(https://rpgenerations.hu/Zen/albums/Quator-K-pei/loxocemus_by_mateslaurentiu-d5erlsl.jpg)
Karakter név: Loxocemus Pixeton
Kaszt: Bárd
Faj: Könnyűléptű félszerzet
Jellem: Kaotikus Jó
Patrónus Isten: Yondalla
Otthonterület: Völgyvidék (vándorló félszerzet kompánia)
Szint: 7.
TP: 21 000
TP a következő szinthez: 7 000
Magasság: 3’2”
Méret: 36 font
Kor: 28 év
Nem: férfi
Szem: smaragdzöld
Haj: vöröses-barna
ERŐ: 12 +1
ÜGY: 16 +3
ÁLL: 12 +1
INT: 14 +2
BÖL: 10 +0
KAR: 16 +3
Szívósság: 2(alap)+1(tul)+1(faj)+1(erős lélek)= +5
Gyorsaság: 5(alap)+3(tul)+1(faj)= +9
Akaraterő: 5(alap)+0(tul)+1(faj)+1(erős lélek)= +7
(Félelem ellen +2)
(Energiaelszívás és halál ellen +1)
ÉD: 1d6
Tul.mód.: +1 (Áll)
Max.: 31
Akt.: 31
VF: 10+1(faj)+3(ügy)+6(vért)= 20
Kezdemény: 3(ügy)= 3
Sebesség: 20’ (20’ vértben)
Alap támadás: +5
Közelharc: +5(alap)+1(faj)+1(erő)= +7
Távolsági: +5(alap)+1(faj)+3(ügy) /+1(dobás)= +9 / +10
Rövidkard (kecses fegyver, +1-es, pengeéles, mestermunka)
+10
1d6+2
17-20/x2
3 font
Könnyű számszeríj (mestermunka, területből)
+10
1d8
19-20/x2
80 láb
6 font
Ezüstölt tőr
+7 / +10
1d4+2
x2
10 láb
1 font
Mellvért (+1-es, könnyebben megerősített, mithril, könnyű vértnek számít)
+6 védelem
+5 max. ügy.
-0 módosító vértben
15% varázslatrontás
7,5 font
Jellemzők
Faj:
+2 Ügyesség, -2 Erő
Kis méret: +1 Támadó, +1 VF, +4 Rejtőzködés, Megterhelés korlát 3/4
Alapsebesség: 20’
+1 minden mentődobásra
+2 Csendes mozgás, Mászás, Ugrás
+2 mentődobás félelem ellen
+1 támadó hajítófegyverekkel
+2 Hallgatózás
Kaszt:
Egyszerű fegyver jártasság
Rövidkard jártasság
Könnyű és Közepes vért jártasság
Pajzs jártasság
Bárdi zene
Bárdi Tudás: 7(szint)+2(Int)+3(Obscure Lore) = 12
Képességek
Erős lélek
Kecses fegyver (rövid kard)
Obscure Lore – SaS 40.o.
