1 Szín A Shadoniták főépülete

[Haldirien]

Meglepő erővel töltel az a tudat, hogy valami titokzatos dolog történik, így nem esik nehezedre lekövetni a nagymestert egészen a fémajtóig, ahol, normális esetben ott lett volna Arina, de magad sem jöttél ki annyira a gyakorlatból, hogy ne tudtad volna kinyitni azt másodszorra.
Igazán érdekes fejleményeknek voltál a tanúi, vajon mit kereshetett a nagymester másnak a sátrában, legalábbis erre következtettél a sátor színéből, mi lehetett az, amit olvasott, és ide vezette azonnal? Ezek a gondolatok is befészkelték magukat a fejedbe, felerősítve vágyadat és képességeidet arra, hogy kinyissad azt a bonyolult fémzárat.
A túloldalán semmi különöset nem találsz, csupán egy hosszú lépcsősort, melynek a végén teljesedik be minden, amin gondolkoztál.
Közben azonban megszólal a fejedben Illia hangja, melytől megugrasz, de az árnyék hűvös ölelése eltakarja minden mozdulatodat, akiről időközben el is felejtkeztél, azonban elutasítottad azon kérését, hogy csatlakozzon hozzád. Ezekbe a szavakba beleillesztve azon figyelmeztetést, hogy ha követi, akkor szembemehet a Meridián parancsával.
A folyosó végén lévő teremben megtaláltad Manseát, a fejvadászt aki segített nektek beilleszkedni, és egy halottat a lábainál. Akivel nem sokkal korábban találkoztatok, és a Fehér Özvegy üdvözletét vitte el nektek, vagy éppen a tieteket neki. A lovag szavaiban a gyanú érződött ki, ahogyan számon kérte a másikat. A hangulat egyre fokozódott a hangulat a párbeszéd közben, mely közepette hirtelen Illia tűnik fel melletted, és csendesen figyeli a dolgokat ő is.
A lovag felhívja Mansea figyelmét arra, amit utána te is észrevettél távolról, hogy a vér még igencsak friss lehet, így a gyilkosság sem régen történt.
Azután kiderül hogy még egy ötödik személy is jelen volt, akit egy pillanatra láttál a kijárat felé futni, egy megtépett ruhás alak, bizonyosan koldus.
Mansea, mint korábban többször is, láthatatlanná vált az emberi szem számára, de már korábban is használtátok Illia képességeit arra, hogy ennek ellenére láthassátok a férfit, mely most sem történik másként, ugyanis Illia a szavaiddal párhuzamosan már el is indul a terem felé, de megáll.
~ A termen kell átjutnunk, de akkor meg fog minket pillantani a lovag... ~ szólal meg kissé zavartan, majd szinte te is érzed az elmédben, hogy megvilágosodva terve támadt. ~ Kövess. Remélem működni fog.
Az árnyékok széléig jutott, majd lehunyta a szemeit, A lovag körbe fordult, keresve tekintetével a fejvadászt, aki az előbb vált láthatatlanná.
- Bah! - ereszti le idegesen a pengéjét. a szemében a hideg számítás és a gyűlölet kettősét veszed ki. - Nem maradnak fedetlenek titkaid, fejvadász! - dörmögi tehetetlenül majd a lábával megböki a halottat.
Közben felcsapódnak Illia szempillái, és még zavartabbnak tűnik, mint korábban.
~ Miért nem megy? ~ szemében talán félelem is érződik, közben rád pillant, majd kifújja a levegőt, és újra próbálkozik.
Hosszú másodpercek telnek el, mire felkapja a fejét a lovag majd a szoba falát körbeölelő árnyékokhoz ugrik, egy lélegzetvételnyi idő alatt megsuhintva pengéjét, mely szikrákat csapva éri el a falat.
- Mi az ördög?
Illia gyorsan megindul, és egy pillanatra, mikor a fénybe ér, rövid másodpercre megpillantod hátulról a tökéletes alakját, aztán elnyeli a fal tövébe húzódó sötétség,
Ezután előlépsz a sötétségből, és megjegyzed.
- Látom a bizalom nem az erőssége.
A lovag villámgyorsan fordul feléd, egy pillanatig néz, majd biccent egyet.
- Talán csak nem az az átkozott bérelt fel téged. - keze ügyéből nem mozdul a penge, majd pár pillanat után biccent, a fogása lazul, de az arca nem olvad meg. - Valóban nem, és ezért vagyok még életben. Gorvik egy kígyófészek volt mindig is, meg kellett tanulni a túlélés törvényeit, fájdalmas úton, vagy intő példákból való tanulással. Én tanultam, nem kételkedem, hogy Kránban sokat tanultál, de lehet, hogy itt is szükséged lesz rá, nehogy úgy végezd, ahogy ezek, bök a tekintetével a holttest felé. Tárgyalások éppolyan könnyen lehetnek merényletek vagy gyilkosságok, mint tárgyalások, ha érted. És ez a Mansea, ő igazán mestere a cselvetésnek. - közben kiköp.

