Domvik nyolcadik arca – Árnyak a Hét Intés Völgyein túl

[Haldirien]

Erigowi Artemise

Figyelmesen hallgatja a lovag szavait Domvik istenről. Mikor az idős lovag a végére ért, a lány megszólal egy biccentés kíséretében.
- Köszönöm, azt hiszem, értem már. Azok akik eddig magyarázták nekem, mindig azzal kezdték, hogy több arca van, és azokat sorolták fel nekem. Gondolom az arcokat úgy kell érteni, hogy akár az édesapa, sokoldalú, mint amiket a nagyuram is mondott, szigorú, de igazságos, keménykezű, de a gyermekeiről gondoskodik. Jól értem?
Így jobban érti már Domvik lényét, megmagyarázza, miért ilyen erős a hit ebben a déli államban. Mégis ki ne hinne egy minta apában, aki vigyázz rá, és megmutatja a helyes utat.
- Északon a legtöbb istenség korántsem olyan igazságos, mint a tiétek, szerencsések lehettek, hogy egy ilyen gondos atya őrzi népetek.

-- Filio Mortale, Aignan bel Verperiodi

Spoiler: megjelenítés

//Ha jól emlékszem, valamiféle mágikus kaput kell keresnem, ami nagyjából itt a völgyben vagy azon túl van. Pontosan nem tudom, hogy mit is keresek itt, hogy néz ki, meg egyáltalán mi is valójában, azt sejtem, hogy valami régi rom lehet. Alapvetően a völgy iránt érdeklődött, de nem nyílegyenesen jött ide, ha volt útközben valami amiről azt mondták hogy nagyon szép és nincs is messze akkor azt meglátogatta. Rád bízom, hogy ezt hazugságnak érzékelik-e.

A bárd szavaira elmosolyodik, és már válaszolna, amikor a dalnok hirtelen felszólal, miszerint valamiféle Ravennára hasonlít.
- Ravenna? - kérdez vissza, miközben látszik rajta, hogy próbál elmélyülni a gondolataiba. - Nem tudom... nem.. hiszem, nem hiszem, hogy ismerném. Ravenna Cornelia?

Prímusz szavaira biccent, miközben a tekintetével Aignan urat keresi. - Tanultam, hogyan kell a test és elme sebeit ápolni. - majd az inkvizítor felé fordul - Nagyuram, ha engedi, átkötözném a kötését.

[Filio Mortale]

Erigowi Artemise
-- Filio Mortale, Aignan bel Verperiodi

Spoiler: megjelenítés

//Ha jól emlékszem, valamiféle mágikus kaput kell keresnem, ami nagyjából itt a völgyben vagy azon túl van. Pontosan nem tudom, hogy mit is keresek itt, hogy néz ki, meg egyáltalán mi is valójában, azt sejtem, hogy valami régi rom lehet. Alapvetően a völgy iránt érdeklődött, de nem nyílegyenesen jött ide, ha volt útközben valami amiről azt mondták hogy nagyon szép és nincs is messze akkor azt meglátogatta. Rád bízom, hogy ezt hazugságnak érzékelik-e.

A emlékezet felfrissítésére szóló pszi lökés (avagy emlékfelidézés diszciplína)

Erigowi Artemise

Spoiler: megjelenítés

 

Domvik nyolcadik arca – Árnyak a Hét intés völgyein túl

Mesélő: Filio Mortale
Helyszín: Fogadó a Zarándoklathoz
Időpont: P.sz. 3693 Berrana – roda Őszközép: Szent Tarantinus hava (Hűs évszak: Morgena hónapjai – Rákok hava)
Esemény: Utón – útfélen (Fogadó a Zarándoklathoz)
Résztvevők: Erigowi Artemise.

A rend tudomására jutott, hogy a shadoni felföldön a Hét intés völgyein túl rejtezik állítólag a „Tanúkő” közelében a legendás godoni Északi kapuhoz hasonlatos kisebb kapu melyet az üldözők elől a Ringil-el pecsételtek le. A tanács kívánsága szerint a Ringil-t vissza kell juttasd északra a rend központjába. Eddig nyelvtudásodnak köszönhetően látszólag senki sem akadályozta szabad mozgásodat Shadon területén háborítatlanul hagyod el Berrana-roda kikötővárósát és a rónok által lefektetett köves kereskedelmi úton haladsz Testarend városa felé az utolsó napon mielőtt megérkeznél komisz havazásban haladsz, ami eléggé megvisel örülsz, hogy egy civilizáltabb vendégfogadóban töltheted az éjszakát, másnapra abbamarad a heves havazás és viszonylag háborítatlanul folytathatod utad a Könnypatak mentén a Hét Intés völgyében, kora este érkezel meg a Fogadó a Zarándoklathoz. A fogadó udvarán egyetlen alakot látsz egy ősz öreg férfit utazó sokat látott ruházatban amint éppen egy gyermekkel beszélget valószínűleg a lovát bízza rá, visszaemlékezel és tudatosul benned, hogy tegnap este láttad a városi szálláson a meleget árasztó kandalló mellet hosszú szárú pipát szívni egy flaska bor kíséretében a férfi már eléggé idős láthatott vagy 60-70 nyarat is. A fiatal gyermek bólint az öreg felé, majd amikor megpillant arca felragyog mintha angyalt látna és kezében az öreg lovának kötőszárával megindul feléd.

