Szerző Téma: Shadow on the wall - Alaric játéktere  (Megtekintve 3720 alkalommal)

Nem elérhető Dierol

  • Global Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 2878
  • Aktivitás:
    6%
  • Karma 5
  • Digitális Nomád
    • Archívum
Shadow on the wall - Alaric játéktere
« Dátum: 2015. Április 27. 20:44:56 »
Mesélő: Dierol
Helyszín: San Diego,
Időpont: Nyár, Szombat délután
Esemény: Doc

Szombat délután öt óra – lassan ideje szedelőzködnöd. A mai nap kegyes volt – csak huszonnyolc fok volt árnyékban, ami mivel nyár közepe van, még az elviselhetőség határain belül van, és mostanra vissza is hűlt huszonhat fokra.
A Rainbowban - amely érdekes átmenet egy kocsma és egy koncertterem között, mivel szép méretes színpaddal, és előtte dühöngővel is rendelkezik - lesz este tíztől egy fellépésetek Johnnak hála. A hangszereket magatoknak kell odáig eljuttatnotok, amihez szerencsére kaptok segítséget, igaz csak James és Doc személyében - de ami fontosabb, hogy Docnak van egy ütött-kopott fosbarna furgonja. Doc egyébként James spanja, együtt szoktak lógni és az idegeidre menni. A srác eddig csak James miatt segített, de most Alicia a fő motivációs tényező.

Rápillantasz a csörgő telefonodra – Doc az. Ma már harmadjára telefonál, hogy ismét leegyeztesse a ma esti bulit – úgy tűnik, hogy már nagyon mehetnéke van – pláne, mióta tegnap elárultad neki, hogy Alicia is ott lesz. Alicia aranyos csaj, de nem az eseted, viszont Doc totál rá van kattanva. Rövid egyeztetés után lerakod – a megbeszéltek szerint Jamesszel együtt felvesz téged a sarkon. Bezárod a lakást, és elindultok Jamesszel az utca fele. A bérház, ahol laktok, nem egy nagy durranás

(North Park 28. utca 3750)

A porosan kókadozó pálmafákkal szegélyezett utca végében tényleg ott parkol Doc furgonja, ő maga pedig nem messze tőle az út túloldalán várakozik, hogy a lámpa zöldre váltson, és átmehessen a kocsijához. Közben egy hot-dogot burkol befele, amit az út túloldalán vásárolhatott a The Mission gyorskajáldában.
Amíg ácsorog, egy ezüstszürke, sötétített üvegű furgon húz el mellettetek, és áll meg mellette. Az oldalsó tolóajtaját kinyitják bentről, de ti csak annyit láttok, hogy rövid eszmecsere után Doc igencsak meghökkent testbeszéddel száll be a kocsiba. Az ajtó becsapódik mögötte, és elhúznak.
James meglepetten megkérdi

-Te, ez most tényleg itt hagyott minket? :o - húzza elő dédelgetett telefonját, hogy felhívja Doc-ot
« Utoljára szerkesztve: 2017. Március 16. 20:59:47 írta Dierol »
"Minden nagy kaland a rossz tervezés eredménye"

Nem elérhető Alaric

  • Veterán
  • ****
  • Hozzászólások: 825
  • Aktivitás:
    1%
  • Karma 1
Re:Shadow on the wall - Alaric játéktere
« Válasz #1 Dátum: 2015. Április 28. 19:15:47 »
Timothy James "TJ"

*Timothy ismét rápillant a szájából eregetett füst mögül a vekkere digitális kijelzőjére: 16:12. Elszállt majdnem egy nap úgy, hogy semmit sem csinált, csak a szobájában a tévé előtt püffedt. Valami hoki, régi filmek váltották egymást, a címükre már nem is emlékszik, igazából nem kötötték le a figyelmét. Két okból maradt az ágyban ilyen szép idő mellett. Egyrészt a tegnapi ivászat kivette minden erejét, másrészt örült, hogy sikerült egy kevés időt az öccsével eltölteni, még ha James is úgy nézett ki mint a mosott szar. Ritkán töltenek együtt el egy napot, hiszen nyári szünet van, James pedig rengeteget flangál a városban a spanokkal, buliznak, kocsmáznak. Miután közös egyetértéssel szisszentettek egy sört - kutyaharapás szőrivel alapon - , dumáltak a csajokról, nyári tervekről. Timothy kihangsúlyozta a figyelem fontosságát amiből tud majd építkezni az öccse a jövőben. Különösen a környezetére figyeljen és tapasztaljon. Nem traktálja olyan marhaságokkal, hogy tanuljon ócska tankönyvekből, az élet többre tanít szerinte. Azonban nem erősködött és nem nyomta sokáig az igét, hagyta, hogy megemésztődjön a fiúban. Kedveli a féltesóját, sokat lát benne. Végül lehúzzák az utolsó kortyot is és neki állnak készülődni. Pár perc késéssel vonulnak le a Doc-kal - harmadjára - megbeszélt találkahelyre, nem sietve el az érkezést. Ahogy kilépnek a friss levegőre Timothyt megcsapja a nyári hőség. Igaz, ma kellemesebb idő van, de egy egész napi hűvösben tespedés után nagy a kontraszt. A punk a nagy ijedségre rá is gyújt, majd kéz használata nélkül pöfékel végig a bérház udvarán. Mikor megpillantja a sofőrjüket nagyot sóhajt és látványosan megforgatja a szemét, hogy szemet szúrjon Jamesnek.*

- Tuti találunk a furgonban kloroformot... - mondja cinikusan, majd folytatja az útját a fosbarna jármű felé.

*Doc jó srác, nincs is vele különösebb baj, leszámítva, hogy az idegeire megy néha. Na de most is szívességet tesz nekik, úgyhogy valójában hálás neki. Azért beszélhetne kevesebbet... Ezen töri a fejét, mikor is Doc hirtelen beszáll egy másik furgonba és elszáguld. A meglepetés szinte tökön rúgja, az arcára kiül az őszinte tudatlanság és értetlenség.*

- Mi a pöcsöm?! :o - csúszik ki a szájából önkéntelenül, bamba ábrázatát pedig Jamesre villantja megvilágosodást várva.

*Telekézzel kisétál az úttest széléhez és a jármű után néz. Talán arra számít, hogy Doc mindjárt vigyorogva kiugrik a lassító furgonból és visít, hogy jól benyalták ők ketten, a két balfasz.*

- Felvette már?

*Kérdezi még mindig a meghökkentségtől megdermedve pillanatokkal a telefonhívást követően, habár tudja a választ, hiszen az öccse némán áll mellette. Nem igazán tudja hova rakni a történéseket.*
"Dudák, dudák, nyam-nyam-nyam, dudák, dudák, a csaj legyen buta." - A Bundy-krédó

"The world is against me. It wouldn't be fair otherwise."

Nem elérhető Dierol

  • Global Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 2878
  • Aktivitás:
    6%
  • Karma 5
  • Digitális Nomád
    • Archívum
Re:Shadow on the wall - Alaric játéktere
« Válasz #2 Dátum: 2015. Április 28. 19:24:09 »
Mesélő: Dierol
Helyszín: San Diego, 
Időpont: Nyár, Szombat délután
Esemény: Doc

James pont akkor kalandozik el szemmel láthatólag, amikor a figyelem fontosságát ecseteled. Udvarias, és kissé üres tekintete arról mesél, hogy bekapcsolta a „semmi-dobozát”,melyet általában hosszabb utazásoknál és feltehetőleg tanórákon szokott elővenni.

A bérházzal szemben egy magas kerítéssel elkerített kosár és teniszpálya várja majdhogynem gőzölgő aszfalttal a játékosokat – de hiába – még pár óra kell, hogy az első érdeklődő labdát pattogtatva megjelenjen, hogy az este kellemesen langyos flaszteron késő estig játszanak a halogén reflektorok fényében.

James a kloroformra csak legyint
– ugyan, múlt héten találtunk egy két éves szülinapját ünneplő pizzát a padló alatti szerszámkészlet alatt. Feltehetőleg az volt olyan büdös valamelyik nyáron, hogy csak leeresztett ablak mellett lehetett használni a gépet egy hétig.  ;D

James is meglepetten néz a kocsi után. Amint kisétálsz az útra mutogatni, a követező metálkék kupé kikerül, és közben a latino sofőr kiszól hozzád
-Húzzál vissza a járdára, hülyegyerek! - ezzel kövér gázzal tovasuhan.