[seth]

Megvárom míg Il biztonságosan eltűnik, és csak aztán elegyedek szóba a nagymesterrel. A gondolatra hogy Mansea engem bérelt volna fel, elmosolyodom, és pár pillanat alatt a lovag is megérti, hogy akkor már nem élne.
-A bizalom olyan luxus, amit egyikünk sem engedhet meg magának. Te a hazádat szolgálod, én Kránt. Nem várom el, hogy fejet hajts, sőt igen méltatlannak találnám, de azt igen, hogy emlékezz majd, ki segített az úton amikor célba érünk. És most, ha nem bánod, tárgyaljunk kicsit sürgetőbb témákról. - itt a hulla felé bökök. - Mit tudsz Masneáról? Bár mielőtt válaszolnál, azt is hadd tegyem hozzá, hogy nekünk sokkal nagyobbak az esélyeink a megállítására, mint neked. - eresztek meg felé egy félmosolyt. Lovagként lehet megtanult túlélni, de egy fejvadásznak, aki bárkit és bármit elárul, nem nehéz elintéznie a hozzá hasonló "egyenes" alakokat.

[Haldirien]

A férfi a szavaidra elismerően bólint.
- Igazak a szavaid. Mansea gyáva praktikáival igen jó esélyekkel volna a küzdelmünkben. Ő a Gorviki Vértestvérek tagja, a legmagasabb rangjú ebben a tartományban. Megosztottak, többeket támogatnak a fejvadászok. Maguk között is harcolnak, mondják, de erre semmi bizonyítékot nem találtunk. Valószínüleg csupán el akarják altatni a gyanúnkat. Hogy Manseának mik a tervei, azt nem tudjuk még, de bizonyosan nem egyeznek meg a Kos Fiaiéval. Most is a csavargókkal tárgyalt. - kezével a holttest felé bökött. - Van okunk feltételezni, hogy nem a Kránhoz kapcsolódó Gorvikhoz hűséges. - egész végig a szemedbe fűrja tekintetét, és nem látsz benne hazugságra utaló nyomokat, mely azt jelenti, hogy vagy igazat mond, vagy nagyon jól hazudik, és jobban át kéne fürkészni mondanivalóját és reakcióit.
- Nem voltunk mindig ennyien. Azt, hogy ilyen sokan csatlakoztak hozzánk, legfőképpen egy Ansamal nevű szónoknak köszönhettük. Ansamal kezdettől fogva együttműködött, Ranagol megingathatatlan szolgálója volt. Később csatlakozott Mansea és a vértestvérei. Mansea és Ansamal összeszólalkoztak, majd másnap este a hírek szerint az eretnek templománál találták meg tetemét, több shadoni mellett. Mansea szerint tárgyaltak, és a szónok elárult minket. De Ansamal még attól is gyomorgörcsöt kapott, ha rátekintett egy shadonira. Ő egy vérbeli Fekete Bárd volt, azt híresztelték róla. Mansea kétszínű, de nagyon agyafúrt. És azok a démoni praktikák csak tovább erősítik őt.

[seth]

-Majd fejben tartom, hogy nem szabad "tárgyalnom" vele. - nézek újra a holttest felé. Fejben közben hozzáadom Mansea ügyének kivizsgálását a teendőkhöz. Nem fogunk itt unatkozni az biztos.
-Minket nem kell félteni, Kránnal senki nem veszi fel a versenyt, ha "démoni" praktikákról van szó. - ezúttal egy kis gúnyt is csempészek a hangomba. Semmi démoni nincs sem Manseában sem bennünk, egyszerűen csak értjük a dolgunkat. Ami megnehezíti a Vértestvér ügyét. Úgy néz ki, jövetelünkkel megkavartuk a tervét, és gyorsabb iramra váltott.
~Il, jelentést.~ bővebb üzenetet most nem szeretnék, egyrészt mert a nagymester figyel, másrészt Manseáék talán figyelik a Hálónkat.
-Közös érdek okán esetleg megosztja velem amit Manseáról és a Vértestvérekről tud?