[Alaric]

Domvik nyolcadik arca – Árnyak a Hét intés völgyein túl

Mesélő: Filio Mortale
Helyszín: Csorba Fog éjszaka
Időpont: P.sz. 3693 Berrana – roda Őszközép: Szent Tarantinus hava (Hűs évszak: Morgena hónapjai – Rákok hava)
Esemènyek: Úton - Ùtfèlen - Vacsora
Résztvevők: Tyrus Valles, Aignan bel Verperiodi, Gewin Da Lorre, Canis Prímusz, Erigowi Artemise, Filo de Morto.

- Jól érti, kisasszony. Akár Domviknak, az ember fiának is több arca van. Boldog, szomorú, jámbor, bosszúszomjas, megértő, haragos. Minden érzelem úgy viseltetik, mint egy arc. Egyszerre egy mutatkozik, az felel a pillanatnyi döntéseinkért, hogy mi pereg le az ajakunkról. De egy nem határozza meg az alapvető viselkedést, a természetet. A személyiséget. Ezt az érzelmi paletta együttesen alkotja. Ez nincs máshogy Domvikkal sem, a Hét Arc elszakíthatatlan egymástól, mindössze mi halandók könnyebben foghatjuk fel isteni lényét.

*Nem kíván megjegyzést tenni a többi istenségről. Korántsem olyan hévvel tekint rájuk, mint néhány hittársa, s be kell látnia, tanításaik nagyrészt egyetemesek. Azonban nem dolga, hogy megítélje őket, se nem szeretne prédikálni hevesen, se meggyőzni senkit, mely hitvallás a szentebb. Túl sok hitbuzgó lázálmát nevezték Isten akaratának. Számára csak Egy isten létezik, neki tartozik számadással.*

- Különös egybeesésé, tudja az igazságnak is több arca van, sosem fekete avagy fehér.

*Mosolyodik el halványan, s rátekint a fiatal nőre. A cudar időjárás ellenére melegséget sugároz a pillantása, még hacsak egy szegmensig is. Mutatóujjával rámutat egy, az út szélén árválkodó virágra. A fagy többnyire megszabadította levelei s szirmai nagy részétől s reszketve lóg alá szárának a kék mindenféle árnyalatában.*

- Nézze azt a virágot. Mondhatom én, hogy a szirma fehér, ha kegyed kéknek látja. Az igazság az, amit annak hiszünk. Az, hogy ez az igazság, mennyire elfogadható a szeretteinek, az istenének, másoknak, a környezetének... Nos, ez egy más kérdés.

***

*Primusz mondandójára ráemeli a tekintetét s egy röpke szegmensig kérdőn tekint reá. Majd úgy dönt nem vonja kérdőre, így végül megmutatja a sebét az északi lánynak. Úgy véli Primusz próbára akarja tenni, végtére is nem baj, ha megbizonyosodnak a szakértelmében.*

- S veszélyes hóbort. - reagál még a bárd megjegyzésére, ám címzettje Artemise. - Domvik birodalmában, tiltott tudás birtokában, egyedül s céltalanul bolyongani... Szép tájakat s ősi romokat Északon is látni. Habár a mágia segíthet leplezni avagy meghosszabbítani a kort, mégsem gondolom, hogy kegyed, már mindet meglátogatta... 

[Haldirien]

Domvik nyolcadik arca - Árnyak a Hét intés völgyein túl
Mesélő: Filio Mortale
Helyszín: Csorba Fog éjszaka
Időpont: P.sz. 3693 Berrana – roda Őszközép: Szent Tarantinus hava (Hűs évszak: Morgena hónapjai – Rákok hava)
Esemènyek: Úton - Ùtfèlen - Vacsora
Résztvevők: Tyrus Valles, Aignan bel Verperiodi, Gewin Da Lorre, Canis Prímusz, Erigowi Artemise, Filo de Morto.

Artemise az inkvizítor magyarázata alatt az idős lovagot fürkészte, majd, amikor a lovag végzett a beszéddel, Artemise magához ragadta a szót
- Köszönöm, nagyuram. Mostmár úgy hiszem, értem a Hétarcú Urat. Nagyon különleges.

