Prológus

[seth]

~ Igen, a tető okozhat gondokat de szerintem meg fogjuk tudni csinálni zaj nélkül, oldalról is bejuthatunk, az egyik fa ága azt hiszem igen közel megy egy ablakhoz. Igen vastag ág, elbír engem és Arinát, de szerintem titeket is el kell bírnia. ~
~A súllyal nem lesz gond. ~
Majd:
~ Most megsértettél Arius. Úgy tudok játszani velük mint, .. A macska az egérrel. ~
~Úgy értem anélkül, hogy túl sok erőt elhasználnál.~ válaszolom gyorsan, de nyugalommal. Illiát nem jó megbántani, könnyen rajta veszhet az ember. Egyszer láttam csak dühösnek, de akkor is csak távolról. Közelebbről nem éltem volna túl ép elmével. Mindannyian jók vagyunk a magunk módján - Arina észrevehetetlen, Thaug a legjobb harcos, én pedig a legjobb gyilkos - de Il elméjének ereje mindannyiunkat felül tudja múlni.
Közben a fejvadász válaszol, a két lány pedig egyből mondja is, hogy mért nem kéne bevenni.
~Ahhoz, hogy ne legyen szükségünk rá, meg kell találnunk a lehető legtöbb, és legjobb lehetőségeket. Nem áll szándékomban beavatni, de tudnom kell, hogy mire képes, arra az esetre ha balul sülnek el a dolgok.~
Majd Arina felteszi a kérdést ami bennem is felmerült, társaink pedig válaszolnak.
~Akkor íme a terv. Az utcáról feljutunk a kerítésre, onnan a fákra, végiglopakodunk az ágakon a tetőig. Ott Arina kinyitja az ablakot, Illia pedig bemegy és rögzíti az információt, majd ugyanúgy hagy mindent ahogy előttünk volt. Én és Thaug a tetőn maradunk és őrködünk. Arina, te a szobában őrködsz és segítesz Ilnek amiben kell. Ha bárki megzavar titeket, Il megzavarja a szemtanút, hogy ne emlékezzen rátok. Nem ölünk ha nem kell. A papírok az elsődleges prioritás, az információ nélkül nem megyünk el. Kifelé ha minden jól megy arra megyünk amerre jöttünk. Ha bármi balul sül ki, a következőket használhatjuk: a közelben hagyunk elrejtve néhány őr-ruhát, ezzel Thaug el tudja csalni a kapuban állókat, ha odáig eljutunk a másik oldalról észrevétlenül. A beépült fejvadász is a segítségünkre lehet. Használhatjuk a kazamatarendszert is meneküléshez, de sok az őr. Végső esetben megpróbálhatjuk elfuserált merényletnek is álcázni az egészet, és leölni mindenkit a birtokon. Utóbbi kettőnél esélyes, hogy rájönnek mit akartunk, ez pedig kerülendő. Egyéb kérdés?~
Ironikus módon pont ekkor állít be a lovag, és kérdez rá a tervre. Nem bírom ki visszaszólás nélkül.
-Miért, mi a baja az improvizációval? - szerencsére megállom, hogy ne kacsintsak rá, vagy csináljak bármi hülyeséget. A módszereink a mieink, ezeknek itt semmi közük hozzá, főleg nem egy lovag-nagymesternek.

[Haldirien]

~ Remélem is hogy nem lesz, nem akarom hogy fel keljen téged szedni a fa alól mert mozogni sem tudsz. ~ hangzott Arina  halk válasza, amire Illia már gyorsan vágta is rá amit ő gondol, elterelve gondolataidat a húgod csipkelödő megjegyzésérôl.
~ Nos akkor talán onnan kéne mennünk onnan feltudunk mászni a tetőre onnan pedig  végig az erkély felé. Nem tűnik nehéz feladatnak.
Majd a beszélgetés továbbgördül, és előállsz a tervvel.
A terv hosszú, még senki sem reagálhat mikor megjelenik újra a lovag és .megkérdezi hogyan álltok, mire ingerülten válaszolsz. Úgy tűnik  férfi meglepődőtt, felhúzta az szemöldökét.
- Nos nekem semmi bajom azzal ha rögtönöznek, én csupán reménykedtem hogy még a mai nap során végre fogják hajtani.
~ Arius.... ~ szólalt meg csendesen, és kelletlenül Arina. ~ a tervet bem mondtad ki, csak itt mondtad...
- Természetesen magukra bízom, hiszen maguk a fejvadászok
~ Nos szerintem akkor még egyszerűbb lesz. Csupán átmaszunk a tetőre és onnan már gyerekjáték lemászni az ablakhoz, ott van kis hely arra, hogy Arina ott megvethesse a lábát.
~ Csináljuk ~ hallod a könnyen megismerhető jeges hangot.
~ Nekem is tetszik a terv, nem tűnik nehéznek a feladat. ~ veszi át a szavak fonatát Arina.
- Nos, akkor, van még valami? - kérdezi újra a fejvadász.