[Haldirien]

Felvésed az elmédbe a lovag által mondott dolgokat, és közben csípős hanggal válaszolsz a Feketerendinek. Úgy véled, ideje lesz majd Manseának a körmére nézni.
Ezek után mint holmi laikust, szinte kioktatod a férfit a démoni képességekről, kifejezve, hogy Krán küldötteit nem lehet ezekben megelőzni, ugyanis semmi különleges nincsen abban, ami a fejvadász "kultuszát" övezi.
Ezután Il felé küldtél egy üzenetet a Hálón, a nő válasza hamarosan, alig pár másodperccel később jött a válasza.
~ Gyorsan halad, nehezen tudok a nyomában maradni. Ha jól gondolom a szegénynegyed felé tart. Hogy állsz?~
Addigra azonban már a férfi felé intézed a szavaidat, megkérdezve őt a közös együttműködésről.
- Maga Krán küldötte, így nem hiszem hogy vissza kellene tartanom ilyesmi információkat. A vértestvérek, a vértestvérek Gorvik legkomolyabb fejvadászcéhe, minden nagyobb faluban is vannak képviselőik. Különbözőek a kiképzési módszereik, vannak sokkal képzettebbek közöttük. Míg a krániak fő fegyverei a sequor és a mara-sequor, úgy nekik a ramiera és a fejvadászkard. Ez utóbbinál azt jegyezd meg, hogy igen könnyen lehet választani a két markolat között, így nagyon könnyedén le lehet vágni az ellenfelet. Illetve a pletykák szerint mestereik igen sok mindent tudnak készíteni. Boszorkányságokat, mechanikákat. A tudás teszi őket veszedelmessé. Úgy hiszem próbálnak győztesen kikerülni ebből az egészből. Bármilyen áron. klánjuk háromnegyedét is feláldoznák azért, hogy túléljék. A bolondok. Azt hiszik ezt nem veti meg a Kos. Amikor lesújtunk rájuk, az öklünk lefogja csapni a kigyó fejét. Ezt ígérhetem. A városban hat vértestvért ismerek, de elvileg huszan lehetnek. A közeli falvakban is vannak bizonyosan, de a számukat nem tudom. De ez most nem is olyan fontos. Mint az, amit most szeretnék nektek mondani. A következő feladatotok. Meg kell védenetek majd Wrannuvot. Titokban jön ide holnap este, és majd a Rosalan nevű falunál kell találkoznotok vele, hogy a városba kísérjétek. Azután, majd nektek a feladatotok lesz a védelme. Ha ő két nap múlva felszólal, az egész várost lázba fogja tudni hozni, hogy támogassák a Kos Fiait.

[seth]

-Azt inkább bízza ránk, hogy mi lényeges és mi nem. Minél kevesebbet mond szövetségeseinkről, ellenségeinkről, és azokról, akik egyik kategóriába sem tartoznak, annál inkább megnehezíti a dolgunkat. És minél nehezebb a dolgunk, annál inkább fontolóra fogjuk venni, hogy... segítőkészebb emberek vegyék át a helyüket. Megvolt a bemutatkozásunk, ismerjük a levél tartalmát amire ráállítottak, de jobb ha gyorsan hozzászokik, hogy nem ölebesdit jöttünk játszani. Mi több, azért vagyunk itt, mert maguknak nem ment egyedül Gorvik igaz hitre térítése. Tehát ha nem akarja hogy utánpótlás után nézzünk, jobb ha beavat a rövid és hosszú távú terveikbe, illetve mindent elmond amit csak tud, mindenkiről akiről csak tud. - mindezt már a szokásos hideg hangnememben adom elő, némi unalommal fűszerezve. Úgy tűnik, Krán túl régóta van visszavonulva a határai mögé, még a saját szövetségeseink - már amennyire ezek azok - sem tisztelnek minket.
-Először is. Kik azok a shadoniak pártján, akik hasznosak a számukra de haláluk után nem válnának népi hőssé? Ők az elsődleges célpontok. A másodlagosak a Vértestvérek, fel kell kutatnunk az összeset, és kideríteni, kik kiknek az oldalán állnak. Harmadlagos cél a további szövetségesek keresése. Egy tolvaj bandával már megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot, de Mansea az utunkba állt. - bökök a továbbra is ott heverő holttest felé. Jut eszembe, értesíteni kell az Özvegyet Manseáról. - A többi Ranagolita csoportot is egybe kell gyűjteni, de mindenképp a mi vezetésünk alatt. - a "mi" szót mindenféle plusz hangsúly nélkül ejtem ki. Az, aki megnyomja, hogy a vezetés tagja, sose lesz az. - Továbbá mint az már kitalálták, a mi oldalunkra kell állítani a népet. Maga helyi, jobban tudja, hogy ehhez mi kell. És végül, megbízható emberekre van szükségem a személyes irányításom alatt, akiket kitanítok a módszereinkre, és segítenek véghez vinni mindezt, mielőtt még egy Mansea-féle ügy kavaródna. - röviden mondva tanítványokra lesz szükségem. Négyen bármilyen jók vagyunk, nem lehetünk ott több helyen.
~Mindjárt megvagyok, csak próbálom megkönnyíteni a dolgunkat. Tarts ki, ha itt végeztem, megyek utánad.~

[Haldirien]