James feltárcsázza Doc számát, és a füléhez tartja a telefont, aztán jól megnézi a kijelzőt tenyerével árnyékolva.
-Hát, kicsörgött, majd kinyomta – hívja újra, majd közli az eredményt
-ki van kapcsolva. Szerinted direkt szívat? Még a furgon kulcsát sem hagyta itt, ott volt a kezében. Most mit csináljunk? A koncertre oda kellene cuccolni, ő meg a franc tudja, hogy mit művel. Ilyet még nem láttam tőle!  :o -mondja neked döbbenten.
"Minden nagy kaland a rossz tervezés eredménye"

Nem elérhető Alaric

  • Veterán
  • ****
  • Hozzászólások: 825
  • Aktivitás:
    1%
  • Karma 1
Re:Shadow on the wall - Alaric játéktere
« Válasz #3 Dátum: 2015. Április 28. 19:44:37 »
Timothy James "TJ"

*Jimmy pizzás megjegyzésére csak egy félmosoly és egy gúnyos "Szép munka" lesz a válasz. Visszagondolva az ő baráti társaságával is esett meg rosszabb. Csak az nem a kocsiban, hanem az ágyneműtartóban "csücsült" Kula bá két napig egy átmulatott éjszaka után, míg nem megtalálták a szag forrását. C'est la vie...*

*Nem is vette észre az őt még időben kikerülő kocsit, annyira elvonta a figyelmét Doc kis közjátéka. Csak a latino beszólása rázza fel.*

- Anyád szeret? - kiált a sofőr után és be is mutatna, de éppen tele a keze a hangszerekkel és a felszerelésekkel.

*Visszabattyog a járdára az öccse mellé és nyugtázza a fejleményeket szemöldökráncolás közepette. Úgy érzi kezd egy kicsit felmenni benne a pumpa.*

<...Akkor bazd meg, Doc...>

*James kérdésére elgondolkodik, hogy milyen opcióik vannak még az átcuccoláshoz. Még felhívhatja a legjobb barátját, hogy szerezzen egy furgont az autószerelő műhelyéből, aztán jöjjön értük. Igaz, hogy ő most dolgozik, de úgy tűnik helyzet van. Az öccse utolsó mondatára érdeklődve pillant fel TJ.*

- Azt mondod nem szokott ilyet csinálni? Véletlenül nem ismerted fel a furgont, nem a haveri társaságotokhoz tartozik, nincs valakinek ilyen verdája?

*Aztán vár pár másodpercet mielőtt a következő kérdését feltenné.*

- Mennyire balhés csávó, Doc? Elképzelhető, hogy valami szarba tenyerelt?
"Dudák, dudák, nyam-nyam-nyam, dudák, dudák, a csaj legyen buta." - A Bundy-krédó

"The world is against me. It wouldn't be fair otherwise."

Nem elérhető Dierol

  • Global Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 2878
  • Aktivitás:
    6%
  • Karma 5
  • Digitális Nomád
    • Archívum
Re:Shadow on the wall - Alaric játéktere
« Válasz #4 Dátum: 2015. Április 28. 19:47:00 »
Mesélő: Dierol
Helyszín: San Diego, 
Időpont: Nyár, Szombat délután
Esemény: Doc

James a furgonnal kapcsolatos kérdésre megvonja a vállát 
– Nem ismerős. Az a gép egy középszürke metálfényezésű 2010-es dízel ford furgon  8) A haverok közül senkinek nem telik rá – nem hiába használjuk Doc kétszer öregebb, bedöglött klímás gépét – osztja meg veled véleményét
-Nem mintha olyan baromi drága lenne a ford, de ahhoz rendszeres fizetés kell.
Kezdi el nyomogatni a telefonját
-Ráadásul Doc nem az a balhés gyerek. Átlagos egyetemista. Jó, mondjuk kétszer volt egy-egy éjszakát rács mögött, de azt részeg randalírozás miatt. Ja meg egyszer megbüntették, mert a tragacs indexei nem voltak színre megfelelőek – azaz pirosak, mert valami európai import volt. Azóta kicserélte – néz a furgonra 
– Nem hiszem, hogy valakinek útban lenne – emeli a telefont a füléhez
-Szia, Tom! Tudnál segíteni? ::) Itt szobrozunk a Mission előtt pár hangszerrel, és időre a Rainbowba kéne jutnunk a cuccal. El tudnád kérni öreged pickupját?
...
-Hangszerekkel...

-De igen, csak nem számítottunk rá, hogy Doc meglép

-Nagyon  jó. De azért siess, amennyire tudsz.

-Csá – teszi le a telefont, majd rád néz.
-Tom azt mondja jön, de legalább fél óra, amíg ide ér – néz végig a hangszereken  :-\
-Ezt a sok szart nem kéne visszavinni – üljünk be a Missionba egy eperfagyira, amíg Doc vagy Tom  meg nem jön – javasolja.

A Mission előtt egy műanyag asztal mellett ülve a napernyő árnyékában várjátok a fejleményeket. James fagyizás közben közben megjegyzi
-Azért fura, hogy Doc így itt hagyott minket – mikor totál  rá van izgulva Aliciára. Lehet, hogy ő volt a furgonban? :P - kérdezi vigyorogva
Végül Tom érkezik meg apja világoskék pickupjával. Ügyetlenül leparkol a parkolóban két helyet is lefoglalva, majd a dudára tenyerelve odakiált nektek

-Hé, sügérek! Megjöttem! - vigyorog ki a napszemüvege mögül.
"Minden nagy kaland a rossz tervezés eredménye"

Nem elérhető Alaric

  • Veterán
  • ****
  • Hozzászólások: 825
  • Aktivitás:
    1%
  • Karma 1
Re:Shadow on the wall - Alaric játéktere
« Válasz #5 Dátum: 2015. Április 28. 19:51:15 »
Timothy James "TJ"

*Amilyen hirtelen felszínre tört a bensőjéből a gyanakvás, ugyanolyan hirtelen eltűnik nyomtalanul. A punknak egy pillanatra elkerekednek a szemei az öccse okfejtését hallva és színpadiasan hátra is hőköl.*

- Na ne bassz... Mi a here vagy te, egy autókatalógus?! Ha ennyire kened-vágod a témát elmehetnél a nyáron dolgozni Julianhez. Biztos tudna akasztani valami melót. Ráadásul akkor nem kéne pénzért kuncsorognod nyálcsorgatva. Lenne tőkéd kurvákra!  ;D

*Rákacsint Jimmyre és egy mosoly kíséretében vállon veregeti. Doc jellemzésére immár csak meghúzza a vállát, láthatólag nem nagyon érdekli tovább a dolog. Még kiprésel a szájából egy "Ha te mondod"-ot, majd ismét rágyújt egy blázra. Miközben az öccse beszél körbekémlel a terepen mi a helyzet. Nem figyel meg senkit és semmit, csak bambul időtöltés gyanánt. Mikor James leszakad a telefonjáról - rohadt mobilok - végignéz a felszerelésen. Egyetért a gondolatmenettel, így nekilódulnak az útnak a Mission felé. A gyorskajáldában a pultostól megkérdezi, hogy árulnak-e sört eperfagyi helyett. Ha nemleges választ kap, akkor nem fogyaszt semmit, de elhúzza a száját a rossz hír hallatán. Kiperkálja a lét a pultosnak, majd helyet foglal az öccse mellett. Közben sűrűn eregeti a füstöt a szájából, azért arra figyel, hogy ne fújja Jimmy arcába.*

- Nem tudom Doc hová a halál faszába ment, de bekaphatja. Ha Aliciának van egy kis esze, akkor sokkolóval jön a koncertre.

*Aztán megjön Tom. Bár ne tette volna. A parkolását látván elönti a félelem. Meg fognak halni, ez biztos. És ha így lesz, utána kiveri belőle a szart is, akár az Ördög szeme láttára. Kérdőn James felé fordul.*

- Ez most komoly? - majd megrázza a fejét, választ nem várva. - Na essünk túl rajta.