 

[seth]

~Édes egyetlen Arina, tisztában vagyok vele, hogy nem mondtam ki hangosan zseniális tervünket. Viszont minél kevesebbet tud, annál nagyobb biztonságban vagyunk, ezért feleltem neki azt, amit.~ válaszolom kedves hangnemben a Hálón keresztül, ugyanakkor éreztetem a csipkelődést, és hogy csak az előbbi beszólásáért kapja.
-Jó munkához idő kell Nagymester. Egy óra, egy nap... Attól függ, milyen a feladat. - hogy hova lett a lovag korábbi keménysége, nem tudom. De az biztos, hogy megleptem a válaszommal. Annál jobb, nem tud kiigazodni rajtam.
Közben a csapat többi tagja beleegyezik a tervbe. Ideje készülődni.
-Nos, akkor, van még valami? - kérdi a fejvadász.
-Ó igen, a hölgynek szüksége lenne egy jó tolvajkulcs-készletre. Kérem küldesse a házunkba.- fordulok vissza a beépített emberünkhöz. Ruhánk van, a tolvajkulcsokat megkapjuk a fejvadásztól, több pedig remélem nem kell.
~A küldetésre majd csak sequort hozzatok, több fegyver rosszabb lopakodást jelent. Következő a feladat: ha meg akarjuk itt vetni a lábunkat, emberek kellenek. Körülnézünk a városban, hogy hol érdemes keresni. Il, te velem jössz, Arina, te Thauggal. Kerüljük a feltűnést és a balhét, most továbbra is csak lehetőségeket keresünk. Ha találunk valamit, értesítjük a többieket.~
Majd csak Illiának üzenek.
~Várlak a kocsmánál ahol átöltöztetek.~ És indulok is utamra, a már ismert útvonalon.

[Haldirien]

 :pacman:Arina nem késlekedik a válasszal
~ Oh, persze persze~ mondja kétkedően ~ Neked van igazad. ~ mondja fölényesen, de nem ellensêgesen.
 ~ Ne veszekedjetek! ~ hangzik egy súlyos, ellentmondást nem tűrő hang, pár pillanatba telt mire rádöbbentél hogy Thaug szólalt meg.
~ Igaza van Thaugnak, nem kell a széthúzás, perlerkedés, még ennyire sem. ~ hangzik Illia egyetértő szava.
Közben a nagymester felé fordulsz, háttérbe szoritva a Hálót.
- Jó munkához idő kell Nagymester. Egy óra, egy nap... Attól függ, milyen a feladat.
A feketerendi lovag rátok néz, már újra a megszokott szigorral.
- Remélem úgy lesz. Kell minden információ hogy térdre kényszeríthessük a shadonita bérenceket. - aztán elfordul és a dolgára megy.
Azután a fejvadász lép eléd.
 -Nos, akkor, van még valami? - kérdi a fejvadász.
-Ó igen, a hölgynek szüksége lenne egy jó tolvajkulcs-készletre. Kérem küldesse a házunkba. - adod ki az utasítást, amikor a házatokat említed a férfi valamennyire értetlen arcot mutat majd egy másodperc alatt már bólint is a fejével.
 Rendben, értem. Ott lesznek, közben rátekint Arinára, majd elfordul és elsétál bal irányba, és hamarosan elveszted a szemed elől.
Azután újra a Háló kerül előtérbe,  és a külső világ újra elhomályosodik Ideje egy kis akciónak, így hát a közeli terveket elkezded a társaidnak elôadni.
~A küldetésre majd csak sequort hozzatok, több fegyver rosszabb lopakodást jelent. Következő a feladat: ha meg akarjuk itt vetni a lábunkat, emberek kellenek. Körülnézünk a városban, hogy hol érdemes keresni. Il, te velem jössz, Arina, te Thauggal. Kerüljük a feltűnést és a balhét, most továbbra is csak lehetőségeket keresünk. Ha találunk valamit, értesítjük a többieket.~
Arina és Illia nyugtázza a feladatot, míg bár Thaug néma maradt, úgy érzed ő is tökéletesen megértette a dolgot.
~ Thaug találkozzunk a háznál. ~ szólal meg Arina, nem esik nehezedre megérteni miért, hiszen a kapcsolatot köztük Il tartja fenn, így míg te tudsz Illiával személyesen beszélni, ők csak a közös szálon keresztül tudnak beszélni.
Azután Illiához fordulsz a Hálón keresztül, a magánhálót használva.
~Várlak a kocsmánál ahol átöltöztetek.~
~ Rendben, Arius, meglátjuk ki fog kire várni.
Arina elszalad a házatok felé vezető csatorna irányába, és eközben kitisztul a látásod. Az emberek eltűntek a csarnokból, bár a sátrak megléte alapján úgy érzed ez csupán ideiglenes lehet.
Azután elindulsz a taverna felé, és gond nélkül jutsz be a pincébe. ahol erjedő bor szaga vár reád.
Hamarosan feljutsz a tavernába, ahol már összegyűlt pár italozó férfi és nő.
- Mit adhatok? - szólal meg a kocsmáros. Mivel nem látsz mást úgy tűnik neked címezte a kérdést.
- Miben segíthetek magának? - kérdezi egx jól ismert női hang. Megfordulva Illiát látod magad mögött nem pár méterrel.