A lovag a kemény válaszra elfintorodik, de haragot nem is találsz a szemében.
- Igazad van, fejvadász. Valóban fontos tudnotok bizonyos információkat, amelyeknek még nem vagytok a birtokában. Abradoban mind a négy csoport megtalálható. Shadonpártiak, mi, illetve a független Gorvikért küzdő csoport, illetve a Fesarno féle banda, akik leginkább az évekkel vívnának háborút, és várva, hogy Ranagol maga jöjjön el a királyságáért, mely jog szerint őt illeti meg. Természetesen vannak olyanok, az emberek többsége, aki inkább az életét éli, és nem csatlakoztak még egyik félhez sem. Őket kell Wrannuvnak megtérítenie. Akkor a létszámunk meg fogja haladni az összes többi csoportét, és könnyedén leszámolhatunk velük, még akkor is, ha összefognak. Bár Celvanust nehéz lesz legyőzni, ha beveszi magát az erődkolostorába. Hagyja a gúnyos hanglejtését, nem mindenki támogatta az ötletet, hogy kérjük Krán segedelmét ebben az ügyben. - mondja komoran, de erővel a hangjában - De ha már itt vannak, akkor tisztelettel üdvözlöm magukat itt, és remélem, nem fognak csalódni a terveinkben. Mivel megkaptuk ezt a bizonyos levelet, gyorsan menesztettünk Wrannuvért. Hamarabb kell cselekednünk, mint eddig bármikor. Nemrég kaptunk hírt Tiega városából. A városba is egy küldött érkezett, aki lázító beszédeket tartott, és keményen, erőszakosan térítette meg az embereket. És mikor elvágták a torkát az ottani Vértestvérek, egy egész légió érkezett a város alá, és válogatás nélkül fogták le az embereket, és a több ezer lakosból legalább négyszázat, akik nem voltak hajlandók eladni Ranagolt, tűzre vetettek. Több százan igyekeztek elmenekülni onnan, de shadoni íjászok és a partokat járó őrcsoportok további foglyokat ejtettek. Ezért kell hamarabb megoldani az itteni dolgokat, mielőtt Werzanga ideér. Ha fellázadunk, akkor időnkben áll átvenni az irányítást a város felett, hogy a beérkező légiót már a falaknál állíthassuk meg. A megosztottság a legnagyobb ellenfelünk most. Jeckallo herceg mindenképp meg akarja kérdezni még magukat az üggyel kapcsolatban. Kik azok, akiket nem vennének hősként fel a shadoniak? - prüszköl egyet - Azok a bolondok még egy koldusból is szentet faragnának, ha az a hite oltalmában végezné. Celvetust... őt nem szabad megölnünk, Gaellus... igen, de attól tartok ő is komolyabb gondot okozna, de a pénzmesterük eltünése, Vagnaro-é. Bár jobbnak látnám, ha előtte ki tudnánk faggatni. Szükség lehet az információira. Ezen felül vannak kisebb rangú shadoni férgek, akikről nem tettünk említést, de sebeket ejthetnek rajtuk a haláluk. Avanro, a kapuk őre az Eretnek templomában áldozik, de a helyettesei közül az egyikük, Marciello titokban minket támogat. Ha sikerülne valamilyen utcai ütközetet kezdeményezni a kapitánnyal, Avanroval, akkor feltűnés nélkül át tudnánk venni a kapuk irányítását. Természetesen... így sem fogjuk tudni megakadályozni, ha megérkezik az Igazhitűek ördöge, a vörösköpönyeges eretnek a seregével, hiszen az első látható Domvik ellenes lépésére kivégzik a kapuőrt, és kinyitják a kapukat. Aztán... - gondolkodik egy keveset - Van itt író, a neve Qarra con Lanuire, aki a shadoniakat támogatja műveivel, hogyha valamilyen úton meg tudnánk változtatni a hozzáállását, vagy elvágni a pennájának hegyét, az is megkönnyítené a dolgunkat. Javaslom, - mondja érezhető gúnnyal ezt a szót. - Hogy nem sokkal Wrannuv beszéde előtt látogassák meg a nyomdászt, hogy egy gyors csapással mindent megfordítsunk.
- A tolvajokkal szövetkezni? Hmmm... nem volna elvetendő ötlet, ha nem gyilkolta volna meg a "Képviselőnk" - nyomja meg újra gúnyosan a szót - az ő hírvivőjüket. A megbízható emberekkel azonban már gondban állunk. Volnának lovagjaim számotokra, de azok nem hinném hogy megfelelő adottságokkal rendelkeznek. A szegények közül kellene toboroznotok, de mivel... az ittenieket már magához gyűjtötte az a klán, javaslom faluhelyekre való kilovagolást. Ott mindig találhatóak vállalkozó lelkű, tehetséges emberek.
Közben megszólal a fejedben Illia hangja.
~ Rendben, megpróbálok, de egyre nehezebb a nyomában maradnom. De nem fog elszökni, ígérem. ~ ezekben az utolsó szavakban olyan erő és dac érződött, hogy biztos vagy abban, hogy nem fog csalódást okozni számodra a nő.

