RPGenerations

Maelstrom, a Világok Kapuja [18+] => Star Wars => Egységben az erő => A témát indította: Thyriel - 2016. November 03. 11:26:51

Cím: Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2016. November 03. 11:26:51
Corvus Latsonn

Színek.
Igen érdekes szó és még izgalmasabb az, hogy mit is jelent. Esetedben alapvetően élénk narancssárgát és itt-ott némi csíkra feketét. Dús sörényként lebbenő vöröset és zölden vagy talán kékesen ragyogót. Fehéret, fel-felvillanóan életveszélyeset.

Öltözet.
Különféle anyagok, szintetikus vagy természetes, mely a természetes takaróval nem védett fajok sajátja. Úgy tűnik, hogy a Lady-t egyáltalán nem zavarja, hogy nincs rajta semmi vagy épp a tudat, hogy azt a keveset is elvesztette. Nem úgy te, akit meglehetősen zavar, esetleg egészen addig, amíg rá nem jön, hogy itt valamiért már nem is fázik annyira.

Környezet.
Egyre inkább él benned a gyanú, hogy ez nem igazán barlang, hogy ez valami más, sokkal több, mint egy természetes képződmény. Ugyanakkor el is bizonytalaníthat az, hogy ennyire visszahódította a természet. Elég lett volna egyetlen repedés, hogy évekkel vagy még több idővel ez az egész így ragyogjon? Vagy tényleg barlang, aminek a padlóját megmunkálták?

Kíváncsiság.
A négy henger, amely szinte bizonyosan bakta-tartályok kellett volna legyenek, közelebbről megvizsgálva, már nem annyira biztatóak. Tény, hogy a kialakítás hasonló, hogy könnyedén lehet valami korábbi típus, amennyire ezt te meg tudod ítélni, de az sem kizárt, hogy nem egészen úgy használták, ahogy azt te szeretnéd.

Zaj.
Kettőtők légzésén túl csak a beszélgetések hangja rezonál a hatalmas térben. Semmi és senki más nem kelti fel az érdeklődésedet egészen ama bizonyos kellemetlenségig, amely elzárt téged a felszerelésedtől és persze minden mástól, amit odalent hagytál. Tehát körülbelül mindent.

Energia.
Mozgási, súrlódási és még egy-két fajta jelen van ami kettőtöket illet, de a berendezéseket működtetőeket nem találod. Keresel, talán az egész helyet átkutatod, mire rálelsz a konzolokra, amik irányítják. Ezek sajnos teljesen és minden kétséget kizáróan halottak. Élettelenek, ahogyan a kijelzők is feketék.

/Basic/ Központi energiaellátás lehetett – vetik fel közvetlenül melletted, kissé mögötted (talán meg is ijesztve) – vagy lehet egy titkos-vészkapcsoló valahol, amit nem találtunk meg – ő nem zárná ki

Kutatás.
Ráleltél tehát mindenre, ami vezérelhetné és szabályozhatná e helyet, de egy alapvető elem hiányzik ahhoz, hogy valamit, úgy egyáltalán bármit megtudhass. Ez nem lenne elég olyan feliratokat találsz, amiket nem értesz, nem tudsz elolvasni. Számodra akár a Lady is odakaparhatta volna a karmával csak úgy találomra.

/Basic/ Ilyet sem látni mindennap – nézi a feliratot, majd pillanatra visszakanyarodik – ha ennyire rejtett, akkor valószínűleg nincs kibocsátás, talán gyűjtik a hulladékot vagy azonnal megsemmisítik valahogy-hol.

Tartályok.
Hatalmasak és… üresek. Eltávolítva a fényfűzért – ami szinte azonnal veszít fényerejéből – nem találsz semmit, de még annyit sem. Nem kevés munka volt, de a négy tartályból egyet teljesen megtisztítottál. Sötét folt lett a ragyogásban, mint egy fekete fényű világítótorony, esetleg egy aláírás: itt jártam.

/Basic/ A Kínzókamra biztonságosnak tűnik – szólnak az egyik, a távolabbi esetleges átjáró felől vidáman, majd: Itt egy ajtó, de csak résnyire van nyitva – tehát igazad volt, tényleg az(ok) – Kétlem ezt szét tudjuk feszegetni, de ha meg akarod próbálni… – ő nem sok esélyt lát rá, de nem is zárkózik el a próbálkozás elől – A másikkal talán több szerencsénk lesz – azt még nem nézte meg.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2016. November 06. 17:38:45
Corvus Latsonn

A tartályok némán őrzik titkukat, hogy mi célt szolgálhattak. Bármi is volt rendeltetésük, mára már nincs senki, aki elmondhatná. Legalábbis a teremben... A nyílás bezáródása pont azzal járt, amit szerettem volna még egy ideig elkerülni - nagy zajjal. Noha szemmel láthatólag elhagyatott a hely, de ha a látszat csal, akkor lehetnek még ennek következményei.
A keresést ennek ellenére folytatom, mert úgy érzem, egy ilyen helyen lennie kell egy vezérlőegységnek. A kutatást végül siker koronázza, igaz az ismeretlen rajzolatok hümmögésre késztetnek.
A Lady hangjára megrezzenek. Kissé elmerültem a panel tanulmányozásában, s a Lady léptei felettébb puhák - észre sem vettem, hogy a közelembe került. Hálásan rámosolygok, hogy itt van velem, és hogy számíthatok rá.

/Basic/ Lehet, de inkább csak nincs rákapcsolva az energia -Találgatok - Logikus lenne a folyó sodrását kihasználni energiatermelésre - azaz mivel a folyó még megvan, jó eséllyel vissza lehet kapcsolni - válaszolom neki, s a konzolra mutatok
/Basic/ Nekem nem ismerősek a jelek. Mondjuk ez nem jelent semmit, mert csak pár hónapig tanultam a galaxist benépesítő fajokról, és a hatmillió közlési forma közül eddig csak a Zabrak és Ryl nyelvet sikerült elsajátítanom. De ez nem az... - ennek folyamán újabb kérdés, majd ötlet körvonalazódik bennem
/Basic/ Még nem is kérdeztem, hogy a néped hogy nevezi magát - pillantok a Ladyre, majd kis szünetet hagyva a válasz lehetőségére, megkérdezem tőle
/Basic/ A nyelvedből meg tudnál tanítani pár szóra? Vagy esetleg gondjaim lennének a hangképzéssel? Mondjuk már az is jó lenne, ha legalább érteném - vetem fel ötlet szintjén. Közben a konzol magasságát próbálgatom - hogy mennyire kényelmes számomra az elhelyezkedése. Nincs-e  túl magasan vagy alacsonyan? Hiszen ez utalhat hozzám képest a készítőik testméretére.
/Basic/ Most nem az aggaszt, hogy milyen volt a hulladékkezelési protokolljuk, hanem az, hogy miért volt rá szükség. S ami fontosabb, hogy ami az álcázás ellenére mégiscsak rábukkant, és bejutott ide, azt milyen módon ártalmatlanították - osztom meg vele a gondolataimat
A konzollal történt ismerkedés után inkább a tartályok egyikével kezdek el foglalkozni, de csalódást okoz - üres. Így nem lettem okosabb. Rövid töprengés után a tartály és a bezáródott ajtó közti padlót vizsgálom át. A tartály talán az ajtó fölé mozgatható, vagy a tartalma egy csatornán át az ajtóhoz folyhatna? A nézelődést a Lady vidám hangja szakítja félbe. Az elhangzottak alapján az ajtó igencsak masszív darab lehet.
/Basic/ Az ajtó milyen vastag? Miből lehet? - teszem fel a két kérdést ami eszembe jut, miközben a terem közepén bezáródott csapóajtót, vagy mit veszem tüzetesen szemügyre. Mielőtt tovább indulunk, jó lenne, ha sikerülne a hátizsákomat visszaszerezni. Az ajtó szélén keresem a hézagot, zsanért, zárszerkezetet, vagy bármit, ami utalhat arra - milyen módszerrel is nyílt fénykorában, és hogy most mivel tudnám kinyitni, ráerőszakolni az akaratomat - mint például feszítővassal... A termet ennek fényében kutatom át újra - hiszen jó lenne élelemmel felszerelkezve, fegyverrel a kézben, felöltözve folytatni a következő helyiség felfedezését. Talán a Ladyt nem zavarja ezek hiánya. Ugyan szívesen rajta felejtem a szemem nem túl szégyenlős társamon, de én bizony például a ruhákhoz annyira hozzászoktam, hogy a rajtam lévő egy pár cipőt, zoknit és alsót már kevésnek érzem.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2016. November 12. 11:19:14
Corvus Latsonn

A zaj valóban aggodalomra adhatott okot, de amilyen kihalt az egész helyiség, nehéz elképzelni, hogy bármi igazán veszélyes akarjon becserkészni titeket. Azonban nem lehetetlen, így az Univerzum végtelenségében ki tudja itt és most éppen milyen formában jelenhet meg egy olyan veszély, aminek esetleg pikkelye, bundája vagy valami más rejti el, hogy fogak, csápok vagy rágók akarjanak belétek marni legalább egy kóstoló erejéig. Nem lehetetlen, hogy lúdbőrözöl vagy hideg szalad végig a hátadon e gondolatokra.

Nem történik semmi.

Tovább kutakodva a lumineszcens ragyogásban idővel szinte majd mindenre fény derül. Előrébb ugyan nem nagyon jutsz a probléma megoldásával, de legalább néhány eszközre ráleltél, ami segíthet e különös és furcsa helyen szorult helyzetben. A hosszas kutatás annyira elvonta a figyelmedet, a fura jelek, szimbólumok vagy mifenék tanulmányozás annyira lekötött, hogy a társad szinte melletted elhangzó szavaira összerezzenve reagálsz. Ez némi kuncogást csal ki a másikból, belőled pedig lehet kellemes borzongást

Amikor végigsimítanak a gerinceden…

/Basic/ Igen, ez is lehetséges – ért veled egyet – de ha ez a hely tényleg annyira rejtélyes, akkor kétlem úgy tettek volna, ahogyan te gondolod – majd tűnődő pillantása után, pici vállvonás – biztos, hogy vissza lehet kapcsolni, de nem innen vagy nem úgy, ahogy gondoljuk.

A Ladysége megérinti a jeleket, de oly lágyan, hogy már vallási áhítatként hathat vagy épp olyan emlékeket idéz fel benned amitől akár még az is látszódhat rajtad mi is történt. Az élénk képzelőerő hátránya lehet, főleg bizonyos fajok hímjeinél, hogy adott esetben nem nehéz kitalálni mi is jár a fejükben. Ugyanakkor amit a Őkarmossága válaszol biztos, hogy benned is valamilyen érzelmet fog kelteni ami akár kedved is szegheti, ha…

/Basic/ Ezek legalább… - mintha fejszámolna – háromezer hatszáz évesek. Plusz pár vagy pár ezer év, attól függően mikor épült, de azt a jelek nem árulják el – nézi különösen csillogó tekintettel a konzolt, majd lerázza a hangulatot a kérdésedre válaszol vidáman – Félvér vagyok – tehát két faj genetikai anyaga keveredik benne – Togoriai anyám és Farghul apám harcos nászából.

Kuncog, mert látja rajtad, hogy sejted milyen lehetett az az aktus amiből egy ilyen nő(stény) született

/Basic/ Megpróbálhatjuk, de lehet berekedsz vagy elmegy a hangod – közli veled vidáman – de a megértés egy könnyebb módja a tanulásnak. Olyasmi, mint a Wookie. Kedvelem a Wookie-kat.

A konzol elárulja, hogy számodra minden aránylag kényelmesen elérhető, tehát hozzád hasonló humanoidok számára készült, az sem lehetetlen, hogy pont embereknek. Akárkik is készítették, minden olyan rendezetten kaotikusnak tűnik, hogy idő amíg rájössz az utóbbi érzéssel a jelek ajándékoztak meg, az előbbit pedig műszaki ismereteid halovány alapjai sugallják.

/Basic/ Találgathatunk itt egész nap, nem fogunk többet megtudni belőle csak elveszünk a kérdések szőrtengerében – kuncog, majd azon veszed észre magad, hogy még mindig cirógatnak – a kérdés inkább az amúgy, hogy élve vagy kevésbé élettelin akarták azokat, akiket beengedtek.

Tartályok vizsgálatát követően – amit már egyedül tettél – a padlót bambulod. A padlón az egyetlen hely ahol nincsenek ezek a növények (?), a bezáródott ajtó és nagyon szűk környezete. Alaposan le kell hajolnod vagy térdre ereszkednek esetleg négykézlábalnod mire megtalálod azt, amit kerestél. Mind a négy tartálytól sínek vezetnek – köztük folyadékelvezető „csatorna” – a padlón található ajtó felé, melynek pont akkora mérete van, hogy a tartály tartalma kényelmesen aláhulljon…

/Basic/ Dúracél? Hasonló? Elég vastag, hogy egy átlagos sugárfegyver ne tudja átégetni, de cserében eléggé, hogy vörös alapú falfestményt csináljon belőled, ha köztük ragadnál záródásuk alkalmával – érkezik a válasz

Akárhogyan is nézegeted az ajtót, nem tudod kitalálni hogyan nyithatnád ki vagy mi más mód szerezhetnéd vissza elzárt felszerelésedet és fegyvereidet. Ez az zsilipszerűség bizony hermetikusan zár és nincs semmi amivel csak úgy feszegetni vagy babrálni lehetne, de még csak egy konzolt sem találtál – persze lehet, hogy igen – amivel irányíthatnád. Mindazonáltal energia nélkül még akkor sem lehetne működésre bírni, ha egy nagy piros gomb „Nyomj meg!” lenne közvetlen mellette.

A további kutatás alatt semmi olyat nem lelsz, amit eddig ne fedeztél volna fel…
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2016. November 23. 17:20:07
Corvus Latsonn

Nem történik semmi.
Jelentősen megkönnyebbülten folytatom a kutakodást, mivel a dörrenésre nem szólaltak meg riasztók, nem hallani közeledő lábak dobogását, vagy szervók nyiszogását. De az élményt nem felejtem el olyan könnyedén - a puha léptű Lady szavai teljesen váratlanul értek, és pillanatnyi riadalmat okoztak. Amin jól szórakozik, de hogy tompítsa a gesztust, puhán megcirógat. Rámosolygok, tudatva vele, hogy nem neheztelek, és az észrevételére  ugyan volna mit hozzá fűznöm de a mozdulatai és mindent elnyelő tekintete láttán nem oly régi emlékek bukkannak fel szemeim előtt. Ha nem holmi konzolról lenne szó, a végén még féltény is lennék. Így viszont csak amúgy is parázsló szenvedélyemet szítja fel újra. A kormeghatározása ennek következtében nem is igazán érdekel

/Basic/ Sith Háborúk - lövöm be az érát, de ennél pontosabban nem tudnám meghatározni. Pedig a Lady felismeri a jeleket, és mivel már ilyen régóta nem használják őket, akkor feltehetőleg ő szűkebb népcsoporthoz is tudná kötni. Ahogy a sajátját is
/Basic/ Vess meg, de a Togoriánokról nem sokat hallottam. A Farghulokról egy picit többet, de az is csak birodalmi közhelyek gyűjteménye. Az meg elég egysíkú vélemény - válaszolom,  közben finoman beletúrok a bundájába, és elkezdem simogatni, mert az elképzelt jelenetek egy részét szívesen reprodukálnám a segítségével.
/Basic/ Talán könnyebben menne a tanulás, ha előbb adnál pár nyelvleckét - húzom magamhoz az érintése nyomán fellobbanó vágytól vezérelve. Egy pillantással felmérem, hogy a konzol magassága pont megfelelő, bár erősen kétlem, hogy a tervezése közben az én szándékaimat vették volna figyelembe. Így a Lady kijelentésével, hogy kár is az időt tölteni  találgatással teljességgel egyet értek, amikor vele sokkal élvezetesebb módon is tölthetem.

A későbbi padlón kúszás meghozza a várt eredményt - úgy tűnik,  hogy a tartályok kiürítésére szolgál(t) a csapóajtó. Az eddig látottak alapján nem hiszem, hogy mechanikusan nyílna a ledobó, ha a tartály megfelelő pozícióba kerül. A Lady válaszának az ajtóval kapcsolatban ugyan örülök, de azért van bennem némi félsz is tőle. Hiszen az jó hír, hogy erős és masszív az ajtó, de ha ez akadályként tornyosul előttünk, igencsak nehéz lesz leküzdeni. A padlóba süllyesztett vészkijáratot ugyan megpróbálom előbb kézzel felnyitni, majd valami vezérlőkonzolt keresni, ami kinyitja, de nem sok sikerrel. Ahogy céltalan kódorgásom sem segített a teremben, mert semmiféle rúdra, vagy hasonlóra nem leltem, amivel nagyobb erőt tudnék kifejteni.
/Basic/ Úgy tűnik, hogy csak egy út maradt - mondom a Ladynek, miközben megindulok a még meg nem vizsgált ajtó fele.
/Basic/ De még vissza kell jönnünk, mert az ételen kívül lent maradt minden más is. A fegyverek és a kártyapaklim - hívom fel rá a figyelmét a legfájóbb tételekre. Az ajtót óvatosan közelítem meg - mivel elég rosszul látok ebben a félhomályban, nem szeretnék belegyalogolni valamibe. Nem titkolt célom az, hogy ételt, italt, fegyvert (akár egy csövet), ruhát  szerezzünk miközben felderítjük a hely többi részét. S ha már biztonságosnak ítéljük, visszakapcsoljuk az energia-ellátást.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2016. December 14. 14:27:13
Corvus Latsonn

Ahogy a Lady-t elnézed, illetve leginkább azt amit és ahogyan tesz azzal a konzollal… pedig a tűnődő arckifejezése – annak kell lennie – nem árulkodik olyasmiről ami ama bizonyos zöld szörnyet életre kelthetné. Nem is ébred hát fel, annál inkább a zsarátnok, a vágy tüze amit lássuk be a Lady oly módon képes feléleszteni, mint ha birtokában lenne az élet lángjának szikrája. Úgy tűnik, hogy annyira egzotikus és forróvérű, hogy a puszta hormonok képesek kiváltani belőled a párzás után olthatatlan ösztönöket. Nem könnyű ám így gondolkodni…

/Farghul/ „Érhetetlen rövid és határozott morgás, talán egy igen” – majd kereskedők nyelvén folytatja – Esetleg a Mandalore-okhoz fűződő kapcsolatuk miatt hallhattál volna róluk. Tagjai voltak a Régi Köztársaságnak, de most a Birodalom uralkodik felettük – ebben mintha némi keserűség csendült volna – különös becsületkódexük van, ami azért tréfás, mert a Farghul-ok nem ilyesmiről híresek – kuncog vidáman – gondolom ez az ellentétek vonzzák egymást dolog lehetett… vagy hormonok – nevet, aztán megkocogtatja a panelt – Nincs energia…

Anélkül pedig teljesen mindegy mit tudna esetleg kihámozni kaparásokból, mert hasznavehetetlen minden, ami érdemben eredményre, de legalábbis részleteiben elárulna valamit erről a rejtett-titkos létesítményről… akár csak a helyiségről. Ellenben ösztönösen hessenti el a cirógató-simogató kezet, úgy tűnik nem szereti, ha aközben zavarják, amikor épp próbál megfejteni valami (számára) fontosat. Akármi is történt odalent, úgy tűnik egy ideig ott is marad, mert ide bizony nem követte Őkarmosságát.

/Basic/ Tanítani foglak… megígérem – mondja titokzatosan, majd

Ráébredve, hogy most nem lesz rosszalkodás, nincs jelen a megismert rossz-rossz cicalány, felméred, hogy a konzol magassága olyan humanoid teremtményekre lett tervezve, mint a Lady vagy akár te magad által képviselt fajok egyedei. Sőt, lehet, hogy annyira elcsitítja a fellobbant vágyat, hogy részben emiatt fordítod teljes figyelmedet a környezetednek, többek között a padlónak. Megtaláltad amit és most már elméletben okosabb lettél, de gyakorlatilag nem sokkal.

Nekifeszültél hát az ajtónak, de mivel megfogni sehol nem tudod, eszközöd pedig nincs, hogy kinyisd, úgy tűnik az egész inkább egy szép elképzelés volt, mint valódi választás. Ha lenne valahol egy vésznyitó vagy manuális módja, hogy kinyisd, akkor talán megérné a küzdelmet, de úgy tűnik itt nincs, vagy nem ide tették közvetlenül mellé. Szóval eszközök és választás híján egyetlen cél a még meg nem vizsgált ajtó marad, ami makacsul be van záródva… igaz, nem teljesen.

/Basic/ A kártyapakli fontos dolog! – úgy tűnik megérti a problémádat

Odaérve hát látod, hogy ez bizony nem egy-emberes meló lesz, de talán van esély, hogy izommunka segítségével is sikerüljön kinyitni az ajtót. Egyelőre nem sok látszik odaátról, szinte semmi a feketeségen túl, de hangok sem szűrődnek át, csak talán némi légmozgást érzel az arcodon, amikor elég közel hajolsz egy alaposabb vizsgálat során. Szerencsére egyetlen egyszer sem estél el az ajtó felé menet, de érezted azt is, hogy nem ez életed legkecsesebb testmozgása volt.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2016. December 22. 16:01:01
Corvus Latsonn

A Lady morranására felfigyelek. Nem volt túl informatív, de nem is volt túl hosszú ahhoz, hogy ne tudnám megjegyezni. Legalább pár másodpercig... A rövid tájékoztatóra, hogy még mit tudhatnék a Farghul-okról, csak bólintok. Elvégre sok nép van, akik a Birodalom területén élnek - ezek szerint ők is közéjük tartoznak. Ahogy most az sem érdekel igazán, hogy halott a panel.  Van, ami sokkal fontosabb - de bánatomra a Lady ezt másképp gondolja. Nem mintha bánnám, de lehet, hogy szembe kéne néznem a tényekkel, hogy annyira a bűvkörébe vont, mint protokoll droidot egy új nyelvjárás program.
Elutasítás ide vagy oda, azért figyel rám - legalábbis ezt mutatja, hogy megígéri - próbál majd tanítani.

/Basic/ Nagyszerű - válaszolom fellelkesülve. Hiszen a tanulással is jobban telik az idő, mint ha csak egy helyben toporognék. Végül mivel a Lady közelsége továbbra sem hagy nyugodni, inkább erőt véve magamon kissé odébb sétálva szemügyre veszem a padlót. Ez a tevékenység eléggé eltereli ahhoz a gondolataimat, hogy végül sikerül elszakadnom az engem foglalkoztató Lady domborulataitól.

A Lady kártyapaklis megjegyzésére csak megrázom a fejem
/Basic/ Az lehet, de veled legfeljebb csak öltözős pókert lehetne játszani  ;) - válaszolom, hogy miért is nem bánt annyira most a pakli hiánya.
Óvatosan odabotorkálva az utolsó ajtóhoz, az is csalódást okoz kissé. Kicsit nyitva van, de ezen megint nem férünk át csak úgy. Mintha minden ajtó záródás közben állt volna le az utolsó pillanatban. Most jól jönne valami hosszabb, masszív tárgy, amivel a két ajtófelet szét lehetne feszíteni - de a korábbi keresgélésem alapján tudom, hogy itt nincs ilyen. Úgyhogy marad a puszta kéz. Viszont az ajtóban ásító  sötét feketeség egyértelmű jelzés, hogy a túloldalt nincs még ennyi fény sem. Mivel a hátizsák - a lámpáról nem is beszélve - igencsak elérhetetlen számunkra, kénytelenek leszünk valami mással fényt vinni a sötétbe.
/Basic/ Ha ez az ajtó is úgy viselkedik, mint az előző - akkor nem sok ideig marad nyitva. Talán, ha némi törmeléket teszünk a nyílásba, nem csukódik vissza teljesen... - javaslom a Ladynek, miután szemre vételeztem a problémát. Ezzel ismét körbearaszolok, és mindenféle nagyobbnak-masszívabbnak tűnő hulladékkal próbálom meg legalább bokáig feltölteni az ajtó rést.  Miután ezzel végeztem, a figyelmemet ismét a derengő flóra? fele fordítom. Közben a nemrég hallott mordulást próbálom felidézni. Így külső hallgatóság számára valahol a morgás, torokköszörülés és harákolás különféle változataival töröm meg a csendet keresgélés közben. Valami nagyobb, de az ajtó résén átférő tárgyat keresek, amire ránőtt már ez a derengő fényforrás. Azt remélem, hogy a tárggyal együtt át tudom költöztetni a túloldalra anélkül, hogy megsérülne a ránőtt derengő réteg és sértődötten kialudna. Ha ez sikerült, csak ez után javaslom a Ladynek, hogy próbáljuk meg jobban kinyitni az ajtót, és átmenni rajta...
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2016. December 27. 17:59:24
Corvus Latsonn

/Basic/ Szegényes a fantáziád… - jegyzik meg a kártyajátékra tett megjegyzésedre – Nem beszélve, hogy a Pazaak vagy még inkább Sabacc biz' sokkal izgalmasabb!

Eme válasszal beérve indulhatsz neki az az egyetlen valószínűsíthetően a továbbjutással kecsegtető irány felé, melynek végén (újabb) csalódással kell szembenézned. Felrémlik benned egy-két nem szép gondolat, de végül az is, hogy talán tényleg záródás közben szűnt meg minden energia és az ajtók egyszerűen megálltak ott és akkor. Vagy valami efféle… a lényeg, hogy nem zárultak be rendesen, de cserébe épp elég idegesítően szerény rést kínálnak fel a továbbjutásra.

Végigbotorkálásod alatt, mely leginkább a padlót is meghódító növényzet miatt oly nehézkes, azért sikerül talpon maradni, mert ez az életforma kellően derengő fényt bocsát ki magából ahhoz, hogy a nagyobb eséseket elkerüld. Ami azt illeti azért a Lady kuncogását olykor hallani véled, de mit lehetne tenni, ő már csak ennyire jó humorérzékkel van megállva… vagy mi. A lényeg, hogy odaát sötét van. Olyannyira, hogy kénytelen vagy alternatívát keresni, ha nem vakon ugranál bele az ismeretlenbe.

Itt egy kelletlen emlék a hátizsákról – meg talán a kölyökről, aki lehetséges, hogy magához vette az ott hagyott fényrudat. Ugyanilyen gondolat támad az ajtó kapcsán, hogy nem lehetetlen az, hogy ez is hasonlóan viselkedjen mint az, amin át ebbe a különös helyiségbe érkeztetek. Az elkövetkezendő percekben rá kell döbbenj, hogy nem nagyon van törmelék. Akad néhány, ahol ez a növényszerűség agresszívan tört be, de nem sok. Kevésnek tűnik egy ilyen ajtó nyitva tartásához. Elenyészően kevésnek…

/Basic/ Te most szidtad a mamámat? – kérdezik halkan mikor épp az egyik eredménytelen keresésből nézel fel

Tetszhet amit látsz, amire a pillantásod esik, de aztán érkezhet az elbizonytalanodás, amikor a komor tekintetig érsz. A kivillanó szemfog és a ragyogó ragadozótekintet éppolyan ösztönöket ébreszthet, amit a buckapatkány amikor roppan a gerince. No, talán nem ennyire komor a helyzet, mert mielőtt teljesen a rémület vagy más lenne úrrá rajtad ellépnek előled és egy halk, majd hangosabb kuncogás-nevetés kíséretében magadra hagynak.

Idővel összeszed(het)ed magad vagy eleve jobban kezeled, mint először tetted, ami biztos, hogy egy-két törmeléket találtál korábban amin rajta volt ez a növényke-féleség és úgy tűnik átfér a résen is, szóval már csak át kell költöztetni. Ez egy igen érdekes művelet, mert amin átér, úgy el is tűnik a derengés. A fény, mintha sosem lett volna kialszik… és megindul a növény ami eddig alattad-mögötted-akárhonnan még ragaszkodott a törmelékre tekert testvéréhez.

Előbb élesen lábon vág – ami a fájós bokádnak amúgy is gyengéd szeretet – majd elgáncsol és aztán nekicsapna a falnak is, ha nem szakadna el. Elszakadt? Vagy az is lehet, hogy a Lady karmának köze van a dologhoz, mindenesetre most, hogy közel vagy a réshez, már a légmozgást is jobban érzed – igaz még mindig gyenge – és látod mélybe zuhanni a törmeléket és a vele rántott életformát. Azonban mielőtt teljesen kihunyna a fény, még felfedezel egy falon-létrát… meg azt, hogy ez leginkább egy mély kürtőre hasonlít

Rögtön fel- és lefelé is lehet menni ezen fokos dolgon
Amint úgy döntesz, hogy nekifeszültök az ajtónak
Ha… elég bátor vagy.
Botor?
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. Január 07. 21:44:59
Corvus Latsonn

A Sabacc említésére felsóhajtok. De rég is volt, amikor utoljára játszottam! Már több napja. Tapasztalataim szerint azonban a Sabaccnál van még valami ami sokkal izgalmasabb - a következményei. Például legutóbb nyertem egy hosszú túrát, és valójában annak a leosztásnak köszönhetem, hogy találkoztam a Ladyvel és a kölykével.
/Basic/ Szerencsés vagyok - válaszolom vidáman, majd pici tűnődés után hozzáteszem - A legutóbb fantasztikus dolgokat nyertem Sabaccon - a hangomból kiérződhet, hogy valóban így is gondolom.
A Lady kuncogását hallva nyugodtan folytatom a tevékenységemet - elvégre ez annak a jele - pontosabban hangja, hogy minden rendben van.Az okát viszont nem próbálom megfejteni - sokkal jobban foglalkoztat az, hogy ne hasaljak el a derengő izének hála. Hiába, lámpafénynél talán könnyebben menne ez a különös sport. Azért bár nem sokszor került szóba a kölyök, remélem tényleg jól van - ha tippelnem kell, talán fél nap múlva már ismét a szabadban leszünk, és megpróbálhatjuk megkeresni. Ami remélem eredményesebb lesz, mint a mostani törmelékek utáni kutatásom.
<Hát, ez nem sok> állapítom meg - de talán arra elég ,hogy az ujjainkat megmentse, ha jobban be akarna záródni az ajtó.

A Lady kérdése váratlanul ér, és kissé értetlenül nézek rá. Elvégre semmi ilyen jellegű szándékom nem volt, mindössze próbálgattam - volna - valamennyire leutánozni a hallott hangot.
/Basic/ Hogy? - kérdezek vissza, és kíváncsian nézek a szemeibe, de ott most nem sok kedvességet találok. A kivillanó szemfog tovább árnyalja a helyzetet - a növények miatt csak egy óvatos araszolásra telik hátra, és kissé ijedt mentegetőzésbe kezdek
/Basic/ Jaj, én nem, dehogy, csak...- zavarodok bele, hogy aztán tovalépve jól kinevessen. Sértődötten hallgatok el, amint rájövök, hogy át lettem ejtve - úgy érzem, hogy ezt nem érdemeltem meg. Az eddigi vidám hangulatomat egy szempillantás alatt sikerült elrontania. A továbbiakban felhagyok a nyelvgyakorlással és egyéb társalgással és inkább a törmelék keresésre koncentrálok.
A  kis darabka derengő növényt átügyeskedve az ajtó szárnyai  közt új felfedezést teszek - a növénynek gyors és agresszív védekező mechanizmusa van. Ugyanis amiben eddig bukdácsoltam az igencsak váratlanul megmozdul, és bokán vágva le is ver a lábamról. Az inzultusra egy ijedt fájdalomkiáltással válaszolok, majd nem túl kecsesen elterülök a földön. Végül a minta a Ladynek hála megszakadt volna a lefele zuhanó növénnyel az összeköttetésem - de ezzel még nem békített meg.
/Basic/ Köszönöm - értékelem azért a segítőkészségét.
A földön ülve, a bokámat tapogatva felülvizsgálom az iménti álláspontomat, és már nem érzem magam olyan szerencsésnek.

/Basic/ Ez egy liftakna - közlöm tömören a látottakat, és újra elhallgatok, hogy átgondoljam, hogy ezzel mennyivel vagyunk beljebb. Mivel lefele is van még szint, ott lehet a gépészeti rész - s jó eséllyel az energiaforrás is. Azaz lefele érdemes először körülnézni - döntöm el, miközben a bokámra szorult-gabalyodott növények maradékát tekergetem le. Talán kötelet lehetne belőle készíteni - de most nincs rá szükségem.
<Aztán ha  áramszünet vagy más okból ha elakad a lift, akkor hogy szedik ki a bent ragadtakat? Biztos van valami nyitó berendezése az ajtónak!> - vélem meglelni a megoldást.
/Basic/ Az ajtó felett nincs valami nyitható panel? - állok fel sziszegve, és próbálom nem terhelni a fájós bokámat. Az ajtó szélén körbe tapogatom a falat, hátha rábukkanok valamire, ami mögött ott lehet a liftajtót nyitó mechanika. Ha nem járok sikerrel, átsántikálok a másik ajtóhoz, és azt is megnézem - hátha ez könnyebb falatnak tűnik. Végül vagy találok valamit, vagy pedig a gyengébbnek tűnő ajtónál teszek javaslatot
/Basic/ Próbáljuk meg ketten széthúzni az ajtószárnyakat!

Ha sikerült kinyitni, akkor az aknába nézve hümmentek
/Basic/ Hát, létrán mászni még talán tudok - vélem, és amennyiben gond nélkül elérem a létrát, elindulok rajta lefele. Amennyiben messze van, vagy valami keskeny peremen kellene végig egyensúlyozni, abban az esetben meg a teremben található növényből "készítek" biztonsági kötelet, hogy komplikációk esetén ne azonnal hulljak alá.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. Január 17. 19:29:28
Corvus Latsonn

A szerencsejáték határozta meg az életed minden percét amióta… régóta. Számtalan kaland kezdete vagy állomása volt és ez most sincs másképp. A leosztás mindig változó volt és nem volt ritka az sem, hogy mikor már elkönyvelted, hogy pocsék vagy épp tuti-biztos, pontosan akkor változzon meg és vegyen (teljesen) más irányt az egész… mint az élet(ed). Az itt és most is egy ilyen változó okán alakult, sokan nevezik egy vallás istennőjének – legyen az a szerencse úrnője, tulajdonítják a misztikus Erőnek vagy épp ki tudja még mi mindennek szerte a galaxisban.

/Basic/ Igen? Csak nem egy utat egy ismeretlen paradicsomba?

Érdeklődik, hangjából úgy véled incselkedő vagy talán picit cinikus, de mindenképp vidámabb hangszínű. A vidám hangulat sokat javít a nem túl fényes helyzeteteken. Igaz, hogy a kölyök hiánya némi aggodalomra adhat okot, valójában az anyja úgy tűnik nem érez effélét, sőt, mivel elég talpraesettnek tartja a kis szőrgolyót, szóba sem hozta esetleges félelmét utódjával kapcsolatban. Talán nem is annyira vészes a helyzet és ahogy tippeled, fél nap múlva már ez az egész a múlté lesz és újra a napsugarak táncoló fényében állva új reménnyel vághatsz neki eme világ felfedezésének.

Végeztél a minimális törmelék összehordásával és kupacba pakolásával, ami igen soká tarthatott, mert több ösztönös dolog is megzavar, melyek közül a legkiemelkedőbb a kezdődő éhség gondolata lehet. Esetleg még nem érzed, de nem sokára felütheti a fejét úgy, mint a szomjúság és esetleg más, folyó – egyéb – ügyek, melyek egyre nagyobb figyelmet és azonnali megoldást követelhetnek. Könnyen kezelhető minden apróság, egyelőre még nincs vészhelyzet…

Úgy tűnik mégis!

Aztán bosszankodva nyugodhatsz meg, hogy olyan tréfa áldozata lettél, amit valószínűleg kettőtök közül csak a Lady talált humorosnak, igaz ő annyira, hogy még perccel később is fel-felkuncog. Lehet, hogy szerinted nem érdemelted meg, de a dolog megtörtént és ami azt illeti már tova is múlt… sajnos magával vitte a jókedvedet is. Ennek és persze fényében ellenben sokkal fürgébben haladsz a terved megvalósításával és pillanatok alatt megváltozik a hozzáállásod is! A dolgok fekvése…

/Basic/ Megsérültél?

A füled mellett simogat egy forró lehelet, halkan suttogott, mintha aggodalmat is felfedeztél volna, de amit bizonyosan érzel: az a gyengéd érintés mely a macskamancs nyomán cirógat végig majdnem ott, ahol már egy növekvő dudor jelentkezik ápolásért. Lassan tudatosul, hogy a törmeléken fekszel és a hajaddal nem egy Lady-mancs, de a légáramlat törődik gyengéden. Végül azonban az arcodat éri az, amire elsőnek gondolhattál és egy játékos piszézés után a kuncogó Őkarmossága már fölötted, lefelé kukucskál érdekes nézőpontot adva neked…

/Basic/ Igazán nincs mit.

Felülhetsz, de akkor valami olyasmihez leszel közel, amiben már elmerülhettél, vagy inkább megvárod amíg a partnered elhúzódik és prüszkölés után csöndesen figyeli, ahogy tapogatva vizsgálgatod önmagad, a bokádat.

/Basic/ Elég mély, és ami azt illeti a másik irányban sem rövidebb.

Értenek veled egyet és bár nem gondolatolvasó egyikőtök sem, a bokádra tekeredő problémával a karmok valamivel hatékonyabban bánnak el, mint te hosszasabb küzdelmed. Ezt te is belátod, így figyelmed esetleges energiatermelésre, annak helyére illetve a Lift kezelésére fordítódik. Hamarost megtalálni véled a megoldást, és rá is kérdezel, de egy rövid és határozott „van, de halott” olthatja ki a hirtelen támadt lelkesedésedet.

Magad is feltápászkodsz majd kutatsz, meg is leled a panelt ami azonban sajnos nem adja magát, de cserében nem is működik. Tehát nem jártál sikerrel, így átsántikálhatsz az egész helyiségen ami nem kicsi, de cserében még a bokád piszkál, hogy kímélned kéne. A másik ajtó – amit eleddig nem láttál – valóban nem az a fajta ami csak úgy átengedne mert szépen nézel rá vagy illedelmesen megkéred. Úgy tűnik, hogy az egész probléma forrása az energiahiány lehet, így a liftaknánál…

/Basic/ Ne félj duci-ka-ndúr, megnéztem, átférünk mindketten.

Úgy vélik jobb nem kísérteni a sorsot, elvégre az utolsó ajtó amit megpiszkáltál szépen be is záródott elvágva téged mindentől ami picit is segíthetne. Mindenesetre ha úgy gondolod átdughatod a fejed és körülnézhetsz magad is, hogy aztán megállapítsd a tényt, a létra nem lehet akkora kihívás, hogy ne tudj megfelelni ennek. Át is nyomakodsz és megindulsz lefelé, majd ha felpillantasz megint egy kellemes látványt pillanthatsz meg, de sajnos hamar elveszik előled a sötétségben, ami szép lassan egyre erőteljesebbé válik. A kezdeti lépések kifejezetten jól sikerültek, hiszen elérted a létrát és megindultál rajta, de ahogy itt minden, úgy ez az eszköz sem most jött a gyártósorról, így hamarost azon veszed észre magad, hogy veszettül kapaszkodsz fél-kézzel, mivel az egyik fok éppen kivált a helyéről és aláhullt.

Nosztalgikus érzés…

Érzed, ahogy a derekadon feszül a biztonsági „kötél”, meg azt is, hogy nem fog megtartani, mert nem ilyen súly megtartására tervezték, de cserében érkezik egy ŐLadysége, aki tuti, hogy vigyorog, mert eddig az összes hasonló helyzetből ő segített ki. Ugye nem mindig voltak számára örömteliek ezek a pillanatok, főleg akkor, amikor sikerült megragadnod egy olyan testrészét, aminek tánca valahogy mindig képes volt megragadni a figyelmedet – pedig csak ide-oda tekergett huncutul – de valahogy mindig elkerültétek a legpocsékabb leosztást, amit ember és macskanő csak kaphat.

/Basic/ Hosszú lesz az út lefelé. Készen állsz? – érdeklődnek ezúttal szelídebben, kísértetiesen ragyogó tekintettel
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. Január 25. 21:17:34
Corvus Latsonn

/Basic/ Nem csak... - válaszolok vidáman a kérdésre, hiszen jóval több ez egy átlagos utazásnál.

A törmelék utáni kutászkodás során egyre inkább határozottá válik az érzés - kezdek megéhezni. Ez alapvetően nem lenne gond, de mivel a hátizsákunk odalent maradt, így pár óra múlva nagyon zavaró problémává válhat. A szomjúságról nem beszélve. Még szerencse, hogy a folyó ügyeket az egyik sarok már most orvosolni tudja.

Az étkezés problémáját félresöpröm, nem hagyom, hogy a jelenlegi jó kedvemet már most elrontsa. Ezt meghagytam a Ladynek, aki mesterien ráérzett, hogy mi az, amivel eltüntetheti a vidámságot az arcomról. Lehet, hogy jópofa akart lenni, de úgy érzem, hogy igencsak bunkó volt. Ez mástól nem zavarna, de tőle igencsak rosszul esett. Kicsit később aztán a helyi flóra is rátett még egy lapáttal, amikor elgáncsolva a földre rántott. A földön fekve ismerős érzés kerít hatalmába - fáj. Feltehetőleg ez utóbbiról érdeklődik a Lady is

/Basic/ Aaahh... - nyögök fel - Csak a szokásos - bár ez most nem teljesen igaz. Eddig mindig volt rajtam valamiféle hosszabb nadrág, vagy szakadt póló, ami valamennyire megvédte az érzékeny bőrömet az apróbb sérülésektől - de ez most érezhetően nagyon hiányzott. Pláne, hogy a gondosan összegyűjtött törmeléken landoltam. A Lady érdeklődését ugyan értékelem, de hogy ezek után is rajtam mulat, azt jelen állapotomban már nem. Sziszegve megtapogatom a fejem, és a tenyeremmel megnyomkodom a pukli környékét, de aztán felhagyok a piszkálásával.

Megvárom, hogy teret adjon nekem is, és felülve további sérüléseimet veszem sorra. Viszont a tüsszögése? feltűnik

/Basic/ Megfáztál, vagy allergiás vagy valamire? - teszem fel a kérdést. Van néhány ötletem a lifttel kapcsolatban,de miközben a Lady a bokámat szabadítja ki, nem sok jó hírt oszt meg velem a környezettel kapcsolatban. Abban reménykedve, hogy talán elsiklott a figyelme valami felett, én is megnézem a "lehetőségeket" annak ellenére, hogy vele ellentétben alig látok valamit ebben a derengésben. De természetesen semmit nem találtam, csak a bokafájásom újult ki.

A liftajtónál a huzat és a kürtőhatás csak most tudatosul bennem. Ezt jó jelnek vélem, mert azt jelenti, hogy elvileg lehet nyitott kijárat. Valahol. A Lady újabb hírét, hogy átférünk az ajtó szárnyai között, egy bólintással fogadom - a súlyomra tett megjegyzést nem veszem magamra - pláne, hogy mostanában táprúd diétán vagyok. A rögtönzött "kötéllel" felszerelkezve, az ajtón túljutva megindulok lefele.
Eleinte jól megy a dolog, de aztán felnéztem, hogy a Lady is rendben jön-e utánam. Ezután lehet, hogy túl sokszor pillantok felfele, vagy talán túlságosan is magabiztos lettem, mert nem vettem észre időben, hogy az egyik fok bizony sokkal lazábban teszi a dolgát. Sőt, elszabotálja, ahogy ismerős példát mutatva aláveti magát a mélybe - engem meg lógva hagy. Erősen kapaszkodok fél kézzel a másik fokba, miközben lábammal tapogatózok a létra maradéka után. Végül aztán csak sikerül a köldökzsinór elszakadása előtt visszatornáznom magam a létrára. Kissé remegve kapaszkodok bele, és próbálom összeszedni magam. Ekkor ér a Lady kérdése, hogy mehetünk-e tovább.

/Basic/ Még egy picit pihenek - válaszolom, aztán bő fél perc múlva újra megindulok lefele. Ereszkedés közben átgondolom az eddig megtett pár napot, s meg kell hogy állapítsam, hogy már többször felhagytam volna az utazással, meg úgy az élettel is, ha ő nincs velem. Vajon meg tudom majd hálálni neki? Nem mintha örülnék neki, ha ő kerülne életveszélyes helyzetbe. Ilyen és hasonló gondolatokkal foglalkozok inkább amíg le nem érünk valami nyitott ajtóhoz, mint hogy az foglalkoztasson, hogy éppen mi és hol fáj.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. Január 27. 15:26:47
Corvus Latsonn

/Basic/ Mesélj, mit még! – érdeklődnek ártatlanul

Később, mikor már magadban duzzogsz vagy ki tudja te miképp neveznéd, észre kell venned, hogy Őkarmossága nem igazán hatódott meg a „morcica” ábrázatodtól, sőt, láthatóan mint aki észre sem vette! Egyáltalán nem zavarja, sőt, mintha mulatna rajtad, azon, ahogy a dologra reagáltál és még mindig kitartasz mellette. A mosolya legalábbis erre enged téged következtetni.

/Basic/ Sanyarú kölyökkor? – érdeklődnek a szokásosra, nem kizárt megint ugratnak

A kevés ruha előnyei már mutatkoztak, most megismerkedtél testközelből a hátrányaival is. Ha volt is elképzelésed a dologról, most már nem kell erre gondolatot pazarolnod, tökéletesen érzed annak minden valósan fájdalmas voltát. Talán mégsem olyan rossz, ha az embernek, akarod mondani egy cicalánynak akad bundája… épp a buksidat tapogatod, amikor közelről hallod a macskanő dorombolását, aki szelíden érdeklődik

/Basic/ Mindenkinek ami a leggyengébb? – majd érzed ahogy ellibben melletted

A látványt most nem is értékelted, inkább kivártál, aminek meg is lett az eredménye. A Lady mintha kissé durcásan odalépett volna, hogy nem látta rajtad a bájai iránt táplált feltétlen hódolat legapróbb jelét sem. A prüszkölés legalább annyira szólhatott ennek, mint valami egészen másnak, mint például allergiának vagy betegség első jelének. Miután a bokád már szabad lett és éppen a lehetőségeket készülsz felmérni érzed, hogy hátulról simulnak hozzád és:

/Basic/ Aggódsz? – dorombolja

Ő lehet, hogy aggódik érted, de ha így is van igen jól titkolja. A kikötői szóbeszédek szerint az ilyen feline népségek elég rejtélyesek tudnak lenni ha éppen nem teljesen titokzatosak. Persze akad kivétel, de nem úgy tűnik számodra, hogy éppen most találkoztál volna ezzel a típussal. Annál inkább a légmozgással ami reménykeltő, de ki tudja, hogy milyen magasra vagy épp mélyre kéne mászni ahhoz, hogy megtaláld a forrását. S persze még az sem garancia, hogy azt kapod amit kívántál…

/Basic/ Hellóóóó! – majd visszahangzik még ez a szó párszor, ahogy a kuncogás is

Jól haladsz a kezdetekben nincs benne hiba! Tökéletes egyensúly, kiváló lépések és aztán az ereszkedés! Na az mint mindig most is gyorsabb lett volna, ha nem ránt rajtad nagyot a kötél. Pedig olyan jól alakult minden, főleg amikor felnéztél! Az a látvány! S akkor még a lady is ott volt, hogy ide-oda tekergő farkincája hipnotizáljon! Talán pont ez volt a baj, de a lényeg az, hogy megúsztad! Megint! Úgy tűnik, hogy pár nap alatt többször is megfelelő lapokat osztott… valami vagy valaki hitvallásodnak megfelelően.

/Basic/ Látom igazán sietős! – kuncognak – szeretsz hamar a dolgok végére kerülni – kuncog tovább, majd kíváncsian pillog rád széles mosollyal

Nem hallottad leérni a kilazult fokot, ellenben látni sem látod. Igazából még az is megfordulhat a fejedben, hogy sosem fog leérni… egy örökkévalóságnak tűnhet és még akkor sem hallasz semmit. Nem pattant meg, nem kapott gellert és még csak nem is villant meg semmilyen fényen legyen az természetes vagy mesterséges. Ellenben most már stabilan állsz a következő fokon ami képes megtartani a ducicát és nem is jelzi, hogy feladná.

/Basic/ Pihengess csak, hosszú lesz az út! – nyugtat meg ártatlanul

Gondolataidat kitöltő nőnemű egyed jelenléte a találkozás pillanatától… hosszas kalandozás ez, meganyi mosollyal, kuncogással és nevetéssel, melyben akad egy-két kiáltás, néhány haragos pillantás és rejtélyesség! Egyedi egy találkozás minden ízében, főleg, hogy a kölyök is a maga módján elég aranyos volt, még ha nem is olyan cserfes mint az anyja. Ami azt illeti a dolog működik! Miközben eltévedő gondolataid alatt monoton mászol, végül elérsz egy nyitott ajtóig. Nos, annyira nyitott, mint az eddigiek.

Nem kicsit fáradtál el, ami azt illeti alaposan megizzasztott ez a mászás, mi több még azt is volt rendes elintézni, hogy kicsaljon némi fájdalmat az amúgy sem teljesen egészséges bokádból. Ellenben most már mindemellett valószínűleg más izomfájdalom is felléphet, hiszen nem igazán vagy hozzászokva az efféle atlétikus kalandtúrákhoz. Ellenben egy bundásbestiával, aki élénken figyeli, ahogyan próbálsz befurakodni az ajtószárnyak között.

