Szerző Téma: Események sodrásában szavazó  (Megtekintve 1870 alkalommal)

Nem elérhető Thyriel

  • Spirit of Love
  • Administrator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 1973
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 5
  • Daughter of Arquiel
Események sodrásában szavazó
« Dátum: 2015. Július 13. 21:26:51 »
Sejtettem, hogy lesz aki elköveti a klasszikus hibát, igaz Dierol bácsi? :D
de akkor ha ennyi érdeklődés van a dolog iránt, egy téma a sorozatoknak is :)

Nem elérhető Thyriel

  • Spirit of Love
  • Administrator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 1973
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 5
  • Daughter of Arquiel
Re:Események sodrásában szavazó
« Válasz #1 Dátum: 2015. Július 13. 21:29:52 »
Egy klasszikus TOP 6 ABC sorrendben

Avatar: the Last Airbender, Legend of Korra
Babylon 5
Dr. Who (2005-2010) - Ki vagy doki?
Farscape - Csillagközi Szökevények
Firefly
Stargate SG1, Atlantis, Universe - Csillagkapu sorozatok

Nem elérhető Dierol

  • Global Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 3631
  • Aktivitás:
    3%
  • Karma 5
  • Digitális Nomád
    • Archívum
Re:Események sodrásában szavazó
« Válasz #2 Dátum: 2015. Július 13. 22:36:31 »
Sejtettem, hogy lesz aki elköveti a klasszikus hibát, igaz Dierol bácsi? :D
...
Csókolom! Csak azért, hogy ne kelljen annyit várnia Thyriel néninek :P

Szóval sorozat? Akkor újra - a megfelelő helyen:
Fekete Vipera
Csengetett Mylord
Halló, Halló!

Mindhárom mi más lenne, mint sitcom  :D
"Minden nagy kaland a rossz tervezés eredménye"

Nem elérhető Cyrgaan KheaLorn

  • Nemeskyr kardforgató
  • Veterán
  • ****
  • Hozzászólások: 857
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
  • A hóhajú erioni
Re:Események sodrásában szavazó
« Válasz #3 Dátum: 2015. Július 13. 22:59:12 »
Sorozatok... :D
Párom nagy sorozatnéző, úgyhogy a sorozatok legnagyobb részét "hallomásból" ismerem (ő nézi a saját gépén, én csak hallom :)), azért leírom a kedvenceim.

Band of Brothers / Elitalakulat- elég etalonszagú, ami a "mini-series" kategóriát illeti
Sherlock - a Cumberbatch-es, másfél órás, szerintem.
Agatha Christie's Poirot / Poirot kalandjai - a klasszikus detektívsorozat. Mivel sok régi sorozatot - Columbo, Kojak, és társaik - még nagyon ifjonti fejjel láttam, kevéssé értékeltem. Ez volt az első, amit nagyon megkedveltem
True Detective / A törvény nevében - első évad. A második már nem fogja tudni azt hozni, szerintem, de az első az zseniális volt.
The Big Bang Theory / Agymenők - a humoros sorozatok közül számomra egyértelműen az etalon

És akkor még ugye nem emlegettük azokat, amik jól indultak, de később leromlottak, vagy elkaszálták őket - pl.: Arrow, Blacklist, Almost human...

CKL
"A férfit csak ezután vettem észre. Igazi ragadozó volt: hószínű, vállig omló sörény, markáns, óarany árnyalatú, kyr vonású arc, a szeme pedig... förgeteg-szürke, mint vihar után a hajnali ég. Egy tisztavérű kyr."

Alan O'Connor - A Halál hét arca

SentinelWex

  • Vendég
Re:Események sodrásában szavazó
« Válasz #4 Dátum: 2015. Július 14. 15:31:37 »
Sorozatok. Sorszámozni már nem fogom őket, mert mindegyiket szeretem/szerettem