[seth]

-A szónok elé küldöm Thaugot és Illiát, ők több mint elegen lesznek. Addig én és Arina itt intézkedünk. Az Özvegyet értesíteni fogom, hogy Mansea nem tartozik már hozzánk, és hogy készek vagyunk neki segíteni a bosszúban amennyiben igényli. A segítségükkel komoly kémhálózatot építhetünk ki. A mi tárgyalásunkat az gátolta meg, hogy nem magával az Özveggyel találkoztunk, hanem egy küldönccel. Vele. - intek újra a tetem felé. Nem véletlenül adagolom az információmat. Egyrészt a tudás hatalom, és nekem nem áll szándékomban mindent egyszerre odaadni. Másrészt folyton bizonyítva, hogy mennyi dologról nem tud, a nagymester remélhetőleg elbizonytalanodik. - A többi csoporttal viszont csak akkor számolhatunk le, ha a shadoniták már nem jelentenek veszélyt ránk nézve. - már amennyiben a Fiak kerülnek az élre, ki tudja mit hoz a jövő... az a Fesarno-féle bagázs érdekesen hangzik. - Tiega város sorsa szomorú, de felvet egy témát: a shadoniak erőszakos közbelépése a mi malmunkra hajtja a vizet. Ha több ilyen tettet is végrehajtanak, akkor a nép a mi oldalunkra állhat. De ez csak egy ötlet amit meghagyok a szónokoknak, én nem értek ilyesmihez. Viszont ami az én asztalom: ha van elérhető közelségben ranagolita fogoly, akit ki tudunk szabadítani és ide tudunk hozni, megint csak a mi malmunkra hajthatja a vizet, érdemes utánanézni.
Várok egy pillanatot, hogy összegezhesse amit mondtam.
-Avanro fontos helyen van útban. Valahogy úgy kéne elmozdítanunk, hogy közutálat kísérje, és Marciellot kell a helyére raknunk. Ehhez nem lesz jó az utcai harc, utánajárok, hogy fel tudunk-e használni ellene valamit. Ha megbocsát. - majd intek, és Il után sietek.
~Végeztem, merre vagy?~

[Haldirien]

A kívánt hatást nem sikerült elérni a lovagnál, arcán továbbra is szoborként ül ki a magabiztosság.
- Ahogy gondolja, de remélem nem lesz semmiféle fennakadás a Azzal a Tolvajkirálynővel érdemes lesz felvenni a kapcsolatot, és az ötletet támogatom, minél hamarabb, annál jobb. A csoportokkal... A csoportokkal, ha megtudjuk szerezni az irányítást a város felett, ráérünk foglalkozni. Miután miénk lesz a város, a sikert látva az emberek többsége a Kos Fiai mellé áll, és csapásra több várost is megszerezhetünk, és talán még a Fesarno féle csoportot is meg tudnánk győzni ügyünk igazáról. Ha Gorvik fiainak vérében továbbra is őseik vére folyik, akkor felkelnek, és elnémítják a shadoniak dominanciáját.
Igaz, lehet, hogy segít minket az ilyesfajta tett, de csak a gorvikiak közül emel ki minket, a shadonitákat jobban erősíti, főképp hogy több megbizható embert veszítünk el azok során. A foglyok Tiegában maradtak, de számos lakos menekült el a városból. Ők lehet felénk jönnének. Talán el kéne intéznünk, hogy minél többen idejussanak. - hagyja függeni a gondolatot.
- Az valóban előnyösebb, ha megutálnák az emberei... Javaslom, hogy a katedrális közelében lévő tavernában kezdj majd, vagy a feleségénél. - vonja meg a vállát. - Talán érdeklődhetnél felőle az egyik lebujban. Vagy feketísd be a társai és a shadoniak előtt. Nem tartalak tovább, de remélem a közeljövőben nem fogsz lopakodni utánam. - majd elindul nagy lépésekkel a kijárat felé.

Illia a kérdésedre újabb, de most is rövid késedelemmel válaszol.
~ Siess, Mansea lelassított, nem messze attól a helytől, ahol találkoztunk az öreggel.  Siess, megpróbálom feltartani.~

[seth]

-Ha a város a mienk, a csoportokkal nem megyünk túl sokra, mert úgy követelőznének, hogy közben nem tettek semmit az ügy érdekében. Ugyanakkor a nemesek támogatása jól jöhet a város kézre kerítésénél.
A többi mondandójára csak biccentek. Annyiban igaza van, hogy a menekülteket a mi oldalunkra kell csábítani, mielőtt a többi csoport teszi ezt. Azaz újabb sürgős teendő.
Eközben megkapom az irányt Iltől, és amilyen gyorsan - és feltűnésmentesen - odasietek.
~Ne kezdj akcióba egyedül. Rögtön ott vagyok~

