1 Szín A Shadoniták főépülete

[Haldirien]

Az éj leszállt, miközben elindultatok a cél felé, addigra a kovácsműhelyben elkészült a vért számotokra, amit annak rendje és módja szerint át is nyújtanak nektek.
A  sötét utcákon csak egy két embert pillantottok meg, mikor kiléptek a páncélmester műhelyénrlek ajtaján. Thaug és te vetted fel az öltözeteket, de megfosztva a súlyos acéllemezektől, így nem sokban gátolta a mozgásotokat. Céltudatosan haladtok végig az utcákon, elsétáltok a nagy, baljós kinézetű, mégis titeket megnyugtató Ranagol Katedrális mellett, ott egy koldust pillantottok meg a falnál ülni.
- Jóuraim! Kérem adjanak egy rezet, abból el tudom tartani a családomat. - mondja esdekelve.
Tovább haladtok a templom tövében és egy macskát pillantottok meg az egyik háztetőn, ahogy titeket les, majd eliramodik.
Azután megközelítitek a kocsmát ahol már korábban is kivetettek egy szobát, majd onnan az egyik mellékútra rálépve most a nagy uradalmak hátsó oldalán sétáltok, és a messzeségbe két fáklyának a fényét pillantjátok meg egymás mellett. Őrjáratnak tűnik. Hogy melyik szinbe lehetnek, azt nem tudjátok, hiszen legalább négyszáz lábra vannak.
~ Megérkeztünk. ~ szólal meg Arina hirtelen, a melletettek álló falra mutatva, majd odasimul a falhoz, ésmegvárja hogy kövessétek, aztán biccent Thaugnak, aki bakot tart a lánynak és az arra felugorva felkapaszkodik a fal tetejére, átnéz az udvarba, majd fentebb és fentebb mászik, mígnem eltűnik a lába a látószögedből, majd Illia biccent feléd, és te a kezedet összekulcsolva támasztod meg Il lábát míg a nő felkapaszkodik a falra. Most is meglepődsz a légiesnek tűnő testsúlya miatt. Hamarosan ő is átveti magát, majd Thaug megpaskolja a válladat, jelezve, hogy most rajtad a sor.

[seth]

Éjszaka haladunk keresztül a csendes városon. Ilyenkor érzem magam elememben, mintha hazaértem volna. Az egyetlen ember akivel út közben találkozunk egy koldus az Ő temploma falánál. Legszívesebben elkergetném, de van egy olyan sanda gyanúm, hogy nem véletlenül ül pont itt.
-Azt megnézem. - mordulok rá a csuklya árnyékából és odavetek neki egy rezet. Erősen kétlem hogy pont ebből fog eltartani bárkit is. Vagy hogy lenne családja.
Zavartalanul sétálunk tovább az utcákon, amíg Arina nem szól, hogy megérkeztünk. Onnan a falra mászik, majd Il követi az én segítségemmel, majd én megyek fel Thaugéval, és végül, ha nem lát senki, segítek a sequatornak felmászni. Onnan, ha továbbra se látnak minket, a fákon folytatjuk az utunkat, ha kell, pszivel segített ugrásokkal.

[Haldirien]