Nem kevés szuszogás és küszködés árán sikerül, de mit ad ég, úgy elfáradtál, hogy talán nincs is kedved többet tenni, mint a hátadon fekve pihegni a sötétben amely valahogy mélyebbnek hat, mint ami az aknában volt. Annyi még lassan eljut a tudatodig, hogy ez nem egy nagy tér, mint odafent, hanem egy folyosószerű valami lehet – amennyire ki tudtad venni – amely legalább tizenméter hosszú. Sajnos mindennemű fény híján képtelenség megállapítani. Olybá tűnik azonban, hogy itt még növények sincsenek, csak por.

Nagyon, sok por!
Tüsszögős!
Prüszkölős.
Köhögős.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. Február 03. 19:26:59
Corvus Latsonn

/Basic/ Ezt a legközelebbi nagyobb űrkikötőben elárulom - válaszolom, mert úgy vélem, addigra már tisztába jövök több fontos részlettel is, hogy mire is leltem ezen a bolygón.

A Ladyvel kvittek vagyunk - őt nem izgatja, hogy belegázolt a lelkivilágomba, engem meg az nem érdekel, hogy erről neki mi a véleménye. A kölyökkoros kérdésre már nem is válaszolok - a humorérzékem maradékát az imént rántotta magával az aknában aláhulló futónövény. A különféle horzsolások, zúzódások lassan mindennaposakká, sőt, mindenórásakká válnak. Kissé tartok attól, hogy előbb-utóbb valamelyik sérülés nem csak fájdalmas, hanem maradandóvá is válik valamilyen egzotikus fertőzés következtében. Persze úgy könnyű jó képet vágni a limitált számú ruhakiegészítőhöz, ha az érzékeny bőrt sűrű, puha bunda védi.
A kérdésével most teljesen egyet kell értenem
/Basic/ Jah, túlságosan érzékeny a bőröm - válaszolom morcosan. Mivel a magam bajával vagyok elfoglalva, és különben is még tart a haragszom rád, így nem vagyok túlságosan vevő a Lady játszadozásaira. Viszont a Lady viselkedéséből arra következtetek - fontos neki az elismerés, melyet fizikai adottságai váltanak ki - mert mintha most zavarná ennek hiánya. Ezt gondolatban fel is vésem, mert most már sejtem, hogy mivel tudnám cukkolni - már ha a szükség úgy hozná.

Jólesik, ahogy hozzám simul, s ezt szerintem ő is tudja. Bár neheztelek rá, de vannak dolgok, amik akkor sem változnak.

-Természetesen - Válaszolok, és hátranyúlva megsimítom az arcát. Nevezhet érzelgősnek, de akkor is ez az igazság.

Az aknában a Lady megtalálta a hangját, én meg az első lépcsőfokot lefele - melyet még sok másik követ amíg el nem érem a lázadót. Mely most aláhull, de én szakítva a hagyományokkal inkább fennakadok. Ez sem kellemes érzés, de még mindig jobb, mint odalent nagyot koppanva elhallgatni. Akár örökre.
A Lady láthatólag jól mulat - miközben nekem még mindig a torkomban dobog a szívem az ijedségtől.

/Basic/ Eeee... - válaszolom nem túl eredeti módon, a létrára visszakapaszkodva, és görcsöse markolva. Mondania sem kell, amíg meg nem nyugszom nem is indulok tovább.
/Basic/ Szeretem a gyors és látványos eredményeket - egészítem ki az előbbi semmit mondó kijelentésemet, aztán újra megindulok lefele.

A félig nyitott ajtót örömmel fogadom - a közeli pihenő reményét hordozza maga mögött. Bár most valahogy nem értékelem a mesterséges környezet szépségeit, az biztos, hogy ennél simább utam csak akkor lenne, ha működne a lift. Akkor nem kéne ennyire terhelnem a bokámat. Ami ragaszkodik a hagyományokhoz, és fáj. Azért az ajtó túloldaláig kiáll mellettem, amin nem is volt olyan egyszerű átjutni. A bokámat kímélendő, és engedve a fáradságnak no meg persze a gravitációnak, végignyúlok a padlón. Ez a mozdulat furcsa érzéseket kavar, no meg a port. Némi köhögés közben rá kell jönnöm - volt már jobb ötletem is, mint hogy lefeküdjek a poros padlóra. Az izzadság és a por különös házassága ugyanis vékony, de viszkető réteget alkot a bőrömön, ami ha megszárad, még csak nem is esztétikus. Persze azért vannak előnyei is a pornak - mutatja, hogy itt évek óta senki nem takarított, azaz jó eséllyel senki nem fog kiugrani valamelyik sötét sarokból. Amikor a Lady utánam jön, még a lélegzetemet is visszatartom, nehogy még jobban irritáljon a felvert por, s óvatosan felülök inkább - nem jó dolog, ha arcmagasságban gomolygó porfelhőben fekszik az ember. Bő negyed órás pihentető ücsörgés és vakaródzás után méltatom csak arra ezt a helyet, hogy felállva jobban megnézzem magamnak az órám nevetségesen gyenge fénynél. Igaz, az rejtély előttem, hogy itt mitől van több por, ha ez a külvilágtól elzártabb részén van az objektumnak.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. Február 05. 21:38:25
Corvus Latsonn

/Basic/ A szavadon foglak – suttogja úgy, hogy neked egészen más fogás idéződhet fel

A kisfiús dac láthatóan nem zavarja, sőt, mintha még szórakoztatónak is találná, azonban kérdés az, hogy azért mert a kölyke is ilyen vagy mert most épp olyan kedve van. Amint láttad igen könnyedén és gyorsan képes változtatni a viselkedésén és hangulatán, pontosan úgy, mint egy… Gurrcat (http://starwars.wikia.com/wiki/Gurrcat). Igen, talán ehhez a háziasított bestiához tudnád hasonlítani. Azt hallottad, hogy azok a kis dögök igen vadak, de ha be tudják idomítani őket, akkor egészen használhatóakká válnak vadászatra.

/Basic/ Ez igaz. Nem is tudom, hogyan élvezhetitek ti emberek a párzást, mikor egy cirógató karom is elég, hogy felhasítson titeket

Hangos sóhaj, mint aki teljesen értetlen az ügyben, de érezhetően kissé túldramatizálva, hovatovább – őt ismerve – tréfálva a helyzetet zárja le mondandóját, kitartva makacsul a huncutság vidám hangulata mellett. Míg a tied az „indával” hullt a mélybe, úgy tűnik a bundás barátosné kitartóan ragaszkodik a sajátjához és még arra is hajlandó, hogy veled is megossza azt.

Akár akarod, akár nem.

Mivel elég megviselt az eddigi utazás kezdve attól a pillanattól, hogy kilőttek a kabinnal egészen addig a percig, hogy beestél ebbe a poros helyiségbe, kész csoda, hogy nem lett valami komolyabb bajod. Elég mondjuk a bokádra gondolni, ami még kitart, hiába is tiltakozik egyre merevebben, legalább nem tört el! Ahogyan a nyakad vagy bármi másod… és nem csak az utazás kihívásai miatt, de pontosan olyan élmények okán, amire Őkarmossága korábban célzott.

/Basic/ Kis falat – dorombolja, úgy véled szeretettel vagy valami effélével

A szavaid, hogy természetesen aggódsz, úgy látszik efféle választ csaltak ki belőle, nem mellesleg amellett, hogy talán a „kis falat” épp ennek a húsevő ragadozónak egészen mást jelent mint neked. Lássuk be a gyengét felfalják, ez minden alvilág egyik legelső és/vagy alapabb törvénye. Ellenben az sem kizárt, már amennyire sikerült a Lady-t megismerni, hogy kedveskedni akart, vagy náluk így hívják a kölyköket szeretetből… vagy miből.

/Basic/ Ha lenne még két kezed mi? – kuncog a simogatásod közben

Eközben te úgy véled megtaláltad az egyik gyenge pontját, amit a későbbiekben akár ki is tudnál használni. Nevezetesen az, hogy mint minden uralkodó, ő is szereti, ha hízelegnek neki és akkor is vele foglalkoznak, ha éppen nála fontosabb dolgok igényelnének teljes figyelmet. Ilyen volt a korábbi kapaszkodó ellenőrzése például, de szerencsére a kötél megvédett és most már folytathatod az utad lefelé – főleg, ha már nem simogatsz tovább.

/Basic/ Minden kiskölyök ezzel védekezik – nevetgél halkan – de tény, hogy olykor megvan a maga haszna – rosszalkodik megint azon a búgó hangján, ami nem kizárt tényleg kemény eredményt ér el.

Így vagy úgy, de tovább tudtatok haladni és már odabent a „Tüsszögős! Prüszkölős. Köhögős” események után – és persze megállapítva, hogy egy lift mennyivel kellemesebb lenne – jól esik kicsit fekve pihegni. Nem csak a bokád, de most már a tüdőd is fájhat kissé a megerőltetéstől, nem beszélve, hogy megannyi morgó és efféle hangot hallhatsz Mirru felé, aki láthatóan igencsak nincs elragadtatva attól, hogy ez a sok piszok a bundájába jutott.

Nem elképzelhetetlen, hogy jót nevetnél, de ami azt illeti a viszketés, ami nem akar múlni, megelőzheti ezt. Az öröm korai lett volna, mert már most tudod, hogy mi vár rád később és azt csak egy jó kis fürdő tudná lehozni. Lehet, hogy mégsem volt olyan rossz az a folyócska ami odalent csordogált? Az biztos, hogy most már a te bőröd is más színt fog ölteni, esetleg az lehet problémás ha megsérülsz és ez a sok kosz és miegymás nem a legörömtelibb érzéseket fogja kiváltani.

Egyetlen előnye a dolognak – amint azt gondolni véled – hogy jó régen nem járhatott erre senki és pontosan emiatt nincs mitől félnetek, hisz akkor annak biz nyoma lenne. Ebben a temérdek miazmában már csak lenne nyoma… egy apró visító hang azonban mintha megcáfolná ezt, amolyan hátborzongató féle, ami után általában valami suhogó hang szokott jönni. Ezek a lények szinte mindenhol előfordulnak ahol kellően sötét van és aránylag zavartalanul időzhetnek.

Aztán csend.
Negyed óra néma csend.
Majd egy villanó, halvány fény.
Számtalan izzás válaszol rá vörös színben.

Vijjogás és suhogással. Érzed, amint valami hozzáér az arcodhoz. Valami puha és bőrszerű. Talán bőrszerű. S megint és újra, de mindig máshol, mígnem a vijjogó hang hihetetlenül erős nem lesz és a suhogás már ordító erejű, hogy az utána beálló hirtelen csend szinte fizikai fájdalomként jelentkezhet. Mindenképp idő – de rajtad áll mennyi – míg kihevered(?) a történteket és a környezeteddel kezdesz el foglalkozni. Azzal, hogy épp az arcod előtt bukkan fel valami – nem kizárt – ijesztő lény!

Egy kuncogás kíséretében.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. Február 11. 15:47:24
Corvus Latsonn

/Basic/ Ohho-hó!Alig várom  - kacsintok rá, bár a fényviszonyok miatt ez nem biztos, hogy látszik.

Úgy nézem, a morózus hangulatom nem hatja meg - még. Úgy tűnik, hogy kell még némi idő, mire minden téren összecsiszolódunk, mert az ő esetben az idomítás eleve kudarcra lenne ítélve. Sőt, úgy látom, hogy van néhány dolog, amit nem is biztos, hogy valaha is meg tudok vele értetni.

A karmos megjegyzésével én is egyet tudok érteni,de elárulom neki a titkot

/Basic/ Úgy, hogy befizetlek majd egy manikűrre, ahol lekerekítik a karmaidat, hogy véletlenül se tudj megkarmolni - morgom rosszkedvűen. No nem mintha most nem jött volna jól, hogy élesek a karmai, de akkor is.

Kis falat?? Hökkenek le kicsit. Lassan azért szembe kell néznem azzal, hogy kettőnk közül ő messze jobb fizikai erőnlétnek örvendhet. S ez a rangsor akkor sem változna, ha semmi bajom nem lenne. Furcsa érzés, hogy Ő vigyáz rám, és nem fordítva. Kicsit olyan, mintha valami kis kedvenc lennék. Igaz, a jelenlegi hasznom is nagyjából annyi lehet. Eldöntöm - ezt el kell fogadnom, s legfeljebb más téren csillogtathatom meg a hozzáértésemet. Az ezt követő kérdésére nem is válaszolok - úgy vélem, hogy ez egy beugratós-békülős kérdés volna, ha venném a lapot, és azt válaszolnám, hogy biztos élvezné. De még nincs itt az ideje - nem olyan könnyű elfelejteni azt a rossz viccet.

A létrába kapaszkodva ér a következő összehasonlítás a kölykökkel. Normál esetben fel sem venném, vagy csipkelődő válasszal reagálnék, de a nemrég elszenvedett egósérülés még annyira friss, hogy ez is érzékenyen érint.

/Basic/ Kétségtelenül - válaszolom újfent kissé megsértődve. Csak lefele haladva és ezen rágódva jövök rá, hogy a Lady hangszíne alapján most nem ez lehetett a cél. Ez a felismerés újabb kisebb frusztrációt vált ki - de ezúttal már magamra is mérges vagyok. Megtorpanok egy pillanatra a létrán, és többször mély levegőt veszek, aztán szembesítem magamat a tényekkel - különösen sértődékeny napom van. Úgy viselkedem, mint egy hisztis Wookiee, és vissza kéne fognom magam. Az új információkkal felvértezve indulok tovább lefelé.

A folyosón fekve úgy hallom, hogy a Lady sincs teljesen megelégedve a mai nap alakulásával, de semmi kedvem összeveszni vele - így nem is nagyon szólok hozzá, csak vakargatom magam itt-ott. Aztán észbe kapok, és felhagyok a vakaródzással, mert rájövök - addig jó, amíg csak viszketek, és nem vakarom bele a port valamelyik korábbi sérülésembe. Végül a visítás az ami segít tisztán látni a sötétben. Vagyis abban, hogy nagy pontossággal megtippeljem a por összetételének nagy részét.
/Basic/ Hát ez szar ügy - morgom magamnak halkan az említett anyagon fekve. Miután összeszedtem magam, úgy döntök csak körülnézek. Ahogy világításra késztetem az órámat, és válaszul sokkal több szempár nyílik a sötétben rájövök, hogy mi az amivel nem számoltam - hogy felettébb valószínűtlen, hogy egy denevér alkotta volna az iménti fekvőhelyemet.
/Basic/ Hoppá - nyögöm, majd az első menekülő érintésére inkább leguggolok, és az arcomat a térdeim közé temetem - úgy vészelem át a menekülő denevérek áradatát. Távozásuk után még kivárok egy picit - hátha lemaradt pár darab, nomeg szinte zavaró a hirtelen beálló csend - mintha nem is csend lenne, hanem süketség. Ahogy rájövök, hogy nem indul újabb hullám, felnézek és a meglepetéstől fenékre is ülök - nem vártam ilyen hamar ilyen közeli érdeklődőt. Pláne döglöttet. A denevérre vetek egy kissé undorodó pillantást, és szó nélkül feltápászkodom. Ha most kinyitom a számat, biztos, hogy összevesznék a Ladyvel. Inkább úgy döntök, itt az ideje végre feltérképezni a folyosót és hogy hova is nyílnak innen az ajtók.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. Február 14. 19:04:25
Corvus Latsonn

Úgy tűnik a kacsintásodat elnyelte a sötétség vagy a Lady különös humorérzéke, de bármelyik is legyen, nem érkezik vélt-remélt válasz egyetlen kellemes-kellemetlen formában sem. Továbbra sem engedi, hogy a te morcicaságod hatással legyen az ő jókedvére, sőt, mintha egyenesen szórakoztatná az efféle durcica hozzáállás. Úgy véled, hogy egy Gurrcat is egyszerűbb eset, mint ez a vad és buja doromboló csábítás és elég nagy kalandnak ígérkezik, ha valóban meg akarjátok ismerni egymást.

A pedi-manikűrre tett megjegyzésed csak újabb kuncogást csalt, érdemi vagy (más) érzelmi választ nem igazán. Te is tudod, hogy a Lady a karmai nélkül már egészen más lenne és persze a hatékonyságról eddig tapasztaltak alapján butaság is lenne efféle eljárás áldozatává tenned őKarmosságát. Őt, akinek fizikai képességei efféle körülményekben mint ez, igencsak hasznosnak, hovatovább túlélési esélyeket latolgatva elég megbízható fogadási aránnyal rendelkezőnek tűnnek.

Ha úgy is lenne ahogy magad is sejted és valóban egy anyatigris vigyáz rád, akkor vajon nem csak egy lázadó fiatalnak tart, akit bevezet az élet szépséges és kevésbé szerethető, valóságos rejtelmeibe? De az is lehetséges, hogy valóban egy kis aranyos kedvenc vagy, aki mint egy véletlen még némi örömet is okoz a villanó tekintetű gazdinak. Jelen körülmények nem neked kedveznek, de ahogy a lapjárás, úgy ez is bármikor megváltozhat és nem kizárt, hogy a szerepek felcserélődnek. Ellenben ha ez is így lesz egyszer, erre bizony még várni kell.

Nincs még itt a béke ideje, helyette akad más kellemetlenség, ami viszont teljesen biztos, hogy nem törődik a durcás vagy morcos kedveddel, ellenben alaposan beledörzsölődik minden szabad pórusba és jó hosszasan ott is kíván maradni. Nem vigasztalhattak zavart arcvonások vagy mérges pillantások sem eközben, úgy tűnik, hogy az újfent sértődésedre csak ez a poros borzalom reagált, az viszont minden létező módon amellyel csak tudott.

Most, hogy a surrogás és vijjogó hang teljesen elhalt, hogy zümmögés, de még csak a szellő sóhaja sem hallatszik és megszűnt az ezernyi vörös apró fény is, valójában egész nyugodt percet tudhatnál magadénak, ha nem épp egy ilyen bestiával kéne farkasszemet nézned. Ami azt illeti még látod, ahogy az utolsó szikra is kialszik a szemeiben, majd utolsó verdesés után végleg mozdulatlanná válik ez a kis teremtmény. Akármi is legyen ez, mindenhol vannak hasonlóak, de ez itt épp egy karomdísz, kis szíve helyén egy korábban bőrödet cirógatott feketeség villant.

/Basic/ Vacsora! – közlik veled dorombolva

Úgy tűnhet, hogy ha nem tervezel mást, akkor ez azonnal-t jelent, míg ha esetleg hangot adnál egyéb terveidnek, úgy még időben sikerülhet megállítani a fülsértő reccsenést és egyéb gyomorkavaró hangokat, amelyek minden bizonnyal a darabokra hasítás műveletének velejárói. Ez a kedvesség sem volt kedvedre és inkább feltápászkodsz mindenkiből nem kevés köhögést és krákogást no meg egyesekből némi prüszkölést is kiváltva eltávolodsz, a korábban említett, most már valós hangok kíséretében.

Ugyanakkor egy jó tíz méter után egy elágazáshoz érsz, ahol jobbra, balra és egyenesen is folytathatod az utadat vagyis a felfedezést magát, hiszen bármelyiket is választanád, nem látsz elég messzire, hogy tudd, milyen hosszú vagy épp merre vezetnek ezek a meglehetősen poros-büdös folyosók. Egyetlen egy dolog válik bizonyossá, mégpedig az, hogy az elágazás jobb oldalán, a Liftaknához közelebb eső sarkon valami olyasmi áll, ami fémesen visszaveri azt a halovány kis kékes fényt, ami szinte elveszik ebben a vaksötétben…
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. Február 23. 18:48:46
Corvus Latsonn

Nem hittem volna, hogy ilyen hamar visszasírom a legutóbbi fürdőmet a folyóban, de úgy tűnik, hogy ez a hely csak végletekkel szolgálhat - de ha rám lesz bízva, előbb-utóbb kialakíthatok egy egészségesebb egyensúlyt. Csak találjam meg az energiaforrást...

Bár nem szimpatikus a denevér, kissé együtt érzek vele, miközben kimúlik - azért nem ezt érdemelte. Úgy tűnik, hogy ma a Lady mindenkit szíven talál. Legalább az kiderült, hogy ez utóbbi vérengzés nem öncélú volt. De hogy vacsora? Hát, úgy érzem, hogy még pár napra szükségem van, hogy megkívánjam a denevéreket. Most persze meg kellene dicsérnem, hogy milyen ügyesen levadászta, és hogy hajlandó lenne megosztani velem, de a gyomrom nem venné be a nyers húst. De a gesztus akkor is kedves.
/Basic/ Uhh..., azt hiszem ennyire nem vagyok éhes - közlöm, és inkább felállok - nem vagyok kíváncsi a részletekre.
/Basic/ Azért köszönöm és jó étvágyat! - "menekülök" odébb. A ropogás kellemetlen érzéseket kelt - szinte látom a szemem előtt, hogy ha én adnék ki ilyen hangot, hogy az milyen maradandó és fájdalmas sérüléseket jelentene.

A folyosó tripla elágazása csak egy pillanatra tartana fel - hiszen pontosan tudom, hogy merre tartok - egyenesen előre. Csakhogy fémesen megcsillan valami a jobb oldali folyosó falánál.

/Basic/ Ez fura - jegyzem meg magamnak, és óvatosan közelebb lépek. Nem teljesen értem, hogy egy ennyire poros és régóta elhagyatott folyosón hogy lehet az, hogy bármi is visszaverje a fényt ahelyett, hogy a rárakódott portól "bemattuljon". Azt ugyanis nem tartom valószínűnek hogy csak pár éve állna itt. Közelebbről is megnézem magamnak a frissen felfedezett rozsdatemetőt, de nem nyúlok hozzá. Lehet, hogy ezzel ki tudom majd támasztani valamelyik ajtót? Egyenlőre ott hagyom, és folytatom a hely lassú felfedezését. A gyenge derengésen túl minden az ismeretlenség sötétjébe burkolódzik, ezért óvatosan botorkálva haladok tovább, hasznosnak tűnő eszközöket keresve. Mivel szinte semmink sincs, ezért majdhogynem bárminek nagy hasznát látnánk. Igaz, személy szerint egy fa vagy fémrúdnak, lámpának, vagy palack víznek örülnék leginkább.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. Március 09. 12:11:47
Corvus Latsonn

Úgy tűnik, hogy minden rosszban van valami jó. Ebben még nem tudod mi, de biztos, hogy kell legyen. Talán épp a vacsora, amiről te oly könnyedén lemondanál, holott az éhség állandó ragadozóként köröz körülötted. Kezdetben csak fáraszt, érzed, hogy ott lapul a pillanatra várva és bármikor rád törhet. Tudod, hogy előbb mozgásképtelenné tesz és csak aztán öl, de az is nagyon, nagyon lassan és nem kímélve téged. Mindezek mellett az, hogy a Lady olyan hangokkal kíséri lépteid amitől egy gyengébb idegzetű ember már térdelne és épp megválna mindentől amit az utóbbi időben evett, már csak egy olyan apró dolog amit könnyedén figyelmen kívül tudsz hagyni.

Azonban van még egy dolog ami nem hagy nyugodni, még pedig az, hogy ha meg is találod az energiaellátás forrását, hogyan fogsz kiigazodni azokon a fura macskakaparásokon, amiket korábban sem tudtál értelmezni, holott nem vagy egy elveszett ember, nos, legalábbis akadnak tippjeid, hogy mi is lehet az, amit morgások között meg is erősítettek számodra. Ahogyan azt is, hogy nagyon finom lehet az a kis denevérszerűség, hiába nem érdemelte azt, amit kapott. Látható, tapasztaltad, hogy a ŐKarmossága bizony ragadozó, ennek okán talán még is rendben van, hogy a szárnyas-vijjogó az a kalandortársad erősíti.

/Basic/ Te tudod – hallottad még korábban, majd a ropogás és más hangok kavalkádját, amik mostanra meg is szűntek – Mit mondhatnék, majdnem olyan jó volt – kis csend, majd mellett doromboló hangon – mint nem fázni – kuncogás, majd valami apró érintésszerű a hátadon, gerinced vonalát követve…

Utad során a „Ez fura” vonzza magához előbb a tekinteted, majd téged magad is, hogy közelebb érve, a nagyon gyenge fénynél megállapítsd, hogy folyóvíz! Igazi, csapos megoldással, ami már eléggé ramatyul néz ki, de még kövér cseppekben hullik alá elég ritkásan az éltető nedű. Az idő vasfoga, az lehetett az oka vagy éppenséggel az, hogy valaki egykor igen vacakul zárta el. Nem ez nem lehetett, hiszen érzékelős, így az egyetlen helyes megoldásnak itt és most a meghibásodás tűnik. Ha van bátorságod megérinteni, a látottak után már az ujjadon is érzed, hogy ez bizony nem mar vagy éget, így fogyaszthatónak tűnik. Ami csillogott, az pedig nem más volt, mint egy mosdószerűség amiben már összegyűlt némi víz. Igaz abban sajnos úszik mindenféle ami nem tűnik emberi fogyasztásra alkalmasnak…

Kivenni a falból nem kétperces meló és persze nem kevés porolással járna, de nem tűnik lehetetlennek. Ha az embernek akadnak megfelelő szerszámai vagy megkockáztatja a sérülést. Mikor eldöntötted és továbbálltál, jó lassan haladva idővel eljutsz egy hasonlóan zárt ajtóig, mint amivel korábban már találkoztál. Ez azonban vastagabb és makacsabbnak tűnik, nem olyannak amivel egyedül el tudnál bánni akármilyen erős is lennél. Mikor megfordulsz, mert ez a pillanat idővel biztos eljön, akkor két izzó szempárral nézel szembe. Olyanokkal, amiket már láttál korábban.

Izgatottal.
Kíváncsival.
Lassan pislogó,
Igézően ragyogóval.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. Március 13. 21:16:15
Corvus Latsonn

Az éhség még nem fenyeget annyira, előbb fogok szomjan halni. De ha csak az éhséggel kell megküzdeni, akkor előbb ingerült leszek, és ha nem törődöm vele - csak utána fog belém marni.
Ha kettőnk közül kell választani, akkor úgy vélem inkább én legyek ingerült - mert szerintem egy ingerült Lady nem lehet valami kellemes társaság. Meg az a helyzet, hogy nem nézném ki a szájából a falatot - egyrészt szerencsére a sötét miatt nem is látom, hogy pontosan mit eszik. De annyira nem is vagyok még éhes, hogy bele akarjak kóstolni. Inkább megvárom a sült galambot, mert kényes az ízlésem. No meg a gyomrom.


Rá kell jöjjek - az, hogy "elmenekültem" a vacsora színhelyétől, az nem oldott meg semmit, mert a hangok szerint a Lady jött utánam. Mondjuk logikus, mert ki szeret egyedül a sötétben kuksolni? Persze utólag könnyű belátni, hogy tévedtem. Így marad a társas felfedezés, és az öröm, hogy régen ettem - így mégsem kívánkozik már vissza semmi sem. Ugyan a lehetőség, hogy nem tudom majd elolvasni az energiaforrásra írt jeleket kissé nyugtalanító, de aztán rájövök, hogy feleslegesen aggódom. Egyrészt még nincs meg, másrészt nem olvasni, hanem használni akarom, harmadrészt pedig csak van némi technológiai ismeretem, amivel rájöhetek a működtetés mikéntjére.

A Lady véleménye a vacsorájáról megmutatja, hogy ő az a típus, akit nem zavar, ha nem tudok főzni. Az érintésére viszont beleborzongok
/Basic/ Nono, én nem szeretem, ha kicsontoznak - válaszolom, mert valahogy az a gyanúm, hogy karomheggyel "cukkolnak"

A csaptelepre és mosdóra meglepetten nézek. Nem ezt vártam. Szemetest inkább. Ki volt az, aki egy folyosóra mosdót tesz? Vagyis miért? Ivókút lett volna? Az nagy forgalmat jelentene, ami pedig nem épp szervízszintre utal. A szenzor környékét nem piszkálom - ha véletlenül bekacsol, a lefolyón keresztül biztos nem tudna minden lefolyni és ha nincs szerencsém, utána nem porban, hanem sárban kell tovább csúszkálnunk.

A folyosón folytatva az utat lassan elérjük a végét, ami egy ajtóban végződik. Egy majdnem teljesen zárt ajtóban.
/Basic/ Nicsak! - tapogatom meg az utunkba került akadályt.
/Basic/ Mintha majdnem zárva lenne. De csak majdnem... - állapítom meg. Leguggolok, és a kezemet átnyújtva a résen az óra derengése mellett próbálom kivenni, hogy a talaj folytatódik-e? Semmi kedvem átküzdeni magam egy liftaknába. Felállok, megfordulok, és belecsodálkozok a Lady szemeibe. Hát lehet rá haragudni? Nehezen, de igen, még egy kicsit.
/Basic/ Hmmm... - fordulok vissza, hogy nekikészüljek a feladatnak - Remélhetem, hogy tele hassal is átférsz? - kérdezem, és kissé leporolom az ajtót, majd megpróbálkozom áttornázni magam az ajtószárnyak között.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. Március 16. 10:17:19
Corvus Latsonn

Érdekes gondolat ez az éhség szülte düh. Egészen addig csak magadra gondolsz, amíg rá nem döbbensz egy-két eltévedő gondolatfoszlány után, hogy van itt valaki aki lehet, hogy még nálad is veszélyesebb, ha nem jut elegendő táplálékhoz. Sőt, kettőtök közül nem kérdéses kit néznének finom falatnak, ha ez a denevér-szerű életforma nem ajánlkozott volna fel a Lady számára.

„Kivagy, ha éhes vagy?”

Szóval lemondva a hasonló kulináris élvezetekről inkább azon tűnődsz, hogyan kerülhetett ide egy mosdótálca – míg a tartalma annál egyértelműbb ugye. Aztán megtalálod az igazság egy szilánkját, azt, amely erre a kérdésre ad egyértelmű választ. Ez egy ivókút. Legalábbis ti így nevezitek, ahogyan a Galaxis még számos részén aggathattak rá hasonló elnevezést, de sok-sok évvel ezelőtt?

/Basic/ Prr… - dorombolnak – édes illata van – bár a korai örömet némi prüszkölés árnyékolja be – de ki tudja milyen anyagok kerültek bele – mondja sajnálkozóan, majd felderül az arca (úgy véled) – Ne aggódj a kicsontozás miatt! Azt hallottam, hogy csak a kezdetben fáj és mindössze egyszer fordul elő az életben!

A majdnem zárt ajtón történő átmatatás elég izgalmas így utólag belegondolva. Lehetnek még ilyen szárnyas-visítók odaát is, de akár más, talán épp pikkelyes-sziszegős. Késő bánat, ellenben hasznos tett volt, hiszen egyértelműen kiderült, odabent pontosan ugyanolyan padló van, mint amin most is állsz-álltok. Talán képesek lehettek szétfeszíteni, de az biztos, hogy nem kis munka lesz…

/Basic/ Tetszik a hasam? – susogja közelebb hajolva, miközben te már a tekintetében lobogó tűz foglya vagy – és még mit szeretsz bennem? – kérdezi halkan

Azután azzal szembesülsz, hogy elsőre biztos, hogy nem férsz át még te sem, hiába a többnapos, talán hetes diéta. Itt bizony izommunka kell és nem is elég belőle csak a tied. Ez biztos, elég rápillantani az ajtószárnyak közti rés okán látható ajtóvastagságára. No meg ez bizony robbanás-biztos ajtónak tűnik, olyannak, ami még egy hődetonátor robbanásnak is képes lenne ellenállni.

/Basic/ Ducica – kuncognak és készen állnak segíteni, ha úgy döntenél belekezdesz
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. Március 28. 19:38:18
Corvus Latsonn

Úgy tűnik, hogy a Lady is örül a felfedezésnek, de mintha nem akarná felismeri, hogy mi is pihen vastagon a mosdó mélyén.
/Basic/ Én tudom - válaszolom lemondó hangsúllyal - mert ugyan  mi is lehet egy denevérek által összepiszkított folyosón álló ivókút táljában?
/Basic/ Hogy csak eleinte fáj csak annak hiszem el, aki már gyakorlatilag is átesett rajta - árulom el, hogy nem teljesen hiszek neki ebben a kérdésben.

Úgy tűnik, hogy szerencsém volt, mert az ajtó túloldalán nem lakik senki, noha a padló folytatódik ki tudja hova. Csak nézőpont kérdése hogy amit csináltam az meggondolatlan ostobaság vagy pedig kíváncsi felfedezés volt-e fittyet hányva a veszélyre. Ám mivel semmi nem reagál a túloldalról a kíváncsiskodásomra, úgy vélem most a felfedezés rovatba könyvelhetem el a dolgot.

A Lady a kérdésével sarokba szorított. Tudom jól, hogy nincs tökéletes válasz. Ha most kiragadok valamit, akkor jön a következő kérdés, ahol azt vetik a szememre, hogy mi a bajom a többi tájékával. Ha viszont túl általánosan fogalmazok, az meg persze azt mutatja, hogy meg sem néztem magamnak. Viccelődhetnék is, de még nem vagyok túl vidám kedvemben, pedig magas labdát adott. Ha pedig elkezdem dícsérni, akkor pont úgy reagálok, ahogy szeretné - de még egy ideig nem szándékozom egón simogatni. Ezért marad az a válasz, amit reményeim szerint nem igazán várt

/Basic/ A társaságodat.

Az ajtó közben kellemetlen felismeréssel szolgál - túl nagy és túl stabil ahhoz, hogy egyedül esélyem legyen odébb húzni az ajtószárnyakat. Ami nem lenne gond, ha átférnék köztük. De így... Marad az, hogy a Ladyvel együtt próbálunk meg némi engedményt kicsikarni a mechanikától.
/Basic/ Próbáljuk meg! - javaslom a Ladynek, meg sem hallva a megjegyzését. Kezemmel belekapaszkodok az ajtó szélébe, és elkezdem húzni oldalra, miközben lábammal a másik ajtószárnynak feszülve próbálom eltolni azt. Úgy vélem, az ötlet jó, de...
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. Április 01. 09:51:50
Corvus Latsonn

/Basic/ Az irónia nem az erősséged mi? – kuncog, majd megsimogatja a fejed – Nem a kagyló aljára, hanem a vízben – segít ki, hogy miről beszél, majd

Az újabb nevetés, olyan ami átjárja a lelket, melengető és felszabadultan vidám. úgy tűnik, hogy a sanyarú sors, a helyzet amibe került vagy teljesen megszokott számára vagy egyszerűen nem hagyja, hogy a körülmények felülkerekedjenek rajta. Nem úgy, mint egy duzzogó csupasz cicakandúron. Mindenesetre nem fűz további megjegyzéseket a kicsontozáshoz, hanem megáll melletted az ajtónál és kíváncsian villan rád az az igéző tekintete, hogy mit szeretnél mit tegyen, mi a terved és hogyan is lássatok hozzá.

/Basic/  Eh… ezt mondod minden nősténynek mi? – egy pillanatra úgy tűnhet megbántottad

Mivel a tökéletes válasz ha létezett is, nem az volt, így felvésheted magadnak, hogy a romantika most nem úgy alakult, ahogy a legtöbb esetben a legtöbb nővel-nősténnyel. Úgy tűnik a Lady nem éri be közhelyekkel és hétköznapi bókokkal, hanem… ki tudja, mit akar. Te tudod, így neki is feszülsz. Az ajtó nem akarja adni magát, te pedig egyre több energiát fektetsz bele – amiből amúgy sincs túl sok. Mikor megosztod a tervedet és legalább segítségkérően felé pillantasz – amennyire ez látszik a sötétben – már ketten feszültök neki.

Te húzod, ő tolja de mintha semmi sem történne. Akadhatnak furcsa hangok, amik biz tőletek származnak. Nincs egy perce, hogy próbálkoztok, amikor elérkezik a várva várt pillanat. Te ezt (el) hitted, de igazából csak az talpad csúszott meg, majd egy gyönyörű hanyatt esést követően a padlót beborító denevérszerű állatok által hátrahagyott igen csak bűzlő miazmában érsz földet. Mi tagadás eddig sem voltál egy parfüméria, de most már nem kell sokat gondolkodni azon, hogy mire hasonlíthat a kipárolgásod.

Nem nevettek ki. Ez talán némileg megnyugtathat, de nem is érkezik egy segítő mancs sem, hogy felhúzzon-segítsen. Nagyon rosszak a fényviszonyok, így csak elképzelni tudod milyen arcot vághat a társad vagy épp milyen testtartással bambulhat, de az is lehet, hogy nevettek is, csak te nem hallottad. Elég csúnyán megütötted magad, több helyen leszel színesebb egyéniség, de jelenleg azt amúgy is elfedi a trutymó ami alaposan rád tapadt.

Ha valahogy mégis talpra kászálódnál és elvergődnél az ajtóig, akkor felfedezheted, hogy egy nagyon kicsit azért elmozdult. Nem sokat, csak pont annyit, hogy a diétás hét-hetek után talán már átférjetek rajta. Nem vagy teljesen biztos benne, de nem tudhatod amíg nem próbáltad-tátok. Ha elakadnál félúton akkor még mindig megpróbálhat egy-két simogató (olykor karmos) mancs átpréselni-lökni, vagy lehetsz úriember is!
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. Április 02. 17:33:07
Corvus Latsonn

/Basic/ A szaglásom sem az erősségem - vallom be, hogy miért nem tűnt fel nekem, hogy milyen a víz illata.
Kicsit irigykedem, hogy milyen könnyedén veszi az akadályokat - amikbe az egészségromlásomat figyelembe véve én pár nap múlva beledöglök, ha ez így megy tovább. Neki kaland, nekem meg küzdelem az életben maradásért.  Ugyan néha majdnem sikerül elfeledkezni a problémáimról, de akkor mindig történik valami, ami ismét rávilágít a mostoha körülményekre.

A Lady válasza nem ért meglepetésként . Pláne, hogy tényleg nem akartam bókolni - hisz az az igazi, amikor önként teszi az ember és nem "felhívásra". Az, hogy ez nem tetszik neki, mutatja, hogy ő ezt fontosnak tartja - s a jövőben nem árt figyelni erre. De válaszolni nem válaszolok rá, mert úgy vélem inkább költői kérdés, vagy kifakadás volt.

Az ajtóval való küzdelem meghozta az eredményt, csak nem a kívántat. Elsőre még úgy tűnt, hogy végre enged a mechanika, és hirtelen kinyílt az ajtó. Ám a gyors helyváltoztatás, mely kemény landolással végződik a még számomra is büdös trutymóban, megkeseríti a győzelem ízét. Pláne, hogy felpillantva egyértelmű - győzelemről szó sincs, és hogy igencsak vastagon meghemperegtem ebben az utálatos közegben.
/Basic/ Rohadt egy nap - summázom nyögve az érzést, és most vagyok hálás azért, mert nem ettem semmit egy ideje - így nincs is mit kihányni. Ingerülten és viszolyogva próbálom a tenyeremről letörölni a ráragadt anyagot, előbb a pólómba, majd mikor rájövök, hogy az már egy ideje nincs, jobb híján "kultúrátlan" a falra próbálom meg átragasztani a dolgot. Azt, hogy a Lady most szarban hagyott, nem veszem a szívemre - én sem jó kedvemből tapicskolok benne, és fordított esetben szintén nem biztos, hogy rohannék a segítségére. Elvégre nem vagyok életveszélyben, és biztos, hogy összekenném. Ahogy az is, hogy a vonzerőm jelentősen megcsappanhatott. Úgy érzem magam, mint a kisgyerek, aki a földhöz csapkodja magát és hisztizik. S ebben a helyzetben sajnos nincs is sok különbség.
/Zabrak/ Átkozott pöcegödör! - morgolódom, és óvatosan felállok. A sötét jót tesz - megfelelő világítás mellett már rég dührohamot kaptam volna a látványtól, pontosabban attól, hogy nem tudom lemosni magamról.
Végül az ajtót megszemlélem közelebbről. Úgy tűnik, vagy legalábbis szeretném, hogy azért most mintha nagyobb lenne a hely.

/Basic/ Ha gondolod menj előre, mert én biztos, hogy összekenem az ajtószárnyakat, miközben "olajozottan" átcsusszanok köztük - javaslom a Ladynek. A gond azzal lesz, ha vissza is kell jönni...
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. Április 11. 12:32:16
Corvus Latsonn

Az a speciális bőrápoló, amivel most alaposan összemaszatoltad magad igen különleges illatot kölcsönöz neked. Olyasmit, ami lehet, hogy örömet okoz, hiszen így távol tartja tőled azt a bizonyos macskanőt, akinek oly fura humorérzéke van, hogy azt nem is mindig tudod értékelni. Tehát őt – a Lady-t – minden bizonnyal elűzi ez a fajta kisugárzás, de nem úgy azokat a fura kis zümmögő valamiket, amiket ellenben kifejezetten vonz ez a fajta nagy testfelületen elhelyezett egyedi pakolás.

/Basic/ Van erősséged is? – érdeklődnek halkan, úgy véled, talán csak tréfálva

Azért nem lehet egyértelműen eldönteni, mert bár volt benne valami enyhe vibrálás, de miután nem szóltál semmit a kérdésére, ez a rezgő dorombolás mintha vesztett volna az erejéből. Érdekesnek találod azért, hogy milyen könnyedén veszi az akadályokat, holott nem ismered őt annyira, hogy erről teljesen megbizonyosodj. Lehet, hogy csak egyszerűen a jókedvével rejt valamit vagy… tényleg egy hatalmas kaland lenne számára mindez? Nem csak azért ilyen jókedvű, mert látja neked mekkora küzdelem és fel akar vidítani?

/Basic/ Az. Mondhatni, elég szar.

Ahogy az étkezésre terelődik a gondolat, örülsz, hogy nincs ami színesítse ezt az amúgy is izgalmas illatorgiát, de a tény így sem kíván elbújni, hogy legyengültél és éhes is leszel… hamarosan. Korábban, mint amennyire most esélyét látod egy-két finom falatnak. A gyomrod most nem morog, de cserébe forog, amit azért le tudtál győzni. Nem úgy a ragadós anyagot, ami nem nagyon akart odatapadni a falhoz, de aztán valamilyen pozitív élményt csak magadnak tudhatsz.

/Basic/ Mit gondolsz arról, hogy esetleg erre kell visszajönni? Lehet, hogy csak nekem kéne bemenni, aztán ha nem erre kell visszamennünk, akkor passzíroznád át magad? – érdeklődik, majd picit siettetve – Hm?
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. Április 16. 18:52:31
Corvus Latsonn

Ha finoman akarok fogalmazni, nem igazán örülök a rám rakódott rétegnek. Sőt, engem is elűzne, de mivel képtelen vagyok szabadulni tőle, kénytelen vagyok ha nem is megbarátkozni, de beletörődni a dologba. Legalábbis az első tusolóig.
A Lady kérdésével kénytelen vagyok egyet érteni - az utóbbi pár nap az én bénázásomról szól. Hiába, no - nem ez én műfajom az ilyenfajta kalandtúra. Jelen esetben most magammal sem vagyok teljesen kibékülve - én voltam az, akinek megcsúsztak az ujjai, és így magamnak köszönhetem ezt a kellemetlen odört.

/Basic/ A szerencsétlenkedésen kívül? - kérdezek vissza - Most úgy érzem nincs - válaszolom mogorván. Hogy ő hogy képes jópofit vágni a dolgokhoz, nem tudom, de jelen esetben nyitva hagyom a kérdést, mert sokkal földhöz és bőrhöz ragadt gondjaim vannak.

A Lady ebben a tapicskolásban nem akar sorsközösséget vállalni - legalábbis erre utal a kérdése. Feltehetőleg nem szívesen látná a bundájába ragadva ezt a matériát, ha kiderülne - az ajtó mögött zsákutca van.
/Basic/ Azt, hogy a helyedben engem sem vonzana az ajtóra ragadt trutymó. S de, jó eséllyel erre még visszajövünk, mert a másik két folyosó és a további szintek rejthetnek még valami hasznosat. Mondjuk más szagú denevérszart... - teszem még hozzá.
/Basic/ Szóval megvárlak ezen az oldalon.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. Április 17. 12:24:20
Corvus Latsonn

A tusolói vágyálom, hogy hiányozhat most a folyó adta tiszta érzés vagy a szárítkozás élménye talán? Igaz ebben a kevésbé ihletet helyzetben ez utóbbi lehet most nem bukkant fel, de az biztos, hogy ŐLadysége – érthetően – nem kívánja a bundájába ezt a különleges anyagot, amit te most levakarhatatlannak érzel. Miután megnevezed az erősségeid számát egy szép és kereken kifejezővel, hallod vagy inkább érzed (?) hogy melléd léptek

/Basic/ Azért én egyet tudok – suttogja forrón, de aztán sietve elhúzódnak – Már csak annyi lenne a kérésem, hogy… odaadnád az órádat?

Úgy tűnik, hogy kiválóan lát, de ehhez legalább egy minimális fényre szüksége van, míg te akkor a teljes sötétségben maradnál… egyedül. Ezzel talán nincs is baj, de ki tudja meddig tart a túloldali helyiség felfedezése? Legközelebb biztos, hogy előbb a motyódat pakolod fel és csak aztán küzdesz mindenféle akadállyal! Legalább egy fényrúd lenne nálad. De semmid sincs, csak a Macskanő és a tudat, hogy legalább vele osztozol ebben a fura kalandban.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. Április 17. 20:54:06
Corvus Latsonn

Nem csak a tusolás, hanem a civilizált körülmények úgy mindenestül hiányoznak számomra. Egy összkomfortos luxusrezidencia teraszáról nézve biztos nagyszerű kalandnak tűnik, amit a hallgatóság is nagy élvezettel hallgat, de jelen pillanatban valahogy nem ragaszkodnék a történetet és a bőrömet annyira színesítő elemekért.
A Lady becsületére legyen mondva próbál vigasztalni - de hamar meghátrál. Hiába, no, neki is van szaglása.
Azért az órát elkéri - úgy tűnik neki sincs kedve a sötétben tapogatózni.

/Basic/ Le van szarva - sóhajtok fel, de leveszem a kezemről, és átadom neki. Ha gondolja, majd tartja két körömmel.
/Basic/ Itt megvárlak - biztosítom arról, hogy nem fogok elcsúszkálni. A végén még újabb baleset ér egyedül a töksötétben. Miután távozik, hátamat a folyosó falának vetve leguggolok a tövébe és a fejemet a falnak támasztva becsukott szemmel várom,  hogy a Lady visszatérjen. Legalább pihenek kicsit.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. Április 18. 17:20:38
Corvus Latsonn

A honvágy talán sosem volt ilyen erős benned, mint most. Igaz, talán ilyen szar helyzetben sem voltál eddig. Ha egyszer kijutsz innen, akkor… de most az óra. Valóban két karomhegy közé fogják, de legalább nem próbálják beléd kenni, sőt – ekkora azért felbukkanhat a gondolat – a tappancs szinten nem sok mindent viselő Őkarmossága is „mezítlábal” ebben a kulimászban. Ráadásul azon a szinten még a bundáját sem védi semmi. Lehet őt csak az vigasztalja, hogy te dobtál egy hátast ebbe a „gyönyörűségbe”.

/Basic/ Még visszatérek! – idéz valami „B” kategóriás holo-filmből, majd eltávozik

Te úgy döntesz, hogy ennél szarabb már nem lehet, így leguggolva – és a falnak támaszkodva – megpróbálsz valamennyit pihenni. Egy órácskát talán, annyi valószínűleg elég lesz mindkettőtöknek függetlenül attól most épp ki is dolgozik és ki az aki pihen. Azonban az Erő vagy a Sors, esetleg valami teljesen más, de ez a bizonyos úgy akarta, hogy több lett, mint egy óra. Valószínűleg, mert a sötétben nincs mihez viszonyítani és a föld alatt a belső óra…

/Basic/ Jó reggelt álomszuszék! – köszöntenek halkan – Nagyon izgalmas odabent! Tele van mindenféle gombbal, karral és kallantyúval! Színesek és formásak – úgy véled, hogy meg is nyomhatta őket – de… nem csináltak semmit. Igaz, hogy nem nagyon értek az efféle irányítószervekhez, amik fúziós generátort, meg geotermikus energiát termelő egységeket vezérelnek… főleg, ha macskakaparásnál is randábban van kiírva minden… – fene már megint a jókedvét, de mintha (most) téged is mosolyra csalna
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. Április 21. 19:31:03
Corvus Latsonn

Ha kijutok innen? Ez pont olyan elérhetetlennek tűnik most, mint a kockáim - ám az ábrándozás nincs megtiltva! Továbbra is a forró fürdőt tenném első helyre, majd a tiszta és kényelmes ruhát. Ha ez megvan, utána egy jó ebéddel lehetne még megfejelni a dolgot. Továbbá a napfényes luxus lakosztály kényelmében pihentetném a bokámat pár napig - no persze úgy, hogy Lady se érezze elhanyagolva magát. Sajnos ehhez kreditre van szükség - de ez az apróság most még egyáltalán nem tűnik fontosnak.

Ellenben a túloldal felfedezésével. Így aztán a Lady megkapja az órámat - ami a mostani mostoha körülményeknél jobbat érdemelne - velük együtt. Ez utóbbival szerintem a Lady is teljesen egyet érthet. Bár nem láttam, de el tudom képzelni, hogy eleinte még lábujjhegyen próbált átevickélni a folyosón.