- A hős legendája [Legend of the Seeker] (két évad összesen): Izgalmas sztori, elfogadható harci jelenetek, szexi csajok és egy mágus, akinek minden megnyilvánulását imádtam. A főhős kevésbé, a főgonosz annál szimpatikusabb volt. Kell ennél több? :D
- A katedrális [Pillars of Earth](mini sorozat, 1 évad): Avagy miként befolyásolja az egyház és a világi hatalom az emberek életét a középkorban. Humor nincs, de van pár elfogadható harci jelenet szerethető vagy épp utálható karakterekkel. Megnéztem angolul és magyar szinkronnal is, ez utóbbi esetben nagyon idegesített, ahogy a szereplőket hívták (Tamás, Jankó, Ilona, stb :D )
- A célszemély [Person of Interest] : Egy programozó elkészíti az első olyan mesterséges intelligenciát, ami képes átvenni az irányítást bármilyen kamera/érzékelő felett és az ezekből szerzett ismeretek birtokában jó eséllyel megjósolja, hogy kivel mi fog történni. A kormány terroristák megfékezésére használja, a programozó pedig arra, hogy a kormány által nem relevánsnak ítélt életeket mentse meg vagy épp az elkövetőket fülelje le. Imádom, hogy a történet fokozatosan épül fel és zseniálisan magyaráznak meg olyan dolgokat is részekkel később, melyeket akkor észre se veszünk vagy nem tulajdonítunk nekik jelentőséget. A karakterek nagyon szerethetőek és mindenkinek lesz személyes kedvence. :)
- Zsaruvér [Blue Bloods] : Egy többgenerációs rendőr család mindennapjai.
- Vikingek [Vikings]: Egy sorozat, ami elfogadhatóan véres és tele harci jelenetekkel. Megjelenik benne a keresztények és a vikingek hitvilága közötti ellentét, intrika és nem utolsó sorban Katheryn Winnick, aki a valós életben is harcművészettel foglalkozik.
- Fekete vitorlák [Black Sails]: Kalózok, árulás, csavar,  örömlányok. Aztán ugyanezek megint, sokszor. :D
- Csillagkapu minden [Stargate]: Jack O'Neill ezredes óriási. Éveken át idéztük a szövegeit. Messze az egyik kedvenc sci-fi sorozatom volt.
- Battlestar Galactica: Az ember kinézetű robotok elpusztították az emberiség bolygóját és az űrhajókon menekülők közé beférkőzve bomlasztják a rendet. Soha nem tudni, kiben bízhatsz.

Van még több is, de első levegőre ennyi.


Pappskalle

  • Vendég
Re:Események sodrásában szavazó
« Válasz #5 Dátum: 2015. Augusztus 12. 03:19:18 »
Sokáig gondolkodtam rajta, hogy egyáltalán belekezdjek-e egy postba ebben a topicban, mert kvázi éveken keresztül sorolhatnám, és magyarázhatnék a kedvenceimről, de megpróbálkozom azért egy sűrített verzióval, mert időm pillanatnyilag azért enged ennyit. A filmek terén még nagyobb kétségeim vannak, hogy képes lennék-e belefogni ilyesmibe, mert manapság 1-1 epizódra van időm, amikor leülök valamit nézni, de filmekre nem igazán, és a sorozatokat jobban meg is szerettem, hisz itt van idő rá, hogy kibontakozzon a történet, és persze a szereplők egyaránt, míg a filmek előbb érnek véget, minthogy bármi érdemleges történne bennük, a többségük egy hadarás, tisztelet a kivételnek, azokra majd azt hiszem ki is fogok térni a másik topicban később. :)

Kategóriák szerint fogok 1-1 listát írni, mert többféle kategóriában vannak, amik tetszenek, és még sorrendet sem tudok felállítani hozzájuk, mind tetszik valamiért. :) Két részletbe fog jönni, mert úgy gondoltam egy címajánlóval senki sem megy semmire, egy kis leírás azért mindhez jól jön, és a fórum nem enged 20000 karakternél többet ugye.