[seth]

A csapat teszi a dolgát ahogy kell. Útban a fogadó felé belegondolok, hogy milyen lenne másokkal, vagy ne adja ég, egyedül. Biztos hogy sokkal nehezebb. Vajon hol lennék most Arina kedvessége, Thaug harci képességei, vagy Illia esze nélkül? Aligha egy ilyen fontosságú küldetésen. Az se biztos, hogy egyáltalán életben lennék.
A fogadóba érkezve egyből két ember is kiszúr, az egyik a fogadós, a másik Illia.
~Bízzon bennünk.~ üzenem kapásból a Cascadisnak, remélve, hogy megérti a pszire tett utalást.
Majd a fogadóshoz fordulok, rendelek magamnak egy korsó sört, Illiának pedig amit szeret, ezzel is időt nyerve neki, hogy bevesse szellemi erejét. Ha megkaptuk az italokat, újra a fogadóshoz szólok, remélve, hogy mostanra működött a pszi.
-És mondja, sokszor jelennek meg idegenek a pincéjéből? - kérdezem, utalva ezzel Manseával tett látogatásunkra, ahol cseppet sem volt meglepve a megjelenésünktől.

[Haldirien]

Illia halandó emberek számára láthatatlanul biccent, majd egy pillanatra kinéz az ablakon, közben mosolyog, majd egy szemlehunyás ideje alatt máris rádnéz. Ahogy a fogadósra nézel akin már nem látszanak a gyanakvás jelei. A tavernába hirtelen valahonnan, az egyik asztaltól    egy bizonyosan trágár gorviki dal harsan egy mély torokból. Ahogy közelebb léptek, a fogadós vidáman megszólit titeket
,- Mit adhatok maguknak?
Leadod a rendelésedet, egy árpasört magadnak illet e mézsert Il számára.
- Kitűnö választás. Ez a sör kiváló. Az Akviloniai dombokról származik, a.amelyiket még múlt héten hozta nekem Mercuro. Derék az a fickó, csak hát, csupán nincsen agya, mármint  van csak használni nem tudja. Az a ser pedig, amit a Hölgy választott a legjobb választás! A közelben termett komlóhoz a Haqani család a földjükön megtermett mézet kever, és ez az akácméz egyszerűen olyan izletessé teszik, hogy annál jobbat kívánni se lehet.
Amint megkóstolod az árpasört, el kell ismered
 Illia arcán látod ahogyan végigfut a torkán az ital. Minthogyha a Haqani mêzser izvilága rabul ejtené.
Amikor elemeli a szájától a korsót  látod hogy az ajkára ráragadt  valamennyi a habból. {Off: Van valasztása Ariusnak,hogy letőrölheti azt mielőtt Illia törlené le.}
Egy pár másodperccel később a bal kézfejét Il a szájához emeli majd letörli a tőle telhető legudvariasabb formában.
Amennyiben Arius kisegíti, kissé, hosz színlelten vagy valójában zavartan szólal meg.
- Um... Köszönöm... ~ Arius~ fejezi be a  magánhálótokon keresztül.
- Na igen, mire is kérdezett rá? - tereli vissza a beszélgetést a fogadós. - A pincéből jövők gyakoriságát illetően... Nos, az a helyzet hogy megfordulnak emberek Egy férfi naponta jár errefelé, hiszen gyorsabb, néha többen is. Tudom hogy a csatornából jön, de n szeretem a legtöbbjüket mert kitudja mikor lopnak meg! Természetesen vannak akiket szívesen látok. Például az az úriember aki kísérte magukat,  nem látom gyakran de becsületes ember az.

