4
« Utolsó üzenet: írta Dierol Dátum 2021. Január 25. 20:06:19 »
Mesélő: Dierol
Helyszín: San Diego, Emilyéknél
Időpont: 15:13
Esemény: forró nyomon
Van az úgy, hogy nem látod a fától az erdőt. S most pont ilyen érzésed van. A gondolat, hogy meg tudnád oldani, csak valami elkerülte a figyelmedet úgy szaladgál a fejedben, mint fél tucat hangya. Nyugtalanító és zavaró érzés. Ám az már kezd világossá válni, hogy a kórház lesz a közös pont. Talán egy dolgozó lesz a gyilkos? Vagy más magyarázat van? Alvino nem elteszi, hanem beírja a telefonszámodat a telefonjába, és cserébe átnyújt neked két névjegykártyát, melyeken a neve és elérhetőségei közt még a fotója is szerepel.
/Angol/ Tessék, nyomozó! Tegye el őket. Egyet tehet az aktába, egyet meg félrerakhat magának arra az időre, ha egyszer ingatlan eladáson vagy vásárláson töri a fejét! - szól barátságosan. Látod, hogy ahogy távozik, alaposabban körülnéz az utcán - mintha keresne valakit, aztán telefonra kap, és elsétál
/Spanyol/ Helló szépségem! Most találkoztam a nyomozóval, és kiderült, hogy egy elég durva ügyben keresett...
Te is elindulsz a kocsid felé, majd pedig Emilyékhez. Kis szerencsével talán tud valamit, ami korábban nem tűnt fontosnak, de most már a konkrétabb kérdések segítségével rábukkanhatsz. Az órára pillantva látod, hogy van még bő másfél órád, hogy odaérj háromig - és az út csak húsz perc. Azaz van egy órányi szabadidőd, amit vagy a kocsiban, vagy valami vendéglátó helyen vagy máshol tölthetsz el a megszerzett információkat rendszerezve.
Emilyék címéhez érve látod - pontosabban elöször hallod, hogy zajlik az élet.
/Spanyol/ Hogy rohadna le a keze az összes kisköcsögnek! Csak találjam meg, és úgy szétütöm a hülye fejét, hogy az anyja sem fog ráismerni! - hallod már a lépcsőházból Eva közeledő hangját, hogy a lépcsőház aljában találkozzatok. Ő a ház hátsó része felől érkezett, kezében egy kerékkulccsal. Kissé izzadtan, porosan lép be az ajtón. Egy sarun, szűk fehér toppon, és egy némi jóindulattal egy zsebkendőnél valamivel nagyobb anyagból készült fehér miniszoknyán, és az alóla ki-ki villanó vörös alsóneműn kívül mindössze egy strasszos köldökpiercinget visel. Ez, és temperamentumos fellépése, dühtől szikrázó sötét szemei nem kizárt, hogy a te fantáziádat is beindítja. Ahogy meglát téged, a kezében tartott kerékkulccsal int neked, és melléd sétál, hogy megnyomja a lift hívógombját.
/Angol/ Helló, nyomozó! - köszönt közben lehiggadófélben - Szakmai vagy privát látogatásra jöttél? - tudakolja - Csak mert mostanában Emily nagyon a szájára vett téged! - érint meg ujjheggyel öltájon. Aztán megérkezik a lift
/Angol/ Azért az becsülendő, hogy még nem álltál le az üggyel! - jegyzi meg Eva beszállás közben, hiszen ő nem feltétlen tudja, hogy ez nem önálló eset. Felérve az emeletre két suhanc száll be helyettetek a liftbe, és Eva villámló tekintetétől kísérve csak egy bátortalan helló!-ra futja tőlük. Viszont amikor csukódik az ajtó, az egyiknek végül megjön a hangja, és feltehetőleg egy félbeszakadt beszélgetést kezdenek el folytatni
/Angol/ Szóval a tévében láttam, hogy Alulsztráliából, ahol a kloakamackók élnek...
sajnos a többit nem sikerül megtudnod, mert az ajtó becsukódik, és a lift elindul lefelé. Eva picit elhúzza a száját.