Szakértelmek (60 pont)
Átverés: 7 +3(Kar) +2(tárgy) = +12
Csendes Mozgás: 5 +3(Ügy) +2(faj) = +10
Előadás: 10 +3(Kar) +2(tárgy) +2(tárgy) = +17
Hallgatózás: 10 +0(Böl) +2(faj) = +12
Indíték megérzése: 10 +0(Böl) = +10
Információgyűjtés: 5 +3(Kar) +2(tárgy) = +10
Mászás: 0 +1(Erő) +2(faj) = +3
Rejtőzködés: 3 +3(Ügy) +4(méret) = +10
Ugrás: 0 +1(Erő) +2(faj)= +3
Varázstárgy Használat: 10 +3(Kar) +2(tárgy) = +15
Nyelvek
Félszerzet
Közös
Chondathi
Törpe
Elf
Napi varázslatok
0. szintű: 4 db
1. szintű: 4 db
2. szintű: 3 db -> 2db
Ismert varázslatok
0. szintű
Képzelt hangok
Lidércfények
Mágia észlelése
Mágia olvasása
Szemfényvesztés
Varázslatos kéz
1. szintű
Kence
Személy bűvölése
Riadó
Tollpihe
2. szintű
Csillámpor
Láthatatlanság
Macskaügyesség
Nyelvek ismerője
Varázstárgyak
+1-es, pengeéles rövidkard (8 310 ap) /3 font
+1-es, könnyebben megerősített, mithril mellvért (5 200 ap) /7,5 font
Diplomaták fejpántja (4 500 ap) /- font
Öröklángú fáklya (90 ap) /1 font
2 adag pókmászás itala (2x50 ap) /- font
8 adag könnyebb sebek gyógyítása ital (8x50 ap) /- font
Felszerelés
mestermunka könnyű számszeríj (területből) /6 font
tegez + 20 számszeríj vessző (2 ap) /2 font
ezüstözött tőr (10 ap) /1 font
acél és kova (1 ap) /*
erszény (1 ap) /3 font
fenőkő (2 rp) /1 font
5 gyertya (5 rp) /*
hálózsák (1 ep) /0,5 font
hátizsák (2 ap) /0,2 font
jelzősíp (8 ep) /**
5 kréta (5 rp) /*
kulacs (1 ap) /0,4 font
szappan (5 ep) /1 font
kis acél tükör (10 ap) /0,5 font
zsák (1 ep) /0,5 font
2 váltás utazó ruházat (2 ap) /1 font
varázslat összetevő erszény (5 ap) /0,3 font
mestermunka lant (100 ap) /0,3 font
mestermunka pánsíp (100 ap) /0,3 font
2 mennydörgő kő (2x30 ap) /*
2 ragacszsacskó (2x50 ap) /*
Összes ár: 18 995 ap, 6 ep, 2 rp
Összes súly: 29,5 font
Pénz
Arany: 4
Ezüst: 3
Réz: 8
Teherbírás
Könnyű terhelés: 32,25 font
Közepes terhelés: 32,26-64,5 font
Súlyos teher: 64,6-97,5 font
Személyiség
Jó kedélyű, vidám fickó, aki minden helyzetben megállja a helyét. Könnyed, mozgékony, kötetlen. Mozgalmas életet él, hamar tesz szert barátokra, ismerősökre. Végtelenül kíváncsi és sokszor meggondolatlan: gondol egyet és máris cselekszik. Nincs benne félelemérzet, ami már-már az ostobaságig bátorrá teszi. Általánosan elmondható, hogy számára az Élet egy véget nem érő nagy Kaland.
Előtörténet
A Pixeton család az „északi hin”-ek – avagy a nagyok szerint könnyűléptű félszerzetek – szokásos életvitelét képviselik már nemzedékek óta. Az Ezüstcsillám Klán tagjaiként leginkább Völgyvidék lankáin éldegéltek – és éldegélnek a mai napig is. A félszerzeteknél megszokott félnomád, 2-3 évente arrébb költöző, falusias közösségben nőtt fel Loxocemus is, számtalan testvérével, unokatestvérével és más közelebbi-távolabbi rokonaival együtt. (Persze a helyzettől függően mindig másképp „emlékszik”, hogy melyik völgyben is teltek gyermekévei. Katonák között Csatavölgy-i, földművesek és gazdák körében Tollvölgy-i, sötétebb alakoknak Árnyasvölgy-i, és így tovább…)
Azt már kora gyermekkorában megérezte, hogy valami nagy családi titok lappang a Pixetonok háza táján. Erre utalt Roryn a vén, meglehetősen vaksi és csúzos törpe kovács jelenléte is, akit a klánban mindenki elfogadott mint maguk közül való és kovácsmester, de sose kovácsolt semmit. Sőt úgy általában se csinált mást, csak a Pixeton kifőzdében üldögélt és csodás mesékkel foglalta le a gyerekeket és néhány szájtáti felnőttet is.