/Basic/ Úgy legyen! - válaszolom neki, mielőtt teljesen eltűnne az ajtók között.
Azért a pihenés jót tett. Ahogy az is, hogy a Lady akaratlanul sem bosszantott valamely viccével, és nem is ért magamnak köszönhetően újabb baleset. Így ha nem is kipihenve, de kisimultabb lelkiállapotban talál a Lady. A köszöntésére csak egy elnyomott ásítással kezdek

/Basic/ Áaah - Nem is igaz... - "tiltakozok" az álomszuszék ellen. Az élménybeszámolója felvillanyoz, mint az ismeretlen felfedezőt, aki megpillantja az első lakható bolygóját. Hogy aztán holmi szakadékokba zuhanjon... Amit mond, az annyira jó hírnek tűnik, hogy elsőre el sem hiszem.
/Basic/ Téged hallgatva borzongatóan jól hangzanak a szexin formás fúziós generátorok. Mondd még egyszer! ;D - kérem vidáman felélénkülve. Aztán feltűnik, hogy jó hír ide vagy-oda, de még nem sikerült világosságot csalni a folyosóra.
/Basic/ Hmmm... szóval ez egy irányítóterem? Az ajtók alapján elég hirtelen kapcsolták le őket. Vagyis nem biztos, hogy szisztematikusan kikapcsoltak mindent. Azaz könnyebb dolgunk lehet, mert nem kell az összes bigyót meg izét kinyitni, vissza kapcsolni - töprengek el hangosan, s végül felteszem a legfontosabb kérdést
/Basic/ Hogy érzed - ezt a termet kerestük, vagy van valahol egy másik, ahol előbb csinálni kell valamit, hogy ez használható legyen? - érdeklődők, és lassan felállok. Végső soron ő látta a helyet - neki kell tudnia, hogy érdemes-e megpróbálkoznom, vagy csak az időnket vesztegetjük a teljességgel halott berendezések közt. Ezen múlik, hogy az ajtón átmenve én is megnézem-e a termet, vagy másik folyosószakaszt választunk.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. Április 28. 09:57:56
Corvus Latsonn

Talán egyszer, ha végre életet tudtok lehelni ebbe a helybe, akkor vissza tudsz menni a szeretett kockáidért! Miközben erre gondolsz néhány másik vágy is felszínre tör és bár igazi Kandúr vagy, most mégsem a párosodás az, ami a legnagyobb örömet okozná. Igaz, a Lady sem erőltette mostanában, bár ilyen helyzetben egy átlagos kalandor valószínűleg inkább a te gondolatodat támogatná arról a bizonyos szónikus fürdőről, de legalábbis a korábbi folyóról…

Öltözéket sem bánnál, nem lenne rossz újra valami fess viseletben virítani, de az is igaz, hogy most nem látja senki mit nem viselsz, még te sem. Így ülnél asztalhoz, hogy valami igazán különleges étellel kényeztesd magad, majd ledőlj valami hatalmas ágyra ahol napokig élveznéd ahogy különféle kényeztetésben részesül nem csak a bokád, de te magad is… ahogy a Ladyvel is törődnél két lustálkodás között, ha már így összetalálkoztatok.

A pénz nem boldogít…

Az ébredés sem. Lecsúsztál a földre, beleültél a… de igazából nem tette rosszabbá a dolgokat, sőt, szinte már nem is érzed, csak tudatosul benned a tény. Azért… azért, jót pihentél. A bokád annyira nem, de nem is reklamálja meg jobban mint eddig, sőt, a gyomrod sem remegett néhány falatért.

/Basic/ Mit tehetnék, szexi a hangom – búgja – ami meg a másik dolgot illeti, ugye, hogy formásak? No meg ugye érintésre reagálnak és úgy tudnak dorombolni, hogy minden pasi erről álmodik!

Osztja meg veled, hogy bizony a fúzió az jó dolog, aztán a kérésednek megfelelően elismétli a füledbe suttogva érzéki hangon az egészet, sőt, mintha a mellkasodon is végigcirógatott volna közbe

/Basic/ Legalábbis valami, ami tele van ingerlő kerek formákkal. Húzható dolgokkal, és persze ha valaki szemfüles még akár hangokat is kicsalhat! – ha be tudná indítani a dolgot – Nem igazán tudtam megfejteni a dolgot, olyan, mintha a karmaimmal írtam volna – kuncog – de éppúgy ott lehet a „Ébredj fel” gomb, mint az, hogy egyik sem szereti, ha hozzá nem értők piszkálják – kis vállvonást képzelhetsz el itt – Nem lehet rosszabb, mint ebben sétálni, odabent viszonylagos tisztaság van – adja vissza az órádat – tehetsz te is egy próbát – veti fel, lehet ő sem bánna némi pihenést…
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. Május 07. 15:14:13
Corvus Latsonn

Mostanra valahogy nem tud annyira érdekelni, hogy mibe is sikerült belecsüccsenni. Úgysem látom, és ki sem tudom kerülni. Akkor meg fölösleges ezen bosszankodnom - bőven van más, amire tartalékolhatom az energiáimat.

/Basic/ Ha sikerül kivakarni magamat ebből a mocsokból, akkor biztos, hogy egy próba erejéig kézbe veszem a dolgokat - csak hogy leellenőrizzem azt a dorombolást. Nem kell aggódnod - számon fogom tartani amit mondtam - ígérem neki
/Basic/ Ami pedig a kerek formákat illeti az az egyik szakterületem. S ha valaki veszi a fáradságot, hogy megtudja - mire indul be - akkor igencsak készséges lesz - árulom el a legfontosabb alapelvet, miközben átveszem az órát. Hogy el ne hagyjam, a csuklómra szíjazom.
/Basic/ Megnézem hátha beljebb kerülünk. Ha mást nem, mondjuk azzal, hogy találok egy adag konzervet, aminek a szavatossága csak pár száz éve járt le. Ha minden jól megy, akkor is egy óra lesz legalább - fél óra kell talán ahhoz, hogy körbejárjak, és másik fél óra amíg kitalálom, hogy mire tenyereljek rá odabent - osztom meg vele az elképzelést.
Az ajtón átszuszakolva magam balra indulok el a fal mentén. főleg a falon szereplő ábrák, rajzolatok után kutatok - ha valóban komplex irányítóközpontról van szó, kellene lennie valamiféle sematikus ábrának - ami segíthet kiigazodni majd a gombok tengerében. Utána a kezelőpultot keresem meg, és veszem szemügyre. Az az alapfelvetésem, hogy nincs a rendszer teljesen leállítva mert olyan, mintha minden félúton, váratlanul állt volna meg. Vagyis elég csak a rendszert blokkoló kapcsolót megtalálnom, hogy helyre álljon az egyensúly. S egy olyan kapcsoló vagy kar, amely a teljes rendszert így meg tudja állítani, annak a pozíciója is különleges. Vagy színre, vagy méretre vagy elhelyezkedésre feltűnően elüt a többitől. S végül de nem utolsó sorban ez régebbi technológia lehet - azaz azóta már lehet hogy fejlesztettek rajta, de ha működőképes volt, akkor az alapelven és felépítésen nem sokat változhatott az idők folyamán.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. Május 11. 18:04:46
Corvus Latsonn
Egy jó adag guanoval és némi pihenéssel később…

/Basic/ Nyújtottam volna segítő kezet, de ha neked előbb próbálni kell… ami pedig a szádon tartást illeti, abban benne vagyok! – mondják incselkedően, majd amikor a formákra térsz ki – szóval amint úgy érzed, hogy megfejtetted a fúzió beindulásának rejtélyét, nos, tudod hol találsz! – pillognak egyértelműen kétértelmű mód

Közben a könnyedén visszaszerzett órával felszerelkezve magad is szemügyre akarod venni a benti helyiséget, a kincsesbányát, ami talán megkönnyíti a dolgod ezen a szemétdombon. Titkon már, ah, mit rejtegessed? nyíltan megvallod, hogy némi ételt nem bánnál és ezúttal az sem baj, ha nem tud dorombolni. Kit érdekel, hogy mennyi ideje van ott? Az űrhöz hasonló levegő-dús tárolásnak köszönhetően úgy is még legalább ananász-íze van! A csirkének…

/Basic/ A tenyerelés ronda dolog! Csak finoman ha kérhetem! Ujjjbeggyel ha lehet, hidd el hálás lesz! Azt nem is említeném, hogy a nyelveddel még többet tehetnél, de ki tudja ki járt ott előtted és mit hagyott ott maga után – pillog ártatlanul

Belépve, szuszakolva és préselve leginkább magadat olyan sötétséget fedezel fel! ami bizony odakint is megvolt. Ugyanakkor itt kevésbé szar a helyzet, így viszonylag hamar eljutsz az említett vezérlőkonzolhoz, amelyen kallantyúk, kapcsolók, gombok és mindenféle más érdekesség kapott helyett különböző méretben és színben, formában. Ennek felfedezése nem kevés időt vett el, de legalább talán megérte. Talán. Szóval ott állsz és bár korábban reméltél egy sematikus ábrát, sajnos ilyet nem találtál. A nyomát ugyan mintha fellelted volna, de az sem kizárt, hogy az igazából valami más volt.

Ez a jobboldali keresés dolog legalább olyan eredménytelen volt, mint megérteni azt, amit most magad előtt látsz. Igazából ennyi erővel véletlenszerűen is kiélheted magad. Ugyanakkor miért is ne? A kaland egy gombnyomással kezdődik! Kiváló kalandozó szlogen lehetne, ha épp nem a fájós bokád jelezné, hogy a korábbi préselés annyira nem öntötte el az öröm érzetével és ami azt illeti, a horzsolásaid és zúzódásaid is némán, de annál érezhetőbben tiltakoznak. Ha emiatt úgy döntenél, hogy mérgesen lecsapsz, az legalább olyan izgalmas lehetne, mint az a zaj amit a fejed fölül hallasz!

Pontosan az ilyetén események előtt fedeztél fel két kártyanyílást, melyek függőlegesen fogadják magukba a kis műanyag vagy milyen kis azonosító-félét, hogy aztán még forgatni is lehessen őket. Láthatóan az egyik ilyen úgy döntött, hogy ő gyengébb, mint az a fizikai erő amivel megpróbálták elfordítani és szépen beletört az őt megillető helybe, ami meg a másikat illeti, nos az valahol van. Akárhol is legyen, elég pimasz, hogy ne mutassa meg magát, ellenben itt már gyanús legyen, hogy valaki vagy valami száműzte a csendet. Nem túl hangosan, de egyre növekvő zajjal, sőt, ami azt illető egyre sietősebben növekvő ütődéssel és más pusztításra jellemző hanggal.

A következő pillanatban már a konzol fedezékébe húzódnál, mert valami megvillant élesen és fényesen, amikor valami eltalál. Nem tudod mi az, de végül is sokkal puhább, mint ahogy gondoltad és igazából nem is annyira fájdalmas, mint vártad. Ez a dolog azért eléggé megvisel, így inkább úgy döntesz, hogy állni már unalmas és elterülve kötsz ki a földön, hogy aztán egy kölyöknyi tekintettel találkozz, aki meglehetősen megviselt ábrázattal vizsgálgatja magát kiegészítve azt ép mancsának tapogatásával. Akármit is láttál eléggé elvakított ahhoz, hogy csak később értsd meg, ki érkezett és mi az a kékes derengés a nyakában, ami végre széttépte az eddig uralkodó sötétséget…
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. Május 12. 21:16:22
Corvus Latsonn

/Basic/ Segítő kéz esetén csak nézhetném, de az ebben a sötétben nem sokat ér... - emlékeztetem, hogy nekem ennyi fény messze nem elég.
/Basic/ Mindenesetre nem fogod megbánni - válaszolom az incselkedésére, hogy aztán arra, hogy tudom hol találom, sóhajtok
/Basic/ Azért jó lenne tudni, hogy előtte hol találom a fürdőszobát - mert valahogy nem érzem magam szalonképesnek. 
/Basic/ Majd az adott pillanat eldönti, hogy épp mire van szükség, hogy kielégítően gerjedjenek a dolgok - nyugtatom meg, mielőtt nekivágok az ajtónak.

Az ajtó való átpréselődés közben valahogy nem érdekel az, hogy milyen íze van a konzervnek, ha megtalálom. Kivéve persze, ha denevér vagy Cafatka ízű, mert akkor még várok vele néhány... órát.
Túloldalt nem sok meglepetés fogad - sőt, kevesebben tapicskolhatok talajszinten. Az egyetlen, és talán kellemetlen felfedezés, hogy nincs mit felfedezni - már ami a sematikus ábrát illeti. A gombok és kallantyúk makacsul hallgatnak, és egyik sem hunyorog rám magát kelletve, hogy - engem nyomj meg! Node semmi gond, rövid nézelődés után is csak tizenezer kombinációval lehet számolni. Néhány hét, és sikerrel is járhatok! Már ha elkezdem, de valahogy olyan érzésem van, hogy a soros mostanában elszedte tőlem a cinkelt kockákat...
Fájós bokáról sajgó térdre helyezem a súlypontot, miközben azon tanakodok, hogy is kéne valamiféle rendszert vinni a kísérletbe. Végül aztán úgy döntök, hogy az elsőt még a véletlenre bízom, így az egyik középen fekvő gombon simítok végig, majd határozottan megnyomom. A kattanás utáni zörejek picit meglepnek - a fal túloldaláról, vagy a talpam alól inkább el tudnám képzelni, mint a fejem fölül. A gyanúm az, hogy csak a légtechnikát sikerült beindítanom, mert mintha az egyik fontosnak tűnő aktiválóhely üres lenne. Anélkül meg fuccs a fúziónak... Csak azt nem tudom, hogy mi szabadult el odafent? Gumilabda? Nagyobb pók vagy patkány? Valami alkatrész? Az egyre közeledő zajokat hallgatva még megnyomok két gombot, hogy kitegye az L betűt - no nem a lúzer, hanem a Latsonn után. De hiába - a készítők előtt úgy tűnik, ismeretlen a munkásságom. S erre még az sem mentség, hogy több ezer éve porladhatnak valahol - figyelembe véve az elveszett próféciákat, melyek rólam szólnak. Szólhatnának. Ha meglennének ugye.


Végül aztán győz a józan ész, és amikor már egyértelműen felém közeledik a zaj, úgy döntök, hogy azért jobb, ha egy konzol van köztem és a ki tudja hol húzódó mennyezet között. Már nem sikerül alábújni, mert valami eltalál. A fényből és állagából ítélve az a foszforeszkáló kúszónövény lehet, ami már egy szinttel feljebb is az életemre tört. Az eljárása is hasonló - egyből levesz a lábamról. Az egyetlen szerencse, hogy itt nincs liftakna, amibe tovább tudna rántani. Ami viszont gyanússá teszi, hogy mozog.
/Basic/ Mi a picsa? - nyögöm a földön fekve, és sajnálkozom, hogy nem csak a cinkelt kockáim vannak távol, hanem a zseb-sugárpisztolyom is. Mégiscsak pók esett a nyakamba, és nincs semmi, amivel civilizáltan agyonverhetném?! Inkább nem is nagyon mozdulok kis ideig - tanulva a kígyós esetből.
Aztán tisztul a kép, hála a fénynek, ami érkezett, és mintha ismerős lenne a jövevény. A Lady Kölyke? Megkönnyebbülten hanyatlok vissza a padlóra.

/Basic/ Helló kiskomám! - szólítom meg. Örülök neki, hogy nem valami rusnya döggel kell osztoznom a termen, és annak is, hogy előkerült - elvégre nélküle amúgy sem akartam túl messzire menni. Hogy hogy került ide, azt nem tudom, de felvet néhány kérdést. Mint hogy mit szól ahhoz, hogy az anyja meg én... Vagy hogy a Lady mit akar ebből elárulni neki. Hiába, egy kölyök kissé komplikálja a helyzetet.
/Basic/ Zirni megérkezett! - szólok hangosabban, hogy az ajtó túloldalán is hallhassa a Lady, majd felülök.
/Basic/ Egyben vagy? - kérdezem az apróságot, bár választ nem várok. Ha látszólag rendben mozog, akkor óvatosan felemelem, és lámpástul a konzolra teszem, hátha az erősebb fény többet árul el - főleg a kártyahelyről.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. Május 20. 10:07:59
Corvus Latsonn

/Basic/ Ha én nyújtok segítő mancsot, akkor minek kell nézni? – értetlenkedik, úgy tűnik, hogy félreértés történt a részedről szerinte – Világosíts fel, mert elég sötéten hangzik amit mondtál – kuncog saját gyenge szóviccén, amiből már te is érzed, hogy biz azért ő is elfáradt picit – Na, sicc! – zavarna a dolgodra…

A korábban finoman lekezelt gombok nem igazán tettek semmit azon túl, hogy zaklatásukra még csak egy halk „katt” hanggal sem reagáltak, sőt, úgy döntöttek, hogy még az ujjlenyomatodból is elvesznek. A kezdeti „életfenntartó”-nak vélt, adott esetben egyszerűen csak a levegőkeringtetésért felelős gombra való nyomáskifejtés után azért hamar rádöbbentél, hogy ez valami egészen más lesz, és ami a korábbi tapasztalatokat illeti – hullott már rád kígyószerű valami, találkoztál más helyi életformával… azonnal védekezésre kényszerített, de mint kemény becsapódás érzete felvilágosított róla, elkéstél.

Most, hogy minden a helyére került – értve ez alatt a kölyköt és persze téged – a helyzet már kevésbé tűnik kilátástalannak, főleg, mert a parány nyakában egy olyan kártyát látsz, ami a korábban felfedezett ikertestvére is lehetne! Hozzá kell tenni, hogy ebben nagy segítség az a világítórúd, amit a Pöttöm magával hozott. Az a számtalan jó dolog ami éppen csak most történt azonban megszedi a vámját és a kis remegő hideg-kék fényforrás úgy dönt, hogy unja már, hogy egyedül ő ad némi reményt ebben a gonosz sötétségben és megremeg, figyelmeztetve, hogy hamarost lezártnak tekinti a csatát.

A Latsonn legenda úgy tűnik, hogy tovább íródik, hiszen – mielőtt megértetted volna, hogy mi is a nyakadba – annak vége is felrémlett lelki szemeid előtt. Most azonban a kis bolyhos tekintete villan rád megkönnyebbülten, hiszen tompítottad-felfogtad az esését, mintegy „puhára eshetett”. Így történt, hogy a misztikus bestiák helyett, egy kölyöknyi ragyogó remény pottyant rád és talán egy új fejezetet nyitott a Latsonn próféciák megvalósulásának „Az Ismeretlen Bolygó” című kötetében. A hangulat számára – az eddigi percről-perce csalódást okozó felfedezések után – valódi felfrissülés a korábban veled felfedező puha sál érkezése.

A kiáltásod bár elég hangosnak tűnik, sőt, mintha picit ismétlődne, de valójában ennél sokkal inkább izgalmas lehet az, hogy a kis megviselt bundás igenlően bólint miközben felteszed a vezérlőpultra. A gombok amiket eddig alig láttál, de azért valamennyire sikerült felfedezni őket, most már teljes pompájukban várják, hogy melyiküket választod az elkövetkezőkben. Mintha a csend is csak a feszültséget akarná növelni, hogy a pillanat drámája a tetőfokára hágjon…
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. Május 21. 16:27:53
Corvus Latsonn

/Basic/ Ezen kár törni a buksidat, cicám - válaszolom, és már nyújtanám felé a kezem, hogy megsimogassam az arcát, aztán zavartan visszahúzom. Szerintem nem örülne, ha a kezemen száradó izét beletörölném a bundájába
/Basic/ Szeretem látni, hogy a segítő mancsok mint s hogyan becézik azokat a formákat... - világosítom fel, aztán a tanácsát megfogadva magára hagyom a válasszal.

A gomb lenyomására így utólag csak egy dolgot tudnék mondani:
Pillanatnyilag jó ötletnek tűnt. Az meg szerencsének, hogy most nem volt nálam semmi, amivel a rám zuhanó apróságot első feindultságomban feltrancsírozhattam volna. Nem álltam volna meg Lady előtt, abban biztos vagyok. Pláne, hogy a kölyök nyakában ott mosolyog látszólag a megoldás. Boldogan rávigyorgok - nem is tudom, hogy most a kölyöknek, vagy a kártyának örülök-e jobban. Azért a megremegő fényforrásra csak egy Ó-ó-ra futja. Láttam már ilyet, és aztán a sötétben kotorászhattunk, hogy feltöltsük. Most pedig bár nincs itt a zsebtücsök, hogy ellássa energiával, reményeim szerint nem is kell - pár perc, és minden újra üzemképes lesz.

Miután a kölyök felkerült a vezérlőpultra megszólalok:

/Basic/ Kiskomám, van valami írva arra a kártyára? - kérdezem, majd ha ezen a kérdésen túlestünk, folytatom
/Basic/ A ránk ruházott lehetőségnél fogva ezennel újra bekapcsoljuk ezt az izét, bármi legyen is! Kérlek Zirni, helyezd be a kódkártyát a helyére, és fordítsd el! - mutatok jókedvűen az üres nyílásra. Ha minden jól megy, ettől már illene felélednie a vezérlőpultnak, s utána el lehet kezdeni találgatni, hogy mi micsoda...
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. Május 21. 18:21:10
Corvus Latsonn

Ha volt is válasz a korábbi évődésre, már nem jutott el hozzád, sokkal inkább a tény, hogy mit is látsz Zirni nyakában. A legszebb az egészben az, hogy a megoldás szó szerint a nyakadba hullott. Ha minden megfelelően alakul, akkor lehet, hogy a szerencse visszapártolt hozzád és most kárpótol azért az időért, amit vélhetően a kölyök mellett töltött. Aki meglehetősen megviselt, de ép és egészségesnek tűnik ahhoz képest, hogy legalább annyi időt töltött idelent, mint te/ti.

A gomb vagy épp gombok tehát nem hoztak megváltást, de kinek kell holmi ostoba kerek kattogó tenyér-alávaló, amikor a kis bundás nyakában olyan szépen csillog az a kártya – bárhonnan is legyen meg neki. Jó, hogy nem volt nálad semmi amivel kárt tehettél volna, ki tudja, amilyen balszerencséd volt még nem is oly rég, még a végén kettévágtad, lőtted vagy törted volna a megoldás kulcsát. Nem beszélve arról, hogy az előbbi esetben, lehet, hogy a Kölyök Anyja úgy tesz veled, ahogy korábban azzal a szárnyas döggel.

A galád fényforrás kitart, sőt, mintha igazodna hozzád és megújuló erővel ragyogna fel, magába szívva az örömödet. Ennek okán a még picit kába kis szőrmókot finoman arra biztatod, hogy te megtaláltad a megfelelő helyet, használja csak bátran azt a műanyagnak tetsző sabacc-lapot! Mármint kulcskártyát, aminek a párjára mutatva próbálod megértetni vele, hogy mi az amitől ilyen lelkes és örömteli számodra a viszontlátás. Ettől picit mintha ő is izgatottabb lenne és elragadva a hirtelen felerősödő érzések által, engedelmeskedik a sürgetésnek:

/Ismeretlen nyelv/ Ismetlem… Karanten protokoll lepett ervenybe! – szólal meg egy nőiesen gépies, hideg hang kissé megkopott minőségben – A kiszolgalo-szemelyzet haladektalanul kovesse a TZP eloirasokat! Ismetlem…

Mivel a kérdésre, hogy mi van a kártyán nem érkezett válasz, hiszen a lelkesedés erősebb volt mint a józan ész, így most a szöveg nagy része már nem látszik, ellenben a villogó vörös fények annál inkább! A Lady-t és téged elválasztó ajtó szép lassan bezárul, a ventilátorok elindulnak és az a bosszantó hang ami a rossz hírek előfutára volt, szépen ismétlik akármit is mondanak.

A kártya tehát valóban az volt aminek gondoltad, de ahogy az ilyenkor lenni szokott, az utolsó parancs – bármi is szakította meg – szépen befejeződni látszik. Ennek például egy látható nyoma valami fura gáz, ami több helyről is nagy nyomással sisteregve tör elő, hogy megtöltse ezt az egész termet miközben a vörös fényt kékes váltja fel amiről hamar kiderül, hogy nem érdemes belenézni.

Ugyan távolról hallani vélsz valami zúgást és ezzel egyszerre mintha dorombolna a padló is, olyan érzést keltve, mintha a generátorok keltek volna életre…

S ezzel az egész hely.
Bármi is legyen.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. Május 21. 19:01:40
Corvus Latsonn

Amint a Kölyök behelyezi a kártyát a helyére, a váratlanul felcsendülő hangra kissé összerezzenek, aztán elvigyorodom.
/Basic/ Működik! Hallod? Működik! - örömködöm. Aztán az első lelkesedés után feltűnik, hogy itt bizony vörösen villognak a lámpák, ami az álmoskönyv szerint rossz előjel, mint ahogy a bezáródó ajtó is.
/Basic/ Biztos csak azért villognak a fények, mert záródnak az ajtók - jegyzem meg, de sejtem, hogy ez nem teljesen igaz. Az elinduló ventilátorok szintén jó jelnek tekinthetőek, igaz, a beáramló gáz kissé beárnyékolja az örömömet.
/Basic/ Ó-ó... - jegyzem meg, és inkább a vezérlőpultra nézek. Csak a megfelelő kombinációt kell eltalálnom, és minden rendben lesz! Mivel a gáz nem csípi azonnal a szemem, kaparja a torkom, okoz álmosságot, vagy ájulást - úgy vélem, van még egy kis időm megkeresni a megoldást. Meg ugye az előző kezelő személyzet sem szerette, ha elgázosítják őket. Végül aztán a vörös fény irritáló kékre váltott - ami azt mutatja, hogy már nem kritikus a helyzet. Lehet, hogy csak ki kell várni a végét?
/Basic/ Mintha fertőtlenítés lenne - tűnődök. Ami a folyosón található denevérszart figyelembe véve időszerű lenne, de...
/Basic/ de nem miattunk fut, hanem itt akadt meg a folyamat. Közben viszont eltelt rengeteg idő, vagyis a kiváltó ok feltehetőleg már nincs jelen. Azaz lefut majd magától, és ha mér valamit a rendszer, akkor biztos érzékeli, hogy minden rendben van - remélem a pultnak támaszkodva.
/Basic/ Mirru erre biztos felébredt - vigyorgok, mert abban bízom, hogy pár perc múlva újra használható lesz az ajtó. Aztán újra a vezérlőpult fele nézek. Jelenleg azt figyelem, hogy mi és hol változik rajta - hogy tudjam a jelenlegi folyamatok vezérléséért mely gombok vagy mely területek felelhetnek.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. Május 28. 19:43:09
Corvus Latsonn

A derűre vörös árnyékot vet a rémálom színe, a mosolyra nyílt ajkakat könnyedén zárja le a hasonlóan tevő két ajtószárny, ami egy hangosabb szisszenéssel pisszent téged csendre. Az események itt felgyorsultak és ami azt illeti a beáramló fehéres-szürkés valami könnyedén válthat ki köhögési rohamot éppúgy valóban, mint csak a tudat játékaként. Aztán, csak hogy izgalmas maradjon a vörösből kékessé váló szín mintha égetné a bőröd és amit eddig nem vettél észre az a fajta remegés, amit magas-frekvenciás hangrezgések váltanak ki az ember fiából-lányából.

Akármit is osztott meg a hang, eléggé figyelmeztetőnek, hovatovább sürgetőnek tűnik és még amiben teljes biztos vagy, amit nem lehet eltéveszteni: felszólítónak! Végül úgy véled, hogy a dolgok javulnak így lepillantasz a kölyökre és megosztod vele a gondolataidat, melyre mintha helyeslő bólintást kapnál annál a résznél ami a fertőtlenítésre utal. Sőt, a megakadó folyamatról is hasonló véleménnyel lehet, mert némi pislogás után újabb bólintásnak betudható mozdulat a válasz. A vigyorodra is mintha hasonló örömteli válasz érkezne, sőt, a bundája színe is megváltozik a korábbi narancsos—zöldesből egészen karmazsinba.

Idővel a szavakat vagy mondatokat ismétlő hang elhallgat, ahogyan az éles és figyelmeztető zaj is, sőt, a sziszegések és rezgések… minden abba marad. Nem ez az egyetlen konzol ami életre kelt, hogy úgy mondhasd, de sem ez sem a többi nem igazán akar nagyon zöld színbe öltözni. Ez számtalan bajt jelenthet, többek között az itt található rendszerekben felmerülő problémákat, amik hol narancs, hol vörös színnel adják tudtodra a baj nem múlt el, csak más színt öltött. A kölyök érdeklődve nézi az egészet és kis mancsát az állához emeli, mint aki gondolkozik, próbálja megfejteni mi lehet a baj.

Végül megnyom egy gombot amire kiemelkedik egy vékony, üvegszerű téglatest a konzolon található résből és felvillannak rajta mindenféle diagramok, folyamatábrák és számadatok miközben egy billentyűzet emelkedik ki pont előtted. A kis szőrgombolyag odaugrik és megnyom valamit, amire kiemelkedik az egyik vörösen villogó ábra: jelezve, hogy valami hiba van a generátorral, valami nem csatlakozik, nem érintkezik rendesen vagy… ilyesmi baja van. Ellenben ezt a problémát innen nem lehet megoldani, be kell merészkedni a következő helyiségbe…

Ott találhatóak a hatalmas energiafejlesztő berendezések.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. Május 28. 21:57:10
Corvus Latsonn

A záródó ajtók nem töltenek el felhőtlen boldogsággal, de a tudat, hogy ami magától bezáródik, az ki is nyílhat reményt ad - hogy ez csak átmeneti állapot. Most persze felmerül a gondolat, hogy mielőtt bekapcsoltuk a rendszert, ide kellett volna hívni a Ladyt is - de úgy vélem - nemsokára okafogyottá válik az ötlet.
Optimistán nézek előre a kékes fényben, s a bőrömet karistoló rezgésre remélem, hogy sokkal tisztábbá varázsol mint amilyennek érzem magam.
A Kölyök bár szófukar, ezt bundája színe-változásával kompenzálja. Fura dolog, mert az óra fényénél sem láttam hasonlót az anyjánál - pedig elég változatos és tüze(te)s vizsgálatoknak vethettem alá. Talán kor vagy nemfüggő lehet a dolog - amíg el nem sajátítja a beszédet?


A felszólító módban karattyolás is véget ér, beletörődve a jelenlegi helyzetbe. Körbe nézve lehangoló a helyzet - kivéve az unatkozó szervizdroidoknak akik most boldog füttyökkel vethetnék munkába magukat. Igaz, ezekből most egy sincs a közelben. A narancs fények csak zavaróak, nem úgy a ragyogó pirosak - számtalan helyről érkezik az információ - beavatkozásra érett a helyzet. Egy pillantás elég arra, hogy átlássam - a gond az, hogy a dolgok nagy része nem működik. Ennél ugyan kisebb gond, hogy én meg nem értek hozzá - ami kifogástalan üzemnél ugye nem lenne akkora gond, mint most.

A Kölyök végül megnyom valamit, ami mivel nem konzultáltunk - számomra leginkább a szerencsejátékot idézi. Most úgy tűnik, hogy szerencsénk volt, de mielőtt még észbe kaphatnék, már nyomja is a következő gombot, ezzel lapot húzva a tizenkilencre. Az ábrát nézegetve legalább van valami sejtésem, hogy mivel lehet a gond - a generátorral. Végiggondolva ez akár még jó hír is lehet - hiszen ha semmi nem kap elegendő energiát, akkor majd minden hibát jelezhet. Esélyt ad arra, hogy ha az energiaellátást újra biztosítjuk, a legtöbb rendszer újra rendben kezd el üzemelni. Már ami nem mállott szét ennyi idő alatt. Még nem döntöttem el, hogy a Kölyöknek csak nagy szerencséje van, vagy ért is ezekhez a dolgokhoz - de talán jobb biztosra menni
/Basic/ Hé, kiskomám! Értesz is ehhez? - kérdezem, s tapintatosan nem teszem fel a kérdés másik felét - vagy csak nyomogatod a gombokat?
Végül aztán odasétálok a továbbvezető utat lezáró ajtóhoz. Ha tényleg valamilyen fertőtlenítési folyamat fut, lehet, hogy még mindig nem enged tovább minket a rendszer. Azért egy próbát megér a dolog - mielőtt még a ventilátorrendszerrel kezdünk el barátkozni - mert még nem tudom, hogy mivel állíthatnánk meg a lapátokat. Így aztán nem túl sok reményt táplálva, de megnyomom a nyitás gombját a panelon.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. Május 29. 17:59:46
Corvus Latsonn

A Lady…

Igaz, hogy nincs veled, de az illata még ott honol valahol a többi szag között ami teljesen kiölte a szaglásodat. Nem biztos, hogy bármit megéreznél időben ezzel az érzékszerveddel és azt is sejted, hogy a kölyök is azért prüszkölhet, mert némi por meg ki tudja még mi irritálta a pici nóziját. De mivel nagyon bizakodó vagy amiatt, hogy a ventillátorok – és azok bizony kivétel nélkül – működésbe léptek és most is azon dolgoznak, hogy a levegőben terjedő veszélyeket elvezessék a feltételezett fertőtlenítés után.

A kékes fény is kialszik idővel és a helyét a már számtalanszor látott steril fehér váltja fel, ami egészen biztos, hogy megnyugtathatja az eddig csak folyamatosan borzolt idegeidet és legalább egy kis örömhírrel szolgálhat. Igaz, hogy egy kellemesen hosszú fürdőt még mindig örömmel fogadnál, de azért legalább a számtalan zúzódás, horzsolás és más felületi sérüléseid nem fognak tovább vagy elfertőződni (jobban, mint eddig). A kölyök is az fülét szorongatva veszi tudomásul, hogy végre nem kínozzák már azok az erős hangok…

Nem igazán tudod, hogy a kölykök milyenek, hogy ez a Farghul vagy épp Togoriai fajnál hogyan is van pontosan a pubertás kor környékén, illetve, hogy a félvérek mit is örökölnek, de valószínűleg a kölyök is fél- vagy negyed-vér lehet, mert most, hogy van időd alaposan megfigyelni és vizsgálni alig hasonlít az anyjára, még ha találsz is olyan vonásokat, amiket ŐKarmosságában is felfedeztél már korábbi felfedezéseid során. Mindenesetre jelen tudásod-tipped alapján bármelyik teóriád megállja a helyét!

Feltűnik, hogy itt nincsenek szerviz-droidok, amik bizony most átvehetnék a helyed és végre elkezdhetnék azt, amiért legyártották őket és szépen megjavítanának mindent! Ez sajnos legalább annyira esélyes, mint az, hogy megjelenik mögötted az a vadmacska és finoman a füledbe harap… a kattintás fontos volt, a kölyök győzött! Akármit is nyomott meg előbb, majd később, az nagy segítség volt és bár lehetett véletlen azért mérget nem biztos, hogy vennél rá. Rá is kérdezel inkább mielőtt mindenféle pirulát vagy mást vennél kézbe…

Bizonytalan igen a válasz, egy olyan fejrázás-bólintás formájában ami sokaknál a „Hm, talán” kifejezése lehet.

Innentől persze már neked sem tűnik annyira bonyolultnak a dolog, igaz, a számokon túl egyetlen macskakaparást nem ismersz fel amit a kijelzőn látsz. Szerencsére úgy véled, hogy a rendszer hülye-biztos, mert ábrákkal is segítik megérteni és megoldani a felmerült problémákat, bármi is legyen az. Azonban annyira egyszerűnek tűnik a probléma és a megoldás, hogy már-már félsz is elhinni, hogy csak annyi lenne a gond, hogy… odamész és megigazítod és már az egyik zöldül is, mire a többi irigyen ellopná azt színt tőle.

Az ajtónál állva már biztos vagy abban, hogy a dolog túl egyszerű és ennél sokkal komolyabb dolgokkal kell szembenézni, rögtön mindjárt azzal, hogy az ajtó… kinyílik. A nyitópanel is vörös volt, de érintésre zöldre váltott és beengedett egy kockába. Így lehetne jól jellemezni, meg úgy, hogy valamilyen zsilip része, mert akad itt nem egy védőruha, aminek viselését valószínűleg egykor (ki tudja talán most is) erősen ajánlják azoknak, akik hosszú életet terveznek.

A kölyök az ajtóban áll viola színű bundával, ami lassan változik aranylóba és vissza és…
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. Május 30. 18:04:12
Corvus Latsonn

A szálló por és még ki tudja mi - amire nem is vagyok annyira kíváncsi - csavarja az orrunkat. Előbb-utóbb talán normalizálódik a helyzet, csak idő kérdése. Ahogy a viágítással is ez történt. Immár beléptünk a civilizáció fehér fénykörébe, hogy néhány további sántikláló lépéssel közelebb jussunk a célhoz - no meg az ajtóhoz. Némi örömmel veszem tudomásul, hogy a fertőzés veszélyt sikerült minimálisra csökkenteni - de azért még volna min javítani - és nem csak rajtam, hanem az egész helyen, helyzeten.

A Kölyök külalakja kicsit másmilyen, mint az anyjáé, de ezzel biztos nem fogok még előhozkodni - elvégre senki nem szereti azt hallani, hogy nem is igazán hasonlít a felmenőire.
Ami most jól is jön, mert sokkal otthonosabban mozog a sok gomb és mifene közt, mint a Lady - pedig azért ő is szakértője a maga módján a nyomogatható és egyéb dolgoknak.
Az ábrák alapján akár még lelkesedhetnék is - de kissé gyanakszom, hogy lesz még valami kellemetlen meglepetés. Elvégre egyszerű hiba miatt ki az aki kiürítene egy ilyen helyet? Mivel jelen helyzetben a kételyek kotraproduktívak lehetnek, ezért száműzöm őket egy csendes sarokba, és inkább az ajtóval foglalkozom.
Amely nem kis meglepetést okoz, hogy engedelmeskedik a kérésemnek, és kinyílik. A bent látható védőruha az, amire felsóhajtok, és megfordulok.

/Basic/ Több száz éves védőruha volt minden álmom - morgom magamnak - de még mindig jobb, mintha egyáltalán nem volna. Az ajtó sikerén felbuzdulva átsétálok a "bejárati" ajtóhoz, és ott is szerencsét próbálok. Hátha sikerül beengednem a Ladyt a folyosóról.
Utána visszasétálok a védőruhákhoz, és tüzetesen szemügyre veszem őket - nehogy túlságosan lukas, sérült, az idők folyamán tönkrement darabot próbáljak meg magamra húzni. Nem mintha nagy különbségek lennéenk köztük. Ha sikerül magamra venni az egyiket, mielőtt még teljesen magamra ölteném, megkérdezem a Kölyköt

/Basic/ Zirni, kintről a teremből akarsz irányítani, vagy a vállamról? - mivel feltételezem, hogy az ő méretében nem fogunk semmit sem találni. A döntése után végleg "begombolkozom", és elindulok a zsilip másik ajtajához. Közben azzal nyugtatom magam, hogy ez a ruha nem is engem véd, hanem a berendezéseket az apró szennyeződésektől.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. Június 04. 20:10:47
Corvus Latsonn

Nem sokat tudsz a Togoraiai vagy, ami azt illeti Farghul, hát még a félvér kölykökről, de az biztos, hogy a színek változása nagyon izgalmas, hovatovább, mint egy szótlan párbeszéd árnyalatai lennének. Korábban nem zártad ki, hogy ez valamilyen kölyökkori kommunikáció, de az is lehet, hogy valami más. Akármi is legyen, az biztos, hogy Zirni színes egyéniség! Mindenesetre nem áll szándékodban firtatni a dolgot és úgy tűnt, hogy más sem akarta eleddig felhozni.

Ki tudja, hogy a Lady mire is képes igazából, de tény, hogy akár az Apja vagy valaki mástól is elleshette ezeket a fogásokat, akárcsak egykor te tetted. Egy dologról tudod, hogy Őkarmossága igen járatos benne, sőt, olyasmiket tett, amivel eleddig egyetlen egzotikus hálótársad sem. Valószínűleg soha nem fogod elfelejteni, hogy miképp tett kedvedre vagy épp mire biztatott téged… de ez egy másik történet. AZ itt és most a gombokról és a kölyökről szól!

Nem tudni mi történt itt és leginkább azt, hogy mikor. Nem tudod kizárni a tudatodból a gondolatot, hogy minden jó dolog legalább akkora rossz dologgal is jár, így nagyon nehezen tudsz a grafikonokra és adathalmazokra koncentrálni. Meg is próbálod elterelni a gondolataidat, amire a korábbi „nyomogatások” pont jónak tűnnek, de lássuk be, hogy ettől még az ajtón túlra jutni nem lesz könnyebb. Így maradt az ajtónyitó, majd a tudat, hogy akad ott valami ami felér azzal a rosszal – ha nem többel – amit a korábbi jó adott.

Zirni felé fordulva osztod meg a gondolatod a látványról, aki csak bátran pislog néhányat, amolyan „akkor mire vársz, vedd fel!” módon, legalábbis neked valahogy az az érzésed, mintha ezt mondaná azzal a nagy cicaszemével! Ennek örömére úgy döntesz, hogy ideje egy családi újraegyesülésnek és elsétálsz a bejárati ajtóhoz, ami makacsul vörösen izzik és piszokul nem akar neked engedelmeskedni. Itt és most nem tudtál Mirru és Zirni kedvére tenni, de talán ha túl vagy a nehezén már több sikerrel jársz.

A védőruhánál ismét, ahol Zirni a kérdésedre annyit válaszol, hogy felszalad rajtad, mint egy Nelvaan-i mókus (http://starwars.wikia.com/wiki/Nelvaan_squirrel), majd köréd tekeredik mint tette korábban, akár egy szőrmesál! Legalább a fűtéssel nem lesz gond azon a részen! Meglepetésedre az öltözék szemmel látható sérülésekkel nem örvendeztet meg, így hellyel-közzel akár biztonságosnak is mondható! Ahhoz képest, hogy elméletben milyen régóta van itt, még tapintásra is elég jó állapotban van! Nem úgy mint a testvére, amin egy akkora molyrágta lyuk van amin egy egész űr-fregatt képes lenne berepülni…

Végül, talán pont a kellő energia hiányában az első próbálkozás eléggé sikertelen – ami az ajtó nyitást érinti. Egészen addig furcsa lehet a dolog, amíg a Kölyök nem kezd el kalimpálni, hogy meg kéne fordulnod. Rádöbbensz, hogy csak kívülről lehet a panelon nyitni-zárni vagy ami a fordulás után egyértelműbb, hogy először be kell csukni a zsilipet, hogy kinyíljon a másik ajtó. Ezután már szabad az út, hogy valami olyasmit pillants meg, amit talán soha életedben nem láttál, ami lehet, hogy megdöbbent téged…

Előbb egy hosszú folyosóra lépsz, aminek így első látásra nagyjából a közepén két hatalmas energiafejlesztő áll, olyan generátorok amiket soha életedben még nem láttál, de ez még semmi, úgy tűnik, hogy a folyosó végén van még egy zárt ajtó! Jobbra és balra félúton akad egy-egy folyosó mely két hatalmas berendezéshez vezet és még egyszer ennyire a szemben lévő ajtó zárva természetesen – amennyire látod. Az egész helyen minimális világítás van, leginkább csak amolyan vészvilágítás féle, minden más eléggé alapállapotúnak tűnik.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. Június 04. 22:12:21
Corvus Latsonn

A Ladytől elválasztó ajtó továbbra is teszi a dolgát - és elválaszt - most még semmiféle gombnyomogatás nem téríti jobb belátásra. Így maradok az eredeti tervnél - előbb normalizáljuk a helyzetet.

A védőruha nem tűnik katasztrofálisan használhatatlannak - inkább az a fajta, amelynek suttyomban romlott a minősége. De mivel nincs más, mely a védelem illúzióját adja - így maradok annál. A Kölyök pedig eldöntötte a kérdést - velem tart a mostani felfedezésnél is.

Az ajtónyitás és zárás egész addig tűnik komplikáltnak, amíg a Kölyök kalimpálása miatt rá nem jövök, hogy a zsilipek lényege az, hogy egyszerre csak az egyik kapu van nyitva.

A feltáruló szakasz komoly generátorokat és meglepetést tartalmazz, már csak a méretei okán is.

/Basic/ Fantasztikus! - sóhajtok fel a látványra. Be kell látnom, hogy ezek a berendezések erősen túlméretezettek egy szimpla elsősegély-pont vagy pihenőház számára. Szinte újra gyereknek érzem magam, amikor apám egyszer magával vitt a gyűrűre - a kuati hajógyárba, ahol egy épülő csillagromboló már beépített hajtóművét tesztelték éppen. Az a régi izgalom fog el, amikor megpillantom ezeket a szokatlan generátorokat.
/Basic/ Ez egy kisebb településnek is elég lehet, nem egy épületnek - véleményezem vigyorogva - már ha a méret és hatékonyság hasonló léptékű, mint amit megszoktunk.
Az, hogy minek van szüksége ennyi energiára, most még nem töprengek el, de jó jelnek tartom - azt jelenti, hogy ilyen helyen könnyen ráakadhatunk majd valamiféle normális járműre is.
Aztán elindulok a folyosón, és indulásnak ismét a jobb oldali elágazást választom, hogy megközelítsem a most még jórészt inaktív berendezést. Amennyire lehet, körbe járom, aztán átsétálok a másikhoz is, és azt is szemügyre veszem. Eltérést, látható sérülést keresek leginkább. Miután mindkettőt megnéztük, most már kapcsolók, vezérlő elemek után nézelődök, végül megszólalok

/Basic/ Na Zirni, van tipped? - kérdezem. Arra azért felkészülök, hogy ha sikerül beindítani, gyorsan kell távoznunk, és esetleg erősen kell majd kapaszkodnom valamibe - szóval biztos fogódzkodót keresek.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. Június 08. 20:50:29
Corvus Latsonn

Ez a zsiliprendszer sem különbözött azoktól amiket eddig megismertél, így végül meglepően könnyedén veszed-veszitek az akadályt, hogy bejutassatok a… hatalmas energiafejlesztő berendezések termébe. Igazából ez már nem terem és nem is csarnok, ez valami hatalmas méretű helyiség, ami két oszlopszerű szerkezetnek ad otthont. A méretek és távolságok pontosan emiatt nem kicsik, de cserébe elég nagyok, így könnyedén kaphatod azon magad, hogy ámulsz és bámulsz és nézelődsz, mint egy eltévedt turista.

A kis nyakravalód is izgatottan nézelődik, egyszer-kétszer majdnem le is csúszik, mert annyira a másik irányba leselkedne, oly kíváncsi valamire abban az irányban, hogy néha szinte már teljesen elfoglalja előled a védőöltözet kilátását. Úgy tűnik, sőt, biztos vagy benne tehát, hogy nem te vagy az egyetlen akit mindez lenyűgöz és magával ragad, hanem a Lady kölyke is szinte – viola-színben – magán kívül van – feltehetőleg – az izgalomtól.

Számtalan lehetőséget magában rejtő látvány magnetikus mivoltját leküzdve egy hosszabb, több percig is eltartó séta vár, hogy egyáltalán félútig eljuss, ahol a jobb oldali generátor/reaktor vagy mifene ez vár rád. Az egész tested enyhén reszket – vibrál – minél közelebb érsz, ami azt jelenti, hogy bizonyos dolgok nem működnek, sőt, az egész mintha csak alapjáraton-bemelegedés fázisában lenne. Nem történik semmi, ami aggodalomra adna okot, így teljesen közel léptek, ahol számtalan felfedezést tesztek.

Rögtön az egyik, hogy meglehetősen jó állapotban van az egész és leszámítva a feliratok továbbra is teljesen érhetetlen kavalkádját a sok piros visszajelzésen túl, még akad néhány kar és egy billentyűzet is ami segítségetekre lehet. Igazából a gond most ott lehet, hogy ketten vagytok egy csehóban, ahol csak te férsz hozzá az italokhoz, de nem tudod, hogy melyik jelöletlen üvegben mi van, illetve a macskakaparások mit is jelentenek pontosan.

A másik oldalon lévő – újabb hosszú séta után – sem tér el ikertestvérétől és ott sem lettél okosabb, kivéve, ha valami csoda folytán ez idő alatt nem fejtetted meg a nyelvet… mivel Zirni tippje most elég szótlan, így a lehetőség előtted áll, hogy nyomogass, rángass és esetleg kapcsolgass kedvedre. Mikor már épp azon tanakodnál mit tegyél, a sok kutatás annyira eredményre vezet, hogy felfedezed, hogy Zirni eleddig nyugodt fürkészése most egy mancsmutogatás keretében segédkezne.

Úgy tűnik, hogy az előzőnél vagy nem értette még vagy annyira lekötötte a felfedezés, hogy nem tűnt fel neki – esetleg elsiklott felette, de most határozottan mutat egy nagyobb kar felé, ami alsó és felső állás közül az előzőben van. Szép nagy fekete és ergonomikus kar csak arra vár, hogy engedelmesen feltold a másik állásba, de nem vennél rá mérget, hogy a művelet ennyivel véget is ért. Már most látod és érzed, hogy az újraindítás nem lesz egyszerű művelet…
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. Június 11. 17:48:17
Corvus Latsonn

Mindig is szerettem azokat a műszakai megoldásokat, melyek lenyűgöznek. Akár funkciójában, alakjában, működésében vagy mint most is - méretében. Magamban fejet hajtok a kivitelezők előtt - hisz messziről látszik, hogy nem csak rengeteg erőforrást igényel egy ilyen hely kialakítása, de közben bizonyosan számtalan nehézséget is le kellett küzdeniük a sikerhez. Ez pedig tisztelet érdemel!
A kölyök részéről ez inkább kíváncsiságban mutatkozik meg - és néha kitakarja a teljes képet, hogy valamit meg tudjon bámulni. Ekkor inkább megállok, és kíváncsiságának irányába fordulok - sokkal jobban járunk, mint ha folyamatosan az arcom elé tolakszik.
S jobb oldali berendezés úgy tűnik - valamilyen szinten már üzemel - ez akár jó hír is lehet - elvégre nekünk elég egy töredéke is a lehetséges teljes kapacitásnak - azaz messze nem kell túlhajtani a berendezést - és messze a biztonságos keretek közt maradhatunk.
Szerencsére az alkotók következetesek voltak, de sajnos mindenhova ugyanazokat a ronda írásjeleket használták - így marad a találgatás. No meg Zirni - akinek akkor jut valami az eszébe, amikor a második berendezést szemléljük. Engem inkább az foglalkoztat, hogy vajon mennyi ideig tarthat a zuhanás a gödör aljáig, de aztán eldöntöm - erre most kivételesen nem vagyok kíváncsi. A kölyök kaparászása picit zavaró.