[seth]

Illia könnyedén teljesíti kérésemet, másodperceken belül. Be kell vallanom, igencsak megnehezítettem Arina dolgát Thauggal, aki nem éppen a meggyőző beszédéről híres, de már hiányzott Il.
Némán biccentek amikor kihozza az italainkat. Igaza van a minőségüket illetően, tényleg kiválóak. Aztán feltűnik, hogy Il száján megmaradt egy kis hab, és hirtelen ötlettől (vagy a sörtől, ki tudja...) vezérelve lerakom korsómat, átölelem, és egy csókkal törlöm le azt.
-Öhm... Köszönöm... ~Arius~ pirul el, én pedig válaszként rákacsintok.
Majd meghallgatom a fogadós előadását a pince átutazóiról.
-És mondja, ki az az ember, aki naponta jár itt át? Itt van most?

[Haldirien]

Már várod Arina hangját hogy miért kellett ebben a feladatban Thaugot kapnia, de pillanatokon belül rájössz hogyha még így is lenne Arina akkor sem szólalna meg, megsértve vele társát. A Hálóban percekig csend honol.
Azután megkóstoljátok a fogadós altal adott söröket, majd Illia száján lévő habot észreveszed, és talán az árpasör sugallta módon a korsódot leteszed a pultra, és átöleled a Ilt és egy édes csókkal törlöd le a szájáról. A csók nyilván azért annyira édes mert a serben domináló mézíz még megmaradhatott Illia szájában.
Meglepődött, illetve el is pirult, majd a fogadós vonja el a figyelmedet.
Miközben beszél sikerül alaposabban szemügyre venned. A férfi arcát mintha egy késsel formázták volna, egyenes kissé csúcsos áll, sasorr, éles vonások fedil arcát, mélyzöld szemében értelem csillog, a haja olajosan fekete. Arca leginkább mosolyra áll.
Mondandója befejeztével felteszel neki egy kérdést.
- -És mondja, ki az az ember, aki naponta jár itt át? Itt van most?
- Attól tartok, félreértett engem. Naponta járnak erre emberek, úgy egy, néha kettő. Azonban van aki ige. gyakran szokott errefelé járni. A nevét sajnos nem tudom. De szerintem nem gorviki. Külhoninak tűnt. Bár ember az biztos.

Illia úgy tűnik visszaakarja a beszélgetést egy korábbi fázisába helyezni.
- Mondott valamit Manseáról mit tud róla?
- Oh, hát az egy igazi úriember. Nem régen jött a városba, azt hallottam. Talán egy hete. Azt mondják furcsa dolgok történnek körülötte. Személy szerint egy okos embernek tűnt a beszélgetés során, gyakran megérezte hogy mire gondolok,  így azt hiszem egy gondolkodó lehet. Az egyik itt megvendégelt Vértestvér mondta hogy igen furcsa ember, kezdve a kinézetétől, hogy igen sok fegyvert ismer, nem csak tudás szintjén de használni is tudja ezeket. Ő azt mondta hogy nem látta ramierával gyakorolni, sokkal inkább csak különféle mozdulatsorokat hajtott végre, vagy pedig alkímiát folytatott. Ugyanaz az ember mondta hogy kiváló akrobata illetve mászótulajdonságokkal rendelkezik. Egyesek szerint- mondta nekem- - mondja a a fogadós - láthatatlanná tud válni

[seth]

Illia a saját kezébe veszi a beszélgetést, a fogadós pedig részletesen elmondja amit tud Manseáról.
~Pontosan ezért nem akartam rákérdezni erre. Ki tudja, hány módon tud megfigyelni minket, és ha a Rend megtudja, hogy a magunk szakállára dolgozunk, akkor jó nagy adag bajban leszünk.~ üzenem a nőnek inkább magyarázatként mint feddésként. Az mindenesetre kiderült, hogy ez a fogadós tud a Vértestvérekről, így tényleg be van avatva. És ha már Illia elindította ezt a vonalat, folytatom.
-Szóval varázsló, tolvaj, orgyilkos és alkimista egy személyben. Nem kis tudás mindez. Mit gondol honnan jöhetett és miért?

[Haldirien]

~ Értem, nos, mindegy, ha figyelne úgyis tudná hogyit csinálunk. Mostmár azonban használjuk ki amennyire lehet a dolgokat.
A férfi felvonja a szemöldökét mikor meghallja a körülírást
- Én ezt hallottam... Legalábbis ha hihetünk a köznyelvből származó információnak, ha szabad ezt mondanom. Úgy vélem, bizonyosan Gorvikon belülrôl jöhetett
 Talán Gorvikból vagy Akvilóniából jöhetett, nem igazán tudom, de nem gyalogos a sakktáblán az biztos. - jegyzi meg a férfi rejtélyesen.