- Igazad van, nagyuram, tényleg semmit sem lehet egyszerűen feketének és fehérnek nevezni. Tisztelettel adózom a bölcsességed előtt. - biccent az idős lovag felé, majd a tekintete visszatér az útra, és ködöt fürkészi.
Az inkvizítor példáját figyelmesen hallgatja végig, majd halkan válaszol neki
- Igaz, az igazság kardjának több éle is van. És a virág, legyen fehér, vagy kék... attól még ugyanolyan szép marad. De ha egy gombát, egy mérgező erdei gombát nézünk. Akkor már számít, hogy azt mondom-e a másiknak, hogy egye meg, mert nem fogja bántani. Vagy hogy dobja el, és a kezét forrásvízzel mossa meg. Északon vannak, akik gonosz istent imádnak, aki ígéreteit könnyelműen félredobja, akár csak a lerágott csontot, és szörnyűségekre veszi rá a népét, de... ennél több szót nem is akarok rá pocsékolni.

A táborverés után beszélgetnek, és az idős lovag a lány hóbortjáról beszélt, mire a lány bólintás közben válaszolt
- Igaz. - felállt, majd odaült a lovag mellé. - Hadd nézzem meg a sebét, nagyuram. - miközben megnézte a kötést, Prímusz felé fordult.
- Szükség lesz meleg vízre, hogyha tudna készíteni, Primusz úr, megköszönném. - majd az idős lovaghoz fordult. - Ilyen öregnek tűnök?  - kérdezte sápadtságot színlelve, majd egy mosoly kíséretében folytatta, miközben elkezdte lecserélni a kötést - Közel két évtizede születtem. Északon vannak szép helyek, sok helyen megfordultam már, de ha észak egyik felén járok, ott nincs semmi... kihívás, mondhatni, amivel bizonyíthatnék, elvégre elég megmondanom, honnan jövök, és barátként fogadnak, a másik felében pedig - bár jelenleg nem háborúznak, de ki tudja mikor fognak megint katonásdit játszani északon - pedig lehet meg akarnának ölni. Ha itt túlélek, messze az otthonomtól, azzal már sokat bizonyíthatok, és emellett sok mindent láthatok, és tanulhatok is. Például ma is tanultam Domvik úrról.

[Alaric]

Domvik nyolcadik arca – Árnyak a Hét intés völgyein túl

Mesélő: Filio Mortale
Helyszín: Csorba Fog éjszaka
Időpont: P.sz. 3693 Berrana – roda Őszközép: Szent Tarantinus hava (Hűs évszak: Morgena hónapjai – Rákok hava)
Esemènyek: Úton - Ùtfèlen - Vacsora
Résztvevők: Tyrus Valles, Aignan bel Verperiodi, Gewin Da Lorre, Canis Prímusz, Erigowi Artemise, Filo de Morto.

*Mikor a lány azt feleli most már érti Domvik lényét elmosolyodik. Egy emberöltő is kevés, hogy az emberfiát kiismerjék igazán, hát még egy istent... Azonban nem teszi ezt szóvá, kár belemenni hosszú s nyújtott teológiai vitákba, egyelőre elég, ha ennyit tud a Hétarcúról. A dicséretet elengedi a füle mellett, rég megtanulta, hogy ne kívánja önérzetét ilyen módon fényezni s ájtatos lenni. Urát szolgálja, nem magát. Viszont a gombás példázat már nem hagyja szó nélkül.*

- Nos, ez akkor valós, ha az illető nem tudja, hogy mérgező. Úgy hiheti, hogy ehető s igaza van, ám ez az igazság rögvest megváltozik a számára amint halált hoz. Ekkor idomul az igazsága az egyetemes igazsághoz. Viszont ha az illető tudja, hogy mérgező mégis etet belőle, úgy az szándékosság. Nincs köze az igazsághoz, mindössze a pusztításhoz.

***

*A lány kérésére kissé oldalvást fordul, hogy jobban hozzáférjen a sebéhez. Természetesen fél szemét a lányon tartja s figyeli mit művel. Egyrészt tudni szeretné érti-e a dolgát, másrészről pedig nem bízhat meg teljesen benne.*

- Ezek szerint mégsem céltalanul tévedt ide, hisz bizonyítani akar. A kérdés az, hogy mit, hogyan s kinek?

*Néz rá a lányra szinte vádlóan, mint akai hazugságon kaptak s most magyarázatot várnak tőle. Habár többféleképpen lehet értelmezni a mondandóját, egyik veszélyesebb, mint a másik. Legalább is az ígérete, amit hordoz magával s ahogyan az inkvizítor gondolja, még ha a lány még nem is sejti.*

[Haldirien]

Erigowi Artemise

Figyelmesen hallgatja végig Artemise az öreg lovag szavait, és amikor befejezte, bólint egyet.
- Igaza van, nagyuramnak, bölcs meglátás, az bizonyos - mosolyodik el, majd a kezét dörzsölve folytatja - Valóban a pusztításhoz van köze, nem pedig az igazsághoz. - majd körbenéz a vidéken, amin keresztül haladnak, belemeredve a ködbe.
- Itt a ködről jut eszembe, milyen veszélyes lenne, ha az emberfia nem az úton menne akkor könnyedén bemehetne valami veszélyes területre, igaz nincs a környéken mocsár?

