- Igen.... Ez a Marico con Rabora rendre utal. - bólint a férfi. - Azt hiszem akkor nem lesz oly könnyű dolguk. Igaz alig védi őket vért, de majdnem olyan fürgêk mjnt mi tengerészek. Persze csak majdnem. - mondja széles mosollyal. - Nos majd megoldják. Kezdjük a dolgokat.
A hajóút a Gályák Tengerén négy napos volt, a nap nagy részét a kabinba töltötted, olyan sokat kellett tanulnotok Magnussal. Persze megérte, mire véget ért a hajóút, már megtanultátok a gorviki dialektust és hanglejtést, a speciális gorviki szavakat, kulcsszavakat és mindennapi szavakat, az akcentust, néhány dolgot Gorvik jogrendszeréről, csak pár mondatot. Ritkán tudtál a hajó fedélzetére kerülni, a híreket, a látványosságokat csak a matrózok elbeszéléséből ismerte meg. Az ételek az első napokon sózott marhahúst, később azonban csupán tengeri ételeket tudtatok enni. Egyik nap amint a fedélzeten voltál két hajót láttál közeledni. Félreérthetetlenül a hajójuk felé tartott. A kapitány nyílván megláthatott valamit, Marcus mellé lépett, és ugyanúgy a hajók felé, a távolba meredt, szeme csillogott, ahogy az apa nézi a gyermekeit.
- Ő, nyugodjon meg, lovag uram, ők nem ellenséges szándékkal jönnek. A Kérész és a Tavirózsa, a Lady Tyrmande udvarhölgyei. Nemsokára ideérnek.
Később még aznap láttál egy nagy halat, amiről a matrózok azt állították, valamiféle óriásragadozó szörny, amely egész hajókat fal fel. Szerencsére később egyszer sem bukkant fel újra.
Grecyssel tovább tanultatok a kabinban, hogy a szárazföldön merre hogy menjetek, milyen településeket keressetek, és hogy jussatok el onnan a Marico con Rabora rend házához. Terv szerint egy csempészkikötőben tesznek ki titeket, a parton. negyven mérföldre nyugatra Raquwarra városától. A harmadik nap reggelén a kapitány módosította a tervet, miszerint egy olyan helyen teszik ki a két utast, hogy északra tartva egyenesen a kívánt területre kerüljenek.
Ezen a napon történt, hogy amikor dél környékén végre Grecys kiengedett titeket a fedélzetre, egy negyedik hajót pillantottál meg a Lady Tyrmande mellett, egy hajót, amiről éppen átrakodták a matrózok a hajó szállítmányát.
- Voltak olyan kedvesek ezek a dzsadok, hogy árucserét bonyolítottak le velünk. - mondja a kapitány.
Negyedik nap értétek el a partokat, a hajó négyszáz láb távolságban állt meg, majd csónakokban közelítették meg a partokat, Grecys és a kapitány is elkísérte őket.
- Majd, tizenöt nap múlva találkozzunk ugyanitt. - mondja, miközben végre kezében foghatja a pénzét. - biccent egyet. - Öröm volt önnel...
Majd visszaindulnak a hajó felé, Grecys még egyszer hátrafordul.
- Fogadják meg a tanácsaimat!
Hamarosan elkezdődhet a hajsza.
Elindultatok az erdőben, északra és északra. Három napba telt elérni Vanishe város határait, csak ahogy a csempészek mondták. Az út során sokszor nélkülöznetek kellett, mert az ösvényetek nem keresztezett utat, csak fákat és erdőségekben, így ritkán találtatok tavernát vagy gyümölcsöskertet. Olyankor pénzen vásároltatok élelmet és italt. A második nap megtudtatok szállni a Fogadó a Veres Rigóhoz címzett tavernában, melyet egy Treye nevű faluban találtatok. Sok hasznát vettétek a tanultaknak, egész jól beillesztkedtetek a toroni társadalomba. Csak egy két részeg alak volt, aki gyanút fogott, de senki se hitt neki, senkit sem érdekelt. "Minden részeg csak verekedni akar."
Egyszer hallottátok egy pap szavát, amelyik Ranagol dicsőségét és erejét hirdette.
- Figyeljetek reám! Ranagol el fog jönni, romlásba fogja taszítani ellenfeleit! Nézzetek vissza a múltba! Ranagol, a Kos el fog jönni, és mindenkit elpusztít, ki megtagadja őt. Mi hát készítsük a szíveinket! Nézzétek a múltat! Ellen tudott e állni a Kosnak a Démonok Serege. Eltiporta őket. Úgy fognak égni a tagadók városai, mint a büszke elfek erdejei. Lefognak omlani falaik, össze fognak esni csarnokaik, mint ahogy Pyarron csarnokai. Krán mikor megemeli pörölyét, nincs mi ellenállna neki. Legyőzte az istentelen szellemeket, a Kalahorákat és a Pyarronitákat! Hamarosan utoléri a végzetét a Hétarcú is! Álljatok készen, barátim, midőn csapásra emelkedik a Pöröly, akkor legyen kész a szívetek. Ahogy Krán Ranagol Pörölye, úgy Gorvik Krán Ramierája! A Pöröly szétzúzza ellenfeleit, míg a Ramiera pedig ellenek szívébe mar! Álljatok készen!
Találkoztatok ebben a faluban siedonokkal és katonákkal.
Harmadik nap keresztezte ellenség az utatok. Három farkas rontott rátok, könyebb sebeket kaptatok bár, de sikerült végeznetek a bestiákkal. Az egyik rádugrott, a másik a lábadra harapott, míg egy Magnust marcangolta. Oldalról támadtak rátok az erdők mélyéről, nem tudtatok helyesen reagálni, végtére csak sikerült a farkast visszatartanod, amíg másik kezeddel a torkába csaptál, majd mégegyszer. A farkas állkapcsa nagy csattanással tört széjjel. aztán a kezedet kihúzva le tudtad döfni a másik farkast is. Magnus addigra már feltápászkodott, sikerült kirántania a tőrét és elvágta a torkát.
Végtére megérkeztetek Vanishe városába. Átléptetek a cölöpkapuján, és szép faházakkal körbeölelt teret láttatok meg. A tér közepén szép parkra lelt. Tölgyfák gyűrűztek egy nagy bükkfát.
A kapuban álló őr, zöld mellényben, rajta ezüst farkas, szólalt meg.
- Miben segíthetek maguknak, utazók? Fogadót? Jó kovácsot? A legjobb acélt itt Grenko készíti, páncélok tekintetében mégis Feerawa az első. A legjobb mézsert és bort a Kéjsóvár Udvaronc méri. ha erősebbet szereted a Boszorkányúr Laborját ajánlom.