[seth]

~Azért van különbség aközött, hogy konkrétan utána kérdezősködünk, és hogy a fogadó pincéjére kérdezünk rá.~
Úgy tűnik, a Mansea-témát ki is ürítettük, nekem legalábbis nem jut eszembe újabb kérdés.
-És mit tud a többiekről? Esetleg tud valaki mást, aki be van avatva? - ezt már halkabban kérdezem, hogy ne hallja meg más. Kicsit kockázatos kérdés, de gyorsabban végzünk ha tudjuk kihez fordulhatunk.

[Haldirien]

~ Igazad van ezellen nem léphetek semmit. ~ a Hálón keresztül Il könnyűszerrel érezteti veled a  megbántottságát. ~ Nos akkor még nincs semmi ha megkérdezzük tőle. Ő hozta fel a témát...
A kocsmáros a kérdésedre elgondolkodik.
-És mit tud a többiekről? Esetleg tud valaki mást, aki be van avatva? -
- Hát említettem azt a férfiút akit nem ismerek. A többi az katona, vagy tolvaj, bár inkább az utolsó. Az őrök nem szoktak ilyen helyekre járni. A Fehér Özvegy csapata szokta a legtöbbször használni ezt azután a férfi után. Vagy nem tudom hogy velük vannak-e, de tolvajok és betörök mind egy szálig. Ajajj! Annak a boltosnak akihez benéznek. Minden értéket elvisznek hat coquánál értékesebb. Mindent. - suttogja a férfi. - Illetve kényesek a jó hírnevükre. Nem szeretik ha őket szidják az emberek.

[seth]

Ugyan Illia az egyik legokosabb akit ismerek, néha még ő is meg tud bántódni csak mert nem hagyom annyiban.
-És pontosan ki az a "Fehér Özvegy"? - kérdezem, miután ez nem hangzott el. Az sem, hogy kihez mehetnénk még, de arra majd visszatérek később.

[Haldirien]

 A fogadós felszólal hangosabban, köznapi hangerőn
- Na akkor jöjjenek, megmutatom maguknak a szobáikat. Kövessenek.
Felvezet titeket az emeletre, onnan pedig az első szobába.
- Nos, elnézést a közjátékérty nem akarom vásárra vinni a munkámat. A Fehér Özvegy... Nem tudják pontosan él e vagy legenda, vagy csupán csak a nagyobb tolvajvezetők agyszüleménye hogy ne őket kerestessék első helyen. Azt beszélik, bár a neve egyértelműsíti hogy egy nő. Ez bizonyos, innentôl minden szétválik. Valaki szerint hófehér ruhákban lop, mások szerint feketében és a hófehér csupán a lelke tisztaságát jelzi. Én azt mondom, hogy ha van esze, már pedig van azok után amit elkövettek, nem fehérben mászkál. Nos miket követtek már el? Tönkretették Hayan üzletét, átírták a nyilatkozatot amit aláiratot egy emberrel és ab an az volt hogy aa házáról ésvagyonáról is lemond az úriember javára. Illetve a föpaptól, Juliontól elvették a Kilencarcú szimbólumát míg aludt. Azóta is zsarolják vele. meglopták Jeckallo herceg kereskedő szállítmányait, Karnevan úr egyik fiát vették el miután az elindított egy nagyméretű akciót a Fehér Özvegy felkutatására, és csak utána került elő a gyermek hogy visszavonták az őröket a nyomornegyedből.
~ Huh, nem holmi csenevész banda.... Jól jöhet a támogatásuk, azt hiszem. Bár nehéz lenne megszerezni őket.... Kivéve ha.... ~ feléd néz egy széles mosollyal.
- Úgy véli a Fehér Özvegy a nyomornegyedben él?
- nem sosem gondoltam rá. De képviselöi közül sokan élnk ott akik akár közvetlenül találkoztak vele.

[seth]

Félmosollyal nyugtázom Illiáét. Megvan, kihez megyünk következőnek.
~Az még baj lehet, hogy nem konkrétan mellettünk állnak. Jackellót is meglopták, vagyis egy harmadik félről van szó. Vagy legendás karimánkat vetjük be, vagy valamit fizetnünk kell a szolgálataikért.~
-Pontosan merre van a nyomornegyed? - kérdezem ártalmatlan arccal. Közben fülelek, hogy nem érzékelek-e hallgatózót.