A fantázia szülte technika

[Thyriel]

Jules Verne
Utazás a Föld Középpontja felé
(1864)

„Szállj le a Sneffels Yocul [a Snæfell gleccsere] kráterébe
amit a Scartaris árnyéka cirógat Calendae Julii [július] előtt,
merész utazó, és akkor eljutsz
a Föld középpontjába.
Én megtettem. Arne Saknussemm”

[Pappskalle]

Nem régiben pár taggal beszéltem privát üzenetekben, és ezek alapján rájöttem, hogy azért van itt pár arc, akit érdekelnek a tudományos tények, de az eszmefuttatások is, amikből akár kész világok, netán kalandok születhetnek. Ezért kértem meg kedves adminotokat, hogy alkosson egy ilyen topicot, és köszönöm neked Thyriel, hogy ezt megtetted!

Kezdeném egy apróbb témával, amiről így a színfalak mögött szó volt, amiből számtalan sci-fi és fantasy dolgozik, hogy nem használjuk ki az agyunk 100%-át, csupán 10-20%-ot. Például a Lucy c. film Scarlet Johanssonnal a főszerepben is erre épített, illetőleg a képregény, amiből a filmet alkották. Öntsünk tiszta vizet a pohárba. Természetesen ez egy tudományos tévhit, de kíváncsi vagyok, hogy ki mit gondol, hogy mi lehetett az, amin az emberek elcsúsztak, ami miatt igaznak találták ezt az elképzelést? Alaric-kal és seth-tel már beszéltem ezt, nekik kifejtettem, hogy véleményem szerint hol csúszott mindez el, de kíváncsi vagyok mások véleményére is.

Egy következő témaként a legjobb politikai és gazdasági rendszer témáját vetném fel. Szerintetek mi az? Egyesek szerint az autokrata diktatúra szemben a totalitárius diktatúrával, amivel kapcsolatban nem egy alkalommal láthattuk a történelem folyamán, hogy nem igazán nyerő tákolmány, ilyen volt többek között a szélsőjobboldali nemzeti szocialista Németország, netán a fasiszta Olaszország, avagy Japán esete a II. Világháborúban, mely után csupán 5-6 év szünet következett, majd folytatódott egy szélső bal oldali eszme kukába vágását követően egy gyakorta balosnak, valójában szélsőjobboldalinak számító szocialista diktatúrával. Értelemszerűen ezek közül egyik se nyerő a mai világban (Észak-Korea próbálkozik vele ennek dacára, kíváncsi vagyok, mikor buknak el). Van autokrata diktatúra is, ilyen például Oroszország, és Kína, melyek mindketten érdekesmód a kapitalista diktatúra irányába mentek el, pont azt csinálják, amit pár évtizeddel ezelőtt a korábbi kormányfők mélységesen elítéltek. A parlamentáris demokráciát sokan nem tartják élhetőnek, hisz nincs szabályozás benne az ellen, hogy a vezetők kvázi egyeduralomra törjenek, ilyen helyzet áll fenn jelenleg Magyarországon is. Az én véleményem az, hogy demokrácia igazán nem valósult még meg, tartanak afelé, de elfelé is tőle, így igazán azt nem mondhatjuk, hogy a demokrácia rossz, mert még nem láttuk teljes egészében megvalósulni. Ami érdekes lehetne, az a Marx által megálmodott kommunizmus jelenre alkalmazott megoldása, hisz az eredeti sosem valósult meg, mert Sztálin lerúgta Lenint. Ami hasonlatos ehhez, az az anarchizmus (senki se gondoljon a punkok által vakon szorgalmazott hülyeségre), ennek egyszer volt egy működő példája a történelem során, méghozzá Írországban. Ha valakit érdekel, olvasson utána, kérjen meg engem esetleg, és szívesen ismertetem. Szóval, ki mit tartana egy élhető politikai rendszernek, ami még reális is lehetne a közeljövőben?