*Összeszedi a felszereléseket és lemondóan a pickup felé veszi az irányt. Felcuccolnak a járműre és a hangszereket rögzíti ha tudja. Amennyiben ez kivitelezhetetlen, akkor ő is a cuccok közé ül, próbálja meggátolni, hogy lepotyogjanak az út során.*

- Nem kell száguldozni, öcsém, csak érjünk oda épségben.

*Ha vallásos lenne, most imádkozna.*
"Dudák, dudák, nyam-nyam-nyam, dudák, dudák, a csaj legyen buta." - A Bundy-krédó

"The world is against me. It wouldn't be fair otherwise."

Nem elérhető Dierol

  • Global Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 2878
  • Aktivitás:
    6%
  • Karma 5
  • Digitális Nomád
    • Archívum
Re:Shadow on the wall - Alaric játéktere
« Válasz #6 Dátum: 2015. Április 28. 19:57:15 »
Mesélő: Dierol
Helyszín: San Diego, Rainbow
Időpont: Nyár, Szombat este
Esemény: Fellépés

James arra az ötletre, hogy Julianhoz menjen gályázni enyhe tiltakozással válaszol
-De Julian autószerelő! Mond ez neked valamit? Ott minden csupa gusztustalan olaj vagy retek! - méltatlankodik
-Olyan büdös leszek tőle, mint – néz körbe – az a kuka ott! - mutat egy szemetesre.
-Ez kell a nőknek, mi? Csak úgy szaladnának utánam, mintha lopnám a retikült... :P

A Mission sörkínálata elégséges – hatféle márka, és azon belül - fekete, barna, világos, búza vagy ízesített - de mindegyik be van hűtve.

-Ajánlom, hogy Doc meg tudja majd magyarázni – jegyzi meg James az eperfagylalt kanalazása közben

Arra a kérdésre, hogy tényleg Tommal kell-e menni, James elhúzza a száját
-Ne válogass vazze, mert akkor várhatunk Docra. 
Ezután kidobja a jégkrémes papírpoharat, majd segít felpakolni a pickupra, aztán beültök hátra a kocsiba. A jó hír az, hogy van klíma – a rossz az, hogy Tom egyből benyögi, hogy a kocsiban tilos a dohányzás – még úgy is, hogy kihajolsz közben az ablakon. A következő megálló a garázsnál van, ahol Julian dobfelszerelését is felpakoljátok a platóra, meg Sam és Trixi gitárját - aki egyébként Sam barátnője.
Tom az út során kétszer lefulladt az automata váltós kocsival, de ettől eltekintve gond nélkül megérkeztek a Rainbowhoz. Az intézmény fél óra múlva nyit, így még akadnak segítők a kidobók közül, akik bepakolnak nektek, miután kiderült, hogy John küldött titeket. 
Egy óra múlva Sam is megjelenik – segít a felszerelés beállításában – már amit nem tudtatok még megcsinálni Jamessel.


Julian és Trixie együtt érkezik meg, Julian büszkeségén – egy régi, de karban tartott Dodge Demon benzintemetőben. A rendelkezésetekre bocsátották az öltözőt – ez egy ötször hat méteres szoba, ahol három tükrös sminkasztal, két kanapé, egy fotel, egy dohányzó asztal, és egy tévé a berendezés, meg persze egy hűtős bárszekrény. A hűtőből valaki száműzte a gyümölcsleveket, és két karton sört passzírozott bele. Trixie egyből bont egy doboz sört, majd a gitárját kezdi el ellenőrizni, hogy minden rendben van-e vele. Miközben hangolja, Sam azért odaveti, hogy már beállította, de ez Trixit nem hatja meg, és csak bemutat neki, hogy éreztesse, hogy sikerült. 
Julian érdeklődve kérdezi:

-Nem úgy volt, hogy Doccal hozzátok a cuccost?
Öcséd csak legyint
-Áh, Doc meghülyült, és szó nélkül ott hagyott minket :-\
Julian rád néz
-Csak nem beszóltál neki?  ;D - röhög fel -De ugye nem itt akartok  a fellépésig penészedni? Menjünk már ki az egyik asztalhoz – a fogyasztás úgyis ingyen van! Aztán ha kezdünk, majd előtte még visszajövünk ide a cuccokért – javasolja.
Kellemesen telik az idő a haverokkal beszélgetés – sörözés és cigizés közben. Futólag egy két ismerős is „odaköszön” - a „Jöttem, mert állítólag felléptek” és az „ide is beengedtek már? :P ” szöveggel. Aztán felbukkan Alicia is szakadt farmerban, és szűk topban – kissé zavart mosolyt ereszt meg felétek, majd Jamestől megkérdezi:
-Doc itt van? Öt óta nem veszi fel a telefont, és az üzikre sem válaszol. Pedig addig! - mosolyodik el sejtelmesen. Amint James megrázza a fejét kissé elkomorul
-Ne szívassatok már! Veletek találkozott - nem együtt találtátok ki, hogy kapcsolja ki a telefonját?
-kérdezi. James megint megrázza a fejét.
-Nem. Doc ott hagyott minket az út szélén a felszerkóval, és a tragacsával, és beszállt egy furgonba. De talán TJ. is fel tudna vidítani. 
Alicia tömören válaszol
-Inkább maradnék Docnál.

A következő egy órában lassan megtelik a Rainbow – jó néhány ismerős arcot is látsz – akik feltehetőleg most miattatok vannak itt. Aztán Julian int, hogy itt az ideje visszavonulni, és felkészülni a fellépésre. Készülődés közben nyílik az ajtó, és egy öreg rocker lép be rajta. Jó hatvan éves lehet, ráncos nyakbőrén és karján tetoválások sora kígyózik elő a „Szóljon hangosan!” feliratú póló alól.
-Csá, fiatalság! -Ted vagyok – enyém ez a lebuj. A fellépési pénzeteket hoztam. -Húz elő egy köteg zöldhasút a farzsebéből, majd leperkál az asztalra négyszáz dollárt.
-Nem kell fosni, John része is itt van ;) – tesz le külön egy százast.
-Ja - és ha jól sikerül a dolog, akkor még ötven százalék prémiumot kaptok. Ha meg beégettek, akkor többet ide nem jöttök. Nem is zavarok tovább – kéz és lábtörést! - fordul meg, és kisétál az ajtón.
Ezek után tiétek a színpad, ahol az előkészítésének hála minden a helyén van – nem most kell bénázni a „nagyközönség” előtt. Rövid bolhászkodás után belevágtok, hogy egy ütős fellépéssel tegyétek emlékezetessé a ma estét. A fellépés kifejezetten jól alakul - majdhogynem simán megy minden, és a közönség is hálás - örömmel fogadják az új dalt is, melyet most mutattok be először a garázson kívül. A hangulat is felpörög annyira, hogy ráadást is követelnek, így nem is tudjátok a "tervezett" időben abbahagyni.

A koncert után már csak „konzervzene” szól a hangfalakból, és lassan lepörög a hangulat is, valamint kissé megcsappan a vendégek létszáma is. Ted ezt az időszakot választja arra, hogy ismét felbukkanjon, s rövid, kétszavas értékelést adjon a buliról, és a beígért bónuszt is odaadja - fejenként még ötven dolcsit. Távozása után még egy ideig eldiskuráltok, majd nem sokkal éjfél után asztalt bontva Tom segítségével visszaszállítjátok a felszerelést a garázshoz. Ott mindenki elbúcsúzik, és hazafelé veszi az irányt.
"Minden nagy kaland a rossz tervezés eredménye"

Nem elérhető Alaric

  • Veterán
  • ****
  • Hozzászólások: 825
  • Aktivitás:
    1%
  • Karma 1
Re:Shadow on the wall - Alaric játéktere
« Válasz #7 Dátum: 2015. Április 28. 20:47:46 »
Timothy James "TJ"

<...Csak a méltatlankodás...>

*Gondolja az öccse kifogásait hallva. Büdös és retkes? A kistestvér rossz ajtón kopogtat, a személyes higiénia és a punk nem szeretők. Ha nem látja, TJ-t ez nem fogja meghatni, inkább örüljön, hogy a punk nem húz ki a farpofái közül egy döglött pontyot, ami ikra kora óta ott nevelkedik. :)*

- Nem a szaggal meg a kosszal van a baj. Nézd meg a Marlboro Mant. Olajos, retkes és mégis döglenek érte a nők. A fellépésen van a hangsúly. Az igazi baj az, hogy szarból nem lehet várat építeni... 8) Jól jegyezd meg, aranyszabály: aki ronda mint a bűn, legalább pénze legyen. ;D

***

*A Mission italválasztéka kielégítő, de kreativitás nélkül marad a hagyományos, világos, jól behűtött sörnél. Mondjuk maradjon a Budweisernél. "Eredeti amerikai". Kevesen tudják, hogy teljes mértékben megegyezik a cseh Budweiserrel, mindössze a serfőző testvérpár összeveszett és az egyik kihozta a terméket Amerikába. Azóta is megy a hadakozás. Bár a férfit ez nem érinti, inkább csak elfogyasztja a mennyei manát. A "Doc-témához" már nem szól semmit, nincs mit hozzászólnia. Majd előkerül. Úgy tűnik az öccsének kellemetlenebb, hogy egy böffenés nélkül lelépett.*

***

- Rendben, okostojás, inkább markold meg a cuccost.

