Prológus

[Haldirien]

~ Hogy érted, mit sütöttem ki? ~ kérdezi Illia. ~ El kéne tűnnünk a gyanús szemek elől... Meg éhes vagyok.- kuncogását hallod a fejedben, miközben az arca rezzenéstelen marad. ~ Komolyságot. Itt kell elvileg lennie egy lejáratnak a csatornába, onnan könyebben vissza tudunk menni. Ha nincs akkor meg egy másik oldali ablakon kimászunk mit szólsz?
Majd Arináék felé.
~ Arina, Thaug, nézzétek bejön e valaki utánunk a fogadóba,  vagy bámul befelé. Rendben?
~ Már nézzük is. ~ húgod hangja válaszol.
Majd beléptek a Hét Medvéhez címzett fogadóba, amely egy kedves kis helynek tűnik apró asztalok, vendégek jókedvűen beszélgetnek, közben valamiféle sültet és kenyeret esznek, hozzá bort meg sört isznak, mások valamiféle olyan ételt esznek amelyiket nem tudod azonosítani.
~ Le kell jutnunk a csatornákba valahogy. ~ szólal meg Illia, ~ a térkép, amit kaptunk, az azt mutatja hogy valahol itt ennek a helynek van egy lejárata. ~ hallod Il magyarázó hangját.

[seth]

~Drágám, nem gondolod, hogy egy kocsmában igencsak nehéz elrejtőzni?~ kérdezem teljesen higgadtan, miközben beülünk az említett helyre.
~Egyrészt többen követnek, így könnyűszerrel figyelhetik a ház minden centijét is. Másrészt hogyan találjuk meg a csatornalejáratot? Ha szerencsénk van, a kocsmáros a mi pártunkon van, de erre kicsi az esély. Ha pedig nem, hogyan győzzük meg? Minden szembejövőnél nem használhatod az erődet, az túl feltűnő lenne, ránk találnának, és az igencsak bonyolítaná a helyzetet.~ vagy megölünk mindenkit (négy kráni egy kisebb hadsereg ellen), vagy mi halunk meg. Minél inkább a hagyományos módszerekhez folyamodunk, annál inkább tovább húzzuk az elkerülhetetlent. És minél később csapunk össze, mi annál erősebbek leszünk, ők pedig annál gyengébbek. De mindezt már nem mondom el Illiának, magától is rájön. Már azt is csodálom, hogy ilyet hibázott.
~Mi a helyzet odakint?~ - kérdezem most már a közös Hálón a kintiektől.

[Haldirien]

A kérdésedeidre, magyarázataidra csupán pár szóval válaszol a hölgy társad.
~ Bízz bennem ~ érzed ahogy rádmosolyog Illia.
Majd Arina felé fordulsz a Hálóban, és megkérdezed tőle, hogy mit látnak.
~ Thaug, ha jól látom három potenciális besúgót vett észre, akik korábban is voltak a környéken. Mindhárman a bejáratnál vannak, pontosabban rálátnak arra. Úgy tűnik az egyikük továbbáll.
Illia egy pillanatra elmereng, majd odalép a fogadós elé, és megszólítja az öreg, szálkás de már gyengülő idős férfit.
 - Egy szobát kérnék. - majd odaad pár rezet a fogadósnak, akinek a tekintete néha néha eltévednek Illia mellkasa felé, majd bólint egyet, felkaparja a rezeket az asztalról, és azután a bal kezével valamerre elnyúl a kezével és az ujjai egy kulccsal térnek vissza.
Illia kiveszi a kezéből a kulcsot, rámosolyog a férfira, majd a kezedet megfogva elindul a lépcső felé. Úgy néz ki, ahogy nézed mintha valamiféle színjátékot játszana.
Aztán, amikor a lépcsőn elindultok, és elfordultok egy kanyarnál, elengedi a kezed.
~ Úgy érzem a ház túloldalán nincsen egy lélek sem, így biztonságban kimászhatunk a tetőre. Onnan meg nem lesz nehéz végiglopakodni a tetőkön, anélkül hogy felnézzenek.
Majd az emeletre érve az ajtót kinyitja, ami történetesen a jó oldalra nyílt, és odasétál az ablakhoz.
- Nos Arius, akarsz elsőnek menni?
Majd, a sorrendtől függetlenül sikerül felmásznotok az apró kiszögelléseken a deszkafatetőre, és ott könnyedén végigsétálhattok, anélkül hogy bárki alant észrevenne. Szemközt, Thaug gugoló pózából felemelkedik és a könnyű szellőben úgy néz ki mintha egy legendás hős lenne, csendben, méltósággal. Hamarosan mellé emelkedik Arina is, aztán a húgod a kezét a homlokához emeli, majd Thaug a fejével biccent nektek, hogy induljatok visszafelé.
~ Ideje felkészülnünk az akcióra.~ mondja Arina, majd nekifut a fal végének és átszökken az alatta huszonöt lábra elhelyezkedő utca felett, és port kavarva huppan le némán a másik épület tetejére. Illia is követi a felderítő példáját, és futni kezd a ház vége felé, önkéntelenül és nézed egy rövid ideig, mielőtt reagálnál, közben Illia elrugaszkodott, és ebben a pillanatban elindult Thaug is, és azután rajtad volt a sor.
Nem sok idő múlva már haza is értetek...

