - int a magabiztos "vezér" fele, aki erre megerősítésképpen még jobban kihúzza magát.
Jim a beszólásodra már épen nyitná a száját, hogy valami frappánsat válaszoljon a zsebkendő témára, de mikor előrántod a pisztolyodat, és rálősz, valahogy bennakad a szó, és csak tátog. A fegyver és gatyaöve a bokájához hull, a két haverja is döbbenten nézi a jelenetet. Végül a kancsal megszólal
/Angol/ Szerencsére elhibázta - summázza
A döbbent arcokat látva feltehetőleg kellemes borzongás fut végig rajtad - kifejezetten  jó érzés, hogy megmutattad, éreztetted velük - ki itt a főnök. Ilyenkor Kai mindig megdicsért "Jó vagy, húgi"
Jim előtt viszont lepereghetett élete filmje, és most valahogy elvesztette a hangját, meg a kontrollt is - ugyanis nem túl hősies módon egyre nagyobb folt sötétlik a kék kockás alsóján majd a lábszárán vidám patakok csörgedeznek a cipőjébe. Tömören fogalmazva Jim bevizelt.
Harmadik társuk idegesen nyúl a fegyvere fele, de aztán végül csak nincs bátorsága ráfogni, ellenben azért szőke barátját kijavítja
/Angol/ Nem vennék rá mérget - szemléli a csőtörést szenvedett barátját, aztán idegesen toprogva fordul feléd, hogy mit is akarsz.

Az erdőből jó fél perc múlva egy nagydarab, legalább mázsás, viszonylag alacsony, erősen sörhasú férfi lép ki. Egy valaha khaki színű trikót, rövid nadrágot, és bakancsot visel. Az orrán napszemüveg pihen, kezében meg egy pisztoly, de amikor megpillant, egyből a hónaljtokjába teszi.
/Angol/ Jim, húzd már fel a gatyádat, látod, hogy nem akar rád mászni - szól oda a srácnak, miközben közelebb sétál.
/Angol/ A veremhez akar menni - kotyog közbe a kancsal, miközben Jim a nadrágját húzza fel fintorogva.
/Angol/ Nekem nyolc - mondja a napszemüveges pasas, és megfordulva megindul vissza az erdőbe.
/Angol/ Akkor jöjjön - szól hátra, és a zsebébe nyúlva egy marék szotyit vesz elő, hogy a túravezetés közben azt fogyassza, és széles ívben szanaszét köpködve a héját. Ezen elfoglaltsága miatt nem is nagyon beszél - de lehet, hogy jobb is.
Pár méter után egy tisztásra értek, ahol egy jókora, kb. három méter mély, földbe ásott, és karnyi vastag, hegyes fa karókkal kirakott gödörben próbálják meg Liz meztelen testét lerángatni az egyik karóról, ami elég csúnyán felnyársalta. A tegnap még oly eleven és kívánatos nőből mára nem sok maradt az emlékén kívül. A száradó vér mennyisége,a karóra ragadt belsőségek, és Liz üveges tekintete egyértelművé teszik - a "Végtelen Álom" számára bár váratlanul, de megkezdődött. Kalauzod az erdőt figyeli, míg odalent a két ember csak azért hagyta abba a munkát, hogy téged jól megnézzen magának.

[Thyriel]

Rina

Immáron már a verem peremén álldogálva meglehetősen szomorúnak tetsző, valójában nagyon is bosszús arckifejezéssel bambulok a teljesen értelmetlenül elpocsékolt testre. Mennyi öröm veszett oda egy olyan ostoba döntés miatt, melyben azt a kanszerű képződményt választotta helyettem! Látszik, hogy a Karma az egy nagy ku..a. Nem elég, hogy megbüntette Lizt a pocsék ízléséért, de még nekem is beintett ezzel az élettelen mozdulattal.

/Angol/ A büdös ..csába! – közlöm morcosan, majd elindulok vissza tahófalvára.