Az első kategória a sci-fi lesz, melyet főleg azért kedvelek, főleg a fantasyval ellentétben, mert nem szükséges, hogy túlságosan elszálljon benne az ember, akár űrcsaták meg effélék témájában, lehet egyszerűen csak egy szélsőséges társadalmi ötlet is, amire egy egész szálat fel lehet építeni, és ettől lesz a sci-fi a modern világ horror műfaja. Természetesen az én kedvenceim közé is tartozik a Firefly, a Csillagkapu SG-1 és Atlantisz (az Univerzum nem, az egy trágyahalom lett), illetőleg a 2004-es Battlestar Galactica, de mivel már mások említették korábban, így én kihagyom a listámról őket:
 - The Event: a megvalósítása e sorozatnak hagy némi kívánnivalót maga után, sokan kritizálták, és bírálták is emiatt, ami meglehet, engem különösebben nem zavart. Ami először megfogott benne az az volt, hogy olyan időszakban jelent meg, amikor az epizódikus sorozatok voltak még porondon, és ez volt az első olyan, ami folyamatos volt. Aztán az alapötlete az egésznek, amire a Battlestar Galactica is ráment, hogy nem mi vagyunk az első emberek, mi afféle leszármazottak vagyunk, és létezett már előttünk is egy emberi faj, aztán pedig a sorozat legvégén, az utolsó képkockákban megjelenő ötlet egyszerűen fenomenális volt számomra, más sorozat vagy film, netán játék sem játszotta még ezt be, úgyhogy azóta is sajnálom, hogy 1 évadot élt csak meg, és nem folytatták, de örök kedvenc marad, főleg mert kiválóan rakták benne az egészen átívelő összeesküvést, e sorozatig nem is tudtam, hogy nekem az összeesküvéssel kapcsolatos művek mennyire tetszenek.
 - Fringe: tudni kell rólam, hogy az időutazós sorozatokat rühellem, főleg azokat, amik az időt egy lineáris vonalként képzelik el, sőt változások, és így megjelenő alternatív valóságok nélkül, ezért pont eme utóbbit szeretem igazán, és erre a Fringe nagyon is ráment. Magyarul azt hiszem A Rejtély címen jelent meg, de szokás szerint az eredeti színészek hangjától nagyon elütő borzalmas szinkront kapott, így ettől orientálódtam elfelé. Tetszik benne az alternatív valóság, és hogy ott mi minden tér el a mienktől divat és popkultúra szintjén is, pedig az eltérés 20 évvel korábban kezdődött, nem annyira eltérő a kettő. Az érdekes kütyük benne, amik már-már a mágia határát súrolják, de ennyire buta szintre azért nem mennek el, és persze a tudós, aki ezt mind kitalálta egy emberi roncs, a karakterek iszonyatosan szimpatikusak nekem, és örülök, hogy 5 évadot meg tudott mindez élni, bármikor újranézném.
 - Charlie Jade: szintén a multiverzumra építő sorozat, amit még 2005-ben alkottak meg, jóval sok modern sci-fi előtt, amit olyannyira szeretünk és ismerünk, itt 3 világról van szó, mindhárom a dél-afrikai Fokvárost mutatja be a változatosság kedvéért, ez külön pozitívum volt számomra, azaz nem valami amerikai, európai vagy akár ázsiai város, hanem dél-afrikai. A mű készítők kanadaiak és dél-afrikaiak, végre valami változatosság, ami ugyebár gyönyörködtet. A három világ közül az egyik a mienk, egy egy alulfejlett, de trópusi gyönyörűség, a béke szigete, és a harmadik egy cyberpunk stílusú megavállalatok irányította metropolis. Utóbbi vízkészlete alacsony, így a másik kettőből akar lopni ilyen nyersanyagot még úgy is, ha ezzel a másik kettőt elpusztítja. Hősünk pedig pont ebből a sötét Fokvárosból származik, aki a címben is szerepel, és kezdetben az eltűnt feleségét akarja csak megtalálni, aztán belecsöppen az egész közepébe, és neki kell döntenie részben a kimenetelről. A kimenetel pedig felettébb érdekes, főleg amikor kiderül, e valóságokon kívül is van egy valóság, ami ellenőrzi ezeket, zseniális ötlet. A Sliders csak kavart és kavart, de ilyenre nem futotta neki, ezért és persze a cyberpunk stílusért, amiből kevés van filmben és sorozatban egyaránt tetszett annyira mindez.