A fal megközelítésekkor csupán egy valaki kerül az utatokba, egy koldus, aki azt hiszi Ranagol szive megesne rajta. Már majdnem elkergeted, de inkább miután megközelítetted, odavetsz neki egy érmét.
A férfi elkapja a feléje dobott rezet aa balkezével repülés közben.
- Áldja meg magát a Kosfejű! Köszönöm! Köszönöm !
Hamarosan eléritek a hosszú utat, majd a falat, és azt megmászva, és a lombok közt átugorva csendesen a tetőre. Amin végigosonva, mely igazán könnyedén sikerült mindannyiatoknak, majd a túloldalt lévô erkélyhez érkeztek.
Illia veszi kezébe az ügyet, pillanatokkal később az egyikük megláthatott valamit, és mutogatva sustorgott a messzeségben lévő út felé.
Ez idő alatt a húgod leugrott az erkélyre, és belopakodott az épületbe.
Hosszú percek után sem történt semmi sem.majd minden előszó nélkül Arina hangját hallod
~ Kéne egy kis segítség kimentés, két ember errefelé tart. Feltudjátok tartani őket valamivel hogy nyerjek még idôt... Akkor tovább tudnék menni, megkeresni a levelet, eddig nem találtam meg, két szobában voltam.
Illia rádpillant, majd feléd biccent.
~ Menj te le, én továbbra is elvonom a figyelmüket, Thaug majd segít Arinának amennyiben szüksége van rá.
Thaug már bólint is, és elindul, hogy segítsen ha szükséges, míg Arina úgy tűnik erősen koncentrál, ami igazán érthető, mert nem engedhetitek meg magatoknak, hogy meglássanak.
Amint az erkélyen halkan földet érsz, hamarosan már a folyosón is vagy, mikor szembe megjelenik egy őr, pillanatok alatt begurulsz egy  szekrény mögé, így valószínüleg nem látott meg.
A férfi az egyik szoba előtt megáll.
Az igazat megvallva, jelenleg nem tudod, hogy melyik szobába tartózkodik Arina, hiszen nem tudtátok melyikbe lesz a levél, így jobb híján végig kell járnia az egész emeletet.
Visszaemlékezve a folyosó képére, két szobára utaló két ajtót pillantottál meg jobboldalt, baloldalon pedig egyet, az őr megáll az ajtó előtt, amelyik legközelebb van hozzád.

[seth]

Nos, mint mindig, itt is beüt valami. A szekrény mögül végignézek a folyosón, hogy vajon melyikben lehet Arina. Majd inkább az egyszerűbb megoldást választom.
~Arina, melyikben vagy?~

[Haldirien]

~ Jobbra első ajtó, és ott egy másik szobába átmentem, de ennek a túloldalán egy őr elindult hogy átellenőrizze a szobákat, legalábbis úgy tűnt, és hamarosan végez az előző szobával. ~ hallod Arina, nem kétségbeesett, inkább kimért, és komoly hangját. ~ A túloldalt is azt hiszem ez a tervük, idő kéne amig kimásznék az ablakon vagy eltudnám magam álcázni, pár perc, egy perc kéne csak.
Azért érzed a húgod hangján, hogy tényleg problémája adódott.
Az őr a kilincsre emeli a kezét és elforgatja a zárban.
~ Kell segítség? Szólj ha kell. ~ hallod Illia hangját.
Felidézed magadban a folyosó képét, hogy kitalálj valamit, mivel segíthetsz az ügyön. A folyosó hosszú volt. és egy teremben végződött, festmények övezték a falakat, mindenhol volt egy egy festmény, leginkább párosával álltak a falakon. A tartalmukat nem tudod magadba felidézni, de talán nem is szükséges. A folyosó másik oldalán, úgy a végétől két méterre egy újabb szekrényt láttál, mik ikerműveknek tűnnek, azon, melyik mögé bújtál, két díszes mintázatú váza található, mindegyikben egy csokor virág, talán liliom lehet. A vázák a szekrények széleinél állnak közöttük egy díszes, címeres tányér, mellette két ezüst kehely illetve ezüst kések, illetve egy kancsó, ami bizonyosan finom nedűvel van tellítve, a távolabbi bútoron is hasonló, talán ugyanúgy is vannak elrendezve, a különbség annyi hogy a távolabbit két karosszék fogja közre. Az asztalon van pár papír, egy kevés tinta, toll, illetve két coqua van, a gorviki fizetőeszköz.

[seth]

Gyorsan mérlegelve a helyzetet, segítségül hívom a szellemem erejét, és ledöntöm a legmesszebbi vázát a távolabbi szekrény tetejéről a földre (véletlenül sem a karosszékekbe), majd figyelem az őrt, hogy hogyan reagál.

[Haldirien]

Gyors döntés, összpontosítás és alapos odafigyelés jellemzi a cselekedeted, az egyik váza, méghozzá a távolabbi asztalon lévők közül mintha egy láthatatlan kéz lökte volna meg, az asztalról leesve apró darabokra hullott.
Az őr tekintete azonnal odavetődik, és a keze már a kardján van, úgy fordul meg és feléd a hátát mutatva elindul a díszes és értékes porcelán darabjai felé.
- Van ott valaki? Mravos, te vagy az?
Megáll a porcelán felett tűnôdve álldogál, aztán egy hosszú káromkodás kísêretében elmegy a folyosó végére és a nagy, központi terembe érve, balra fordulva eltűnik szemeid elől

[seth]