*Miután felpakolták a felszerelést a pickupra, szájhúzva fogadja az utászt, hogy nem lehet az autóban dohányozni. Azért bepróbálkozik a lehúzott ablak trükk-kel a kíma kárára, de Tom nem adja magát könnyen. Azért egy szálat a füle mögé helyez és az út során párszor odanyúl. Mire a garázshoz érnek, már dobszólót jár a lába és kihasználva a pillanatnyi szünetet azonnal rágyújt. Mikor feltűnik a Rainbow, lelki szemei előtt is felível egy szivárvány az égig. Hálát ad a tarajos gőték istenének és örül, hogy Tom nem csavarta bele magukat az aszfaltba, mint egy csikket. Biccent a kidobóknak és akaratlanul is felkészül a balhéra, ha netán valamelyik szekrény szélsőséges, neonáci életszemléletet képviselne. Ha sikerül gond nélkül bepakolniuk, akkor megkeresi Tomot.*

- Kösz a fuvart, Tom, nélküled eléggé benyeltük volna a brét. Mondanám, hogy meghívlak egy sörre, de mivel vezetsz csak kólát kapsz. Majd legközelebb elintézzük szeszben, ok? Ja, jut eszembe, tudnál segíteni a visszaútban? Az faszántos lenne.

*Az érkező Sammel lepacsizik és "bemutatja" Tomot ha még nem ismerné. Igazából Tomra bök, aztán Samre, jól hallhatóan az éterbe mondja a nevüket. A többit majd ők elintézik ha a kedvük úgy tartja. Az öltözőterem nem nagyon foglalkoztatja - nem mintha lenne fellépő ruhája - , érdeklődését a hűtőszekrényre szűkíti. Mire a banda többi tagja megérkezik, már egy sör és két szál cigi hátrányban vannak TJ-hez képest. Üdvözli a népeket, de a Doc hollétére irányuló kérdést James válaszolja meg. Julian másik, cinikus kérdésére értetlen fejet vág.*

- Nem tudom miről beszélsz. Egy jólelkű, visszafogott, toleráns pali vagyok, a légynek sem ártanék... - mondja a végére fapofával, aztán pár másodperc múlva megadja magát a hitetlenkedő tekinteteket látva. - Jól van, lebuktam, faszom. Nem volt lehetőségem beszólni. Bár halkan megjegyezném, hogy ISMÉT adott okot... Hiénák...

*Julian ötletére vevő, lelkesen fogadja a sörözésre való hajlamot. Szinte kipattant az egyik fotelból és már ujjaival a cigisdoboz után kutat. Lassan vennie kell egy új dobozzal, emlékezteti magát. Jól elhülyülnek, röhögcsélnek, az ismerős arcoknak int és ha kell, akkor lekezel velük. Nem mindig fogadja jól a "népszerűséget", de most kimondottan élvezi a rivaldafényt. Úgy érzi, jó estének néznek elébe... Alicián végighordozza tekintetét, elég tüzetesen megnézi, főleg a didkója és a hátsója tájékán. Nem zavarja, ha a lány észreveszi, úgysem akar tőle semmit. Így az öccse erőtlen próbálkozása is viccesnek hat.*

- Naná. Szerezd meg a lepattanót és harapj a seggembe! - mondja százwattos vigyorral és meghúzza a sörét. Azért ha a lány most rámászna rohadtul meglepné és zavarba hozná...

*Hamarosan megjelenik Ted is, a csehó tulaja. Egy pillanatot elidőzik a punk szeme a tetoválások során, próbálja kitalálni melyik banda ízlésvilágát vallja magáénak az öreg. Nem bajlódik a bemutatkozással, John biztos megtette helyettük. Azért üdvözli a rockert egy kurta "Üdv"-vel, és cigizés közben hallgatja a mondanivalóját. Az utolsó mondatra elvigyorodik és mondhatni tapsra felhajtja a maradék sörét, majd lendületesen feláll a helyéről.*

- Színpadra, lányok.

*A közönség elé már tele energiával vonul, reméli, hogy átragad a lelkesedése a többiekre, ha még nem rázták volna fel magukat. Üdvözli a közönséget és leköti a figyelmüket, amíg a többiek egy gyors próbát tartanak. Eladja magát a maga, nyers stílusában. Nem műmájerkedik és páváskodik, mindössze azt csinálja amihez ért. Aztán belevágnak a lecsóba. Sam és Trixie a húrok közé csap, a dob is felpörög. TJ pedig kiadja a lelkét. Teljesen átadja magát az őrületnek, hagyja, hogy a zene magával ragadja. A kormányt ostorozó részek kemények, a cinikus szövegek élesek és a szabadságról, anarchiáról szóló riffek önfeledtek. A zárószámra már-már önkívületi állapotban van, a záróakkordra a földhöz vágja a mikrofont és lendületből szétrúgja az egyik lábdobot. Nem figyeli, hogy a többiek követik-e a példáját és a gitárok hamarosan szilánkokra robbannak-e, de nem is nagyon érdekli. Visszafordul a közönséghez, és immár mikrofon nélkül üvölti az embereknek, két kézzel mutatva be nekik.*

- Kösz, hogy itt voltatok, faszfejek!

*Aki ismeri, tudja, hogy ez egy bók volt a részéről, így fejezi ki az örömét. Még pár percig fürdik a sikerben és reméli, hogy a többiek is hasonló extázisban vannak. Végül levonul a színpadról és első teendője az öltözőben, hogy bont egy üveg sört és behuppan egy kanapéba. Egy húzásra benyakalja az üveg felét, majd rágyújt egy cigire. Ha a többiek is hasonló örömmel és energiával viseltetnek a koncert iránt, akkor ölelkezve és koccintva ünneplik meg a fellépést. Ha már lecsillapodik a vér dübögése a fülükben és megnyugodtak, félmosolyossal az arcán megcélozza a barátját.*

- Azt hiszem, szükségünk lesz egy új lábdobra... Majd segítek beszerezni.

*Ted értékelését meghallgatja, habár a véleménye úgysem változtat a felfogásán. Ha tetszett neki a buli akkor tetszett, ha nem, hát nem. Azért dícséretes, hogy legközelebb is jöhetnek. De ez már John dolga. Azért rákérdez az öregnél, hogy a fogyasztás rendben volt-e, és reménykedik, hogy a spanok kiitták a készletéből. Az üres sörös hordó mindig jó ómen. Még pakolás előtt megemlíti a srácoknak Tomot, hogy legközelebb gondoskodhatnának valami szeszről a segítsége gyanánt, aztán büszkén elhagyják a Rainbowt. A garázsnál kicuccolnak és elköszönnek, a punk pedig javasol egy holnap időpontot, hogy találkozzanak. Mondjuk meló után, átbeszélni a koncertet, beszerezni az új felszerelést. ;D Ha mindenki lelépett és már csak kettesben vannak az öccsével, akkor ezt az időpontot választja, hogy szót váltson vele.*

- Ez a tied. - nyújt oda neki 50 dolcsit teljesen komoly ábrázattal. - Megérdemled. Kellett a segítséged, hogy a fellépésre időben érkezzünk. Jól csinálod ezt a szervezést dolgot. Lassan már annyit lógsz a telefonodon, mint azok a burzsuj seggsejek a csúcsszuper járgányaikban. Nem gondoltál még arra, hogy ezzel foglalkozz a suli mellett? Tudod beszélhetnék az érdekedben Johnnal. Persze nem a dílerkedés vonalon, le is tépném a fejed... De lehetnél a menedzserünk a fiatalság körében...
"Dudák, dudák, nyam-nyam-nyam, dudák, dudák, a csaj legyen buta." - A Bundy-krédó

"The world is against me. It wouldn't be fair otherwise."