 - ReGenesis: evezzünk egy picit komolyabb vizekre, e kanadai sorozat azért tetszett meg még 2004-ben, mert jelenkori tudomány közeljövőjét mutatta be, és komoly tudományos témákkal foglalkozott, amiket a csapatnak meg kellett oldania, nem szálltak el a készítők, ami mégis úgy tűnt benne az mind-mind felvetés volt, melyre sosem válaszoltak, a néző eldönthette magában, hogy a sorozat realitásában ez igaz volt-e vagy sem. A karakterek egyediek voltak, és magukkal ragadóak minden személyiségbeli problémájukkal együtt. A sci-fi része tényleg csak annyi volt, hogy a jelenkori tudományt egy picit előrevetítették, egyfajta szélsőségre léptek rá, és a sci-fi ezt igen jól mutatja be. Sajnáltam, hogy 4 évadot követően vége lett, azóta sem találtam ilyen komoly és izgalmas tudományos sorozatot, mint ez, bár lenne még ilyen.
 - H+: e kifejezés a Transzhumanizmus fogalmát jelöli, azaz H = Human és +/plus pedig együtt az első szóval a "több, mint ember"-t mutatja. Ez a sorozat igazság szerint csupán egy websorozat, mely egésze fenn található a youtube-on, ennek eléréséhez tessék erre a linkre kattintani. A történet a közeljövőbe kalauzol el minket, ahol az emberek "összenőttek" a gépekkel, azaz implantátumokkal 24/7 netezhetnek, mindent az interneten intéznek el, és még akár vezetés közben is filmet nézhetnek, így figyelmük megoszlik, mégis ugyanúgy tudnak mindenhova figyelni. Természetesen e fura, kissé talán horrorisztikus világ, mely felé tartunk nem lehet gondok nélküli, így valaki ezt a hálót, amihez minden ember kapcsolódik meghackeli és bombát küld szét rajta, amibe sokan bele is halnak, persze nem mindenki. Ezt próbálják túlélni páran. Ami nekem iszonyatosan tetszett, hogy ez egy multikulturális, és multinacionális websorozat, azaz a világ számtalan pontján játszódik, így például Japánban, Finnországban, Britanniában, Németországban, Amerikában, Afrikában, Franciaországban, Olaszországban, és így tovább. Ezenkívül pedig eme országok nyelve is megjelenik a műben, ilyen nyelven beszélnek benne az emberek, és mindez alul persze feliratozva van, végre nem mindenki az angol nyelvet használja, igazán felüdülés.
 - Utopia (brit): ahogy fentebb írtam, a jó sci-fi a szélsőségeket ragadja meg, és így válik belőle zseniális horror, és mi sem mutatja ezt jobban, mint ez a brit sorozat a fura, ámbár a brit sorozatokban már megszokott filmezési módszerrel és atmoszférával. A történet szerint létezik egy képregény, ami limitált kiadású, annyira limitált, hogy minden füzetéből összesen 1 létezik. Érdekes, ám hátborzongató dolgok vannak benne, melyet elvileg egy tudós rajzolt és írta meg a szöveget bele. A probléma ezzel az, hogy aki birtokolja, gyorsan el is távozik az élők sorából, mert egyes embereknek nagyon fáj erre a foga. A képregény tartalma ugyanis igaz, egy Ianus nevű vírust ír le, ami képes kiirtani az emberiség egy részét, és persze akik e vírust útnak akarják indítani próbálják az erről szóló infót eltussolni. A képregény pedig tök átlag emberek kezébe kerül, akik megpróbálnak az egész ellen tenni, de hát vajmi kevés esélyük van, egy a hatóságok, és a politikai, illetőleg gazdasági hatalom mögötti szervezet ellen. A mű 2013-ban jelent meg 2 évaddal le is zárult, néha forgott a gyomrom azon, amiket mondtak benne, és amilyen lassú, pszichotikus hangnemben tették, nagyon-nagyon beteg sorozat, igazi horror, amiből manapság nagyon kevés születik.