Útközben felidézem – talán segít – a tüsszentést követő néma örömet, amit a liluló-dagadó látvány okozott, no meg a puszta érzés, amikor a homlokommal megsimogattam az orrnyergét. No, azon aztán lovagolhat kedvére. Mit tehetnék, természetesen semmi közöm az egészhez, hiszen mindenki látta, véletlen baleset volt, de azért nem baj, ha angyali tekintettel és halk motyogással leplezem hirtelen támadt jókedvemet.

A zuhany is igen örömteli perceket adott, mi tagadás – többek között – a zenei tehetségem is magasan szárnyalt miközben oly tiszta lettem, mint a le sem esett hó. Vagy olyan szűz mint a…? Végül kiválogattam néhány kedvenc ruhadarabot, amik engedelmesen tették amit parancsoltam nekik és pontosan úgy simultak hozzám, ahogy azt a bosszantó kis Liztől vártam volna! Bah, oda a jókedvem! Igen elszomorító, hogy az ember ennyi energiát fektet(ne) bele és mindez teljesen feleslegesnek bizonyul. Szerencsére a két kis szépség nyugtatóan hat rám, amikor megérintem őket, de azért még marad némi elégedetlenkedés bennem, aminek hangot tudnék adni.

Alig-alig figyeltem arra mit is motyogott az a kis koszos kölyök, de rémlik, hogy valóban azzal a szájjal puszilta meg a mamáját, ami lássuk be elég undorító. Nem is igazán érdekelt, annál inkább, hogy az „Engem-néz-de-téged-lát- belepofázik ezzel a Jim nevű kanos kiskutyussal folytatott beszélgetésembe és cserében még értelmeset sem mondd. Nem ért csalódás, de még meglepetés sem. Aztán megint hozzászól, de láthatóan pont annyi esze van, mint annak a zöldségnek amit leszed az apja, hogy eladhassa. Mindenesetre nagyon kellemes érzés látni, hogy tudják hol a helyük és mennyire nem érdekel a véleményük vagy az amit mondani akarnak.

„Jó vagy Hugi”
Ennyi.

A sárga-folyóra már nem vagyok kíváncsi, így az előcsörtető férfi sokkal érdekesebbnek bizonyul, bár nem sok, annál is kevesebb időre. Sőt, a mondandója után már egyáltalán nem érdekel, hogy ki a papayafia ez a két-lábú bűzforrás. Ajkaim sarkában azért még ott honol a huncut mosoly, mely a harmadik, talán legintelligensebbnek nevezhető társ szavai csaltak, illetve a tény, hogy felismerte nem kéne kapkodni, de még a tőlük megszokott mód, bókolni sem. Egy pillanatra elgondolkodtam, hogy talán azt kellett volna tennem vele, mint ami ő tett a lánnyal tegnap, de fizettek érte, szóval…

/Angol/ Jah. Oda. – követtem ugye és… - nem bánnád ugye, ha kérnék egy marékkal(?) – mert a szotyola az jó dolog

A csend kísért, no meg a héj roppanása, aztán a hangulatomé, majd az ágaké mikor már ott tartok ahol kezdtem: ugye épp sétálok visszafelé. Az sem érdekelt, hogy megbambultak, hiszen azért vettem fel azt amit… de most, hogy nincs semmi és senki aki itt tartson akár egy percnyi beszélgetésre sem, tovább dolgozhatok a „Hogyan lépjek le ebből a papaya-pokolból” tervemen. Rögtön mindjárt a két hajó, a Dongó és társa felé veszem az irányt, hogy megérdeklődjem mikor lépnek le és merre mennek pontosan…

[Az Ezüst Utazó]