Mivel nem csak politikai, de gazdasági eszmével is kezdtem az előző bekezdést, így érdekelne a véleményetek az ügyben, főleg így a görög válság kapcsán, hogy ki mit gondol, a kapitalizmusnak befellegzett, vagy sem? Ez egy érdekes rendszer amúgy, a lehető legnagyobb csapda, amibe sok-sok éve belesétált az emberiség nagy része, és azóta nem tud kimászni belőle, olyan ez, mint a Microsoft Windows. Aki használja, az szidja, de nem akarja nem használni. A kapitalizmus is ilyen, az emberek szidják, de nem tudnak pillanatnyilag nála jobbat, így nem tudnak mire váltani, hisz ez felajánl dolgokat, amiket meg tud teremteni, majd elülteti az emberek fejébe azt, hogy ezen dolgokat meg akarja szerezni, erre jók a reklámok például, és az emberek meg is szerzik ezeket idővel. A kapitalizmus sosem ajánl olyat, amit nem tudna előállítani, megteremteni, a vevők pedig nem gondolnak olyanra, ami valóságos lehetne, és birtokolni óhajtanák, hisz a kapitalizmus keretén belül gondolkodnak. Ámbár a mai világba bekerült pár érdekes dolog, aminek egységére nem tudtak árat szabni, így jelenleg ingyenesnek minősül, ilyen például az információ. Az információ sem piaci, sem pedig matematikai értelemben vett értékkel sem rendelkezik. Amiért az ember fizet, az az információ elérését szorgalmazó szolgáltatás, de 100 forintért valaki x valaki más pedig y értékű információt kap akár ugyanazon internetoldal, vagy film megtekintésével. Mindenesetre tudok ajánlani egy érdekes cikket egy esetleges posztkapitalizmusról, amit tegnap olvastam végig.

Az információval, illetőleg annak értékével kapcsolatban egy következő téma az az állítás lehetne, hogy a 20. század tudománya a fizika volt, a 21. századé a biológia lesz. Ki ért ezzel egyet, ki nem, ha miért nem, akkor kérem magyarázza el, hogy szerinte miért nincs így, és persze úgy általában ki mit gondol erről a témáról?

Az előzőhöz kapcsolódóan van egy érdekes irányzat, melyet nem kevés tudós lovagolt meg az elmúlt fél évszázad alatt, így nem csak bölcsészek, társadalomtudósok, természettudósok, és gépészmérnökök, illetőleg informatikusok is, ez nem más, mint a transzhumanizmus, ami röviden a nevéből adódóan annyit jelent, hogy az ember folyamatosan fejlődik, és átalakul, azaz egy folyamatot ír le, mutat be, semmiképpen sem egy eredményről beszél. Az eredményről a poszthumanizmus írna, de ez annyira légből kapott és túlzottan fantasy téma, hogy ebbe nem lenne jó belemenni, hisz a kezdet és a vég közötti intervallum egy szegmensében élünk, kívülről nem látjuk magunkat, egy kicsi részét el tudjuk képzelni a jövőnek azáltal, ami eddig történt velünk, amilyen rövidtávú terveink vannak, és abból, ahol jelenleg állunk, a múltat egy ideig képesek vagyunk átlátni, de egy végponthoz nagyon is vakok vagyunk. Visszatérve így a folyamatra, a transzhumanizmusra, amit sokféleképpen lehet értelmezni. Ki ismeri ezt, kinek mi a véleménye akár 1-1 szegmenséről?

Számtalan hadi technológia került be nem mások megsemmisítésének céljából hétköznapi használatba az elmúlt évtizedek során, ilyen például az internet is, amit pillanatnyilag is arra használunk, hogy például szerepjátsszunk, és ilyen sorokat írogathassunk egymásnak. Szerintetek melyik lesz a következő olyan technikai harcászati csoda, ami békés, hétköznapi használatra át lesz adva az emberiségnek? Illetőleg, hogy egy pici sci-fit is keverjek végre a képbe, melyik lesz az a sci-fiben látható szerkezet, amit az emberiség át fog ugrani, ki fog kerülni, mert a funkciója elérhető más úton is? Ez utóbbira hozok is egy példát, ilyen videofon, amit átugrottunk többségében skype és hasonló programok, illetőleg számítógépbe épített/hozzá csatlakoztatható webkamera alkalmazásával.

