Leanthil
A várt sikert éri el a történet.
A fogadós hízelgése nem hat meg annyira, jól esik, de ennyire átlátszó hízelgés nem vesz le a talpamról. Mellesleg, én veszek le mindenkint a talpáról.
- Nem úgy van az, százan se voltak szerintem. És Lionarral együtt kaptuk el az egy részüket. Huszan, harmincan lehettek azok, akiket legyőztem.
Nézem ahogy a fogadós hordóját megbontják.
Megesküsködnék arra, hogy egy pillanatra a fogadós szélesen mosolygott, már már kajánul.
Hát igen, megfog térülni neki az a hordó...
Amikor a fogadós szól a lánynak, aki elszalad és teljesíti ura akaratát. /off az alábbi csak abban az esetben ha a lány karizmája 12 feletti => szép/átlagosan szép)
Amikor visszaszalad a sülttel, megköszönöm:
- Köszönöm kiskegyed. - fogom meg a kezét és megcsókolom.
- Amennyiben nincs ellenére. - mondom.
Azután a kérdésekre kerül sor.
Nos meg kell mondanom maguknak, hogy az alidaxiak tényleg gyönyörűek. Azt, hogy gonoszak, nem tudom, de gonoszsaguk nem érhet fel szépségükkel - Jut eszembe a vörös nő vagy lány. - azt, hogy Alidax Királynője, birodalmunk szövetségese, így nem illik boszorkaként nevezni - mondom az illetőnek apró fenyegetéssel- tud e repülni, nem láttam hogy repült volna, és egy alkalommal láttam, akkor fehérben volt.