 - Sense8: idén megjelent sorozatról van szó (melynek címét így kell olvasni: sensate, ami a sensation szóból származik), melytől sokáig tartottam, hisz az alapötlete eléggé tréül hangzott, van 8 ember, akik hirtelen telepatikusan és empatikusan is összekapcsolódnak, képesek egymás előtt megjelenni, beszélni a másikkal, és érezni is, amit a másik érez, sőt képesek a másik felett rövid időre átvenni az irányítást. Ami végül meggyőzött arról, hogy kiváló, és egyedi sorozatról van szó, azok a színészek voltak, akik nem csak diverzek voltak minden tekintetben, azaz nemzetiségileg is, illetőleg identitás, nemek és szexualitás terén is, hogy ez odaragasztott a székhez, és végignéztem egy ültő helyemben az egészet. Van ebben egy amerikai férfi, egy amerikai lezbikus transznemű (a valóságban is az), egy izlandi lány (a valóságban brit), egy német srác (a valóságban is az), egy koreai nő (a valóságban is az), egy kenyai srác (a valóságban is az), egy homoszexuális mexikói férfi (a valósában hetero, és amilyen jelenetek ebben vannak azok alapján le a kalappal előtte, hogy ezt végig bírta tolni), és egy indiai lány. A sorozat végül is pont arról szól, hogyha elvesszük az emberből a kultúráját, a különböző társadalmi identitásait, a nemét, a szexuális irányultságát, akkor szimplán egy embert kapunk, és így sok ember nem is különbözne egymástól túl sokban, talán intellektusában, fizikai erejében, amik amúgy is fejleszthető kvalitások. Van benne egy jelenet, amelyben egyesek a partnerükkel szeretkeznek, egyesek pedig képzeletben egymással, nem tart sokáig, de néztem nagyokat, hogy ehhez képest a Spartacus és Game of Thrones jelenetei elmehetnek a sunyiba, azok semmik. Mindenesetre a szélsőségeivel és a multinacionális, multikulturális mivoltával egy kiváló társadalmi sci-firől van szó.
 - The Expanse: James A. Corey ezzel megegyező c. regénysorozata alapján készült tévé sorozatról van szó, melynek ezidáig csak az 1. évada jelent meg, és ez az első könyv felét dolgozza csupán fel. Egy 23. századbeli űroperáról van szó, mely nagyon minimálisan tér csak el attól, hogy mi a valóságos, mi a lehetséges, azaz idegen lényekről nem beszélhetünk e műben, és bár a kibernetikus beültetések benne vannak a pakliban, de a fénysebességre képes hajtóművek, és hasonló futurisztikus ötletek nem, de a sorozatbeli űrhajók annyira sokáig nem is közlekednek az interplanetáris térben, hogy szükség legyen erre a mű kezdetén, hisz az egész tér a Föld és Jupiter közötti távolságot öleli fel, a későbbi könyvekben, és majd feltehetőleg a későbbi évadokban tovább is merészkednek. Napjainktól kezdve 2 évszázaddal később játszódik a mű, sok mindent feltaláltak, de a társadalmak és kultúrák kevéssé változtak, könnyű beleélnie magát az embernek. A Földet az ENSZ működteti, és egyetértés született a Földön, de a különböző népek és nyelvek fennmaradtak, külön hatalomnak számít a Mars, mely egy militáns társadalmat mutat be, ahol erre épülően fejlettebb technológia is létezik, de nem elképzelhetetlen ez sem. Rajtuk kívül létezik az Aszteroida öv, mely a Mars és a Jupiter között húzódik, és bányászkolóniákkal van teli, melyeket a Föld és a Mars is kihasznál energiatartalékainak növeléséhez, és a szegényebb emberek ide mennek dolgozni, ahol a törpebolygón kialakult kolónián, a Ceres-en lakhatnak. Vannak emberek, akik ilyen helyeken születtek, alacsonyabb gravitációban, így könnyebben mozognak e helyeken, de a Föld vagy Mars nagyobb gravitációjától összeroppanna a csontjuk, azaz még erre is gondoltak a műben, ezen emberek így genetikailag különböznek, és van még egy kategória, akik különböznek, de róluk később lesz csak szó, egy genetikai elváltozással rendelkeznek, mely a mai valóságban is előfordul, de ritka. A három érdekszféra között nagyon feszül a húr, és egyetlen elpattanó szikra képes háborút kirobbantani, amit Külső Bolygók Szövetsége (OPA) nevezetű terrorista-szervezet ki is használ már rögvest az első részben, szóval ezzel nem is lőttem le szinte semmilyen poént. A cselekmény gyorsan indul, és igen dinamikus, egyszerűen a részletgazdagságával, a valósághoz közeliségével, és akciódússágával egy vérbeli sci-fi rajongót odaszögez a képernyő elé.
