Helyszín: Detroiti Egyetem, McNichols út
Időpont: 1996. március 5. kedd, 21:26
Az egyetemi könyvtár raktárépülete számos titkot rejtett. A falai megannyi betiltott vagy soha meg nem jelent könyvet őriztek, ám még sem ez volt a legnagyobb titka. Az igazi titkát csak kevesen ismerték: otthont adott a helyi Tremereknek.
A komor falak baljós árnyékokba bújtak ma este. Ahogy Hans végigsétált a jól bememorizált útvonalon - ha nem így tett volna, azzal beindítaná a hely mágikus védelmi rendszerét - azon gondolkodott, hogy vajon miért is hívatta be a felettese. Csak pénteken kellene jelentést tennie a kutatásairól.
Két ajtón áthaladva a varázsló maga mögött hagyja az árnyakat és megérkezik úticéljához. Egyetlen pillanatra tétovázik csak, mielőtt bekopog a Szekundusz - a régens után a második legnagyobb hatalommal és befolyással bíró varázsló - ajtaján.
- Tessék! - érkezik a válasz bentről.
A kilincset lenyomva ismét elé tárul a már jól ismert dolgozószoba. Konrad Hayden, az osztrák származású Tremere szigorú vértestvér hírében áll. A kápolnában minden körülmények között megköveteli a neki kijáró Szekundusz megszólítást. A fiatalabb varázslók között rengeteg pletyka kering róla. Egyesek szerint Bécsből küldték ide, hogy szemmel tartsa a régenst, mások úgy vélekednek, hogy csak az előléptetésére vár, hogy megalapíthassa a saját kápolnáját.
A dolgozószoba most is ugyanúgy néz ki, mint korábban: a falak mentén könyves polcok rogyadoznak a könyvek és tégelyek súlyától. A Szekundusz az asztala mögötti széken ül, előtte pedig a kápolna egyik tanonca, Reginald Richardson áll.
- Mr Richardson, ez a teljesítmény értékelhetetlen. Még csak nullának sem nevezhetem, mert ez azt jelentené, hogy Ön most ugyanott van, ahol három héttel korábban. De Ön gondolkodás nélkül használta a kápolna erőforrásait, eredményeket viszont nem látok. Ha ezen a projekten senki sem dolgozott volna, most legalább az erőforrások meglennének. Nincs más választásom, mint megvonni Öntől a lehetőséget és valaki másnak átadni. Nem vagyok az ilyen totális kudarcokhoz hozzászokva. - a Szekundusz tekintetével végig az előtte álló férfit méregeti.
- Most távozhat, kérem csukja be maga mögött az ajtót és használja ki az elkövetkezendő néhány éjszakát arra, hogy előáll néhány észérvvel azt illetően, hogy miért is kellene Önt továbbra is ebben a kápolnában tartani.
A tanonc szemeit lesütve távozik a dolgozószobából. A felettesed megvárja, míg becsukódik az ajtó, majd rád emeli a tekintetét.
- Áh Herr Marschall. Köszönöm, hogy meglátogatott. Van egy projektem a számára. - mondja és megesküdnél rá, hogy egy apró mosoly jelent meg a szája szélén.
- Úgy értesültem, hogy Ön ért a régiségekhez. Kérem vázolja fel, pontosan milyen területeken van jártassága.
(https://rpgenerations.hu/Zen/albums/Sentinelwex-K-pei/SebzettVad/konrad.jpg)
Konrad Hayden
Helyszín: Marketplace Antiques Gallery, Gratiot Ave
Időpont: 1996. március 5. kedd, 23:13
Ghoulod az utasításaidnak megfelelően jár el és összepakol pár dolgot, ami hasznos lehet: zseblámpák, feszítővas, gumikesztyűk, egy pár cb rádió, üvegvágó és egy szerszámosláda csavarokkal, csavarhúzókkal, fogókkal és kalapáccsal. Bólintva jelzi, hogy ő készen áll. A felszerelést bepakolja a kocsi csomagtartójába, majd útnak indultok.
A menedékedtől úgy húsz percnyire található a megadott cím. A W Kirby út csendes, nem igazán van forgalom leszámítva egy-két teherautót. Ghoulod az autót egy szomszédos utcában parkolja le és már épp kiszállnátok, amikor egy rendőrautó kanyarodik be a Kirby útra. A rendőrök látványosan lelassítanak és ebben a tempóban haladnak végig az úton, melyet ti kivártok a kocsiban ülve.
Amikor úgy ítélitek meg, hogy ismét csendes a környék, kiszálltok. Ghoulod egy hátizsákba rakja az előkészített felszerelést és a bolt felé veszitek az irányt.
(https://rpgenerations.hu/Zen/albums/Sentinelwex-K-pei/Sebzett-Vad-helyszinek/antique_shop.png)
Óvatosan körbejárjátok az épületet. Minden csendesnek tűnik, továbbra sem láttok egy lelket sem a közelben. Ghoulod a körbejárás során felfedezett egy hátsó szervíz bejáratot az épülethez, melyet kellőképp takarnak a környező falak, az utcáról nem is lehet rálátni. Ez a bejárat alkalmas lehet a betörésre. Deitrich leteszi a táskát és kihúzza belőle a feszítővasat. Az ajtón mindössze egy nem túl erős lakat van, melyet második próbálkozásra sikeresen szétfeszít. A lakatot az ajtó mellé teszi és óvatosan lenyomja a kilincset. Nyitva. Már csak az a kérdés, hogy hogyan tovább?