Leanthil
A kovács nem ad elfogadható választ, ezért belevágom az arcát a padlóba, majd felállok, és elindulok, hogy leégessem ezt az épületet, amikor már felkap a tűz, Atolla rángat ki az épületből, mely nem sokkal később az eleven tűz martalékává válik.
Minden igen gyorsan történt, hatalmas villanás, a páncél majd összezúzott, lassan felkecmeregtem, a szemem oldalra villant, és látom, hogy Atolla éppen felült, majd az épület a kovácsműhelynél megroppan, előrejelezve, hogy romba fog dőlni.
"Nem jó, nagyon nem jó, ha eltudnánk innen most menni, akkor szépen ki tudnánk szökni, ez még az amazonoknak is sok lenne, biztos idecsődülnek majd.... Sietnünk kell. - Atolla szavait nem értem, bármit is akar mondani, majd elmondja. Pár szót értek, de ezek lényegtelenek jelenleg, felállok. Körbenézve a lovakat, egy lassan növekvő tömeget és a sérült fejvadászt látom. Ráteszem a kezem Atolla vállára, majd a lovak felé mutatok, sejtem, hiába beszélnék, ugyse hallaná meg ő sem, aztán a sebesült fejvadász felé futok.
"Nehogy meghalj itt nekem, fejvadász! Az Ikreket keményebb fából faragják!"
Megragadom a ló nyakát, elkezdem lehúzni a fejvadászról. "Sietnem kell, mielőtt még megérkeznek az amazonok."
Remélem, hogy egy két városi segít a ló lehámozásában, így hamar kiszabadulhat a társunk.