Nagyjából tízéves forma lehetett Loxocemus, amikor egy bújócsa hevében, „véletlenül” belenézett a padlásukon rejtőző acélveretes ládába, melytől minden apróbb-nagyobb szerzet el volt tiltva a családban. Számos mesés tárgyat talált ott, egy csillogó kardot, a félhomályban enyhén foszforeszkáló kulcs- és lakatoskészletet, egy lepecsételt csatos könyvet… Nem is telt bele néhány perc és rögtön nyomára akadtak. Bár nem a játszópajtások, hanem a mérges szülők. (Ki tudja honnan tudhatták, hogy épp kinyitotta a titkok ládáját?!?) … Viszont így már nem volt értelme titkolózni tovább. Ezért aznap este - miután a kifőzde bezárt – Roryn és a szülők új, eddig sosem hallott történetet adtak elő. Kalandokról, szerencsésen felfedezett és kimentett kincsekről, orkokról, óráisokról, sárkányról és ki tudja még mikről. Lényeg a lényeg: Nem egy tavaszi mulatságon találkoztak a szülők annak idején, hanem egy kalandozócsapat tagjai voltak Rorynnal együtt. Sok éves kóborlás után tértek vissza az eredeti klánhoz és telepedtek le, nyitottak kifőzdét az összeszedett javakból. … Roryn is ezért maradt velük, mert öreg korára már nem volt se kedve, se lehetősége máshová elvonulni és megszerette a hin népet is.
Ezek az események monhatni eleve elrendelték, hogy Loxocemusban is feltámadjon a kalandozni vágyás. Sokat tekergett mindenfelé és amit csat tudott ellesett a szüleitől, nomeg a nagy mesemondó Roryntól. Végül egy félelf dalnok pihent meg egyszer a kifőzdében, aki meglátta a tehetséget az ifjú hinben és pár nap pihenő után vele együtt indult útnak. Természetesen a szülők féltették csemetéjüket, de saját példájukból tudták, hogy nem érdemes eltiltani a gyereket a kalandozó élettől, mert ígyis-úgyis elmegy. Szó szerint a vérében van a mehetnékre való hajlam.
A félelf társaságában nemcsak Völgyvidéket, hanem a környező birdalmak némeilykét is volt szerencséje meglátogatni Loxocemusnak. Kalandjaik során sok megpróbáltatláson mentek keresztül, de végül egy veszélyesebb hajtóvadászat elültéig visszatért a szülői házban – pontosabban abba a házba, amit ekkor épp használtak a vándorló szülők. Elmesélte eddigi kalandjait és azt is, hogy úgy döntött a maga útját járja a továbbiakban és elmegy Nyugatra és Délre. Megnézi a tengereket és a távoli földeket. Így hosszabb ismét felszedelőzködött, hogy immár önerőből boldoguljon a kalandozók rögös útján. Ekkor kapta a két legnagyobb ajándékát, amit életében kaphatott. Apja nekiadta a gyerekként a titkos ládában látott rövidkardot, melynek pengéje a megpróbáltatások dacára sem csorbult vagy tompult soha. Roryn pedig az egyik „műremekét” hozta elő, melyet még fiatalabb korában készített és barátjának, Loxocemus apjának szánt: Egy tiszta mithril mellvértet, melyet félszerzetekre szabtak.
Így esett, hogy Loxocemus először átvágott Észak hegyein, majd Nyugat-Köépföld síkságain át elért Amn birodalmába. Itt nemrégiben egy sikeres mentőakcióban vett részt többedmagával. Éppen innen visszatérve és a fizetséget bezsebelve, ismét azon jár az esze, hogy mi legyen a következő érdekes és új dolog, amit mindenképp ki kell próbálnia...