Hazudni, Hazudni, Hazudni! De hát ez nekem könyökből megy. Már csak Ednek kellene jelezni valahogy. Ha megcsípem a karját nem túl erősen miközben lehazudom a csillagokat is az égről, vagy szólni kellene előtte neki? Majd ahogy a helyzet hozza!
Ed anyjának részéréről a szerencse minden csak nem szerencse, az arcára van írva" -Ja meg a te anyádat!"
Orvos vagy ápolt? na eddig bírtam a bájvigyort...
-Ápolt.-Megcsípem szegény Edet, és nagyon kíváncsi vagyok a Frigid Dög milyen pofát vág.
Ed meg úgy lavirozik köztünk mint aki vékony jégre tévedt.
-Nem egyik sem , egyszerű zenetanárnő vagyok. Konkrétan zeneelméletet tanítottam, de az anyukám szerint több lábon kell állni ezért elvégeztem a humán erőforrások képzést is az egyetemen. -Ha majd azzal jön " A kedves Mama" hogy túl hülye vagyok orvosnak már arra is kész a válaszom, de már megcsíptem Edet nehogy belebeszéljen.
Ő az egyszerűbb megoldást választotta, elrángatott a veszélyzónából fel az emeletre.
Nagyjából fent berendezkedtem.
Ed meséje  a Frigid Dög templomba járási szokásairól se túl biztatóak. Még a végén rá akar venni, hogy játsszak a kórus orgonáján, még csak az kéne, francokat!
Ki fogok találni valamit miért nem megyek templomba, úgyis beugrik valami.
Kitör belőlem a röhögés még le is kell ülnöm bele is könnyezem, mikor Ed a persona non grata-t rosszul mondja de még így is van értelme.
-Miért mit műveltél megittad a misebort? Vagy belebeszéltél a szentbeszédbe? A mamád barátnői ilyenkor biztos a föld alatt bujkálnak mint a manók, de mikor megkondul vasárnap a templom harangja előugrálnak teljes harci díszben azokban a nagy karimás kalapokban.
Ed felvetésére hogy a Frigid Dög kedvel e vagy sem, már tudom a választ. Persze,  hogy utál. Én is őt, nem sűrűn fogok itt enni. Vagyis ha lehet soha.
-Majd meglátjuk.-Hagyom rá.
Ed elszenderült, ideje szembenézni a főellenséggel.
Mosolyog sőt az a negédes mosoly van rajta ami mögött elküldene melegebb éghajlatokra vagy most rögtön két méterrel a föld alá egy koporsóban.
A tányérok persze csodaszépek a széleik aranyozottak festett virág és kismadár motívumok díszítik. Arra hajt hátha elejtem és elég oka lehet elzargatni Nem tudja, orvos vagyok olyan biztos a kezem mint a vakolat. Suttyomban megnéztem több mint 150 éves a csentres. A fülem mellet elengedem a ráuntam Edre kérdést. -Mindennek nagyon jó illata van!-Most nem hazudtam, tényleg jó szakács az öreglány. Elfordulok megigazítom az utolsó kanalat is, hogyan nyerhetnék még időt, mire visszafordulok már szinte kinyomja a szemem a fakanálon gőzölgő izével.
-Igen? Talán várjunk vele míg hűl egy kicsit. Megyek felébresztem Edet most sziesztázik mire lejön addigra kihűl.-Felrohanok de nem Edhez vezet az első utam hanem a hátizsákomhoz, Méregtapasz! Ez kell most. HA méreg van a szervezetemben el kezd belilulni. Csípőtájékra teszem ott senki más nem látja. Felrángatom Edet Ebéd, Ebéd...Kiabálással már a sütire is kitaláltam hogy lisztérzékeny vagyok ezért nem ehetek belőle, ezekkel És Eddel felvértezve, Lemegyek újra.
-Kóstold meg Ed milyen finomat főzött A Mamád, Képzeld ez a nagyi receptje!

[Dierol]

Rina

Az tény: O'ville igencsak szűken méri számodra az örömöket. Készülhettél annyit, amennyit akartál erre a találkozóra, de mostanra kiderült - Lizt hidegen hagyja a törekvésed, hogy felhívd magadra a figyelmet. Nem úgy a verem alján küszködő két helyiét, akik egész addig, amíg el nem mész, inkább pihennek, és téged fixíroznak. A véleményed a helyzettel kapcsolatban nem rázza meg őket - feltehetőleg ők is szívesebben piálnának valami hűvös sarokban, ahelyett, hogy holmi holttestekkel birkóznának. A napszemüveges pasas, aki ide kalauzolt, visszafele már nem kísér - talán úgy véli, hogy megbirkózol azzal a negyven méterrel, amit egyedül kell megtenned az erdőben. Az iménti társaságból már csak a marék szotyi tart veled, ami a szófukar sörhasú kissé megviselt nadrágzsebéből került elő. A magokat és a lehetőségeidet veszed szádba, miközben a leszállópálya fele sétálsz. Jim és a két spanja már jóval messzebb jár, a szélső házak egyikébe mennek.