~Nem Mravos vagyok.~ gondolom csak úgy magamban (nem a hálón). ellenállok a késztetésnek, hogy a hülye őr mögé lopakodjak és csendben elvágjam a torkát. Profik vagyunk, nem hagyunk felesleges nyomot.
Amikor az őr már biztos nem lát, kicsit jobban körülnézek a folyosón, felmérve, hogy honnan jöhetnek, és hol van a legjobb rejtekhely.
~Arina, bevésted az iratot?~

[Haldirien]

Az őr ostobasága erős késztetést ébredzt benned arra, hogy végezz vele, de profik vagytok. Egy pár katona életéért semmi értelme vért ontani. Főleg hogy nyomtalannak kellene lennetek
Egy pillanatra előveszed a térképet, amit kaptál, ahogy ránézel, eszedbe jutnak a fejvadász szavai.
- Tehát a dolgozó szoba egy folyosó végén található amely a lépcsőtől balkéz felé esik. A kulcsa. Nos a kulcsa lehet nem kell amennyiben az ablakon keresztül akar menni... Bár az ablak be van zárva. Egy tolvajkulccsal azt hiszem kinyitható.. Ez az utca felől nézve baloldal felé esik a hátsó épületszárnyban. Van még valami amire szükség van?
Mivel Arina az első ajtónál ment be, szándékosan vagy véletlen, de rossz irányba indult el.
~ Még nem jutottam el oda, Arius, de hamarosan odaérek. A folyosó tiszta .
Illetve azt usckönnyen felméred hogy honnan jöhetnek az őrök. A lépcsőnél, illetve a folyosóról, ahol van a dolgozószoba, illetve a terem másik feléből.
Pár pillanatig ott áll a katona, azután még köré áll egy másik is, aki a terem másik sarka felől érkezett, jobboldalról. Közben, azt látod hogy ott a két őr mögött a teremben egy láda mögé bújt be Arina, csak azt láttad ahogy odasiklik, azután eltűnt előled.
~ Illia, Arius... Az erkély felé eltudjátok csalni őket? Csak hogy arra nézzenek.
Illia és Thaug nem válaszol a lánynak, de pillanatokkal később hátad mögülről hangot hallasz.
- Hé, idegyertek, nem fogtok hinni a szemeteknek!- hangzott egy férfihang.
~ válj mozdulatlanná, Arius. ~ hallod Illia hangját, majd látod ahogy elsétál melletted mindkét őr, az egyik rád is néz, majd elforgatja a tekintetét. Itt az idő, amint elhaladnak, mehetsz te is tovább. Látod, Arina már a dolgozószoba ajtajánál gyakorolja müvészetét, a zárnyitást.

[seth]

~Francba ezekkel.~ morgom magamban, ahogy elhaladnak mellettem az őrök. Ezután követem Arinát, és biztosítom a terepet, amíg ő teszi a dolgát. Ha megint rossz fele menne, szólok neki a Hálón keresztül.

[Haldirien]

Majdnem megáll a vér az ereidben ahogy a két őr elhaladva az asztal mellett indulnak el az erkély felé, és az egyikőjük belenéz a szemedbe, majd elfordítja az arcát az erkély felé.
Nem tudod miért nem vett észre tégedet. De azt hiszed Illia keze lehet a dologban.
Azután, hogy elmentek felálltál és óvatosan végig haladva a folyosón, keresztül a szobán a másik folyosón az ajtónál megpillantod Arinát, ahogy az ajtónál térdel, pár másodperccel később már kattant is a zár, és be is nyomultatok a dolgozó szobába.
Körbenézel te is az asztalon, kutakodsz különféle levelek között, de egyik sem az, amelyiket leírtak nektek.
~ Siessetek nem fogom tudni visszatartani az őröket tovább.
Aztán pár pillanaton belül Arina egy zseniális ötletettöl vezérelve megnézte egy kupacon az ablaknál.
~ Azt hiszem megvan. ~ feléd fordul, óvatosan kihajtja a már elolvasott levelet, és megnézi alaposan, közben feléd mutatja.
~ Megvan? Akkor kérlek siessetek a megtanulással, és tűnjünk el mihamarabb, már így is gyanút foghatnak. ~ sietett titeket Il.
A levél valójában az, amelyiket meg kellett keresnetek, így egy apró jelzéssel, legyen szó vagy mozdulat, tudatod a húgoddal, hogy a kezében van a célpont.
Arina bólint és szemeivel már a szöveget futja, közben mormog egy keveset.
~ Kockáztassuk meg hogy kivisszük Illiának?