Nem elérhető Dierol

  • Global Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 2878
  • Aktivitás:
    6%
  • Karma 5
  • Digitális Nomád
    • Archívum
Re:Shadow on the wall - Alaric játéktere
« Válasz #8 Dátum: 2015. Április 28. 20:52:45 »
Mesélő: Dierol
Helyszín: San Diego, otthon/rendőrségen
Időpont: Nyár, Vasárnap délelőtt
Esemény: Doc


-Ezért nem akarok melózni – én millomos leszek :P – válaszolja öcséd arra, hogy legalább pénze legyen.

Tom elégedetten vigyorog, amikor megköszönöd neki a segítséget
– nem gond, szívesen segítek és az öregnek csak reggel fog kelleni a kocsi. A sört meg tartsd meg – konyak alá nem adom :)

Alicia félvér, és „jó géneket” kapott. Most fiatal, csinos, helyén van mindene – de az jó kérdés, hogy tíz év múlva vajon hogy fog kinézni – elvégre az anyja is főleg fenékben és mellben erősödött meg – túlságosan is – az örök nassolásnak hála.

Ted, ha hinni lehet a tetkóinak akkor a klasszikussá ért AC/DC, Motörhead és Black Sabbath vonulatot kedvelheti.

A közönség hála szesznek, jó hangulatnak, és persze nektek, hamar veletek együtt ordítja tele torokból a refréneket, hogy egy fergeteges koncert tökéletes közönsége legyen. Trixie és Sam viszont vigyáz a gitárjaikra – bár nagy a csábítás, de ha hatszáz dolláros gitárokat vernek szét, akkor egyhamar nem lesz nem hogy fellépés, de próba sem.
Az öltözőben a jutalomsörök fogyasztása közben Trixie hangosan ecseteli, hogy milyen jó is volt ez a fellépés, és hogy miket látott az őrjöngő közönség soraiban. Julian viszont, amikor a lábdobról van szó, legyint
 
– használtan kettőszázért tudok egyet. Lehet, hogy le lehet alkudni :)

Ted a fogyasztással kapcsolatban megvonja a vállát
– nincs gond, nem ittatok túl sokat. Azt hittem, hogy sokkal több fog fogyni. Egyébként is, a közönség fizeti a ti fogyasztásotokat :D

A kipakolás a garázsnál már kissé lassabban megy – ahogy leeresztenek a többiek is, láthatólag elfáradtak. Megbeszélitek a délután négy órás időpontot Juliannal – aki addigra talán még fel tud hajtani másik eladó lábdobot is. 
James vigyorogva elteszi a pénzt

-Ugyan, nem kellett volna. S ha menedzsernek akarsz, akkor azt jól gondold meg! Kihajtanám belőletek a szart is a nagyobb profit érdekében! - röhög fel az öcséd.


Másnap „reggel” kiszárad szájjal arra ébredsz, hogy udvariasan kopogtatnak az ajtón. Az óra szerint 9.45 van, s a sötétítő függöny mellett beszökő fénypászmák már a fotelban járják táncukat. A kültéri klíma kissé hörögve -ahogy szokta- de teszi a dolgát – idebent kellemes huszonkét fokot  tartva.
A kopogás megismétlődik
– nyissák ki, itt a San Diegoi rendőrség!
A dologban az a megnyugtató, hogy nem fenyegetőznek, csak simán kopognak. Öcséd odasétál egy szál Mikiegeres boxerban az ajtóhoz, és kinyitja. Az ajtóban egy rendőr páros ácsorog – egy férfi és egy nő, élre vasalt egyenruhában napszemüvegben. Egy csíptetős adattábla van a nő kezében, és arra pillant, majd Jamesre.
-Elnézést - Samuel James Brighton? - néz végig az öcséden
-Egeen? - kérdezz vissza a megnevezett, miközben a tökeit vakargatja.
-Van egy idézésünk a központi rendőrőrsre önnek és a bátyjának. Doktor Eijah Gromez ügyében.
James csodálkozva kérdi
-Az meg ki?
-Maga talán Doc néven ismeri... - válaszolja a nő
-Ahm... mi van vele?  ::) 
-Sajnálom uram, de... azonosítaniuk kéne a mai napon. Ha gondolják, megvárhatjuk önöket, és bevisszük magukat. De ha maguk akarnak bejönni, az is megfelel. Nos? - néz rátok a nő


A rendőrségen most kissé másképp fogadnak titeket. Egy jókora terem, tele íróasztalokkal, és az asztalok előtt vádlók, feljelentők, letartóztatottak, gyanúsítottak ücsörögnek, vitatkoznak a rendőrökkel. A zsongó terem egyik asztalához kísérnek, ahol egy férfi töltögeti a papírokat. Felnéz,  majd az íróasztal előtti két székre mutat.
-Kávét? - kérdezi unottan, majd végignéz rajtatok – láthatólag nem tetszik neki az összhatás, de a véleményét megtartja.
-Szóval az a helyzet, hogy Doktor Eijah Gromez, alias Doc, ma éjjel elhunyt, drogtúladagolás közben. 
Ez kissé meglepő információ volt, mert tudod, Doc még egy füves cigit sem szívott el soha...
-A North Parkban találták meg. Rokonai Seattle-ben laknak, barátnője pedig kikapcsolta a telefont de a híváslista alapján maguk beszéltek vele utoljára. Úgy gondoltuk, hogy maguk is tudják azonosítani a testet. Kérem, kövessenek.
A rendőr vezetésével az alagsor felé veszitek az irányt – a liftből kilépve a fenti „barátságos” padlószőnyeges, klímázott, rendezett iroda után a pince rideg vasbeton falai, a vakítóan hideg neonvilágítás, és a mennyezeten szabadon futó csövek látványa fogad, meg valami fertőtlenítő szaga.
-Csak utánam! -szól a zsernyák, és megindul a folyosó végén található kétszárnyas ajtó fele amin a diszkrét „hűtőkamra” felirat kendőzi el valódi funkcióját. Bent hideg kongó üresség fürdik a fertőtlenítő szagú neon szembántó fényében. Kétoldalt krómozott ajtók borítják a falat, s jó néhányon sárga adatlapok tudatják a kíváncsi kevesekkel tartalmukat. Kellemetlen érzés kerít hatalmába a hely miatt. Egy fehér köpenyes férfi éppen az egyik ajtóra tesz fel újabb adatlapot. Felétek fordul, és megkérdi:
-Huszonhármas? - kísérőtök biccentésére odasétál az egyik ajtóhoz, és kinyitja, majd kihúzza a tepsit, a letakart testtel. A világítás ezt a pillanatot választotta arra, hogy zizegve megremegjen pár másodpercre, miközben remegés fut végig a termen, a te hátadon pedig a hideg.
-A metró - közli a nyomozó.
-Felkészültek? -Kérdezi, majd biccentésetekre fellebbenti a lepedőt a testről. Doc az, arcán a halál kifejezéstelen tekintetével. Szürkés tónust nyert bőre ellenére egyértelmű, hogy ő az. Tegnap még Alicia volt a legfőbb gondja, és miközben ti sikeres koncertet adtatok, ő valahol a North Parkban végleg eltávozott az élők sorából. James kissé lesápad.
-Ő az – közli rekedten, mire a fehér köpenyes visszahajtja a lepedőt.
-Jöjjenek, kint kellemesebb! - szólít meg a nyomozó.
-Kérnek egy kávét vagy süteményt? ::) - kérdezi a lift fele tartva.
"Minden nagy kaland a rossz tervezés eredménye"