/Basic/ Zirni, most egyezzünk meg abban, hogy melyik mutogatás mit jelenthet, hogy ne akkor kelljen találgatnom, amikor éppen nincs rá idő! - javaslom neki.
/Basic/ Jobb ha tudod, mindent balról jobbra és lentről felfele szoktam keresni. Szóval amíg keresem a kart vagy gombot, addig kinyújtott praclival hadonásszál! Ha lent van, ami kell, akkor az állam környékén kalimpálj, ha pedig fent van, akkor a homlokom magasságában! Jobbra és balra az orrom magasságát válasszad - így talán elég hamar rá fogunk akadni arra, amit szeretnél. Ha éppen rámutatok, akkor szorítsd össze a mancsodat, hogy tudjam - azzal kell csinálni valamit. Picit nyomd meg a fejem, ha nyomni vagy tolni kell, és kissé húzd meg a hajam, ha húzni kéne. Ha pedig jobbra vagy balra kell tolni valamit, akkor összeszorított manccsal ints jobbra vagy balra! S a legfontosabb - ha menekülni kell, akkor háromszor dobbants a vállamon! - mondom. Elvégre előre lefektetett szabályok mellett sokkal könnyebb dolgozni. Aztán rámutatok a karra - hogy tényleg ezt akarja-e, s ha a mancsát összehúzza vagy szorítja, egy kézzel megragadom a kart, másikkal meg kapaszkodót keresek, aztán a kart áttolom a másik állásba, s várom a további utasításokat.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. Június 11. 19:25:39
Corvus Latsonn

S lőn világosság... (https://youtu.be/As03o5u--PM?t=4m26s)

A mérete monumentális. A hatásfoka maximális. A kivitelezése fenomális… a működése katasztrofális. Hihetetlenül lenyűgöz, minden lépésnél úgy érzed magad, mintha… leírhatatlanul. Az egész olyan hihetetlen és szinte felfoghatatlan, hogy amikor érzed a kölyök szorít a maga kis erejével amikor a korábban már izgatottan megkalimpált kart nézed és valószínűleg nyomni próbál, de hát ennél a csöpp kis kölyöknél ez elég erőtlennek hat.

S bár mindent megjegyzett, amit magyaráztál neki, sokkal inkább érdekli, hogy azt tedd amit szeretne, semmint azon vesztegessen időt, ami – számára – egyértelmű. Míg te azzal voltál elfoglalva, hogy a tervezőasztaltól az építőrobotokon át az első tesztindításig eljutottál, addig a kis izgatott szőrmók még a karodba is megpróbált bemászni, hogy mozgásra, tettre bírjon. Végül feladta és azt tette amit mondtál, úgy próbált irányítani.

Ez a jelen, feltolod a kart két kézzel – mert egy bizony kevésnek tűnt – és még így is alaposan megizzadsz, mire sikerül. Ezt holnap lehet, hogy érezni fogod. A tetted azonban megfelelő ellenhatással bír, egy eddig pirosan világító visszajelző most villogni kezd, majd hallani véled, ahogy az egész dolog egyre mélyebben dübörög, ahogy készül az alapfokozatba való lépésre. Zirni is elég izgatott, láthatóan ő jobban remeg, mint indokolt lenne, de aztán egy csalódott nyimm szalad ki, amikor az egész visszaáll.

Még a villódzás is.

Nem adja fel, tanakodni látszik, hogy mitévőnek kéne lenni. Igaz, hogy elindult a hatalmas, szinte már elképzelhetetlen energiák teremtésére tervezett eszköz, de sajnos az önfenntartó léptéknél többre egyenlőre nem sikerült rábírni. Úgy véled, hogy ezért volt annyira csalódott a kis Szőrmók, aki most nyújtott karral mutogat merre nézz, hogy alaposan belásson mindent. Nem sieti el, hosszasan vezényel, az egész helyet alaposan körüljárjátok és fel-alá bambulsz – talán már szédülsz is…

Szerencsére a zuhanás veszélye nem fenyeget.

A körséta után úgy tűnik, hogy ismételni fogtok, de azért mi tagadás kezdesz fáradni, éhezni és szomjazni. Az egészben a legszebb talán a másfajta inger kezdődő suttogása lehet. Eközben Zirni akármit is kutatott, úgy tűnik, hogy megtalálta. Ki tudja mennyi idő telt – órák, az biztos – de megfejtette a problémát! Sematikusan kellett megoldania, hiszen a nyelvi akadályok számára is látható problémát jelentettek a korábbi műveletek alatt.

S most történt valami!

Érkeznek a nyújtott karú mutogatások, amiket olykor hadonászással tarkított, hogy aztán nyomjon vagy húzzon esetleg összeszorított manccsal intsen. A lényeg az, hogy körülbelül a harmadánál – vagy korábban – elveszted a fonalat, de igazság szerint az első kar tolás után valamilyen aktiváló gombot nyomtál – mert egy sor különböző színű lámpa felgyulladt - és aztán kart húztál lefelé – amitől megint villogni kezdett egy sor addig fehéren izzó, majd megnyomtál néhány újabb sor gombot – látható hatás nélkül, végül lekapcsoltál valamit – ami némi zajjal járt és…

A dolog működött!

Az alap rendszerek elkezdtek sorra bekapcsolni és a korábbi kísérteties félhomályt most megfelelő helyzet és jelzőfények váltják fel, nem beszélve a látást segítőekről. S ekkor… ekkor látod meg igazán, hogy milyen emberfeletti erőfeszítésre is lehetett szükség, hogy mindezt valaki véghez vigye. Aztán hirtelen szikrák kezdenek pattogni, több olyan hang üti meg a füled, ami elég vészjóslóan hat, hogy még több szikra után egy sor heves mutogatás és egyéb mozdulatot követően, a rendszer stabilnak mondható.

A számhoz nem kell fordító program: 5%
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. Június 13. 21:26:02
Corvus Latsonn

Zirni a cselekvésvágyat úgy tűnik, hogy örökölte az anyjától - no meg némi türelmetlenséget. Ám végül belátta, hogy vagy igazodik hozzám, vagy még jobban feltart, és még ennyire sem haladunk. a kart közösen toljuk a helyére - és ígéretes kezdet után kisebb visszaesés következik be. Én ezzel is elégedett vagyok - elvégre egy lépéssel közelebb kerültünk a jó megoldáshoz. Zirni azonban mintha csalódott lenne. Más technikusok sokkal hosszabban és arcpirítóbb módon szokták kifejezni a véleményüket - függetlenül attól, hogy milyen létformához tartoznak. Node Zirni még Kölyök - de majd felnő a cifrább káromkodáshoz.
Engem nem különösebben zavar, hogy ismét alapállapoton van a berendezés - ennél sokkal rosszabb forgatókönyvet is el tudnék képzelni. Így ráérősen nézzük újra végig a lehetőségeket.
Aminek a végén már én is alig várom, hogy újra nekifussunk a dolognak - mert nem szeretnék itt éjszakázni, vagy nappalozni, vagy milyen időpont van. Ha még pár órát elszöszölünk, az a leharcolt mosdó is igencsak csábítóvá válik - a zárt ajtók mögött.

Azért az reménnyel tölt el, hogy módszeresen dolgozik-dolgoztat, és nem csak összevissza nyomkodjuk a gombokat. Vagy legalábbis nagyon hozzáértőnek tűnik, s végül de nem utolsó sorban bebizonyítja az igazát. Ennek többszörösen is örülök - végre kezd normalizálódni a környezet, és látom már a fényt a terem végén. No meg a lehetőséget, hogy nemsokára levehetem a védőruhát. A szikrák és a hang hallatán azért felmerül bennem a lehetőség, hogy még túl korán örültem, és ezt egy
O-oo - val jelzem is, hogy még szerintem is van még mit javítani a rendszeren. A szikrákat látván azért örülök, hogy még rajtunk van a védőruha, és amíg nem késő - tenni kéne valamit. A kölyök is így gondolhatja, mert mielőtt valami nagyobb durranás keretében megtudnánk, hogy pontosan mivel is van a gond, gyorsan sikerül normalizálnia a helyzetet.
A végén a kijelzőn derengő szám igencsak tetszetős

Az öt százalék messze több, mint amire feltehetőleg szükségünk lehet.
/Basic/ Jó ezt látni - nézek a kijelzőre - az édesanyád büszke lehet rád! - dicsérem meg, és elindulok a kijárat fele
/Basic/ Menjünk vissza, nézzük meg még egyszer a vezérlőpultot, majd ha minden rendben próbáljuk meg kinyitni az ajtót. Remélem a liftek és az ajtók működnek. Jó lenne tiszta vizet és élelmet találni -  osztom meg a Kölyökkel a terveimet.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. Június 21. 17:22:55
Corvus Latsonn

A kölyök, nos még csak egy kölyök, bár a tudásában véleményed szerint akár több technikus ismerősöddel is felvehetné a versenyt – ami a szerelést, javítást illeti. Úgy tűnik, hogy gyerekjátékok helyett is hidrokulccsal és más hasonló szerszámmal játszott vagy csak csendesen ülhetett, amíg az apja – mert az anyja nem tűnt nagy tehetségnek műszaki téren – mindenféle berendezéssel bíbelődhetett. Más lehetőségek is vannak, de talán ez a legvalószínűbb.

Hosszú órák alapos testmozgásának és többszöri elemzésének eredményét látod kékesen-halványan izzani, mely tudatja veled, hogy mennyire kevés energiát termelnek, illetve termel az egyik berendezés. Kérdés az, hogy kell e a másik, használták e egyáltalán vagy az lenne a tartalék? Illetve, mi történne ha többszörösét termelné a mostaninak? Az biztos, hogy sokat segítene, ha valaki beszélné, de legalábbis olvasná-értené azt a macskakaparást.

Az O-oo kivált valamit amit eddig még sosem hallottál ezért nehéz is beazonosítani, leginkább kuncogásnak vélnéd. Úgy tűnik, hogy a kis bundás nincs kétségbeesve pár villanó apróság okán, sokkal inkább tovább jelez, hogy van még mit megnézni, elemezni és kikövetkeztetni, hogy a dolgok simábban menjenek. Amikor később szóvá teszed, hogy mennyire jó látni azt amit már te is értesz, tagadó mancslendítés kerül a látóteredbe, ami mintha azt sugallná, hogy ez bizony elég kevés.

Azonban nincs akadálya, hogy visszatérjetek a korábbi helyiségbe – ami azért elég „kényelmes” gyalogtúra – de végül kizsilipelés után és egy védőöltözettel kevesebbel már a vezérlőpultnál lehet matatni. Megosztva a terveket nem érkezik ellenvetés, így tovább lehet tervezgetni és tapicskolni a megannyi gomb között. Egyenlőre az ajtó nem akarja megadni magát és nem kevés fény még a kellemetlenebb színben tündököl, de mintha lassan minden kezdene felébredni hosszú álmából.

A kölyök most a vezérlőpulton ücsörög és megint hosszas farkas-szemezést folytat a felülettel, úgy tűnik ez is elég alapos és megfontolt lesz, ahogy korábban is. Akad néhány óra, amiben azt tehetsz amit csak szeretnél, mint eltűnődni a finom falatokon, azon, hogy milyen jó lenne inni valamit és persze a tényen, hogy még mindig nem gyógyult meg a bokád. Aggódhatsz egy keveset a Lady miatt ha úgy érzed, de teheted ezt azért is, mert nagyon nem sikerül előrébb jutni még a végtelenség fogalmát karcolgató várakozásod alatt sem.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. Június 23. 20:28:26
Corvus Latsonn

El kell ismernem, a kölyökkel nagy szerencsém van - a Ladyvel lehet, hogy csak a ventilátorrendszeren  át jutottunk volna előrébb, nem a gépeknél. Hozzáértés ide vagy oda, de így is igencsak hosszúra nyúlik a generátorok működésének megfejtése, melyért leginkább a nyelvi korlátok felelősek.
Habár vannak azért egyértelmű dolgok is, amiknek a megértése nem igényli a tökéletes nyelvismeretet. Mint például a pirosan villogó lámpák, vagy a kölyök kuncogása. Zirni amilyen kicsi, annyira nagyra törő - a kis mohó nem tartja számottevőnek azt a csinos öt százalékot pedig én igencsak elégedett vagyok vele.
A zsilipben elégedett sóhajjal veszem le a védőruhát - habár szeretnék normálisan felöltözni, de ez elég messze állt az általam kényelmesnek vélt daraboktól. A vezérlőpult mellett látszik csak igazán, hogy ez mennyire komplex rendszer - s hogy még bőven van mit végigbogarászni a sikerhez. No meg az ajtó kinyitásához, mert az bizony még mindig ellenáll. Egy ideig a pult mellett állva nézelődök, hátha elönt a tudás, de csak a fáradtság no meg a bokám jelentkezik. Így szék hiányában inkább kicsit odébb leülök a földre, ahonnan még belátom a pulton zajló események jó részét, és onnan bambulok.
A korábbi sétálgatás eléggé kifárasztott, ráadásul az éhség is kezdi éreztetni a hatását. Eddig sem voltam a legjobb formámban, de érzem, hogy egyre nehezebben megy logikusan gondolkozni és figyelni arra, amit Zirni csinál. Pláne amikor van elég egyéb inger, ami eltereli a figyelmemet. Mint a szomjúság, éhség, lüktető boka, fáradtság és alacsony komfortérzet és lassan múló idő. Amely néha mintha nem is telne, olyan lassan vánszorog. Ha fitt lennék, biztos gyártanám az elméleteket hogy hol is vagyunk, és hogy a vezérlőpult egyes gombjait hogy lehetne letesztelni. Ám jelenleg főképp azon tűnődöm, hogy egy ilyen helyen biztos van konyha ahol egy rántottát össze lehetne dobni. A különféle ételízesítőkről - mint a tejszínhab vagy csokoládé öntet le is mondok - egyrészt a koruk miatt, másrészt ha mondjuk a Ladyvel akarnám elfogyasztani - akkor nem biztos hogy ki tudnám enni a bundájából ha bekenném vele. Abban biztos vagyok, hogy a fény mellett nem tud a fenekén ülni - hanem feltehetőleg már a folyosó felfedezésével tölti az idejét. Talán talált már vizesblokkot... Azért jobban érezném magam, ha itt lenne, noha feltehetőleg ő sem tudna érdemben hozzászólni a vezérlőpult kérdéséhez - de azért a társasága igencsak hiányzik. Igazából azt sem tudom, hogy Zirninek mit is kéne mondanom az anyjával való kapcsolatomról - aztán úgy döntök, hogy semmit - ezt majd a Lady elrendezi. A várakozás unalmas, kényelmetlen és unalmas. Nem kizárt, hogy bebóbiskolok miközben a Kölyök próbál meg kiigazodni a gombok erdején.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. Július 04. 17:16:21
Corvus Latsonn

Úgy véled, hogy a Lady sok tehetsége közül egyik sem lett volna elegendő egy olyan technikai kihívás leküzdéséhez, mint amit a kölyke úgy tűnik elég jól áthidalt-leküzdött. Ugyanakkor ki tudja, hogy a bundás-nőstény milyen rejtett helyeket fedezett volna fel és mennyire élvezte volna a levegőszűrők mögött húzódó kúszhatóan széles „folyosó” vagy „cső”rendszert. Amennyiben ott is annyit tisztítottak mint a Bázis többi részén… de most a kis kuncogás, a mérgelődés és mindenféle érzelmi kitörés vagy kifejezés szép színmintákat eredményez a bundáján. Ez utóbbi főleg akkor szembetűnő, amikor már túl vagytok a zsiliprendszeren és persze megszabadultatok a védőruhától.

A vezérlőpult egy bitang valami, mert nehezen adja a titkait. Annyira, hogy el is unod magad és szépen leülsz a földre, majd álmosan eldőlve átadod magad az édes pihenésnek. Ez mindenképp hasznos, hiszen előtte az álmodozás, a számtalan feltevés elemezgetése és persze maga a helyzet értékelése eléggé sokat kivett a mentális fittségedből, így nem csoda, hogy olyan mélyen alszol, hogy nem ébredsz fel… semmire. Mélyen alszol, álomtalan álommal, kimerülten és lassan töltődve újra, így a pihenésed igen csak elhúzódik, főleg, hogy most már a saját tartalékaidhoz kell nyúlnod…

Még elalvásnál gondoltál arra, hogy a Lady nem lesz az ajtó túloldalán, de ezt már csak akkor tudhatod meg, ha végre sikerül kijutni innen, az ajtó végre meggondolja magát és újra hajlandó titeket átengedni. Nem lenne rossz odabújni a bundás barátnőhöz, talán még a buta viccei is hiányoznak, de talán leginkább a társaság, a beszélgetések és az illata… arra ébredsz, hogy finoman mancsolnak rajtad. Az arcod leginkább, majd amint megmozdulsz, érzed, hogy az eddig mellkasodon lévő kis súly is eltűnik. Ébredésedet az alapfények és egy villanó – de sajnos csak kölyöknyi – szempár fogadja, illetve egy integető mancs, ami felfelé kalimpál.

Igen, a ventilátorok mögötti kusza kavalkádra, oda, ahonnan jónéhány órával (?) ezelőtt a kis szőrmók érkezett…
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. Július 10. 19:17:24
Corvus Latsonn

Azért érdekes látni, hogy a Kölyök inkább a bundája színeivel kommunikál, mint hanggal. S az is érdekes, hogy ez a képesség ha jól vettem észre teljességgel eltűnik, vagy annyira háttérbe szorul a felnőtteknél, hogy én nem vettem észre a Lady esetében. Azért most jó, hogy a Kölyök van itt, és nem a Lady, mert akkor bizony már elég morcos lenne a sok bundájába ragadó kosztól. Igaz, vele osztozni a védőruhán viszont sokkal érdekesebb lett volna...

Az ébredés némi reménnyel, majd futó csalódással indul - ahogy rájövök, hogy nem a Lady kelteget. De cserébe pihentem valamennyit, és kissé még kótyagosan pislogok a jelzett irányba.

/Basic/ No mi van kiskomám? Arra akarsz tovább menni? - kérdezem ásítva. Ha bólint tovább faggatom
/Basic/ A ventilátor lapátokat le tudod kapcsolni, vagy én állítsam le? - kérdezem tőle. Ha rám hagyja a dolgot, akkor elsétálok a zsilipig, és a lyukas védőruhával térek vissza, hogy azt dobva a lapátok közé megakasszam a berendezést. Utána Zirnit fogom meg, és felnyújtom a megállt lapátokhoz, hogy át tudjon mászni köztük. Utána jön az, hogy kitaláljam - én hogy másznék utána olyan magasra - vagy hogy egyáltalán utána kell-e másznom?
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. Augusztus 13. 08:27:13
Corvus Latsonn

Egy újabb… ki tudja hányadik napod itt a bolygón, melyet hol egyedül, máskor a Ladyvel és most épp a Kölyökkel töltesz el. Ez utóbbi éppen finoman ébresztget, s mikor úgy tűnik, hogy végre sikerült némi életet mancsolnia beléd, csak addig vár ki míg a tekinteted elég tiszta és figyelmed az övé nem lett. Ekkor mutogatni kezd, míg meg nem érted és szóvá nem teszed, hogy bizony egyre gondoltok és ez egyáltalán nem lesz egyszerű!

A bólintás egyértelmű válasz, de azért kiegészíti annyival, hogy a Vezérlőpulton ülve tanakodó arccal néz lefelé, majd fel rád és megvonja a kis vállait, tagadó fejrázást követően újra felmutat is bólint igenlően. Tehát, nem tudja mi a helyzet vagy innen nem tudja megoldani. Akármelyik változat az igaz, mindenképp tovább kell menni, ami nem kevés energiába fog kerülni és cserében még fárasztó is lesz, de piszkosul. Ő sincs elájulva a dologtól, de végül lenyom egy gombot, ami lekapcsolja a ventilátort.

Ezt követően az ujjait kezdi el lassan felemelni és végül ötször mutogatja végig az összest a mellső mancsán, a ventilátor megint elindul, hogy egy ideig várjanak míg ezt megemészted, majd emelik az ujjacskát, hogy megint lecsapjon a gombra, amint készen állsz. Őt feldobni meglehetősen könnyű esemény, főleg, hogy nem kell, egyszerűen csak felemeled és már át is mászott. A másik feladat te leszel, aki bár fel tud ugrani, megkapaszkodik és felhúzza magát, de…

Szóval lehet gyakorolni meg gombot nyomogatni, meg ugrani és próbálkozni… elsőre nem. Másodikra majdnem sikerült, de megcsúszott az ujjad, így inkább visszaengedted magad. Ezt jól tetted, mert ki tudja mit tenne veled a ventilátor, ha útjában lennél. A harmadiknál már lehet ideges vagy izzadt, esetleg más vagy ezek kombinációja, de nem megy. S végül a negyedik az, ami segített, hogy magad is megold a kihívás nyújtotta feladványt…

S most jön a neheze…

Ami könnyebb, mint gondoltad! A feljutás a szellőzőaknába nehezebb volt, mint maga a felfelé mászás! Megtalálod a megfelelő módját, talán a hajószerelésből szerzett tapasztalatok vagy a fiatal bohó éveid okán, de meglepően könnyedén mászol a „sállal” a nyakadban, akinek mindez tudod, hogy sokkal nehezebb lenne. Hosszú méterek várnak rád, legalább annyi, amennyit a létrán jöttetek lefelé. Ez a gondolat lehet, hogy megizzaszt, de a távolság biztos. Azonban tökéletes az összhang, a pici nem mozdul, te pedig nem veszted el az egyensúlyodat…

Szerencsédre egy idő után van lehetőséged pihenni, van egy vízszintes – igaz meglehetősen rövid – szakasz. Rád is fér a pihenés, mert megizzadtál nem kicsit, a kezeid és lábad leginkább sajog rendesen és persze teljesen kitikkadtál. Nem ilyesmihez vagy szokva és ez most megszedi a vámját. Alapvetően itt még az sem kizárt, hogy pár órás csendes pihenő lesz az egészből és izomlázra ébredsz. No meg a világítórúd fényére, ahol Zirni épp azt mutogatja, hogy sajnos még csak félúton vagytok.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. Augusztus 13. 19:44:40
Corvus Latsonn

Amikor a Kölyök leállítja a ventilátort, elégedetten bólintok, hogy ez az! Kissé értetlenül figyelem, hogy mit akar mutogatni, hogy mintha számolna, de minek? Aztán amikor újra megindulnak a lapátok, kissé elkomorulok. Az egyetlen jó hír, hogy a Kölyöknek nem csak két ujja van egy mancsán... Durcásan nézek az újfent suhogó ventilátorra, és körül nézek hogy mit tolhatnék alá, hogy könnyebben másszak fel, de be kell látnom, hogy ilyen bizony nem nagyon van.
/Basic/ Ennyi idő akkor lenne elég, ha lépcsőn kéne felmennem oda - morgolódom. Így, hogy fáj a kezem, a lábam, a hátam, éhes vagyok, és kedvetlen, sokkal nagyobb kihívásnak tűnik a dolog.
Az első fele a dolognak szépen megy - már ami Zirnit illeti. De nekem, ahogy vártam nem sikerült még csak normálisan belekapaszkodnom sem a szerkezetbe. Másodjára már sikeresebben indult a dolog, de a kényelmetlen fogás, és a finom porréteg megtette a magáét - így amikor érzem, hogy csúsznak az ujjaim, inkább úgy döntöttem - majd újra nekifutok. Harmadjára már azon tanakodok, hogy lehet, ki kéne mégiscsak ékelnem a lapátokat, nehogy idő előtt elinduljanak, vagy ha véletlenül visszacsúsznék - ne daráljon be minket. De azért újra nekifutok, és ismét sikertelenül. Ezek után úgy döntök, hogy kicsit sétálok, és összeszedem magam, mert egyre kevesebb erőm marad a következő mutatványra. Hogy teljen az idő, azért megkérdem a Kölyköt - nem mintha tudna válaszolni

/Basic/ S ha ez az ajtó nem nyílt ki, akkor a többi miért működne? - érdeklődöm tőle, mert nem akarok még egyszer csak azért visszavergődni ide, mert kiderült, hogy elfelejtett megnyomni egy gombot. Aztán újra nekifutok a feladatnak, amit egyre inkább valószínűsítek, hogy nem nekem találtak ki. Éppen ezért amikor sikerül átjutnom a ventilátoron, magam is csodálkozok. Ahogy azon is, hogy csak felfele vezet az út, és nem oldal irányba, amerre menni akartam. Sóhajtok egyet, aztán megindulok az egy szem lehetőséget úton felfelé. Kis idő múlva mér erős a gyanúm, hogy ez az akna legalább olyan mély lehet, mint a lifté, de aztán gyorsan megvigasztalom magam - a liftakna mélyebb. Ennek ellenére nem tudok örülni a felismerésnek, mivel tudom, hogy egy idő múlva biztos, hogy meg kell állnom valahol pihenni. Ami el is érkezik, egy rövidke egyenes képében. Ha nem lennék ennyire fáradt, biztos izgatná a fantáziámat, hogy mi késztette készítőket, hogy ezt a törést beletegyék. Ám így csak örülök neki, és amennyire lehet, kinyújtózva próbálom meg kimozgatni az ujjaimból és a lábamból a lassan beleálló görcsöt, és fájdalmat. A tervezett öt perces pihenő sokkal jobban elhúzódott - nem tudom, hogy mennyi idő telt el, de olyan érzés, mintha a hullamerevség állt volna be. Nehezen mozdulnak az izmok, és akkor is csak fájdalmasan. Utólag jövök rá, hogy nem lett volna szabad  ennyi ideig pihenni, mert most még szomjasabban, fáradtabban vághatunk neki a következő szakasznak. Zirni mutogatása sem tölt el nagy örömmel - amely ha jól értem azt takarná, hogy még ugyanennyi hátra van a végéig. Ahol pedig mi várhat? Újabb ventilátor? Így némileg lelombozódva tápászkodom fel, és Zirnivel felszerelkezve indulok neki a következő etapnak.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. Október 05. 17:17:21
Corvus Latsonn

A morgolódásra csak valami kuncogás féle hang a válasz, szerinted az lehetett, majd együtt érző – biztos, hogy az – tekintet után feldobtad, no nem a hangulatot, de a kis bundást, hogy aztán mutassa neked a mancsát, számoljon! Négy, négyszer kellett megpróbálnod, ami jelzi mennyire nehéz a dolog és, ez inkább az oka, elgyengültél a növekvő éhségtől és szomjúságtól. A kis séta, mintha segített volna ellazítani az izmaidat és az újabb próbálkozás előtt még kérdezel, amire, ha jól láttad egy bizonytalan vállvonás a válasz, de kiegészítették azzal, hogy felfelé mutattak. úgy tűnik, hogy ennél jobb módja a dolgoknak nincs…

A liftakna sokkal mélyebb. Ez lehet kedvező hatással van rád, de azért így is alaposan elzsibbadsz, mire felmászol és az izmaid is remegve várják a pihenést, hogy azon idő alatt amíg levegőér küzdesz csúnyán elgémberedjenek. Aztán ahogy a világítórúd fénye egyre messzebbre jut és szaggatja szét a sötétséget, rádöbbensz, hogy ez a rövid szakasz nem is annyira rövid mint elsőre hitted, csak te láttál már fekete foltokat. Látod, hogy egészen hosszan nyúlik előre, de nem látsz se fényforrást se mást, de még csak levegőmozgást sem érzékelsz. Ami azt illeti, ha a lenti karantén a teljes bázisra hatott…

Zirni tévedett. Ami azt illeti nem keveset. De szerencsére, mikor már úgy érezted, hogy teljesen elfáradtál és nincs tovább, mindig érkezett egy ilyen vízszintes rész, amin megpihenhettél. Ugyan egyre gyengébb és egyre fáradtabb lettél minden alkalommal és úgy érezted, hogy sosem lesz vége, hogy itt fogsz meghalni… arra ébredsz, hogy egy kötelet tekernek a derekadra és jól meghúzzák, majd nem kevés kocsmai nyelvezetet követően, amiben a Lady hangját véled felismerni, elindulsz felfelé. Talán próbálsz is segíteni, de annyi erőd is alig van, hogy levegőt vegyél…

Nem tudod mennyi idő telt el, csak azt érzed, hogy nedvesség csurog le a torkodon amit mohón nyelnél, de valami halk suttogást követően megfosztanak tőle és csak nagyon lassan kapsz abból, amire már annyira vágytál. Érzed, hogy a szád teljesen kiszáradt, hogy mindened fáj és szédülsz, hogy annyira gyenge vagy, hogy a szemedet sem tudod nyitva tartani. Igazából szerinted kész csoda, hogy még életben vagy és leginkább az, hogy van annyi erőd, hogy ilyen értelmes gondolatokkal szórakoztasd magad. De végül mint minden jó dolog, ez is elmúlik és magához ölel a sötétség.

Először csak hívogatott, csalfán játszadozott veled, de végül durván magával ragadott olyan undorító ízt hagyva maga után…

Mikor magadhoz térsz, érzed, hogy lebegsz. Azt, hogy valami van az arcod előtt, hogy még mindig érzed azt az ízt, hogy már jobban érzed magad és meg is tudsz mozdulni. Képes vagy rá és ha akarod meg is teheted! Például kinyithatod a szemedet, hogy lásd és idővel megértsd, egy bacta-tartályban vagy, ami ki tudja mennyi ideje harcol érted, hogy visszahozzon téged a feledés homályának határáról, hogy mindazon túl, még olyan apróságokkal is törődjön, mint a bokád! Ugyanis, egyáltalán nem fáj és ha megpróbálod mozgatni, akkor úgy véled, hogy jobb, mint valaha volt.

S odakint… a tartályon túl azt látod, hogy a Lady és a Kölyke mélyen alszanak szorosan összebújva.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. Október 08. 17:25:59
Corvus Latsonn

Az, hogy Zirni mulat rajtam, több okból nem igazán érdekel - túl fáradt vagyok ahhoz, hogy megsértődjek, és túl fiatal, hogy komolyan vegyem.
Miután sikerült felküzdenem magam a szellőzőbe, még hosszabb út vár rám felfele. Minden egyes elért pihenőnél azt várom, hogy végre megpillantom a végtelennek tűnő szellőző végét, de újra és újra ugyanazt a "folyosót" pillantom meg, amelyet ki tudja mennyivel lejjebb. A monotónia, és a látszólagos eredménytelenség lassan kiöli az elszántságot, a távolság pedig a sérüléseimmel együtt a maradék erőmtől foszt meg. A pihenők nyúlnak, egyre nehezebb újra és újra nekivágni a távnak. Végül úgy érzem, hogy még szükségem van egy nagyobb pihenőre, ha nem akarok út közben lezuhanni. Igaz, valami ott susog a háttérben, hogy ha megállok, többé már nem indulok el. De nem érdekel - annyira elfáradtam... aludnom kell...

Mintha arra ébrednék, hogy kötelet kötnek körém - a Kölyök túl optimista... Valami mégis történik, mert búcsút mondhatok az otthonos padlónak, és lehet, hogy a Ladyt is hallom? Egy dolog biztos - a padlón sokkal jobban éreztem magam.

/Basic/ Hagyjatok - sóhajtom, majd újra elvesztem a fonalat...

A folyadék az, amely újra magamhoz térít kissé, amiért megéri küzdeni! Amely fontosabb a levegőnél is - és fuldoklásig vagy azon túl is kész vagyok inni belőle. Amely valamiért elapadt - szinte csak lassan csorgó cseppekben adva azt, amiből egy tenger is kevés lenne! Sajnos a vízzel együtt az érzékeim is felbukkantak - és lehangoló fizikai állapotokról mesélnek. Szerencse, hogy nem látom magam... biztos reménytelennek tűnne... Aztán feltűnik, hogy van némi utóíze a víznek, mint amilyen a folyosói ivókúté lehet, de szerencsére nem sokáig tűnődhetek rajta...

Furcsa dolog a lebegés - eleinte nem is tudom, hogy mire utal - meghaltam, vagy csak olyan ósdi űreszköz fedélzetén vagyok, amin nincs gravitációs mező? Az első lehetőség mellett szólna az, hogy nem fáj semmi - ám akkor mi van az arcomon? Egy apró próba - úgy tűnik, hogy meg tudom mozdítani az ujjamat, már ha még van ujjam. Ezen felbátorodva a világra nyitom a szemem, és egészen furcsa látvány fogad. Aztán feltűnik, hogy holmi akváriumban, sőt - tartályban lebegek. Pici nézelődés árán immár határozott elképzelésem van, hogy hol lehetek - egy bacta tartályban! S a bokám sem fáj - ami talán köszönhető a terhelés hiányának? De nem, mert némi mozgatás után sem nyilal bele az a kellemetlenül nyilaló-lüktető érzés, amely az utóbbi napok velejárója volt.

A tartály túloldalán pedig megpillantom a választ, hogy miért is vagyok itt. Nekik köszönhetem, hogy nem a szellőzőben, vagy valahol még korábban ért a vég. A cuki kiskölyöknek, és vérforralóan tüzes anyjának. Mosolyogva figyelem, ahogy alszanak. Azt hiszem, bármit megtennék értük. Most például nyugton maradok, és hagyom, hogy kialudják magukat. Amíg várok, a tartály mélyéről körülnézek, és próbálom beazonosítani, hol is lehetünk. Azon kívül, hogy egy orvosi részlegen.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. Október 24. 12:53:28
Corvus Latsonn

Rádöbbensz, hogy az utóíz, amit korábban a víznek tulajdonítottál, valójában a bacta íze. Legalábbis annak több értelme van, hiszen folyamatosan érzed és ami azt illeti nem ez a legfinomabb dolog amit valaha kóstoltál. Nem tudod, hogy mióta vagy itt, de azt igen, hogy valószínűleg nem csak egy-két órája lehet, mert az alultápláltság és a már kibírhatatlan szomjúság teljesen a múlté, ahogyan a kimerültség is lassan a feledés homályába vész.

A folyadék amiben lebegsz színtelen így elég jól ki tudod venni a környezetedet, ha nem is teljes élességgel. Ez utóbbit a saját mozdulataid keltette hullámok és a légzésed buborékjai okozzák, de idővel elég jól hozzászoksz a dologhoz, hogy lásd, ez bizony a korábbi hely, az, ahol sikerült kizárnod a hátizsákodat! S most, hogy ez egyértelmű, rádöbbensz, hogy a kötélről szóló emlékeid is igazak voltak és bizony úgy tűnik, hogy a Ladyék mellett azt látod, amit korábban elhagytál!

Ezután hosszú és igen unalmas órák várnak rád, mire a kezelőfelületen néhány lámpa villogni nem kezd és hallod, ahogy a bizonyos mechanizmusok beindulnak. Ezek egy része ismeretlen műveleteket hajt végre, de a másik fele igencsak egyértelmű, hiszen előbb a folyadékszint kezd csökkeni, majd a maszk pattan le az arcodról sziszegve, hogy visszahúzódjon míg végül maga az üvegajtó nyílik ki, hogy szabad kijárást biztosítson

Az alvó páros felé…
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. Október 29. 16:57:32
Corvus Latsonn

Az érzés olyan, mintha kicseréltek volna. Nem csak hogy nem fáj a lábam - de nem is vagyok olyan végtelenül fáradt, mint mikor legutóbb magamnál voltam. Igaz, ennek az az ára, amit a számban is érzek, de ez nem számít, hiszen itt van a Lady és a Kölyke alig pár méterre!
A terem látványa valahol ismerős, s végül beugrik, hogy honnan. A perspektíva kicsit más, de nincs kétségem afelől, hogy abban a teremben vagyunk, ahova legelőször érkeztünk. S nini! Megvan a hátizsákom is? Eszerint lehet élelmünk, ha a menza még zárva lenne, s ami a fontosabb - ott van a pakli kártyám, és a zsebtücsök, amely megadja azt a magabiztosságot, amire egy civilizált helyen szükség lehet.


A várakozás ideje elég hosszúra nyúlik, pláne, hogy nagyon nincs látnivaló - legfeljebb a Lady az, akin rendszeresen megakad a szemem. Egyedül a tervezgetés az egyetlen, ami lefoglal még egy kis ideig - ám ez is kimerül abban, hogy majd a szabadulásom után jól esne egy frissítő zuhany, egy borotválkozás, és egy tiszta ruha. No meg egy, a karomban doromboló Lady.
Végül a tétlenséget pár kifejezetten izgalmasan villogó lámpa töri meg, és az eddigi unalom helyét végre érdekes események sora váltja. Néhány zörejre csak tippelhetnék, de amikor elkezd csökkenni a folyadék szintje, világossá válik - a gép is megunta a pátyolgatásomat, és most utamra fog engedni! A maszk lepattanása után veszek néhány nagy levegőt, és óvatosan próbálom megtartani a súlyomat. Elvégre ki tudja, hogy mennyire szoktam el ettől a terheléstől? S végre kinyílik a tárolóm ajtaja, és elindulhatok Zirniék fele. Szokatlan érzés, hogy nem fáj a bokám, nem kell sántikálnom, hogy kíméljem - sőt, még lábujjhegyen is tudok haladni, nehogy túl nagy zajt csapjak! Szívesen felébreszteném őket, a Ladyt akár futó csókkal is, de gondolom elég fáradtak - így inkább próbálok minél kevesebb zajt csapva a hátizsákomhoz jutni, hogy a maradék rongyaim közül egy-kettőt megtaláljak azért, amíg fel nem derítem a fürdő helyét.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. Október 29. 18:46:43
Corvus Latsonn

Kicsi árat kellett fizetned az egészségedért. Úgy tűnik, hogy alapvetően nem is te, hanem a Macskacsalád volt az, aki nagyobb árat fizetett, ha már ragaszkodunk ehhez a kifejezéshez, hiszen ha emlékeid nem csalnak, akkor ők hoztak ide és tettek, üzemelték be az egészet – ez utóbbi valószínűleg a Kölyöknek köszönhető. Elfáradtak, valószínűleg a Kölykön kívül a Lady is igen kimerült lehet testileg és szellemileg egyaránt. Hosszú napok vannak mögöttetek, de most már a dolgok mintha kezdenének végre szerencsének alakulni…

Miután sikerült kikecmeregni a tartályból – egy kissé megcsúszva és rögtön kapaszkodó után nyúlva rádöbbensz, hogy nem kevés időt tölthettél el odabent. Most, hogy újra megtanulsz járni – ami azért szerencsére minden múló perccel egyre jobban megy – már eljuthatsz a hátizsákig vagy akár az alvó párosig is döntésed után szabadon. A korábbi gondolatokat bármikor tettek válthatják fel, de persze a zuhany is csábító lehet eltekintve attól, hogy nem tudod merre lehet. No meg egyedül…?

Szerencsére előre gondoltál arra, hogy talán nem lesz könnyű mozgás, de azért nem bánnád ha picit gyorsabban térne vissza a mindennapi ügyességed. Természetesen így sem lehet nagyon okod panaszra, de nem is tudod voltál e valaha ilyen hosszan orvosi ellátás alatt. Egy dolog biztos, hogy nem véletlenül drága ez, hiszen egy tartálynyi ebből csak a holtakon nem tud segíteni. Végül kellő bemelegítés után képes vagy megtartani az egyensúlyod, ami lehetővé teszi, hogy zajtalanul próbálj meg kutakodni.

Az első dolog amire rádöbbensz, ha van is valahol egy fürdő helyiség, az nem itt van. Ez itt kifejezetten a diagnosztikai és ellátó része ennek a helyiségnek, de ahogy korábban odalent, itt is akadnak ugye még ajtók. Olyanok is, amik most bár zárva vannak, de legalább a kellő világítás okán képes vagy felmérni a helyiséget. Elég nagy és nem egy konzol kelt életre ténykedésetek okán, de ami azt illeti a legénységi szállás valahol máshol lesz.

Kicsit huzatos a dolog, de rájössz, hogy ez azért lehet így, mert nincs rajtad egy rongydarab sem. Minden ott hever a táskánál amihez ha odamész, akkor könnyedén begyűjtheted a korábbi viseletedet. Ekkor ér valami merénylet, amit nem tudsz hova tenni. Valami selyemeen kezd el felkúszni a lábadon és ha csak nem ugrasz el – aminek egy hatalmas és fájdalmas nyimm a vége, akkor egy olyan farkincát fedezhetsz fel ami bár kígyószerűen tekeredett a lábadra, de hamarost valami más is követi.

Egy Lady…
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. Október 31. 20:39:59
Corvus Latsonn

Úgy gondolom, hogy igencsak hálás lehetek Zirninek meg vérforraló anyjának. Elvégre nélkülük nem hogy itt tartanék, hanem már valamelyik gödör alján rothadnék csöndesen. Hogy a Lady mit látott bennem ilyen szakadtan, összetörten, azt nem tudnám megmondani - de talán egyszer majd elmeséli. Most a jól megérdemelt pihenésüket nem akarom megzavarni, hanem csendben és óvatosan próbálom meg elhagyni a tartályt.
Ez utóbbi nem megy szépen, sőt majdnem hanyatt is vágom magam! Ha  szerencsém van, csak egy újabb zúzódás, ami miatt fordulhatok is vissza az ajtóból - de ha nincs szerencsém, akkor groteszk módon a bacta tartály küszöbén töröm ki a nyakam! De aztán sikerül megmenekülni a megalázó helyzettől, és kissé esetlenül a hátizsák fele veszem az irányt.

Rá kell döbbennem arra a tényre, hogy vannak még dolgok, amikkel hadilábon állok. Mint a saját lábam és egyensúlyom - márpedig ez komoly nehézség elé állít, már ami a hátizsák elérését illeti. Azért javul a helyzet, és azt sem tartom kizárnak, hogy pár óra múlva már el is felejtem ezt az egészet - de azt még meg is kell élni. Ami pedig a későbbi tusolást illeti - a gond az, hogy sehol nincs kiírva civilizált nyelven az, hogy merre is lehet a pihenő részleg. Remélem a Lady megmutatja.

De előbb talán fel is öltözhetnék - már ami megmaradt a ruhatáramból. Egy pár cipő, zokni, alsó és az a piros póló, ami jó, hogy ha a folyamatos rövidítések miatt takarná a mellbimbóimat. Ez utóbbi komoly dilemmát vet fel - miszerint fel akarom venni én ezt a pólót?

Ezt szakítja meg az az érzés, hogy a huzat megérinti a lábamat, majd kúszik felfelé?! Legszívesebben elugranék, de az első amit ezen a bolygón megtanultam hogy Ne ess pánikba! Így csak lepillantok, és megkönnyebbülve felismerem  azt, amit harmadjára tanultam meg - megismerni a Lady bármely porcikáját.
S a Lady sincs messze - ahogy megérzem a hátam mögött, megfordulok. Egyik kezemben a ruhákat tartom magam előtt, a másikat pedig a derekára helyezem, és a szemébe nézek

/Basic/ Azt hittem, hogy soha többé nem láthatom ezt a ragyogó szempárt! - árulom el
/Basic/ Nem tudom eléggé meghálálni, hogy megmentettetek, de amennyire tőlem telik, igyekezni fogok! - ígérem, s folytatom
/Basic/ A Kölyködre meg büszke lehetsz, nagyon talpraesett! - dicsérem kicsit Zirnit no meg a Lady anyai büszkeségét. A Ladytől egyébként tartok távolságot, még ha az illetlenül közelinek is számít. No nem mintha nem esne jól beletúrni a bundájába, vagy hozzá simulni - de a Kölyök sem lehet messze, illetve tekintettel vagyok a bundájára is. Hiszen ha összemancsolom a Bacta maradékával, azt nem fogja megköszönni.
/Basic/ Mondd, cicám - van valahol egy fürdő? - érdeklődőm, miután túlestünk az üdvözlésen.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. Október 31. 22:08:42
Corvus Latsonn

Valószínűleg hasonló gondolatai lehetnek a pihegő párosnak is, ha épp nem erről álmodnak, hiszen hosszú napok, ha nem hetek óta vagy itt. A föld alatt az ember hamar elveszti az időérzékét. De akárhogyan is nézzük, neked is nagy szereped volt abban, hogy eljutottatok idáig és mindezt tettétek anélkül, hogy bárkinek komolyabb baja esett volna. Ha esetleg még is megtörtént a baj, akkor azt ügyesen rejtegette mindenki! Valószínűleg nem csak azért, hogy ne hagyják hátra, hanem mert nem akart gyengének tűnni, nem akarta, hogy a másik miatta ragadjon a sötétségben…

Talán így volt.

Most azonban a tény, hogy ezen bárki is elgondolkodhat anélkül, hogy bármilyen megbánás vagy ki tudja milyen érzés marcangolná belülről, mutatja, hogy jó csapat voltatok. Akármilyen felállást is adott a sors, az Erő vagy ki tudja micsoda vagy kicsoda, ti mindig ügyesen vettétek az akadályokat és közben még a románc is oldotta a feszült hangulatot, melyet a baj, a vész és nehézségek okozhattak. A kis Kölyök is felettébb barátságos volt, segítőkész és a maga módján bizonyította rátermettségét, így a jövőt könnyen lehet reménytelinek látni.

Azon kérdésedre pedig, hogy mit láttak benned… egyszer apád mesélte, hogy a szerelmet nem lehet megindokolni vagy megmagyarázni sem biológiai, de még pszichológiai módon sem. Az egész nyitja az, hogy – szerinte – hogy egyszerűen nem akarod elemezni vagy definíciók közé szorítani, egyszerűen csak átadod magad neki. A bizalom egy oly magassága ez, ahova kevesek képesek eljutni és talán csak azok érzik át a mélységeit igazán, akik előtte már megjárták mindkét utat.

Olyasmit is mondott, hogy a szerelem helyenként vak, hogy ez természetes és nem biztos, hogy azonnal ráérzünk, nem lehetünk soha elégedettek, hiszen a szerelem is mint minden, folyamatosan változik. De mindez nem annyira fontos, illetve ideillő mint a legfontosabb megállapítása, hogy a külső nem minden. Igen, sokaknak fontos és még többek függnek tőle, de ha valaki akkor szerelmes beléd amikor a legrosszabbnak érzed magad, akkor biztos lehetsz benne, hogy azért szeret aki vagy!

A Lady azonban nem ember, így pici kétely talán maradhatott…

Szerencsére nem történt semmi baj, elérted a kívánt célt, ami most a hátizsák volt és felvehetted a motyódat, a ruhákat amikbe belebújni szándékoztál… hogy merénylet érjen. Eddig nem nagyon mozdult a levegő, de most… sem az. Hamar megérzed a meleg testet, a dús idomokat a hátadnak simulni, ahogy átölelnek és nem engednek, ahogy odabuksiznak és megnyalintanak… mind-mind annyi érzést közvetít, hogy még te is tisztán látod: az aggodalmat, a törődést és nem utolsósorban a megkönnyebbülést.

A vágyat érzed, perzsel a tarkódon, de hogy ennél több is van e, azt már nem tudnád teljesen biztosra mondani. Azt sem, hogy a pólóddal mi legyen, de úgy tűnik, hogy nagyon nem is lesz rá szükséged! Aztán mocorogsz, mire elengednek és megfordulhatsz, de az a farkinca csak nem enged (messzire). Szemeztek és látod a tekintetét, a szemeinek izzását, a lángokat, az életigenlést és valamit amit még sosem láttál, talán csak anyád szemében, amikor apádra nézett.

Lady /Basic/ Kishitű. – dicsérnek meg azonnal, majd – Kezdhetnéd is! – dorombolják megannyi emléket felidézve, de most érzel benne valamit, valami mást, ami nem a szenvedély, hanem csak játékosság, mert a pillanat sokkal több annál, hogy holmi tűzzel hamuvá égjen – Igen, nagyon talpraesett. – nevetnek fel szabadon és lehet a jókedv rád is átragad (ha már a bactából ragadt rá és nem zavarja) – Prr. Prr. Megmutatom neked! – de nem vagy biztos benne, hogy a fürdőre értette

Miután kiélvezte a közelségedet – nem teljeset, de mégis olyan érzéssel eltöltőt – megragadja a kezed és elhúz az elülső ajtó felé, amelyik immáron nyitva áll. A világítás is hellyel-közzel működik, de a Bázis igazi újjászületésére még várni kell. Előre vezet, végig egy hosszabb folyosón, majd megáll a Liftnél. Annak kell lennie, aztán be is igazolódik a gyanúd. Ugyanakkor kissé gyanús lehet, hogy ennyi idő után még mennyire működőképes, de erre már kár gondolni amikor berántanak és rácsapnak az ajtózáró gombra

Lady /Basic/ Úgy vélem, hogy megérdemeljük a legjobb szállást, amit e hely nyújtani tud. Ez pedig lehetne e más, mint a…? – kíváncsi kitalálod e kié
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. November 03. 20:30:53
Corvus Latsonn

Szó se róla, az elmúlt hét számomra igencsak eseménydúsnak számított, és megtanított arra, hogy nem csak hogy sokra értékeljem a társaságukat, de oly módon bízzak bennük, amelyre az akadémia óta nem volt példa. Csakhogy ami ott egy évet vett igénybe - arra itt pár nap elég volt, és bőven meg is haladta!
A tartály nyugalmában ébredtem rá, hogy nem bajtársként tekintek a Ladyre és a Kölykére, hanem mint a családomra. Igaz, furcsa egy érzés, és nem tudom, hogy a Lady  vagy Zirni mit szólna, ha megtudná, vagy hogy a kultúrájukban ez mit jelentene, vagy mennyire elfogadott.
Ahogy a Lady hozzám simul és átölel, érzem, hogy a legjobb helyen vagyok. Szívesen elvesznék ebben a puha melegségben. Így amikor hozzám buksizik, megcirógatom a fejét, arcát és élvezettel szívom be az illatát, élvezem a közelségét.