[Haldirien]

- Hadd követeljék a jussukat, melyet meg sem érdemelnek. Ki mint vet, úgy arat, Arius uram. - az "uram" megnevezés inkább csak formai  megnevezés, nem érzel mögötte semminemű behódolást, inkább egy kevés szarkazmust. A férfi felszegi az állát, és a tető felé bámul. - A mi búzáink terebélyesedni fognak a Kosfejűnek hála, míg ellenfeleinkét a viharok fogják elpusztítani. Nem fognak tudni követelni semmit, de talán jó ötlet volna felvenni a kapcsolatot a kisebb nemesi családokkal, amelyet, ha nem igénylitek a személyes részvételt, elintézek én. - majd biccent, és mondandója befejeztével elmegy.
De nem várod meg, amig üres lesz a terem, te abba az irányba indulsz el, amerre ment Illia, végighaladsz egy szűkösebb, nyirkosabb folyosón, mely kanyarog, mint egy sikló, hogy aztán egy létrában végződjön. A létrán felmászva egy ajtóra lelsz, melyet kisebb erőbefektetéssel megmozdítasz, majd kitárod, és a sötét égboltot, illetve holdat pillantasz meg az égen. Ahogy kimászol, egy utcán találod magadat.
Onnan, akár egy ilanori ló, vágtatsz végig a köves úton, miközben felszólitod fel a lányt arra, hogy ne kezdeményezzen semmiféle akciót.
A lány elharapott, nyugtalan "igennel" nyugtázta szavaidat. Már lassan odaérsz, olyan egy percre becsülöd magadban, miközben a lány megszólal az elmédben.
~ Arius. Visszafordult, és közeledik, elrejtőzöm. ~ hangjában félelmet nem hallasz, csupán tényszerű megállapítást hallottál tőle.
~ Megtalált. ~ ez az egy szó olyan erővel tölt el hogy már valóban lovaglótempóban vágtatsz az utcán, és hamarosan meg is pillantod az egymásnak feszülő árnyékokat. A vékonyabb árnyék, Illia mindenbizonnyal előrelendült, és lesúlytott a másikra, amelyik azonban, bár kissé megállította őt az ütés, olyan gyorsan reagált, hogy a lánynak nem volt lehetősége újra lesújtani rá. Mire a közelbe érsz, addigra Illia már összezuhant.
- Miért vagytok itt? - kérdezte élesen a fejvadász. - A másik követése nem szokás, amikor bizalmat helyeztünk a másikba. - biccent feléd. - Ne aggódj érte. Reggelre jól lesz. További kellemes estét. - ezzel megfordulva nekifutott az egyik épületnek, majd a falán mászni kezdett felfelé, olyan sebesen, hogy amennyiben követed, akkor mire beérted a kezdeti előnyét, már nem tudtad lerántani őt onnan, mert már túl magasra ért. Egyik kezét a másik után csapta felfelé, miközben teste keze lendüléseitől ingajárásban járt.
Amennyiben Illiához lépsz, csupán könyebb sebeket pillantasz meg rajta, köztük egy apró vágást a jobb orcáján, amelybe láthatólag valamiféle méreg került.

[seth]

Rossz előérzetem úgy tűnik megvalósulni látszódik, mikor Illia közli, hogy Mansea visszafele indul el hirtelen. Ezek után már rohanok, de elkések, és Il összeesik. Egy pillanatig megbánom, hogy nem ébresztettem fel korábban Arinát és Thaugot, hogy most hívhassam őket, de ez a múlt, majd később tépelődök rajta. Gyors pillantást vetve a nőre megállapítom, hogy szinte nem is sebesült meg, viszont a karcolásból azt is leszűröm, hogy a Vértestvér megmérgezte. Tekintve, hogy a mérgekhez nem értek túl sokat, kénytelen leszek máshoz fordulni.
~ARINA, THAUG!~ üvöltöm bele a Hálóba, hogy felébredjenek. ~Ilt megmérgezték. Thaug te gyere érte és vidd a katakombákba a méregkeverőhöz, Arina, te kövess engem.~ mindeközben pók módjára mászok fel a falon a másik fejvadász felé.
-Bolond lennék megbízni abban aki kivégzi azokat akik találkozóra hívják. - kiáltom utána. Miközben követem, folyamatosan vetítem le gondolatban a képet Arinának, hogy be tudjon érni - vagy épp megelőzni és csapdába zárni Manseát.

