Pestisdoki
~ Gyerünk baba... fogadd el a kártyát... ~ próbálom gondolatban sugalmazni a recepciósnak, hogy fogadja el a magyarázatot. amikor a kártyát elkérik, és Mr Summers néven szólitanak meg, nagy kő dördül le a szivemről, és bólintva átnyújtom a kártyát.
"Köszönöm szépen, csodálatos kozmetika, megkérdezhetem, hogy hol csináltatta?" - kérdezem mosolyogva, amig várok a kártyaleolvasás eredményére.
~ Nem értem, mi volt ezen a nagy feladat. ~
"Ezernyi hála, köszönöm szépen!" - válaszoltam a hölgynek az útmutatásra, és elindulok a 2000-4000-es szekrénysor felé.
Amikor megtaláljuk a szekrényt, a hölgyre pillantok.
"A felmerülő költségeket levonjuk, és a maradékot osztjuk százalékosan. Megfelel?"
Amennyiben megfelel a nőnek, utalással kifizetem a dijat, és kiveszem a dobozokat, majd a táskámba helyezem el őket, aztán az aktatáskával a kézben elindulok a kijárat felé.
Miután kiértünk az épületből, még felszólalok.
"Még lenne egy kis elintéznivalóm a városban, és utána érdemes volna felkészülnünk a fogadásra. Ha szeretnél, jöhetsz velem tovább."
Ha elérünk a kocsihoz, bepakolom a dolgokat, és kivezetek a nagyon őrzött zónából, és egy félreeső utcát keresek, ahol megnézhetjük, mi lehet a ládában