Ahogy megfordulok, a tekintetében elveszve olyasmit pillantok meg, amire a dorombolását meghallva csak annyit suttoghatok neki halkan
/Basic/ Szeretlek! - árulom el azt, amit különben még jó ideig titkoltam volna, hogy aztán oldandó a zavaromat, én is vele nevessek, amikor Zirniről esik szó.

Hagyom, hogy elrángasson a lift fele, amely  ki tudja hogy mióta harcol az enyészettel - eddig sikerrel. Remélem, hogy nem most fogja feladni, de aztán ez teljesen költői kérdéssé válik, ahogy a Lady beránt a fülképbe, és rácsap a gombra. Egy találós kérdéssel indít, már ami a szállást illeti, de rajtam egy ilyen kérdés nem foghat ki, mert pontosan tudom a választ.

/Basic/ ... kormányzói rezidencia szintje - árulom el, aztán érdeklődöm
/Basic/ Zirni pár perce még a teremben volt - hova lett? - kérdezem az anyját
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. November 03. 21:43:14
Corvus Latsonn

Eltekintve attól, hogy egy pszichológus vagy ne adja ég pszichiáter – nem tudod melyik a rosszabb – elemezné mit érzel és miért, te megengeded magadnak a luxust, hogy kimondd azt amit érzel. Nem tudod mikor történt meg – talán már első pillanatban – talán csak most, hogy minden végre jól alakul? Egyedül te tudod mikor ébredtél rá, de az biztos, hogy nem is rejtetted véka alá. Ami azt illeti tágra nyílt tekintetet kapsz, ami hosszasan veszik el a pillantásodban, de nem mondanak semmit.

Talán nincs is rá szükség.

Mindenesetre a pillanat tovatűnik – nem úgy az a tekintet, amivel a Lady pillant rád – miközben vonszolt a lift felé. Ami azt illeti, a Kölyök még alszik pontosan ott, ahol korábban láttad és nem úgy tűnik, mint aki épp most akar felébredni. Eléggé felfrissültél, de azért a zuhany továbbra is jó, vonzó ötletnek tűnik – főleg úgy, hogy nem leszel alatta egyedül. Ami azt illeti volt – szó szerint és átvitt értelemben is – elég szarban részed, hogy most kiélvezd az egészet.

/Basic/ Mindenki élvezte a mezítelen fürdőzést – osztja meg, talán ezért nem zavarta korábban sem a dolog

Útközben – eltekintve ezektől a szavaktól – végiggondolod, hogy mennyit jelent neked és azon tűnődsz, hogy miképp fogadná az érzéseidet. Főleg a családfői rész lehet elgondolkodató, hogy rögtön egy Kölyköd is lenne anélkül, hogy igazából bármi élvezeteset tettél volna érte. Ugyanakkor így elkerülheted a sok nyűgöt, ami a felneveléssel jár – és mégis lemaradhattál megannyi egyedi emlékről, ha nem láttál apró teremtményt felnőni – akár édesapád és –anyád.

/Basic/ Te kis butus, ez nem diplomáciai konzulátus vagy mifene – itt némi hatásszünetet tart – ez egy katonai bázis! – pillog, hogy mit szólsz a hírhez – tehát a helyes válasz… – továbbra is azt szeretné, ha te találnád ki vagy csak élvezi a játékot, majd ami Zirnit illeti – A Kölyök tud magára vigyázni – de ezt már mondták korábban is
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. November 06. 17:40:44
Corvus Latsonn

Hogy a Lady nem válaszol, egyáltalán nem zavar. Beszél helyette a tekintete, és az bőven elég számomra. Ahogy húz a lift fele, felötlik bennem, hogy fel kéne ébreszteni a kölyköt, de rájövök - ha felébred, ha felébresztem, ugyanazzal a jó hírrel tudom csak fogadni - végre véget ért a bacta tartály gyógyító fogsága. De hogy további lopott perceket szerezzek az anyjával, úgy döntök - inkább hagyom a Kölyköt pihenni legalább a zuhany idejére. Ezzel kapcsolatban valahol egyet kell értenem a Ladyvel
/Basic/ Én is fogom - jósolom meg a dolgot.

A Kölyök grátisz jár a Ladyvel, de nincs ellenemre a dolog. Jól kijöttem eddig is az aprósággal. Igaz, van pár pillanat, és év amiről lemaradtam, de remélem a későbbiek valamilyen szinten majd kárpótolnak érte.

De ezt a kárpótlást nem a hely kezdi el, mert a Lady elárulja, hogy itt nincs elnöki rezidencia! Hát ez súlyos hanyagságra vall, amit sürgősen pótolni kéne. Hova tovább egyetlen luxus rekreációs részlege sincs, mert valaki félretervezte, és holmi katonai bázisként lett kivitelezve. Ez a generátortermet figyelembe véve vagy egy tekintélyes méretű hodály, vagy pedig - amivel jobban együtt tudnék élni - a bázis pajzsainak és ütegeinek az ellátása miatt volt akkora.
Ha katonai bázis, akkor viszont mi lehet a legjobb szállás? A császári vendégterem? Ezt végül elvetem, mert a por vastagsága alapján a (jelenlegi) császár még kéjes gondolat sem volt, amikor ezt építették. Egy, de kissé átlagosnak hangzó megoldást lelek

/Basic/ A bázisparancsnok szállása... - tippelem, és ajánlom, hogy ne csak jó hanem időtálló ízlése is legyen a néhai lakberendezőnek. Végül bólintok, hogy Zirni ha felébred, egyedül is feltalálja magát. Ebben nem kételkedek, inkább reménykedve várom a szállás milyenségét.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. November 07. 18:07:15
Corvus Latsonn

A lift sietve rohan felfelé, de még így is érzed, hogy hosszú az út. Elvileg hét szint van jelölve – ti a hatodikról indultok és a negyedikre tartozok a Lady ujja nyomán – de az utazás hossza olyan érzést ad, mintha egy felhőkarcolóban lennél. Úgy tűnik, hogy a generátorok igen mélyen a hegy belsejében vannak és a többi szint is a hegy adta természetes védelemmel rendelkezik. A gombokat közelebbről megtekintve – ha vetemedtél ilyesmire – akkor a következő „olvasható”

1. Peak
2. Hangar Bay
3. Command Center
4. Living Quarters
5. General Store
6. Laboratory
7. Fusion Generator

/Basic/ A bactában… – kezd vele, de aztán csak kuncog és a folytatásban – Igen, de még mennyire fogod! – közli végül az izgatottságodra, mely a fürdés gondolatától született – Pontosan ott! – nevet és befúrja magát a karjaidba, míg utaztok

A következő percek (?) végül végetérnek, a lift megáll, az ajtó egy rövid gondolkodás után feltárul, hogy egy meglepően tiszta folyosót pillants meg. Sőt, ami azt illeti valami apró – talán takarító-droid dolgozik serényen, hogy ez így is maradjon. A rövid folyosó alapvetően csalóka volt, mert elég hosszú – jó pár méter – és mikor mindketten beléptetek, akkor előbb mögöttetek záródott be az ajtó, majd valami élénk-kék, szinte fehéres sugár pásztázott végig rajtad, hogy aztán kialudjon, és végül tovább mehess a nyíló ajtón át egy elágazáshoz.

Itt három felé lehet menni, ebből jobbra és balra ugyanazon feliratot látod, míg szemben valamivel cikornyásabbat, ami felé a Lady amúgy is húz! Rövid idő múlva már odabent vagytok, ahol minden katonás rendben van, de egyúttal olyan kényelem jellemzi, ami luxuslakosztályokéval vetekszik. Úgy tűnik, hogy ez nem csak a Bázisparancsnok szállása lehetett vagy ez eleve nem is az, hanem magas rangú vendégeknek van fenntartva.

A második meglepetés a tisztaságon túl az, hogy hangulatvilágítás mellett mintha valami fura illatot is éreznél, de mielőtt fel tudnád idézni, hogy hol találkoztál vele, már a zuhanyzóban engedik rád a forró vizet! Igen, vizet és nem szónikus hullámot – ami újabb meglepetés lehet, akárcsak a Lady arca, ami örömteli – annak ellenére, hogy épp teljesen elázik! De érzed, hogy ez is kevés, hogy elfelejtesse veled a Bacta keserű ízét, amire talán enyhe gyógyír lehet ŐKarmosságának nyelve…
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. November 09. 19:48:40
Corvus Latsonn

Az, hogy a lift működik, kellemes meglepetés - elvégre benne járhat már a korban. Még így utazva is sokáig tart, nem hogy ha gyalog kéne megtenni a távot. Azért a gombsor még fél tucat felfedezni való szintről mesél - további kalandokat és denevérszart ígérve...
Nem úgy a Lady, aki főképp a fürdő magas élvezeti értékéről biztosított. Ez örömmel tölt el, hiszen már megtapasztalhattam, hogy ilyen kérdésekben szakértőnek mondhatom. Befészkeli magát a karjaimba, és elégedetten szívom be az illatát.

/Basic/ Szerencsés vagyok, hogy itt vagy velem! - árulom el neki, miközben ajkaimmal a nyakát-vállát borító prémbe veszek, és úgy ölelem. Élvezem a pillanatot és a közelségét, amíg meg nem áll a lift.

A feltáruló folyosóra rácsodálkozok, ahogy a takarító droidra is. Talán van valahol karbantartó egység? - reménykedek, mert bár tisztelem a Kölyök szakértelmét, azért mennyivel egyszerűbb dolga lenne egy olyan droidnak, amelyik pontosan ismeri a bázis felépítését - no meg a nyelvet. A szkennelésre hümmentek egyet. Jellemző módon ez működik. Csak az a kérdés, hogy az egészségi állapotomat vagy a személyazonosságomat ellenőrizte-e le. Bármelyik is a válasz, nem talált gyanúsnak, mert tovább engedett minket.

A hármas elágazásnál megtorpanok kissé, de mivel a Lady tovább húz maga után, nem kétséges, hogy merre kell menni. A két szélső folyosó felirata valamiféle szimmetriára enged következtetni az alaprajz tekintetében. Nagyon nincs idő ezen gondolkozni, mert az egyenesen tovább vezető folyosó hamarosan kellemes meglepetéssel áll elő. Nem elég, hogy tiszta, és hogy nem omlott szét az idő érintése nyomán, hanem még felettébb kényelmesnek is hat!
/Basic/ Ezt nem hittem volna! - jelentem ki meglepetten a látványra. Hogy a Lady mivel illatosította a helyet, azt nem tudom - és nem is hagyja, hogy elgondolkozzak rajta, mert egyből a fürdőbe húz. A hely adottságaiból következik, hogy van forró víz - a Ladyéből meg az, hogy a szónikus fürdőt jobban kedveli. Ennek ellenére egyáltalán nem bánja, hogy bőrig ázik mellettem! S én sem, hogy belekóstolhatok abba az új élménybe, miszerint végre egészségem teljében köszönhetem meg a társaságát. Kisimítom az arcából a nedves tincseket, hogy először beleveszve a ragyogó szempárba végül engedjek a bűvöletnek, és kezdetnek puhán megcsókoljam...
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. November 12. 10:07:10
Corvus Latsonn

Ami azt illeti, mindössze egy szintet lepett el a guano és egy másikat nőtt be valami fura, de annál fluoreszkálóbb életforma. Így korábban az Energiaközpont (vagy minek szeretnéd nevezni), a Lift és persze a Szállások (esetleg más elnevezéssel) meglepően tiszta volt! Sőt, láttál apró takarító-droidot is, igaz, ezekből nem sokat és azokat is csak a felsőbb szinten.

Ami a gyaloglást illet, úgy véled, hogy te pont az Energiaközpont és az Orvosi (másképp is nevezhető) között másztad meg életed legnagyobb kihívását jelentő magasságokat. Emiatt lehetett az, hogy a végét már egyáltalán nem bírtad és csak segítséggel együtt tudtad legyőzni a fennmaradó ki tudja mekkora távolságot.

A lényeg valószínűleg inkább az, hogy felülkerekedtél rajta – és nem az, hogy miképp.

A Lady is kipihentnek tűnik, és csak most veszed észre, hogy mennyivel fürgébben és könnyebben mozog mint korábban. Nem kizárt, hogy vele is történhetett baleset (például amikor elkapott a zuhanásod közben), aminek következményeképp – akár a te bokád – neki is kihívásokkal tűzdelt volt az elmúlt időszak. A legzavaróbb mindezek közül talán az lehet, hogy csak most vetted észre és nem korábban.

/Basic/ Szerencsét egy Kushiban kölyök lába hozna – suttogja vidáman

Kellemes összebújást végül a célállomás elérése szakítja meg, ahogyan apádék mondták, minden jó (és természetesen rossz is) véget ér egyszer. Szerinted nem kizárt – ahogy haladtok előre és látod a tisztaságot, no meg azt, hogy több dolog is működik – hogy akadnak erre karbantartó egységek is, amelyek elég jól végezhetik munkájukat.

Az ajtószárnyak éppen csak félresiklanak és már húznak is, mintha sosem akarnának elengedni! Pillanatok alatt siettek át a folyosón, hogy egy hatalmas terembe érjetek, aminek közepét egy holovetítő uralja, majd elérjétek a célotokat, ahol szintén nincs túl sok időd körülnézni. Azért még befelé menet láttál egy zárat szétszedve – valószínűleg betörtek ide – de másra, többre alig volt alkalom mielőtt a fürdőben találtad volna magad.

A helyiség is meglehetősen tiszta és biztos vagy benne, hogy nem több ezer évesek a bútorok és az eszközök sem! Ami azt illeti, egyre inkább az lehet a gyanúd, hogy a Bázis állapotáért, az a bizonyos karantén lehet a felelős, ami nem teljesen ment végbe. Illetve azok az emberek vagy lények, akik miatt arra szükség lett volna.

Szavak nélkül értétek el mindkettőtök vágyát – lehet a kölyök sem bánná, de most… – és már érkezik is a forró – de még elviselhető víz, hogy ellazítsa az izmokat, felfrissítsen és persze átmelegítsen, ha korábban – a Lady-t ölelve – nem melegedtél volna fel teljesen. Az illat még elkísért, de lassan a pára minden mást eltakar…

Idővel… ahogy tetszik, de kikeveredtek onnan és bár a Lady egy pillanatra magadra hagy, hogy a bundájával törődjön, azért az ő illata, a lenyomata a kissé zilált ágyneműben, a tekintetének emléke és az, ahogy azt a huncut farkincát is használni tudta, az mind itt maradt veled! S amikor visszatér, talán még ragyogóbb, mint eddig valaha – mióta ismered.

/Basic/ Corvus Latsonn! – lép a szekrényhez és vesz ki neked egy egyenruhát – Őkarmossága, Lady Mirru, a Togar és Trianii Birodalom nevében ezennel felruházza Önt a Triaarii Bázis közvetlen parancsnoki rangjával! – lép melléd és két kézben tartva nyújtja feléd azt – Üdvözlöm a bázison, Parancsnok úr! – elkuncogja picit, de végül teátrálisan átnyújtja
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. November 12. 19:39:10
Corvus Latsonn

A takarító droid valószínűleg a lift működésképtelensége okán nem jutott le a többi szintre. Ahogy abban is biztos vagyok, hogy ha meglátja a lenti felfordulást eltűnődik a leselejtezés lehetőségén is.

A robotok lelkivilágánál viszont fontosabbnak tűnik a felismerés - a Lady most sokkal fittebbnek hat, mint eddig. Kissé elszégyenlem magam, igaz mentséget is találok egyből - nem nagyon volt összehasonlítási alapom, hogy egészségesen mennyire lehetett volna agilis.


A szétszedett zár jó hír - azt mutatja, hogy ha akarjuk minden ajtó megnyílhat előttünk. Hogy a karantén kiér és mi okból s mikor lépett életbe, azt nem tudom, és amíg a válasz nem bukkan fel előttünk addig nem is óhajtok ilyesmivel foglalkozni. Elvégre vannak prioritások, és a Lady igencsak előkelő helyen szerepel...

Boldog mosollyal az arcomon elégedetten heverek az ágyon, a friss emlékek hatásra. Hiába, valódi főnyeremény a Lady! Valahogy most nem érzem azt, hogy valahol máshol kéne lennem - pont ellenkezőleg - a lehető legjobb helyen vagyok. A Lady mellett! Visszatértekor gyönyörködve nézem, bár amikor hivatalos hangot üt meg, hamar eléri, hogy ezzel meglepjen, és lekászálódjak az eddig marasztalónak tűnő bútordarabról. Szerencsére nem úgy folytatódik, mint egy fejmosás, hanem mint egy előléptetés.Megpróbálom eltörölni a vigyort az arcomról, miközben hallgatom, aztán átveszem a ruhákat
/Basic/ Köszönöm a megtisztelő bizalmat Kormányzó Asszony! - válaszolom – elfogadom a kinevezést! - teszem még hozzá egy tisztelgéssel lezárva a dolgot, majd elkezdek felöltözni. Ha kell, itt-ott visszahajtom, s azon tűnődöm, hogy egy szervizes kezeslábast sem volna rossz majd találni, hogy ne ezt koszoljam össze a későbbiekben. Ugyanis van egy olyan gyanúm, hogy még lesz alkalmam bőven kétkezi munkát végezni ezen a helyen.

De most bőven volna mit megnéznem, hiszen a gondjaimra bízott bázisról alig tudok valamit! Így miután felöltöztem, a Ladyhez lépek, és puhán végigsimítok a csípőjén.
/Basic/ Egy bázisparancsnoknak illendő ismernie a bázisát, úgyhogy szemlét tartok - árulom el a szándékomat - Őkarmossága velem tart? - teszem fel vigyorogva a kérdést. A tervem az, hogy ha már itt vagyunk, először ezt a szintet járom be, és utána először lefele az aljáig, azután meg szintenként felfele tekintem meg a lehetőségeinket.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. November 13. 21:35:50
Corvus Latsonn

Minden bizonnyal helytálló a gondolatmenet a Lift és a Karbantartó- illetve Takarító-droidok esetében, hacsak nincs egy külön erre a célra kialakított utazási mód csak nekik. De ezt erősen kétled, így marad az eredeti elképzelés: ha nem tudsz utazni, nem éred el a célod. Egy falfirka volt ez valahol valamelyik lepukkant bolygón, ahonnan nem igazán volt a többségnek kiút. Akadt még pár hasonló, de most ennél sokkal fontosabb dolgod akadt, ami azt illeti, kimondhatatlanul élvezetesebb is!

Sokkal! Mert úgy véled, hogy azt az időt amit együtt töltöttetek és amit ez alapján tapasztaltál, nos, a Lady sokkal agilisabb és mi tagadás ez a fürdőben is érződött még akkor is, ha picike fájdalom valahogy elmaradhatatlan része a vele való együttlétnek. Mint ahogy szintén valaki említette volt egyszer: a jó dolgok sosincsenek ingyen. Talán te voltál, de lehet ez is csak valami hyper-útszéli bölcsesség, a lényeg, hogy igen csak helytálló! S mint ilyen most a harci sérüléseket talán nem is bánva, de büszkén viseled.

A korai meglepettséged nem tart soká, hiszen hamar átadja helyét a mosolygásnak. Igaz, hogy a Lady humora elég egyedi, de akadnak igen tréfás pillanatai, mint éppen ez is. Ünnepélyesen nyújtja feléd az egyenruhát – azt, ami igen minőségi anyag és még a szabása is kiváló ízlésre vall – hogy végül igen fess férfi legyél ebben az öltözékben! Érzed is, hogy a látvány némi hatást kivált ŐLadységéből – aki azóta sem vett fel semmilyen öltözéket bundájára – mert úgy simulnak hozzád, hogy félő le is tépik és…

/Basic/ Úgy vélem Parancsnok, hogy kiérdemelte! – osztják meg veled, majd a Lady meglepően talán, de igazi uralkodókra jellemző kecsességgel fogadja a tisztelgésedet – S ahhoz, hogy megfelelően irányíthassa az embereit, tudnia kell, hogy a Főmérnöki tisztséget, Zirni-re, a Kölyökre ruházom! – próbál komoly maradni, de tényleg szeretné! Csak… – Rendben Latsonn Parancsnok, vezessen!

Mint egy igazi Uralkodópáros, kéz a kézben – miután a csípőt ért finom érintésre dorombolás volt a válasz – kényelmesen sétáltok ki, hagyjátok el a Parancsnoki szobát, hogy a folyosón most már nem magányosan, de legalább négy testvérként együttműködő kis takarító-droidokat találj. Ezek képtelenek a beszédre, a programozásuk is igen egyszerű lehet. Mindenesetre máris elkezdték a feladatukat és ennek itt-ott a nyomát is látni. A kérdés már csak az, vajon a karbantartó droidok hol lehetnek?

A harmadik szinten találtál eleddig méltatlanul elhanyagolt részt. Ez egy hatalmas terem, mely négy nagy részre osztható. Azonban mielőtt ezt végigjárnád, meg kell csodálnod egy hatalmas holo-projektort ami a helyiség közepét uralja. Ez aztán tökéletes arra, hogy valami izgalmast nézzetek akármilyen részletességgel, de most épp nem üzemel. Ahogyan a négy részen található konzolok sem, de az még mind semmi, hiszen azt sem tudjátok melyik egység mire lehet jó. Ez megint Zirni asztala, illetve persze lehet szabadon nyomkodni, hogy történik e valami. A legtöbb dolog úgy véled, hogy alapállapotban van, de láthatóan a komolyabb játszadozáshoz, több energia kellene…

Most, hogy több időd van, már látod, hogy a folyosó kialakítása nem teljes és úgy véled szándékosan, de látni a barlang falát, melyek igen egyedi hangulatot kölcsönöznek a Bázis számára. Sőt, a „falak” – most, hogy fény is éri őket – szórják azt, illetve horizontálisan csíkosnak tűnnek, mintha rétegekből állna vagy valami művészetet csodálhatnál épp. A világítás kellemes erősséggel ragyog és rá kell döbbenj arra, hogy az egyetlen mesterséges dolog a fényen túl, az a padló. Igaz akadnak ajtók is, de érthető módon a kevesebb fém, kisebb lelepleződéssel jár…

Elérve az elágazáshoz, már látod, hogy az a korábban már látott fura kúszónövény itt is megtalálható, egyfajta vészvilágításként működhet(ett), de szüksége van egy hozzáértő kéz érintésére, hogy merre és milyen sűrűséggel növekedjen. Sőt, ha jól megfigyeled, akkor mintha valami mintázatot rajzolnak ki, de ebben végül nem vagy biztos, talán hagyod is későbbre az efféle izgalmakat. A jobb és baloldali irányban egy a harmadikkal megegyező hosszúságú folyosót látsz, így a szimmetriáról alkotott elképzelésed csak még inkább megerősítést nyer.

Előbb egy irányt, a bal oldalt választod és elindulsz arra, ahol zárt ajtók fogadnak és mikor belépnél a hozzáférésedet megtagadják. Kis ingerlően idegesítő sípolás és egy rideg, szinte katonai női hang osztja meg veled, hogy a belépésed megtagadva. Legalábbis ilyesmit mondhat, mert ugye nem érted a nyelvet amivel itt találkoztál legyen az írott vagy beszélt. A Lady csak kíváncsian nézi a próbálkozásodat, mint akit érdekelt valami, de picit csalódottnak tűnik

/Basic/ Zirni törte fel… – így már érhető miért volt szétszedve a zár, de erre valamiért nem került sor – órákig küzdött vele és egyszer még valami „ne érintsd meg” hibát is vétett. Legalább két óráig égnek állt minden szőrszála és füstölt a bundája – azért picit kuncog, de nem sokat és nem túl hosszan – ugyanakkor lehet, hogy előbb élelmet kéne találni és csak aztán katasztrófa-turistáskodni… - vetik fel
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. November 17. 20:19:03
Corvus Latsonn

No igen, mindennek ára van, és ez a jó társaság esetében sincs másképp. Nagy örömömre most nem a pénz az alapja a kapcsolatunk hanem jóval többről van szó, és jelenleg igencsak szívesen fogadom el a feltételeket. Persze néha eszembe jut, hogy itt-ott még lehetne picit gömbölyíteni a körmök végén, de ugye az már nem lenne ugyanolyan.

A ruha szövete további meglepetésre ad okot - nem csak hogy jó a minősége, hanem még egyben is van! Ráadásul a szabásával sincsenek nagyobb gondjaim - egyáltalán nem érzem magam kellemetlenül benne. Sőt, a nekem simuló Lady tökéletesen passzol hozzá(m)! A közelségét lágy ajakpuszival jutalmazom, amelyben ott a szenvedélyes csókká válás lehetősége is.

A véleményét, hogy szerinte kiérdemeltem, egy hálás mosollyal válaszolom meg. Ahogy Zirni új rangját meghallom, a mosoly futó vigyorrá szélesedik. Elvégre Zirni valóban a legrátermettebb erre a posztra, de ennek ellenére vicces belegondolni, hogy valójában milyen családi összefonódások vannak.

/Basic/ Zirni Főmérnök igencsak alkalmasnak tűnik a posztjára - értek egyet a kinevezéssel, majd belekarolva a Ladybe elindulunk felfedezni a látnivalókat.

A takarító személyzet megjelenése jó hír - a takarítás egy ekkora helyen véget nem érő feladat, amely rabolná az időt a fontosabb dolgok elől.
/Basic/ Örülök, hogy itt vannak - árulom el a Ladynek, hogy mit gondolok a robotokról. Séta közben megszemlélem a falat, amely nem egyhangú szürke, hanem sokkal érdekesebb, és természetközelibb hatást kölcsönző, talán csiszolt? sziklából van.
/Basic/ Szeretem a csíkosat - pillantok huncut mosollyal a Ladyre, majd ismét a falra. A növényzet hogy betűket formázhatott, vagy csak a rétegeket követte, nem tudnám megmondani, talán később rájövünk. De most fontosabbnak tűnik holmi átfogó kép szerzése a bázisról mint elveszni az apró, és talán lényegtelenebb részletekben.

A holo-projektor bár fontos eleme lehetne egy mozinak vagy szórakozó helynek, a berendezés többi része azt sugallja, hogy sokkal komolyabb és időnkét bizonyára fontosabb okból kapott itt helyet. Radar? Műveleti központ? Vagy a kettő együtt? Könnyen lehet!

Az ajtóhoz érve az automatika utunkat állja egy zárt ajtó képében, és bizony felvilágosítana hogy miért is nem enged be, ha érteném hogy mit is mond. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem fogok próbálkozni! Kihúzom magam, és a birodalmi flotta rendjének megfelelően öntudatosan utasítom a rendszert

/Basic/ Mint kinevezett rangidős, ezennel átveszem a bázis parancsnokságát! Azonosítóm BK-034762 - diktálom be a kadét azonosítómat. Nem hiszem, hogy elfogadná, mert a rendszerhez képest ez túlságosan is új, és nem hiszem, hogy birodalmi bázis lenne. Attól viszont nem tartok, hogy lenne nálam magasabb rangú is a bázison. Így mint egyetlen lehetséges jelölt, úgy vélem, hogy jó eséllyel indulok hivatalosan is a bázisparancsnoki posztért. Persze itt nem állok meg, hanem kis szünet után folytatom
/Basic/ Corvus Latsonn bázisparancsnok vagyok! Utasítom, hogy a kommunikációs protokoll alapértelmezett nyelvét állítsák át Galaktikus Közösre!
/Basic/ Corvus Latsonn bázisparancsnok vagyok! A karantén intézkedéseket feloldom, és teljes hozzáférést kérek a bázis minden részlegéhez!
Újra az ajtóhoz lépek, hátha sikerült valamiféle eredményt elérnem. Mert az lett volna a minimum, hogy a rendszer felismeri az egyenruhát. A sikertelenséget csak tömören véleményezem
/Basic/ Ezt hívják parancsmegtagadásnak, amit újra programozással büntetnek...
De ezek szerint nem csak nekem nem akar engedelmeskedni az ajtó. Én viszont Zirni balesetére felszisszenek, és aggódva kérdezem
/Basic/ Remélem semmi komoly! - de a kuncogása oldja az aggodalmamat, és elmosolyodom. A felvetésre, hogy élelmet kéne találni, biccentek
/Basic/ A bázison lehetett valami tartós élelmiszer is, csak meg kell találni a raktárat. Mellesleg ha nem majszoltátok el az összes csomagot a hátizsákomból, akkor ott talán még van egy kevés táprúd - válaszolom.
/Basic/ Viszont ha még sincs, akkor a bázison lehet olyan eszköz, aminek a segítségével eredményesebben tudnánk vadászni odakint - tartok ki amellett, hogy miért kéne szétnézni.
/Basic/ Persze kérdés, hogy merre nem néztetek még körül annak ellenére, hogy be tudunk oda menni - fejezem be a teóriáim előadását, aztán megkérdem
/Basic/ Neked mi erről a véleményed? - firtatom, mert úgy gondolom, hogy a válaszok egy részét ismeri a felvetéseimre.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. November 20. 17:53:47
Corvus Latsonn

Úgy tűnik, hogy minden apró felfedezés amit tettetek arra mutat, hogy bár a Bázis maga már eonok óta itt lehet, az elhagyatottság ellenben nem annyira régi. Illetve ez nem teljesen igaz, vannak részek amik megfelelően karbantartva és adott esetben még elég jól tisztítva is vannak. Ilyen ez az emelet és a Parancsnoki szoba, illetve a Lift is elég jól átvészelte az elmúlt időszakot. Most, hogy a karantén azonban még több részen él, nem lesz könnyű dolgotok bármiről is legyen szó…

A puszid most nem változik forró csókká, sőt a kuncogás alapján úgy véled, hogy ennyi játékosság legalább annyira része lesz ennek a kapcsolatban, mint a karmok és a szenvedélyesség! Most, hogy már mindenki megtisztult és kipihente az eddig kalandok fájdalmait és fáradalmait, az egész egy magasabb szintre került, melynek biz egy Kölyök is a része. Nem is akármilyen, hiszen rögtön Főmérnökként igen fontos szerepet fog betölteni a Bázis életében!

Annak, amelynek nagy része még megannyi titkot és ki tudja mi mást rejt még, de amit szándékodban, szándékotokban áll felfedni, felfedezni. Rögtön kiválasztottad a szinten található egyik oldalfolyosót, amely talán rögtön valami izgalmashoz vezet, de mi tagadás nem adja meg az örömet amit reméltél vagy éppen egyenesen vártál tőle. Nem úgy az elágazásban található ivókút, mely tökéletes mása a lentebb lévőnek, sőt úgy tűnik, hogy pontosan ugyanott lett kialakítva.

/Basic/ No, igen, lesz dolguk elég. Úgy tűnt, hogy bármi is kapcsolta le az energiát, az megfosztotta őket is az újratöltés lehetőségétől – osztja meg a gondolatot, majd huncut mosollyal kísért szavakra – Tudom, ezért nem tagadom meg tőled sosem – és tudod - a pillantása elárulja, hogy a te „bundád”ra gondol. Tehát, nem jutottatok be, pedig igen rafinált módszerekkel próbálkoztál és talán egy értelmes életforma be is engedett volna, az automatika nem igazán akar.

A próbálkozásokat egyáltalán nem nevetik ki, de azért szórakozott mosollyal figyelik, azonban eredményre egyik megoldás sem vezetett, csak annyit értél el, hogy a Lady hozzád bújt, mint aki így akarja szavak nélkül elmondani, hogy büszke rád, a próbálkozásokra, az egész hozzáállásodra. Végül amikor elunod a dolgot és megfenyegeted a rendszert, felkuncognak és egy érdes-nyelvű ezúttal valóban édes és hosszú csókkal engesztelnek ki.

/Basic/ Nincs semmi komoly baja. Kicsit morcos volt és motyogott valamit amit nem teljesen értettem, de ragaszkodott hozzá, hogy lejöjjön velem hozzád és… – a többi már történelem – rendben, együnk valamit, finom rudacskát csócsáljunk – búgja, majd bólint, hogy akkor irány a Lift – S melyik megállót választaná a Parancsnok úr? – érdeklődik, hiszen még vagy öt akad, ahol nem jártatok, senki, a kis trióból.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2017. November 30. 19:13:49
Corvus Latsonn

Igazából nem tudom, hogy minek örülnék jobban - ha kiderülne, hogy csak néhány évtizede üres a bázis vagy ha több évszázada  lenne elhagyatott. De meg merem kockáztatni, hogy az utóbbinak jobban örülnék, mert kisebb rá az esély, hogy egykori gazdáik visszakövetelnék, vagy tudnák hogy hol is volt a bázis.

A kapcsolat a Ladyvel jóleső érzéssel tölt el, és anélkül, hogy bele kéne gondolnom a dolgokba, egy valamiben biztos vagyok - úgy ahogy van, Kölyköstül, mindenestül elfogadom!

Vele együtt sokkal kellemesebb bebolyongani ezt a helyet, mint egyedül lenne! További szerencsés fordulat, hogy ezen a szinten is található ivókút, sőt, még tisztábbnak is tűnik mint denevérszaros testvére.

A Lady meglátásával egyet tudok érteni - a kis robotoknak bőven lesz min serénykedniük, mire eltakarítanak mindent. Igaz, van egy pici gyanúm, hogy a falakat és a mennyezetet nem ők fogják tisztára sikálni. Azért a Lady csíkokat illető szavaira elvigyorodom
/Basic/ Azért rajtad sokkal jobban mutatnak a csíkok! - árulom el, és kedveltve végigsimítok ujjbeggyel az egyiken.

Az ajtónál süket fülekre találtam, de ez szerintem főképp a nyelvi problémáknak köszönhető. A kedvemet ez nem tudta szegni, hiszen a Lady is támogatásáról biztosít, és vígaszdíjjal jutalmaz.
/Basic/ Szinte kedvet kaptam a többi zárt ajtó megtekintéséhez is! - vigyorodom el. A kezem a derekára siklik, miközben a makacskodó ajtót magunk mögött hagyjuk. A Lady beszámolója egy érdekes dologra hívja fel a figyelmemet - a Kölyök tud beszélni! Vagy elkezdett?
/Basic/ Örülök, hogy jól van! - és annak is, hogy ő is lejött hozzám - De elég nagy megrázkódtatás érhette, mert nekem még soha nem mondott semmit! Vagy csak én vagyok süket a hangtartományra... - tűnődők el egy pillanatra, hogy aztán komoly választás elé állítanak! Hogy melyik legyen a következő megálló! Rövid töprengés után megnyomom a "közvetlenül" alattunk lévő szint gombját. Bármi is legyen ott, legalább lefele nagyrészt képbe kerülünk a lehetőségeinkkel.
/Basic/ A tápláló de nem annyira finom rudacskák fele még bekukkanthatnánk a következő szintre, ha Őkarmossága egyet ért ezzel a kitérővel - sandítok rá még a gomb megnyomása előtt. Lefele menet azért elárulom - Azért ez nagy előrelépés számomra, főleg hogy a birodalmi akadémiáról kirúgtak. Szerencsére még épp időben - mosolyodom el. Ha nem így történt volna, mostanra én is annyira agymosott lennék, mint a többi tiszt nagy része. S a Ladyvel sem találkoztam volna...
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2017. December 20. 09:38:43
Corvus Latsonn

Lehet, hogy a tulajdonosok már évezredek óta elhagyták, de mint minden nagy titokra, erre is előbb-utóbb fény derült, s mint ilyen lakták már azóta mások is. Ez azért lehet így, mert ahhoz bizonyos részek túl tiszták, de leginkább karbantartottak, hogy csak úgy üresen létezzen itt a bázis! Még a takarító és egyéb droidok és már rég lebomlottak volna… valaki biztos tudja, hogy hol van, a kérdés az, mi történt vele és leginkább itt, hogy minden lezárult!

Miután mindenki lefetyelt vagy más módon ivott, van idő tűnődni, főleg akkor mikor a Lady próbált vizet venni magához! A kis piszok biztos, hogy direkt tolta feléd a fenekét, de azért valahogy sikerült ellenállnod, hogy rádöbbenj, mennyire jó, hogy itt van veled és persze a kölyök is, aki láthatóan igen csak ért a ketyerékhez! Ha lenne egy orvos a környéken, akkor lenne teljes a csapat és szinte bármivel meg tudnátok birkózni akármivel is kelljen szembenézni!

Lady /Basic/ Ez nézőpont kérdése, én rajtad szeretem jobban – néz kihívóan, majd nevetve hessent, de nem túl meggyőzően

Végül sok kudarc után a lift felé haladva a jókedv töretlennek tűnik, még a várható csalódások is affélék, hogy kit érdekelnek amíg ilyen a társaságod. Lehet egy pillanatra elkalandozol és csak később jössz rá, hogy ezért van, mert egy mancs a te kerekebbik feledet markolja, míg végül dorombolást hallva csaphatsz a megfelelő szint gombjára. A kérdésedre a válasz kicsit megcsúszik emiatt, de aztán úton lefelé megkapod, nem sajnálják tőled

Lady /Basic/ Amennyiben a morgást beszédnek lehet nevezni – kuncog, akkor a válasz igen – ha valaha is beszélni fog, akkor az a gépekkel kezdődik: Bip bip bip bieeeep – nevet, nem bánja a dolgot

A közvetlenül alattatok lévő szintet hamar eléritek a legszebb az egészben az, hogy kilépve pontosan ugyanaz a kép fogad, mint kétszer korábban! Tehát a Bázis egy bizonyos sémára épült, legalábbis azon része ami a Lifttől a megfelelő célhelyiségek felé vezet. Ez is a folyosó és T elágazás képét mutatja feléd, ugyanazzal az elrendezéssel és küllemmel, különbség talán annyi, ha figyeltél ilyesmire, hogy a falak színe picit eltér és rétegesebb képet mutat.

Lady /Basic/ Néha neked is lehet szerencséd – kuncog, majd csendes szemlélőként van jelen, mígnem elértek az elágazáshoz

Itt felnézve három, teljesen eltérő macskakaparást fedezel fel a három ajtó felett és persze mindhárom zárva van. Az, hogy mennyire, csak akkor fog kiderülni ha végigjárjátok, de bejutni vagy nem tudtok vagy szükség lesz valaki segítségére, aki járatos az ilyesmiben. Mindeközben, ha épp nálad volt, akkor a Lady elégedetten rágcsál egy rudacskát, bár ismerve őt, nem teljesen erre gondolt és a rágcsálásban is finomabb utalást fedezhettél fel…
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2018. Január 04. 19:39:47
Corvus Latsonn

A hely lassan fedi fel a titkait, de jelenleg úgy érzem, hogy ráérünk. Szerintem a saját javunkra fordíthatjuk a felfedezést, no meg az itteni felszerelést. Az eredeti tulajdonosainak biztos nem hiányzik, de vannak helyek és helyzetek, amik mellett kár volna csak úgy elsétálni. Pont ilyen az is, amikor a Lady az ivókútnál frissíti fel magát. Merengve figyelem, ahogy lefetyelés közben a nyelve hol előtűnik, hol pedig visszavonul az ajkai mögé, jó néhány kellemes emléket idézve. Értékelendő a látványt, kedvesen megsimogatom a felém tolt testrészt, és igencsak elégedett vagyok! Ő is, meg a kölyök is kész főnyeremény! Persze mindkettő más miatt kedves nekem, de szerencsés vagyok, hogy pont velük hozott össze a sors.

A válaszát, hogy ő inkább rajtam látja szívesen a csíkokat, csak megjegyzem, de nem kommentálom. Erre majd akkor emlékeztetem, ha véletlenül tudok magamnak csíkos pulóvert szerezni...

A lift fele feltűnik, hogy most a Lady tartja ott a kezét, amit másnak egyből szóvá tennék. Azért neki is, de persze egyáltalán nem olyan hangvétellel, sőt!

/Basic/ Úgy érzem, mintha a tenyereden hordoznál! - vigyorodom el, és ennyiben hagyom a dolgot. A dorombolás mint olyan megnyugtat, és engem is elégedettséggel tölt el, mert azt sugallja, hogy a Lady elégedett.
Láthatólag nem zavarja, hogy Zirni szerinte nem lesz annyira kommunikatív, mint ő, sőt még valahol humorosan is találja. Nekem csak egy mosolyra futja, mert valahogy nem teljesen értem a dolgot. Már hozzá szokott volna a gondolathoz, hogy Zirni nem fog beszélni? Vagy Zirni esetében ez lenne a normális? Mert azt azért nem hinném, hogy a kölyke fejlődése hidegen hagyná. Valamiféle kulturális vagy milyen oka lehet...

/Basic/ Akkor velük még könnyebben ért majd szót... - értek egyet.

A következő szint is ugyanolyan folyosóval, elágazással és persze makacs ajtókkal fogad, mint fentebbi testvére. Az itteni ajtókat is megpróbálom ugyan érintőpanel használatával kinyitni, de itt sem kerülünk beljebb. Azért közben rákérdezek arra, ami hamarosan fontos kérdéssé lépne elő
/Basic/ Lassan visszamehetnénk Zirniért - vetem fel a következő állomást - S ha már szóba került megkérdezném, hogy mit mondtál neki kettőnkről - vagy mondtál-e neki valamit? - érdeklődöm tőle. Hiszen biztos van valami elképzelése a Ladynek, hogy akarja majd előadni a Kölyöknek, hogy új párra tett szert. Úgy tervezem, hogy utána már hármasban nézzük meg a felső szinteket, egyből a lakosztály felettivel kezdve...
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2018. Január 30. 18:23:12
Corvus Latsonn

A simogatás elégedett dorombolást csal ki és mintha, de csak mintha végigborzolódott volna a szőre amikor farkincatő felé tévedt a mancsod. Mindenesetre nem bánta, nem tette szóvá és a lefetyelés végeztével is csak somolyogva sétál veled célotok, a Lift felé hasonlóan eltévedt manccsal. Miután eléritek a kívánt szállítóeszközt, beszálltok és te szóvá teszed merészségét csak ártatlan pillogás a válasz, hogy aztán kiélvezzétek az elégedettség hangjait és érzéseit.

Érzed, ahogy a gyomrod az agyad helyére kívánkozik, amikor egy pillanatra kihagy a gravitációs kiegyenlítés, de aztán minden a lehető legnagyobb rendben halad tovább egészen addig, mígnem egy újabb szintnyi tanácstalanság után felveted, hogy esetleg a Kölyök is veletek tarthatna. Nem érkezik ellenkezés és amíg te a korábbi, miért nem zavarja ŐKarmosságát, hogy a Kölyök nem beszél témát rágcsálod újfent, addig a párod, ha mernél ilyen bátor kijelentéssel élni, a mit mondtál kérdéseden rágódik, igaz, nem sokat.

Lady /Basic/ Semmit. Teljesen nyilvánvaló az egész – megvonja a vállát, majd – az apja meg nincs itt, de ha itt lenne se érdekelne – egészíti ki tényszerűen, szinte már nem-törődőm mód

Az újabb szint és újabb csalódás után felveted, hogy talán máshol több szerencsével jártok, de mielőtt ennek komolyabb eshetősége lenne, talán a Kölyköt is fel kéne ébreszteni, de legalábbis begyűjteni. A sálként is tökéletesen bevált kis puhaság már felébredt mire leértek és éppen megint egy konzolon üldögél és azt szuggerálja. Nem nagyon oldhatta fel a lezárást vagy bármit ami ennyire kirekeszt titeket mindenhonnan és persze picit nehezebbé teszi az életeteket, de kis szemei annyira okosan csillannak, hogy nem tartod lehetetlennek, idővel minden aprósághoz megtalálja az utat.

A további szintek sem engednek messzebb, mint a korábbiak, eltekintve a legfelsőtől, ami bizony nem folyosókkal vagy elágazásokkal tarkított, hanem egy hatalmas csúcs, olyasféle, ami felfelé gomolygó füstöt képes eregetni. Hatalmas körgyűrűt látsz, ami körülöleli a kürtőt, melynek mélysége talán még meg is szédít! Az egész olyan ügyesen van kialakítva, hogy te is csak azért látod, mert pont arra léptél ki. Ellenkező esetben egyszerűen beleolvad a különböző alakzatokba. Érzed a hőt, de könnyedén elviselhető és mivel nem látsz semmi veszélyre figyelmeztetőt, talán még a levegő sem mérgező… egy ideig.

Lady /Basic/ Tető hülyén hangzik, a legfelső emelet nem fejezi ki, szóval legyen a neve Kilátó! – közlik, majd a többinek is szép sorban, mint – Rozsdatemető, VIP szoba és Holomozi, Háremtermek, Ketyerék-bigyók és bizbaszok, Orvososdi és Zirni játszótere!

Mint utólag kiderült, a Második szint elég széles kapuval bírt, nagyobbal, mint a többi szinten, így a Lady úgy vélte, hogy ott lehetnek azok a dolgok, amikkel el lehetne innen menni, de az eltelt idő fényében nem lehetnek jobb állapotban, mint egy halom fémkupac, amiből talán még az alapokra lehetne tippelni. Jó játéknak titulálta, de mivel nem jutottatok be, így azon tűnődik, hogy mi lehetne a következő lépés ami előre mozdítaná az itt tartózkodást.

Lady /Basic/ Mit gondolsz, mi lenne a legfontosabb, hogy megtaláljuk?
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2018. Február 11. 17:41:31
Corvus Latsonn

A lift pillanatnyi kihagyása ösztönösen arra készet, hogy a fal fele nyúljak - mintha a megérintésével meg tudnám állítani a fülke "zuhanását". Azért ez arra jó volt, hogy kissé megkönnyebbülve szálljak ki a liftből.
/Basic/ Működik ez! - sóhajtok elégedetten, hogy egy darabban érkeztünk meg.
Közben a Lady tisztázza a viszonyát Zirni apjával, amire a legjobb szó rá a közönyös. Ahogy azt is elárulja - Zirninek szerinte nem kell magyarázkodni, mivel a helyzet úgyis magáért beszél. Pedig esetenként érdekes lehet, hogy a Kölyök mit szól ahhoz, hogy az anyja körül legyeskedek. De úgy tűnik, a Ladyék fele ez vagy nem jelent akkora gondot, vagy Zirninek nincs ellenem kifogása. Bármelyik is legyen közelebb az igazsághoz, számomra mindenképpen kedvező a helyzet.

El kell ismernem, a bázis szégyenlős - mert a titkait nem fedi csak úgy fel előttünk - ehhez Zirni bűverejére és persze szaktudására is szükség lenne. Így meglátogatjuk a Kölyköt, aki épp a bázis egy újabb fejtörőjét próbálja megoldani.
/Basic/ Szevasz kiskomám! Örülök, hogy látlak, mert még nem volt alkalmam megköszönni nektek, hogy megmentettetek! Igazán hálás vagyok, hogy veletek lehetek! - mosolyodom el, és valóban hálásan nézek rá, majd a Ladyre.
/Basic/ Mirru azt mondta, hogy még te sem néztél nagyon szét az összes szinten. Ha van kedved, csatlakozhatnál hozzák - hátha látunk valamit, ami segít jobban megérteni azt a konzolt is - javaslom neki.

A legfelső szint az, ami meglep, és megrökönyödve nézek a kráter mélyére.

/Basic/ Ez úgy fest, mint egy tűzhányó! - mondom hitetlenkedve. Van némi logika benne, hiszen kiváló energiaforrás, és az olvadt kőzet, no meg a hő elrejtheti a bázist a kíváncsi műszerek elől. De legalább ugyanennyire veszélyes is, ha nem zabolázták meg. Egy kitörés, vagy csak egy földrengés komoly károkat tudna okozni a bázisban. De mivel jó ideje megvan, így talán joggal bizakodhatok abban, hogy megvan a technológia, amivel féken tartják ezt az elemi erőt.
/Basic/ Nem hiszem el, ha nem látom! - véleményezem - s közben a Lady máris elkereszteli ezt, és a többi szintet is. Mivel a bázis egy részét még nem sikerült bejárni, így kissé elhamarkodottnak ítélem némely névválasztást, de nem szólok bele. Elvégre később még lehet finomítani a neveken - és ezeket könnyebb azért megjegyezni, mint egyes vagy kettes szint.