 - Dark Matter: az egész sorozat azzal kezdődik, hogy 6 ember amnéziával ébred fel egy űrhajó fedélzetén a hibernációból, és nem tudván sem önmaguk, sem egymás nevét, az ébredésük sorrendje alapján számokkal nevezik el egymást. A cím pontosan erre utal elsősorban, tudatunk azon részére, ami számunkra ismeretlen a Grey Matter (Szürkeállománnyal) -rel ellentétben. Ez a szám később csökken, de újabb személyek lépnek be a képbe, mindenesetre mindenkinek szépen lassan bontakozik ki a háttértörténete egy űroperában, ahol kizárólag az emberi faj létezik több bolygón keresztül, melynek a Föld is a tagja. A világ némiképpen cyberpunk-szerűen van felépítve, mivel vállalatok irányítják ezt az intergalaktikus teret, és háborúznak egymással különböző indokok alapján. Az első évadban még keveset tudni a háttérvilágról, a második évadban ez jobban előtérbe kerül, sőt maguk a vállalatok is. Bár a távoli jövőt mutatja be, de sok technológiai és hétköznapi, társadalmi dolog kerül elő napjainkból, különösképp a GNN (a CNN mintájára létrehozott Galactic News Network), mely technológia szempontjából nem változott, semmi holografikus kép hozzá, síkképernyőn nézik az emberek, az asztali számítógép is maradt a mai változat attól függetlenül, hogy léteznek a világban androidok, űrhajók, és a második évadban még az úgynevezett "pillanat hajtómű" is előkerül, mely a galaktikus koordinátarendszer egyik pontjából a másikba kerül át egy magasabb dimenzión keresztül, és az első út félresikerül elég durván. Tetszik benne, hogy részletgazdagon mutatnak be egy jövőbeli társadalmat, mely maximum a technológián keresztül rugaszkodik el a valóságtól, de ugyanúgy kizárólag az emberi faj található meg benne minden mást mellőzve, és sok minden megmarad a mai társadalomból, ahogy a mi világunkban sem változott meg minden az ókor vagy a középkor óta teljességgel.
 - Killjoys: a cím e sorozatban fejvadászokra utal, akik midőn levadásznak valakit, és beszolgáltatják a hatóságnak, ezzel elveszik annak örömét, manapság is használják ezt a szót úgy, mint pl "don't be a killjoy", avagy "ne öld ki/vedd el az örömöt". A hatóság, akinek beszolgáltatnak főszereplőink, eleinte 2 fő, egy tech zseni srác, és egy tipikus kém/orvgyilkos nő (később a tech zseni srác bátyja, egy ex-katona srác) az úgynevezett Vállalat, azaz a Dark Matterrel ellentétben itt nem több vállalat irányít egy intergalaktikus teret, hanem csupán egyetlen egy. A Vállalat vezetősége érdekesmód nem szimplán bürokraták tömkelege, hanem konkrétan nemesek, akik elvileg érinthetetlenek az alsóbb rétegek számára, és azokból rengeteg van, ezért a cyberpunk stílus itt még erősebben tör felszínre a Dark Matterrel ellentétben, és a -punk oldalt erősebben mutatja be. Érdekesség, hogy a -punk oldalról még egy "heghátúak" (scarbacks) nevezetű vallási rend is megjelenik, akik részben törvényen kívüliek, részben nem, nehéz eldönteni, de a nemesek néha használják őket, néha vadásszák, és bár vallásról van szó, de a 2. évadra a történetük, és funkciójuk is kiderül. A Dark Matterrel és a The Expansezel ellentétben itt egy picit átmennek a tudományosból a fantasztikusba, amikor megjelenítik az úgynevezett "Level 6" nevezetű Killjoyokat, akik kvázi sérthetetlenek, és ez még nem venne el a sci-fiből, de az Expanse protovírusához hasonlóan idegen eredetű anyaggal oldják ezt meg, ez se rossz végül is, hisz idegen fajt még nem hoztak így be, és más világon másfajta primitívebb élet is előfordulhat a világon, de egy picit e rész talán túl fantasztikusra sikeredett. Mindenesetre az előző kettőhöz hasonlóan itt is tetszik a világ részletes kidolgozottsága kultúra és társadalom terén, no meg a karakterek részletgazdagsága is, csak ajánlani tudom a sci-fi kedvelőinek.