[seth]

Mielőtt elkezdenénk a valódi keresést, memorizálom mindennek a helyét, és Arinát is kérem erre. De még így is túl sokáig tart a keresés. Illia közben jelenti, hogy nem sokáig tudja visszatartani az őröket, mire én majdnem fejbe csapom magam.
~Il, csak akkor piszkáld meg a fejüket, ha észrevennének minket, amíg nem vagyunk veszélyben, addig ne pazarold az erőd.~
Nem sokkal később Arina megtalálja a levelet.
~Nem kockáztatunk ilyesmit. Ha kell olvasd fel magadban Ilnek, de ne mászkáljunk el vele.~
Feltett szándékom ugyanis mindent itt hagyni. A levelet csak a memóriánkban visszük el, ha nem így lenne és észrevennék az eltűnését, akkor megváltoztatnák a lényegét, bármi álljon benne.

[Haldirien]

Arina egybólintással jelzi, hogy megértette, aztán nekilát a keresésnek.
~ Természetesen.
Te is nekilátsz, de a levél csak nincsen az asztalon, sem a fiókjaiban. Közben Arina a szekrényeket vizsgálja át, miközben Illia hangját hallod a Hálón keresztül.
~ Megvan? Akkor kérlek siessetek a megtanulással, és tűnjünk el mihamarabb, már így is gyanút foghatnak. ~  hangja nem mutat sok érzelmet.
~Il, csak akkor piszkáld meg a fejüket, ha észrevennének minket, amíg nem vagyunk veszélyben, addig ne pazarold az erőd.~ hangzik a nyomatékosított utasításod.
~ Ahogy kívánod. ~ hallod a nő hangját, mely bár nem feltétlen tűnik olyannak, hogy megbékélt a helyzettel és utasítással, de nem hangzott egy zokszó sem, hiszen. Akcióban vagytok, és senkinek sincs sem ideje, sem kedve, de még meg se fordul a fejében, hogy ilyenekkel foglalkozzon. Ez igaz rátok, ezt bizonyították a közös akciók ~ Szóljatok hogy mikor indultok kifelé, és hogy kell-e segíteni.
Közben Arina egy váratlan és eszelős ötlettől vezérelve átsietett az ablakhoz, és ott rakosgatta a könyveket egyik és másik irányba, mígnem kiemelt egy papírlevelet.
~ Azt hiszem megvan. ~
~ Megvan? Akkor kérlek siessetek a megtanulással, és tűnjünk el mihamarabb, már így is gyanút foghatnak. ~ szólal fel Illia.
Illia gyorsan feléd mutatja, hogy megnézd, az-e a levél ami kell, majd aztán megkérdezi a Hálóban.
~ Kockáztassuk meg hogy kivisszük Illiának?
~Nem kockáztatunk ilyesmit. Ha kell olvasd fel magadban Ilnek, de ne mászkáljunk el vele.~ hangzik a válaszod, melyet követően Arina olvasni kezd.

Celvanus sacerdos!
Úgy hallottam, a város még vonakodik a maga fennhatóságát elfogadni, igaz, hogy gratulálnom kell a nagy sikereihez, hogy hatalmas többség van mellette, de mégis, Abrado hatalmas. És így sok száz, akár még ezer pogány, eretnek bújik meg benne. Amely tarthatatlan állapot, mely igen veszélyes mind Abradora, mind a környező vidékekre nézve, melyet nem engedhetünk meg, hiszen az ottani lakosok éppúgy Domvik atyának az útjára visszatérített fiai. És nem is kell mondjam, hogy amennyiben ezek felfegyverkeznek, a polgárháború újra kitörhet Shadonban.
Itt az ideje hogy tegyen valami fontosabbat és értékeset Domvik atyánk szemében, jól tudom, hogy mennyiféle szekta található a városában, kezdve a nemesi árulóktól egészen a Kos Fiai nevezetű patkányfészeknek. Számolja fel őket, vagy térítse meg azokat, nem számít, úgy hiszem. De nem engedheti hogy számuk állandó legyen, sőt, szaporodjon!
És úgy látom állandósult a helyzet, és nem tud megbirkózni a rejtőző gonosszal. Én, mint az Eretnekek Ostora, kötelességemet teljesítve egy többlépcsős paranccsal ellátott küldöncöt, küldök magához, megfelelő emberekkel. Mivel én teljesítettem a feladatomat, itt az idő hogy maga teljesítse.