[Cyrgaan KheaLorn]

Üdv!

Érdekesek azok a dolgok, amiket felvetettél, bár valahogy kissé furcsának hat egy fantasy és sci-fi játékokra "szakosodott" oldalon egy tudományos tényekkel foglalkozó topic.
Bár ugyanakkor az ezen játékok kialakulásához és kialakításához kapcsolódóan mindenképpen érdekes - főleg ha a biológia mai állását összevetjük pl. az SR vagy a CyberPunk világában fellelhető kibernetika "dolgaival".

Lucy: megnéztem a filmet. Az agyunk legnagyobb részét valóban nem használjuk, abban az értelemben, ami a "valamit használni" kifejezés jelentése a mindennapi nyelvben. Az, hogy ugyanakkor szerves részét képezik a kobakunkban - már akinél ugye - működő rendszernek, az persze egészen más kérdés. Mindezek mellett természetesen nem gondolom azt, hogy szuperképességekre tehetnénk szert. Hogy min csúszott el? Szerintem leges-legelőször ott, hogy az ember alapvetően mindig többre vágyik. Ebből fakadóan nem elég neki az, ami megadatott, hanem még több kell, még jobb, mert semmi sem elég, és megpróbál minden ilyen lehetőségeket megragadni, hogy ábrándozhasson. "Milyen jó lenne, ha ki tudnánk használni az agyunk 100%-t, és jövőbe látnánk, meg hatalmas erőnk lenne, meg a többi". Nyilván a tudományos magyarázat más, de szerintem az egyszerű ok ez.

Gazdaság/politika:
Őszintén bevallom, a végletekig undorodom mind a két témától, de 2015-ben nem engedheti meg magának senki, hogy ne tájékozódjon legalább néhanapján.
A magam részéről, ha mindenképpen választanom kellene, talán a monarchiát mondanám - amikor még nem akarták mindenképp így nevezni, volt néhány év, ahol elvben működött, bár ugye a történelem finoman fogalmazva is homályos helyenként, és mivel senki nem élt akkoriban, aki ma mesélhetne róla, elég bizonytalan lábakon álló véleményekre hagyatkozhatunk a legtöbb esetben. Azt, hogy jelen világban megvalósítható volna, vagy ténylegesen működőképes lenne, azt nem tudom biztosan, de mindenesetre erősen kételkedem benne.
El tudnék képzelni egy - nem kicsit utopisztikusan mondjuk - olyan királyságot, ami működik, de...
És ez a de számomra mindent megkérdőjelez. Szerintem ugyanis az emberi természet és gondolkodásmód a 21. században már alkalmatlan arra, hogy megpróbálja megkeresni az optimális, vagy legjobbnak tartott politikai berendezkedést. Azt gondolom, hogy ilyen per pillanat nem létezik számunkra, és csak reménykedni lehet, hogy legalább a legkevésbé rosszat sikerülne megvalósítani, és az hosszú távon, stabilan képes fennmaradni. És ezt most nem feltétlenül Magyarországra értem, hanem úgy nagy általánosságban az egész világra. Ha reálisan megvalósítható, élhető politikai rendszert kellene neked mondanom, nem tudnék.
Ha már szóba hoztad a demokráciát, azt gondolom, hogy az egyik legnagyobb baklövés, amit az emberiség a történelme folyamán el tudott követni. Ami a kommunizmust illeti, állítólag tényleg nagyon szép és jó, amit Marx annak idején megálmodott, csak az emberi gondolkodás már akkor is alkalmatlan volt rá, és a helyzet azóta sem változott sokat, sőt.