Nem elérhető Alaric

  • Veterán
  • ****
  • Hozzászólások: 825
  • Aktivitás:
    1%
  • Karma 1
Re:Shadow on the wall - Alaric játéktere
« Válasz #9 Dátum: 2015. Április 28. 20:54:51 »
Timothy James "TJ"

*Hatalmas vigyorral fogadja Julian legyintését, remélte, hogy a barátja nem fog restellni a lábdob miatt. Elismerően megemeli a sörösüveget és nyugtázza a szavakat. Enyhe hiúsággal hallgatja Trixie beszámolóját és ő is elmondja a véleményét, habár ez nem mentes az elfogultságtól, hiszen még mindig a koncert adrenalinsokkja alatt áll. Az öreg rocker szavaira nem reagál, nem említi Tednek, hogy nem a saját fogyasztásuk felől érdeklődött, hanem a vendégek szomjúsága felől.*

***

*Megérti a srácok fáradságát, hiszen ők egész nap melóztak, utána meg letoltak egy váratlanul elnyújtott koncertet. Ő kevésbé fáradt, elvégre egész nap lazult és tunyult. A kipakolásnál magára vállalja a "munka" oroszlánrészét, próbálja megkönnyíteni a cimborái dolgát. Elköszönés előtt még egyeztetik a dolgot, legalább két cigaretta kíséretében. Utána elindulnak haza az öccsével és javasolja, hogy sétáljanak. Útközben beugranak egy éjjel-nappaliba sörért és cigiért, ha már fogytában van. James "lelkesedésére" egy őszinte mosolyt ereszt meg.*

- Azt majd meglátjuk, öcsi!

*Az út további részében kikéri az öccse véleményét, milyen volt a koncert, hogy érezte magát. További terveket nem sző az este hátralévő részében, ha nem történik semmi, akkor átöltözés nélkül bevágódik az ágyba. Nem először történik ilyen, nem csinál belőle lelkiismeret-furdalás kérdést.*

***

*Másnap a kopogtatás rángatja ki az álom nélküli sötétségből. Próbálja elterelni a figyelmét a zajról, a fejéra ráhúz egy takarót vagy párnát vagy használt ruhát - bármit amit talál maga mellett. Amikor végre a fakabátok megemlítik, hogy kinek a képviseletében jönnek, egy kicsit megemeli a fejét és üveges tekintetét az ajtó irányába szegezi. Végül gondolatban vállat von, dolgozzanak meg a pénzükért, korrupt bagázs. De James hullaszerű állapotban kinyitja az ajtót. Valamit makognak Docról, de nem teljesen érti. Mikor bezáródik az ajtó, megkérdezi az öccsét mi a rákról van szó. Az azonosítás szó hallatán elkomorodik és kivánszorog az ágyból egy "Picsába" kíséretében. A zsaruknak még szól, hogy várják meg őket, lassan összeszedik magukat.*

*Eléggé kimerült és kótyagos, de próbálja rendezni a gondolatait. Nem szól az öccséhez, nem tudja mit mondhatna, mellesleg még az sem biztos, hogy Docot találták meg. Ettől függetlenül néha lopva végigméri Jamest, hogy reagál a történtekre. A rendőrségen már sokszor volt, nem ismeretlen a helyszín. Felvillannak az emlékek, mikor legutoljára az örs vendégszeretetét élvezhette. Nem változott azóta semmi, ugyanolyan pöcegödör mint ami volt. Állja a lenéző tekinteteket, amiket az ott dolgozók lövellnek feléjük, felölti magára a "fosok a világra" maszkot. Nem kerül komolyabb erőfeszítésébe, elvégre ugyanígy érez belülről.*

- Ja, hozhatna két kávét. Sok cukorral. Meg egy pár fánkot, ha még van...

*Mondja mindenféle tiszteletet és illemet mellőzve. Nem tartja sokra a rend éber őreit, csak a kormány bábjai, tele előítélettel és rasszista nézetekkel. De úgy hiszi, ezzel nem mond újat az itt jelen lévőknek. Miközben hallgatja a rendőrt, a zsebéből elővarázsol egy szál cigit és rágyújt. A halál okára felhorkan.*

- Drogtúladagolás? Ezt a baromságot. Doc már attól gyomorfekélyt kapott, ha a sarkon meglátott egy rasztafárit.

***

*Követi a nyomozónak csúfolt agyhalott fószert, miközben azon gondolkozik, hogy vajon ő fedezte-e fel a holttestet és ő vezeti-e a nyomozást? A komor falak már végre nem nyújtanak kontrasztot az érzéseivel: tényleg rühell itt lenni. Az orrát bántja a fertőtlenítő szaga és gondolatban megkérdőjelezi a felhasznált mennyiséget. De elvégre a hullaházba mennek, ki tudja mennyi Domestos kell, hogy ne terjedjen itt semmi kórság. Nem ért a lovakhoz. A fehér köpenyes emberről egy hentes jut eszébe, de megtartja magának a véleményét. Ezt a kellemetlen érzést a hátán végigfutó hideg nem igazán csillapítja... Aztán felemelik a leplet a testről és Doc üres tekintete bámul a szemébe. Gondterhelten a halántékához nyúl, majd Jamesre pillant. Az jut eszébe, hogy féltestvére talán először lát holttestet. Ráadásul a barátjáét. Szar helyzet. Óvatosan ráhelyezi a kezét a vállára és finoman elforgatja a hullától. Nyugtatólag szól hozzá:*

- Gyere, menjük ki.

*Engedi, hogy James válaszoljon a rendőrnek, kér-e valamit. Ő személy szerint nem vevő a felsorolt dolgokra. Ha a lifttel felérnek az emeletre, mondja az öccsének, hogy üljön le valahová, addig ő beszél a zsarukkal. Ha egyedül marad a fazonnal, csak akkor teszi fel a kérdéseit. A pár perccel előbbi tiszteletlenségnek nyoma sincs, hangja inkább kemény és enyhén vádló.*

- Ugye nem hiszik, hogy nincs köze másnak ehhez?
"Dudák, dudák, nyam-nyam-nyam, dudák, dudák, a csaj legyen buta." - A Bundy-krédó

"The world is against me. It wouldn't be fair otherwise."

Nem elérhető Dierol

  • Global Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 2878
  • Aktivitás:
    6%
  • Karma 5
  • Digitális Nomád
    • Archívum
Re:Shadow on the wall - Alaric játéktere
« Válasz #10 Dátum: 2015. Április 28. 20:55:40 »
Mesélő: Dierol
Helyszín: San Diego, rendőrségen
Időpont: Nyár, Vasárnap délelőtt
Esemény: Doc


James szemmel láthatólag idegesen készülődik - ő sem szívesen megy a rendőrségre, hát még hullanézőbe.

*** 

A rendőrségen amikor leadod a rendelést az íróasztal túloldalán ücsörgő pasasnak, az félig hátra fordul forgószékével, és a mögötte álló iratszekrény tetején pihenő kapszulás kávégépen megnyom egy gombot, mire az felberreg, és elkezdi elkészíteni a kávét. A férfi visszafordul, s az íróasztala fiókjából egy fánkos dobozt vesz elő, és elétek rakja.

-Tessék!
Aztán ismét a kávéfőző felé fordul, és két kis műanyag pohárban elétek teszi a méregerős feketét. Nem az amerikai több decis kávé van előttetek, hanem az, amit az olaszok isznak – nagyon erős, nagyon fekete, és nagyon kevés.
-Szóval hol is tartottam? - kérdezi aztán folytatja ott, ahol megakadt a társalgásotok. 
A cigire nem rezzen – csak az íróasztal sarkán pihenő hamutálra mutat. Amikor megjegyzed, hogy Doc nem élt drogokkal, ugyanolyan flegmán megvonja a vállát, ahogy te viselkedsz.

-Lehet, hogy rosszul ismerte a barátját.