/Angol/ Van ám itt színvonal, mi? - kérdezi tőled cinikusan, aztán betessékel a lakásba. Ahol Emily a nappaliban éppen hivatalosnak tűnő iratokat rendezget az asztalon. Emily jelenleg egy frissen vasalt, mély dekoltázsú halványkék blúzt, és egy lazább, de bokánál tenyérnyi szélesen szorosan a lábra tapadó sötét nadrágot visel, szépen kiemelve nőies domborulatait.
/Angol/ Helló Benito! - búgja neked, és Evára pillant, aki ezt kihasználva belekezd
/Angol/ Valami barom kiszúrta a mustang két kerekét! - int a kerékkulccsal az ajtó felé - és nem tudom, hogy a rágós hülyegyerekek, Luigi vagy valami más fasz szórakozik velünk! - Magyarázza, aztán rád néz
/Angol/ Ha most nem kellek, megyek és lezuhanyzok! teszi le a kerékkulcsot az egyik szekrényre, aztán a fürdőszoba felé menet odaszól Emilyhez
/Olasz/ Van negyed órád rosszalkodni! - nevet rá, és eltűnik az ajtó mögött. Úgy tűnik, hogy Eva nem tudja, hogy érted az olaszt is. Emily feléd fordul
/Angol/ Nos, Ben, most hogy így együtt vagyunk, mit is szeretne? - kérdez tőled érdeklődve, és kissé előrébb dől, hogy jobban hallja a válaszodat - vagy hogy egy kissé elvonja a figyelmedet a dekoltázsa.
Emilyt végül kifaggatod, hogy ismeri-e az ügy többi áldozatának nevét - de egyikük sem tűnik neki ismerősnek. Megpróbálkozol még a könyv azonosítóval, de igazából csak azt sejti, hogy valamilyen azonosítószámot lát, de hogy mit, azt nem tudja. Miután elárulod neki, utána sem ugrik be neki semmi a könyvről vagy a címéről. De amikor a kórház kerül szóba, ott a felismerés szikrája csillan a szemében.
/Angol/ Persze, hogy ismerős! Constanzo korábban leukémiás volt, és ott kapott sugárkezelést, majd csontvelő átültetést. Miután felépült, oda járt rehabra is, majd utána kontrollra. Nem rég épült fel. Itt vannak az orvosi papírjai is! - odalép az egyik szekrényhez, és lehajolva kiemel onnan egy igencsak vaskos irattartót.
/Angol/ Tessék! - nyújtja át - De majd kérem vissza, mert mg szükség lehet rájuk! - köti a lelkedre - De ez mégis hogyan illik a képbe? - kérdezi Emily, s közben megcsörren a mobilod. Alvio az. Ahogy felveszed, egyből beleszól - kissé idegesen hadarja
/Angol/ Helló nyomozó, Én vagyok az, Alvino Marlon Limcuando Dimayuga, az ingatlanos. Azt mondta, hogy hívjam, ha valami eszembe jut, vagy furcsa dolgot tapasztalok! Ööö... nem tudom, az mennyire furcsa, hogy betörték a kocsim ablakát, és elvitték a kesztyűtartóból a bankkártyáimat? - kérdezi ideges hangsúllyal.
Legutóbbi hozzászólások
Én olyan 3-4 éve találtam rá amikor megtetszett a 1 Hour Steampunk musicból az egyik száma (Azt hiszem a Mechanical Girl volt) és lecsekkoltam a munkásságát.
, de nekem tetszenek. Igazából az első szám - a When You're Evil dallama valamire bosszantóan emlékeztet, de nem jöttem rá, hogy mire 
Dobás 1d10: ( 10 ): Össz = 