A táborban amikor megkérdezi az inkvizítor, hogy kinek akar teljesíteni, a lány megvonja a vállát.
- Az édesanya mindig gyámoltalan gyermekének fogja nézni a lányát, óvni szeretné, neki és magamnak szeretném bizonyítani, hogy ilyen messze a szülőföldemtől is boldogulok. Eddig sikeresen. - mosolyodott el szélesen.

[Filio Mortale]

Domvik nyolcadik arca – Árnyak a Hét intés völgyein túl
Helyszín: Hágóban
Időpont: P.sz. 3693 Berrana – roda Őszközép: Szent Tarantinus hava (Hűs évszak: Morgena hónapjai – Rákok hava)
Esemény: Úton – Útfélen - Vacsora
Résztvevők: Tyrus Valles, Aignan bel Verperiodi, Gewin Da Lorre, Canis Prímusz, Erigowi Artemise

Tyrus Valles, Aignan bel Verperiodi, Gewin Da Lorre, Canis Prímusz Erigowi Artemise

A meleg vacsorát követően ki ki a neki kiszabott időben hajtja nyugovóra a fejét a masszív és hideg havazásban még szerencse, hogy szélvédett helyen vagytok, másnap iszonyúan átfagyva ébredtek és azok akik már a második éjszakát töltik a „szabadban” igencsak vágynak valami fedett hely után.
A monoton havazásban libasorban követitek Prímuszt aki szótlanul vezet benneteket a kanyargó völgyben a patak mentén amely egykedvűen zubog veletek ellentétes irányba, Prímusz erőltetett menetet diktál estére holtfáradtan értek egy a patakra telepített vízimalom köré épült apró falucskába. A falú előjárója félelemmel és aggodalommal közelít felétek aztán amikor meglátja Prímuszt bizonytalan hangon szólal meg.
-   Jó estét, Prímusz megtudhatnám, hogy kik az uraságok a társaságodban. – célozva a vértezetben feszítő Gewin lovagra.

Prímusz Aignan bel Verperiodira tekint mielőtt röviden válaszolna

-   Jó estét Gothor, nem tisztem bemutatnom Salza báró vendégeit meg teszik ők maguk, ha akarják. Viszont vacsorát és meleg szállást szeretnénk éjszakára mielőtt megenne minket Domvik hidege.

Aignan bel Verperiodi

Spoiler: megjelenítés

 A szent jelkép továbbra is hűvösen simul bőrödhöz napközben és vacsoránál elhangzottak kapcsán hazugságot nem érzékelsz Artemise kijelentése kapcsán, hogy az anyjának akar bizonyítani.

Erigowi Artemise

Spoiler: megjelenítés

 A Prímusz által elővett finom indamintás tégely motívumai egyértelműen az északi elfek munkái és szerinted unikornis szarvból van faragva. A inkvizítoron lévő kötés pedig nagyon is szakszerű hevenyészettnek semmiféleképpen sem mondható valaki már nagyon szakszerűen ellátta és így a seblázra is igen kicsi az esélye.

[Sol]

Domvik nyolcadik arca – Árnyak a Hét intés völgyein túl
Mesélő: Filio Mortale
Helyszín: Hágóban
Időpont: P.sz. 3693 Berrana – roda Őszközép: Szent Tarantinus hava (Hűs évszak: Morgena hónapjai – Rákok hava)
Esemény: Úton - Ùtfèlen - Vacsora
Résztvevők: Tyrus Valles, Aignan bel Verperiodi, Gewin Da Lorre, Canis Prímusz, Erigowi Artemise

A mostoha időjárás és az erőltetett menet, melyet vezetőjük diktált, nem épp táptalaja a fesztelen társalgásnak.
Tyrus a többiekhez hasonlóan a saját gondolataiba merült.

Nyakig benne vannak a lekvárban. Ez most már bizonyos. Ilyenkor szokta volt mondani régi mestere, hogy "Adj hálát az égieknek, hogy legalább nem hullámzik!".
De hogy is keveredett mindebbe?

Áhh, igen. A kivénhedt oroszolán ... mit is mondott? Valami olyasmit, hogy megvan a neveltetésem hozzá és a nyelvem is jól forog, hogy nemesi ügyeket intézzek!

Legszívesebben hangosan felröhögött volna az előkúszó emlék hatására.

Vajon szép beszéddel vagy illedelmes viselkedéssel lehet a vérszopó boszorka fölébe kerekedni?!