*** 

James a hullaházban hagyja, hogy kivezesd, s látszik rajta – az imént elfogyasztott kávé és az idegesség is bántja a gyomrát. A folyosón azért kissé jobban lesz, de nem sokkal. Kísérőtök szánakozó pillantást vet rá, de nem szól semmit. James a folyosón ül le, és ott vár rád, miközben a kiaggatott hirdetményeket nézi.
A nyomozó is visszaül az íróasztala mögé, s érdeklődve hallgatja a hirtelen stílusváltást

-Nos, a boncolás eredménye az, amit már megosztottam önökkel – a barátja drogtúladagolásban hunyt el. Egyéb külsérelmi nyom, vagy bármi, ami gyilkosságra utalna -  nem található rajta - Közli a terem állandó zsongása közepette
-Az első vélemény az volt, hogy túllőtte magát – de ez maga szerint nem opció, bár megjegyzem hogy a statisztikák alapján punkoknál ez divatos halálnem – mondja komolyan, miközben hátra dől a székében.
-A másik variáció az öngyilkosság – nem vallotta be, de összeveszett a barátnőjével, vagy esetleg valamitől bekattant, ki tudja? Vagy esetleg maga tud valamit, amit mi nem? Feljelentést tenne? - kérdezi, kissé előrébb hajolva.
"Minden nagy kaland a rossz tervezés eredménye"

Nem elérhető Alaric

  • Veterán
  • ****
  • Hozzászólások: 825
  • Aktivitás:
    1%
  • Karma 1
Re:Shadow on the wall - Alaric játéktere
« Válasz #11 Dátum: 2015. Április 28. 20:56:56 »
Timothy James "TJ"

<...Mintha a halál divat kérdése lenne... Ezt a faszfejet!...>

*Bántja a fülét a "divatos halálnem" kifejezés és akaratlanul is elfintorodik. Egyrészt mert teljesen életidegen, másrészt kiérzi a rendőr hangjából a burkolt megvetést. Mintha Ő egy felsőbbrendű lény lenne, a gyógyír, a punkok meg a kelés a rendszer testén. Érzi, ahogy kezd elszabadulni a haragja, hangosabbá is válik.*

- Ja, rögtön a rendőri túlkapások után... - vág a nyomozó szavába, reagálva a statisztikai kimutatásokra.

*Egyértelműen jelzi, hogy nem viseltetik a rendőrség iránt túlzott odaadással. És ez a bohóc sem tetszik neki.*

- Ahogy a statisztika azt is kimutatja, hogy az egy főre eső mellbimbók száma kettő, mégsem oldja meg az ügyet.

*Azt már meg sem említi, hogy Doc minden volt, csak nem punk. Nem adja meg ennek a majomnak azt az örömöt, hogy magyarázkodást véljen kiszűrni a mondataiból. Baszódjon meg. A férfi utolsó előtti kérdésére hevesen válaszol.*

- Már hogy a picsába ne! Úgy tűnik sokkal többet tudok, mint a maguk tetves bagázsa együttvéve!

*Vár pár másodpercet, hogy a dühe végigsöpörjön a helységen. Majd a következő szavakat nem javaslatként ejti ki a száján, hanem inkább utasításként. De van egy sejtése, mit fog kezdeni ez a puhapöcs az infóval...*

- Nézzen utána egy ezüstszürke, sötétített üvegű furgonnak ami tegnap délután 5 körül a North Parknál volt! Biztos van a környéken valami térfigyelő kamera ami felvette. Étterem, bank, tököm tudja, bármi aminek van kamerája... Úgy volt, hogy Doc visz minket az esti koncertre, de indulás előtt beszállt a furgonba egy szó nélkül. A mobilját kikapcsolta, nem értük el. Nem kell hozzá sok ész, hogy kitalálja mikor láttuk legközelebb...
"Dudák, dudák, nyam-nyam-nyam, dudák, dudák, a csaj legyen buta." - A Bundy-krédó

"The world is against me. It wouldn't be fair otherwise."

Nem elérhető Dierol

  • Global Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 2878
  • Aktivitás:
    6%
  • Karma 5
  • Digitális Nomád
    • Archívum
Re:Shadow on the wall - Alaric játéktere
« Válasz #12 Dátum: 2015. Április 28. 20:57:41 »
Mesélő: Dierol
Helyszín: San Diego, rendőrségen
Időpont: Nyár, Vasárnap délelőtt
Esemény: Cynthia


A nyomozó a rendőri túlkapás emlegetésére nem reagál, de az látszik rajta, hogy magában felírt egy nagy fekete pontot a részedre.
A statisztikára szóló megjegyzésedre csak legyint, azon könnyedén átsiklik. Amikor viszont a feljelentésről esik szó, az egyik irattartóból kivesz egy előre kitöltött nyomtatványt. Közben csak nem állja meg, s megkérdi

-Most akkor beismerő vallomást vagy feljelentést kíván tenni? - néz rád, aztán elkezdi felírni az adatokat. Amint a szürke furgonról van szó – már látod is a következő kérdést, amit feltenne: s mi a rendszáma?
Ám mielőtt szóra nyithatná a száját, mögötted egy igen fura fiatal csajt kísérnek kifele a teremből. Hirtelen a füledhez hajol, s megcsap az édes kölni illata.


-Ne strapád magad! Úgysem fog csinálni semmit! Igaz, Bob? ::) - néz rá a vállad felett a nyomozóra.
-Húzzál már el, Cynthia! - mordul rá Bob, mire a csaj felegyenesedik, és tovább sétál.
-Megőrjít ez a nő! - masszírozza meg Bob a halántékát, aztán ismét rád, és a papírra figyel.
Felveszi az adatokat, és biztosít, hogy utánanéznek a dolognak, majd utadra enged. Személyleírásról, egyedi azonosítójelekről és rendszámról érdeklődik.

Ahogy elhagyjátok a rendőrség épületét, a kezdődő meleg mellbe vág titeket Jamesszel. Lesétáltok a lépcsőkön, s a korlátnak támaszkodva pörkölődik feketébe öltözve a napon Cynthia, aki mintha rátok várt volna, mert hozzátok szól

-Hé, Színeske! - int neked -Beszélnünk kéne! ::) -Löki el magát a korláttól, és ringó csípővel odasétál hozzátok. Mozgását a szűk, tapadós fekete bőrnadrág is kihangsúlyozza.
-Hallottam, hogy miről dumáltál Bobbal – áll meg előtted, hüvelyk ujját pedig nadrágja övpántjába akasztja, majd Jamest is végigméri melletted, majd közelebb hajol, s a füled mellett súgja:
-A barátod biztos, hogy nem öngyilkos lett, s ezt mindenki tudja! Te, én, és még Bob is... 8)
-De ez titok! -emeli ujját az ajkai elé -S nem is itt kéne megbeszélnünk... - néz körbe, aztán rád - várva, hogy megmond, akarsz-e vele beszélgetni, és hogy hol.
« Utoljára szerkesztve: 2017. Március 16. 20:57:05 írta Dierol »
"Minden nagy kaland a rossz tervezés eredménye"

Nem elérhető Alaric

  • Veterán
  • ****
  • Hozzászólások: 825
  • Aktivitás:
    1%
  • Karma 1
Re:Shadow on the wall - Alaric játéktere
« Válasz #13 Dátum: 2015. Április 28. 20:58:48 »
Timothy James "TJ"

*A nyomozó kérdésére őszintén megkérdőjelezi a rendőri kompetenciáját. Bob intelligenciája vagy a sár és a kő között mozog, vagy csak fel akarja bosszantani. Igazából mindkét eshetőség ugyanazt a végeredményt vonzza maga után. A rendőrségre nem számíthat. Mint általában...*

- Őőőő... Nem is tudom, így néz ki egy beismerő vallomás? Maga tényleg ilyen hülye, vagy meg kell erőltetnie magát?

*Nem zavarja, ha beletapos a nyomozó finom lelkébe. Legalább hamarabb itt hagyhatják ezt a tetűfészket. És ha így van, akkor tudja kihez kell fordulnia segítségért. Látja a sügér szemében a feltörni készülő kérdést, de az végül nem hangzik el, mert valami gót tyúk a nyakába liheg. Nem vette észre, hogy végigjött a termen, csak a kölni illata csapja meg az orrát. Ösztönösen elhúzódik a nőtől, nem szereti ezt a közvetlenség baromságot. Főleg egy vadidegentől. Viszont igaza van.*

*A csaj hamar lelép, magára hagyva a punkot a Bunkók agytrösztjével. A további adatgyűjtésre kínjában már csak fejet rázva és szemforgatva válaszol. Persze a dühe nem tűnt el.*

- A furgonban lévők pont úgy néztek ki, mint azok akik egy sötétített üveg mögött ülnek, a rendszám pedig számokból és betűkből állt. Járjon utána, maga biztos ügyes fiú. Na pá...

