Mesélő: Dierol
Helyszín: Portella mólóinál, a Kufár fedélzetén
Időpont: Nyárelő
Esemény: Kiina
Résztvevők: Elassor
A lányra korlát mellett leltem rá.. Megesküdtem volna hogy azt a rosszmájú harcos asszonyt hallottam kiabálni. Na mindegy.
Odalépek a lányhoz, és köszönök neki, kifejtem sajnálatom és együttérzésem.
A lány feltesz egy összefüggő és bonyolult kérdést.
Erre egy pillanatig gondolkozok.
- Meg tudja őrizni titkomat, megígérve hogy senkinek se árulja el?- mélyen a szemébe nézek ha hajlandó felém nézni.
Ha igennel válaszo,l, és a
rcán nem látok hammisságrautaló jelet. Belekezdek mondókámba.
- Szóval, hát igen, azzal kezdeném, hogy nem Zegherovból származom. Igen, nem vagyok Zegherovi Sterrard.
Elmondom neki a történetem nagyvonalakban, azt hogy egy olyan nemesi család sarja vagyok, akik bár nemesek, koldusbotra jutottak. Árvaként nevelt fel a falu, keserűen bánva velem, a mester rámtalálását, és halálát, és hogy azóta csak vándorlok, nem találom helyem a világban. - vonom meg a vállam.
Amennyiben úgy veszem észre, nem szabad megbíznom benne, elkezdek mesélni.
- Hát ugyebár Zegherovból jöttem. Ez egy távoli kis hercegség, amely egész gazdagnak mondható. Leginkább a nemesfémbányászat az, amiből a hercegség jövedelme származik, ott megelégednek a jóféle hazai rézből készített garasokkal. A kilátás, a tájmesés, folyók ezer láb magadtól hullanak alá... Csodás, azonban magamra haragítottam a herceget, aki a nagybátyám, el kellett hagynom az országot. Tizenhárom voltam. Egy királyság falujában koldulnom kellett, hogy ne haljak éhen.ekkor talált rám a mesterem. Ficsúrból művészt és mesterembert faragott. Majd a haláláról is beszélek.
Majd megérkezik a kosaram. Tehát a két matróz mégiscsak becsületesen dolgukat végezték.
Átveszem éd belekukkantok a kosárba
A súlyáról elfelejtkeztem, így biztos komikus látványt mutathattam, ahogy előreránt a kosár és majdnem lefejelem a fedélzetet.
- Köszönöm szépen. - majd Kiinához fordulok. - Hát kétségkívül jól főz, csak az a baj, hogy heteken át nehéz azt enni. És ha már úgyis azt kérhettem amit akartam a fogadóban, kérten egy kis húst, meg hasonlókat.
Mutatom felé a kosarat. -Ez a történet mai, ha kívánja elmesélhetem... De előbb meséljen ön magáról- miután befejezi, töviről hegyire előadom a fogadóban lezajlott törtênetet.