Eszébe jutottak az elszökött bányászok. Furcsa mód eddig nem sok gondolatot pazarolt rájuk. Elszöktek, hát elszöktek.

Mi van, ha nem elszöktek, hanem belőlük is akarat nélküli bábot csinált? Mostanra már kisebb serege lehet ...

Majd szóba hozza az inkvizítornak is nyugalmasabb körülmények között.

***

A folyó menti kis falucska száraz, meleg fekhellyel és rendes vacsorával kecsegtet. A férfi, aki a fogadásukra érkezik gyanakvó pillantásokkal méregeti őket.
A bárd igyekszik a legmegnyerőbb mosolyát rávillantani. Habár halvány elképzelése azért van szedett-vedett külsejükről.
Mi tagadás, fordított helyzetben ő sem fogadná tárt karokkal saját magukat.
Engedi kibontakozni Verperiodit. Mégiscsak ő az inkvizítor, a legnagyobb tekintély a jelenlévők között. Csak akkor lép előre, ha amaz nem kíván a csapat szószólója lenni.

[Alaric]

Domvik nyolcadik arca – Árnyak a Hét intés völgyein túl

Mesélő: Filio Mortale
Helyszín: Csorba Fog éjszaka
Időpont: P.sz. 3693 Berrana – roda Őszközép: Szent Tarantinus hava (Hűs évszak: Morgena hónapjai – Rákok hava)
Esemènyek: Úton - Ùtfèlen - Vacsora
Résztvevők: Tyrus Valles, Aignan bel Verperiodi, Gewin Da Lorre, Canis Prímusz, Erigowi Artemise, Filo de Morto.

- Letérni a kijelölt ösvényről mindig kockázattal jár. Sétálhatunk egyenesen a veszélybe, de akár egy új világ is nyílhat meg előttünk. Annyi bizonyos, hogy az eleddig megszokott többé már lesz.

***

Medálja hűvösen simul bőréhez ingén keresztül, mit egyelőre elégedettséggel nyugtáz. Ennek ellenére még messze nem élvezi az északi szépség a bizalmát. Hogy eme bizalmatlanság tudható-e előítéletének a hasonló tudás birtokában lévőkre? Minden bizonyossággal.

- Bizonyítani sokféleképp lehet. Kitartással, bátorsággal, ügyességgel. Itt miről van szó?

***

*A másnap szinte másolja a tegnapot, mindössze egy újabb szótlan "társsal" gyarapodtak. Az út csöndes, érthető módon mindenki spórol erejével s nem bocsátkozik felesleges fecsegésbe. Primusz erőltetett menetet diktál, ennek ellenére az inkvizítor igyekszik figyelni a környezetükre a lehetséges veszélyeket fürkészve. Estére elérnek egy faluba, ám a barátságos s nyájas fogadtatás érthető módon most elmarad. Primusz hangtalan kérdésére habozás nélkül előrébb léptet lovával. Ujján még mindig ott ékeskedik az egyházi hatalom szimbóluma, nincs oka immár titkolni kilétét. Nagyobb gonosz bújik a sötétben, mintsem idejét pazarolja felkutatni a bábokat. Most határozott s gyors fellépésre van szükség, ahhoz még tudnia kell mihamarabb ki igaz hívő s ki áll mellé. Eme gondolatát megerősítve innét detektáló gyűrűje hatalmát felszabadítja s hagyja, hogy a passzívan működő varázslat hullámai folyamatos információval lássák el viselőjét egészen míg itt tartózkodnak.*

- A nevem Aignan bel Verperiodi sacerdos taleiosz, Domvik s az Egyház szolgálatában, a társaim pedig az én oltalmam alatt állnak. - szól határozottan s érzelemmentesen, majd fejével mondandója végére hátratekint, így jelezve kikről beszél.  - Ahogy Primusz is említette meleg étekre van szükségünk s tetőre a fejünk fölé.

[Filio Mortale]

Domvik nyolcadik arca – Árnyak a Hét intés völgyein túl
Helyszín: Hágóban
Időpont: P.sz. 3693 Berrana – roda Őszközép: Szent Tarantinus hava (Hűs évszak: Morgena hónapjai – Rákok hava)
Esemény: A falú - Vacsora
Résztvevők: Tyrus Valles, Aignan bel Verperiodi, Gewin Da Lorre, Canis Prímusz, Erigowi Artemise

Tyrus Valles, Aignan bel Verperiodi, Gewin Da Lorre, Canis Prímusz Erigowi Artemise

A Ghotornak nevezett férfi a hallottakat követően intézkedni kezd vélhetőleg valami elöljárófélesége lehet a településnek, hamarosan tűz lobog a vízimalom közelében lévő községi házban ahová a falusiak a téli időben behúzódnak mint egyetlen meleg közösségi tér előkerül néhány száraz szalmazsák és  az egyik sarokban paraván mögött a dézsában vizet forralnak, ha esetleg valamelyik uraság fürdeni óhajtana. A falú középkorú asszonyai a fekhelyeket készítik elő és némi maradék levest melegítenek a késői órára tekintettel pár férfi addig a közösségi tér tűzterében kelt meleg lángokat vastag fahasábokkal valamint az elparavánozott dézsába melegítenek vízet, csendben az utazók tekintetét főképp az inkvizítorét kerülve teszik a dolgukat, mindeközben vezetőtők Prímusz pár halk szót vált négyszemközt Ghotorral. A leves nem túl testes, de fűszerezése és melegsége jól esik átfagyott testeteknek.