[Haldirien]

A rossz előérzeted helyesnek bizonyult, de szerencsére nem esett komolyabb bántódása Illia, legalábbis egyelőre. Ki tudja, hogy milyen méreg került bele a nő szervezetébe, de ha egyetlenegy karcolás után ilyen hamar elvesztette tőle Il az eszméletét, akkor bizonyosan nem egy Vérizzitóról van szó. Hangod beleszakít a Hálóba, riadóztatva társaidat.
Azok pedig zavarodottan kérdezgetnek, hogy mi történt, és hol vagytok, majd elnémulnak. Tudják, hogy most nincs idő erre, kérdezni is csak az emberi reakció miatt kérdeztek, mikor felzavartad őket éjjel.
Sprinttel futsz neki a falnak az utolsó méteren elrugaszkodsz, és egy ablak rácsába kapaszkodva megtartod magadat, majd elindulsz felfelé, amikor elérted a rács végét oldalra ugorva egy másik ablakhoz érkezel, onnan pedig tovább tudsz mászni a cégér támpillérjén, hogy aztán felhúzd magadat a cégér tetejére és onnan továbbhaladhass felfelé egy újabb ablak mentén.
A támadó nincsen messze tőled, de legalább egy embernyi távolság mindig marad köztetek.
Közben megosztod azt, amit látsz Arinával és Thauggal, hogy könnyebben ideérjenek, és utána, mintegy válaszként a férfi mondandójára, keményen válaszolsz.
-Bolond lennék megbízni abban aki kivégzi azokat akik találkozóra hívják.
Amikor felért a fejvadász, egy pillanatra feléd fordul, miközben te alatta igyekszel fentebb kerülni, megszólal.
- Miből véled hogy engem hívtak a találkozóra? - csillan meg a szeme, ahogy rápillantasz.
Majd továbbindul, így továbbra is előnyben van veled szemben, mire felérsz már tizennyolc láb választ el tőle, mert végigfutott a háztetőn.
Közben Arina hangját hallod a Hálóban.
"Közeledünk, hamarosan megérkezünk hozzátok. "
Habozás nélkül indulsz el a fejvadász után, őrült tempót tartva vele, egyik házról a másikra átugrotok, ezen felül a kiszögelléseken átvetitek magatokat. Az egész könnyebbé vált számodra, mert úgy érzed felvetted a ritmusát ennek, így mindig tökéletesen veszed az akadályokat, de ez Mansea-ról is elmondható, így csak pár lábat tudsz közeledni felé. A háztetőkön csupán két rongyos alakot pillantasz meg, akik érdeklődő, de korántsem furcsálló tekintettel mérik fel a helyzetet, amely kettőtök közt alakult ki. De mivel úgy tűnik semlegesek maradnak a konflikusban, el is vesztik érdeklődésüket, és csak néha pillantanak vissza. De addigra ti már messzire értetek.
Átugrasz egy tartógerendán, majd nekifutsz a peremnek, hogy kövesd a levegőt átszelő Manseát, aki tökéletes számítással ér földet egy roppanás kíséretében. A szemed sarkából az egyik párhuzamosan haladó utcán egy árnyékot vélsz átsuhanni, ahogy tekinteteddel a két utat összekötő vaskos sikátoron keresztülhatolsz. Nem vagy abban bizonyos, hogy Arina volt az a személy, de lehetségesnek érzed. Azután egy árnyékot látsz előttetek keresztül suhanni az utcán, beleolvadva annak az épületsornak a tövébe, amelyiken vágtattok.
Mansea lehet kissé elbizonytalanodott, mert egy apró hiba csúszott a mozdulatsorába, így már tíz lábra le tudtad csökkenteni a kettőtök közt lévő távolságot. Ekkor mászik fel közvetlen Mansea előtt az árnyék, melynek a hátán egy nehézkardot visel, melyet egy gyors mozdulattal elő is ránt, és csataállásba áll, hogy kellőképp fogadhassa a fejvadászt, aki azonban egy gyors fordulással egy másik épületegyüttes felé ugrott, és szinte átrepülte azt a nyolc láb széles utcát, és a túloldalt belekapott kezével a háztető élébe, és megtartotta magát, hogy azután felmásszon arra az épület együttesre.
Arina sem haboz, ahogy bizonyosan számított rá, a férfi kitért előle, így ő gyorsan visszadugta a pengéjét és  követte a férfit, azonban az ugrása rövidnek bizonyult, így talán csak kezével érhette el a férfi lábát. Becsapódott a földbe és egy könnyed gurulással tompította az esést.
Követheted az ugrással , de az is lehet hogy csapdába kellene csalnod a férfit.
Ekkor egy magányos, sétáló árnyékot pillantasz meg az utcán, ahogy baktat egy épület felé. Csak egy városi lakosnak tűnik, nem látsz nála fegyvert, és távolodik tőletek. Eközben Arina elindult a ház oldalán, hogy beérje Manseát, aki újonnan a távolodó férfira vetette tekintetét, majd szaladva elindult azután, így éppen időben elindult, mert utána másfél számolással már Arina felugrott a tetőre.