[seth]

~Benned bízok. A szerencsében nem.~ üzenem Illiának. Közben Arina jelent kívülről. Úgy néz ki ezek a kémek mégsem olyan jók mint hittem, különben a hátsó ablakot és a tetőt is figyelnék.
Il közben elkér egy szobát - én pedig elképzelem hány módon ölhetném meg csendben feltűnés nélkül a kocsmárost -, felmegyünk, onnan pedig a tetőre.
-Hölgyek előre.
Il után én is kimászok a tetőre, majd Arináékkal együtt visszamegyünk alkalmi bázisunkra.
-Rendben, akkor készülés estére. - közlöm a többiekkel, majd hagyom hogy azt tegyenek amit akarnak. Részemről áttanulmányozom a térképet, kicsit pihenek és eszek, majd járkálok a házban, hogy jobban megismerjem.

[Haldirien]

Végül is kiderül, hogy Illia ötlete sikeresen végrehajtható volt, annak ellenére hogy nehezebbre számítottál, mikor felmásztatok a tetőre, de úgy tűnik felesleges volt aggódnod, mert nem volt senki aki látta volna.

Amint "hazatértek" abba az épületbe, ami ideiglenesen a szállásotokként szolgál.
Alaposan végigkutatod az épület szintjeit, és elsőként a pinceszintre mész, ahol nem változott semmi, amióta otthagytátok. Az üzeneted a hordón továbbra is ott lebeg:

"Még egy ilyen, és megtalálunk."

Nem találsz semmi változást, amennyiben a titkos szobába is benézel, ott is minden úgy tűnik hogy változatlan maradt.
A hordókban bort találsz, vörösbornak tűnnek.
Azután a fa csigalépcsőn visszajutsz a földszintre, ahol a jobb kezed felőli szobákat kutatod át,  ott a konyha, ahol szinte végig a fal mellett egy széles asztalegyüttes áll, illetve a bal sarokban van egy nyitott kályha, ahol lehet sütni és főzni, amint belépsz a konyhába, bal kéz felől van egy ajtó, ami kis kamrába vezet, ahol el vannak raktározva az elemózsia, sózott husok csüngenek, a hordókban káposzta és paprika  található.
A nagy asztal négy oldalán egy egy szék áll, ami érdekes mert maga az asztal majdnem három méter hosszú. A túloldali szobákban ruhásszekrényeket, ládát látsz, de nem tűnik fel más. A két lépcsô közt található a toalett egy nagy dézsa-medencével és onnan nyílik az árnyékszék.

Az emeleten négy szoba van, a lépcsővel szemközti Arináé lett, a lépcsö melletti a Thaugé, a lépcsővel ellentettben a te szobád volt melyen Illiával osztoztatok.
A negyedik szobában egy üres làda, egy asztal és efy ágy áll.
Asztal és láda minden szobában van, azonban ruhásszekrény csak a ti szobátokba fért ami egyértelműen a legnagyobb.
Illia a nagyobb szobában ül az ágyon, kitisztivltva az elméjét meditál, úgy tűnik n vett észre téged, vagy csak túlságosan elmerengett és nem szólít meg. Arina lekísért Thauggal téged a pince helységbe, majd amikor meglátták hogy nem változott semmi felmentek a fentebbi szintekre, Arina a földszinten kutatta át a raktárhelységeket, majd mikor jön kifelé, megáll, majd az ajtóhoz lép, lehajol és felvesz valamit.
- Azt mondják, készen vannak aa vértek és öltözetek. Amikor ötöt üt az óra a nagy szobában, Arina szól mindenkinek, megkeres téged, majd az emeleten a meditáló Ilnek és a fenő Thaugot, és pár perc alatt elkészülve, feltűnésmentesen felöltőzve, egyszerű fekete ruhákban indultok el, út közben megálltok a papírcetlire irt kovácsműhelynél.
A férfi már a bejáratnál várt rátok, majd egy fiatal fiu segítségével súlyos anyagokkal jelenik mindegyiket áthelyez a ti kezetekbe.