A te utad kissé messzebbre vezet - mivel a "kikötő" a moteltól a másik irányban van. Közben van időd felidézni a reggeli ártatlan tüsszentést, amely most is jobb kedvre derít. Hogy ez a jó kedv megmarad-e, amikor megpillantod a leszálló placcot, az kérdéses - mert mindössze két hajó parkol rajta. Az egyik hajtóművét éppen ketten szerelik le - s az egyik szerelőben felismered a Papa-yaa kapitányát. A másik hajó pedig az, ahol Liz "kikosarazott - de a Dongó úgy látszik már tovaszállt... Ahogy elhaladsz az öreg mellett, az odaköszön:
/Angol/ Reggelt, Jinxy! - hogy aztán újra félig eltűnjön a burkolat mögött.
Lehet, hogy most nem foglalkozol túl sokat vele, mert a másik hajónál is vannak.

Egy vagányabb férfi

nyugágyon pihen a gép árnyékában, ölében egy gitárt pengetve. Mellette egy kisebb láda a tetején egy üveg whiskey, egy pohár és egy óra. Ahogy közelebb érsz, a pasas abbahagyja a gitározást, és végignéz rajtad. A kíváncsi tekintet szinte letép rólad mindent.
/Angol /Helló kislány! - vigyorog rád úgy amiből  már tudod - az a típus, akinek a szeme sem áll jól. A pénz és a nők érdeklik, de utóbbiak csak addig, amíg meg nem kapja őket.

[Thyriel]

Rina

Miközben azon tűnődöm, hogy a Liz, aki nem csak-Liz… több szívet vagy mást – itt megengedek magamnak egy halovány mosolyt a sok bosszús mormogás közepette. Időközben – mert én ilyen örök optimista vagyok – azon tűnődöm, hogy a Dokinő jó pótlék lenne e és az a kis nyik-haj akinek olyan könnyedén odadobta magát esetleg lemond e róla önként vagy kénytelen lennék valami más módszerhez folyamodni, ha úgy döntenék beérem a kis szöszivel.

Mit mondhatnék, mást most nem érdekel, így a legfontosabb problémám mellett már csak efféle gondolatoknak jut hely. Hej! Talán ötvözhetem a kettőt! Régen loptam el valamit (valakit) aki megtetszett. Aztán meg úgy is az a legjobb, hogy nem maradok ott, ahol esetleg nekem kéne megválaszolnom olyan kérdéseket, amik nem is tartoznak rám, mint például:

„ Nem látta véletlenül a…?”

Véletlenül… a végén még azt mondja nekem, hogy hisz a szerencsében! Vagy ennél is rosszabb: a Karmában! Egyetlen ilyesmiben hihet, az pedig az enyém és nem mellesleg általában a hátán hagyott nyomot. Ilyen és ehhez hasonlatos dolgokkal foglalkozom, miközben felfedezem, hogy a helyi hülye és haverjai merre is tartanak. Gondolkodóba esem, majd kísértésbe, de végül nem megyek utánuk, hanem egy másik, sokkal fontosabb dologra fordítom a figyelmemet:

/Kínai/ Lio Coh Jwei Ji Neong Hur Ho Deh Yung Duh Buhn Jah J’wohn.