[Sol]

Domvik nyolcadik arca – Árnyak a Hét intés völgyein túl
Mesélő: Filio Mortale
Helyszín: Hágóban
Időpont: P.sz. 3693 Berrana – roda Őszközép: Szent Tarantinus hava (Hűs évszak: Morgena hónapjai – Rákok hava)
Esemény: A falu - Vacsora
Résztvevők: Tyrus Valles, Aignan bel Verperiodi, Gewin Da Lorre, Canis Prímusz, Erigowi Artemise

Hallani és tudni (vélni) valamit az mégiscsak más, mint testközelből megtapasztalni azt.
Jelen esetben az inkvizíció hatalmát.
Nos igen. Ez Shadon. Mennyire más, mint Északon. A bárd megtapasztalta mind a két világot, és látja a különbözőségeket. Lopva végignéz társain. A lovag is járt külhonban. De ő annyira ... szemellenzős, feltétel nélkül fogadja el, amit beleneveltek. Ha belegondolna, ő is látná a különbséget. De nem gondol bele.
Na és a lány? Ő mit vesz észre mindebből? Érzékeli, hogy micsoda hatalma van az inkvizítornak ezek felett az emberek felett? Hogy csak egy akarat létezik jelen pillanatban?

Miközben a falusiak sürgölődnek körülöttük Tyrus próbál beszélgetésbe elegyedni velük. Érdeklődik Sánchez  báróról, a bányászokról, a szomszéd kastély lakójáról.
A felkínált fürdőt hálásan elfogadja. Ki tudja mikor lesz hasonló luxusban részük a közeljövőben.

[Haldirien]

Erigowi Artemise

Az északi lány az idős lovag szavaira elgondolkodik, majd kimérten válaszol.
- Egy lánynak szüksége van bátorságra, hogy egyedül utazzon az utakon, és kitartásra, hogy legyűrje a hazája iránti vágyakozást, és tovább menjen az úton, ügyességre nincs szüksége, hacsak nem arra gondolunk, hogy megüli a lovát és nem esik le róla. - egy kedves mosoly ül ki a szájára. - viszont idegen létére is szüksége van szállásra és meleg élelemre, így szüksége van arra, hogy kedves szavakkal az ismeretlenekkel megbarátkozzon. És bölcsességre is szüksége van, hogy elkerülje azokat, akik bántani akarják őt. Ezek azok, amiket szeretnék magamnak és családomnak bizonyítani.


A faluba érkezve némán hallgatta a Gothor nevű férfi, Prímusz és Aignan bel Verperiodi beszélgetését, majd miután az öreg lovag felszólalt, és az elöljáró indulna intézni a dolgát, a lány leszáll a nyeregből, és utána szól
- Elnézését kérem, uram! Artemise vagyok, északról. - hajtja meg a fejét a falu vezetője előtt. - ha esetleg megszállhatnék én is a faluban, meghálálnám önöknek pénzzel

[Filio Mortale]

Domvik nyolcadik arca – Árnyak a Hét intés völgyein túl
Helyszín: Falú
Időpont: P.sz. 3693 Berrana – roda Őszközép: Szent Tarantinus hava (Hűs évszak: Morgena hónapjai – Rákok hava)
Esemény: A falú - Vacsora
Résztvevők: Tyrus Valles, Aignan bel Verperiodi, Gewin Da Lorre, Canis Prímusz, Erigowi Artemise

Tyrus Valles, Aignan bel Verperiodi, Gewin Da Lorre, Canis Prímusz Erigowi Artemise

Az esti ténykedés közben Tyrus elvegyül a jelenlévő falusiak között és könnyed beszélgetéseket kezdeményez velük. Miközben Artemise is szót vált Ghotoral Prímuszt követően.

Erigowi Artemise

Ghotor egy pillanatig értetlenül néz rád a kérdésedet követően mielőtt megszólalna, de aztán valószínűleg túllendül első megrökönyödésén mielőtt válaszolna.

-   Nem is értem a kérdését, hiszen sacerdos taleioszal együtt érkezett aki az imént fejtette, ki, hogy mindannyian az oltalma alatt állnak ezért nem kérdés, hogy a többiekkel együtt mindenféle ellenszolgáltatás nélkül megszállhat a faluban.

