World of Darkness (Sötétség Világa) [18+] > Alkonyi Hajnal
Nerine 'Inina' Katsouranis
Thyriel:
Görögország, Korfu-Kerkyra
1999. július 27 – 7. nap
Kedd – kora délelőtt
Valóban picit sietve, kapkodva cselekedtél, de talán te ilyen vagy. Inina egy hirtelen és szeszélyes lény, akár az időjárás, de legalábbis a viharok. Mindenesetre megfordulsz és látod, hogy minden rendben. Látszólag nincs baj és ez azután sem tűnik változni, hogy odasiettél és megölteted az embert, akit alaposan megviselt a vihar. Vajon te voltál aki ráidézte a bajt? Óhatatlan véletlen, egy tudatalatti parancs a természetnek? Vagy valaki más tett ilyet, de akkor ki és miért? Vagy egyszerűen tényleg csak egy váratlan természeti jelenség volt? Jól megölelgetted mivel az egyetlen dolog ami történt, hogy a hevességed kiszorította belőle a szuszt.
Megsimogatják a fejed, megölelnek. Viszontölelésben találod magad ami megdobogtatja a szíved akár a hangja ami kicsit még rekedtes, de ettől valahogy vonzó. Mindenesetre még mindig úgy tűnik, hogy minden rendben ezen a téren.
Zach /Görög/ Nem olyan rég, nem tudom pontosan. Minden rendben! Menjünk vissza! A többiek már biztos aggódnak. Aztán Dimitrios sem győzi egyedül végtelen ideig! – mosolyog rád és elenged, ideje indulni szerinte
Kyra:
Lazítok az ölelésen, mikor viszont ölel. És kicsit ellazulok… végre egy jó hír… végre valami jó… természetesen a kétségek, hogy az én hibám a vihar, és hogy ki mentette ki, mert nem én voltam, azok továbbra is itt ordítanak a fejemben, de most csak az ölelés van és a tudat, hogy jól van. Hogy beszél és jár és ölel…
Felnézek rá mosolyogva.
Angol/ A doki elengedett? Mert akkor indulhatunk is… – végig mérem - Persze csak ha felöltöztél, mert ebben a hálóingben viccesen néznél ki az utcán. – mosolyogok rá gúnyolódva – Bár jól áll :P – öltöm rá a nyelvem. – Öltözz fel, addig intézem a papírjaid. – ölelem meg még egyszer.
Ha öltözni kezd akkor én addig a nővérpulthoz lépek.
Görög/ Kinek és hol kell aláírnia a kilépő papírjait? Persze, csak ha a doki is elengedi. – mosolygok most már kedvesen a nővérere.
Thyriel:
Nincs ereje teljében, de nem is kell neki. Te viszont egészségesen öleled, így a viharosságból könnyedebbé váló ölelés után lehet beszélgetni. Igaz, előbb egy örömteli mosolyváltás a program, amit bár árnyékol némi bűntudat és válaszok nélküli kérdések, de alapvetően jó hangulatú a találkozás.
Zach /Angol/ Igen, saját felelősségre! – kuncog, de nem akar itt maradni – Amilyen jó idő van, szerintem ez nem rossz viselet! – vigyorog
Amikor végig nézel rajta, kíváncsi tekintettel találkozol és érzed, hogy a túlélők élet iránti vágya, annak megünneplésének tüze ott lobog a lelkében
Zach /Angol/ Jah… jól áll! – nevet fel és megfordulva megindul a szoba felé, hogy átöltözzön – Nem hoztál magaddal tisztát esetleg? – kérdezi, te meg látod, hogy hátul nincs jól összefűzve a köpeny és bizony… aztán eltűnik az ajtó mögött, ha nem tartottad vissza
Nővér /Görög/ Amennyiben nem rokon, nem tud segíteni. – s mindketten tudjátok, hogy nem vagy az, innentől ez már Zach dolga.
De legalább tervezheted a továbbiakat, mint például azt, hogy merre tovább!
Kyra:
Ahogy megfordul és kivillan aminek ki kell próbálom nem jobban megnézi és megköszörülöm a törkom.
Angol/ Khmm… nem sajna, végülis, ebben is haza jöhetsz… Tényleg jól áll. – nevetem el magam és próbálok belesni az ajtón amíg be nem csukja.
*Láttam már Zach-en egyszál fürdőnaciban is és akkor is megállapítottam már hogy igen jó pasi? Vagy most a történtek utáni élni vágyás okozza ezt? Ha nem tudnám, hogy Khalisával kezdtek közelebb jutni, akkor… khmm.. *
Ezzel a gondolattal megyek ki a nővérhez, aki a már jól ismert csodás modorával ráz le.
Görög/ Azért az orvossal beszélhetek? Jelenleg én vagyok érte a felelős, így szeretném tudni, hogy mire kell figyelnem. – és már nem a kedves mosolyommal, hanem a hivatalos arcommal és hangnememmel.
*Lehet hosszú éjszakai műszakja volt, de még egy ilyen mufurc nővérrel nem találkoztam.*
Amíg várom, hogy a dokinak szóljon, mert nem adtam neki lehetőséget az ellenkezésre, visszamegyek a szobájába és várom, hogy kijöjjön a fürdőből Zach.
Angol/ Na? Minél maradtál? – kérdezem kiváncsian az ajtó felé.
*Olyan megkönnyebbült érzés fogott el, a bűntudat és a rengeteg kérdés mellett. De mi a fene történt? *
Elhessegetem most ezt és csak Zachre akarok figyelni most és hogy jól van.
Navigáció
[*] Előző oldal
Teljes verzió megtekintése