World of Darkness (Sötétség Világa) [18+] > Alkonyi Hajnal
Timeus 'Solarion' Helio
Con Angilo Guerdo:
Timeus Helio
Erőm fogytán és érzem a gyengülést. Ki kell tartanom valahogy, csak igy élhetem túl ezt a napot! De mit tegyek, hogy ha egy sokkal hatalmasabb erő ellen készülök csatázni? Kész lehetetlennek tűnik ez az egész, ami körbe vesz... - hatalmasodik el keresésem közben az elkeseredettség. Az még hab a tortán, hogy az Overlord megtalálta a két öreget, kiket készültem valahogy megmenteni. Végül én juttattam bajba őket merül fel bennem a kérdés.
Mikor hallom, hogy megszólal Tamiel és váratlan kérdést szegez nekem, először köpni-nyelni nem tudok, ez egy nem várt fordulat tőle. Kis tétovázás után meg"emberelem" magamat és előhozakodok neki:
- /görög/ - Nagyuram! Azt kérem tőled, hogy kiméld meg ezen két szerencsétlen pára életét. Nem kérek mást, csak ezt az egyet. Könyörületet nekik.
Kérem félően, de a válaszát már előre sejtem és felkészülök a legrosszabbra, mi történhet velem.
Thyriel:
Görögország légtere
1999. július 21. – 1. nap
Szerda – késő délután - alkonyat
Valószínűleg miattad talált rájuk. A szavai is ezt erősítik meg és valahogy az érzés is így uralkodik el rajtad, hogy te okozod a vesztüket. Aztán érkezik a dicséret – természetesen az arrogancia és végtelen hideg harag mellett – hogy milyen jó munkát végeztél. Minden bizonnyal ez a meglepetés okozza azt, hogy amit kérsz, azt szó szerint veszik és hezitálás nélkül rábólintanak.
Overlord Tamiel /Görög/ Teljesítem a kérésedet! – int „előre”, hogy indulj meg az általa választott irányba – Megkapják a kegyelmemet. A tenger majd dönt felőlük!
S azzal elkezdtek távolodni a tovább enyhülő de még viharos időben. Ellenben a röptöd mintha könnyebb lenne, mint eddig volt és ráébredsz, hogy Tamiel a forrása ennek, aki „művészetével” élve irányítja a viharos szelet, mely most nem akadályoz, de szinte játékosan könnyedévé teszi az előrehaladást. Aztán kezdtek ereszkedni és miután a már inkább csak szeles időben eléritek a hullámokat, azok kezdenek el tolni téged valamilyen távoli föld-part irányába.
Con Angilo Guerdo:
Timeus Helio
Várom a legrosszabbat, hogy mi is történhet velem, ezen kérésem után, hiszen ahogy eddig a dolgok állása tűnik, csak erre számithatok. Aztán semmi nem jön. Meglepődve állok a szakadó esőben a válasz hallatán. Alig figyelek az előre intésre, majd megindulok. Tamien lehet valóban az időjárás forrása, hiszen röptöm könnyebb lett s a vihar is csitulni látszik. Ahogy haladunk a szárazföld irányba, megpróbálok faggatózni, ki ő s mi ő?
- /görög/ - Nagy uram! Te mióta vagy szabad, ha kérdezhetem? Mennyire ismered ezt az új világot? - próbálom szóra birni, hátha több mindent megtudhatok, ami a jövőben segithet. Hiszen a világ még oly sok meglepetést tartalmaz, s megannyi az ismeretlen, felfedezetlen számomra. Kiváncsian várom mi történik, talán én is megenyhűlni, oldódni látszom.
Thyriel:
Görögország légtere
1999. július 21. – 1. nap
Szerda – Alkonyat-kora este, este a parton
Nem egy lehető legrosszabb eshetőség van, mind szörnyűbbnél kegyetlenebb. Számtalan halálforma és még a halálnál is rosszabb dolgok, nem csak a halandókkal, de veled szemben is. Ugyanakkor Tamiel kétségtelenül sokkal többet tud, mint te és úgy láttad, hogy pont olyan szeszélyes, mint az időjárás és legalább annyira kiszámítható, mint a viharos szél. Ugyanakkor erős és kegyetlen és mégis van benne valami vonzó, mint ami arra kényszeríti az ember fiát-lányát, hogy csodálja ezt a hihetetlen nyers és brutális természeti erőt ami legalább annyira gyönyörű tud lenni, mint életveszélyes.
Biztos vagy benne, hogy sokkal többre emlékszik és még annál is többet tud, mint amit láttál és hallottál tőle. A puszta rangja erre a pidesztálra emeli. S mint ilyen kénye-kedve szerint cselekszik amit már láttál is, tapasztaltál tőle. Teljeséggel bizonyos, hogy nélküle nem biztos partot értél volna ép, de legalábbis száraz bőrrel, nem beszélve a tényről, hogy időben is sokkal rövidebb volt így. Még akkor is, ha a parttól távolabb hirtelen megszűnik minden segítség és hamar a vízben találod magad. A felszínre bukkanva hallod a hangját:
Tamiel /Görög/ Innen úszva megyünk. – közli tényszerűen, majd hirtelen elragad valami áramlat ami a part felé sodor – Meg kell erősödnöd. Amilyen gyenge vagy hamar eltaposnak téged. Veszélyes világra szabadultál és mielőbb meg kell találnod a módját, hogy hűen szolgálhass! Addig is… itt van ez – nyújt át egy gyűrűt, amelyen egy sárkány tekereg, nem akármilyen, egy vízi féle, olyan, ami körül fonja a hajókat és úgy végez velük. Szorításával. – Vedd fel! – utasít, majd már mikor úgy véled nem válaszol – Kérdezheted. – de ezzel letudta, a második kérdésedre meg már válaszolt – Amint partot érünk, te mész a dolgodra és elrendezed a halandó életed, majd visszajössz ide és kiejted a nevemet.
Con Angilo Guerdo:
Timeus Helio
"Az, hogy megúsztam ezt a helyzetet valóban Tamielnek köszönhetem, de hogy mi volt a célja ezzel még nem tudom, talán a vazallusi viszonny. De hiszen én még nagyon gyenge vagyok, de lehet nem talált másik hozzánk hasonlót? Ilyen kevesen lennénk? Nem tudom mi a cél. Össze vagyok zavaraodva..." - jár az agyam folyton miközben közelitünk a part fele. Kérdéseimre a választ félig megkaptam, félig nem. Nem tudom mi tévő legyek, tanácstalan vagyok. A gyűrűt természetesen elfogadom, de a földi életemet, hogyan tudnám elrendezni? Kvázi most halottnak hisznek, ha megtudják mi történt a géppel és testemet soha sem fogják megtalálni...
- /görög/ Uram, mi célod velem? Hogyan tanulhatok tőled? Meg szeretnék erősödni, hogy tegyem? - kérdezem Tamielt, hátha válaszol nekem. Ha nem akkor valamiféle település fele megyek, ha látok fényeket.
Navigáció
[*] Előző oldal
Teljes verzió megtekintése