Werzanga de Hanne

~ Sikerült megjegyezned a szöveget, Illia? ~ kérdezi Arina, miközben visszarakja a levélre a könyveket.
~ Persze, de most már induljatok!
Közben közeledő hangokat hallasz a folyosó felől.
~ Jön valaki. ~ harap az ínyébe Arina, és az ablakot próbálja kinyitni, erőlködik, de nem igazán sikerül neki.
A hangok elnémulnak, és kulcs csörgését hallod.
Arina továbbra is erőlködik a zárral, majd a kulcs már a zárba hatolt be.
~ Csináld te! ~ siettet Arina, és gyorsan elugrik az utadból. Nekifeszülsz, és pár pillanat alatt meg is adja neked magát a zár.
Amennyiben nem az ajtó felé nézel, hanem kifelé az ablakon, egy jégkéken csillámló, számodra oly kedves szemet pillantassz meg. Illia leereszkedett valahogyan fejjel lefelé.
~ Gyertek! ~ mondja a legrövidebben a mondanivalóját, és miután kitárod az ablakot az ajtó már nyílik is kifelé. Illia behunyja a szemeit, és koncentrál, miközben Arina kimászik, majd miután követed őt, látod hogy Thaug fogja a bokájánál, Il óvatosan bezárja az ablakot, majd elkezdi a kezével fentebb tolni magát a falon, miközben ti is másztok a tetőre vissza.
Mikor a többiek után felérsz, nem mintha nem másznál gyorsabban, csak Arina hamarabb indult el, Thaug pedig felhúzta a cascadist, a húgod egy mosollyal köszönt.
~ Csak azért sikerült mert meglazítottam neked.~ mondja, miközben felsegít a tetőre.
~ Induljunk. ~ mondja Thaug, és elindul a fák felé ahonnan behatoltatok.

[seth]

~Nyomás.~ csak ennyivel egészítem ki többieket, miután kisegítenek minket az ablakon. A kis betörésünk nem úgy sikerült ahogy elterveztem, de ha valamit megtanultam, az az, hogy ez így van rendjén. Ha minden a terv szerint megy, ott bűzlik valami.
Ha a visszaúton - a változatosság kedvéért - nem történik semmi, akkor a házunkig nem szólalok meg - egyik módon se. Ehelyett a levélen gondolkodok. Ezek szerint nem csak egy kráni érdekeltségű csoport van itt, hanem több. Ez már egy jó kiindulás: ha egyesíteni tudjuk ezeket a csoportokat, hatványozottan több esélyünk lehet. Ugyanakkor az Ostor egy veszélyes ellenfél lehet. Nem tudom, hogy pap, paplovag vagy valami más, de ha Abrado shadoni nemességét irányítja, akkor nem lehet kis ember. A nemesek nem tűrnék.
Az is számíthat, hogy nem szeretnének polgárháborút. Egy ilyen háború sok halott lakos, és még több letarolt földdel járna. És ha pusztul a föld - és a termés - az még több halottal jár. Kevés ember pedig kevés földet tud megművelni, és csak emberöltők alatt nőne meg a lakosszám. Megjegyzendő, hogy a Kos Fiainak sem áll érdekében polgárháború. Krán megkockáztathatja, habár erről előbb tárgyalnom kell az otthoniakkal.
Összességében a helyzet se nem javul, se nem rosszabbodik, de bonyolódik. nem hiszem hogy a közeljövőben hazamegyünk.

Egészen a házunkig csöndben maradok - és nem véletlenül odáig, mivel először nem a Kos fiaihoz megyünk, hanem rendbe rakjuk magunkat. Aztán megkeresem Ilt.
-Beszélnék az otthoniakkal. - otthoniak alatt a rendünket értem. Cascadisként az ő dolga megteremteni a csapat között a Hálót, de egyben összeköttetést teremteni a felettesünkkel.

