Kalandorkrónikák 1. Az őrült mágus

[seth]

Ergewill con Taxus

Immáron jó néhány hete nem utaztál sehova Doranból. Persze ezt az időt sem töltötted haszontalanul, sokszor lehet téged megtalálni a könyvtárban, régi tekercseket és könyveket bújva, vagy a laborban kísérletezve, de még így is hiányzik a kinti világ. Ezt a sok szabadidőt pedig nem más okozza, mint mestered, aki eltűnése előtt csak annyit mondott, hogy a Titkosszolgálat küldetésére megy, és hogy majd jön.
Ám épp amikor már kezdenének unalmasan mindennapivá válni szokásos elfoglaltságaid, a megmentés egy levél formájában jön el, nem sokkal ebéd után.

Nézz utána Simone Le Torneau-nak.
Tyrlen

Libabőrös leszel ahogy elolvasod az aláírást. Mestered sok neve közül ez az, amelyik azt jelenti, hogy bajban van, de nem akarja, hogy bárki rájöjjön.

[KLM]

Nézz utána Simone Le Torneau-nak.
Tyrlen

Nocsak, nocsak... Akkor kapjuk el a küldöncöt, de izibe ám. Honnan hozta, kitől?

No és vajon Ekilak mester kezeírása van a papíron?

[seth]

Az írás első ránézésre nem tűnik Ekilak-énak, de a vele töltött idő alatt sok fajta kézírását láttad - ezeket is váltogatta akár csak a nevét - és felismered a jellemző vonásokat, amit az avatatlan szem már nem venne észre. Magát a küldöncöt nem látod, a levél a hálóhelyeden várt. Ha körbenéznél, mindent a helyén találsz, a levélen kívül semmi változás nem történt.

[KLM]

Sietve a portára megyek - vagy ha a folyosókon összefutok valakivel, akkor tőle is megkérdem - hogy jött-e küldönc.

Ha nemleges a válasz, akkor feltételezve, hogy teleporttal jött a levél, elmeditálok (*) azon, pontosan mit is mondott, hova ment - esetleg ez az álnév tartozik-e valamely államhoz-területhez, ahová
ezen a néven jár.
A következő lépés, hogy kimegyek az épületből (ha nem az egész városra terjed ki a védőmágia) és megpróbálok kapcsolatba lépni vele (**).

Spoiler: megjelenítés

(*) Pszi Emlékfelidézés
(**) Pszi Üzenet

[seth]

Küldöncről senki nem tud - vagy beszéltél vele de letagadta. Kicsit odébb vonulva aztán megpróbálsz kapcsolatba lépni mestereddel, de ezen a téren sem jársz sikerrel, valamilyen okból kifolyólag nem tudsz vele kapcsolatot teremteni.

[KLM]

Mindez megerősíti a gyanúmat, hogy mágiával juttatta ide az üzenetet mesterem.

Az, hogy nem elérhető az vagy a legrosszabbat jelenti, vagy csak azt, hogy mágiától védett helyen tartózkodik. Hmmm...

Végig kell vennem a távozása előtti napokat, hogy támpontra leljek, hova is indult - vagy hol használja ezt az álnevet. Egyelőre lemondom
a délutáni programjaimat és visszavonulok meditálni a szobámba.
Ha kell, felrajzolok a karomra egy Emlékolvasás bélyeget, hogy a mentálmágia felerősítse az emlékezés folyamatát.

Igen, kezdetnek ennyi elég lesz. A mundén tennivalók közepette még eszembe jut, hogy esetleg átnézhetem Metsavennad magiszter holmiját, mielőtt az összekötőnkhöz fordulok a Pentagrammban... (*)
Hiszen úgy tűnik, a legkisebb feltűnést keltő módszerekkel kell kezdenem.

Aztán mindezen gondolatokat akkurátusan beteszem elmém "később" feliratú rekeszébe és az emlékezésre koncentrálok.

Spoiler: megjelenítés

Pentagram = Dorani Titkosszolgálat beceneve, ahogy a Földön a CIA-t is csak "Cég"-ként emlegetik

[seth]

Az emlékfelidézés nem tart soká, mindössze 2 nap telt el mestered elindulása - pontosabban eltűnése - és hazaérkezésetek között. Ebben a két napban elsőre semmi furcsát nem veszel észre, minden a szokottak szerint megy: Ekilak elment jelenteni a Titkosszolgálatnak (nyílt titok volt ez a munkája melyről ritkán beszéltetek), majd másnap pakolt is a következő kalandra. Aznap hívatott téged, hogy ez alkalommal nem tartasz vele. Jobban megnézve az emléket, a bepakolt holmik között észreveszel egy bakancsot, melyet mestered nehéz terepre vagy hosszú gyalogútra szokott magával vinni, saját kezével szőtt incognóját, melyben az emberek sokkal ritkábban fedezik fel, mint az természetes (ha megvizsgáltad korábban mágiával, megtudod hogy mágikus, de a beleszőtt varázslat mibenlétét nem tudod meg), lámpását a hozzá tartozó olajjal amit megerősített fémkulacsban tárol. A többit már eltakarják előled ezek. Magán a mesteren szürke ruha van helyenként zölddel kiegészítve. Több érdekes részletet nem veszel észre, minden más a szokásos helyén van.