Tyrus Valles

A falusiak a maguk egyszerű erős felföldies szóhasználatával és közvetlenségével „Tuggya, úgyan volt az, megbocsásson ifjúúram, kesírves idők, cudar időjárás, kedveském” a következőket mondják el neked puhatolozo kérdéseidre.

-   Mióta beállt ez a cudar időjárás azóta rajtatok kívül senki sem érkezett vagy távozott a faluból.
-   Ismerik és szeretik a fogadóst és a családját, de a vadászat során nem vetődtek erre, meg egyébként sem tartják jó ötletnek farkasra vadászni Sánchez báró birtokain mivel az a kegyelmes úr kiváltsága és aki megszegi a szabályt a súlyos büntetést kap.
-   Sajnálattal hallják, hogy farkasfalkák portyáznak a környéken szerencsére ők itt a faluban ebből semmit sem érzékelnek, úgy tűnik idáig nem merészkednek a fenevadak.
-   Salza báró szökött hűbéreseivel nem találkoztak viszont az tény, hogy az utóbbi időben nem haladtak át a bányából megszokott karavánok a falun, de hát kik is ők, hogy ezt szóvá tegyék.
-   Sánchez báró erődje mondhatni a közelben van úgy egy napi járóföldre innen és igen a báró eléggé megkeseredett amiért az apja a birtok egy részét „elkótyavetyélte” míg ő a „birodalomért” hadakozott ezért igencsak vaskézzel és drákói szigorral irányítja azt, ami megmaradt neki.
-   Amikor a „szomszéd kastélyt” és a Ravennákat hozod szóba egy kicsit bezárkóznak és nem nagyon mondanak semmit látszólag valamiféle babonás félelmet táplálnak a bárónővel szemben, de hogy mit azt nem nagyon akaródzik nekik elmondani. Akkor könnyebbülnek meg amikor a Sánchez báróhoz való viszonyról kérdezősködöl ami kapcsán elmondják, hogy a báró és a báróné valójában nem zavarják egymás köreit, vagy csak nem tudni arról, hogy ármánykodnának egymás ellen ami utóbbi egyáltalán nem jellemző Sánchez báróra.
-   Lehet, hogy a faluban akadna néhány markos legény akik még esetleg segíteni is hajlandóak lennének, de Sánchez báró egyértelműen a falú lakóinak tudomására hozta, hogy semmilyen módon nem segíthetik Salza báró embereit és településeit a szabad áthaladás és szállás étel biztosításán kívül aminek természetesen jól meg kell kérniük az árát és negyedévente beszolgáltatni Sánchez báró kincstárába az adószedőjén keresztül.

[Alaric]

Domvik nyolcadik arca – Árnyak a Hét intés völgyein túl

Mesélő: Filio Mortale
Helyszín: Falu
Időpont: P.sz. 3693 Berrana – roda Őszközép: Szent Tarantinus hava (Hűs évszak: Morgena hónapjai – Rákok hava)
Esemènyek: A falu - Vacsora
Résztvevők: Tyrus Valles, Aignan bel Verperiodi, Gewin Da Lorre, Canis Prímusz, Erigowi Artemise, Filo de Morto.

*Artemise felszólalására egy oldalpillantás a reakció az inkvizítortól, először érdeklődve várja mit szeretne az északi lány kihozni a felvetéséből. Szavaiból olybá tűnik szeretné elkülöníteni magától az inkvizítori "küldöttségtől", mintegy érzékeltetni erőszakkal rángatták bele az ittlétbe. Végül úgy dönt a lány válasza előbb vág s helyette beszél, rájátszva az elnyomó akarat szerepére. Ha netalántán a bestia keze idáig is elér, talán csaliként feltudja használni a lányt, hogy amaz kimutassa a foga fehérjét. Ha nincs jelen sötét erő, nos, akkor talán megtapasztalhatja milyen a shadoni bizalmatlanság az idegen felé.*

- Nézze el neki Gothor uram, külhoni lévén ismeretlenek számára az itteni.. tradíciók. - mondja eleinte az északi lány szemébe nézve, mintha egy dorgálásban részesítené, ám beszédét már az elöljáróra visszatekintve zárja.