Nem elszállt az egyik bádogkasztni, amit kinéztem magamnak? Volt gépe lelépni. Meg pofája. Meglehetősen morcosan baktatok a maradék lehetőség felé, de a haragom könnyedén változik át „öreg haver”oknak járó mosollyá, amikor a Yaa Papa belepofázik a mérgelődésembe. Mi tagadás jó fejnek tűnt az öreg, így tegnap hamar magára hagytam, de ahogy elnézem most sem fogok hosszasan elidőzni nála. Meg annál aki még vele van… ki az?

/Angol/ 'Reggelt Papa!

Aztán rákacsintok mert megérdemli, de az is lehet, hogy csak ő hitte annak, mivel valami dög bogár vagy mifene belerepült a szemembe és csak nagy harcok árán sikerül annyira könnyekben kitörni, hogy tisztán lássak.  Mi tagadás, megérte!Ez a férfiú már-már karcolja az elfogadhatóság alsó határának árnyékát! Ellenben jól penget! Ügyes a keze. S nem is beszélve arról, hogy tudja miképpen kell várni egy vendéget, így töltök is magamnak majd emelem rá miközben elismerem, hogy

/Angol/ Jó napot bácsi! – küldöm le húzóra, miközben a következő áldozat, az óra után nézek – Anyukám azt mondta ne álljak szóba idegenekkel – jegyzem meg kislányos hangon – szóval… hogy hívnak? – tekerem ujjaim köré… az egyik tincsemet

[Dierol]

Roxana

Ahogy elárulod, hogy ápolt voltál, a Mama egyet értően bólint
-Valahogy sejtettem... - láthatólag nem viselte meg a bejelentés. Viszont amikor megpendíted neki, hogy zenetanárnő vagy, egyből lecsap
-Ugye az első fok neve a tonika, a negyedik foké pedig... ah, nem jut eszembe! - pislant rád, hátha kisegíted.
A szubdomináns - jut eszedbe egyből, és ha akarod meg is oszthatod vele a választ, hogy lássa - valóban képben vagy a zeneelméletet illetőleg. Úgy tűnik, hogy azonnal elkezdte az ellenőrzésedet. Szerencsére azonban nem kell tovább bájolognod vele, mert Ed elrángat.

Ed szemrehányóan néz rád, amikor kineveted
-Hé, mi olyan vicces ezen? - értetlenkedik. Aztán kissé ködösen válaszol a kérdésedre
-Hát fogadtunk, hogy meg merem-e tenni. Én nyertem... összegzi, de látszik rajta, hogy szégyenli a dolgot. Biztos, hogy a Mama teljesen kiborulhatott tőle, de mivel Ed nem is büszkélkedik el vele, biztos, hogy igen tuskó dolog lehetett. Ám azt viszont elárulja, hogy a Mama barátnői hol szoktak időzni
-Ó nem, hét közben dolgozni szoktak. Az egyikük hentes - ő megörökölte a férjétől a boltot, miután az eltűnt. A másikuk fodrász, a harmadik barátnője pedig a papaya raktárban irodista.

Odalent majd minden a tervek szerint halad - már ha tervnek lehet nevezni azt, hogy semmitmondó beszélgetésbe kezdtek - de hát el kell valahol kezdeni, igaz?
Amikor finoman kimented magad a kóstolás elől, a Mama egy bájmosolyt villant rád - ez az egyetlen udvarias módja, hogy kimutassa a foga fehérjét.

Felszaladsz a táskádhoz, és előkeresed a tapaszt. Kétféle van - az egyik a patológusok kedvence - utólag kimutatja, hogy méreg került a szervezetbe, de nem semlegesíti. A másik egy általános tapasz, amit a mérgezés után minél hamarabb kell felragasztani, de annak sajnos vannak kisebb mellékhatásai. Úgy mint hányinger, szédülés, esetenként vesekárosodás - igaz, ez utóbbi csak akkor ha mégsincs méreg a szervezetben.
Az ártalmatlanabbat magadra simítod, és utána felkelted Edet.
Nem kell nagyon keltegetned - az ebéd hallatán igen hamar felébred, és ásítva kér bocsánatot, hogy elaludt
-Bocs, nem szoktam elaludni - mentegetőzik, és a nyomodban lecaplat az ebédlőbe.
Ed az unszolásodra belekóstol a gőzölgő ételbe.
-Finom, mint mindig. S a titkos összetevő bársonyossá teszi a bőrt - kacsint rád vigyorogva, s közben fel sem veszi a Mama szemrehányó tekintetét. Leültök, és a Mama van olyan kedves és felajánlja, hogy te mondhatod el az asztali áldást.
Utána szed neked, majd Ednek, végül magának. Az ebéd alatt pedig folytatja a kikérdezésedet
-S miért ebbe a sárfészekbe jött? Hiszen nem annak a lánynak tűnik aki szeret a sárban dagonyázni. Tényleg, hányszor volt férjnél? - kérdezi két falat között.

