Vanina
A lakodalom igen szép ünnep. Most már érthető, mire a féktelen vigasság. A fiatal házasokat is megnézem magamnak, eltűnődök azon, én maradok száraz vénlány, aki a fegyverével hál, vagy egyszer nekem is bekötik a fejemet. Rossz kedvem nem kerekedik tőle, mert még semmi sem biztos. Bármi lehetséges, habár elhagytam a hajadonok korát.
<Bár annyi valószínű, vagy özvegyembert, vagy valami idősebb agglegényt, esetleg nálamnál fiatalabb legényt kaphatok ki. A velem egyívásúak már mind nősek, családapák.>
Körbetekintek, hiszen Lan úr azt kérte, legyek résen, így tanúja vagyok, ki-ki hogyan kapcsolódik ki. Aztán figyelmem megoszlik, asszonyok szólítanak meg, kíváncsiak.
Elmondom nekik, északról, Miracleából jöttem, onnan, ahol ősi és néma kövek állnak ki oszlopként a fűből, ahol sötét fenyvesek állnak rengetegbe, és ahol a nők is acélt kötnek a derekukra. A fejemet nemlegesen rázom meg, amikor gyermekről, ágyas voltomról kérdeznek. Utóbbinál zavarba jövök.
-
Nem, nincs gyerek, és én életben nincs férfi: se az úr, se egy szerető, se egy férj. Én még lány van - mondom ki. Majd meresztik erre a szemüket, vagy sajnálkoznak vénlányságomon.
Zevran úr ragaszkodott ahhoz, kiléte titokban maradjon, így csak annyit mondok, egy sÿtisi nemesi család fia, s inkább arról mesélek, a két ország hasonlít egymáshoz, csak Vutas-Vutarban nagyobb a nyugalom és nincs tele annyi cifra birtokkal, amúgy mindkét helyen sok a tó, vízfolyás, ligetek, erdők.
Őszintén mosolygok és egyet értően bólogatok, különleges kegy, hogy utazhatok. Mondhatni ajándék. Ám azért elő-elő vesz a honvágy, nagyon messze van innét az orrhonom.
Kitérőt teszek az otthoni mulatozások felé, ami hasonlít az ittenihez, sok az étel, ital, s esküvőkkor gyakori a kétértelmű, pajzán játék, s kedvtől függően a szórakoztató erőpróbák, félkomoly harci bemutatók. A férfiakra is kíváncsiak, lesütöm a szememet. Felidézem, milyenek voltak Arren-Skyrben, milyen volt nevelőapám, vagy maga Mada.
-
Otthon erősek, magasak vannak az férfiak, keveset beszél, vagy mert nem szeret, vagy mert másban jó. Ám ha beszél, akkor mond okos dolog is, nem csak, hé, hozz ebéd Szeretnek az harc, vadászat, és ha ők lát szép lány, és akar, az lány figyel ők, hoznak szép vad az erdőből, vagy ha van gyakorlás, ők akar győzni, hogy így mutat a lánynak, ők ügyes, jó harcos. Mindig mutat igaz arc, ritkán csinál úgy, mint urak, és néha csinál így - húzom össze mogorván a szemöldököm -
de ez gyakran jelent más. Kell figyel a szem. Az mond az igazság.Cserébe érdeklődöm, hogy élnek ok, mi errefelé egy nő dolga, milyen gyakran látnak erre utazót, és hogy sok szellem lakik-e a holtágakban, ártéri erdőkben, s e föld milyen férfiakat hord a hátán? Továbbá elmesélem, milyen hajmeresztő áron akart elsőre áthozni minket a tutajos a vízen.
Beszélgetéseink alatt észreveszem, figyelnek. Elsőre zavar, gyanakvással figyelem, nem felejtettem ám el Lan intő szavait. Az egyik férfi összeszedi a bátorságát, felvont szemöldökkel hámozom ki mutogatásainak értelmét, táncba hív. Ettől kicsit megenyhülök, szégyenlősen elmosolyodom. Egyik tenyeremet végighúzom az arcomon, ebből vajon mi sül ki. Bólintok. Egy tánc erejéig lazíthatok, aztán elfoglalom figyelő pozíciómat újra.
Más muzsika jár e földön, másképp is táncolnak, de nem féltem magamat. Bízom abban, megoldom, és ha teljesen nem is vagyok képes ilyen hamar elsajátítani az ő táncukat, még talán láthatnak is tőlem valami újat, valami külhonit.
Hogy a sör miatt van, vagy a nők között oldódtam-e fel, esetleg a talpalávaló hatása, nem tudni, de a táncban sem vérzek el. Társaim először láthatják, értek máshoz is, mint a lóhoz, fegyvereimhez, vadászathoz. Sőt, elégedetten búcsúzom el alkalmi táncpartneremtől a végén, hogy aztán fültől fülig érő mosollyal újra leüljek.
Időben, új arc csatlakozik a mulatókhoz, egy fiatal nemes. Jól megnézem, miféle ember lehet, és mit hurcol magával. Egy hangszert. Eddigi zenészünkkel karöltve elébb igen hangulatos közös műsort produkálnak, aztán egyfajta zenei kihívás fültanúja leszek. Egyből Zevran úr mellé sorolok, óvatosan megkérdezem tőle:
-
Egy úr szok zene-csata is csinál, nem csak tőr-csata? Ez van új, én nem ismer ilyen. Aki nyer, az a végén leszúr a vesztes, vagy nem lesz igazi halál?Szerző: Tiwanlil