Pappskalle

  • Vendég
Re:Események sodrásában szavazó
« Válasz #6 Dátum: 2015. Augusztus 12. 03:22:14 »
Ezennel következzék a második turnus, mert annyira sci-fi mániás azért nem vagyok, hogy csak azt nézzek, a következő kategória a dráma, ami sok más műfajt érint, és ível át bele, de ezek voltak, amik igazán megfogtak:
 - Rome: történelmi drámáról van szó, ami az említett ókori városról és birodalomról szól, és aminek összerakásában történészek és régészek segédkeztek, ezért lett az egész korhű. Van benne két szereplő, akiknek annyira kalandos élete van a sorozatban, hogy a néző már azt hinné, hogy ők biztos kitalált szereplők, mint a Black Sails számtalan főbb szereplője (kivéve ott ugye Charles Vane-t, Calico Jack-et, Anne Bonny-t és Benjamin Hornigold-ot, akik valóságos személyek voltak. Utóbbi kettő még az öregkort is megélte, ami akkoriban nagy szó volt ilyen életmód mellett). A két szereplő, akikről szólok Titus Pullo és Lucius Vorenus. Mind a ketten valós személyek voltak, a történeten csak annyit változtattak, hogy Titus Pullo ugyanúgy Centurio volt, mint Lucius a valóságban, így az elején lévő korbácsolós jelenet nem történt meg, helyette mindketten törtek előre a századukkal, és versenyeztek, hogy ki tud több ellent megölni. A sorozat azért is jó, mint korábban mondtam, hogy majdnem valóságos, apróbb változtatásokat tettek bele, hogy sorozatként adhassák el, de legalább egy olyan Rómát fest le, ami brutális, erőszakos, és sokszor undorító volt, de ez a történelem, és e birodalom nem a szépségre épül, amivel az embert a hétköznapi médiában, általános és középiskolában próbálják kábítani.
 - Homeland: ez a sorozat eléggé komplex, de kegyetlenül atmoszférikus, és maradt is ilyen miután az egyik főbb szereplőt kiírták belőle. Alapvetően egy átalakított remake-ről van szó, az eredeti címe Hatufim, amit úgy fordítottak, hogy Prisoners of War, és az izraeliek készítették, két évaddal rendelkezik, viszont miután az amerikaiak megalkották a Homeland-et az összes izraeli néző elismerte, hogy az amerikai jobb lett. Az alaptörténete az, hogy egy bipoláris zavarral, avagy mániás depresszióval rendelkező CIA ügynök (Claire Danes: ismerhető a Csillag szerepéből Neil Gaiman Csillagpor c. művéből; ebben a műben ezt a mentális betegséget zseniálisan alakítja ez a nő) megtudja, hogy van egy amerikai katona, akit az irakiak átállítottak az oldalukra, és nem sokkal később egy 8 évig raboskodó, koszos amerikait is találnak a katonák, akit kiszabadítanak, és hazavisznek, a korábbi CIA ügynök pedig nyomozni kezd, hogy ki lehet az áruló. Az első 2 évad erről szól, és bár a néző számára nyilvánvaló, sőt a CIA ügynök számára is, hogy ki az áruló, a dolog nem ennyire egyszerű, és a dolog attól is valóságos, hogy mennyi mindenen kell az embernek átrágnia magát ahhoz, hogy a mai modern bürokratikus és politikai rendszerben valamit bizonyítani tudjon. A harmadik évad Pakisztánban játszódik, egy picit más történettel már, de érdekesen kezdődik, és a 4. évadban ezzel fogják folytatni.
 - House M.D.: Nem igazán tudom, hogy kinek kell a magyar adókon is futó Dr. House-t bemutatnom, így inkább csak annyit írok róla, hogy le a kalappal Hugh Laurie alakítása előtt, már a Footlightsban megmutatta tehetségét, és utána ezt éveken át bizonyította. A sorozat mókás volt, sokszor pedig durva Gregory House szociopátiájával és mizantrópiájával, de legalább az esetek többségében igaza volt, és ez valamiféle boldogsággal töltötte el. A módszert, ahogy dolgozott - avagy lefejtve a negatív emberi tulajdonságokat a karakteréről - orvosi egyetemeken tanítják azóta nyugaton, és meg kell valljam, hogy a munkamódszere nálam is beválik függetlenül tőle, azaz sokkal könnyebb számomra rájönni a megoldásra, ha előadhatom az ötleteimet, beszélhetek róla másokkal, akár olyanokkal, akiknek halvány lila gőze nincs arról, hogy miről is beszélek, és külső, laikus szemmel válaszolnak arra, amit kérdezek tőlük.
 - Bones: magyar adókon Dr. Csont címmel jelent meg a sorozat, és bár a hangulata miatt, illetőleg a benne elhangzó poénok miatt kezdtem el nézni, időközben, tudományom előrehaladtával érteni is kezdtem, hogy miről magyaráznak benne, és ez valahogy hatalmas örömmel töltött el. Azt kell mondjam, hogy sok okosság van ebben a sorozatban, és a készítők rendesen utánanéznek annak, amit beletesznek, nem halandzsa a szöveg, amiről a női főszereplő magyaráz.
 - Outlander: ez talán a sci-fi kategóriába is kerülhetett volna, hisz van benne egy húzás az elején, amikor a főszereplő nő időutazás áldozatává válik a II. Világháború végén, és visszakerül az 1700-as évekbe, de igazából ez az Egy Jenki Artúr Király Udvarában húzás annyira nem lényeges a történetben, így főleg a múltra összpontosítanak. Nem a kedvencem az 1700-as évek, én ókor párti vagyok, a középkori művek sem fognak meg igazán, de itt a skót felföldről van szó, és eredeti skót gael nyelven is beszélnek benne, sőt pár apróságtól eltekintve kora középkorinak is tűnhetne pár rész, így örülök neki, no meg reménytelen romantikus alkat vagyok, így az efféle románcokat, drámákat mindig kitörő örömmel fogadom.