Amihez én némi reményt azért fűznék - hiszen ha vannak takarító droidok, akkor talán van használható jármű is a kapu mögött. A Lady kérdése valóban időszerű - és a válasz nem is olyan nehéz.
/Basic/ Energia van, világítás van, lift van, víz van, alvóhely van - sorolom az elért eredményeket
/Basic/ Szerintem vagy az élelmiszer raktárat kéne megtalálni a konyhával, vagy egy töltőt találni a zseblézerhez. Azért, hogy meglegyen az élelmiszer utánpótlás. Ahhoz meg vagy a bázis vésztartalékait kéne megtalálni, vagy az eszközt, ami segít a helyi fauna levadászásában. Mert a táprudak nem tartanak ki örökké. Ha van élelmiszerünk is, akkor már ráérősebben is keresgélhetünk. Vagy van valami, amit nem vettem figyelembe? - kérdezem tőlük, és töprengve a kráter fele nézek.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2018. Február 19. 17:12:32
(http://rpgenerations.hu/Zen/albums/Dierol-K-pei/Star-Wars/sw.jpg)
  (http://static.giantbomb.com/uploads/original/3/33745/2638308-tigra.png) (http://img2.wikia.nocookie.net/__cb20070203084612/starwars/images/8/84/Max.jpg)

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, "VIP szoba és Holomozi" Szint




Bambuló Zirni úgy tűnik, hogy nem jutott előbbre a konzolt illetően, de az sem kizárt, hogy a probléma nem is itt van! Mikor kifejted neki, hogy mennyire hálás vagy, akkor egy ideig néz, majd legyint a kis mancsával – ép mancsával – amolyan „szóra sem érdemes” mód. Őkarmossága pedig csak vigyorog és hagyja, hogy tovább beszélj egészen addig, amíg ki nem kell, hogy javítson:

Lady /Basic/ Őkarmossága vagy Lady Mirru – néz kihívóan

Ezt a kis apróságot nem említve el is indultok, hogy felfedezzétek a további rejtélyeket melyek nem igazán akarnak valódi válaszokat adni. Az első és talán legnagyobb – eltekintve a kihagyó kiegyenlítés élményét – a hegy vörös torka lehetett, amit nem sokkal később több apró titokzatos eltérés követett megtörve a hely korábban megfigyelt egyhangúságát. Lehetséges, hogy bizonyos dolgok azonosak, de a mázli a részletekben rejlik!

Lady /Basic/ Milyen kis hitetlenkedő vagy – kuncog, majd elkapja Zirnit a grabancánál és a nyakadba teszi – de a poci az fontos dolog! – nevet, aztán picit komolyodik – a Kölyökre bíznám, hogy hova menjünk, mert ő tudja, mit tud kinyitni.

Zirni a nyakadban pihenget és igen elmélyülten teheti, mert csak akkor pislog és figyel rátok, amikor észreveszi, hogy mindenki őt nézi. Felemeli a mancsát amolyan „várjatok” módon, majd int a Lift kezelőpultja felé, hogy aztán megnyomja a "VIP szoba és Holomozi" Szint gombját és türelmesen várja az érkezést. Ami azt illeti igen hamar megérkeztek majd sietve mászik le rólad, hogy aztán előre iszkoljon oda, ahol igen kellemesen töltötted az időt az anyjával.

Ha követitek, akkor láthatjátok, hogy ott áll a szoba közepén és előbb a szeméhez emeli a kezét, aztán körülnéz, majd rátok mutat és fal – illetve bútorok – egy-egy részére. Nem nehéz kitalálni mit akar, de ha még lennének kétségeid, a Lady rövid tanakodó arcvonásai hamar a megértés fényével ragyognak fel és indul el, hogy alaposan körülnézzen úgy, ahogy korábban még nem tette…
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2018. Február 25. 19:01:54
Corvus Latsonn

A kis szónoklatomat a Lady szakítja félbe, és mintha ragaszkodna a hivatalos megszólításhoz. Meglepetten pislantok rá - hiszen családon belül vagyunk, és a kérdést megpróbálom kicsit későbbre tolni
/Basic/ Rendben, Cicám - nyugtázom a dolgot.

Kicsit később felhívja a figyelmemet, hogy a javaslatot bár ő is támogatja, de inkább Zirnire kéne hagyni az ajtónyitás sorrendjét. Ezzel nem is tudok - és nem is akarok vitába szállni, hiszen valóban a "szakemberre" kéne hagyni, hogy oldja meg a dolgot. Amely szakember legalább olyannyira figyel a környezetére, mint én, ha a Lady hozzám simul - azaz nem igazán. csak azt nem tudom, hogy neki mi vonja el a figyelmét. De végül csak észre veszi magát, és elnavigál minket az eddigi legkellemesebb emlékeket ébresztő helyre.
Pár másodpercig találgatom, hogy mire is akar kilyukadni. Rajtakapott volna minket a Ladyvel? Kissé kínos lenne - hasonló vigyorral az arcomon pislantok a Lady fele, de szerencsére Zirni eloszlatja a tévedést, amikor tovább mutogat, és a Lady is elindul, hogy körbe nézzen. Így követve a jó példát, megtekintem a polcok tartalmát, illetve megvizsgálom, hogy el lehet-e húzni -tolni a bútorokat - hátha rejt valamit valamelyik.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2018. Március 03. 18:09:03
(http://rpgenerations.hu/Zen/albums/Dierol-K-pei/Star-Wars/sw.jpg)
  (http://static.giantbomb.com/uploads/original/3/33745/2638308-tigra.png) (http://img2.wikia.nocookie.net/__cb20070203084612/starwars/images/8/84/Max.jpg)

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, "VIP szoba és Holomozi" Szint




Nem érkezik ellenkezés, hogy Cicádnak hívod, így a korábbi akár egy ugratás vagy csak emlékeztető lehetett, esetleg valami teljesen más, nőiesen szeszélyes dolog. Ki tudja, hogy a Bázisparancsnoknak nem kéne e tényleg így neveznie ŐLadységét…? Ugyanakkor nincs megállás, hiszen ez a hely még mindig több titkot rejteget, mint amennyit felfedett és ha jól látod, bizony nem is nagyon igyekszik felfedni abból a sok izgalmasból szinte semennyit sem. Végül úgy dönt a vezetés, hogy bizony a legkisebb a legokosabb és ezért neki kell vezetnie a felfedező expedíciót, ami hamarost a korábbi huncutságok színterére vezet titeket.

Akadnak kétségeid, de azért követed az utasításokat és nekiállsz keresni, de még annyit sem találsz, amivel azt mondhatnád, hogy nem ellógni akartad ezt az egészet. Igaz, nem is nagyon volt mit átnézni, de végül a csalódott (?) tekinteted a Lady hasonlóan lehangoló pillantásával találkozik. Nem úgy a Kölyök, aki felé amikor elpillantotok, éppen az egyik mancsával húz ki valami kis adattábla-szerűséget az egyik polc oldalából, ami a dolgozóasztal fölött volt található. Az egészet nagyon ügyesen elrejtették és bár nem láttad, hogyan találták meg, de Zirni most vidáman ugrik az ágyra ölelve a kis eszközt, hogy azonnal nekiessen a felfedezésének.

Közelebb lépve már megint a furcsa macskakaparást látod, de azt is, hogy ez bizony hozzáférést nem adja ám csak úgy, így a kis hosszúfülű most épp azon van, hogy ezen változtasson. Nem úgy tűnik, hogy könnyű dolga lesz, de láthatóan igen elszánt és mivel korábban már bizonyított, így nem kétséges, hogy sikerrel fog járni, a kérdés csak az, mennyi ideig fog ez tartani! A Lady elfoglalja az ágy másik oldalát és onnan nézi a műveletet illetve olykor téged, míg végül a percek kezdenek órákká válni és nem csak az éhség vagy a szükség bukkanhat fel, de annál sokkal nagyobb ellenség: az unalom…
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2018. Március 14. 19:42:38
Corvus Latsonn

A Lady másodjára már nem javít ki - ami vagy beletörődésre, vagy egyetértésre utalhat, esetleg nem tartja annyira kritikusnak a dolgot.

A keresgélés maga elég unalmasnak hat -  főleg, hogy semmi érdemlegeset nem találok - igaz arról sincs pontos elképzelésem, hogy mit is keresek. Csak annyit tudok, hogy ha meglátom, pontosan tudni fogom, hogy azt kerestem. De sajnos a szobában a Lady az egyetlen, akin rendszeresen megakad a szemem. S ahogy látom, ő sem járt túl sok sikerrel, már ami a keresgélést illeti. Nem úgy Zirni, aki mivel teljesen más szemszögből látja szobát, talált is valamit, ami leginkább egy adattáblára hasonlít. Ahogy meglátom, hogy van eredménye a keresgélésnek, elégedetten megdicsérem Zirnit

/Basic/ Nagyon szemfüles vagy! - mondom neki, és igencsak örülök, hogy az eredménytelen keresgélésnek végre vége szakadt. Egy rövid pillantás fentről elég ahhoz, hogy felismerjem - ez pont az a nyelv, amit nem ismerek! Nem is tudom, hogy miért vártam mást, hiszen ez az eredmény a logikus. Zirni elkezdi nyomogatni, ééés láthatólag nem lesz rövid a most következő rész sem. A Lady az ágy túloldaláról felügyeli az eseményeket, én pedig kissé türelmetlenül fel-alá sétálva várom az eredményt. Néhány száz méterrel később inkább futólag meglátogatom a vizesblokkot, aztán úgy döntök - ha már van kijárat a kürtőre, biztos van kijárat a kráter külső oldalára is! De azt az ajtót még nem azonosítottam be, amely oda vezet...
/Basic/ Azt hiszem, megpróbálom megtalálni azt az ajtót, amelyik a hegyoldalra nyílhat - tudatom velük, mert még egy kósza sétával is gyorsabban telik az idő, mintha itt unatkoznék. Így távozok, és nagy reményeket nem fűzök a dologhoz, de a szóba jöhető szinteken ismét teszek egy rövid sétát - hátha feltűnik valami...
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2018. Március 23. 16:59:59
(http://rpgenerations.hu/Zen/albums/Dierol-K-pei/Star-Wars/sw.jpg)
(http://img2.wikia.nocookie.net/__cb20070203084612/starwars/images/8/84/Max.jpg)

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, Az Összes, végül "Zirni játszótere" Szint




Miután eredménytelen kutatásod adta frusztrációra még rátelepedne az unalom is, inkább felkerekedsz és magányosan néznél körül a már felfedezett szinteken és azon is túl, hogy megállapítsd sehova nem jutsz be és mint ilyen ki sem. Nincs vagy nem találsz földi kijáratot, csak egyről tudsz, de az meg elég nedves és igen hosszú, meg sok esés és zuhanás is volt benne, szóval…

A harmadik szinten találtál eleddig méltatlanul elhanyagolt részt. Nem véletlenül ezt is a Lady-nek köszönheted, de most körülnézve megállapítható, hogy ez egy hatalmas terem, mely négy nagy részre osztható. Azonban mielőtt ezt végigjárnád, meg kell csodálnod egy hatalmas holo-projektort ami a helyiség közepét uralja. Ez aztán tökéletes arra, hogy valami izgalmast nézzetek akármilyen részletességgel, igaz, most épp nem üzemel.

Ahogyan a négy részen található konzolok sem, de az még mind semmi, hiszen azt sem tudjátok melyik egység mire lehet jó. Ez megint Zirni asztala, illetve persze lehet szabadon nyomkodni, hogy történik e valami. A legtöbb dolog úgy véled, hogy alapállapotban van, de láthatóan a komolyabb játszadozáshoz, több energia kellene…

Hosszú órák után sem lettél boldogabb, de legalább nem unatkoztál, és a meglévő szinteket már elég jól megismerted. Különlegességet nem találtál, igaz annyira nem is mélyültél el benne, hogy az igen apró vagy nagyon szembeötlő dolgokat felfedezd – mely utóbbiak szeretnek annyira látványosak lenni, hogy egyszerűen elsiklik rajta az ember tekintete.

Sok titka van ennek a helynek és nem jutottál közelebb a válaszokhoz, de még eléggé keveset is láttál, hogy csak úgy feladd. Ami azt illeti ezen gondolatokkal térsz vissza, de már nem találsz ott senkit és az ágyat megérintve sem érzékelsz test-meleget. Elindulsz hát, hogy újra kutass, de most gyorsabban, hiszen csak Zirnit keresed (meg esetleg Őkarmosságát, ha épp vele van).

Első állomáson szerencséd van, Zirni-t a vezérlőben találod, amint épp lelkesen nyomkod és aztán vagy elégedettnek tűnik vagy fizikai kényszert alkalmaz, ami megint vagy elégedettséghez vagy bundaszínbeli változáshoz vezet. A Lady-t nem látod sehol, de ami ennél sokkal fontosabb, úgy tűnik, hogy a Kölyök és az adattábla egymásra találtak.

Csatlakoznál hozzá, amikor lepattan a helyéről és a zsilip felé veszi az irányt. Amikor megjelensz fellelkesül és nem kell kérdezned, hogy tudd mit akar. Hamarost a párosotok megint befelé tart és – a záródó zsilipkapuk között még látod az érkező Lady-t – majd egy jó félórás kézjelezés után azon opció lesz előtted elérhető, hogy melyik egy szintet szeretnéd több energiával ellátni és mint kiderül – miután megtetted – a többitől elvonni.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2018. Március 29. 21:17:43
Corvus Latsonn

A keresgélés nem sok újdonsággal kényeztet, de nem is számítottam másra. Jelenleg egyetlen kiutat tudok, ami talán járható - már ha nem számolok a kürtő tetejére mászás nyaktörő mutatványával. Ám ez sem az az opció, amit szívesen megjátszanék. Ellenben legalább telik az idő - így mire visszaérek, megváltozott helyzet fogad egy üres szoba képében. A Lady sem most hagyta ott az ágyat - ami bizony azt mutatja, hogy ő sem a könnyebb utat választotta, és nem alvással tölti a várakozás idejét.
Igazából Zirnit sem nehéz megtalálni, elvégre mindenki az őt leginkább érdeklő dolog vonzza. Zirnit a vezérlőpult izgatja, engem meg inkább az anyja, de elmondhatom, hogy ezzel a felosztással felettébb elégedett vagyok.
Jó látni azt az elszántságot és kitartást, ami ahhoz kell, hogy előbb utóbb sikerrel járjon.
Ahogy mintha azzal is járt volna, mert mintha ismét egy kirándulást szeretne a bázis szívébe. A zsilipnél még vidáman intek a Ladynek, aztán a védőruhát és a Zirni névre hallgató biosálat felvéve ismét bemerészkedek a lenyűgöző méretű energiaközpontba. Amíg egyértelmű a feladat, addig nincs is gond - de mikor dönteni kéne, és nem értem, hogy miről - na az már sokkal több időt rabol el. Végül csak leesik, hogy mire gondolhatott Zirni, így már némi választ is tudok neki dörmögni.

/Basic/ Szerintem a negyedik szint lehet az, ahol esetleg további élelmet találhatnánk. S tele pocival türelmesebben tudunk várakozni a többi szint átkutatására. Úgyhogy én a Háremtermekre szavazok! - javaslom Zirninek. Főképp, hogy semmi kedvem egy éhes és emiatt ingerült Ladyt megismernem.

Miután Zirni útmutatásával váltottunk, visszatérünk a zsiliphez, hogy aztán a védőruhától óvatosan megszabadulva elinduljunk a lift fele, hogy megszemléljük - a bázis milyen további kincsekkel szándékozik kényeztetni minket. Közben, ha a Lady még ott van, megszólítom

/Basic/ Zirni átkapcsoltatott néhány dolgot, így talán a Háramtermek szintjén jobban körbe tudunk nézni. Remélem lesz ott valami kantin is! - reménykedek.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2018. Július 02. 19:17:51
(http://rpgenerations.hu/Zen/albums/Dierol-K-pei/Star-Wars/sw.jpg)
  (http://static.giantbomb.com/uploads/original/3/33745/2638308-tigra.png) (http://img2.wikia.nocookie.net/__cb20070203084612/starwars/images/8/84/Max.jpg)

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "Háremtermek" szint




Később, miután hosszas értetlenség és mutogatás után megértetted, illetve ha más nem, miután Zirni példázta az energia-átvitelt, úgy döntesz, hogy a negyedik szinten éri meg jobban kutakodni. Visszafelé is érzed – ahogy befelé – a kölyköt teljesen elvarázsolta ez az egész és teszi minden percben, ahogyan a kis nyakát csak tekergeti. Az biztos, hogy sokkal többre képes, mint amit most ad nektek, de hogy kicsaljátok belőle még sok feladat vár rátok és mint ilyen bizony lesz kihívás elég.

A felvetésedre tűnődőnek tetsző hang a válasz, majd mivel nincs ellenvetés arra indultok tovább. A további gondolatokra egy pocikorgás a válasz, amit egy kuncogás követ, nem kizárva azt, hogy kitalálták a gondolatod. Lehetséges, hogy valami egészen másról van szó, de vidámabban léptek ki a zsilipből és az ott unatkozó Lady-t megszólítva összefoglalod a bent töltött idő eredményét, mellyel Őkarmossága sem száll vitába, csak rábólint és hármasban indulhattok neki a rátok váró izgalmaknak.

Ez pedig elég hamar bekövetkezik, mert ott állsz megint annál – a baloldali – ajtónál, ahova korábban határozottan nem engedtek be. Ezúttal ez másképp van, sőt, a női hang most szelídebben susog valamit, majd amikor beléptek, rá kell döbbenj, hogy ez bizony nem kantin, de cserébe tiszti-szállás. Úgy látod, hogy négy tisztnek külön helyiség van, de mindegyikhez a félköríves előtér – ahol most tartózkodtok – vezet. Itt újabb ajtók vannak, de bármelyikre is lennél kíváncsi, a zárt ajtók újra-újra megnyílnak előtted!
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2018. Július 17. 20:14:24
Corvus Latsonn

Igazából elégedett vagyok mind a hellyel, mind Zirnivel - és főképp a kettő kombinációjával. Jelen információim alapján hajótörött skálán ez a hely öt csillagos minősítést érdemel - azaz ideális. A bolygó klímája, levegője s természeti adottságai is közelítenek az ideálishoz. A bázis maga szintén főnyeremény kategória, hiszen van modern élettér minden jóval felszerelve - kulcsra készen. Igaz, ez utóbbit még meg kell keresni. Az egyedüli dolog ami kissé aggodalomra adhat okot, az maga a vulkán, de remélem, hogy a bázis építői nem utólag szembesültek miatta valamiféle megoldhatatlan problémával. S végül a társaság, amely nem hogy elviselhetővé, hanem otthonossá teszi a helyet.

A dolog egyetlen szépséghibája jelenleg az élelem, és az, hogy most még nem szeretnék vadászni, ha egy mód van rá, hanem előbb ennék valamit...
Talán a többiek is így érezhetik, de az biztos, hogy velem tartanak megszemlélni nem is annyira kicsiny birodalmunk újabb és eddig elzárt szegletét.
Az ajtó most úgy viselkedik, ahogy az elvárható, ha mi állunk előtte - és akadékoskodás nélkül átenged. Hamar kiderül, hogy bizony ezt inkább lakhatásra szánhatták, semmint tartós élelem tárolására. Ennek ellenére azért itt is bukkanhatunk érdekességre, ami akár a hasznunkra is lehet! Hogy tartsam magam némi rendszerhez, elsőnek a félköríves előtér bal szélső ajtójához lépek hogy onnan kezdve a felfedezést - minden elérhető helyiséget óramutató járásával megegyező sorrendben egymás után bejárunk. Élelem, fegyver, szerszámkészlet és adattáblák, dokumentációk azok, amik talán a legnagyobb örömet szerezhetik most nekünk. Vagy egy szervízdroid, de arra feltehetőleg nem itt találhatnánk.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2018. Július 18. 17:01:32
(http://rpgenerations.hu/Zen/albums/Dierol-K-pei/Star-Wars/sw.jpg)
  (http://static.giantbomb.com/uploads/original/3/33745/2638308-tigra.png) (http://img2.wikia.nocookie.net/__cb20070203084612/starwars/images/8/84/Max.jpg)

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "Háremtermek" szint




No igen, ahogy végiggondolod a helyzetedet, rá kell döbbenj, hogy ennél sokkal, de még annál rosszabb is lehetne! Ehhez képest fedél van a fejed felett, a korábbi veszélyek nagy része elmúlt és igen üdítő társaság részese lehetsz. Akad itt ugyan valami vulkán meg ki tudja mi mindent rejt még a meg nem ismert terület, de azért az étel hiányán túl, lássuk be, hogy igen csak kedvedre való ez a hely és a -zet is! Azt ugye már tudod, hogy akadnak takarító-droidok, akik ha mindenhova nem tudtak eljutni – és ha el fognak jutni akkor lesz munkájuk rendesen, de valószínűleg a szerviz és karbantartó egységek is ott kellenek legyenek valahol…

A balról-jobbra történő kutakodás azonban igen eredménytelen, hiszen még a levegőt is örömmel fogadó helyiségekre a tizenkettő egy tucat a megfelelő kifejezés. Ki tudja mióta lehetett a karantén aktiválva, de az biztos, hogy a légmentesség mindennek elejét vette, ami a romlás-pusztulás jeleit mutathatná.  Szinte mindenhol ez a jellemző, kivéve ott, ahol valamiért az ajtók nem tudtak bezárulni. Itt azonban nem ez a helyzet és a belső tér szinte a nem rég elkészült helyiségek erejével hat. A berendezés spártai és mindenhol ugyanaz. Az ágy, az íróasztal és fotel, a szekrények, melyek üresen várnak…

Lady /Basic/ Az egész olyan, mintha beköltözés alatt lett volna valami komoly probléma, mintha a megépítést követően azokat akiknek közük lett volna ehhez, egy mozdulattal akarták volna eltüntetni.

Mindannyian kutattok, de eredmény nem sok, annyi se lesz. Találtok néhány még fóliában lévő egyenruhát és bakancsot, illetve ágyneműt és persze egy-egy zuhanykabin is akad, ahogyan rengeteg hely, hogy mindenki saját ízlése szerint rendezhesse be az életterét a továbbiakban. Szóval, akad itt kérem hely bőven, csak épp nincs itt rajttok kívül senki, aki kitöltené. Közben az is felbukkan gondolatként, hogy ha találnál is dokumentumot, ugyanazon a macskakaparásos írást tartalmazná, amit bármi más itt és mint ilyen teljesen érthetetlen.

Lady /Basic/ A Bázis nagy része sablon alapján készült, gondolom így volt olcsóbb legyártani a modulokat – tűnődik, majd kilépve az utolsóból – Kérdés most már csak az, hogy hova a fenébe tervezték a konyhát! – néz rád korgó pocival – Merre tovább, Parancsnok?
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2018. Július 29. 17:40:42
Corvus Latsonn

Úgy saccolom hogy ha így haladunk, hogy egy-két hét múlva már majd minden szinten otthonosan fogunk mozogni - sőt a műszaki akadályok száma is csökkenhet! De előtte a kutakodás újabb darabját fedi fel a bázisnak - igaz nem pont a kantint. Ennek ellenére kíváncsian járom körbe a helyet, s ha ételt nem is - de tartalék lábbelit bizony találok. Zirni ugyan sok hasznát nem veszi - ahogy a Lady sem az a típus aki túl sokáig töprengene, hogy mit is vegyen fel. Ennek ellenére a személyes holmik - pláne a holmik hiánya - az újszerű állapottal karöltve hihetővé teszik a Lady teóriáját.
/Basic/ Akkor az eltüntetés sikerült, mert úgy tűnik, hogy senki nem ragadt idebent - válaszolom - De remélem nem a vulkán rosszalkodott, mert az még mindig itt van - említem meg a szerintem egyik legkellemetlenebb lehetőséget.
A sok szabad helynek kifejezetten örülök - egy ilyen létesítményben, ahol nem egyszerű a bővítés - luxusnak számít. A lefóliázott ruhadarabokat most még csak megszámolom - hogy hány tartalék bakancs, egyenruha van. Most még nem számít a méret - az, hogy ezeket egy raktárba összegyűjtsük és kategorizáljuk egy későbbi feladat.

A dokumentumok nyelvi akadálya miatt nem tartok. Előbb-utóbb talán sikerülne megfejteni. De ha műszaki dokumentációról van szó - akkor bár rengeteg szabvány van a jelölésekre, de egy valami mindegyikben közös - az alaprajz. S az már jó kiindulási alap. De nem az lesz a fő kérdés, hogy milyen a termek beosztása, hanem hogy hol lehetnek a karbantartáshoz leszerelhető takarópanelek, s hogy azok mivel lehetek összekötve.
/Basic/ Ez logikus lépés volna -értek egyet a Ladyvel - Ha bevált tucatáruról van szó, akkor nem szoktak túl sok mindent változtatni a műszaki megoldásokon. A kuati gyártású birodalmi osztályú csillagrombolók meglepően sok azonosságot mutatnak a belső térkialakítást illetőleg a galaktikus köztársaság korabeli Imperator osztályával. Persze a fegyverrendszerektől most tekintsünk el... - válaszolom a modularitásra. Hiába, a Kuaton ezekről a hajókról szólt majdnem minden.
/Basic/ Ezen a szinten lenne számomra logikus. Lady Mirru, szerintem menjünk vissza a folyosóra és nézzük meg, hogy még merre nem jártunk! - javaslom. Bár nagy kedvem volna a popsijára helyezett kézzel a jelzett irányba terelni a Ladyt, de Zirnire való tekintettel nem érzem helyénvalónak. Így visszasétálunk az ivókúthoz, hogy az elágazásban balról jobbra haladva a következő (talán középső?) folyosóval tegyünk egy próbát!
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2018. Augusztus 06. 20:11:36
(http://rpgenerations.hu/Zen/albums/Dierol-K-pei/Star-Wars/sw.jpg)
  (http://static.giantbomb.com/uploads/original/3/33745/2638308-tigra.png) (http://img2.wikia.nocookie.net/__cb20070203084612/starwars/images/8/84/Max.jpg)

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "Háremtermek" szint




Optimistán állsz a dolgokhoz és ami azt illeti, miért ne? Egyre többet tudtok meg a helyről ami azt sugallja, hogy talán életed legnagyobb szerencséje ért, amikor nem volt szerencséd a kártyán. Ki emlékszik már arra, hogy kilőttek egy rozoga mentőkabinban vagy megküzdöttél a természettel és az elemekkel, amikor itt van egy doromboló istennő és egy otthon, ami csak a tietek!

/Basic/ Azon tűnődöm, hogy arra kell lennie valami vészprotokollnak s ha már így felmerült, nincs is jobb módja a nem kívánt egyének eltüntetésének…

Az egyik tartalék-fóliázott ruhát kiveszi, majd nézegeti, aztán visszadobja egy hanyag mozdulattal

/Basic/ Találhatnánk egy mosodát is…

Tovább kutakodik, míg te a sáladdal együtt nézelődtök, hogy aztán felvezesd és kifejtsd a Csillagrombolók belső felépítéséről szóló kiselőadásodat, amit még megfejelsz egy Imperator osztályú hajó tervezésével is. Ha el akartad kápráztatni a Lady-t, akkor csak az ásítás miatt gondolhatod úgy, hogy unalmasra sikerült, de az sem kizárt, hogy:

/Basic/ Mondtál valamit? Nem figyeltem. – de elcsíped a huncut mosolyát, tudva, hogy mindent hallott – Menjünk!

S nekiindultok a szemközti résznek, ami két helyiségnek ad otthont, az egyik egy üres konyha vagy mi, a másik a tiszti étkező. Ezek is úgy tűnnek, mintha valaki ide tett volna mindent amire szükség lehet, de valójában sosem használta. A négy tisztnek igen kényelmes ülőalkalmatossága és egy minőségi asztala van, melyben akad hűtőegység és valami más elektronika is.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2018. Augusztus 09. 18:58:21
Corvus Latsonn

A Lady szavai lehet hogy logikusak, de nem erősíti bennem a vágyat, hogy közelebbről is barátkozzak a szomszédos vulkánnal. Ellenben a mosoda ötletére kissé rácsodálkozok.

/Basic/ S mégis mit akarsz kimosatni? - nézek végig rajta tűnődve - de csak olyasmit látok, amit simogatni, megragadni és egyéb kényeztetést igényel. Ám úgy vélem, hogy amit keresne, azt pontosan tudom hol találjuk
/Basic/ Az orvosi részlegből nyílik az egyik nagy kapacitású mosoda, ha a helyi mosdók nem eléggé nagyok - emlékezetem a folyóra, hogy legrosszabb esetben ott is lehet mosni.

A kis előadásom látszólag nem aratott túl nagy sikert, de ez nem is igazán zavar, mikor újabb ötlet fogalmazódik meg bennem

/Basic/ Zirni, van szerinted esély arra, hogy a bázis alapértelmezett nyelvét átállítsad valami érthetőbbre? Vagy legalább a beszéltet? - tudakolom tőle. Közben átérünk a konyhába, ami láttán bizony elfog a lelkesedés
/Basic/ Már közel járhatunk! - tudatom velük a véleményemet, s gondolatban búcsút is intek a tábortűz feletti sütögetés kellemetlenségeinek. De azért titkon remélem, hogy a gyártó élettartam garanciát adott a termékeire, és az idő vasfoga nem intézte el ezeket az új, de sosem használt eszközöket. Abból kiindulva, hogy volt pár becsomagolt ruha kitéve, talán a hűtőegység sem teljesen üres... S ismerve a lustaságot, talán joggal feltételezem, hogy a nagyobb raktár sem lehet messze, hogy ne a fél bázison kelljen átcipelni a konyhába szánt élelmiszert. Így aztán amíg én a hűtőegység titkait próbálom meg kifürkészni, addig Zirnit a másik elektronikai eszköz elé teszem, hogy kedvére találgassa a funkcióját.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2018. Szeptember 17. 17:23:24
(http://rpgenerations.hu/Zen/albums/Dierol-K-pei/Star-Wars/sw.jpg)
  (http://static.giantbomb.com/uploads/original/3/33745/2638308-tigra.png) (http://img2.wikia.nocookie.net/__cb20070203084612/starwars/images/8/84/Max.jpg)

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "Háremtermek" szint




/Basic/ A ruháidat! – közli, majd azon veheted észre magad, hogy a tekergő farkincája hipnotizál – Meg a fantáziádat. – nevet, amihez Zirni is csatlakozik némi bundaszíneződéssel – Nem bánnám, ha illata is lenne a dolgoknak, nem csak… szaga. – rezeg meg a nózija, s tudod, hogy övé bizony érzékenyebb, mint a tied – Nem mellesleg a csillagrombolók előtt is volt élet… – jegyzi meg

Tudod (látnod sem kellett), hogy a Kölyök érdeklődve figyelte a rövid leírást a belső elrendezés témában, így a következő kérdésed már egy arra sokkal inkább fogékony illetőt találsz meg. A kérdés jó, látod, ahogy elgondolkodik, de aztán rájössz, ha már meg tudta volna tenni valószínűleg megtette volna. Ugyanakkor a kérdés, most, hogy újra előkerült tűnődésre csábította és egy rövid pantomim jelenet részese lehetsz:

Először megálltok ott ahol épp vagytok, majd kis mancsaival valami nagy téglalap alakú dolgot próbál mutatni. Újra és újra éleket simít le, majd azon (szemmel láthatóan a levegőben) gyorsan ide-oda matat, amit már láttál tőle korábban, igaz akkor volt is alatta valami. Aztán picit arrébb lép és valamit külön – egyetlen ujjal – mutat. Valószínűleg az lehet, legalábbis a mutató ujja van egyedül nyújtva és azzal a padló – illetve a ’láthatatlan’ valami lapja/teteje vagy mi az felé tesz egy mozdulatot, amit addig ismétel, míg ki nem találod mit akar.

Ezt követően jöhet a következő fázis – közben látod, hogy Őkarmossága jókedvűen nézi a Kölyköt – ahol felnyúl a képzeletbeli valami tőle távolabb, de vele szemben lévő része felé és úgy tesz, mintha megfogna valamit. Úgy tartja, hogy szerinted valami vékony dolog lehet, aztán a pofájához/szájához emeli és rád nézve beletátog a valamibe, amibe némi nyimmogás-szerű hang is belevegyül, aztán ezt a valamit visszateszi és meghajol, amolyan itt az előadás vége módon és várakozóan néz rád.

Később, amikor még ezen gondolkodsz vagy esetleg utána felfedezed, hogy ezek a hűtőegységek nem mentek, hosszú ideje, így kérdéses, hogy valóban ki akarod e nyitni őket. Illetve, mikor ezek felé indultál, láttad még, hogy Zirni valóban a technikai kihívás felé lépdelt, míg a Lady unottan nézelődik, olykor meg-megremegő piszével és persze a nyughatatlan farkincájával. Ez utóbbi elárulja, hogy azért nem annyira nyugodt, mint mutatja magát, de azt is, hogy megint valamiben töri a szép buksiját…
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2018. Szeptember 26. 18:51:58
Corvus Latsonn

A Lady válaszára kissé meglepett arcot vágok.
/Basic/ A ruhákat ma vettem fel, és sokkal tisztábbnak tűntek, mint a régiek - tudatom vele, hogy aztán a némi farkincanézegetés közben azért hozzátegyem
/Basic/ Ami meg a fantáziámat illeti, azt hittem hogy így szereted.
Zirnire való tekintettel nem mondom ki hogy mocskosan, mert nem akarom zavarba hozni. De ami az illatokat illeti, azzal én sem tudok vitatkozni. Valóban kellemesebb lenne - de az még egy idegi várat magára, akárcsak a bázis teljes felfedezése.
/Basic/ És lesz is... - teszem hozzá az élet témájához.

De legalább a Kölyköt érdekelte a dolog valamennyire. Akárcsak engem a megfejtés, hogy milyen akadálya lehet a nyelvváltásnak.
Zirni előadását nézegetve egy picit hümmögök, aztán előállok az értelmezéssel. A vezérlőpultot még felismerem, de a mutató mozdulatot már kevésbé.
/Basic/ Csak nem azt akarod mondani, hogy a vezérlőpultra mindössze egyetlen nyelven telepítették a beszédet, és hogy a lecseréléséhez újra fel kéne venni valami érthetőbb nyelven? - kérdezek rá - Mert ebben az esetben felesleges fáradni - ugyanis mivel amúgy sem értjük a szöveget, így a fordítása is túlságosan nagy szabadságfokkal történne meg - osztom meg vele a véleményemet. Bezzeg ha egy protokoll-droid nyelvi adatbázisa lenne rákötve, az túl egyszerű lenne. Így inkább a hűtőegységek fele fordítom a figyelmemet - amik szemlátomást energiatakarékos módon vészelték át az elmúlt korszakot.

/Basic/ Mindenki vegyen nagy levegőt! - javaslom, és utána kinyitom az elsőt. Ha volt is benne valami romlandó, az már réges-régen megromlott, lebomlott és megszűnt büdösnek lenni - de jobb az óvatosság. Ellenben vannak dolgok, amiknek nem árt az idő. Ilyen a méz, a só, és még egy-két valóban jól tartósított élelmiszer. Egy alaposabb kutakodást megérhet a dolog - mert legrosszabb esetben nem találunk semmi hasznosat - de ugyanígy rá is bukkanhatunk valamire! Közben
/Basic/ Ha van valami ötleted, akkor ki vele! - biztatom a Ladyt, mert nem kizárt hogy ő praktikusabb megoldást is tudna a kezdődő élelmiszer-válságra. Igaz, legrosszabb esetben megkereshetjük a kijáratot, és levadászhatunk valamit az erdőben - de azt hiszem, én jobban szeretem a konzervet.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2018. Október 10. 20:59:32
(http://rpgenerations.hu/Zen/albums/Dierol-K-pei/Star-Wars/sw.jpg)
  (http://static.giantbomb.com/uploads/original/3/33745/2638308-tigra.png) (http://img2.wikia.nocookie.net/__cb20070203084612/starwars/images/8/84/Max.jpg)

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "Háremtermek" szint




Lady /Basic/ Nem azok, amiket én adtam neked! – torkol le, legalábbis egy picit így hangzik talán – Hanem amikben összefutottunk! – okít ki, ez utóbbit meg szórakozottan mondja, amit kalandos, kissé búgó-morgó színárnyalat követ – De ha kimossuk, akkor újra bepiszkolhatod! – kuncog, mire a kölyök az ’égnek’ emeli a tekintetét, mintha ott talált volna valami érdekeset.
 
Később, a pantomim után

Lady /Basic/ Vagy az, vagy esetleg meg kell nyomni valamit aztán meg belenyávogni valami mikrofonba. De az is lehet, hogy csak szimplán szavakkal lehet felülírni a korábbi beállítást. Hang-vezérelt. – okoskodik, de tüntetően ásít egyet, eléggé untatja a dolog, a fürdést várhatja

Amint kiejted a kérdést, úgy logikusnak is tűnik-tűnhet, hiszen ha egy faj építette ezt, akkor miért tervezzenek más nyelvvel, mint a sajátjuk és könnyítsék meg az ellenségnek az esetleges átvételt? De persze lehet, hogy nem így van, de idővel biztos kiderül! Sajnos eleddig nem találtatok protokoll vagy más értelmes droidot, csak takarító és apró karbantartóegységeket. Végül bátran kinyitod a hűtőegységet ami teljesen üres, de most a levegőt köszönettel elfogadja. Nem is volt könnyű kinyitni, de cserében nem is rohadt meg benne semmi. Úgy tűnik, hogy

Lady /Basic/ Találjuk meg a kijáratot és vadásszunk valamit!

Találják ki a gondolatodat és fosztanak meg a kellemesebb megoldástól. Úgy tűnik a Lady eléggé gyilkos hangulatban van, de mit ad az Erő, nem téged akar. Vagy ha igen, beéri apró falatokkal is. A Kölyök nincs elkeseredve, de azért megengedett magának egy szusszanást, hogy aztán kifelé induljon, amolyan: itt nincs semmi ami kellene.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2018. Október 17. 17:49:47
Corvus Latsonn

/Basic/ Amikben összefutottunk, azt nem kimosni, hanem lassan kidobni kéne - mert több rajta a szakadás, mint a császárban a rosszindulat! - válaszolom, s a többire csak egy futó mosoly a válasz.

/Basic/ Ha hang-vezérelt, akkor majd ráérő üres óráimban megpróbálom ledumálni a pocesszorairól. De valóban nem ez a legsürgetőbb kérdés - értek egyet a Lady ásításával

A hűtő kiábrándító tartalmát egy apró sóhajjal veszem tudomásul.

/Basic/ Legalább nem kell kitakarítani - mormogom. A Lady javaslatára hümmentek
/Basic/ Feltehetőleg a második szinten lehet a kijárat. Bár ha tippelnem kéne, a holomozi beüzemelése után lenne pár kameraképünk ami alapján el tudnánk dönteni, hogy ki akarjuk-e nyitni az kijáratot. Az alattunk lévő szinten meg talán lehet felszerelés, amivel hatékonyabban lehetne vadászni. Mert a zsebtücsök, ami nálam van - nem sok lövésre elegendő - húzom elő, és mutatom fel a tenyérnyi fegyvert.
/Basic/ De látom, már nagyon mehetnéked van - úgyhogy amíg le nem érünk Zirni birodalmába, eldöntheted, hogy melyik szintet lássuk el több energiával! - mondom a Ladynek.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2018. Október 24. 11:34:09
(http://rpgenerations.hu/Zen/albums/Dierol-K-pei/Star-Wars/sw.jpg)
  (http://static.giantbomb.com/uploads/original/3/33745/2638308-tigra.png) (http://img2.wikia.nocookie.net/__cb20070203084612/starwars/images/8/84/Max.jpg)

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "Háremtermek" majd a "VIP szoba és Holomozi" szint




Lady /Basic/ Megvesztél? A legjobb göncöm! Előbb doblak ki téged! – fúj rád, de persze nem annyira komolyan (vagy igen?) – De tény, hogy neked is inkább bundát kellett volna növesztened. – s picit olyan érzésed van, hogy valami mást is, de annak nem adnak hangot – Igenis, mosd csak ki szépen azt, amiben ideérkeztél! – közlik veled oly módon, hogy anyád szokta apáddal, amikor a férfinak nincs választása, ha jót akar magának.

A kölyök úgy tűnik, hogy szintén örült volna, ha van valami ehető a hűtőben, így csak bosszankodóan-lemondó sóhaj érkezik a lábad felől, ahonnan ő is belesett, majd felnéz rád és bólint, amikor a takarításról beszélsz és nagy szemekkel elnéz az anyja felé, akinek szerinte ez a feladata lett volna. Mikor ötletelsz, hogy melyik szinten mit kéne tenni két elgondolkodó fejet látsz, olyan, mintha tényleg anyja és kölyke lennének. Egy azon fejtartás és bambulás, hogy aztán a kisebb rángassad meg a nadrágod és felmutassa három ujjacskáját.

Lady /Basic/ Úgy tűnik, hogy eldőlt, s lévén a másik megvár később is, nem bánom, legyen az.

Így az utazás lefelé gyors és csendes, a már ismert rutin vár és végül újra a megfelelő szinten állva valóban ott áll és vár titeket a hatalmas projektor, már csak azt kell kitalálni, hogy melyik konzol és melyik gombok, karok, kallantyúk és más tekerentyűk lehetnek azok, amivel megkapjátok azon válaszokat, amelyre olyannyira áhítoztok.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2018. Október 28. 16:15:49
Corvus Latsonn

A Lady tiltakozására csak megvonom a vállam
/Basic/ Eddig az én ruhatáramról beszélgettünk. A tiéddel nincs túl nagy baj, mert jórészt a hátizsákban utazott. Ami pedig az én piros pólómat illeti - az már legfeljebb topnak lenne jó, mert még nekem is köldök fölé ér az alja. Ugyanis azt használtam el kötszernek. Szóval azt a pólót én azért kidobnám. A többi ruházati elem pedig tény hogy koszos, de cserébe szakadt is. Azokat kimoshatom, de amíg nem tudom megvarrni őket, addig csak tartaléknak jók - magyarázom az álláspontomat, de van egy halovány gyanúm, hogy a Ladyt ez nem annyira érdekli.

A hűtős fiaskó után némi töprengés árán Zirni eldönti, hogy mivel próbálkozzunk meg. Maga a kérdés nem annyira érdekes, mint a kedves látvány - ahogy az anya s kölyke igencsak hasonló gesztusokkal veszik fontolóra az elhangzottakat.

Zirni segítségével átirányítjuk az energia fölös részét a moziszintre - ahova belépve már csak a nyelvi nehézségekkel kell megküzdeni. A nagy projektorra mutatok
/Basic/ Mivel ez egy katonainak ható bázis, ezért feltételezhetőleg a fő projektor inkább a bázisra jutó légteret - vagy ha elég nagyok a szenzorok - a bolygó körüli űrben található járműveket mutatná. Ami viszont minket inkább érdekelhet, hogy mi van az ajtón kívül. Arra viszont inkább egy kisebb konzolnál felügyelhettek, sok kijelzővel. Szóval próbálnál valami kameraképet vagy hasonló hasznos dolgot találni? - Kérdezem Zinrit, és inkább át is engedem neki a terepet.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2018. November 19. 13:23:36
(http://rpgenerations.hu/Zen/albums/Dierol-K-pei/Star-Wars/sw.jpg)
  (http://static.giantbomb.com/uploads/original/3/33745/2638308-tigra.png) (http://img2.wikia.nocookie.net/__cb20070203084612/starwars/images/8/84/Max.jpg)

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "VIP szoba és Holomozi" szint




Lady /Basic/ Csak nem sajnálsz tőlem egy olyan kiváló ruhadarabot? – érdeklődik kifürkészhetetlen arccal

Úgy tűnik, hogy a varrás résznél valóban elvesztetted Őkarmossága érdeklődését, de ezen nem is lepődsz meg. Ismered már, és bár a találkozás elég idegen-ideges volt, azóta egészen másképp szól a történet. Mivel a cél már megvan és az út is elég eseménytelen, van időd megcsodálni őket, ők pedig láthatóan ezt nem vették észre. Mindkettő nagyon töri a buksiját, míg végül sikerül valamilyen konszenzusra jutni és a megfelelő energiaátirányítást követően, már ott álltok a Holomozi előtt.

Lady /Basic/ Kétlem, hogy kihagyták volna a lehetőségét annak, hogy mindent ekkorában élvezzenek, szóval, amondó vagyok, ha nem is egyből azt látnánk rajta ami nekünk kell, biztos, hogy átirányítható! – kezdi el böngészni a macskakaparásra hasonlító jeleket – Ami azt illeti minden alkalommal amikor ezekre nézek, valahogy olyan rohadt ismerős…

Eközben a kölyök téged követ és amennyire az elrendezés, a kezelőpult nagysága és a gombok elhelyezkedése engedi, úgy véled, hogy a legjobb helyen állsz és bizony, ami kell, az itt van… valahol. A kérdés már csak az, hogy pontosan hol és mit kell hozzá tenni! Ami azt illeti megfejtetted a technikát, legalábbis igen csak meg vagy győzve arról, hogy csak itt lehet a megoldás, amikor a Lady odalép és hosszú-mély sóhaj után mormogva-bosszankodva elkezdi elolvasni a macskakaparást, mire Zirni egy művész kecsességgel kelti életre a berendezést, sőt, a nagy kivetítő is bekapcsol, egyelőre alaphelyzetben…

Lady /Basic/ Nos, beugrott. Valószínűleg a kiejtésem borzalmas, mert ugye egy közel 3000 éves nyelvről beszélünk és ami azt illeti még kincskereső kiskoromban sajátítottam el, de az már igen régen volt. Ez itt bizony a sith nyelv!

Úgy tűnik, hogy ez az első alkalom, amikor mindenki tett azért, hogy a dolgok kicsit jobbra forduljanak!
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2018. November 21. 19:56:51
Corvus Latsonn

/Basic/ Nem, de az eddigiek alapján nem gondoltam volna, hogy bővíteni szándékozod a ruhatáradat - utalok rá, hogy az eddigi utunk során kiderült - szeret ruha nélkül jönni-menni. De a bunda eleve öltöztet, mint egy testre simuló ruha - és ezért igazából nem hiányolom róla a ruhadarabokat. Arról nem is beszélve, hogy így még egzotikusabb a megjelenése...

A holoteremben nem igazán tudok életképes ellenérvet felhozni a Lady érvelésére - már ami a főkivetítőre tevést illeti. Ám az, hogy honnan ismerősek a jelek
/Basic/ Én is pont így szoktam érezni, ha a saját kézírásomat kéne elolvasnom - válaszolom. A konzol feltehetőleg megvan, de hogy mi micsoda rajta, csak találgatni tudok. De szerencsére nem szükséges, mert a Lady még ippeg el tudja olvasni a feliratokat - Zirni meg az információ birtokában kezelni tudja a konzolt.
/Basic/ Nagyon ügyesek vagytok! - dicsérem meg őket rájuk büszkén, és Zirninek a fejét, míg a Ladynek a hátát simítom meg.
/Basic/ Egészségedre! - mondom a Ladynek, amikor a nyelv nevét említi - A kiejtésedet kár mentegetni, mert úgysem hallom meg a különbséget - teszem még hozzá.
/Basic/ Node most lássuk, hogy hol mindenhol van kamera, és hogy mit mutatnak! Talán a bázison belül is mutat olyan helyet, amit nem láttunk még - vagy akár az ajtón kívül. Aztán talán még megleshetnénk, hogy van-e a bázisnak bármiféle energiapajzsa vagy hőpajzsa... - javaslom nekik. Utána a megismert információk alapján eldöntjük, hogy melyik részleget akarjuk meglátogatni, ás átirányítani az energiát.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2018. November 25. 15:28:09
(http://rpgenerations.hu/Zen/albums/Dierol-K-pei/Star-Wars/sw.jpg)
  (http://static.giantbomb.com/uploads/original/3/33745/2638308-tigra.png) (http://img2.wikia.nocookie.net/__cb20070203084612/starwars/images/8/84/Max.jpg)

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "VIP szoba és Holomozi" szint




/Basic/ Rosszul gondoltad! – érkezik a vidám válasz

Mi tagadás meg lehet annak is a varázsa, hogy… a változatosság gyönyörködtet! Vagy épp a Lady bundája és mindaz amit rejt, de sokkal inkább sejtet. A kézírásra tett megjegyzést egy mosolygós-bólintással veszi tudomásul, majd egy közös pacsizásra invitál, amolyan „Srácok, ez jó munka volt!”. Pici vállvonással intézi el a kiejtéssel kapcsolatos megjegyzésedet, majd elkezdődik egy hosszas fordítgatás-gombnyomogatási tortúra.

Először arra derül fény, hogy bizony akad hely ahol még nem jártatok. Az első mindjárt egy hatalmas sziklacsarnok, melyben elég sok fémhulladék és rozsdás kupac, illetve ki tudja micsoda hever mindenfelé, de akad ott hidraulikus vagy milyen emelődaru és sok más érdekesség, meg egy hatalmas dolog, ami űrhajóra hasonlít.

(http://rpgenerations.hu/RPGenerations/Karakterképek/Star Wars/Ebon Hawk.png)

Kicsit megviselt, de az sem kizárt, hogy röpképes! Mindenesetre innen ennél többet nem nagyon lehet megtudni és mivel tovább kerestek a kamerák képei között, adatokkal sem szolgál senki és semmi. A következő kamera zárt ajtót mutat, „macskakaparással” és aztán ebből akad még pár – egészen pontosan hét darab – mígnem a soron következő valamilyen felszíni járműveket mutat látszólag működőképes állapotban.

Illetve az utolsó biztonsági berendezés képsorai azt mutatják – a Hangárt, madártávlatból – hogy ide bizony akár egy kisebb csatahajó is kényelmesen bemanőverezhetne! Első nekifutásra az arányok alapján úgy tippelnéd, hogy ami nem nagyobb egy Corvette-nél, annak kényelmesen akad itt helye, de talán, talán egy kicsit nagyobb is beférne. Mivel az energiaszint jelenleg ott igen csekély, így nem kétséges, hogy újabb, már jól bevált trükkökre lesz szükség.

A következő dolog amit láttok, egy hidroponikus farm. Úgy tűnik, mint ami működik, de itt-ott bizony gyanús foltok és más maszatot véltek felfedezni. A következő kattintás pedig valami karámszerűséget mutat, de ott nem sok mozgást látni, inkább csak csontvázakat a bomlás különböző fázisaiban a majdnem és a teljesen csupasz között. Ugyanakkor ha sikerül helyrepofozni a dolgokat, akkor mindenféle élelemforrás képes lehet itt megélni, akár hosszabb távon is!

