Mesélő: Dierol
Helyszín: A Kufár
Időpont: nyárelő
Esemény: Árnyak Tengerén
Résztvevők: Elassor
Nagy öröm látnom hogy a hangom nem torzult el az orrba verés következtében.
Az a harcos szuka azonban igazán megmaradhatna magának, már igencsak kezd elviselhetetlen lenni. Nem ismer se törvényt, se embert, se Istent. Harcosnak tartja magát mégis hátulról támad mint egy orgyilkos. Kacagnom kell. Szánalmas az egész harcos-rend, azon tagjai, akik olyanok mint ez. Mindannyian a becsületről és a bátorságról szólnak, mégis igen sokan vannak akik mint ez a nő... Hátulról támad mint orgyilkos, háttal, nem szemtől szembe, tehát nem ismer becsületet. Ez az amin kacagtam. Nem pontosan rajta, hanem a fajtáján. Hogy mennyire szánalmasak. Persze ha kihív harcolni elutasítottam volna. Azért szemem van hogy ebből nem sülne ki jó dolog. És felaprítana mint a tüzelőt, ezért is adtam hálát az isteneknek hogy megőriztem otf lent a higgadtságot.
Az előadás fokozatosan egyre érdekesebbé válik mindenkinek, úgy tűnik találhattam egy kis csapatot, akiknek tetszik amit csinálok, ami vagyok. Egy pillanatra elgondolkodom, hogy a hajón maradok, de végül elvetem azt
A dallamot kissé hangosítom és gyorsítom, hogy néha már indulószerűvé válik az egész. Újabb kalandokat éneklek meg. A Szivárvány hajó útját, újabb történeteket a Kufárról, a Véres Hölgy hajójának a küzdelmét és győzelmét a nagy vihar és a zátony ellen, megtépázottan az császári hajóktól
A Véres Hölgy egy híres kalóz-kereskedő, Themeva Csillagösvény hajója volt, amelyik rengeteg császári hajót foglaltak el, és rakterüket különféle helyeken árusították el mintha sajátjuk lett volna. Zászlójuk egy fehér zászló volt, benne egy csinos nővel, akinek mindene véres volt, szoknyája megtépázott. Elvileg egy Aribeth nevű lány mintája, akit megerőszakoltak, és egyes mesék szerint ki is végeztek, és róla mintázódott a kép mi a zászlót festette.
Ez már sokkal tovább tart, de nincsen benne unalmas rész.