[Dierol]

Rina

Hát, ha Doktornéni nem azért nyitja ki a száját, hogy beszéljen, akkor egész vonzó alternatíva lehet - s ezt az új barátja is biztos megerősítené. A srácot elnézve a doktornéni bukik a fiatalabb, formás pasikra. Emellett feltehetőleg elég némi fenyegetés, hogy átengedje számodra, ha csak a doktornénire tartasz igényt. Ez esetben még az egójába is rúghatsz, ha megvillantod neki - miből is marad ki. Már ha elcsábítod a szőkeséget. De persze szimplán el is rabolhatod a szívét, testét hogy veled tartva melegítse az ágyadat azon a hideg bolygón. Persze ehhez még hajó is kell, amin oda jutnátok. S tapasztalatból tudod, hogy egy hajóúton nem nehéz összemelegedni másokkal. Ennek hogyanjával vagy elfoglalva, egész addig amíg fel nem tűnik, hogy lemaradtál a Dongóról. 
 
Az öreg segítője elsőre nem látszik csak a keze, ahogy óvatosan lead pár alkatrészt a burkolat mögül, de aztán előkerül a feje - napbarnított talán negyvenes férfi - kopasz fején több olajfolt díszeleg, és mikor köszön neked
/Angol/ Hölgyem! - kiderül, hogy egyéni fogtérképe van - legalább három hiányzik elől. De nem is vesztegeti tovább rád a szót, hanem visszatornázza magát a burkolatok mögé.
A kapitánya vidáman fogadja a kacsintást, s maikor látja, hogy nem hozz igyekszel, újra a gép fele fordul.

A whiskey átlagos, de egy paramétere kiemeli a sorból - hűsítőleg simít végig a torkodon, hogy aztán lobbantsa lángra. Be volt hűtve, ami ilyen melegben valódi kényeztetés. A bácsizásra csak abbahagyja a játékot az üveg tulajdonosa, és láthatólag eltöpreng, mit is válaszoljon. De hamar megjön a hangja, és egy magabiztos félmosolyt villant rád
/Angol/ Joe vagyok - teszi le a gitárt óvatosan maga mellé.
/Angol/ Ha elárulod a neved akkor már beszélgethetünk - áll fel a nyugágyból, és kezet nyújt.
/Angol/ Jó látni, hogy itt is akadnak olyan nők, akik tudják mit akarnak. Akárcsak én... - taperol végig a tekintetével, de a ruhakivágástól azért csak elszakad, hogy a szemedbe nézhessen.

[Az Ezüst Utazó]