***

Az idegesség, a feszélyezettség, a zavar s a tekintete kerülése nem idegen a számára. Hozzászokott milyen hatalommal rendelkezik a köznép felett, még ha neki nem tetsző is, de érthető s szükséges. Paradox módon minél őszintébb s többet mutat magából ki is ő valójában, annál inkább eltávolodik az embertől. Ez a kirekesztés is rangja velejárója. Jelen esetben azonban ez megfelelő s talán kézenfekvő is. Egész este során csupán tőmondatokkal reagál, s visszahúzódik a magányába, hogy zavartalanul tudjon figyelni. A tálalás során feltűnésmentesen végigköveti az étek útját s hogy kinek a kezén halad át, majd amazt alaposabban megvizsgálja a gyűrűje erejével nem-e mérgezett. Ha társait a vacsora elköltése után elvegyülnek az idősb kisnemes tovább fürkészi a jelenlévőket gyanúsabb viselkedés után. Habár rangja félelmet csepegtet a közember szívébe, mégis kíváncsiság is honol benne. Általában ez azt eredményezi, hogy a shadoniak az utolsó pillanatig merednek rá, de rögvest elkapják a tekintetüket ha feléjük fordulna. Ennek teljes hiányát keresi a helyiekben. Olyanokat, kik a legbátrabbak is irigylésre sarkallnak s kihívóan farkasszemet néznek vele, avagy teljesen arra fókuszálnak, hogy még véletlenül se bámulják őt. Olyanokat kik lopva követik társaikat - elsősorban a boszorkányt -, akiknek céltudatosság lobog a szemükben s elhatározás. Szintén keresi azokat, kik titkolhatnak valamit vagy nem fájdalmat élhettek át nemrég. Ebben ember- s lélekismeretére hagyatkozik, s hagyja, hogy Domvik vezesse lelkét. Amennyiben a környezet megengedi - tehát nem süketül meg -, az elöljáró s Primusz társalgását is kihallgatná megnövelve érzékelését.*

[Filio Mortale]

Domvik nyolcadik arca – Árnyak a Hét intés völgyein túl
Helyszín: Falú
Időpont: P.sz. 3693 Berrana – roda Őszközép: Szent Tarantinus hava (Hűs évszak: Morgena hónapjai – Rákok hava)
Esemény: A falú - Vacsora
Résztvevők: Tyrus Valles, Aignan bel Verperiodi, Gewin Da Lorre, Canis Prímusz, Erigowi Artemise

Tyrus Valles

A falusiak a maguk egyszerű erős felföldies szóhasználatával és közvetlenségével további kérdezősködésed kapcsán a következőket mondják.

-   A farkasokra a báró atyjának halála óta nem lehet vadászni, amikor is a báró átvette a birtok maradványát, más állat nincsen tiltólistán csak a farkasok.
-  Grummék már nem tartoznak a báró fennhatósága alá a fogadó a kereskedelmi út mentén lévő közvetlenül a koronának adózó kereskedelmet segítő „település - tanya”   
-   A báróval utoljára a tavaszköszöntő ünnepségen találkoztak és nem vettek rajta észre semmi szokatlant.
-   Sánchez báró egyedüli letéteményese a családi névnek és vérvonalnak testvére nincsen és egyenlőre még házasodásra sem adta a fejét ezért gyermek sincsen aki továbbvihetné örökségét, bár a pletykák szerint a báró az udvarnál tett legutóbbi látogatása során megismerkedett valakivel azóta több levelet is írt.

Aignan bel Verperiodi

Spoiler: megjelenítés

 A gyűrű az újadon jéghideg marad miközben áldó mozdulattal áthúzod a kezed a meleg étel felett úgy tűnik egyenlőre a méreg elkerül benneteket.
A falusiak a inkvizítornak kijáró félelemmel teli tisztelettel viszonyulnak a személyedhez inkább elkerülnek és kerülik a közvetlen kontaktust első benyomások alapján nem nagyon látsz a szokásos képből kilógó az eretnekségre utaló jeleket (mélyebb vizsgálathoz Érzékelés – próba (13) 1D10-e 3 vagy alá)
Hallásodat kiélezve éppen hogy el tudod csípni Gothor és Prímusz társalgását:
„- A hágóban az évszakra nem jellemző cudar időjárás van lehet, hogy nagyon kemény tél elébe nézünk – Prímusz.
-   Miért van veletek egy inkvizítor? – Gothor
-   A helyetekben nem az inkvizítor miatt aggódnék hanem a kegyetlen időjárás és a farkasok no meg a mögöttük lappangó sötét hatalom miatt, Grummék vadászcsapata eltűnt pedig nem tejfölösszájú suhancok a vadászat terén. Úgy tűnik, a skarlát boszorkány kegyetlen telet kíván a völgyekre szabadítani, a helyedben felkeresném a bárót és kérném a segítségét a farkasok ügyében, hiszen a birtokán csak ő és a fegyveresei a Farkasezred emberei vadászhatnak a dögökre. – Primusz
-   Rendben van megfontolom a tanácsodat – Gothor
-   Holnap hajnalban valószínűleg tovább indulunk álljon minden készen az induláshoz egy plusz málhással rajta plusz tüzelővel és pokrócokkal, Salza báró megtéríti nektek a fáradságot és a jószágot.
-   Rendben hajnalban készen fog állni minden a távozásotokhoz Prímusz – Gothor”