*Azzal a lendülettel szándékában áll faképnél hagyni a nyomozónak csúfolt Bobot. A nyomtatványokra magasról tesz, nem tölti ki őket, lelécel amint lehet. Szól Jamesnek, hogy kövesse, ideje friss levegőt szívniuk. Mikor végre kiérnek, meglepetésként hat rá Cynthia jelenléte. Végignézi a farrázó mozgást, habár nem esete a csaj. A mondandója még kevésbé vonzó, mondhatni erős kényszer szorítja belülről, hogy húzzon innen a véreresbe. Nem akarja magának sem bevallani, de a zavar apró nyoma megmutatkozik rajta. Látszólag nem százas a csaj és főleg nem tudja, hogy mit akar és miért. De pont a punk ítélkezne a külső alapján? Hosszúra nyúlt másodpercekig néz Jamesra, majd Cynthiára és végül megint Jamesre.*

- Menj haza, rád fér a pihenés. Majd megyek én is.

*Amennyiben az öccse ellenkezne, közli vele nem éppen finoman, lágyan és nőiesen, hogy nem kérdezte a véleményét. Úgy lesz, ahogy mondta. Bármi is ez, nem akarja belerángatni. Ha az öccse lelép, figyelmét a nőre fordítja.*

- Nem tudom, hogy mi a szart akarsz, de jobb ha nem szórakozol.

*Kivár, hogy milyen reakcióra futja a nőtől, próbálja benne felfedezni a szórakozottság jeleit. Vagy a komolyságét. Ha meggyőződött arról, hogy a lány komolyan gondolja - vagy nem tűnik elmeháborodottnak - akkor megszólal ismét, megtörve a csendet.*

- Menjünk a parkba. Kurvára nincs kedvem beülni valami lepukkant krimóba.

*Rágyújt egy blázra és elnéz a park irányába. Megvárja, hogy mit válaszol rá a temetőbogár, vagy van-e valami ellenvetése. Bár igazából szarik rá, ha nem jön oda, akkor nem jön. Nélküle is megvan. Ha sikerül egyeztetni a helyszínt lecammognak oda. Az út során nem szólal meg, de azért rá-rá pillant Cynthiára. Csak akkor teszi fel a kérdést, ha megérkeztek: Mi a rák van, ki a here a csaj, honnan tud Docról és mit a lópöcst tud?*
"Dudák, dudák, nyam-nyam-nyam, dudák, dudák, a csaj legyen buta." - A Bundy-krédó

"The world is against me. It wouldn't be fair otherwise."

Nem elérhető Dierol

  • Global Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 2878
  • Aktivitás:
    6%
  • Karma 5
  • Digitális Nomád
    • Archívum
Re:Shadow on the wall - Alaric játéktere
« Válasz #14 Dátum: 2015. Április 28. 21:00:32 »
Mesélő: Dierol
Helyszín: San Diego, parkban
Időpont: Nyár, Vasárnap délelőtt
Esemény: Cynthia

-Ha tudná, hány seggfej tesz így beismerő vallomást, nem kérdezne ilyet... - válaszolja Bob a fejét csóválva.
...
Bob látván, hogy távozni készülsz, még egy szignót kér tőled, aztán a lapot az asztal bal szélén tornyosuló kupac tetejére teszi. Ránézésre legalább két-háromszáz oldalas lehet már az iratcsomó. Ez alapján Doc gyilkosainak az unokája is már apuka korú lesz, mire megint előkerül az ügy...
James feláll a folyosói székből, visszalöki a „hogyan viselkedjünk bankrablás esetén?” prospektust a kopottas asztalra, majd utánad indul.

...
James miután hazaküldted, egy aham-al válaszol, jól megnézi magának Cynthiát, és fejcsóválva megindul az utcán.

Cynthia a szórakozás említésére lágy, alt hangon válaszol
-Halálosan komoly az ügy. A haverod már belehalt... ::)

A park említésére Cynthia csak bólint, rápislant a karórájára, majd a verőfényes égboltra. Megindultok a park fele. Cynthia út közben elővesz egy kis papírlapot, felfirkál rá néhány számot, majd elrakja. A parkba érve Cynthia a karórájára néz, majd az egyik nagyobb fa lombja alá invitál.
-Még van húsz percünk a műholdig – jegyzi meg, miközben egy kis méretű tabletet vesz elő.
-Cynthia vagyok, s szerintem én is hasonlóan jártam a barátommal, mint te
-Vagyis ha nem csalódom, a barátodat elrabolták egy furgonnal – kezdi el nyomkodni a kijelzőt majd egy kissé ferde, kissé rossz fókuszú fotót mutat a tableten. Bár nem a legjobban sikerült kép, azért egyértelmű, hogy a tegnap látott furgon pontos mása, vagy pedig ugyanaz.
-Ez volt az? - teszi fel a kérdést. Igenlő válaszodra bólint
-Az szívás. Üdvözöllek a szürke furgon rejtélyében! - mondja elhúzva a szája szélét, ami a sminkje miatt felettébb groteszk látvány.
-Nézd meg ezeket a képeket! - lapozza az ujjával a fotókat, amin egyre másra tűnnek fel egyre régebbi szürke Ford furgonok, majd a képek fekete-fehérre, aztán kézzel rajzoltakra váltanak, ahogy egyre öregebb járművek jelennek meg a képernyőn. Kellemetlen érzésed támad – mintha hangyák mászkálnának a tarkódon.
-Tessék, vegyél pár tic-tacot. Iszonyatosan hamutartó szagú a leheleted – nyom a kezedbe egy dobozt – aztán folytatja, mintha mi sem történt volna
-A dologban az a különös,hogy 1949 óta halnak meg, tűnnek el olyan emberek Diegóban, akiket legutoljára egy ismeretlen szürke furgonba láttak beszállni. Több, mint kétszáz esetet sikerült eddig felkutatnom – s ezek csak azok, aminek az ügyében volt jegyzőkönyv a rendőrségen. S most kapaszkodj meg, Színeske! Az összes esetben kizárták az idegenkezűséget. Mindenki szívinfarktusban, tüdőembóliában, drogtúladagolásban, öngyilkosságban vagy más egyéb természetes haláleset vagy baleset áldozata lett -Felpislant a fa koronájára
-Olyan érzésem van, mintha figyelnének minket... nyalják ki! - ezzel folytatja tovább:
-A kocsi minden esetben Ford márkájú. Mindig szürke, és mindig öt évesnél nem öregebb model. A rendőrség pedig soha nem talál semmit. Véleményem szerint nem véletlenül – szerintem a kormány áll a dolog mögött – a rendőrségi nyomozás mindig eredménytlen, vagy leállítják, s az is gyanús egybeesés, hogy az összes rendőrautó is Ford – ahogy még jó néhány állami gépjármű – szerinted véletlen? ::)
Néz rád nyugtalanító kontaktlencséjű szemeivel
-Az áldozatokról készítettem egy listát – nem, kor, vallás, faj, külső, végzettség, születési hely, foglalkozás, lakhely szerint – de teljességgel vegyes a kép. Vannak kisebb egybeesések, de egy ekkora mintában az  lenne a meglepő, ha nem lenne. Viszont közös pontjuk csak egy van – kocogtatja meg gyöngyház-fehérre festett körmével a kijelzőt - Diegóban tűntek el. Például Seattle-ben ilyet nem is találtam – gondolom diegói sajátosság lehet. Talán a tengerészeti hadikikötőben kísérleteznek valamivel titokban az elraboltakon már évtizedek óta. De ez még csak találgatás. -Vonja meg a vállát.  
-Itt a számom, hátha eszedbe jut valami -nyomja a kezedbe a cetlit, amire idefele írt
-De most le kell lépnem! - néz a metrómegálló fele, majd az órájára, és sietve megindul az állomás fele.
"Minden nagy kaland a rossz tervezés eredménye"