A harmadik ajtó zárva és kép sincs, de talán valami felszereléseket és/vagy a korábbi két terem működéséhez elengedhetetlen eszközöket és anyagokat tárolhatják ott. Őkarmossága közli, hogy „ezek valószínűleg a Bázis működéséhez szükséges alkatrészek és miegymás”t jelenti, de nem kizárt, hogy más, értékes kincset is rejthet. Végül úgy vélitek, hogy innen bár még lehetne ezt-azt kapcsolgatni és tekergetni és más módon inzultálni, de téged csak a Pajzs érdekel.

Bizony van ilyen opció, de sajnos nincs hozzáférés és mint ilyen nem tudni róla többet.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2018. November 26. 19:18:13
Corvus Latsonn

/Basic/ Akkor megkapod - nyugtázom a dolgot, majd nem sokkal később megkapják a pacsijukat is.
A megjelenő sziklacsarnok képeit nézve elégedetten hümmentek egyet. Úgy tűnik, hogy van szerelőcsarnok, ami hosszabb távon jól jöhet. Ez a véleményem csak erősödik, amikor az űrhajó képe is felbukkan.

/Basic/ Csinos kis mentőkapszula! - vonom le a következtetést - elvégre lehet, hogy jelenleg csak landolni lehet vele, felszállni nem. Ha bizonyít, akkor később akár űrhajónak is hajlandó leszek nevezni. A hét ajtó talán a szintekhez tartozik, de ezt majd később ráérünk kideríteni. Viszont a szárazföldi járművek láttán sokkal elégedettebb, mi több izgatottabb leszek, mint az űrhajó esetén. Ugyanis az űrhajó a hosszú távú tervek között szerepel - de a felszíni kiruccanások jelenleg sokkal aktuálisabbnak tűnek.
/Basic/ Egész ígéretes járműpark! - teszem még hozzá, hogy a hangár láttán elégedetten csettintsek. Van itt hely egy kisebb flottának, vagy valami tisztességes hajónak is akár! Igaz, most leginkább helyünk van, de a kezdet ígéretes. A farmot megpillantva kissé elcsodálkozok. A bázis körül irdatlan termőterületek vannak, de az álcázás kedvéért inkább a bázison belül tartják a kultúrnövényeket. Ám jelen esetben ez jó hír - legalábbis nekem.
/Basic/ Ezen én eltengődök - de nektek szerintem kicsivel fehérjedúsabb ételre volna szükségetek. Főleg neked! - fordulok Zirni felé - Elvégre még növésben vagy! - ám a következő kép erre is választ ad - igaz, erősen lejárt szavatossággal.
/Basic/ Nagyon remélem, hogy a takarító robotok ezzel is megbirkóznak - sóhajtok reménykedve, mert egyáltalán nemtetsző feladatnak tűnik innen nézve. Pedig a szagot még csak nem is közvetíti a rendszer. Viszont a Lady fordítása kifejezetten felkelti az érdeklődésemet a tároló iránt.
A pajzs lehetőségét úgy tűnik, hogy megtaláltuk - csak épp jelen helyzetben élni nem tudunk vele. Most még nem is zavar - ám minden esetre ez egy életbevágó információ lehet a későbbiekben.

/Basic/ A jó hír az, hogy néhány dologgal gazdagodtunk. Igaz, nem pont kifogástalan az állapotuk, de messze jobb a helyzet, mintha nekünk kellene felépítenünk őket a semmiből. Lesz zöldség, feltételezésem szerint szárazföldi jármű, és kis szerencsével talán még egy űrhajónk is. Én mégis azt javaslom, hogy haladjunk szép sorban! Több űrhajó esetén a legrosszabb állapotban lévőt szokás hátrahagyni. Szóval feltehetőleg szervizigényes darabról beszélhetünk. Az meg idő. Úgyhogy mi lenne, ha hosszabb távra - pár hétre terveznénk? Azaz elsőnek a legégetőbb dolgot - az élelmezést próbálnánk megoldani? - kérdezem őket.
/Basic/ A raktárban kéne talán következőnek körülnézni. Ha nem találtunk semmi ehetőt, utána pedig odakint lőni valamit, amit megsüthetünk. Ha az megvan, akkor már foglalkozhatunk a javak, tartalékok felmérésével - hogy azután már a lehetőségek ismeretében a bázis alap infrastruktúrájának üzembiztossá tételével folytassuk. Csak hogy ne érjen minket kellemetlen meglepetés, és nyugodt munkakörülmények közt tehessük rendbe a hajót, és a bázis kevéssé fontos rendszereit. Megjegyzem, a kommunikációt és a radarrendszer bekapcsolását a hajó rendbetétele után - legutolsóként próbálnám csak ki  - mert nem vágyom váratlan bonyodalmakra vagy látogatókra Pislogok rájuk, hogy van-e jobb, vagy más ötletük a helyzettel és a menetrenddel kapcsolatban.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2018. November 27. 18:05:17
(http://rpgenerations.hu/Zen/albums/Dierol-K-pei/Star-Wars/sw.jpg)
  (http://static.giantbomb.com/uploads/original/3/33745/2638308-tigra.png) (http://img2.wikia.nocookie.net/__cb20070203084612/starwars/images/8/84/Max.jpg)

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "VIP szoba és Holomozi" szint




Lady /Basic/ Ah, így nem kell. – legyint, elvesztette az érdeklődését a ruhadarab iránt, hogy nem ragadt rád a vidámsága ezzel kapcsolatban, de azért ledobja magát az egyik székbe és onnan nézi a megjelenő képeket – Nem egy fiatal darab. – jelenti ki magabiztosan a hajót bámulva, majd bólint a megjegyzésedre – Csak legyen benne olyan, ami működik is. – fintorog, majd Zirnivel való rövid közjáték – Most mit nézel így? Ez egy Rozsdatemető! – közli, de nem vitatkozik tovább, inkább az étel kérdésre tér át – Ettem már rosszabbat, elég lesz, amíg találunk valami ehetőbbet! – bólint rá a Kölyök is, bár úgy tűnik, hogy neki ez is tetszik, elég nagy szemekkel nézi a képeket – Majd megoldjátok a takarítást, mert oda még be sem jutottunk. – ez sem érdekli igazán, helyette inkább – Köszönjük a nyilvánvalót! – szólnak be a hosszú kifejtésed követően, de mikor a Ladyre nézel, látod, hogy somolyog, még a Kölyök is kuncog – Akkor mehetünk kajálni? – zárná rövidre a regénybe illő összefoglalódat – Aztán ráérünk kincskeresőnek állni. Meg nem ártana valami innivaló is! – rájössz, hogy igaza van, elég szomjas lett mindenki a nagy mászkálásban, főleg, hogy máris folytatni akarjátok – Magam sem kapcsolgatnék semmit, eddig talán csak azért nem találta meg ezt a helyet senki, mert aludt… – ellene van bárminemű nagyobb dolog üzembe helyezésének, mire a Kölyök is bólogat
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2018. December 11. 15:50:44
Corvus Latsonn

A Lady lemondását a topról csak egy biccentéssel veszem tudomásul. Van aminek az okára jobb nem rákérdezni - és ez is ilyennek tűnik. A hajó életkorát illetőleg egyet kell hogy értsek. A hajó külalakja nagyban hasonlít a Koréliai Mérnöktársaság által tervezett hajókhoz - de ennél közelebbit nem tudnék mondani. Talán csak azt, hogy ezt a modellt nem sűrűn látni. S innen nézve valóban jogos a Lady gyanúja, amely a működőképességet feszegeti...
Szerencsére Zirni másképp gondolhatja - mert műszaki kérdésekben inkább a kölyök véleményét tartom mérvadónak. Aki étkezés szempontjából úgy tűnik, hogy a jelenleg látható készleteknek is örül. Még szerencse, hogy elég kicsike ahhoz, hogy neki bőségesen elég legyen. Persze lehet, hogy az első falat után kiderül, hogy annyira rossz, hogy nekem is bőségesen elég ez a mennyiség. Amikor megköszönik a kiselőadást, csak legyintek

/Basic/ Le vagytok ti ejtve! - válaszolom, de inkább vidáman  mint sértődötten
/Basic/ Vannak az ivókutak, de a zuhanynál is folyik például a víz! - vetem fel a lehetőséget az ivásra. Ahol aztán meg is állunk útban a hidrofarm felé, hogy utána egy kissé feltöltődve és tele hassal folytassuk a bázis felfedezését...
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2018. December 21. 12:21:43
(http://rpgenerations.hu/Zen/albums/Dierol-K-pei/Star-Wars/sw.jpg)
  (http://static.giantbomb.com/uploads/original/3/33745/2638308-tigra.png) (http://img2.wikia.nocookie.net/__cb20070203084612/starwars/images/8/84/Max.jpg)

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "A Ketyerék-bigyók és bizbaszok" szint




Lady /Basic/ Ezt a hajótípust már nagyon, nagyon... sok éve nem gyártják. – tűnődik, de látod rajta, hogy inkább csak megérzés, mint valódi tudás – Kétlem, hogy van benne bármi ami még működik. Inkább tűnik ereklyének, gyűjtői kiadásnak, mint valódi szállítóhajónak. – sóhajt, pedig már kezdett örülni

A kölyök csak felnéz az anyjára, majd megcsóválja a fejét és láthatóan gondolatban már a fedélzeten jár. Látszik, ahogy az egész kis bundásból sugárzik az eltökéltség, hogy meghazudtolja ezeket s szavakat. Ha úgy nézed, az anyját, ami lehet mosolyt csal. Ezek után egyedül te figyelsz oda amikor megjelenik a zöldség, bár végül a többiek is szemügyre veszik. Egyértelmű, hogy a Lady nincs oda érte, a Kölyök viszont igencsak csillogó szemmel nézi.

A vidám percek után a szokásos kört kell megejteni, el kell jutni az energia-elosztóhoz és…

Már épp a megfelelő szintre tartotok, mikor megemlíted, hogy milyen lehetőségek vannak a szomjúság oltására, s meglepetésedre nincs éles visszavágás, se valami ironikus megjegyzés, csak egy bólintás. Megérkezést követően a korábbi kialakítás fogad titeket ahol jobbra fordulva az első probléma az ajtó. Ez ugyanis zárva van. Ugyanakkor, amikor elég közel lépsz, akkor kinyílik! A Lady kinevet, a kölyök is kuncog vagy milyen hangot ad ki, még a bundája is színesebbé válik, élénkvörös lesz, amiről már tudod, a boldogság jele!

Itt is voltak ivó-kutak, sőt, még működnek is! Ami azt illeti illemhelyek is pontosan ugyanott vannak ahol korábban láttátok őket a többi szinten: elrejtve a két oldalfolyosó és az ajtók sarkában. A biokert, a farm, hogy egészen pontos legyél, igen nagy! Ez több tucat emberre lett tervezve és eltekintve attól, hogy egy ideje el van hanyagolva, bizony úgy tűnik, hogy hosszú időre elegendő táplálékforrást képes biztosítani, ha valaki megfelelően gondoskodik róla. Most azért ahogy beljebb lépsz, rá kell jöjj, mindenki, hogy erre bizony egy alapos gondoskodás már nagyon ráfér.

Minél beljebb mész, annál rosszabb az állapota. Úgy tűnik, hogy valami eszi a növényeket, még pedig már jó ideje. Találni még olyat, ami első és második vagy többed-látásra is fogyasztható, de ilyen ütemben a több év reménye, gyakorlatilag elveszett. Viszont talán nincs minden veszve, mindössze a megfelelő ellenlépésekre van szükség. Szóval nincs minden veszve, de nem lesz könnyű az biztos. Mikor körülnézel, hogy a Lady-t keresd, hallod a hangját, elég hangos ami azt illeti, odaátról, a „hús részlegről” jön. Nem tetszik neki amit talált.

A kölyök meg a Lifttel szembeni, harmadik ajtó előtt áll, ami makacsul nem akar kinyílni.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2018. December 27. 15:47:29
Corvus Latsonn

A Lady szavaira elvigyorodom, amikor a hajóról beszél
/Basic/ A szavaid alapján ez valódi kincs! - Lelkesülök fel, a gyűjtői kiadás említésére. Eszméletlen ára lehet, ha egyszer úgy döntünk, hogy eladjuk! Szerencsére Zirni nem ennyire borúlátó - és benne azért jobban bízom ha műszaki dolgokról van szó!

A liftben ráébredek, hogy bizony elég kitikkadtak lehetnek a többiek, ha már egy kósza beszólásra sem telik tőlük amikor a vízvételi helyeket említem. Ezért prioritást cserélve először vizet vételezünk,  s folytatjuk a kirándulást a zöldségekhez. Ahol egy ajtó zárja el az utat - de nem sokáig. Mert bár hiába nézek Zirnire, mire odaér kiderül, hogy hiába. Ugyanis az ajtó hajlandó magától is kinyílni előttünk!
Zirni színe-változására ismét rácsodálkozok kissé. Még pár év, és feltehetőleg kinövi - mert az anyjánál soha nem tapasztaltam ilyet - pedig nem egyszer próbáltam boldoggá tenni!
A biofarm méretével elégedett lehetek, de nagy farm, nagy munka összefüggés kezd körvonalazódni. Sőt, valami dézsmálja a megmaradt készletet!

/Basic/ Valami felzabálja a készletet! - kommentálom a látottakat. Az megnyugtató, hogy zöldséget eszik s nem húst - így legalább megvan az esély, hogy nem annyira veszélyes. Kicsit közelebbről is megnézem az egyik félig megcsócsált növényt. Egyrészt a nyomokból próbálom kitalálni, hogy mekkora fogai, szája vagy mije lehet a konkurenciának, illetve a növények mellett lábnyomot is keresek - hátha szerencsém lesz.
Mikor felnézek, a Lady sehol. Épp érdeklődnék, hogy merre van - amikor egyértelmű jelzést kapok, hogy merre találom. Egy pillanatra eltűnődök, hogy neki vagy nekem erősebb-e a gyomrom - de inkább rá szavazok. Ahogy a szaglása is kifinomultabb - úgyhogy kérdéses, hogy a látvány vagy a szag miatt lett-e rosszul. Végül inkább úgy döntök, hogy beérem majd egy beszámolóval, és Zirnihez megyek

/Basic/ S te mit találtál? - érdeklődőm, majd szemre veszem az ajtót.
/Basic/ Fura - nem kellene ennek az ajtónak nyílnia? - teszem fel a költői kérdést, és megpróbálom odébb tolni az egyik ajtószárnyat. Hátha csak beragadt, és egy kis bátorítás kell csak neki.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2018. December 27. 16:41:19
(http://rpgenerations.hu/Zen/albums/Dierol-K-pei/Star-Wars/sw.jpg)
  (http://static.giantbomb.com/uploads/original/3/33745/2638308-tigra.png) (http://img2.wikia.nocookie.net/__cb20070203084612/starwars/images/8/84/Max.jpg)

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "A Ketyerék-bigyók és bizbaszok" szint




Lady /Basic/ No igen. – kissé felderül az arca, bele sem gondold, hogy talán egy kincset találtatok – Feltéve, ha valóban az és képesek vagyunk életet lehelni egy rozsdás konzervdobozba.

Miután sikerült a Lifttel lejutni és nem kevés vizet vételezni – ami azt illeti járt is némi köhögéssel – észreveszed, hogy nem minden szinten működik a vizesblokk ilyen jól, mint például ezen. Igaz, ez az egész zárva volt és most is egy ajtó makacsul nem akarja megadni magát. Ez az ajtó bizony elég erős, hogy kibírjon bármilyen kézifegyvert és talán még robbanást is!

De mielőtt minderre sor került volna, nyomozni kezdesz az étel, a zöld finomságok rablója után. Először azt veszed észre, hogy ez bizony nem fogak okozta, vagy ha igen, akkor sosem láttál ilyet. A második az, ahogy közelebbről szemügyre veszed a növénykéket – amik számosak és sokfélék – elszíneződés és foltosság jellemzi őket. Akadnak tiszták és büszkék, de a legtöbbjük vagy fertőzött (és talán menthető), de jórészük elveszett, és már csak gyomlálás segíthet rajta. Ami azt illeti senki nem mondta, hogy botanikát kéne tanulnod ahhoz, hogy szerencsejátékosként megélj…

Szóvá is tetted a többieknek akikkel tehát a harmadik ajtó előtt találkozol, s utánad mindenki más is elmondja amit gondol. Még mindig puffogó Lady és a vidám kölyök is elmondja mit is gondol a dolgokról, de ami azt illeti, minden csak úgy fog egyáltalán halovány eséllyel működni vagy egyáltalán annak közelébe érni. Előbb azonban láthatóan és hallhatóan is megvitatják a te felfedezésedet. Kicsit olybá tűnik, hogy a Lady sem mindig érti a kölyköt, de az végtelen türelemmel magyarázza-mutogatja mit is gondol.

Lady /Basic/ Lehet van egy-két kisebb termetű növényevő, de itt inkább olyan apróságok lehetnek, amik nem a fényre éhes növényeket eszegetnék. Nem úgy a kis dögök, a rohadékok olyan picik, hogy nem is látod őket. Mindenhol ott vannak ahol csak kis nedvesség vagy élet felüti a fejét. – szusszan, próbálja levezetni a morcosságát – De ami a húst felzabálta, az semmit nem kímélt. Csontot meg egyen, akinek nincs ízlése. Ami az ajtót illeti: Ez itt bizony, feltéve hogy van mögötte bármi is, igazi kincs! Vadászmotyók vannak az ajtó mögött, kisebb és nagyobb dögökre egyaránt! – vigyorog, de aztán bosszúsan megüti az ajtót

A Kölyök végig helyeselt, majd megunva, hogy ennyit kell mászkálni, az anyjának sála lesz, aki először mintha le akarná tépni a nyakából, de aztán csak megpaskolja.

Lady /Basic/ Szóval odabent van kiépített öntözőrendszer amint láttam és nem sajnálták a megfelelő fényforrásokat sem, akad mindenféle érdekesség, ami megnevezni sem tudok. Aztán ott van a karámszoba, ahol mindenféle vad, de meglovagolható lényeknek van hely, nem beszélve azokról, amit csak levágsz, hogy finoman elkészítsd! Akadnak konzolok mindenhol és valószínűleg némi adatbázis is, de amíg nem sikerül teljesen felidéznem ezt a macskakaparást, addig csak tippelni tudok igen sok dolognál. Azzal meg nem játszanék! Maradjunk annyiban, hogy van még amit nem láttunk, aztán ki is kéne jutni innen. De azt hiszem mielőtt bármi izgalmasat teszünk, egy jó kis alvás mindenkinek segít megőrizni a szépségét!

Ahogy nézed a kölyök már ezen az ösvényen jár, mert olyan laposan pislog fél pillanat alatt, mint akin megnyomták a szundi gombot…
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2018. December 31. 10:56:07
Corvus Latsonn

A bázis ajtajai közül van egy-kettő, ami nem akarja olyan könnyedén megadni magát mint a többi. Pedig ezek mögött ki tudja, hogy mi minden lapulhat?
A növények tüzetesebb vizsgálata arra mutat, hogy nem olyasmi pusztítja őket, amit később tányéron végezheti. Sokkal inkább a lassan lopakodva terjedő kórságra hajaz - amit legkönnyebben drasztikus gyomlálással lehet visszafogni. Persze mindennek csak akkor van értelme, ha a táptalaj és a víz nem fertőzött...

Ez a többieknek is újdonság - s nem is vagyok benne biztos, hogy bármelyikünk is komolyabban értene a növénytermesztéshez. De a többi részen sem túl rózsás a helyzet, ahogy hallom.


/Basic/ Ezek a problémák és a hozzájuk kapcsolódó feladatok kicsit olyan jellegű kulimunkának tűnnek, amit egy ilyen rejtett bázison nem valószínű, hogy a magasan képzett maroknyi személyzettel végeztettek el - vélem. Aminek az lehet a folytatása, hogy bizony az ezzel foglalkozó robotokat vagy automatizmust még nem találtuk meg...

A zárt ajtó mögött pihenő kincsekre valóban szükségünk volna - de az ajtó sajnos nem könnyű eset!
Ahogy a kölyök úgy dönt, hogy hordozót választ, elvigyorodom a Ladyn. Bár korábban is sejtettem, hogy van egy kis mosolyszünet kettejük közt, azért látszik hogy ez a haragszom rád kezd lassan oldódni. A Lady véleménye és meglátása a hellyel kapcsolatban némi reménnyel tölt el. Nincs kizárva, hogy később egész jól elüzemelhet ez a szint miután sikerült kisilabizálni, hogy mi mire jó!
Az alvás gondolatára tűnődve nézem a kölyköt meg a Ladyt. Nem mondom, hogy nem vagyok fáradt - de annyi érdekesség van még amit fel lehetne fedezni, hogy szinte el is feledkeztem róla. Így csak egy

/Basic/ Legyen hát! - a válasz a részemről, és megindulunk vissza a lift fele, hogy a már felfedezett ágyak valamelyikét birtokba vegyük.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2019. Január 24. 17:10:12
(http://rpgenerations.hu/Zen/albums/Dierol-K-pei/Star-Wars/sw.jpg)
  (http://static.giantbomb.com/uploads/original/3/33745/2638308-tigra.png) (http://img2.wikia.nocookie.net/__cb20070203084612/starwars/images/8/84/Max.jpg)

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "A Ketyerék-bigyók és bizbaszok", "Háremtermek" (és vissza) szint




/Basic/ Vannak droidok… valahol. De azok valamiért magasról tesznek arra, hogy dolgozni kéne. Nem tudom hallottad e, de ugye volt már egy-két robotlázadás! – vigyorog, megnézte volna magának – De talán valamelyik konzol többet elárul, ha fel tudom idézni a szavakat. – bár ez nem volt igazán meggyőző, de lehetőségnek mindenképp érdemes – Lehet, hogy a kölyök felüti a rendszert, akkor előkerülnek az alkatrész-szökevények is. – vélekedik, amire bólogatás érkezik és a kis bolyhos majdnem nekiindul, hogy keressen is egy ilyet. – Lehetséges, hogy nemesíteni akartak és akkor nem árt, ha akad valami magasan képzett az ilyesmiben. Pihenés után megnézzük! – mosolyog rád amitől lehet hevesebben dobog a szíved, ezúttal talán csak az.

A pihenés teljes és nyugodtan telik, végre olyan kényelmesen, ami megillet téged és Őkarmosságát! Ébredéskor olyan érzésed van, hogy valaki fekszik rajtad, amivel nem sokat tévedtél. Nem valaki, hanem valakik. A Lady oldalról bújt hozzád, most egyenletesen szuszog és oly ártatlannak látszik, mint a kölyök ami meg a combod magasságában talált magának kényelmes fekhelyet, ott gömbölyödött össze. Ő is alszik még, látható, hogy te ébredtél elsőnek. Csend van és nyugalom, béke és meghittség talán? Olyasmi, amiben gyerekkorod óta nem volt részed, de nem kizárt, hogy tudat alatt vágytad ezt a kellemes emléket megismétlődni…
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2019. Február 15. 15:05:49
Corvus Latsonn

/Basic/ Ha igazán lázadoztak a robotok, lehet, hogy már rég elhagyták a bázist is! Ki tudja, hogy odakint milyen nem-szerves társadalmat hoztak esetleg létre? - fűzőm tovább a lehetőségeket - de nem szívesen találkoznék elvadult építő-droidokkal.
A felvetése érdekes lehet - még ha nem is jár sikerrel, ki tudja, hogy helyette mire bukkanhat véletlenül.

/Basic/ Nagyszerű ötlet! - támogatom a dolgot. Mosolyogva figyelem, ahogy a lelkes kis Kölyköt úgy kell lehűtenie, hogy hagyjon valami feladatot későbbre is. Átérzem Zirni tenni akarását, hiszen mennyi érdekes dolog van még! De valahol a Ladynek is igaza van - nem sietünk sehova - ráérünk kipihenten és átgondolva folytatni a felfedezést.
A pihenés ígérete olyan mosollyal érkezik, aminek nem igazán lehet nemet mondani. S végre valóban pihentető és megnyugtató módon telik. Nem valahol út közben, vagy holmi kényelmetlen körülmények közt. Ennek ellenére én ébredek elsőnek.
Felmérve a helyzetet úgy tűnik, hogy központi szerepet kaptam. A helyzet futó mosolyt csal az arcomra, és úgy döntök, hogy nem tiltakozom. Arcomat a Lady bundájába temetve élvezettel szívom be az illatát, és hagyom, hogy a kellemes érzések és emlékek újra álomba ringassanak.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2019. Április 29. 13:57:44
(http://rpgenerations.hu/Zen/albums/Dierol-K-pei/Star-Wars/sw.jpg)
  (http://static.giantbomb.com/uploads/original/3/33745/2638308-tigra.png) (http://img2.wikia.nocookie.net/__cb20070203084612/starwars/images/8/84/Max.jpg)

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "Háremtermek" szint




Lady /Basic/ Igen, lehetséges. – bólint rá, amivel a kölyök is egyetértő mozdulatot tesz

Az, hogy Zirni már lélekben nincs is itt, jó példája annak, hogy a bundája ezúttal is picit más árnyalatot ölt. Élesebb színű, mint általában, néha olyan érzésed van, mintha ragyogna is picit, de az akkor olyasmi lenne, amit még sosem láttál tőle. Mindenesetre előbb rózsaszín volt, majd sötétzöld és most, hogy nem tehet semmit zöldből hajlott át, szürkébe, hogy végül világoskékké váljon. Hihetetlen egy látvány az tuti. S közben az arckifejezése is szépen változott, amit felismertél az a bosszankodás, düh vagy harag közül valamelyik a végén pedig mintha beletörődés vagy talán elfogadásból származó nyugalom lett volna.

Az illat most már, hogy találtatok tisztálkodásra alkalmas helyet, igencsak kellemes. A saját illata keveredik el a kölyökével és persze a tieddel, melyek mind-mind körülölelnek, akár a mancsok vagy kis, kölyökméretű farkinca. Aztán fúrnád a fejed a bundába, de mi tagadás férfi vagy, és persze ott a legpuhább, legyen már kényelmes párnád. Mikor ezt teszed, ösztönösen érkeznek a karok, amik átölelnek, szinte belefulladsz, de aztán megtalálod a legjobb helyet és valószínűleg majd szépeket, esetleg nagyon szépeket álmodsz.

Mikor felébredsz… minden megváltozott. Egyedül vagy, ami teljes ellentettje annak, amit korábban éreztél. Most a hiány oly erősen csaphat le, hogy talán még hangot is adsz nem-tetszésednek! Igaz, hogy a lenyomatok még itt vannak, de ők maguk nincsenek! Nincs itt a kölyök aki melengetett volna, az anyja aki forral és a közelség ami beburkolna. Nincs meg az az érzés amit gyerekként magad is átéltél – ami mára egy szép emlék – és az egész szinte üvölt, hogy ez így nem maradhat. Mikor sikerül túllépni a kezdeti meglepettségen és érzéseken, arra leszel figyelmes:

Lady /Basic/ Szóval… azt mondod, hogy túl sok érdekesség van itt, hogy csak úgy lelépjünk? – tűnődik a kérdés közben
Kölyöktől csak bólintás
Lady /Basic/ Ez baromi sok munkát jelent! – fanyalog, nincs oda érte
Kölyöktől csak egy bólintás
Lady /Basic/ Ha azt hiszed, hogy gyomlálgatni fogok meg öntözgetni, akkor jobb, ha felkészülsz a csalódásra! – a gondolat is idegen tőle
Kölyöktől csak egy újabb bólintás
Lady /Basic/ Remélem, hogy azzal az ócska teknővel kezded! – ő nem akar sokig itt maradni
Kölyöktől csak egy bólintás, színváltozó bundával: rózsaszínszerűséggel (szórakozik az anyján!)
Lady /Basic/ Tény, hogy sok hülyeség vár odakint, szóval…  – érezni, hogy eljátszik a gondolattal: "Maradni kéne"

Miután ez eldőlt, megindulnak kifelé és még hallod:

Lady /Basic/ Sürgősen meg kell tanulnod főzni is! – amire kuncogás a válasz
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2019. Május 18. 19:24:24
Corvus Latsonn

Zirni színe-változása néha komoly fejtörést okoz. Egyrészt, hogy melyik szín mit jelenthet, másrészt pedig hogy-hogy nem marad semmi ezekből a képességekből felnőttek esetén? Talán mert Zirni apja más alfajba tartozik? Hogy esetleg még ragyog is a sötétben, az - nos - nem biztos, hogy jó hír, mert velem együtt volt lent a reaktorok vagy mik közelében, ugyanabban a védőruhában.
/Basic/ Zirni! Te derengsz? - szegezem neki a kérdést - és ez normális, vagy túl nagy sugárzást vagy mit kaptál odalent? - próbálom meg kipuhatolni, hogy mire is kell számítani a szőrős kaméleontól.

Másodjára ébredve már nem olyan kellemes környezet fogad, mint elsőre. Ráadásul képesek voltak itt hagyni!

/Basic/ A francba már! - morgolódok halkan, és kikászálódok az ágyból, hogy minél előbb magamra húzzam a ruháimat, és megkeressem őket! Ellenben öltözködés közben kiderül, hogy még nincsenek messze, és azt tervezik, hogy alaposan feltérképezzük a helyet. Amivel egyet is tudok érteni - elvégre egy ilyen elfelejtett bázis megszerzése komoly értékkel és taktikai előnnyel bír - még ha csak saját szálláshelynek is használjuk. A Ladyvel ellenben engem nem igazán zavar, hogy lassan haladunk - amíg haladunk a dologgal. Én a főzés ötletére csak megrázom a fejem - egyszerűbb volna megtalálni végre a karbantartó, szakács és sommelier droidokat. Az öltözés végeztével sietős léptekkel indulok utánuk, hogy nehogy lemaradjak az egyik legnagyobb felfedezésről - a hangárról!
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2019. Május 30. 09:56:50
(http://rpgenerations.hu/Zen/albums/Dierol-K-pei/Star-Wars/sw.jpg)
  (http://static.giantbomb.com/uploads/original/3/33745/2638308-tigra.png) (http://img2.wikia.nocookie.net/__cb20070203084612/starwars/images/8/84/Max.jpg)

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "Háremtermek" szint




Míg a kölyök bundájának színváltozásával foglalkozol, rádöbbensz, hogy tulajdonképpen semmit sem tudsz róluk és ez bizony lehet, hogy fordítva is igaz. Keveset beszélgettetek, de annál több kalandban volt részetek a találkozástól egészen idáig. Ilyen például az, hogy ki vagy mi Zirni apja, vagy az, hogy együtt kaphattatok sugármérgezést! A kérdésre előbb végignéz ép mancsán, majd felpillant és tagadóan megrázza a fejét. Meg mernél esküdni, hogy először meg akart tréfálni téged, de lehet, hogy az ilyesmit még sem találta annyira viccesnek. Végül elnapolva a dolgot, mert ennél több választ nem kaptál, elteszed magad későbbre.

Nagyon fáradt lehettél vagy talán valami más oka van, de itt akartak hagyni! Megtehették volna, hogy felébresztenek, de nem történt így! A morgolódást sem vették észre, nem hallották meg, hiszen épp beszélgetnek és egymásra figyelnek, ahogy távoznak a szobából. Amíg kikászálódsz s felöltözöl, addig ők teljesen nyugodtan távoznak, még hallod a szisszenést, amikor az ajtó bezárul mögöttük. Ugyan magad is hasonlóan terveznél, ha velük tartottál volna, de így megkésve már csak a liftnél érheted őket utol, ha öltözést követően kellő lendülettel rohantál.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2019. Június 20. 21:00:03
Corvus Latsonn

Futólag eltűnődök, hogy zavar-e az, hogy nem tudok túl sokat Zirniről, meg az anyjáról. Ám úgy érzem, hogy nem. Megbízom bennük, és úgy gondolom, hogy amit tudom kell, azt elmondják.
Zirni válasza most is elegendő - a lényeg, hogy bízok benne - és abban, hogy az ébredésig nem fog minden szőre kihullani.

Öltözködés közben számba veszem a lehetséges okokat, hogy miért is nem ébresztettek fel. De a legvalószínűbb az volt, hogy nem tartották olyan fontosnak - hogy minden áron velük tartsak. Vajon csak tekintettel voltak rám, vagy éppenséggel nem ragaszkodtak a társaságomhoz? Kevesebb önbizalommal ez a kérdés bizonyára némi kételyt ébresztett volna. De én tudom - azaz eldöntöttem, hogy az igazság az - hogy csakis  rám való tekintettel nem ébresztettek fel!
Ennek ellenére megvárni nem várnak meg - így kénytelen vagyok a nadrág és cipő  felhúzása után azonnal utánuk szaladni. Elvégre hárman sokkal jobb egy liftben ragadni! Miután utolértem őket, már ráérősen gombolom és igazítom meg magamon a ruhát.

/Basic/ Nem szöktök el ilyen könnyedén! - szólítom meg őket köszönésképp.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2019. Június 23. 19:16:10
(http://rpgenerations.hu/Zen/albums/Dierol-K-pei/Star-Wars/sw.jpg)
  (http://static.giantbomb.com/uploads/original/3/33745/2638308-tigra.png) (http://img2.wikia.nocookie.net/__cb20070203084612/starwars/images/8/84/Max.jpg)

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "Háremtermek" szint, a "Zirni játszótere" szint és a "Rozsdatemető" szint




Akármi is legyen az ok, hogy itt maradtál majdnem, elég hamar bizonyossággá válik. Egyszerűen csak utol kellett érd őket és megszólítani a kettőst, hogy nem engeded csak őket úgy el, ragaszkodnál hozzájuk, ahhoz, hogy velük tarts. Ezt követően két dolog történik, amiből pontosan tudod, hogy miért is nem ébresztett fel senki. Először egy kölyök szalad fel rajtad és kapaszkodik, majd egy Lady az aki átölel és édes ajkait érzed, hogy aztán csak a karodat ölelje, míg a kölyök sálként helyezkedjen el, de odabuksizva hozzád kifejezve azt, hogy igazából téged szeretnek, de legalábbis kedvelnek!

/Basic/ Az energiafolyamot akartuk picit szabályozni, hogy a fennmaradó szintre biztos elegendő legyen és ne érjen minket semmi meglepetés! – közlik szokatlanul informatívan, amely állítást egy mancs mutatóujja erősít meg

A lift eközben megindult lefelé mely utazás közben érzed, hogy nincs kétség afelől mennyire összetartóak vagytok, mily erős a kapcsolat köztetek és az idő mennyire egységbe kovácsolt! A Lady dúdol valami populáris dalt, olyasmit, ami vidáman pattog a helyiségben, a kis füles a nyakadban meg elégedetten szuszog egészen addig, míg meg nem érkeztek Zirni játszóterére, ahol a már megszokott protokoll után teljes a bizonyosság, hogy a Rozsdatemető kapja a legtöbb elérhető energiát! A felfelé út alatt a Lady megint magához húz és csak úgy összeharapdálja érzékien a nyakadat! Úgy tűnik nagyon jó kedve van és tele van energiával, melynek egy része dünnyögésre késztette kölykét.

Mielőtt bármit tehetnél, az ajtó kinyílik és Őkarmossága kisiet, hogy egy minden szintre jellemző sémát követő építészeti unalommal találkozzon, sőt, ti is amint követitek. Három irány – nem számítva a visszalépést, ha Lift megszokott alakja vonzóbb lenne, mint ez a moduláris építkezési remekmű. Ugyanúgy megtalálhatóak az ivó-kutak és persze az illemhelyek, mint bárhol máshol, egyetlen kivétel talán a szokásosnál kétszer nagyobb páncélajtó, ami szemben található. A folyosó üres, egyetlen droid sem találta meg még a küldetését ami idevezette volna, de ahogy körülnézel a poron túl nagy rendetlenség nincs is…
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2019. Július 13. 20:45:10
Corvus Latsonn

Ahogy beérem őket, és Zirni felszalad a nyakamba, futólag ujjheggyel barátságosan beletúrok a bundájába. Ám utána inkább a Lady futó ajakpuszija és közelsége az, ami elégedett mosolyt csal az arcomra. Nem titkolt jóleső büszkeséggel nézek a belém karolt Ladyre, és úgy hallgatom az összefoglalóját - amit Zirni is megerősít.
/Basic/ Akkor vágjunk bele! - javaslom, miközben lefelé tartunk a lifttel. Még egyszer átgondolom, hogy mit és hogyan is kell idelent tennünk - nehogy valami kimaradjon ennél a kényes műveletnél. Amit végül némi idő árán sikerül is véghez vinni. Immár nincs akadálya annak, hogy közelebbről megnézzük - mit is rejt a hangár!
A felfele úton Zirni mintha nem lenne teljesen elégedett az anyja viselkedésével - vele ellentétben! S talán azért nem, mert ő is a nyakamban tartózkodik az alatt, amíg a Lady a nyakamat harapdálja. Ugyan nagy kedvem volna erre-arra elkalandozni - csakhogy a kölyök miatt nem érzem ildomosnak a dolgot.

A folyosóra kilépve körbenézek, aztán mondom Zirninek

/Basic/ Szerintem már láttunk elég körletet, pihenőt és öltözőt! Most talán kezdjük a lényeggel - a hangárral a szemlét! - javaslom, és egyből a legnagyobb páncélajtóhoz sétálok - hátha Zirni ki tudja nyitni...
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2019. Augusztus 13. 18:06:22
(http://rpgenerations.hu/Zen/albums/Dierol-K-pei/Star-Wars/sw.jpg)
  (http://static.giantbomb.com/uploads/original/3/33745/2638308-tigra.png) (http://img2.wikia.nocookie.net/__cb20070203084612/starwars/images/8/84/Max.jpg)

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "Rozsdatemető" szint




Zirni valami dorombolás-szerű hanggal üdvözölte a barátságos ujjakat, míg a Lady egészen másképp köszöntött. A kis család a viszontlátás örömével halad a mélységbe, hogy egy újabb Zirni féle művészi nyomogatás, tekergetés és kapcsolgatás után a hatalmas kapunál állva mindenki őszinte izgatottsággal varja, hogy feltáruljon az szabadulás.

Ki emlékszik már az ide út alatt rosszalkodó Lady-re vagy a bosszankodó kölyökre, mikor végre megnézhetitek magatoknak azt a teherhajót, amivel talán végre sikerül innen elmennetek. Ott álltok mosolyogva-toporogva, hogy végre elkezdjen kinyílni a hatalmas kapu, de az valahogy csak nem akar engedelmeskedni, megfelelni az elvárásoknak.

Ami azt illeti, Őkarmossága veszíti el először a türelmét és mocorog, toporog, ami azt illeti, morog is! Zirni bundája is felborzolódik, színt vált egyszer-kétszer végül meglepetésedre – mivel te még mindig csak várakozol – a kis kölyök az, aki megunja és gépi mancsával rácsap az ajtóra, ami mintha csak erre várt volna, felzümmög és szisszenéssel lassan nyílni kezd.

Lady Mirru úgy dönt, hogy a kölyök ezért megérdemel egy simogatást, aki prüszkölve közli, hogy ebből nem kért, de cserébe már siet is befelé a rád vigyorgó nőstény ragadozóval a nyomában. Nem maradsz (?) le nagyon te sem, és amikor berobbantok a hatalmas hangárba, az követel rögtön figyelmet, hogy ide akár a egy korvett is képes leszállni úgy, hogy marad elég hely szervizre, miegyébre…

Ugyanakkor a második probléma rögtön az, hogy sok a roncskupac. Olyan, mintha mindent felrobbantottak volna. Úgy tűnik, hogy jobb oldalt előbb egy hatos landoló-egységet majd lassan balra fordítva a tekinteted, kettő-teherhajó-kettő-négy felállásban pihentek itt és egykor talán vadászgépek, illetve átérve a hangár másik oldalára, szimmetrikus másik hatos egység látható.

Az sem kizárt, hogy a teherhajó helyén is vadászgépek álltak, mert egy-két kupac gyanúsan nagyobb, mint a legtöbb. Úgy tűnhet, hogy középen a nagyobb gépek, talán nehézbombázók vagy effélék álltak, míg a két szélső állásban a kifejezetten elfogók vagy gyorsabb vadászoknak tervezhették a helyet. A középső rész azonban teherhajók fogadására is képes, mint utánpótlást szállító transzportok…

A hely teljesen halott. Évek, évtizedek, sőt az sem kizárt talán ennél is több év ette a gépeket, míg halom ócskavas állapotba nem kerültek, kivéve az a teherhajó, ami leeresztett rámpával várja, hogy valaki birtokba vegye. A hely méretei most is lenyűgözőek, hiszen a két század vadászgépnek helyt adó Hangár messze elég bármilyen kisebb terület ellenőrzésére-uralására vagy meglepő hadmozdulatok indítására.

Aztán felfedezed, hogy ezzel még nincs vége, több kisebb-nagyobb kapu van a túloldalon, elég nagyok, hogy bármilyen járművet – a korvett kivételével – áttoljanak a következő helyiségbe, esetleg onnan ide? Az biztos, hogy azok még zárva vannak és továbbra is rejtik titkaikat, míg valaki elég botor vagy bátor, hogy fel nem fedje azokat…
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2019. Szeptember 03. 19:26:47
Corvus Latsonn

A kapuban türelmesen állok, míg Zirni a nyitásán ügyködik. Végül amikor végez, sürgetőleg szuggerálom tekintetemmel a kaput, hogy mihamarabb feltáruljon. Pár másodperc után hümmentek, és várom a csodát. Aztán kissé szemrehányóan tekintek a vezérlő panelra, amely szerint minden csodásan működik.
/Basic/ Biztos időzáras! - vetem fel a lehetőségét - bár elég nagy ostobaság volna, ha igazam lenne. Mintha a vadászpilótákat csak tíz perccel a harci riadó kezdete után engednék a csillagromboló hangárjába. Mosolyogva nézem a Lady türelmetlenkedését, és nem bírom ki, hogy ne borzoljam még jobban a kedélyét.
/Basic/ Felesleges ennyire sietni - lehet, hogy több dekádnyi időt is eltöltünk a bázison - ha kiderül, hogy hiányzik a hajó hajtóműve - kacsintok rá, mert igazából ez a forgatókönyv sem tud elkedvetleníteni. Amint Zirni rácsap az ajtóra, és az felzümmög
/Basic/ Áhhh... a gammoreai módszer! - bólintok. Bár sok szerelési tapasztalattal nem rendelkezek, de ezt a szerelési trükköt még én is be szoktam néha vetni!

A hangárba lépve először a roncstelepre hajazó berendezésekre csodálkozok rá. Mennyi munka lesz ezt mind eltakarítani! - szörnyülködök, de aztán lassan elvigyorodok. Elvégre amit itt látok, az nem csak szemét! Ez kérem szépen tartalék alkatrészbörze és nyersanyagraktár! Az itt pihenő acélt és kompozitot, meg ki tudja mit - új formába lehet önteni - ahelyett, hogy a nyersanyagokat kellene bányászni, kinyerni, finomítani! Sokkal egyszerűbb dolgunk van így!

/Basic/ Fantasztikus! - lelkesedek - Látjátok ti is? Mennyi alapanyag! - mutatok körbe - Ha pedig kitakarítanak, akár még egy pezsgő zúgkikötőt is el tudok itt képzelni drága csempészárukkal! Igaz, ehhez előbb fejleszteni kéne a raktárak és szállások szintjét pár tízezer négyzetméterrel... tűnődök el az egyik kupac izé előtt.
/Basic/ Zirni, egy sérült hajtóművű korvett még elférne itt! De a cseredarabok annál a hajóosztálynál már elég méretesek. Kellett lennie itt egy komolyabb teherjárműnek, amivel hozták-vitték a dolgokat. Remélem nem az volt - mutatok találomra az egyik kupacra - Ha az egyik ajtó mögött parkolták le, talán még egyben van, és az később még jól jöhet... - jegyzem meg mintegy csevegve, és érdeklődve közelítek a kiállítás jelenlegi sztárjához - a teherhajóhoz.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2019. Szeptember 20. 09:47:09
(http://rpgenerations.hu/Zen/albums/Dierol-K-pei/Star-Wars/sw.jpg)
  (http://static.giantbomb.com/uploads/original/3/33745/2638308-tigra.png) (http://img2.wikia.nocookie.net/__cb20070203084612/starwars/images/8/84/Max.jpg)

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "Rozsdatemető" szint




A kapu megsértődhetett rád, mert meg sem mozdul. Aztán mikor türelmesebben állsz a dologhoz, még akkor sem. Így nincs más mint valami aránylag értelmetlent mondj, hiszen még a mondat végére sem értél, már tudod, hogy kár volt belekezdeni is. Ugyanakkor a tréfás kedvű panel nem akarja elmondani, hogy van a baj, mígnem Zirni unja el elsőnek, ami talán meglep, mert a Ladytől vártad volna ezt a fajta megközelítést. Szavaidat némi tanakodás, majd mutogatás követi, amiből körülbelül az jön le, hogy

Lady /Basic/ Vuki. – javítanak ki és bár nem szóltak az optimista hozzászólásodra, érezted a megsemmisítő tekinteteteket – Ez rosszabb, mint gondoltam. – néz körül és elhagyva a rozsdakupacokat, egyből a teherhajó felé indul – Ez tűnik az egyetlen használható valaminek! – de már a hangja is azt sugallja, hogy nem hiszi amit mondd – Látod Kölyök? Így jársz ha túl sok romantikus holot nézel. – amire kuncogás a válasz

Azonban mindezek ellenére látod a lehetőségeket és gondolatban már megannyi terv alapja öltött formát, hogy megszámolni is nehéz lenne, pedig te nem vagy híján a számolási készségnek. Hamar túltetted magad az első látvány okozta sokkon és már a megoldásra, nem a problémára koncentrálsz. A Lady, szinte teljesen biztos vagy benne, hogy egy szöget nem akar arrébb tenni, de Zirni lehet, hogy kíváncsian végig túrja majd a kupacokat.

Zirni csak tűnődve pillant körül, majd megvizsgálja a kupacot amire ráböktél, de tagadóan megrázza a fejét alig perc kutakodás után. Ez nem az lesz amitől féltél, és nem, nem is nagyon használható. A legtöbb kupac ilyen, és amúgy is hiányos, szóval a Kölyök is a Lady után indul, aki már a rámpánál csörtet felfelé valamit morogva, amit a távolság miatt nem értesz. Miközben a kölyök is felfelé szalad, hogy valószínűleg utolérje az anyját, megcsodálhatsz tüzetesebben bármit amit csak szeretnél.

Végül a teherhajóhoz közelebb érve látod rajta az idő vasfogának nyomát, de azt is, hogy valaki vagy valami eleget foglalkozott vele, hogy az ne egye meg. Megkerülve a leszállótalpakat magad is a feljárónál találod magad, ahol a szokásos, már-már rutinos probléma áll fent: egy zárt zsilipajtó. A Lady meglehetősen mérgesen nézi, míg Zirni épp felmászna anyjára, hogy jobban lássa a kezelőpanelt, mely elméletben majd a bejutást teszi lehetővé

Lady /Basic/ Egyszer menne valami elsőre…
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2019. Október 06. 18:17:36
Corvus Latsonn

A Lady és Zirni véleményét - hogy valójában milyen javítási módszernek is voltam az előbb szemtanúja csak egy "Aha"-val nyugtázom, és a megrovó tekintetek jelenleg hatástalanul peregnek le rólam. Hiszen egyre inkább úgy gondolom, hogy megütöttük a főnyereményt ezzel a hellyel! Igaz, kicsit ütött-kopott, meg van mit javítani rajta - de hatalmas potenciált vélek felfedezni benne! A Lady megjegyzésére csak legyintek.
/Basic/ Szerintem rosszul álltok hozzá! Pár napja, amikor az előző legénység tagjai megtettek a bolygó kormányzójának némi szerencsejáték után - nem hittem volna, hogy ez ennyire pazar lesz! - lelkesülök. Igaz, ez a többieket nem annyira érdekli, mert ők előre sietnek, hogy minél előbb megtudják az igazat a hajó állapotáról.
Én kissé ráérősebben tartok a rámpa felé, és a burkolatot nézem - hogy látni-e rajta sugárfegyverek okozta elszíneződést, sérülést - ami  esetleg gyalogsági támadásra is utal.


/Basic/ Érdekes! Olyan az egész, mintha valaki még évekig gondozta volna a hajót a bázis kiürülése után is. De mintha csak a hajóval törődött volna. Gondolom a nagy zsilipkapun nem jutott vissza a bázis belső részeire. S ha nem  volt szerencséje - még a külső kaput sem tudta kinyitni, hogy elmenjen... - lépek a legközelebbi csuklós-mozgó alkatrészhez, ami zsírozást, kenést igényel, hogy megérintve megsaccoljam, hogy belátható időn belül volt-e karbantartása az alkatrésznek, vagy az idő vasfoga használhatatlanná kövesítette, porította-e a kenőanyagot rajta?
Végül megállok Zirniék mögött, és ráérősen várom, hogy Zirni megküzdjön az előtte álló akadállyal. Legfeljebb hátulról szólok bele, ha valamivel nem igazán értek egyet.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2019. Október 26. 16:06:22
(http://rpgenerations.hu/Zen/albums/Dierol-K-pei/Star-Wars/sw.jpg)
  (http://static.giantbomb.com/uploads/original/3/33745/2638308-tigra.png) (http://img2.wikia.nocookie.net/__cb20070203084612/starwars/images/8/84/Max.jpg)

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "Rozsdatemető" szint




Ezek az apró kis dolgok teszik az együtt létet hangulatossá. Az egyet nem értés és tréfák másképp értelmezése vagy bármi, ami alapvetően fenn tartja az érdeklődést és a szórakozást adja meg az ízt, ami távol tartja az unalom nevű dögletességet, ami bárhol és bármikor képes felütni a fejét. Így azonban nincs min aggódni, hiszen további élcelődések és más huncutságok várhatóak, főleg akkor, amikor rádöbbensz, hogy az egyetlen működőképesnek látszó űrjármű csak nem akar beengedni.