[seth]

-Az ártatlanok nem menekülnek. - közlöm röviden a Vértestvérrel, rövidre fogva a lényeget. Vagyis hogyha nem bűnös, és nincs okunk gyanúra, akkor miért is fut el előlem - vagy a nagymester elől. Közben követem a háztetőkön, de a képességeink közel azonos szinten lehetnek, mert nem tudom csökkenteni a távolságot. Viszont van egy előnyöm ami neki nincs: nem vagyok egyedül. Az elsuhanó árnyék, ami velünk párhuzamosan halad, reménnyel tölt el, elvégre Arina a gyorsaságáról híres. Egy pillanatra megfordul a fejemben hogy mégsem ő az, amikor nehézkardnak nézem a mara-sequorját, de amikor felbukkan a másik fejvadász előtt, már nincsenek kétségeim. Mansea viszont irányt vált egyből, és simán átugrik egy nyolc lábas utcát keresztben. Mint fejvadász, neki is vannak pszi képességei, és úgy néz ki most már használja is. Arina rögtön megy utána, de már az elején látható, hogy nem lett elég nagy az ugrás, ezért én is bevetem a szellemi erőmet és lökök rajta egyet - egyenesen Mansea irányába. Ezután nekiugrok én is, és ugyanazt a cselt vetem be, hogy ha Mansea el is kerüli Arinát, velem is számolnia kelljen.

[Haldirien]

Erős érvet sorakoztatsz fel a fejvadász szavai ellenében, melynek valóságalapja megkérdőjelezhetetlen. Azonban a fejvadász erre már nem reagál, két szívdobbanásnyi ideig még vár, azután pedig sarkon fordulva elindul a háztetőkön.
Mindketten igen gyors-léptűnek bizonyultok, ugyanis a távolság kettőtök között nem csökkent, azonban nem is nőtt. Így a végtelenségig tarthatott volna az üldözés, de megpillantottál egy reményt ébresztő csillagot. Egy árnyékot, melyet azonnal Arinának véltél, aki a gyors sebességéről volt híres, így könnyedén ideérhetett az elmúlt idők alatt. Mikor megpillantod a hátán nyugvó kétkezes pengét elbizonytalanodsz, egészen addig, amíg meg nem pillantod a mara-sequor jellegzetes alakját. Mara-sequort Kránon kívül igen ritkán lehetett látni, és olyankor is szinte bizonyosan kráni gyökereket mutató embernél.
Azonban Mansea akár egy villám reakciójával lép el a lány irányából és átveti magát az utca másik oldalán fekvő ház tetejére.
Arina nem sokat habozva ugrik utána, de hamar felébred benned az, hogy nem tudná átszelni a távolságot, így a tudatoddal meglököd, mellyel könnyedén földet ér a tetőn, amelyre eddig már Mansea is felmászott. Arina földet érése pillanatában sikeresen kirúgott a bal lábával, amely a megpördülő Manseát mellkasán találja el, így az a lány lendületétől három lábnyi távolságra zuhan és a faváz beleremeg az ütődésbe.
Te magad is ugrásra kényszerülsz, és mint korábban Arinát, most magadat is megsegíted az attrakció közepette, így könnyedén átjutsz a túloldalra.
Mire földet érsz, már sok minden történt, Arina még korábban elővette a mara-sequorját és egy gyors szúrással bele akarta döfni a pengéjét a férfi lábába feltehetőleg, de Mansea kigurult oldalra, és a jobb kezében egy ramiera jelent meg amivel megbökte a suhanó kardot, mely így irányt módosított, elkerülve a férfit, aki pillanatokon belül már újra talpon volt. Kivárt így újra Arinára került a sor aki egy gyors cselvágással igyekezett elvonni a férfi figyelmét a valódi csapási céljáról, de azonnal ráébredt arra, hogy a mara-sequorral ezt egy ramiera ellenében nem tudja megtenni, de már elindult a mozdulatsora.
Azonban a gorviki tőr nem sújtott le rá és nem is blokkolta a vágást, Mansea a jobb alkarját nekivágta a lesújtó kétkezes fejvadászkard oldalának, így egy csendülés kíséretében az újonnan elkerülte a férfit, majd a bal kezével a nő nyaka felé csapott, amely elől éppen hogy csak el tudott hátrálni a lány, ekkor egy nagy dobbantás kíséretében Arina mellett földet értél, de Manseának újra öt-hat lábnyi előnyre tett szert, aki a gyors ellentámadás közben futva indult végig a háztető során.
Mindketten utánarohantok.
A magányos alak az utcán egy pillanatra megfordul az ajtó előtt, és minden bizonnyal végignéz a háztetőkön rohanó embereken. Az utcán egy újabb alakot vélsz felfedezni, olyan negyven lábra tőletek, és egyedül sétál felétek az utcán.