A kapitalizmusnak szerintem akkor fellegzett be, amikor elkezdődött, és már hosszú-hosszú évek óta csak újra és újra sikerül elodázni azt, hogy ténylegesen összedőljön az egész, mint egy túlméretes kártyavár. Tény és valóság, hogy nem tudunk változtatni a kapitalizmuson - kiváló párhuzam a Windows, nagyon tetszett! -, ettől még se jó, se fenntartható nem lesz. Az, hogy először megteremti az igényt, hogy legyen kereslet, majd utána mintegy gyógyírként bemutatja a terméket, az alkalmazott pszicológia egy évszázadok türelmével csiszolgatott, és valami beteg módon csodálatra méltó fondorlata, de ettől függetlenül szerintem idővel a gerincoszlop elkocsonyásodásával, majd végül teljes eltűnésével jár.
Ami az információ árát illeti, meg úgy egyáltalán magát az információt, azt hiszem, a mai világunk egyik legnagyobb rákfenéje az információ-áramlás. Mégpedig abban látom ennek megtestesülését, hogy mindenki válogatás nélkül önti a saját szennyét a világháló segítségével szerteszét a világban, és az emberek legnagyobb része a befogadásra szakosodván szinte képtelen arra, hogy tényleges információt, vagy tudást hámozzon ki belőle. Az egész egy nagy-nagy tenger, amibe mindenki belepisál, és amikor inni próbál később belőle, reméli, hogy tiszta vizet szipolyoz magába - amiben legalább annyira nem lehet biztos, mint abban, hogy megnyeri a lottót. Ha jól emlékszem, 852 évente bejön.

Tudományok századai:
Azzal az állítással, miszerint a 21. század tudománya a biológia, a legteljesebb mértékben egyet tudok érteni. Hogy ennek örülnünk kell, vagy bánkódnunk miatta, a biológus mesterképzésben eltöltött időm alatt sem tudtam rájönni. Ami tény, hogy virágkorát éli - különösen az orvostudomány és az ember biológiája -, mondjuk úgy a hetvenes évek óta, amikor a Humán Genom Projekt elkezdődött. A magam részéről - a korábbi tudósok munkáját természetesen nem lenézve - ezt gondolom az igazi beindulás kezdetének, és még azt hiszem, sokáig így is fog maradni, szinte biztos vagyok benne, hogy végül tényleges eredmény nélkül. Meg fogunk tudni csomó-csomó mindent, de azokat a kérdéseket, amelyek elindították ezt az egészet, az emberiség tudósainak nagy-nagy kérdéseit, nem fogjuk tudni megválaszolni, ahogy a fizika sem tudta. Ez nem becsmérlés vagy bármi más akar lenni, egyszerű vélemény.

Transzhumanizmus:
Az, hogy az emberiség pályája egy folyamat része, az tény. Ezt egyesek evolúcióval, mások mással magyarázzák, de ettől még tény marad. Hogy eredménye valaha lesz-e... A dolgok jelenlegi állását látva azt hiszem, ha lesz, nem akarom megtudni - feltételezve persze, hogy ezt az utat járjuk végig. Mit értesz azalatt, hogy "vélemény 1-1 szegmensről"? Mivel határolsz le egy-egy ilyen szegmenst? Történelmi változások? Gazdasági váltások, esetleg tudományos határvonalak átlépése?
Rettentő sokat nem foglalkoztam a kérdéskörrel, ezért gyorsan utánaolvastam picit. Ha röviden érdekel a véleményem, ekkora fékevesztett nagy bullshit-et rég hallottam. Persze nem vagyok rettentő tájékozott a témában, és lehetséges, hogy a véleményem hibás, a tévedés és az utólag változtatás jogát fenntartom. Alapvetően nem vagyok nagy híve a biotechnológiának, és pl. a wikipédia első bekezdése a témáról (Link itt) kifejezetten ellenséges érzést keltett bennem.

Hadi technológia polgári alkalmazásban:
Soha nem nyűgözött le a témakör, nem is foglalkoztam vele igazán. Az, hogy az internet használata "békés" volna...
A kérdés megválaszolását kissé udvariatlanul inkább későbbre hagyom. Bocsánat.

Kissé elfáradtam így a végére, meg amúgy is késő van, ha hülyeséget írtam, elgépeltem, satöbbi, elnézést kérek, át fogom olvasni utólag is, amit írtam, és javítom. A fentiekre természetesen igaz, hogy szubjektív vélemények, a saját világlátásom és gondolkodásom eredményeit tükrözik, így senkire semmiféle befolyással vagy hatással nem akarnak lenni.

CKL