[KLM]

Ez eddig zsákutca - egész pontosan a lehetőségek úgy Ynev egyharmadát fedik csak le.

Felidézem hát, mit tudok hát  Simone Le Torneau-ról. Lehet, hogy csak Ynev bizonyos részein használta ezt a nevet? A lámpás - elvégre elf vére van, a sötét nem igazán zavarja - talán Gianagot jelenti, esetleg Tarint. Rosszabb, sokkal rosszabb esetekben Gro-Ugont vagy Ediomadot...

[seth]

Az említett nőről úgy találod, hogy még csak nem is hallottál. Mestered biztos nem használná ezt a nevet, ő, bár kevés saját szabálya van, ezek közül az egyik hogy nem használ női nevet. A lámpás rejtélye pedig valóban átgondolandó, hiszen mestered könnyedén lát a sötétben. Ebből az következik, hogy vagy olyan helyen van, ahol nem tudja ezt a képességét használni, vagy olyanon ahol nem akarja - esetleg mindkettő.

[KLM]

Hmmm... És a Tyrlen nevet hol-mikor-hogyan és esetleg miért használja? Minden részlet fontos lehet.

[seth]

A Tyrlen nevet akkorra tartogattátok, hogyha valamelyikőtök bajba kerülne, és még a sajátjaitoknak sem szabad tudni erről.  Hely, idő vagy maga a baj nem lett specifikálva.

[KLM]

Mivel tehát kerülnöm kellene a feltűnést, egy másik, hosszabb utat választok - "elhintve", hogy a délelőtti kísérletem kudarcának utána akarok nézni, átvonulok az egyetem könyvtárába és ugyan az olvasóterembe viszek egy témába vágó fóliánst is, először átnézem a könyvtári regisztert,  (hátha írt valamit ez a Simone, esetleg az ő könyvében lesz a további, részletes utasítás) aztán, ha nem vezet eredményre, elkezdem átnyálazni az évkönyveket, hátha a végzősök között ráakadok.

Valahogy az az érzésem, szakmabeli lehet, ha így titkolózik Ekilak mester.

[seth]

Látszólag senki nem sunnyog utánad, ám mivel a dorani titkosszolgálat székhelyén vagy, nem biztos, hogy valóban nem követ senki.
A könyvtárban - miután félrevezető írást hagysz az asztalon - átnézed a művek listáját. A keresett személy vagy nem írt semmit, vagy az nem található meg itt, ezért áttérsz a végzősökre. Itt elég sok idő után, de ráakadsz a névre - ám az illető majdnem 400 éve végzett Doran falai között, a sík és tér mágiáját választva.

[KLM]

Ez kissé elgondolkodtat, de aztán jön az isteni szikra - és ha nincs még túl késő (bár ugye a Szarvtoronyban napnyugta után kezdődik az élet... ööö, legalábbis valami hasonló) átsétálok az térmágusok tornyához, hátha az ő könyvtárukban van valami...

Menet közben csiszolok a fedőtörténeten - Simone Le Tourneau nevét egy könyvtári beszélgetésben hallottam, a szimpatikus mágiával kombinált teleportálás kapcsán, amire szükségem lenne a kísérleteimhez. Doran elég nagy ahhoz, hogy ne ismerjem azokat, akiknek a beszélgetését elkaptam...

Persze vannak buktatók a tervben, de azon a hídon majd akkor megyünk át, ha odaértünk.

[seth]

Lassan esteledik, így varázslótársaid többsége vallóban készül az alvásra, ám mint minden nagyobb helyen, itt is vannak olyanok, akik inkább este szeretik intézni dolgaikat, akár hivatalos, akár rejtett tevékenységekről van szó, ezért aztán teljesen soha nem vagy egyedül.
A könyvtár hála égnek elég kihalt, az idős könyvtáros nénin kívül - aki a nagymamád is lehetne a kora alapján - nem találsz bent senkit. Elkezded átnyálazni a könyvek listáját, hátha nyomára bukkansz, ám egyetlen társad az épületben úgy tűnik elunta magát.
-Tudok segíteni, drágaságom? - kérdezi magas hangján a könyvtár önjelölt agg királynője.