Kezd már elegem lenni a Frigid Dög állandó teszteléséből amit csak nem akar abbahagyni. Most meg a Tonikával jön, agyam elszáll! Na jó erre  kérdésre pont tudom a választ de ideje visszavágni. Ha lelépek dolgozni az első dolga lesz áttúrni a szekrényem és megtalálja a hegedűm. Cincoghatok ősöreg klasszikusokat bizonyításképp.
-Nem jut eszébe? Előfordul egy bizonyos kor felett, ne is törődjön vele egyen sok zöldséget főleg uborkát!
Na végre Ed! Na húzás innen mielőtt még Az öreglány feje szétrobbanna. Engem meg elkapna a röhögés!
-Na ezt se kell majd elmesélni a gyerekeidnek!De nem tudom milyen lehet mert én vagyis mi imaházba járunk, Illetve jártam régebben de már nem, általában szombatonként.  Nem megyek a ti templomotokba Nincs ott semmi dolgom.
Hallgatván hol dolgoznak A dög barátnői úgy döntök vegetáriánus leszek, magam vágom a hajam, vagy Ed vágja ügyes fiú megoldja, Öt centit a végéből nem lehet olyan nehéz?! A papajával eddig se sikerült megbarátkozni ezután meg pláne nem fogok.
-Nem baj hogy elaludtál. Ahogy a mondás tartja a lustaság fél egészség! De később el akarok menni vásárolni alig hoztam magammal valamit csak ami belefért abba a kis bőröndbe. Arra gondoltam vehetnék valami dögös rucit hozzá illő cipővel vagy csizmával este meg leléphetnénk a saloonba, amúgy is vennem kell esernyőt meg vízhatlan ballonkabátot mert biztos, hogy esni fog! Mint minden nap. -Ha túlélem az ebédet. Ed nézéséből úgy veszem ki tetszik neki az ötlet.
-Te meg vehetnél " Mamádnak" valami szépet! Mit tudom én? Cserepes gazt a teraszra vagy a ház elé, Mond neki én csak segítettem kitalálni a többi a te műved.
Nem sikerül olyan apróra összezsugorítani magam amekkorára szeretném mert "A dög megtalál és még nem fejezte be a kikérdezést a ba...kodást! Nem kellene annyit szívatni, már az első nap kitesz tokkal vonóval, szó szerint!
Ed megjegyzése a titkos összetevőről rögtön a patkányméreg jut az eszembe.
-Ha te mondod biztos úgy is van!-Remélem nem halok bele.Hogy mi? Asztali áldás na ne már! Csak Ed kedvéért nem lépek le most azonnal. Még emlékszem apám hosszú litániáira amiket asztali áldásként adott elő, némelyik felért egy kisnovellával. Mi meg már majd éhen haltunk. Soha nem értettem, hogy lehet elismert sebészként ennyire vallásos. Mindegy az ő dolga. Ha nem volt otthon mindig a rövid verziót adtuk elő. Mikor az orvosira mentem félredobtam  vallást, vagy a tudomány vagy isten meg egyéb okok miatt is.
-Aki ételt italt adott annak neve legyen áldott! Ámen!-A Dög biztos másra számított vagy semmire, ez van ezt kell szeretni!
-A csizmám tökéletes a, hogy is mondta sárban való dagonyázásra. Jelentkeztem egy állásra és felvettek, irodai munka, nem zeneelmélet. A másik szakismeretemet kamatoztathatom, a humán erőforrásokat. Ja és a szó amit keresett a szubdomináns. -Ettől függetlenül át fogja túrni a szekrényem ha nem leszek itt.
-Még nem voltam férjnél!-A kétes hozzávalókból készült süteményből inkább nem kérek, tekintettel lisztérzékenységemre. Na majd mindjárt én leszek a vénlány.
-Asszonyom elég szegényes a ruhatáram, még esernyőm sincs. Elmegyek vásárolni A nazarénusok nem szoktak gyónni csak elmondják a problémáikat a Tiszteletesnek megbeszélik és igyekeznek közösen megoldani. Ed megmutatja hol van az áruház aztán menjen gyónni. Vagy inkább ne! Odatalálok!-Kell  francnak még egy vita büdös banyával!
Némi kérdezősködés után megtalálom az áruházat. A-tól Zs-ig itt minden van. A csípőmre tett méreg mérő se lilult be. Kimondottan jó a kedvem. Az egész délutánt itt töltöm. Megveszem mire tényleg szükségem van, alsóneműk ingek pólók nadrágok gumicsizma, esernyő, vízhatlan ballonkabát, Megállok egy "UN: házibarátnál" Átfut az agyamon megveszem A frigidnek de kinyírna puszta kézzel. Jó sokáig tart az a gyónás!
Alig találok ruhát, már a báli ruháknál vagyok. Megvan a nyertes! Egy kis pánt nélküli fekete dögöske. A csizmához választottam,ami térdig ér!Férfi eladót keresek vagy nő nélküli férfit.
-Mit gondol feltűzve vagy leengedve jobb a hajam?-Nem válaszol csak a ruhát bámulja meg aki menne van. Szerintem a kérdést se értette. A ruha a csizmával kiválóan vizsgázott.
Fizetés és rohanás a sárkányfészekbe. Bár inkább Lassú séta.