[Haldirien]

~ Nyomás ~ hangzik a nyomatékosított utasításod, melyre mindannyian egyöntetűen bólintanak. Nem szabad a megvakult Szerencse úrnőt megkísérteni.
Így hát a vezetéseddel végigbaktattok a kúria. érdes, égetett cseréptetején. Amikor azokhoz a fákhoz értek, látod, hogy nem lesz könnyű ezen az űton visszamennetek. Vagy felfelé kell ugornotok, hogy elkapjátok a harmadik tölgyfa ágát, ahonnan ugortatok át a kastély tetejére, vagy annak az ágai közt átugorva a középső tölgy ágára is átjuthattok, ez esetben hosszan kell előrefelé ugornotok. A legközelebbi fára való feljutás nehezebb lesz, mint oda felé, mert most nem fog segíteni titeket a zuhanás.
Miután átértetek az útra, csupán egy kóbor lelket pillantottok meg. Egy koldus áll tőletek hatvan lábra. A férfi ezüstszín haja igazán egyedivé varázsolja a megjelenését, amely egyébként igen pórias, egy poros és szakadt, durva szövésű len ruhában volt. Rajta kívül csak a messzeségbe látsz pár további alakot, de azok túl messze voltak tôled ahhoz, hogy megláthassanak négy fekete árnyékot. Arina amint melletted földet ér, elindul a koldus felé.
~ Elintézem. ~ szólal meg hidegen a lány. Közben Illia majd Thaug is leugrik melléd.
~ Arina, csak óvatosan. ~ ki tudja hány fürkészô szem kutat utánunk és lesi lépéseinket.
Arina odahajol a koldushoz majd valamit a kezébe adott. A hold hófehér sugara megcsillant valami fémen.
~ Ne aggódjatok, elintéztem. Nem fog beszélni.
~ Esetleg csak azoknak akik felbérelték, ha felbérelték. Nem igazán tudom, meddig ér el annak a tolvajnak a keze, akinek a küldötteivel találkoztunk. De attól félek meglehet hogy kezêben tartja a város haramiáit és koldusait.
~ Igaz, de ha megtudjuk nyerni őket magunknak, akkor információk éléskamrája jutna birtokunkba. ~ érvel az igaza mellett az éppen visszatérő lány.
~ Igazad van, ez igen éles, de kétélű kard, mely... Melyről sosem tudhatjuk, hogy felénk az élesebbet tartják, vagy sem.
Ezeket a párbeszédeket csak halkan hallod, mert az elméd jelenleg másik témán pereg, mint egy shadoni herald dobja a lovagi tornák elôtt.
Éppenséggel a levélben rejlő megemlített lehetőségeket és veszélyeket egyezteted. Nem gondoltál arra, hogy más "klánok" is születtek a shadoniak uralma ellen, más gyülekezetek melyek céljai még ismeretlenek előtted. De úgy hiszed, ezeket egyesítve komoly fenyegetést nyújthattok az ellenfeletek számára, Domviknak és Shadonnak.
Ezzel szemben úgy érzed, az Eretnekek Ostora komoly problémákat okozhat nektek, bár elhatárolódsz azon ötlettől, hogy komolyabb lépéseket tenne ellenetek, mert azzal polgárháborút kockáztatna meg. Mely sem Shadonnak, sem a Kos fiainak nem állhat érdekében a háborús helyzet, mert felesleges emberáldozatok ezreivel járna.
Végül átgondolod, és eldöntöd, hogy a legjobb az, ha felveszitek a kapcsolatot az otthoniakkal.
A hazaút során találkoztok pár emberrel, de legtöbbjük csupán az éjszaka jól mulatók közül került ki, akik most erős serszagtól bűzölögve dűlöngélnek, a városőrök is előfordulnak az utcákon, és összeszűkülő szemekkel vizslatják az arcotokat.
Amikor az épülethez érkeztek, mely ideiglenesen otthonotokként szolgál, mindenki a dolgára megy, kissé felfrissíti magát, azután megkeresed Illiát.
-Beszélnék az otthoniakkal. - szólítod meg, tudva, hogy egyértelmű az, mire gondolsz. A felettesetekkel, Sarieh K'arannal.
Sarieh K'aran egy elf fejvadász volt, akinek hosszú vérszínű hajkoronája egészen a csípőjéig ért, melyet általában vaskos kontyba hordott.
- Pár percet kérek tőled, és kapcsolatot létesítek.