 - N.C.I.S./N.C.I.S. New Orleans: az elsőt azért kezdtem el nézni - bevallom őszintén és töredelmesen - hogy este el tudjak aludni valamin, aztán a 2. évadot követően megtetszett, és végignéztem egészen a 11. évadig, és reménykedem benne, hogy még folytatják, mert annyira jó a humora, érdekesek a karakterek, és az egész kietlen szürke Washingtont és a benne lévő procedúrát hangulatossá tudják tenni. A megszokott bűnügyi sorozatoktól merően eltér szerencsére. Az utóbbi pedig egy 2014-es sorozat Scott Bakulával a főszerepben, és a címben szereplő városban játszódik a helyi dialektusban és akcentussal beszélnek benne az emberek, sokszor mutatják a város Francia Negyedét, és nem kevés mocsaras területet is, megmutatják, hogy a megszokott voodoo mellett mennyire hangulatos tud lenni a modern New Orleans is, hogyan keveredik benne a régi az újjal és persze a katonai témával.
 - True Detective: ahogy már előttem is írták, ez egy igen hangulatos kis sorozat, és az eddig megjelent két évada eltér egymástól, DE míg az előttem szóló nem hitt a második évadban, addig én nagyon is. Az első Ambrose Bierce és Robert E. Chambers művein alapszik, így kerül elő benne Carcosa, illetőleg a Sárga Király, melyeket sokan tévesen H.P. Lovecraftnek tulajdonítanak. Tény, hogy Lovecraft is felhasználta a Sárga Királyt, de nem egészen úgy, mint a korábban megnevezett írók. E mű is New Orleans környékén játszódik, lent a mocsaras területeken, és persze a 70-80-as években, a főszereplők nyomozók, de nem szentek, sok koszt tudnak elkönyvelni maguknak, azaz nem hősök, egyszerű emberek ők, és az egészet egy visszaemlékezésként adják elő idősebb korban, mert az ügy lezáratlan volt. A lényeg itt a két nyomozó személyiségén van, és a tényeken, igazságokon, amit egymással, és más emberekkel közölnek, ettől olyan atmoszférikus e sorozat. A második évadban más szereplők vannak, más színészek, és 3 nyomozó van, plusz egy fehérgalléros bűnöző, utóbbinak a személye nagyon mély, és okos dolgokat mond, a kapcsolata az egyik nyomozóval szintén érdekes történet a maga nemében, egyik pillanatban lelőnék egymást, a másikban előjön, hogy mennyire jó barátok is, nem egyszerű. Van még egy női nyomozó, akinek megvan a maga baja a saját családján belül, ő szintén érdekes karakter, és persze a harmadik afféle polkorrektség miatt bekerült tag, mert ő a homoszexualitásával küzd, nem akar az lenni, hetero kapcsolatot akar, családot, gyerekeket, csak egyszerűen nehéz neki így. A másodikat mindenképp ajánlom annak, akinek az 1. évad bejött, és nem kezdte még el a másodikat.
 - Murder in the First/Bron|Broen: e két sorozatot azért tettem egybe, mert mindkettőben 1-1 évad 1 esetet fed le, a szereplők azzal az egy esettel foglalkoznak végig, és próbálják azt megoldani. Az első egy amerikai mű, a második egy dán-svéd koprodukció, és magyar tévécsatornákon is megjelent szinkronizált változatban, sőt a szinkron kivételesen jó is lett. Mindkettő komoly, de megvan a maguk rejtett humora, és persze minden évad iszonyatosan izgalmasra sikeredett. Megszerettem az utóbbi időben azon sorozatokat, amik nem epizódikusak, hanem egy szálra vannak felfűzve, és az epizódikus már-már idegesít, ezek szerencsére ugyebár nem ilyenek. Sőt mi több elég valóságosak is, nem az epikusságra, meg a mindenki tökély dologra mennek rá, mint sok bűnügyi sorozat manapság, mint a CSI vagy a Gyilkos elmék.
 - Mr. Robot: ez egy igen új sorozat, azaz 2015-ös, és egy csendes-skizofrén hacker srácról szól, aki a poén kedvéért egy cyberbiztonsággal foglalkozó cégnél dolgozik, így pedig valamilyen szintű törvénytisztelettel azért rendelkezik, de nem ered bűnözők nyomába, és segít a rendőrségnek, ez nem az a történet. Az emberekkel minden nap próbál egy picit gördülékenyebben beszélni, edzi magát a szociális életre, csak nehezen megy neki, így feltöri az emberek internetes profiljait, és megtud belőlük mindent róluk, ezen információval próbál feléjük nyitni. A történetben van egy cég, aminek elég komikus neve van, ez az Evil Corp, ami ellen a srác dolgozik, akinek szinte minden nap egy újabb megpróbáltatás, túlélés, és soha nem jön össze neki semmi hosszú ideig pozitív hatással. Ami még érdekes, hogy sok adat és történetszál benne valóságos, mert az Anonymus hacker csoport adataira támaszkodtak a készítők. Kegyetlenül érdekes, és profi ötlet volt a készítők részéről az is, hogy a csendes-skizofrénia mellékhatását egy "tudathasadást" úgy oldottak meg, hogy a másik személyisége a srácnak maga a néző.
 - The Walking Dead: a cím picit félrevezető tud lenni, bár túlságosan azért a nézőt nem akarják vakvágányra vezetni e sorozattal, mely egy képregény adaptáció, és ahogy lenni szokott itt is sok mindenben térnek el a képregénytől, de sebaj, mindkét mű nagyon élvezetes tud lenni. Sokan úgy gondolják - tévesen - hogy a cím a műben szereplő zombiekra utal, valójában a még élő személyeket jelenti, akiknek egy efféle posztapokaliptikus világban már régen nem kellene élnie, de ennek ellenére minden napjuk egy újabb megpróbáltatás a túlélés reményében. A kifejezést először a nagy éhínség idején, majd a Véres Vasárnap idején alkalmazták Írországban, olyan embereket neveztek így el, akik túléltek valamit, és továbbra is túl akartak élni, pedig nem kellett volna nekik. E műben a zombiek úgy ott vannak, a keretstoryt alapozzák meg, de a reflektorfény nem őket célozza meg, hanem az élőket, rájuk érdemes figyelni, kiváló társadalmi drámát, és jelenre reflektáló társadalomkritikát kaphatunk belőle, szóval némiképp tudományos szemmel hasonlóan jó mű, mint a House, és ahogy annál, ez is bekerült az egyetemi oktatásba, csak ez a társadalmiba, és nem az orvosiba.