 

[Thyriel]

Rina

A Doktornéni pedif… pedfi… gyerekimádata talán később még lehet némi élvezet alapja, amiképp az a kellően karbantartott teste is, már ha úgy döntök, hogy ráfanyalodom. Ami azt illeti Lizben volt valami, ami messze többet sejtetett, mint ez az elkényeztetett fruska, akinek a szeme sem, csak én állnék jól. Az kis nyikhaj aki vele ténfergett és úgy vigyorogott mint a macska ami benyelte a kanárit, pontosan olyasmi, amitől semmit sem várhatsz, de abban legalább nem is fogsz csalódni.

HA, úgy döntenék, hogy akarom a kis szöszit, akkor nincs az a kölyök, aki eltéríthetne attól, hogy meg is kapjam. Minden bizonnyal találnék valamit vagy valakit, aki kellő unszolásra elárulná a gyenge pontot amit aztán kedvemre döfködhetek bármivel amiről úgy vélem igazán nagy fájdalmat tud okozni. Olyasmit, amitől könyörögve kérik, hogy szabadítsam meg őket és bármit megadnak azért, ha ezt lehetőleg azonnal teszem…

Lennének más gondolataim is, ha ezek nem melengetnének annyira, mint egy jófajta borostyánszín ital. Mindenesetre már épp egyre inkább belelovagolnám magam a… mikor észrevettem, hogy itt hagytak. Ezt kellő kommentár után már tovább iparkodva a kikötő felé – nehogy a másik tragacs is el akarjon inalni – érkezem a bácsihoz, aki nem mellesleg még akár jóképű is lehetne, ha nem fényév távolságból sikítana róla, hogy miféle.

Mindenesetre néhány ruhákat cafatokban letépett és igen forró kép kísér utamon, amelyben a Lizpótlék szuszog izzadtan, de mire Papa Ya és a társa magam mögött maradt, már ezek a képek is majdnem teljesen kifakultak. Amennyire megmosolyogtató volt az Öreg Medve haverjának látványa, pont annyira semmitmondó ennek a Joe-nak a lassan még annyit se érő löttye, amin csak a jég segít valamennyit, de lássuk be, korántsem eleget.

/Angol/ Rina – fogadom a kezét, de készen állok adott pillanatban földrevinni – Most, hogy mindketten árulkodtunk, beszélgessünk! – értek egyet, majd egy újabb korty után – Úgy tűnt, mintha várnál valakire… kikre – ugrom át azt a részt, ahol beismerem tudom mit akarok.

[Dierol]

Rina

A leszállóplacc fele sétálva van alkalmad lelki szemeid előtt megadni mindenkinek azt, ami jár. A srácnak leckét az erősebb kutyáról, a szöszinek szintén - csak más módon... Jól elszórakoztat a dolog legalábbis amíg fel  nem tűnik a Dongó hiánya.
A Papa bár  jobb kedvre derít, de nem képes teljesen pótolni a hiányt, melyet az elröppent gép hagyott maga után. Ahogy Joe itala sem, aminek tulaja legalább egy helyzetben biztos, hogy férfias – kézfogásnál. Puhatolódzásodra az órára néz, mintha az árulta volna el.

/Angol/ Valóban  - már csak a legénységem két tagját várom, aztán már megyünk is tovább az  Albansra. Ma délig jó lenne elindulnunk, mert romlandó az áru – pislant az órára -De inkább beszéljünk rólad, sokkal érdekesebbnek tűnsz! Minek köszönhetem az érdeklődésedet? - kérdezi a ládának támaszkodva, miközben folyamatosan szemez veled.