Lady /Basic/ Igazad van. Háttal kéne és körülnézni a többi helyen is! – úgy véli, hogy amit itt tesztek a kölyökkel az meddő próbálkozás. – Úgy érted, hogy örömmel szolgálsz Ő-Karmossága mancsa alatt!

Mintha kuncogna a kölyök, de legalábbis úgy véled a bundája színe mintha vidámságot tükrözne, míg a hajó az idő és harcok nyomást viseli, de így első pillantásra akár a végtelen lehetőségek szimbóluma is lehet. A kölyök a szavaidra elpillant a konzoltól és mutogatni kezd! Előbb gyengéden megsimogatja a hajót, majd megfújja és mintha megtörölné a ruhaujjával, majd elégedett mosollyal barátságosan megveregeti.

Lady /Basic/ Ha beenged, akkor igazat adok. Ami pedig a gondozót illeti… – nincsenek vérmes reményei

Úgy tűnik, hogy lesz mit tenni-venni a hajóval, lehet alapos kutatásra lesz szükség mindenhol, hogy a hibákat és elhasználódást helyrehozzátok. Végül Zirni visszafordul a Panelhez amit épp megbontott és bár a Konzolon is pötyög, alapvetően úgy tűnik, hogy valami gond van. Mégpedig egyetlen apróság csupán, hogy energia kéne ahhoz, hogy egyáltalán esélye legyen a zárfeltörésnek.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2019. November 03. 19:24:57
Corvus Latsonn

/Basic/ Azért még korai volna feladni! -érvelek amellett, hogy korai itt hagyni az ajtót, hogy aztán kis töprengés után pontosítsak
/Basic/ Nem feltétlen a mancsod alatt... - célzok egyéb lehetőségekre. Érdeklődve figyelem, hogy Zirni mire jut, de a döglött panel csak egy dologról árulkodik: energiahiányról.

/Basic/ Próbáld ezzel! - nyújtom át Zirninek a zseblézert - egy próbára talán még elég az energiája. Utána viszont töltőhelyet kell keresni hozzá. Legrosszabb esetben kábelen hozhatunk el idáig energiát - nézek végig a hangáron.Valahol csak van energiacsatlakozó a hajókhoz... Aztán elsétálok egy közeli kupachoz, hogy egy jóképű vasdorongot szerezzek magamnak - hátha szükség lesz rá.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2019. November 06. 08:44:58
(http://rpgenerations.hu/Zen/albums/Dierol-K-pei/Star-Wars/sw.jpg)
  (http://static.giantbomb.com/uploads/original/3/33745/2638308-tigra.png) (http://img2.wikia.nocookie.net/__cb20070203084612/starwars/images/8/84/Max.jpg)

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "Rozsdatemető" szint




Lady /Basic/ A talpam alatt is lehetsz. – bólint rá és nem vagy biztos benne, hogy viccelt

ŐKarmossága szeret picit dramatizálni és nyafogni, de tudod, hogy ha igazán komolyra fordulnak a dolgok mindent megtesz ami csak hatalmában áll. Mostani zsörtölődése több mindenből is fakadhat, de egyik sem tűnik igazán komoly problémának, kivéve talán a hús hiányát. Célzott ugyan arra, hogy van egy részed ami egészen finom, de lehet meghagyja neked, mert úgy vette észre nem is használod annyira rosszul.

Eközben Zirninek adott energia megoldja a problémát és feltárulnak a kapuszárnyak, melyek ugyan makacsul nem nyílnak ki teljesen, de együttes erővel előbb az egyik, majd a másikat sikerül annyira eltolni, hogy átpréseljétek magatokat a résen. Szerencsére senki sincs olyan étrenden amitől ez nehéz lenne, így odabentre…

De ha előtte még körülnéznél, hogy valami rozsdás és nem igazán bizalomgerjesztő vasdarabot magadhoz vegyél, akkor ezzel sikerrel jársz, bár lehet jobban tartasz a mérgezéstől, mint attól ezzel a darabbal valóban képes lennél ledorongolj valakit. Ki tudja, hogy mire kellhet még, ezért ezen tárgy társaságában lépsz be a sötétségbe, ahol már messziről hallani a Lady zsörtölődését miszerint lehetne annyi tartalék energia, hogy legalább a vész-világítás működjön.

A kis zseblézered szintén azt mutatja, hogy igencsak kimerült és már nem is nagyon tud a segítségedre lenni, ahhoz előbb neki lenne szüksége a tiedre….
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2019. November 19. 18:41:17
Corvus Latsonn

A Lady gondjai közül nem sokat veszek komolyan. Egyedül a húsmentesség az, ami idővel egyre nagyobb problémákat generálhat nála és feltehetőleg Zirninél. Bár az is igaz, hogy denevérből volt itt egy nagyobb raj - azaz később azokból talán még lehet majd vadászni...

Ám nem csak a húsból, hanem az energiából is kezdünk kifogyni - legalábbis a zseblézer töltöttségi szintje erősen konvergál a nulla felé. De legalább nem veszett kárba, mert Zirni ügyesen használta fel, és az eddig zárt ajtó valamennyire kinyílt. Innentől kezdve pedig már nyert ügyünk van, mert csak sikerült a szükséges szélességben kinyitni az ajtót. Az erőlködés után pihenés képen keresek egy kézre eső vasdarabot, és csak utána jut eszembe, hogy ezt talán használhattam volna feszítővasnak is az ajtónál. Így csak megvonom a vállam, és reménykedek, hogy nem lesz szükség rá.
A többiek után átnyomakodva az ajtón  nekem is feltűnik...

/Basic/ Itt a kelleténél sötétebb van... - értek egyet a Ladyvel. Sajnos a lámpa pár szinttel odébb pihen, és bizony az is lemerült már. Ha volna mit és mivel meggyújtani... de inkább a hajót kéne külső energiaforrásra kötni.
/Basic/ Én még annyit sem látok a sötétben, mint ti - fordulok meg, és indulok kifelé - ennek így nem sok értelme van. Inkább keresek valamilyen töltőcsatlakozót a lézerhez, vagy a hátizsákomban pihenő lámpához, és azzal visszajöhetünk. Hacsak nincs jobb ötletetek - mondom nekik, és távozok a hajóból, hogy a hangár többi részében bóklászva energiaforrás után kutassak.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2019. November 23. 12:22:40
(http://rpgenerations.hu/Zen/albums/Dierol-K-pei/Star-Wars/sw.jpg)
  (http://static.giantbomb.com/uploads/original/3/33745/2638308-tigra.png) (http://img2.wikia.nocookie.net/__cb20070203084612/starwars/images/8/84/Max.jpg)

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "Rozsdatemető" szint




Denevérleves, denevérpörkölt és dene-vér saláta… érdekes kilátások.

A Hölgy (a teherhajó) azonban sokkal izgalmasabbnak tűnik, miután volt kegyes és némi unszolás után széttárta… az ajtókat. Egy picit. Odabent elég sötét van, de kintről szivárog be némi fény, így te is látod, hogy rámpán felérve kisebb folyosószakasz után klasszikus hármas, három ajtó zárja el a továbbhaladás lehetőségét. A szemben lévő egy duplaszárnyú, a másik kettő egyszemélyes mérettel rendelkező szabvány belső nyílászáró.

A falak viseltesek és kopottak, egy-két takarólemez hiányzik és mintha a rozsda is itt-ott kikezdte volna már, de ezen fényviszonyok mellett semmi sem biztos. Miközben azon tűnődsz, hogy külső energiaforrás… igen, odakint biztos, hogy kell lennie ilyesminek és talán a megfelelő energiaátirányítással még az is elképzelhető, hogy szerencséd lesz és elsőre működik! Az biztos, hogy tartalék energiacella vagy esetleges újratöltő állomás a fegyverraktárban lehetséges.

(Ha nem találnál effélét a hajón).

Megosztod a véleményed és ki is fordulsz, de nem sok kell, hogy lásd mindenki veled tart. Energia nélkül a hajó nem sokat fog tenni értetek. A felvetésedre csak csend és bólogatás a válasz, tehát mindenki elindul, hogy töltőállomást keressen, ami lássuk be nincs messze, épp csak ott, ahol lennie kell. Útközben megcsodálhatod a hajó fegyvereit… nek a helyét, mert, hogy a standard kettős turbólézer ágyúnak csak a helye van. Ellenben megtalálod a csatlakozót.

Egyedül nem fogod tudni felemelni és úgy látod, hogy megfelelő eszköz nem áll rendelkezésedre, de ha ketten nekiveselkedtek, akkor talán képesek lesztek csatlakoztatni a vaskos és súlyos energiatöltő kábelt a megfelelő ponton. A Lady nem igazán boldog, hogy komolyabb erőfeszítést kell tennie, de a Kölyök kifejezetten izgatott ahogy a bundája színén is látszik.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2019. November 25. 19:38:49
Corvus Latsonn

A fő érdekesség nem a 101 recept denevérből, hanem az, hogy Zirni elég jól beéri salátával is. Biztos megvan rá a megfelelő magyarázat - talán mert mostanában vitaminhiányos, és így tudja pótolni a szervezetében a hiányt.

A hajóban megpillantva az ajtókat, hümmentek.

/Basic/ Mintha a hajókészítők ugyanazt a tervrajzot kapták volna, mint a bázis építői - dörmögöm. A falakat nézve megpaskolom az egyik takarólemezt.
/Basic/ Korokat idéző retro hangulata van! - Szerencsére nincs minden takarólemez a helyén - így majd kevesebbet kell leszedni, ha keressük a hibákat! - látom meg a pozitívumokat a hiányosságokban.

Megnyugodva veszem észre a fegyverek helyét. Ha van is ellenséges létforma a hajón - az biztos, hogy nem használhatja ellenünk a hajó fegyvereit - még ha energiája lenne is hozzá. Amint megtalálom a csatlakozót, füttyentek a többieknek.

/Basic/ Szerintem megtaláltam! De elég vékonyka! - nézem a kábelt, mert ez elég kevés lenne egy csatahajónak. De talán ez a szerencsénk, mert ez az anorexiás darab is elég súlyosnak tűnik. Kezdetnek megpróbáljuk elhúzni a hajóhoz a csatlakozót, majd körülnézek a törmelék között. Valahogy nekem sincs kedvem megszakadni. Leginkább egy acéllapot vagy hasonlót keresek, meg egy nagyobb hasábot, hogy libikóka-szerűséget építve az emelés oroszlánrészét előre letudjuk. Aztán Zirnit még a nyakamba veszem, hogy ahogy a helyére illesztjük a csatlakozót - ő mint a harmadik pár kéz - rögzítse azt a megfelelő fülekkel vagy gombokkal.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2019. December 03. 09:46:50
(http://rpgenerations.hu/Zen/albums/Dierol-K-pei/Star-Wars/sw.jpg)
  (http://static.giantbomb.com/uploads/original/3/33745/2638308-tigra.png) (http://img2.wikia.nocookie.net/__cb20070203084612/starwars/images/8/84/Max.jpg)

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "Rozsdatemető" szint




A paskolásra a hajó nem tetszését úgy fejezi ki, hogy az egyik – talán csak rosszul rögzített – panel leválik és nagy puffanással a földön köt ki, melynek hangja még sokáig visszhangzik az érzékeny – Lady – fülekben. S bár a gondolataidat nem osztottad meg az étkezésről így arra nem kaptál vérmes választ, most a megsemmisítő pillantások kereszttüzében ez már talán mindegy is. Szerencsédre a tervrajzokra tett megjegyzésed elégségesnek bizonyult és a folytatás enyhíti a korábbi oktalanságod adta feszültséget.

Ebből most ügyesen kidumáltad magad!

De aztán a füttyentés után megjelenő Lady szelíden tarkón vág, nem kérdés hogy azért, mert nem volt ínyjére a megszólításod ezen formája. Azonban egy csapat vagytok, szinte egy család és mint ilyen a kihívás elfogadása után közös erőfeszítéssel, de vonszoltok, emeltek és csatlakoztattok, minek eredményeképp alapvetően nem sok minden történik, mintha nem lenne benne az indítókártya vagy mi…

Ugyanakkor a kis szőrgolyó szinte épp csak rögzített már iszkol is, hogy eltűnjön a rámpánál – nem sokat bízva a képzeletre, hogy hova is sietett. Kettesben maradsz Őkarmosságával, aki kissé szuszogva, de elégedetten pillant rád, amolyan ezt is megcsináltuk! Most, hogy itt áll előtted – illetve látod, hogy leül – feltűnik, hogy mennyit fogyott, ami persze rád is, a kölyökre is igaz. Vékonyabbnak, törékenyebbnek látszik… és nőiesebbnek is talán, ha valaki az ilyesmit szereti.

/Basic/ Ez a szárnyas hús elég undorító, de legalább ehető. – közli hirtelen, mintha a gondolataidban olvasott volna
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2019. December 16. 20:07:36
Corvus Latsonn

A panel puffanására biccentek egyet csak úgy magamnak
/Basic/ No, pont erről beszéltem! - jegyzem meg - Tapasztalataim szerint azért a helyreállításnál nem árt majd odafigyelni a lelkesedésre - mert találkoztam olyan szervíz-droiddal, aki nem csak a paneleket hegesztette össze, hanem az ajtókat is. Aztán lehet, hogy csak bosszantani akart. Ami sikerült, mert a wc ajtót is behegesztette... - nosztalgiázom, bár ez utóbbi élmény azért nem hiányzik annyira - de történetnek elmegy. Hogy esetleg nem érdekli a Ladyt vagy a Kölyköt? Akkor meséljenek ők valamit magukról, nem?

A Lady nemtetszése a füttyel kapcsolatban elég egyértelmű, de nem teszem szóvá. Mindössze egy elhatározást szül, hogy legközelebb majd másképp hívom fel a figyelmüket.
A közös tevékenység amúgy is sokkal fontosabb, mint hogy sértődötten duzzogjak ilyesmi miatt. Főleg, hogy kezdünk egész hatékonyan összedolgozni. A bedugott kábel nem sok változást hozott. Gyanakodva közelebb hajolok, és megkocogtatom a kijelzőt, ami szerint helyesen van rádugva. Mégsem történik semmi.

/Basic/ Egész jó! Hozza a szokásos formát - azaz nem történik semmi. Legalább nem az izgalomtól kapunk szívinfarktust! - sóhajtok fel. Igazából annyira nem rossz a helyzet, mert akár meg is süthettük volna a teljes hajót egy nagy dörrenés keretein belül, ahogy felrobban az energiakonverter.

Zirnit ez nem zavarja, helyette a fedélzet felé veszi az irányt, hogy újra megpróbálkozzon, ki tudja milyen módszerrel. Ezek szerint neki megint több ötlete van, mint nekem. Ha ő nem lenne velünk, nem jutottunk volna túl messzire a bázison...


/Basic/ Szerencse, hogy Zirnivel jöttetek! - említem meg a Ladynek, bár ezt ő is tudja. Végignézek rajta, s a denevérre tett utalásra felsóhajtok
/Basic/ Ez most nem hozta meg a kedvem hozzá. Pedig reménykedtem, hogy finom... De elárulom, hogy a denevéres diéta ellenére remekül nézel ki! - dicsérem meg, aztán gyengéden megsimogatom.
/Basic/ Gyere, lassan menjünk, nehogy valami baleset érje egyedül Zirnit! - javaslom neki, a rámpa felé pillantva - bent is lehet pihenni! - teszem még hozzá.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2020. Január 02. 11:22:33
(http://rpgenerations.hu/Zen/albums/Dierol-K-pei/Star-Wars/sw.jpg)
  (http://static.giantbomb.com/uploads/original/3/33745/2638308-tigra.png) (http://img2.wikia.nocookie.net/__cb20070203084612/starwars/images/8/84/Max.jpg)

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "Rozsdatemető" szint




Egy mosoly a jussa a történetednek, ami a korábbiak fényében egész jó dolog! A következő pillanatban lerántanak és átölelik a derekad, majd szuszogva a válladra hajtják a fejüket. A legszebb ebben az, hogy most nem csak a nőies illatok, de a kemény munka szaga is jelen van. Nem volt könnyű azt a vackot helyre rángatni, de végre ott van és ott csillog büszkén, hogy bizony most már képes energiát juttatni az Öreg Hölgy rendszereibe.

Ekkor esik le, hogy csillog?

Lady /Basic/ S végül, hogy sikerült kinyitni az ajtókat? – érdeklődik, tudtad, hogy figyel! Talán.

Végül felálltok és bár megkocogtatástól semmi nem reméltél, mégis a gép a szelíd erőszak híve – ismersz még valakit, aki szintén néha az – és engedelmesen felvillan egy sárga, majd zöld visszajelzés, hogy a rendszer üzemkész. Ez annyira meglephetett, hogy a rossz dolgokra, a sötét suttogásokra a gondolataid mélyén már alig, vagy egyáltalán nem figyelsz

Lady /Basic/ Hm. – szalad ki, nem vagy egyedül a meglepettséggel. – Mi…? Jah, igen. De azért hiányolom Rozsdást. – szalad ki belőle és látod nagyon elbambul, végül visszatér, de látod semmit nem hallott a Denevér étlappal kapcsolatban – Köszönöm! – közli tőle szokatlan módon és még szorosabban simul a bók és simogatást követően – Nem nagyon értek hozzá – kezd bele, mikor indulnál – de szerintem át kéne kapcsolni töltésre! – mert alaphelyzetben állva bizony valóban nem történik sok minden

Miután ama bizonyos kapcsoló a megfelelő állásba került, nekiindultok, hogy felsétáljatok a rámpán és… látjátok, hogy már nem kell préselődni, hanem kényelmesen fel lehet sétálni és mindez még nem minden, hiszen Zirni már munkálkodik mindhárom ajtón! Ide-oda szalad izgatottan és bár egyelőre mindenhol a „Belépés megtagadva” hangzik el, ő inkább a lehetőségeket látja benne és mikor észrevesz, vadul integet olyan szivárványbundával megörvendeztetve téged, amit még sosem láttál tőle!

Előbb a baloldalinak estek neki, ami pillanatok alatt feltárul, s míg rögtön a jobb oldalival folytatnád, úgy a Kölyök a középsővel hadakozik, de néhány morcos morgás után csatlakozik hozzád – előbb, mint, hogy e odalépj – így ez az ajtó sem állja már tovább utatokat. Rögtön két választás is lehetséges, de a kis szőrgombolyag úgy dönt, hogy neki ez a középső ajtó kell, így annak még egyszer nekiveselkedik!

Lady /Basic/ Úgy tűnik… – közli kinézve a bal oldali lehetőségből – itt lehet hancúrkodni! – pillant is rád, hogy talán nem is annyira rossz ötlet ez – S arra mit látni?

Feltáruló jobboldali ajtó egy hatalmas belső térbe vezet, tulajdonképp a hajó közepébe. Azonnal szembetűnik egy ülőgarnitúra és mögötte egy asztal, valamint tovább a hajó szemközt végéig elnyúló és kanyarodó folyosó, valamint az asztal magasságában balra és jobbra egy-egy másik ajtó. Ami azt illeti elég viseltes minden, de a lezárás valahol jót tehetett a hajónak, mert nem tűnik annyira vészesnek a helyzet, mint az elsőre gondolná az ember… vagy Togoriai, esetleg bárki!
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2020. Február 08. 18:53:23
Corvus Latsonn

A Lady hirtelen szeretetrohama picit meglep így emelgetés után. Főképp, hogy én még inkább azzal voltam elfoglalva, hogy kifújjam magam - és nem a Lady irányába táplált érzelmeimmel. De ez nem azt jelenti, hogy rosszul esne - vagy nem örülnék neki. Sőt! Hiszen a Lay közelsége - legyen akármilyen futó is - mindig kellemes izgatottsággal tölt el. Így amikor a vállamra hajtja a fejét, szorosan magamhoz húzom - hogy beszívjam az illatát.

/Basic/ "Kulturált" módon plazmával vágtuk ki az ajtót - árulom el neki a titkot. A kocogtatást követő állapotváltozásra picit megemelkedik a szemöldököm - mert valóban nem vártam efféle látványos javulást. Lehet, hogy a kézrátétel a Ladyn is működne? - töprengek el a lehetőségen amíg ő holmi Rozsdásról nosztalgiázik. Ám ez sem tereli el a figyelmét eléggé ahhoz, hogy észre ne vegye - átsiklottam valami felett.
/Basic/ Ez csak természetes! - válaszolom neki a köszönömre jó hangulatban, hogy aztán a meglátására bólintsak
/Basic/ Lehet benne valami! - értek egyet a meglátásával, aztán hagyom, hogy kiérdemelten átkapcsolja a hajót töltésre. Elvégre akármennyire nem annak tűnik, de ez egy ünnepi pillanat - hosszú idő óta ismét van valaki, aki új reményekkel közelíti meg a hajót!

Elsőként Zirni - aki eléggé izgatottan tevékenykedik az ajtók körül. Ha nem tudnám, hogy a Lady kölyke - meggyanúsítanám, hogy a felmenői közt kaméleon vagy polip is volt - úgy váltogatja a színét. Vidáman visszaintegetek neki, aztán nekilátunk bontogatni az ajándékhajó ajtajait, hogy újabb és újabb lehetőségek táruljanak fel az ajtókkal együtt. Zirninek a jelenlegi lehetőségek nem elégségesek, mert ő úgy tűnik mindent akar - így a középső ajtót is próbálja megszelídíteni.
Én nem sietek annyira - így a Lady által feltérképezett ajtón kukkantok be - ami várakozásaim szerint lakókabint rejthetett eddig.

/Basic/ Szinte az egyetlen hely, ahol érdekesebb személyes tárgyakat lehet találni - vélem - De ha csak lehetőséget kínál szép emlékek gyűjtésére - az is elég csábító - kacsintok a Ladyre, s utána közösen megtekintjük a jobb oldali ajtó mögötti részt is.
/Basic/ Megvan a bája ennek az autentikusan idő-marta retro hangulatnak - nézek végig a helyen. A kanyarodó folyosóra tekintek, ami feltételezésem szerint a pilótafülke fele vezethet. De vajon mit rejt a két ajtó? Érdeklődve odasétálok a közelebbihez, és az ajtófélfához igazodva megérintem a nyitószenzort. Úgy vélem, hogy mivel már a hajón vagyunk - ez nem fog nagyon ellenkezni velünk. Túl sokat nem várok, de azért biztos ami biztos alapon úgy nyitom az ajtót, hogy bármikor odébb tudjak ugrani ha valami megindulna kifelé.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2020. Február 08. 20:12:38
(http://rpgenerations.hu/Zen/albums/Dierol-K-pei/Star-Wars/sw.jpg)
  (http://static.giantbomb.com/uploads/original/3/33745/2638308-tigra.png) (http://img2.wikia.nocookie.net/__cb20070203084612/starwars/images/8/84/Max.jpg)

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "Rozsdatemető" szint




Meg lettél szeretgetve. Ez még a hajón kívül történt, de ha nem vigyázol magadra, akkor a hálókabin már sokkal nagyobb huncutságok otthona lehet. A Lady nem zavartatja magát, lehet arra gondol a Kölyök amúgy is izgatott az ajtók okán, mert egyértelmű és félreérthetetlen módon közeledik hozzád, illetve dől a falnak és húz magához! Rövid intermezzo után – vagy anélkül – léptek ki onnan és haladtok tovább – elhaladva a középső, most már nyitott ajtó előtt – immáron szemben található hatalmas belső tér felé, hogy újabb ajtók adta rejtélyekkel nézhessetek szembe.

Ehhez ugyan az kellett, hogy a Kölyök kétszer – vagy többször – nekifusson és végül mint aki ráérzett, az összes többit úgy nyitja ki, annyira lelkesen, hogy igazából nem is gondolkozik azon, mi lehet mögötte. Így a baloldali, a jobb oldali a bejárathoz közeli és a folyosó végén eltűnő alakja is örömittas hangokkal tudatja sikerét, mindenhol, ahol először rajtad kifogott a hajó biztonsági rendszere. Végül azonban egyet, a jobboldalit határozottan úgy érzed, hogy neked kell kinyitnod – már csak a vigyorgó Lady miatt is.

A kísérletet pedig tökéletes siker zárja, hogy feltáruljon előtted egy folyosó, melynek bal oldalán ajtó… annak hiánya tűnik fel, illetve a tény, hogy néhány méterrel odébb jobbra tart. Úgy tippeled, hogy ez vezet a hajóhídra. Talán elégedetten pillantasz talán vissza ŐKarmosságára, ekkor látod, hogy a (most már) mögötted lévő ajtó szintén egy folyosóra vezet, ami nyílegyenesen a hajó vége felé tart – feltételezhetően a hajtóművekhez. Talán ez az a pillanat amikor téged valahogy az utóbbi jobban érdekel mint a híd maga és inkább a tat felé indulsz/indultok.

Lady /Basic/ Szerinted lehet itt bármi is? – kérdezi, de nem szakad el, pedig vártad, hogy csak azért is másfelé megy

Átszeled a távolságot és a folyosóra lépsz, ami egyenesen a hajó vége felé vezet. Belépve jobb kéz felé egy ajtó fogad, illetve balra egy létra – ez utóbbi valószínű a hiányzó fedélzeti fegyverekhez vezethet. Tovább haladtok és bár időnként elfog egy bizonytalan érzés, nem érkezik senki és nem történik semmi váratlan. Kivéve, amikor valami erős zaj születik melletted – talán a lelket is kiijesztve. Azonban ez csak egy paneldarab, ami elunta a lógást és végül inkább a földön pihent meg. Néhány mély lélegzetvétel és egy bundás mancs a fenekeden és már indulhattok is tovább…

Elérsz egy újabb elágazáshoz – Lady kuncogása közepett – és a hajtóművekhez vezető utat egy újabb ajtó zárja el. Balra egy másik ajtó, jobbra pedig egy tökéletes ívben kanyarodó folyosó – biztos vagy benne, hogy a központi rész felé vezet, vagy a távolabbi folyosó felé, amit korábban láttál. Félúton még látod, hogy egy másik ajtó rejt némi titkot, de nem sokkal később érkezik Zirni aki oly játszi könnyedséggel nyitja fel a titkokat rejtő akadályokat, mintha ott sem lennének. S mikor kinyílik az előtted lévő, valóban a hajtómű és a hyper-hajtómű látványa tárul eléd.

Be sem lépsz, de a jobb oldali is feltárul, ami kis folyosó után egy újabb ajtó, majd a Kölyök ténykedése után a „Garázs”ba vezet, ahol akár suhanók vagy más hasonló típusú járműveket is lehet tartani/karbantartani/fejleszteni. Az örömittas kiáltás pedig biztos, hogy valami igen izgalmasat rejthet! Eddig szokatlanul csendes, de vidám szeretőd (?) elindul a Kölyök után, így egyedül maradsz egy olyan részben, ami számára semmi érdekeset nem rejt, de a te szemed látja, hogy ezek nem hétköznapi meghajtó rendszerek…

Egyetlen probléma az, hogy vészvilágítás arra enged következtetni, hogy a hajó valamiért nem fogadja az energiát…
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2020. Március 12. 20:17:21
Corvus Latsonn

A Ladynek nem kell sokat tennie, hogy felkeltse vagy fenntartsa az érdeklődésemet. Az a minimális öltözet nem sokat bíz a fantáziámra - de ezt eddig sem bántam. A hajón kívüli ízelítő után már nekem sincs ellenemre, hogy a Lady javaslatára gyorsan felavassuk a hálókabint. Utána már igencsak elégedetten folytatom társaságában a hajó bebarangolását.
/Basic/ Most már csak fél tucat helyet kell letesztelnünk a hajón - említem meg vidáman a Ladynek, aztán kissé aggódva veszem észre, hogy Zirni milyen ütemben nyitja-nyitotta ki a ki tudja, hogy mit elzáró ajtókat. Ennek ellenére egyet meghagytak nekem - ami mögött talán az egyik fő folyosó húzódik. Ahogy kitárul az ajtó, büszkén kihúzom magam - hiszen nem pont ez a fő specialitásom - de ahhoz képest most egész jól ment a dolog. Legalábbis szerintem.

A tat fele indulva a Lady felteszi az egyik legfontosabb kérdést. Széttárom a kezem

/Basic/ Reményeim szerint a hajtómű - válaszolom, s valóban - a hiánya elég fájdalmasan érintene mindenkit - de nem zárható ki, hogy egy őskori droid még működőképes állapotban szintén a hajón ragadt - magyarázom, hogy miért is lépkedek a szokottnál óvatosabban. A leeső panel zajára ijedten behúzom a nyakam, és úgy fordulok meg lassan, hogy megnézzem - mi történt. Megkönnyebbülten felsóhajtok
/Basic/ Lehet, hogy erősen fogalmazok, de még a sz.. is belém fagyott! - közlöm, és a Lady noszogatásnak felérő érintésére indulok is tovább. Az adrenalinlöket után még mindig szaporán véve a levegőt várom, hogy Zirni ismét feltárja a rejtett kincseket. Ami jelen esetben a hajtóműveket jelenti. A Lady derekán tartott kézzel, érdeklődve nézem az őskori leletet, mert ilyet már nem mindennap látni. A Ladyt nem marasztalom, inkább picit lemaradok, és úgy próbálom meg kitalálni, hogy mit is látok. De rá kell, hogy jöjjek - nem tudom pontosan kategorizálni, mert valami nem stimmel vele.
/Basic/ Ó a francba! - sóhajtok megint - vért fogunk izzadni, ha ezzel valami gond lesz - mert nem elég, hogy muzeális darab, hanem még ritka is! - vonom le a következtetést, s most valahogy jobban örültem volna, ha a hajó kényelmi felszereltsége vagy a pajzsgenerátora extrádos. Zirni örömködése hallatán - no meg, hogy a Lady is továbbindult - én is megindulok utánuk. A hajó energiaellátása miatt még nem aggódok - talán a pilótafülkében, vagy máshol még engedélyezni kell a külső tápellátást. Zirni kiáltása arra enged következtetni, hogy valami hasznosnak tűnő dologra bukkant. Kódkártyák, lézerfegyverek, térképek, tartós élelmiszerek, vagy használható járművek jutnak elsőre az eszembe - vagy egy droid - aminek nem teljesen felhőtlenül tudnék örülni. De úgy gondolom, hogy belépve az ajtón mindjárt kiderül, hogy mire is bukkantunk...
/Basic/ Na, mit találtál? - érdeklődök Zirnitől.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2020. Április 03. 11:03:38
(http://rpgenerations.hu/Zen/albums/Dierol-K-pei/Star-Wars/sw.jpg)
  (http://static.giantbomb.com/uploads/original/3/33745/2638308-tigra.png) (http://img2.wikia.nocookie.net/__cb20070203084612/starwars/images/8/84/Max.jpg)

Corvus Latsonn
Az Ismeretlen Bolygó
Triaarii Bázis, a "Rozsdatemető" szint




Vidámság tapintható. Fenéktájékon és máshol is, no meg a levegőben! Igencsak illatos, nem sokat bíz a fantáziára. De van akit ez sem zavar. Ilyen egy boldog gyerek, aki fel-alá szaladgál és minden mögé is benéz! A veszélyek amik egyes ajtók mögött rejtőzhettek nem fedték fel magukat – már ha egyáltalán voltak/vannak – így miután te is kiélted a technikában fellelhető kihívást, érzed ahogy megcirógatnak és máris kedved támadhat, hogy a sok helyiségből még egyet felavass.

Lady /Basic/ Ügyes vagy szívem! – közlik doromboló hangon, majd a hajtóműnél állva ér a válasz – Itt nem lesznek droidok! Szerintem ez az ócskavas még a levegőt is hálásan fogadta, amit beengedtünk, amikor a fedélzetre jöttünk!

Mikor a hangzavarra behúzott nyakkal válaszolsz, az tűnik fel, hogy szorítják a kezed, a Lady az. Aztán ki tudja? Lehet egyszerre nevettek fel és a jó hangulat visszatér vagy továbbra is feszült várakozással haladtok-szemléltek tovább. Végül a Lady elunta, ellenben veled, aki rájössz egy-két apróságra, de a részletek egyelőre homályosak. Kívülről elég standardnek tűnt az egész, már amennyire az lehet valami amit még sosem láttál, de valahogy így belülről kezd feltűnni a sok egyedi vonás. Magadnak tett megjegyzésed fakóbbá teszi a vidámságot, de szinte hallod a Lady hangját is

Lady /Basic/ Hát ez meg mi a fene!!! – és tényleg hallod, ahogy a Kölyök örömködése is nyilvánvaló amikor belépsz és meglátod miről is szól mindez – Ezt nem hiszem el! – és tényleg hitetlenkednek, de a Kölyök igencsak elhiszi és megsimogatja a kis kupolát. Ugyan ki van kapcsolva és eléggé rozsdásnak is tűnik, de minden kétséget kizáróan ez egy: R2-es

(http://www.rpgenerations.hu/RPGenerations/Karakterképek/Star Wars/Rusty.jpg)
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2020. Június 06. 21:14:59
Corvus Latsonn

A Lady dicséretére elégedetten elmosolyodom, aztán a droidok felbukkanási esélyeire megrázom a fejem
/Basic/ A droidok különösen szívós létformái a galaxisnak - jegyzem meg - De remélem, hogy nincs feltétlenül igazad! - teszem még hozzá. Mert azért pár szakavatott karbantartó jól jönne.
Nem tudom, hogy a lezuhanó panel hangjára, vagy támogatásként lett-e megszorítva a kezem, de most azért jól jött - némi bátorságot öntve belém. Félszeg vigyorral fogadom a nevetést, de az ismeretlen kellemetlenségek lehetősége miatt még mindig kissé feszülten haladok a Lady oldalán.

Miután kinézelődtem magam a hajtóműnél, indulok a Lady és Zirni után - főleg, hogy ha jól hallom, valami valóban érdekeset találtak! Belépve érdeklődve nézem a leletet, s ennek sem tudok felhőtlenül örülni. Ugyanis számos súlyos döntést kell meghoznunk majd vele. Ennek ellenére azért optimista vagyok!

/Basic/ Ez egy érdekes lelet... Ha jól tudom, az előző verziók voltak a C-típusok, és a legelső R2-es talán? két évtizede gurult le a gyártósorról... Vagyis ez a bázis nem olyan régen van elhagyva, mint hittem... - aztán megvonom a vállam - A fő kérdés az - hogy ha bekapcsolható - hogy megbízzunk-e benne és a programozásában? Nem hív-e esetleg valakiket a nyakunkra? Vállaljuk a kockázatot a benne rejlő helyismeretért cserébe - vagy teljes törlés után gyári értékekkel indítsuk újra? A másik gond pedig az, hogy én nem értem ezeknek a csipogását - említem meg ezt a nem elhanyagolható apróságot. S az sem sokat segít, ha Zirni érti, mert neki is elvitte a cica a nyelvét.
/Basic/ Nos, ki mire szavaz? Szimplán kapcsoljuk be, vagy pedig előtte állítsuk vissza a gyári alapra? - Szegezem nekik a kérdést - Mondjuk én a szimpla visszakapcsolásra tenném a voksomat, mert a kockázatok ellenére többet is nyerhetünk rajta. No meg ez is egyfajta fogadásnak minősül...
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2020. Június 30. 17:13:12
Lady /Basic/ Ugyan… mind elrozsdál és lebomlik. Meg elhagy amikor a leginkább szükséged lenne rá! – morgolódik, hogy aztán a közjáték után elinduljatok és… – EZ csak egy váz. Ellentétben velünk, ők olyan testet öltenek amilyent csak akarnak. Oké… vannak alakváltó fajok, de érted! Ki tudja mi lapul benne és mit rejt a kis fémagya! Ez a hajó tuti nem olyan fiatal mint te, szóval ez a robot is kétlem gyerek lenne! – közben a Kölyök bíbelődik a hordó testen – Ez a kis guruló szemetesláda nem érdemli meg, hogy bekapcsoljuk! – közli és láthatóan igen mérges és ideges – Szerintem szedjük szét és használjuk alkatrésznek! – mérgelődik, mire Zirni nagy szemekkel néz és egyszerűen bekapcsolja a kis robotot.

Megfagy a levegő.
Összenéznek.
Aztán iszkiri.
A morgást meg egy mérges üvöltés követés.
Úgy tűnik a páros ahogy kiviharzott…
Ellesznek egy ideig.
A kis droid meg szépen kezd életre kelni…
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2020. Július 08. 19:43:07
Corvus Latsonn

A Lady zsörtölődése azt sugallja, hogy nem igazán kedveli a programozott létformákat.
/Basic/ Úgy tűnik, volt némi rossz tapasztalatod velük - vonom le a következtetést mindenféle előítélet nélkül. Elvégre a galaxis tele lehet olyan lényekkel, amiknek a látványától kiver a víz. Az, hogy ki mit rühell teljes szívéből - változó, de előbb-utóbb mindenkiről kiderül, hogy rasszista. Még ez a droid is - még ha eddig nem is hallott a színesfém-érdekelt java csapatokról...

/Basic/ Igen, kérdés, hogy mi van beleprogramozva... - értek egyet a Ladyvel - De az szinte biztos, hogy nem a legpengébb vagy legbarátságosabb R2-t nézzük épp, mert akkor nem hagyták volna itt - jegyzem meg. Aztán csak megvonom a vállam arra, hogy a hajó jóval idősebb - mert ezzel nem tudok vitatkozni - no meg nem is érdemes. Ellenben amikor azt javasolja, hogy inkább használjuk tartalék alkatrésznek, hümmentek
/Basic/ Nem is tudom... Zirninek nem úgy néz ki, mintha hiányozna egy harmadik láb - vélem - ráadásul lehet, hogy vannak hasznos ismeretei a bázis és a hajó beüzemeléséhez - teszem még hozzá, de nem igazán tudom még behatárolni, hogy a Lady az asztrorobotokra, vagy az összes robotra haragszik-e? De nagyon nincs mit megbeszélni, mert Zirni rövidre zárja a kérdést, és bekapcsolja a robotot. Nem tudom, hogy Zirni miből gondolta, hogy ez jó ötlet - de úgy tűnik,hogy erre a kérdésre a választ a Lady kész kiverni a kölykéből. Családon belüli erőszak? Lehet, hogy közbe kéne avatkoznom? Vagy ez így szokás feléjük? Sok mindent kell még tanulnom... - nyúlok valamilyen fémhulladék, szerszám vagy olajozó vagy más egyéb kézre eső darabért, hogy szükség esetén hozzá tudjak vágni valamit a droidhoz, vagy lefújjam az optikai szenzorait. Aztán a többiekkel ellenben, én nyugodtan várom, hogy végre magához térjen a droid. Két méterre tőle bátran támasztom a falat az ajtó mellett, hogy ha kell - el tudjak szaladni. Kezemben pedig az imént felvett nagyszerű önvédelmi eszközt lógatom magam mellett - hogy ha úgy hozza a sors, egy felfelé ütéssel vagy más hasonló mozdulattal használjam vész esetén.  Amint úgy tűnik, hogy már bekapcsolódott a droid, megszólalok:
/Basic/ Üdv! Még mindig ugyanazon a bolygón és ugyanazon a hajón vagy, csak a személyzet cserélődött le, s telt el némi idő! - világosítom fel tömören a helyzetről.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2020. Július 20. 10:18:34
Kifejezetten nem kedvelheti őket, mert a megjegyzésed csak olaj a tűzre és oly mérgesen néznek rád, hogy félő megtépnek! Elemi a harag, olyasféle, amikor a robotok általában darabokban végzik. A további szavaiddal sem épp csillapítod a kedélyeket, így az okfejtésed közepén belerúgnak a robotba egy „te Rozsdás ócskavas!” felkiáltással. Mindezt az alkatrész kérdés után, de még a bekapcsolás előtt, melyet még az is megelőz, hogy „Az áruláshoz, ahhoz van ismerete!” kiáltják és készülne a következő inzultus is, de aztán ugye az események felgyorsultak. S míg te keresnél valamit amit fegyverként használhatnál, a kis robot szépen üzembe helyezi magát és kérdően csippant valamit, hogy aztán forgassa a kis kupoláját, mint aki körülnéz. Néhány újabb csippantás után rád fókuszál, te pedig egy csavarhúzóféleséget szorongatsz, melynek nem túl tiszta a fogása.

A kölyök és  Lady már régen eltűntek, mire a kis robot kiengedi a harmadik lábát és bizonyos, hogy téged mér végig. Végül a szavak után a csend üli meg a helyiséget… illetve a távolról hallatszó „Kitaposom a beled” töri meg, amit egy „gyere le onnan és akkor csak kicsit téplek meg!”. Az astromech eközben végezhetett, mert a hang felé fordul és rövidesen veszett csipogással megindul abba az irányba, ahonnan hallottátok a korábbi szavakat!
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2020. Augusztus 08. 19:55:10
Corvus Latsonn

Van amikor jobb, ha inkább nem mondok semmit. Ez a mostani tekintet is arra int, nehogy tovább magyarázkodjak. Már ha nem akarok olyan erőszak áldozata lenni, amit nem kívánok. Pedig érdekes történet lehet az, amiben egy áruló, vagy ármánykodó astromech is szerepel. Elvégre a többség személyisége nem tűnik épp különösen érdekesnek vagy épp kiszámíthatatlannak.

Én a csavarhúzótól nem vagyok épp boldog - a robot pedig feltehetően a társaságomtól. Érdeklődve, és kissé gyanakodva figyelem a robot ténykedését. Lehet, hogy ártalmatlannak tűnik, de a feltehetőleg beleépített plazmahegesztő igencsak veszélyes eszköz tud lenni - emlékeztetem magam. Jellemző módon viszont sörnyitó - na az speciel nincs nekik! A távolból némi családi perpatvar hangjai szűrődnek felénk. Viszont amikor megindul a robot a hang irányába, utána szólok

/Basic/ Csak a kölyökkel veszekszik az anyja! De nem javaslom, hogy közbeszólj, mert a Lady nem épp a droidok barátja! - hívom fel a figyelmét arra, hogy jobban teszi, ha kivárja a sorát. Aztán én is elindulok a droid nyomában.
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2020. Október 01. 12:00:01
Corvus Latsonn

Míg elmélkedsz azon, hogy vajon történet rejtezik az igen heves érzelmek mögött, rádöbbensz, hogy neked biztos, hogy nem volt ilyen kapcsolatod semmilyen mechanikus lénnyel, de még csak hasonló sem, hiszen arra bizony emlékeznél. Persze az is lehet, hogy te egyszerűen más vagy – ami nem is akkora nagy baj.

Minél tovább „szemeztek” annál inkább az az érzésed támad, hogy nincs mitől tartanod. A kis R2-es, mert biztos, hogy az csak épp valami ősrégi modell, semmilyen fenyegető mozdulatot nem tesz, de még csak másképp sem látszik veszélyesnek. Igaz, hogy akadhat nála fegyver, vagy valami amit fegyverként használhat – például ívhegesztő és efféle – de semmit sem tesz ami csak picit is feléd irányulna.

/Bináris/ Bip-bip. Beep-bip-bip-bip. – magyarázza menet közben és van egy olyan érzésed, hogy itt valamiből te kimaradtál! Nem tudod mi az, de… – Bip-bip-beep-bip… – folytatja, mintha érthetnéd

Aztán rövidebb séta után az egyik folyosón találjátok a Lady-t, aki a szellőzőből próbálja kicibálni a bundás kölyköt, aki valószínűleg még pofátlanul incselkedhet is, mert az anyja eléggé paprikás hangulatban ugrál és a saját nyelvén – valószínűleg – káromkodhat, a hangsúly és szín alapján. De az is lehet valami mást, a lényeg, hogy nem hálálkodik azért amit a Kölyök tett.

A kis robot csipogva jelezné közeledtét, de mikor ez nem ér célt közelebb gurulna, hogy kis fogókarjával bökje meg az igen csak mérges ŐKarmosságát…
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2020. Október 23. 18:08:38
Corvus Latsonn

Most, hogy nem történik semmi, kicsit lejjebb eresztem a csavarhúzót, mert nem biztos, hogy szükség van rá. Alaposan megszemlélem a droidot, s próbálom belőni az évjáratot - de feltehetőleg kevés sikerrel.
/Basic/ Nekem aztán mondhatod, mert egyáltalán nem értem. Vagy add le írásban, vagy majd be kell építenünk egy normális hangmodulátort, mert nem mindig érünk rá találgatni, hogy mit próbálsz közölni - világosítom fel - De ne aggódj, nem te vagy itt az egyetlen, akinek gondjai vannak a kommunikációval! - vigasztalom.

A folyosói látvány elsőre érdekesnek tűnik, és hát be kell vallanom,  hogy a Lady dinamikus mozgása másodjára is lebilincselőnek hat. Bár azon azért egy pillanatig eltűnődök, hogy mennyire szeretném most magamra terelni a figyelmét és az indulatait - s rá kell jönnöm, hogy nem igazán. Így inkább csak csendben figyelek amíg a droid közbe nem csipog.

/Basic/ A helyedben én most meghúznám magamat! - jegyzem meg neki halkan, s amikor látom, hogy milyen új ötlete támad
/Basic/ Jobb, ha nem provokálod azt, aki amúgy is igencsak dühös és utálja a droidokat! - intem óvatosságra, de ennél többet jelenleg nem teszek a droid védelmében. Nincs kétségem afelől, hogy a Lady szemrebbenés nélkül kikábelezi, ha most beleavatkozik. De ha szemetes konténerré akar válni a droid, azt neki kell tudnia...
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Thyriel - 2020. November 11. 11:29:57
Corvus Latsonn

Miközben nézegeted a droidot, azon tűnődsz mikori lehet, de a külső és persze a belső is eléggé megcáfolhatna bármilyen tippet. S mégis… úgy véled nem egy mai darab, mitöbb, eléggé régi lehet, talán még nálad is öregebb darab. Eközben veszettül csipog hozzád, de mivel nem érted így a párbeszéd csak monológ marad. Végül megosztod vele, hogy nem tudod követni, így ki kell egyeznetek abban, hogy ha akar akkor füttyög, de egyedül marad a kérdéseivel. Akadna terminál útközben, de a sietség okán inkább nem áll meg a kis hordó alakú robot, hanem tovasiet, ami ezek szerint prioritást élvezhet a beszélgetéssel szemben. Útközben még valami fura füttyöt, dallamosat hallasz, ami néhány gondolattal később a nevetés képét idézi fel benned. Mindezt a kommunikációs probléma és egy bizonyos valaki említésére.

A Lady végül befejezi az ugrálást, meg a próbálkozást, hogy letépje a Kölyköt a csövekről és csak felfelé nézelődik, hogy miképp oldhatná meg a problémáját, miszerint kevesebb erőlködés, több áldozat legyen az eredmény. Eközben a kis robot előre gurul és szavaid figyelmen kívül hagyva megpiszkálja az épp lenyugodni látszó ŐKarmosságát. A tett jutalma nem marad el…

/Basic/ Szóval itt vagy te kis rozsdás ócskavas! Volt pofád eltűnni, majd osztani az észt arról ki hagyott el kit? Te kis fémhordó, úgy megtéplek, hogy egy áramköröd nem találod! – morogja meglepő hangszínnel amit nem is tudsz hova tenni – Meg ne merj csippanni vagy füttyeni, mert könnyen kerekek nélkül találod magad! – közlik vele, mire egy csippantás és kis fütty a válasz – Nem érdekel, hogy anélkül is tudsz közlekedni! – csapnak rá finoman a kupolára – Majd később mesélsz, de előbb kitépem ennek a kis pimasznak a maradék karját amiért engedély nélkül kapcsolgat téged! – érkezik erre némi fütty, de semmi hosszú vagy intenzív – Hm, végül is ha felemelnél, akkor könnyebben elérném…
Cím: Re:Első Fejezet - Az Ismeretlen Múlt
Írta: Dierol - 2021. Január 24. 13:05:09
Corvus Latsonn

A droid vidám füttyögésének okát nem teljesen értem
/Basic/ Tartok tőle, hogy hamarosan nem lesz ennyire vidám a helyzet - jegyzem meg, ismerve a Lady temperamentumát.

Akinek - ha most épp nem Zirni oldalán állnék - biztos javasolnék holmi hajigálást. Így csak csendben figyelem a kibontakozó drámát - ami meglepő módon bizony késik. Pontosabban egészen új irányt vesz a történet. Csendben hallgatok, és próbálom úgy elhelyezni az információ morzsákat, hogy logikusnak tűnő módon illeszkedjenek legalább egymáshoz. Azt még értem, hogy ismerik egymást. De hogyan kerülhetett pont ez a droid pont erre a ki tudja mióta lezárt/elhagyatott állomásra és hajóra? Ráadásul egyedül? Tegyük fel, hogy a Lady és a Kölyök együtt érkezett ezzel a droiddal a bolygóra, és elkeveredtek egymástól. De mitől vagy kitől kapcsolt le a droid, és hogy jutott be ide? - tűnődök, és nézelődök körbe, mintha rajtunk kívül még lehetne itt valaki. Valahogy az az érzésem, hogy a mesélés fontosabb lenne, mint a Kölyök vegzálása.

/Basic/ Néha meglepően kevés anyai türelmet tanúsítasz a Kölyök irányába - állapítom meg, bár tartok tőle, hogy ez csak egy csípős válaszra lesz elég - arra nem, hogy lehiggadjon.